Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

1987. május 14. © PETŐFI NÉPE fe *

A társadalombiztosítási, szociális ellátások

múlt havi emeléséről

A nyugdíjasok, a nyugdíjszerű egyéb ellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében Április elsejével több intézkedést tartalmaz a Minisztertanács rendelete és a végrehajtására kiadott, egészségügyi miniszterrel közös együttes utasítás.

Hatvan forinttal kiegészítik a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, az átmeneti járadékot és a házastársi pótlékot. Emelik a nyugellátások és baleseti rokkantsági nyugdíjak legkisebb összegeit, a meghatározott összegű nyugellátásokat a mezőgazdasági szövetkezeti

öregségi/özvegyi járadékot, a megnövelt összegű mezőgazda- sági, szakszövetkezeti járadék (öregségit is!) alap-, illetve legkisebb összegét, amennyiben 1987. január 1-jétől havi 120 forinttal azok emelkedtek. Növelték a megváltozott munkaképességűeket megillető rendszeres szociális járadékot, rendszeres szociális segélyt, az eltartott hozzátartozókra tekintettel járó kiegészítő ellátás összegét, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segélyt és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő jövedelempótló segélyét is.

Ismeretes, hogy a múlt évben rendelkezés született a 70 éven

felüliek, a súlyosan rokkantak évenkénti rendszeres nyugellátásának hétszázalékos emeléséről, ami most nyolc százalék lett. Ebbe a személyi körbe tartoznak a vakok és a hadigondozási ellátásban részesülők is. Hatvan forinttal egészítik ki a házastársi pótlékot, így az most a többi kiegészítéssel együtt 280 forint lett. A házastársi pótlék helyett folyósított havi 180 forint jövedelempótlék nem emelkedett. A családi pótlék összegei is emelkedtek gyermekenként 60 forinttal.

A legkisebb ipari (szolgálati) nyugdíj havi 2550 forint, ugyanennyi a harmadik rokkantsági csoportba tartozó nyugdíj minimumösszege is. Az árvaellátás havi 2150 forint, hősi halott után az özvegyi nyugdíj, a szülőtlen árva részére járó árvaellátás és a szülői nyugdíj legkisebb ösz- szege 2800 forint. A mezőgazda- sági szövetkezeti járadékok ösz- szege, az öregségi járadék minimum havi 2218 forint, a munkaképtelenségi járadék pedig 2338 forint.

A mostani emeléssel a gyermekgondozási díj legkisebb ösz- szege napi nyolcvanöt (85), legnagyobb összege napi százhetven (170) forint lett.

Az az összeghatár, ameddig az öregségi, rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz háztartási pótlék megállapítható, havi 3450 forint. Ha a házastárs' (élettárs) is dolgozik, 2350 forint a kereseti összeghatár, ameddig utána házastársi pótlék még jár. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen 2800 forintig folyósítható. Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj munkaviszonyra, szövetkezeti tagsági, bedolgozói és egyéb jogviszonyra tekintet nélkül 2850 forint összeghatárig folyósítható.

A tanácsi szakigazgatási szervek által megállapított szociális ellátások összege is emelkedett. Havi 180 forint, nyolc százalék, de legalább 220 forint lett április elsejétől a 70. évet betöltött, a súlyosan rokkant (I. II. csoportba tartozó)* szociális ellátásban részesülők ellátási összege. A rendszeres szociális segély legnagyobb összege 70 év alatt havi 2350, ennél idősebbnél 2420 forint lett.

A változásokról, a folyósítások rendjéről, egyes ellátási formák alapösszegeiről a társadalom- biztosítási és a tanácsi szervektől kérhetnek részletes tájékoztatást azok, akik nem kapták meg a várt kiegészítést, illetve az emelést.

Rozi néni mesél H. Élet a Sas dűlőben

Levél az o!

Tisztelt olvasónk! Ezekben a napokban a Petőfi Népe nemcsak azokhoz jut el, akik előfizetői a lapnak, vagy megvásárolják azt az újságárusnál, trafikban, szövetkezeti boltokban, presszókban vagy a postahivataloknál. Néhány ezer olyan címre is elküldjük a megyei párt- bizottság napilapját — tiszteletpéldányként, a figyelem felhívása érdekében —, ahová fnég nem napi rendszerességgel érkezik a kézbesítő, de szeretnénk, ha ez a kapcsolat kialakulna közöttünk, ha több előfizetőnk, népesebb olvasótáborunk lenne.

