Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

19*1. Június 20. « PETŐFI NÉPE tt % Élelmiszerszemle Kecskeméten • üdítőital-választék az Oiympos Kft termékeiből. (Folytat át) az J. oldálrót) A délelőtti program korreferátumokkal folytatódott. Dr. Horváth Cyßrgynek, a Bács-Kiskun Megyei AlLategészségügyi, Élelmiszeripari, Higiéniai Állomás igazgatóhelyettesének korreferátumát — betegsége miatt — dr. Szeghalmi Jenő laboratóriumvezető olvasta fedi. űj kalocsai tejüzeme eredménye­sen vesz részt, és helyes lenne, ha a termékosadádok gyártásá­ban a Közép-Magyarországi Tej« Ipari Vállalat jobban segítené a kecskeméti tejüzemet és a kor­szerű táplálkozás részét jelentő termékeket gyárthatná. Kezdeményezések <és feladatok Bács-Kiskunban — A korszerű táplálkozás cél­jára szolgáló élelmiszereknek kettős követelményt kell kielégí­teniük. Egyrészt összetételük fe­leljen meg azon előírásoknak, amelyeket e. fogalom megköve­tel, mint ipéldáud a biológiai ér­ték, egészségmegőrző összetétel stb., másrészt aggálymenteseknek is kell lenniük, azaz a kényszer­ből, gazdasági érdekből alkalma- zott kemikáliák minősége és mennyisége kórosan nem hatihat az élelmiszert elfogyasztókra. Megyénk élelmiszeriipara felké­szült a ma korszerűnek ítélt élelmiszertermékek élőálilíitá&á- ra. Ennek érdekében olyan ter­mékféleségeket fejlesztettek ki,, majd megkezdték gyártásukat és forgalmazásukat, amelyek pél­dául a rostdúsabb élelmiszer- fogyasztást biztosítják. Ennek fe­leli meg a megyei sütőipari vál­lalatoknál a bakonyi barna, a daibasii rozskenyér és a korpás- kifdi. , Készültek olyan termékek, amelyek komplettek, és magasabb bdotógiai értéket, táplálkozási hasznosulást biztosítanak. Ezek közé sorolható a sajtoskenyér, a növényi zsírral dúsított kenyér, a lenimaigos kenyér. A Kecskeméti Konzervgyár termékei közül a bébiételek, a bébütailok családja, amelyet a gyermekorvosak mesz- szemeniő szakmai igényei alap­ján állítottak össze. A konzerv­ipar kezdte és a hűtőipar fejlesz­tette tovább az étkezési kukorica gyártását. A kukorica fehérje- összetétele és rosítartalma igen kedvező. Jelentős e terméktípusok kö­zött a hús- és baromfiipar kiala­kult választéka is. A szójagranu- Diátuim, a kazioátak alkalmazásé- ' val kiegészült a készítmények fe­hérje-összetétele. Külön szólok a 'baromfihúsból készített vörösárukról, felvágot­takról, szárazárukról, félkész húspogácsákról. A baromfihúsok emészthetősége a legkedvezőbb, zsírtartalmuk alacsony. A fo­gyasztók kezdeti idegenkedése .szűnőben, van, a gyártók is meg­tanulták a számukra sokkal szi­gorúbb, feszesebb technológia al­kalmazását. A tejnek a fehérje-összetétele a lényeges. Nehéz a fogyasztói szoká­sok megváltoztatása, annak meg­magyarázása, hogy a kisebb zsír- tartalmú, olcsóbb tej azonos ér­tékű a magasabb zsírtartalmú, drágább tejjel Jelentősén meg­nőtt hazánkban a • tejtermékek választéka és forgalma. Dicsére­tes, hogy e fejlesztésben a KAGE Jobb a barna kenyér Dr. Szálai Lajos, a Sütőipari Kutató Fejlesztő Szolgáltató Kö­zös Vállalat Igazgatója a követ­kezőket mondotta: — A 'kenyér szerepe a táplál­kozásban! rendkívül nagy. A be­vezetett új sütőipari termékvá­lasztékban viszonylag sok, nö­velt rosttartalmú kenyér van. A legolcsóbb és a ,légikónyelmeseb­ben” fogyasztható élelmi rostot a félbarna kenyér adja. Nem kell különleges eljárásiak segítségé­vel az élelmiszerbe juttatni a ros­tot, amely eredetileg benne van, illetve volt. Komoly energiará­fordítással állítja elő a malom­ipar a fehiérlisztet; és minél na­gyobb mennyiségben állítják elő, annál: drágább lesz. Az önköltség növekedésének egyik oka az, hogy a nagyobb konpaitantalmú, tehát nagyobb élelmirost-itartalmú, sö- tétebb lisztek iránt az igény ki­csi. Az olyan liszttípusok, ame­lyekből a méltán híres magyar kenyeret előállíitották, ma már lassan kivesznek a forgalomból, kiszárítja az ásványi anyagok­ban és rostamyagakban igen sze­gény zsemleliszt, illetve az abból készült kenyérfélék és péksüte­mények. Ez nemcsak ahhoz ve­zet, hogy a napjainkban egyre in­kább növekvő mennyiségben elő­állított fehér kenyerek nélkülözik a hagyományos ízt, hanem ezek gyorsabban is öregszenek, élveze­ti értéküket hamarabb elveszítik, hajlamosabbak a morzsalékos- ságra is. Lényegesen olcsóbb volna a barnább kenyerek előállítása és forgalmazása. Ha el akarjuk érni azt a célt, hogy olyan kenyérvá- laszták álljon rendelkezésre, mely a kulturált táplálkozáshoz szük­séges, akkor megfelelőbb ár- és szabályozó rendszernek kellene működnie, amely az egészségesebb termék fogyasztását ösztönzi. nyát, legalább 10 naponként há­romszor főzeléket kell adni. A húsételek közül csökkenteni kel­lene a zsírosabb, elsősorban a sertéshúsok mennyiségét, és több­ször adni baromfiból és halból készült ételeket. Nagyon nehéz megszöktetni a gyerekekkel a tej­termékeket. Ugyanakkor feszítő gond a nyersanyagnorma, vala- imint az árubeszerzés nehézsége. Jogosan' tesszük fel azt a kérdést, hogy a mai árviszonyok mellett lehet-e tízórait, ebédet és uzson­nát előállítani 21 forintos nyers­anyagnormából az Iskolások szá­mára? Évről évre drágulnak mindazok a nyersanyagok, ame­lyek a gyermek fejlődő szerveze­te száméira fontosak. Ezért szük­séges olyan összhang a szülői ház­zal, hogy a nyersanyagnormába már be nem férő élelmiszereket a szülők biztosítsák a gyerme­kek számára. Tennivalók a gyermekek étkeztetésében Dr. Ferenczi György, a Junior Vendéglátó Vállalat igazgatója a gyermekétkeztetéssel foglalko­zó korreferátumában kifejtette, hogy a korszerű táplálkozást, az ez iránti igényt már a három— tizennégy éves korúak körében ki kellene fejleszteni, annál is in­kább, mert az országban a gyer­mekétkeztetés keretében csaknem másfél millió fiatal étkezik na­ponta. Majd megállapította : — Az étkeztetés egyik fő gond­ja, hogy a gyermekek és a pe­dagógusok nagy része a hagyo­mányos, magyaros fűszerezésű ételeiket szereti, és ezek közül is elsősorban az édes sült és főtt tésztákat. Növelni kell az étrenden, belül a nyers zöldségfélék, saláták ará­Növelni kell a zöldségfajok számát — A korszerű táplálkozás egyik fontos alapanyaga a zöldség — állapította meg előadásában dr. Balázs Sándor akadémikus, a Zöldségtenmesztési Kutató Inté­zet Fejlesztő Vállalat főigazgató­ja, ma jd arról beszélt. milyen té­nyezőktől függ a zöldségfogyasz­tás mértéke. — Az életszínvonal alakulása a zöldségifoayasZtás magasabb színtjét^rrr'ndenképpen elősegít­heti, de“ ez nem törvényszerű. Európában, az északi országokban legfeljebb a közepes fogyasztási szintet érik el, Közép-Európában és Dél-Eurápában már szinte ki­vétel nélkül magasabb a fogyasz­tás, de a rekordot a déli orszá­gok jelentik. A legdöntőbb ténye­zőnek látszik a fogyasztás mér­tékében az illető országokban ki­alakult étkezési szokás. A magyar fogyasztás jelenlegi szintje 2—3 évtized alatt alakult ki. Noha az utóbbi években a hi­vatalos statisztika a zöldség fo­gyasztásának csökkenését mutat­ja, ami látszólagos, mert egyre többen saját maguk termesztik meg a szükségleteik egy részét, és ez a mennyiség nem szerepel a hivatalos kimutatásokban. Egyik alapvető gondunk, hogy fogyasztásunk az év folyamán nagyon egyenetlen. A helyzeten lényegesen javíthatna, ha növel­ni tudnánk az olcsón tartósított zöldségnövények fogyasztását, és lényegesen növekedhetne a mély­hűtött zöldségnövényeknek az aránya Is. Másik út: ha több zöldségfajt termesztenének a mezőgazdasági üzemek és háztáji gazdaságok. Franciaországban például 32 nö­vényfajt termesztenek, ugyan­akkor hazánkban csak 21-et. A termesztés szerkezete, a termesz­tett fajok száma az étkezési szo­kások miatt nehezen változtat­ható. De ezt a lassú folyamatot is célszerű lenne tervszerű ösz- szefogással befolyásolni. Dr. Balázs Sándor a fontosabb feladatok között említette a kis- termesztők figyelmének felhívá­sát az új fajokra és fajtákra, a termelői érdekeltség növelését, valamint az egyszerű tartósitóel- j ár ások széles körű megismerte­tését. A korreferátumok után Bajzák Béla zárszavával ért véget a ta­nácskozás. Csabai István • Sütőipari készítmények Kalocsáról és a Szent- lőrinci Állami Gazdaságból. • Egyik új térnék a burgonyás kifli. (Pásztor Zoltán felvételei) • Hús- készítmények Bajáról és Kiskun­félegyházáról. SZOMBATI LEVÉL: Olyan gyümölcs az ember..- — --- -• - ■ ' i * ‘—'■—i- koniiri iKAnem aki itthon van ötödik osztályos voltam, amikor egy alkalommal olyan házi feladatot kaptunk az is­kolában, hogy írjunk fogal­mazást Mi a haza? címmel. Mostanáig égő emlék bennem, amint ülök Csátalján a via­szosvászonnal takart konyha- asztalnál, a huszonötös vil­lanykörte alatt, és már ne­gyedszer, ötödször száradt le a toliamról a bodza bogyójá­ból készített tinta, de nem ju­tok tovább a címnél: Mi a haza? Állandóan Pósa Lajos Verse zsongott a fejemben „... az a ház, ahol születtem, hol a dajka altatódalt dúgoL gatott felettem...” De én ezt kevésnek, hamisnak tartottam, mert inekem a szülőház kór­ház volt és dajka egyáltalán bem dúdolgatott. Mi, falusi gyerekek úgy aludtunk el, Jhogy a munkától, hidegtől, forróságtól gyötörve, zuhan­tunk az ágyba. Altatódal pe­dig az ordas szelek vonyítá- sa, a termékeny erők dobper­gése, viharok korbácsolása, csendes nyári napokon pedig a kutyák feleselő ugatása volt. ‘ A dolgozatot persze megír­tam, bizonyára tele volt ro-. mantikus közhelyekkel, kék léggel, aranyló búzatáblákkal, az Alföld „tengersík vidéké­vel”, és a hegyek zengő bér­ceivel. Az azóta eltelt majd­nem negyven esztendő alatt azonban ezerszer tettem fel magamnak is, másoknak is a kérdést, hogy mi a haza? Ma már bizonyára érvényes vá­laszt tudnék adni arra, hogy nekem mit jelent a haza. Né­hány mondatban természete­sen aligha sikerülne, s való­színűleg kinek-klnek önmagá­ban kell tisztáznia a kérdést, ha egyáltalán fölmerül ben­ne. Miért beszélek most erről az érzelmi töltésű fogalomról, a hazaszeretetről, amikor oly sok más sürgető gazdasági, társadalmi és egyéb gond szo­rongat bennünket? Két okom is van erre. Az egyik az a meggyőződés és’ tapasztalat, hogy az egészséges „honsze­relem” olyan hatalmas erő, amely képes duplázni, sokszo­rozni szorgalmat, tehetséget, önzetlen tenniakarást, amely becsületre, együttes cselek­vésre késztet. Rengeteg pél­dával lehetne ezt bizonyítani, a helyi összefogások fölra­gyogó eredményeivel, a szű- kebb haza dédelgető építésé­vel, csinosításával. A másik okom egy levél, amelynek betűi azt árulják el, hogy írója nem toliforgatás- sál kereste kenyerét, de böl­csessége, élettapasztalata gaz­dagabb, hitelesebb, mint bár­mely szociológiai felmérés. „Túl vagyok a nyolcadik ik­szeli és haladva a végső stá­ció felé, mindig sűrűbben gon­dolok végig az életemen. Fur­csa, de jobban emlékszem a negyven-ötven évvel ezelőtti eseményekre, mint arra, hogy tegnap mi volt az ebéd ... Még fiatalemberként, 1927-ben ván­doroltam ki Kanadába, mert itthon kilátásom se volt a meg­élhetésre, hiába volt kezem­ben a papír, hogy lakatos va­gyak. Tessék elhinni, én köny- nyezve hagytam el ezt a kis országot, ahogy a népdal is mondja. Megfogadtam, hogy amint lehet, visszajövök. De jött a háború, az évek meg mentek. Családom tett, dol­goztam, gyarapodtam, két gyermekem felnőtt, de ,nem volt örömöm bennük. Talán nem szép, ha ezt mondom, pe­dig így volt. Az egyik fiam autóstól egy szakadékba zu­hant, a másikat megölték. Fe­leségem ezt nem bírta ki, há­borodott elmével kiugrott a huszonötödik emeletről. Meg- sirattam, eltemettem őket. Va­lójában magamat sirattam. 1 Olyan erős volt bennem a 'honvágy, hogy szinte cselek­vésre, munkáira alkalmatlan­ná váltam. Mindig a Himnusz, meg a Szózat szavai forogtak az agyamban: ,Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell”. Most már tíz éve itthon élek, azon a földön, ahol apáink vére folyt és tu­dom, olyan gyümölcs az em­ber, amely annál jobban kö­tődik fölnevelő fájához, a ha­zájához, minél inkább meg­értik. Tudják-e ezt a mostani fiatalok?” Könnyen oda vethetnénk a nyegle választ, hogy igen ké­rem, távolról könnyű szeret­ni a hazát, megszépíti a mesz- szeség. Az óceánon túlról már az is gyönyörűnek tűnik, ami itthon keserves volt. Nem az a jó hazafi, aki ezer kilomé­terekről sóhajtozik, hogy édes hazám, hanem aki itthon van, részese minden kudarcnak, örömnek, sikernek, tragédiá­nak. Aki együtt él jóban-rossz- faam, aki nem hagyja el a föl­nevelő „fát”, akit itt áld, vagy ver a sors keze. Nem lehet ta­gadni, hogy ebben az érvelés- ’ ben benne van az igazság egyik fele. De a fél igazság nem igazság. Mert sokan, na­gyon sokan nem hűtlenségből, könnyű kalandokat keresve tűntek tova az „aosargó” ha­bokon. S a honvágy ezekben az emberekben él, emészti őket parazsaival. A itöbbiek- ről sem szabad és nem lehet sommásan ítélkezni. Közülük számtalan megjárta a lágerek poklát, a kiszolgáltatottság purgatórlumait... De tudják-e ezt a mai fia­talok? Tudják, ha elmagya­rázzuk nekik, ha erre nevel­jük őket. Mert ők is legalább annyira fogékonyak az őszinte szóra, a becsületre, a tisztaság­ra, mint mi .voltunk akkor, s vagyunk ma is. A nevelés azonban bonyolult dolog. Nem túlzás talán, ha azt mondom, hogy nehezebb, mint egy atomreaktor tervezése. S az eredményesség nem kizáró­lag a felnőtteken, a pedagógu­sok szakértelmén, tudásán, türelmén áll vagy bukik. Szük­séges az .A'any” nyitottsága, befogadókészsége, hogy ne mondjam szomjúsága. Ez Is megvan ifjúságunk egészsé­ges többségében. Ha tehát a hazához hűséges embereket akarunk nevelni, magunknak Is tisztának, el­veinkben tudatosnak és érzel­mileg is szilárdnak, munkánk­ban szorgalmasnak, pontosnak, egész magatartásunkban eti­kusnak kell lennénk. Mindeb­be beletartozik más népek, más országok, nemzetek tisz­telete, de ennek előfeltétele a megismerés. így eljutunk oda, ha látjuk, hogy „a szomszéd rétje zöldebb”, nem irigyke­dünk, hanem megkérdezzük tőlük: .ti hogyan művelitek földjeiteket? MEGFELELŐ TÍPUSVÁLASZTÉK Kombájnok az aratásra A mezőgazdasági nagyüzemek ké­szülnek az aratásra, a Mezőgazdasá­gi Termelőeszköz Kereskedelmi Vál­lalat, az Agrotek a nagy munkához megfelelő gépkészletet kínál. A kalászos gabona aratásához szük­séges kombájnokból kielégítik az igényeket. Az 580-as kereskedelmi nyitókészlethez, amelynek döntő több­ségét a gazdaságok által kedvelt NDK- gyártmányú típusok teszik ki, az idei évre $00 új gépet Is rendeltek. Ebből a szerződések szerint 340 beérkezésé­re lehet számítani az aratási szezon előtt, a többi kombájn az őszi mun­kák Idején vonulhat először a földek­re, a kukoricatáblákra. A kombájn- készlet típusválasztékában Is megfe­lelő, Így a gazdaságok kiválaszthat­ják a számukra legmegfelelőbb gépe­ket. A nyári munkákhoz szükséges trak­torok beszerzése sem okozhat gondot, hiszen például a keresett MTZ trak­torcsaládból több mint négyezer gép behozatalára kötött szerződést a vál­lalat. A korábbi években a keres­letet csak részben tudták fedez­ni ezekből a gépekből. Előrelé­pést jelent az js, hogy ezúttal a lánc­talpas traktorokból, amelyek éveken át hiányoztak a kereskedelmi raktá­rokból, az Idén elegendő beérkezésé­vel számolnak. Világbanki versenyez­tetéssel 4$ Rába—250 szántőtraktor- ra, 21 Fiat, és 2S2 John Deere neHéz univerzális traktorra, és 5 Caterpillar lánctalpas traktorra kötött szerződést az Agrotek. Csehszlovákiából és az NDK-bői is érkeznek vontatók, növel­ve a választékot. . Az aratás egyéb Járulékos munkái­hoz szükséges gépek és felszerelések * - •------—ni|. S záz éve született Sutus Sándor, a munkásmozgalom mártírja Az évszázad elején kiterebé- lyesedő és egyre jobban fellen­dülő munkásmozgalom egyik képviselőjére, forradalmár elő­dünkre emlékezünk születésé­nek centenáriumán. Rövid életútja — mindössze 32 évet élt — ezrek és százezrek imunkóssorsával volt azonos. Kecskeméten született, 1887. június 21-én. Az elemi iskola elvégzése után a cipészszak­mában remélt megélhetést. Az inasé veket a gyakori nélkülö­zés, a szervezett mozgalomban való részvétel, a családalapí­tás követte. A munkaalkalom gyakori hiánya miatt a fővárosban né­zett kenyérkereső foglalkozás után. A Tanácsköztársaság ki­kiáltása idején Budapesten, az Andrássy út 11. számú házban dolgozott házmesterként. A forradalmi napokban ha­zatért szülővárosába, ahol az április 7-ei választásion a mun­kás-, katona- és foldművesita- nács tagja lett. Sinkó Ervin városparancsnok május elején kinevezte a tanács közművelő­dési és propaganda-ügyosztá­lyára. Amikor a munkásfiata­lom veszélybe 'került, vöröska- tana tett, s •wu.uiiwti mpctht­zottként részt vett a Kalocsa környéki júniusi ellenforradal­mi lázadás felszámolásában. A tanácshatalom vérbe fojtá­sa után egy ideig sikerült rej­tőznie, végül mégis elfogták. A Kecskeméti Közlöny 1919. november 13-ai száma — a szo- cialistaellenes sajtó ma is szo­kásos tálalásában — hangulat­keltőén a következő hírt kö­zölte: „A budapesti rendőrség kézre&erítette Sutus Sándort, Vágó Béla kecskeméti titkos bizalmasát, a kecskeméti kom­munisták egyik legv eszedelme- sebbikét, aki mint propagan­dista, nyomozó s terrorista rettegett alakja volt városunk­nak. Erős fedezet mellett hoz­zák le Kecskemétre.” A karhatalmi különítmény részére átadott rendőrségi fog­dából, november 20-ára virra­dóan, Héjjas Iván parancsára vitték el — a főkapitány je­lentése szerint — ismeretlen helyre. Ez a hely az orgová- nyi erdő, sorsa a többi elfhur« coliéval azonos volt: kegyetlen kínihalál. Nevét a köztemetőben emelt márt íremlékmű vön örökítették meg. Bársony Ferenc KÖRNYEZETKÍMÉLŐ FESTÉKEK A Budakakk Festék- és Mű- gyamtagyár termékeinek csoma­golásán rövidesen megjelenik egy zöld ecsetet ábrázoló embléma, amely garantálja, hogy az a fes­ték környezetkímélő, nem szeny- nyezi a légteret A vállalatnál felgyorsult a környezetbarát ter­mékek s a káros anyagok kijutá­sát megakadályozó, zárt gyártási technológiák fejlesztése. Termé­keiknek ma már körülbelül 40 százaléka készül olyan technoló­giával, hogy használatukhoz egyáltalán nem, vagy csak igen kde mennyiségiben van szükség vegyi oldószerekre. A vízzel hí­gítható, illetve az oldószerben szegény festékek aránya a válla­lat termelésében 1995-ne a tervek szerint eléri az 50 százalékot. A vállalat évente mintegy 50 millió forintot fordít termékszer­kezetének és a gyártás technoló­giájának korszerűsítésére. A ko­rábbi évek kutatómunkájának eredményéként az Idén 2—3 szá­zalékkal, bővítik környezetkímélő festékeik kínálatát. A választék gazdagításához fokozzák az együtt­működést nyugati kooperációs partnereikkel. Jelentősen előreha­ladtak az új vizes ßa-dazurfesté­kek fejlesztésében amelyek a Budálakk első vízzel hígítható tí­pusú fafestékei lesznek. BővltÜ# az oldószermentes ipari zománj** festékek választékát is. Ezek ft> fejlesztések általában egy-egy na­gyobb ipari felhasználó Igényei­hez igazodnak. A vizes alapú építőipari festékek körében is új termékek kialakításán dolgoznak, A felhasználók szívesen fogad­ják az új környezetkímélő festé­keket, mert ezekkel a munka biz­tonságosabb. A hagyományos fes­tékek oldószerei ugyanis gyúléko­nyak, egészségre és környezet» egyaránt károsak, s így csak * megfelelő munkavédelmi előírá­sok betartásával alkalmazhatni biztonságosam.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents