Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

IMI. j*ntN» ft <S> rBTOFI NEpk ® BÁCS-KISKUN TERMÉKBEMUTATÓJA NAGYBARACSKAI JELENSÉGEK neSt, ttáb&iok sdtíUtáWk ugyan­akkor rí&ae annak & «aél«» körö piackutatási twfé&ea^iöjací^ me­Egy kis piros Renaulit gépki©* esi várta szombaton Szabadkér' # városi sportcsarnok bejáratánál! a szép számú érdeklődőt, a XLH° Pannónia Vásár megnyitóján, ä. június 28-ái'g nyitva tartó kiállítás és vásár látogatói között fogják az autót kisorsolni. Ez is jelzi m rendezők igyekezetét, mely a máé csaknem két évtizedre visszate­kintő szabadkai vásár iránti ér* dieklődés fokozására, hagyom#* nyalnak megőrzésére, kereske­delmi, piaci jelentőségének eme* lésére irányul. j Mint dr. Kovád Oszkár, a ju­goszláv szövetségi végrehajtó ta­nács tagja megnyitó beszédében mondta, a jelen gazdasági körül­mények arra késztetnek, hogy m szocialista országok még szoro­sabbra fűzzék kapcsolataikat, fel* tárják az együttműködésben (rej­lő tartalékokat és ebben sokat se­gíthet a szabadkai vásár és ta­lálkozó is. A bemutatkozáson egy­más megisme­résén túl, a ha­sonló adottsá­gokkal rendel­kező határ­menti terüle­tek szakembe­reinek tapasz­talatcseréje is lendületet adhat a koope­rációnak. A magyar vállalatok mintegy 1100 négyzetméte­ren állították ki termékei­ket, várják az üzletfeleket, jugoszláv part­nereket. ön­álló kiállítás­sal nyolc álla­mi gazdaság képviseli Bács- Kiskunit. Dr. Papp Géza, a megyei tanács osztályvezető­helyettese, a termékbemu­tató házigaz­dája szerint, az utóbbi évek­ben jelentősen lecsökkent ha- tármenti ke­reskedelem és árucsere fej­lesztésében, kölcsönösen előnyös megállapodások“ lehető­ségében bíznak. Az áLlami gazda­ságok élelmiszer-ipari termékei­Bölcsődéből - öregek otthona Pannónia Vásár Szabadkán lyet B ács-Kiskun mezőgazdasá­gi vállalatai évek óta folytatnak. A standokat végigjárva több olyan terméket fedezhettünk fel» melyek — bár nem szerepelnek Bács-Kiskun kiállítóinak listá­ján — az Itt dolgozók keze mun­káját dicsérik. A Kiváló Aruk Fórumának titkársága a megkü­lönböztető jegyet viselő . cikkek között bemutatja például a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lat húskréméit, a libamájkunzer- vét, a Kiskőrösi Ipari Szövetkezét munkavédelmi sisakjait, valamint a kecskeméti VITAL Kisszövet­kezet termékeit. A Kéziszerszám­gyár komplett szers zámcsal ád - jad között szerepelnek a kecske­méti gyáregység tűreszelői, fran­cia-kulcsai is. Külön kell szólni a bel- és kül­kereskedelmi cégek részvételé­ről — hét magyar intézmény kép­viselője van jelen a vásáron —, amely a megkötendő üzletek re­ményét villantja fel. Az IBUSZ is reprezentatív pa­vilonban kínálja magyarorszá­gi programjait, lakatos Barna­bás, az iroda belgrádi igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az utóbbi időben élénkült az érdek­lődés a magyarországi utak iránt, és ebben Bács-Kiskunnak is sze­repe van, bár az olcsó szálláshe­lyek számának bővítésével, a szol­gáltatások színvonalának eme­lésével még vonzóbb lenne a ju­goszláv turisták számára hazánk. Umi Cejovic, a Vojvodinatours képviselője ugyanakkor megje­gyezte, hogy Bács-Kiskun még mindig csak az átutazóknak ad szállást, és hiányolta a .magyar folklór adta