Nem azért, mintha a számok bűvöletében élnénk, s nem is azért, mert elégedetlenek vagyunk a Petőfi Népe hétről hétre, hónapról hónapra emelkedő példányszámával. Mert áprilisban például már meghaladtuk a napi 77 ezres számot, ami alig negyedévvel korábban még kétezerrel kevesebb volt. Elsődleges célunk és szándékunk, hogy tájékozottab- bá, a világ, az ország és szű- kebb otthonunk, Bács-Kis- kun megye életével — az eredményekkel, gondokkal, a törekvésekkel, eseményekkel, a kijavítandó hibákkal és a sikerekkel — megismertessük az itt élő embereket.

Azt szokták mondani, hogy

a tudás hatalom. És ebben az immár közmondásszerű lenini megfogalmazásban sűrítetten rengeteg igazság van. Mert aki birtokában van a tudásnak, az ismereteknek, aki tájékozott, az könnyebben és gyorsabban — s nem utolsósorban helyesebben, reálisabban — tud dönteni saját sorsa, saját gondjai megoldásában, jobban megérti mások gondját, örömét, törekvéseit, érti a világot, eligazodik a helyi ügyekben és a nagypolitikában is. Részese tud lenni közvetlen környezetét, munkahelyét, a falut, a várost érintő döntésekben. Bele tud szólni —• mert tájékozott — a fejlesztési, elosztási kérdésekbe, a folyamatokba. A tudás ilyen értelemben jelent hatalmat. Ehhez a tájékozottsághoz szeretnénk mi hozzájárulni sajátos eszközeinkkel és lehetőségeinkkel.

Tisztában vagyunk azzal, hogy olvasóink televíziót néznek, rádiót hallgatnak, s bizonyára előfizetői, vásárlói valamely napi- vagy hetilapnak is. Mindezek alapján talán sokan úgy vélik, eléggé tájékozottak a felsoroltakról. Hogy tájékozottak, azt bizonyára nem is lehet vitatni. De, hogy eléggé-e, az már kétséges. Az ugyanis, ha tudom mi és miért történt a

világban, de nem értem a helyi döntések hátterét, okát, csupán fél tájékozottságot jelent. S ez napjainkban kevés.

Ezért fordulunk most mutatványszámmal, tiszteletpél- dannyal több ezer Bács-Kis- kun megyei lakoshoz, kérve és ajánlva: legyenek részesei annak a népes tábornak, amelynek több mint kétszázezer tagja naponta kezébe veszi a Petőfi Népét (felmérés szerint egy újságot általában három ember olvas el. (S mit nyújtunk mi az olvasóknak? Tartalmas, szép külsejű lapot politikával, gazdasággal, művelődéssel, portrékkal; folytatásos regényt; tudósításokat eseményekről, döntésekről, a rendőrségről, bíróságról és minden olyanról, ami fontos, ami érdekli az olvasót: az aktív dolgozótP a nyugdíjast, a fiatalt, a férfit, a nőt, a diákot, a tanárt, a tanácsi dolgozót, a pártmunkást, a háziasszonyt és a kertészkedő ipari munkást is.

Holnapi és holnap utáni lapunkban egy kitölthető és kivágható szelvényt találnak olvasóink. Akik még nem előfizetők, nem rendszeres olvasók, kérjük, töltsék ki és bélyeg nélkül tegyék a postaládába. Mi ezt a bizalom jelének fogjuk értékelni és érezni, s továbbra is az vezérel majd bennünket — a szerkesztőség felkészült, szorgalmas kollektíváját —, hogy megfeleljünk ennek a bizalomnak.

Gál Sándor

A

z éjszaka nagyon sötét Rozi néni tanyáján. Egyetlen lámpás a hold. A fák kontúrjait nehezen tapogatja ki a szem. A levegő szokatlanul friss a városi tüdőnek. Valósággal habzsolok belőle, mélyeket szippantok. Felüdít. Sötét van, mégis Ihebunyom a szememet. Élvezem e nyugalmat. A csendet elemes rádió recsegése szakítja meg. Sanyika kapcsolhatta be, a szobából tánczene szűrődik ki. Bemegyek. Rozi néni lassan, komótosan ágyaz. Csupán két fekhely van, a harmadik egy hozott kempingágy.

— A lepedőt kirágta az egér — mormogja.

— Mikor vetette meg utoljára mindlkét ágyat? — teszem fel tt kérdést házigazdámnak.

— Nem is tudom. Az uram mindig a konyhában aludt.

A petróleumszag megtelepszik a kis szobában. Kilenc óra lehet, amikor lefekszünk. A televízióban ilyenkor javában játékfilm villog. Csend van, fülemben mégis városi zajokat, zörejeket hallok. Tudom, csak képzelődöm. Azt is tudom, hogy ilyen korán soha sem szoktam elaludni. Megkértem hát Rozi nénit, hogy meséljen a fiatalkoráról, a szüleiről és a férjéről. Az életéről.

—- Kecskeméten születtem. Nyolcán voltunk testvérek, ma hatan élnek. Édesapámék sok mindennel foglalkoztak, még lókereskedéssel is. Járták az országot. Én két elemit végeztem, kislánykö- rom óta dolgozom. Huszonkét évesen mentem férjhez. Először Kerekegyházán Dorogi Mártonék ruhásüzletében szolgáltunk, utána elmentünk gazdálkodónak. (Mérnök-tanyán, majd Ördög-tanyán laktunk, ezután Szappanszékre költöztünk. Itt- leégett a házunk, villám csapott bele. To- vábbátltunk. Negyven évvel ezelőtt jöttünk ide, a Sas dűlőbe. Itt se voltunk szerencsésebbek. Négy évvel ezelőtt egy este megint belénk csapott a mennykő. Látom, hogy virít az udvar. Kimegyek, hát a nádtető lángol. Hívtuk a szomszédokat menteni — akkor négy család lakott a közelben —, de mindenünk odaégett. Biztosításunk se volt. El kellett adnunk a hízót, a marhát, hogy megvegyük ezt a házat. A Gyuri hetvenihárom évesen hagyott itt. Hirtelen ment el, nem sokkal az ötvenéves házassági évfordulónk után. Nagyon jó ember volt. Szeretett cigarettázni. Gyerekünk nincs.

— A hat testvér közül se jönnek látogatóba?

— Csak nagy ritkán. Pedig nem messze laknak ide, Fülöpházán és Kecskeméten. Leggyakrabban az Erzsi jön, 6 hoz nekem valamit. (Szeles Lászlónéról van szó.)

+

Nem fárasztóm tovább kíván- csiskodásommal Rozi nénit. Jó éjszakát kívánunk egymásnak.

Másnap reggel korán kelünk.

A rokon fiű elköszön, a motorral előbb még hazamegy, majd onnan az iskolába. Nehezen indul be az élet a tanyán, olyan álmosnak tűnik minden. Rozi néni eltűnik, jó későn jön vissza. Az állatokat etette meg, mondja. A tyúkokon és a kakasokon kívül van két kutyája is. Arról érdeklődöm, mit kell a ház körül tennie az elkövetkezendő hetekben? Sorolja:

— Nekem nem sokat, mert én nem bírok semmit csinálni. Körül kell tapasztani az istállót, nádazni kell a tetőt, és nem árt kimeszelnl a plafont sem. Nagyon füstös lett a télen. Rossz ránézni. Talán jön majd a keresztlányom és segít. A nehezebb munkát férfiemberré bízom, ha kerítenek nekem.

Nyolc óra körül váratlanul beállít a keresztlány, Aszódi Sán- dorné.

— Csak emlegetni kell téged

— veti oda Rozi néni. Láthatóan örül a rokonnak. Irénke nagyon elfoglalt, bizony már rég járt itt. Még a télen. Most főzni jött, mert tudja, hogy vendég van a mamánál. Csinkeszárnyakat ránt ki, és levest készít. Hozott bort is. Ebből mindennap fogy a tanyán, Rozi néni nem is tagadja.

A két kutya csahol.

>— Jön valaki — így a házigazda, és magyarázatul hozzáteszi.

— Felém sír a kutya.

Nem téved. Az ablakiból látom a segédjuhászt, a ház felé tart. Csórsz Sándor jön. Itt legeltet, csak benéz, mondja, nincs-e valami baj. Előkerül á borosüveg, néhány percig beszélgetnek. Hallom, hogy megegyeznek az istálló tapasztásában...

Újra csaholnak a kutyák. Rozi néni megint fülel, les. Látszik rajta, hogy mindig vár valakit,gyakran áll készenlétben. A kutyák sokszor félrevezetik, mert akkor is ugatnak, amikor a környéken egy fia ember sincs. Most azonban a távolból motorzúgás hallatszik. Feltűnik a homokbuckák közül az úton a postás. Aszódi Gyula — ő is rokon — hozza a Szabad Földet. Kínálják, de nem sokáig marad. Mikor elmegy, Rozi néni megjegyzi:

— Nagyon rendes ember a Gyula. Jó postás, az apja is az volt. Kár, hogy csak ritkán hoz levelet...

Elcsendesül a porta. A nap melegen rsüt. Rozi néni egy pillanatra sem pihen meg, pedig megtehetné. Most van segítsége. A keresztlánya a konyhában dolgozik.

— Mindjárt asztalhoz lehet ülni — szólal meg. — Nem sok időm van, mert félbehagytam otthon a munkát.

Végh nénit is áthívjuk az ebédre. Láthatóan jólesik neki a meghívás. El Is érzékenyül. A rádiót bekapcsolják, magyar nóta adia az aláfestő zenét a finom falatokhoz. Jóízűen eszik Rozi néni. hál istennek az étvágyával semmi baj nincsen. Ebéd után elköszön Aszódiné és meaígéri, hamarosan újra ellátogat. Akkor majd kimeszeli a szobát és a konyhát.

Lassan én is szedelőzködöm. Nem akarok már tovább terhére lenni vendéglátómnak. Idegenként jöttem és — úgy érzem — Ismerősként távozom. Rozi nénitől mindenesetre nehezen búcsúzom ...

(Vége)

Temesi László

Bővül a szakmári iskola

'/%/Úű,'£L!i/*/■«./#$'/ 'ml&miü mímawBm3ÜK'’■■■■

Bővítik Szakmáron az iskolát. Két tantermet építenek, és új otthont kap az úttörőcsapat is. A szeptemberre elkészülő épülettel együtt összesen tíz teremben 250 gyermeket oktatnak, közülük negyvenen a környező szállásokról járnak be a központi iskolába. (P. Z.)

MEGKÉTSZEREZIK A VETÉSTERÜLETET

Több fehérje — hazai forrásból

A következő években jelentősen növelik a mezőgazdasági nagyüzemek a fehérjetartalmú növények vetésterületét; a korábbinál lényegesen nagyobb arányban igyekeznek hazai eredetű fehérjével helyettesíteni az importanyagokat, amelyeket — egyébként — jórészt a mezőgazdaság használ föl, kiváltképpen az állattenyésztésben. A tervek szferint a VII. ötéves terv időszakának végére megkétszerezik a fehérjetermő területet és a lehetőségekhez képest növelik a hozamokat is.

A MÉM szakemberei arra számítanak, hogy miután a termelők az eddiginél jövedelmezőbb feltételek mellett állíthatják elő ezeket a fontos növényeket, élnek majd a lehetőséggel, és főként a szója termesztését karolják föl. Az elmúlt évben 23 ezer hektáron termesztették a növényt, amelynek termőterülete 1990-ben várhatóan 65 ezer hektár lesz. Ahhoz, hogy a gazdaságok más növények helyére vessék a szóját, szükség volt az anyagi érdekeltség fokozására. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a gabonafélék jobban fizettek, és a termelők emiatt természetesen azokat részesítették előnyben. A külpiacon értékesített magyar gabona is nagyobb hasznot hozott, mivel a területegységen előállított kukorica devizabevétele több volt, mint a szójáé. Ám az elmúlt egy-két évben a külpiacon fordulat következett be, csökkent a gabonafélék ára, és így — végső soron — a mezőgazdaságban érdemes nagyobb figyelmet fordítani a fehérjegazdag növény itthoni előállítására.

A fehérjetartalmú növényeknek meg kell találni az optimális termőkörzeteket. Hazánkban főként Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrádi, Hajdú- Bihar és Szolnok megye lehet a termelés központja. Nagyobb hozamokat biztosító fajták termesztésére kerül sor, ezek hektáronként — a szója esetében —

2,4 tonnás termést adhatnak, tehát többet a jelenleginél.

41 Vendégek jöttek.

az Alföld Áruházban

május 15—22.

FELSŐRUHÁZATI OSZTÁLYON: 30—40—50°0-o* árengedménnyel kaphatók: férfiöltönyök, pantallók, férfiakat női szoknyák és ruhák.

OIPÖOSZTALYON : Jánoshalmi „Bácska" Ipari Szővetk«tó bőrdíszmű-termékeinek vására.

DIVATOSZTALYON: bemutatkozik a Kunszentmlklóst Háziipari Szövetkezet ruházati termékeivel.

KOTÖTTOSZTALYON: női, lányka, fiú kötöttáruk reklámáron 98 Ft, gyerek kötöttnadrágok 47 Ft-ért.

KULTŰRCIKKOSZTALY: különleges bizsu- és ajándékára*.

VILLAMOSSÁGI OSZTÁLY: gazdag kínálat Import é# hastó színes tv-ből, video- és magnókazettákból.

TRIAL-OSZTALY: kempingsátor-, bútorbemutató.

eLELMISZEROSZTALY: U ni ver Afész konzervüzeml termékbemutatója.

Majonézkostoló május 19-én, 16—17 óráig.

TAURUS-OSZTALY: személygépkocsi-gumiköpenyek gazdái választékban, szerelőműhely-szolgáltatás.

VASOSZTÄLY: TGK 25-ös gázkazán reklámáron, zomáae- edények gazdag választékban.

VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT.