Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
Tegnap délelőtt Budapesten folytatódott a háromnapos látogatáson itt tartózkodó vajdasági küldöttség programja. Jón Srbovan és kísérete látogatást tett Medgyessy Péter pénzügyminiszternél, a Magyar—Jugoszláv Együttműködési Vegyesbizottság társelnökénél. A vendégek délután visszautaztak Kecskemétre. Itt a megyei pártbizottságon Ro- mány Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a testvérmegyei küldötteket. A baráti hangú megbeszélésen aktuális politikai kérdésekről és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről esett szó. A megyei vezetőkkel folytatott eszmecsere után a Bozsó-gyűjteményt nézték meg a küldöttség tagjai. Ma a megyeszékhely látnivalóival, különböző intézményeivel ismerkednek a vendégek. Délelőtt a Szórakaté- nusz Játékmúzeum és Játszóház, valamint a Népi Ipar- művészeti Múzeum megtekintése szerepel a programban. Délután a Kodály Zoltán Ének—Zenei Általános Iskolába látogatnak, ezt követően pedig a Kiskunsági Nemzeti Park központjába, ahol betekintést kapnak a megye területén folyó természetvédelmi tevékenységbe. A jugoszláviai Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány képviselőházának küldöttsége a délutáni órákban utazik vissza Újvidékre. (A küldöttség vezetőjével, Jón Srbovannal készített interjút lapunk harmadik oldalán olvashatják.) SPÁRGAEXPORT Érkezik a spárga a Zöldént kecskeméti telepére, ahol a külföldi vevők igénye szerint osztályozzák, kötegelik a hófehér sípokat. Az első nagyobb tétel Bács- Kiskun spárgásaiból érkezett, de várják Hajdú, Pest és C&angrád megye ültetvényeinek termését is: Mivel nálunk kevésbé kedvelt ez a vijtaimindiús főzeléknövény: többsége a külföldi fogyasztókhoz kerül. Nyolc, többnyire tőkés országba exportálják a spárgát, a az egy hónapon át tartó szezon szinte minden napján indítják a rakományokat Kecskemétről. Jog az értelmes munkához A munkához való jog minden egyes állampolgárnak törvényes lehetőséget ad arra, hogy kereső foglalkozása legyen. Vagyis eredeti értelemben keresethez, megélhetéshez, kereső foglalkozáshoz való jogot jelent. Több tőkés országban ‘ is törvénybe, alkotmányba foglalták, de nehezen tudják érvényesíteni. Ott a ■gazdaságban nagyfokú a szigor. Amelyik vállalat tartósan veszteséges, az előbb-utóbb megszűnik. Amelyik üzem nem hozza a tőle elvárt minimális jövedelmet, azt bezárják. Amelyik munkás a jövedelmet tekintve többet visz, mint amennyit hoz — több a veszteség általa, mint a haszon —, azt legtöbb esetben elbocsátják. Nálunk — a szocialista* országok többségében — a Hiúnkéhoz való jogot szintén alkotmányba foglalták. Betartása nem volt eddig túlságosan nehéz a meglehetősen laza vállalati létszámgazdálkodás, az akadozó anyag- és munkaellátottság miatt. Nálunk a gazdaságban eddig nem volt jellemző a könyörtelen szigor. A tartósan és helyrehozhatatlanul veszteséges vállalatokat sem tudtuk felszámolni, mert tevékenységükre általában szükség volt. Valamikor az volt a ma- gyarázat, hogy a szocializmusban a munkához való jog azért érvényesíthető, mert a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, az ember ember által való kizsákmányolása és a munkanélküliség megszűnt, s a népgazdaságot tervszerűen irányítják. Ennek a jognak az érvényesülését reálisan biztosítja a termelés szakadatlan növekedése, a gazdasági válságok kiküszöbölése. Ma már tudjuk, hogy sem a termelési eszközök társadalmi tulajdona, sem a tervszerűség nem biztosíték a teljes és a szó valódi értelmében vett foglalkoztatásra. A termelés sem nő szakadatlanul, a válság sem mindig elkerülhető. De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy a dolgozó ember sokkal tágabban értelmezi a munkához való jogot, mint a hivatalos felfogás. A munkához való jog a mai ember gondolkodásában már nem egyszerűen valamilyen munkahelyhez, kereseti lehetőséghez való jogot jelent, hanem egyre inkább az egyén képességének, képzettségének, munkabírásának, ambíciójának megfelelő munkakör betöltésére, más szóval érvényesüléshez való jogot is. Elvesztették értéküket az olyan közhelyek, mint például az, hogy „a munkában nem szabad válogatni"; „azt kell csinálni, amit mondanak"; „aki fizet, az dirigál". A mi gyermekeink már nemcsak ,;kenyeret akarnak keresni", hanem szeretnének a munkájukkal lelkileg azonosulni. Szeretnék, ha választott szakmájuk, hivatásuk életüknek célt, tartalmat adna. És ehhez joguk van, mint ahogy ahhoz is, hogy ha már alkalmazzák őket, legyen is értelmes munkájuk. Ritkán kerül szóba a munkához való jog olyan értelmezése, amely szerint a dolgozót el kell látni munkával. A Munka Törvénykönyve már régen kimondta, hogy „a munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének feltételeit biztosítani, valamint a munkavégzés módjára vonatkozóan a szükséges iránymutatást megadni". Kérdés persze, hogy ki védi meg a munkást, ha akadozik a munkaellátás és emiatt kifolyik a pénz a zsebéből? Napjainkban sok helyen úgy kerüljük meg a konfliktust, hogy nem alkalmazunk egyenes darabbért, hanem átlaggal fizetjük áz állásidőt, illetve elsimítjuk a bajokat valamilyen prémiumos időbéres bérformával. Közben „védjük a munkaidőalapot" mindenféle külső tényezővel szemben, csak éppen a belső okokkal szemben nem. Sokat beszélünk a beosztottak munkafegyelméről, de igen keveset a vezetés, a gyártás-előkészítés, a. programozás, az anyagellatás, a bérezés és a munkaátvétel fegyelméről. Majd akkor lesz a munkához való jog igazi szocialista vívmány, ha ezt nemcsak az alkotmány deklarálja, hanem korszerű és modern tartalmát a gazdasági vezetés a valóságban is kibontakoztatja, a dolgozó kollektíva pedig megának kiköveteli. Olyan sok tennivaló van e hazában, hogy még sokáig mindenkinek jut belőle bőven. P. O. XLII. évf. 108. szám Ára: 1,80 Ft 1987. május 7. csütörtök BARÁTI HANGÚ MEGBESZÉLÉSEK Ma hazautazik a testvérmegyei küldöttség FOGYTÁN A TAVALYI KÉSZLET — PÓTLÁSKÉNT 600 TONNA IMPORT BURGONYA TÖBBSZAKMÁS SZÖVETKEZETI TAGOK Szolgáltatni is lehet «S2Ä nyereségesen ködik a Kecskeméti Lakáskarbantartó Szolgáltató Kisszövetkezet, a Lakszisz. Tevékenységük nagy része — általában 50—80 százaléka — lakossági szolgáltatás. Amire a hagyományos szervezetek ráfizetnek, az a kisszövetkezeti formában rentábilis. A Lakszisz szolgáltatása: a csempe zéstől a vízvezeték- és a villanyszerelésig, a tatarozástól , a szobafestésen, tapétázáson keresztül az ajtó- és ablakfestésig mindent elvállalnak. Egy-egy nagyobb felújítás után igény szerint tisztán, azaz kitakarítva adják át a lakást. Ha sürgős a tennivaló, a szövetkezet valamennyi dolgozója részt vesz a munkában, tekintet nélkül arra, hogy mi a szakmája, a beosztása. Szerződés alapján a zalaegerszegi bútorgyár termékéinek, a Mosonmagyaróvári Fémszerel- vénygyárra.1 létrejött megállapodásuk alapján pedig a különböző csaptelepek garanciális javítását is elvégzik, nemcsak Bács- Kiskun, hanem Pest és Szolnok megye egy részében is. Tóth József, a szövetkezet elnöke elmondta: ők harminoket- ten, akik 1982-ben a Laksziszt megalakították, szinte kivétel nélkül a kecskeméti lakásszövetkezetek karbantartó társulásának dolgozói voltak. Egymillió forint értékű közös vagyonnal indultak. Jelenleg — túl azon, hogy az összeadott induló tőkét tagjaiknak már visszafizették — 3,5 millió forintot ér a közös tulajdonuk, a Tizedes utcán — műhelyekből, garázsból, irodából álló — saját telephelyük van. Amióta önállóan gazdálkodnak, következetesen kitartanak amellett, hogy nyereségüknek (amit a kisszövetkezeteknél rendelkezési alapnak neveznek) nagyobb részét, általában 70 százalékát fordítsák fejlesztésre. így tudtak vásárolni négy egyton- nás, vegyeshasználatú gépjárművet, teherautót, valamint a már említett telket, ahol egyebek 0 A lakossági szolgáltatás teszi ki a Lakszisz munkáinak nagyobb részét. Felvételünkön: Plattner Tibor ás Oldal Pál asztalosok szúnyogháló-keretet készítenek. (Méhes! Éva felvétele) között jól felszerelt asztalosműhelyt is kialakítottak, Ez utóbbival kapcsolatban az eddigi gyakorlatuktól eltérő terveik vannak: parkettát szeretnének gyártani. A termelő tevékenység egyrészt a gazdálkodásukat javítja, másrészt folyamatos munkát ad dolgozóiknak télen is. A Lakszisznál átlagon fölüli a munkahatékonyság: az egy dolgozóra jutó (havi) termelési érték 60 ezer forint. Erényük nemcsak abban áll, hogy sokat dolgoznak: szinte valamennyien több szakmához is értenek. A szövetkezet megalakulásától kezdve törekedtek arra, hogy ez igy legyen. A közületeknek vállalt munkáik közül sok sikerélmény fűződik ahhoz, amit a megyei tanács épületén végeztek: a korábban használtnál 80 százalékkal olcsóbb kőből készítették el a lábazatot. A munka tetszetősnek bizonyult: a szomszédos művelődési központ is megrendelte. A Lakszisz termelési értéke 13 millió forint volt tavaly. Erre az évre 17 milliót terveztek, amiből az első három hónapban ötmilliót már teljesítettek. Okkai bíznak abban, hogy év végéig elérik — vagy meghaladják — m 20 millió forintot, változatlan létszámmal. A. M. Május elején az időjárás mellett gyakran szó esik a zöldség- kínálatról és -árakról. Mit, mennyiért adnak? Milyen az ellátás? — mindennapos kérdés ez manapság. A Kiskunhalas és Vidéke Áfésznél s a megyei Zöldértnél állami támogatással tárolt 4640 tonna óesztendei burgonya, vörös- és fokhagyma, egyéb zöldségféle és télialma nagy része már elfogyott. Sárgarépából, zellerből és céklából egy-egy tonna maradt csupán ezeknél a forgalmazóknál. Azért, hogy a lakosság alapellátása ne romoljon, a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat lehetőséget kapott 600 tonna lengyel, sárgahúsú burgonya behozatalára. így ebből a fontos élelmezési cikkből fedezik a szükségletet, nagyobb mennyiségiben 6,50—7, kisebb tételekben 8—8,50 forintos kilogrammonkénti áron. Sárgarépát is importált a Zöldért, elsősorban az intézmények konyháinak ellátására.- Ezekben a hetekben lassan növekszik a primőrök kínálata. A vállalat eddig több mint egymillió csomó retket, ennél valamivel kevesebb karalábét, 300 tonna uborkát és 300 ezer hegyes erőspaprikát értékesített. Kubából 160 tonna zöldpaprikát, és a Kanári-szigetekről jelentős mennyiségű paradicsomot is vásárolt az év elején az itthon hiányzó termékek pótlására. Mindamellett nincs igazán élénk zöldségpiac a megyében. Baján, ha a környékbeli termelők nem hoznának árut, s a város húsz zöldség-gyümölcs magánkereskedője nem venne részt az értékesítésben, a fogyasztók ellátására a Zöldért egymaga képtelen volna. Ami a termékek árát és minőségét illeti — ez a helyi tanács véleménye — a piac oldaláról a vállalat ebben m A soUvadkcrti piacon is kevesebb a zöldségféle az idén. nem játszik meghatározó szerepet. A primőrt é}ék továbbra is drágák. Kalocsán nagyobb a piaci felhozatal. Különösen palántából és fejesedé salátából érkezik sok a kiskertekből. Szárazbab is kapható. A sárgarépa és a gyökér kilogrammonként 32—40 forint. Kiskőrös helyzete szerencsés. Piacára az eladók csaknem fele a megye számos településéről hoz árut. A helybelieken kívül így keceliek, imrehegyiek, kecskemétiek, kiskunhalasiak, kiskun- majsaiak, soltvadkertiek, bócsai- ak, miskeiek és drágszéliek is árusítanak itt. A félkilogrammos salátát 7—12 forintért adják, míg a retekért 3—7, a zöldhagymáért 3—4, a spenótért és a sóskáért 40—45 forintot kérnek. A virágpalántáik ára annyi, mint tavaly ilyenkor. A szegfűé például 1—2 forint. Egy félegyházi háziasszony szerint az idén kevesebb a zöldségféle a város piacán, viszont annál drágább. Karfiol csak elvétve akad. Retket pedig Budapesten olcsóbban lehet venni, mint Kiskunfélegyházán, ahol termesztik. A burgonya 5—10, a saláta 2—6 és a paradicsom 80— 110 forintos ára mindenesetre azt jelzi, hogy az árak a „csillagos ég távolából” kezdenek földközelbe kerülni. Vagy mégsem .,.? Kecskeméten ugyanis a forgalmazók még mindig magasan tartják a nem is mindig friss zöldségfélék árait. A kecskeméti 1101 -es Kossuth téri élelmiszerüzlet elé kitelepült eladónál p>éldául kedden 8 forint volt a kis, 25 dekagrammos saláta, noha előző este, a kecskeméti nagybani piacon kezdő árát a piaci árfelírók 5 forintnak könyvelték el. Az is furcsa, mi több, nevetséges, hogy olyan apró, hulladékparadicsomért, amelyet máskor — piactakarítás alkalmával — a sepregetők a szeme- tesedénybe szoktak tenni, a piacon az egyik magánkereskedő nem átallt 140 forintot kérni! Ezek és más tapasztalatok újra azt a tanulságot adják, hogy az eddiginél is kívánatosabb lenne az árutermelők fokozottabb részvétele a vásárlók részére történő közvetlen termékértékesítésben. A sok kézen átmenő áru ára ugyanis úgy jár végül, mint a hólabda. Csak nő, egyre nő. Amit aztán a fogyasztó fizet meg! K — 1 Világ proletárjai, ecvesCljetek: AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOVJET—AMERIKAI PÁRBESZÉD Kockázatcsökkentő központok terve Most van a legjobb esély arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok eredményt érien el Genf ben a nukleáris és űrfegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalásokon — jelentette kii kedden a washingtoni országos sajtóklubban tartott sajtóértekezletén Armand Hammer amerikai üzletember, neves közéleti személyiség. Hammer szerint egy nukleáris leszerelést megállapodás aláírására a két nagyhataloip vezetői között még idén ősszel Washingtonban sor kerülhet. A Szovjetuniónak — tette hozzá Hammer — eltökélt szándéka, hogy a genfi tárgyalások eredményesek legyenek. A Fehér Ház kedden írásos nyilatkozatban üdvözölte azt, a megállapodás-tervezetet, amelyet Genf ben az illetékes szovjet és amerikai küldöttségek vezetői dolgoztak ki a nukleáris veszély kockázatának csökkentéséről. Mariin Fitzwater elnöki szóvivő hangoztatta, hagy „ezzel csökkenni fog a két nagyhatalom közötti konfliktus lehetősége, különösen olyan nukleáris konfliktusé amely véletlen balesetiből, félreértésből származik, vagy téves számításokon alapul”. Fitzwater hozzátet(Folytatás a 2. oldalon.) Napelemes házak Kalocsán (5. oldal) Sportmagazin (7. oldal) Májusi piacok