lehetőségek kihasz­nálását. Kölcsönösen jó üzlet len­ne, ha a .néphagyományokhoz, népművészethez váló kötődést jobban kihasználná megyénk az idegenforgalomban. Márta Sándor, a szegedi ipari vásár és kiállítás igazgatóságának -vezetője, a magyar termékbemu­tató szervezője bizakodik. Mint mondta, az ilyen és ehhez hason­ló kiállításoknak inkább hosszú távon jelentkezik a hasznuk. Az érdeklődés felkeltése, a termék­listák cseréje, piackutatás nélkül elképzelhetetlen lenne az együtt­működés. Optimizmusát a jugo­szláv partnerek is osztják, amit egyebek között az is bizonyít, hogy jövőre új kiállítási csarno­kot építenek a szabadkai vásá­rok számára. Szöveg: Hámort Zoliin Kúp: Htrasues Aodri* Baja. von­záskör­zetéhez. tarto­zó, határmeml kistelepülé­sek lélekszá* «na évről év­re elkeserítőbb mértékben csök­ken,. Nagybaracskán például 3225 lakosit számláltak 1970-ben. Ma már csaknem 16 százalék­kal kevesebben élnek a faluban. Az elhalálozottak száma egy esz­tendőben majdnem duplája az újszülöttekének, s hasonló arány figyelhető meg az idetelepültek és az elköltözők számát tekintve is. S mert többnyire a fiatalok választják lakóhelyüknek Ba­ját, Kecskemétet vagy a fővá­rost, elhagyva szülőfalujukat, Nagybaracska lakosságának fo­kozatos csökkenésével egy Idő­ben, az átlagéletkor Is egyre nő e településen. Hasonlóan a kör­nyező falvakhoz. — A bölcsődénk akár harminc csöppséget is tud fogadni, s volt Idő, amikor mégis külön bizott­ságot kellett létrehozni, hogy eldöntsük, kik részesüljenek e „kegyben”, annyi volt a jelent­kező — mondta Nagybaracska tanácselnöke, Fölföldi Lajos. — Jelenleg pedig mindössze négy (!) bölcsódésre vigyáznak ... — Ennél még ma is hatszor többen születnek évente e köz­ségben, vagyis csupán a csökke­nő gyermeklétszám nem lehet a magyarázat. — így igaz. Viszont szinte minden anyuka elfogadja a há­roméves gyermekgondozási se­gélyt. A pénz értékének csökke­nése miatt az emberek7 mindin­kább az önellátásra törekednek, vagyis igyekeznek megtermelni a háztájiban a hústól a zöldség­félékig mindent. Tehát egy gye­sen lévő kismamának van te­endője otthon is, ami anyagilag nem kis könnyítést jelent a csa­ládnak. Azt hiszem, ez jobbára falusi jelenség napjainkban, hi­szen egy városi lakótelepen, élő családnak egészen más a hely­zete ... Tegyük hozzá: Nagybaracs­kán az aktív keresők jelentős százaléka más településen dol­gozik, azaz bejáró, ingázó. S nem véletlenül mondanak le szíve­sen, erről az életformáról leg­alább három évre a fiatalasszo­nyok, különösen,, ha anyagilag sem járnak rosszabbul. — A jelek szerint tehát a böl­csődében lassan több a gondozó, mint a gondozott. — Éppen ezért felszámoljuk ezt az intézményt minél előbb, s itt kap helyet az idősék ott­hona — vagy ahogy legújabban nevezzük: klubja. A jelenlegi valóban eléggé szűkös — körülbelül felényi mint a bölcsőde. Pedig harminc idős, .többnyire teljesen magányos né­niké és bácsika tipeg el ide nap mint nap, a bentlakásosok — úgynevezett hétköziek — száma tíz. Valamennyien teljes ellá­tást kapnak, s persze lehetősé- get, hogy ne érezzék fájdalma­san magányosan magukat öreg napjaikban. Az említetteken kí­vül huszonöt idős embernek házhoz viszik mindennap az ételt a gondozónők, s takaríta­nak, bevásárolnak, ha szükséges. Feketekendös, ráncos arcú, töpörödött, anyókákkal talál­koztam az otthon társalgójában. Kedvesen, örömmel fogadtak, ahogy — azt hiszem — minden­ki társaságát. Kettő kivételével mindenki túl van a hetedik ik- szen. Bármit kérdeztem, szíve­sen válaszoltak, csak akkor ho­mályosuk el legtöbbjük szeme, amikor a családra, a gyermekek­re és az unokákra terelődött a szó... — A legtöbben ma is szinte lopakodva jönnek ide — magya­rázta a2 otthon vezetője, Huszta- fi Lajosné. — Szégyenük a sor­sukat, s Itt még most is sokan a régi, úgynevezett szeretetház- zal azonosítják a mi intézmé­nyünket. Ezért Is neveztük el nemrég Napsugár klubnak ezt az otthont. Elég szűkösen va­gyunk, hiszen egyre nagyobb az igény aziránt, amit kínálni, adni tudunk. Legtöbb lakónknak nem kell fizetnie semmit az ellátá­sért, annyira csekélyke a nyug­dija. Tévét néznek, társasjáté- kóznak, filmeket vetítünk, ki­rándulni megyünk, igen jó kap­csolatot alakítottunk ki más te­lepülések hasonló intézményei­vel ... Szóval, itt legalább törté­nik valami, s ha belegondolunk, hogy ezek közül az idős nénik, bácsik közül egy-kettőt méltat szorosabb kapcsolatra a család­ja, nem csoda, hogy hűséges „klubtagokká” válnak az első találkozás után. Illetve annak el­lenére is, hogy sokan szégyenük a helyzetüket... — Pedig szégyenkezni nem ne­kik kellene... Nagybaracska vezetőinék pedig a legkevésbé van okuk erre, hiszen valóban mindent megtesznek a hajlott korú, magányos emberekért. Pintér Antalné, a helyi tanács gazdasági-műszaki ellátó és szol­gáltató szervezetének (közismer­tebb nevén: a gamesznek) a ve­zetője különösen a szívén viseli az idősek problémáját, s fárad­hatatlanul ténykedik azért, hogy a Napsugár klub életük alkonyán lévő tagjainak mindennapjai minél nyugalmasabbak, kelle­mesebbek, szebbek legyenek. Lelkesen vezetett végig a böl­csőde tágas helyiségein, arról be­szélve, hogy milyen kényelme­sen lakhatnak — tartózkodhatnak — majd itt a hajlott korú em­berek, ha végre átköltözhetnek ebbe az épületbe. Ha! Ugyanis eléggé bonyolult a cserebere. — Az öregek otthona lesz a. egészségház — magyarázta a ta nácselnük —, ahol remélhető« már gyermekorvosi szakrende lés is helyet kaphat. A mostan orvosi rendelő épületét az óvodá hoz csatoljuk, ugyanis a közvet len szomszédságában van, s i három—hat éves ‘ korúak intéz menye is bőyítésre szorul. A; . idős embereknek nagyszerű he v' lyük lesz majd á bölcsőde épülő tóben, / hiszen* btt"' három-nég; ágyas szobák kialakítására is le hetőség van'';. A lakosság*'fokozatos csőkké nését alapvetően meghatározza az adott település infrastruktű rája. A kisiparosak száma 47 de közöttük nincs egyetlen rá dió- és televízióműszerész, au tószerelő, mechanikai műszeres vagy órás, az afféle flancos szol gáltatásról, mint például a koz metika, ne is beszéljünk. A helyi áíész központja Csat alján van. A fogyasztási szövet ifcezet négy élelmiszerboltot tan fenn Nagybaracskán. Valameny nyi zsúfolt, rosszul ellátott. Ahol tej van, ott kenyér nincs, aha van primőráru, ott a felvágot tafcból tűnt nagyon szegényesnél a kínálat. Húst csak akkor le hot kapni, ha kényszervágás van A bajai Bácshús helyi üzlet« ugyanis hentes híján, immár ké hónapja zárva volt ott jártam kor... Az áfész egy ruházati műszaki és tápbdltot is fenn tart Nagybaracskán, valamin' egy töltőállomást. Ennek ellené re — azaz: éppen ezek szegénye: kínálata miatt —, a nagyba rács kaiak Bajára járnak nagybevá sárlásra. Az elavult üzletháló­zat korszerűsítését évek óta tér vezik, sürgetik, de az áfész ve­zetői minduntalan csak annyi -tesznek, hogy szomorúan szét tárják karjukat, jelezvén: jogot az igény, de nincs 'miből... Azér a falubeliek reménykednek hogy legalább a VII. ötéves tér második felében felépülhet a ré­gen áhított új, korszerű élelmi szerüzlet. A helyi lehetőségek, adottsá­gok alapvetően meghatározzál azt, hogy egy település mennyi re vonzó. Csakhogy a kisközsé­geknek ma különösen nehéz dol­guk van, nvert pénz híján dina­mikus fejlesztést produkálni le hetetlen, ezért a korunk embe­rének mindennapi igényeit meg­felelő színvonalon kielégíteni nem tudják. Csoda, hogy a fia­talok a városok felé kacsingat nák? A másik jelenség, amely alap vetően meghatározza Nagyba rács ka lélekszámúnak csőkké nését, valójában országos mé­retű probléma. Egyre többen fél­nek attól, hogy ha több gyér mek felnevelésére vállalkoznak aggasztóvá válik életszínvona luk. Így azután — sajnos! — I népesség csökkenése is egyre aggasztóbb, tendenciát mutat. Koloh Elek A LÓ ELPUSZTULT, AZ EMBER TÚLÉLTE Egy méhtámadás után 1. Három héttel az eset után keressük a főszereplőt, Molnár Andort. A szomszédok igazíta­nak útba. Óva intenek attól, hpgy a tanyához vezető keskeny, gaz­zal ibenött úton gépkocsival hajt­sunk be. „Autóval bele ragad­nak a sárba, gyalog menjenek!” — -tanácsolják. Hiába süt hetek óta a nap, a zsombékos, vizes területet nem -tudta kiszárítani. A Félegyháza határában -levő ta­nyát repce veszi körül, véges- végig, amíg a szem ellát. Egy tá­volabbi darabon szorgoskodtak azok a méhek, amelyek ama. má­jusi napon -megtámadták Mol­nár Andort és a lovát. A kerítés előtti réten birkák legelésznek. Először az udvaron munkálkodó gazdát veszem észre, aztán ku­tyáját is — láncra -kötve. A gaz­da elindul felénk, résnyire nyit­ja a kaput: — Kit keresnek? 2. Miután tisztázzuk, mi járat­ban vagyunk, bizalma jeléül már félig nyitja a kaput és mesélni kezd. Megtudom, hogy ... Május 26-án, egy-két kilomé­terre innen-, a repce oldatában lepték meg őt és a lovát a mé­hek ... A ló testét azonnal bete­rítették az apró állatok, nem volt egy tenyérnyi hely, ahova a hű­sítő szél odafért volna. Pedig nagy meleg volt aznap. Izzadt a ló rettenetesen, mert egy gaz­zal benőtt, mások által rég elfe­lejtett úton húzta a nehéz sze­keret. Szegény pára először ösz­tönösen nekilódult volna, de a szekér és a rossz üt visszafogta. Majd gondolt egyet, s lehasalt, hogy legalább alulról védje a föld a szurkálasoktol. Ez nem tetszett Molnár An­dornak, aki inkább azt szerette volna, ha lovát biztos távoliban tudja a rtvéhektői. Felállította az állatot, és próbálta elvágni késével a kötőféket, hogy a lő elmenekülhessen. Kiszabadítot­ta a bal oldalát, de a továbbiak­ban megakadályozták a megva­dult méhek. Ellepték arcát, sza­badon lévő karját, még az inge alá is becsúszott néhány ... Kábul-tan- a fájdalmaktól, sor­sára hagyta kilenc éve egyedüli társát, s mentette saját életét. Egy közeli tanyára vonszol ta ma­gát, ahol elájult. Mentők vitték be a kiskunfélegyházi kórházba. 3. A szemtanúk szerint arca a fullánkoktól olyan borostásnak tűnt, mintha két hete nem bo­rotválkozott volna. A kórház­ban, miután lin-jekciót kapott, né­hány sebész azonnal közrefogta és szorgalmasan csipegette ki a fullánkot arcából, nyakából, karjából. Molnár Andor határozottan állítja, hogy kétszáznál több szú­rást kapott, és ezt az orvosok is alátámasztják. A fullánkméreg megtette hatását: Molnár Andor­nál kezdődő keringési elégtelen­ség lépett fel. Az orvosok állít­ják: vasszervezete és szerencsé­je van, hiszen sok esetben már 40—60 csípés is halálos lehet, 6 pedig ennél jóval többet kapott. Egyébként, száz ember közül húsznak a szervezetében talál­ható ellenanyag a méh csípéssel szemben. Valószínűleg Molnár Andor közéjük tartozik. Negy­vennél kevesebb csípés két eset­ben lehet halálos: ha az elszen­vedője túl érzékeny a fullánk- méreggel szemben, és azt egye­nesen a vénába kapja, A másik eset az, amikor a méh a szájba jutva a torkot, a garatot csípi meg, amely feldagad, fcs így fulladás okozza a halált. Jó, ha a túlérzékenyek az első csípés után, mások pedig öt—tíz csípés után azonnal orvoshoz fordul­nak. Molnár Andor nem volt haj­landó sokáig „betegeskedni”: — Meg kell néznem, mi van a lo­vammal, és várnak otthon a )é- Krágok, a föli... — mondta, 9 a kezelés után még aznap eltá­vozott a kórházból. 4. A ló bizony elpusztult. Va lószínüleg, mert több csípés ér te, és öt nem szállította sziréná­zó mentőautó a kórházba ... Molnár Andor arcán már nyo­ma sincs a balesetnek. Mégis vi­gasztalhatatlan. — A lovam nélkül nem birot élni — mondja: — Meg se tu dók nélküle mozdulni. Évek úti kilenc holdat művelek, vetéshez mindenhez elkelne a segítség. D nem hagyom annyiban. Megyei a téeszhez, ők engedték ide i méheket, fizessék meg a káro mat. A Vörös Csillag Téeszben tér mészetesen tudnak az esetről, di kijelentik, hogy a kártérítés nen rájuk tartozik. A méhész ígérte hogy megf izeti... Egyébként pe dig rendőrségi ügy lett a dolog toóli, ott majd megállapítják, ki terhel a felelősség. A rendőrst> gén megtudom, hogy megérke zett a szakértői vélemény. Ezel szerint Molnár Andor nem hl bás a dologban, jár neki a kár* térítés. Hogy mikor? Ott jártaim kor a kárvallottnak még fogai ma sincs róla. 5. Az üggyel kapcsolatba* olyan méhészt keresek meg, ak több mint fél évszázada űzi ez a mesterséget. Andrásai/ Ako elmondja, hogy nem túl igyák ran történik ilyesmi, legutóbb ö évvel ezelőtt volt hasonló «sert de a méhészek mindig megtize tik a méhek által akozott kánt Annál is inkább, mivel biztosit va vannak az Ilyen esetekre. — A méhek ritkán támadna! különösen emberre — mondja a méhész. — A tó szagára vl szont érzékenyek. Ezért előirt hogy az útra, amelynek közeié ben a méhekkel dolgozunk, kell tenni a táblát: Vigyix méhekf Lóra veszélyes! Ha méhek akácosban gyűjtenek, ah kor a lé sem zavarja őket, h viszont repcén vannak, sokke ingerlékenyebbek. Ezenkívül va rzétye» lehet a méhraj vont* közben, ilyenkor, ha valaki útjukba akad, azt támadón# vélik é* csípéssel védekeznek. Hát* *»*»{{•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents