Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

% m PETŐFI NÉPE « 1981, május 5. Az SZKP KB határozata a brigádmozgalomról Az SZKP KB határozata ajánl­ja, hogy a párt- és szakszervezeti Marjai József Finnországba utazott Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a Finn Köz- táirsiasáig kormányának meghívá­sára hétfőn Helsinkibe utazott. Látogatása során megbeszéléseket folytat a finn kormány vezetői­vel, valamint a politikai és üzleti élet képviselőivel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről; mint a rendezvény fővédnöke, részt vesz a május 5-én kezdődő Magyar Gazdasági 'Napok esemé­nyein. A kormány elnökhelyettesének elutazásakor a Ferihegyi repülő­téren jelen volt Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. Budapestre érkezett a CSKP KB titkára A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn Budapestre érke­zett Frantisek Pitra, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a KB titkára. A CSKP KB titkárát a Ferihe­gyi repülőtéren Németh Miklós, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai osztályának vezetője fogadta. Je­len, volt Ondrej Durej, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete. Berecz Frigyes Szófiában Berecz Frigyes, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a magyar— bolgár gazdasági és műszaki—tu­dományos együttműködési bizott­ság magyar tagozatának elnöke hétfőn Szófiába utazott, ahol a két ország közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdé­sekről folytat tárgyalásokat a bi­zottság bolgár társelnökével, Kiitril Zarev minisatsrel,nök-helyettessel. A kormány elnökhelyettesének el­utazásakor a Ferihegyi repülőté­ren jelen volt Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Mérsékelt lelkesedés a szerény eredmények láttán — így össze­gezhető a tokiói reagálás Naka- szőne Jaszuhiro japán miniszter- elnök washingtoni tárgyalásai­ra. A második világháború óta a japán—amerikai viszony gaz­dasági téren soha nem volt ilyen feszült, s ezen érdemben az sem tudott változtatni, hogy a japán kormányfő a múlt héten szemé­lyes jó barátjával, Ronald Reagan amerikai elnökkel vitatta meg az ügyet. y Az érdekellentétek ugyanis túlságosan nagyok ahhoz, hogy csúcstalálkozókkal el lehetne si­mítani őket. Miközben Nakaszo- he hatalomra kerülése óta Japán kiviteli többlete a négyszeresére nőtt, addig az Egyesült Államok passzívuma a háromszorosára (duzzadt. Ma már Washington minden három dollárnyi adóssá­gából egy Tokióé. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az amerikai ipari tőke még ma is jelentős szerepet játszik a japán export- ágazatokban, így azokban is, amelyek ellen Washington a leg­inkább hadakozik. Mint ahogy ez sem hagyható számításon kí­vül, hogy Japán az exporttöbb­letével kitermelt dollárjainak Kurt Waldheim osztrák állam­elnök bejelentette, hogy perelni fog az amerikai kormány, illet­ve az amerikai sajtó által múlt­jával kapcsolatban hangoztatott vádak miatt. Mint ismeretes, az amerikai igazságügyminisztéri- am a közelmúltban úgy dön­tött, hogy Waldheim magánem­berként nem ka [ihat beutazási engedélyt az Egyesült Államok­ba, mivel — úgymond — hábo­rús bűnök részese volt. Waldheim hétfő esti rádiónyi­latkozatában utalt arra, hogy Az SZKP Központi Bizottsága határozatban hívta fel a figyelmet arra a termelési mozgalomra, amelyben az üzemek brigádjai­nak (tagjai közösen szavatolják a munkamorál és a társadalmi fe­gyelem erősítését. A hétfői szovjet lapokban kö­zölt határozat elmondja, hogy e mozgalom törekvései egybeesnek a pártnak a gazdasági' mechaniz­mus átalakítására, a termelési de­mokrácia és önigazgatás fejlesz­tésére meghirdetett céljaival, Az iparban és az építőiparban eddig már a brigádok 15 százaléka, mintegy 8 millió dolgozó csatla­kozott e mozgalomhoz, közös kö­telezettségeket vállalva a munka- és technológiai fegyelem erősíté­sére. valamint a szocialista élet­mód elveinek követésére, az iszá­kosság elleni küzdelem segítésére. A kialakult 'gyakorlat szerint méltó anyagi és erkölcsi, elisme­résben részesítik az ilyen vállalá­sokat teljesítő brigádokat. Közelebb kerül-e egymáshoz a két nagyhatalom álláspontja napjaink legsúlyosabb, a fegyver­kezéssel és leszereléssel össze­függő kérdéseiben? Sikerül-e megtalálni azt a legkisebb közös nevezőt, ami bármilyen megegye­zés alapfeltétele? Megteremtőd­nek-e az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó feltételei? E kér­dések jó részére (a sort termé­szetesen még hosszan folytathat­nánk) manapság Genfben keresik a választ, abban a svájci konfe­renciavárosban, ahol ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a Moszfc vából és Washingtonból érkezett tárgyalódelegációk, hogy folytas­sák a hadászati és űrfegyverek- tőI folyó megbeszéléseket. Az újabb genfi menet előesté­jén meglehetősen' óvatos, tartóz­kodó, de a korábbiaknál talán derűlátóbb hangulat jellemezte a légkört. Ebben . oroszlánrésze volt azoknak a szovjet javasla­toknak, amelyek az elmúlt he­tekben egy mindkét fél részére elfogadható kompromisszum ki­alakítását célozták, s amelyek mindenekelőtt a közép- és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolását hozták elérhető közelségbe kontinensünkön. Ehhez képest a most kezdődő újabb forduló keményebb diót jelent, mivel — míg az eurora­jelentős hányadát a washingtoni kormány által kibocsátott kötvé­nyek felvásárlására fordítja, azaz pénzzel támogatja az amerikai költségvetést. A tárgyalásokról szóló sajtó­jelentések alapján úgy tűnik, hogy Washington és Tokió az el­lentétekre csak átmeneti megol­dást keresett. Nakaszone „import­intézkedések vészhelyzetben” né­ven egymilliárd dolláros cSomag- tervet vitt magával, holott a tá­vol-keleti szigetország aktívuma az Egyesült Államokkal szemben csaknem 60 milliárd dollár. Töb­bet és mást azonban nem ígér­hetett, mivel a tokiói parlament felsőháza még nem szentesítette az idei költségvetést. Ezt a kor­mány által javasolt forgalmi adó bevezetésé következtében kipat­tant országos vita miatt több mint egyhónapos késéssel csak a kö­zelmúltban fogadta el az alsó­ház. Nakaszone így konkrét ígé­reteket alig tehetett. Azért se, mert ígéretei teljesítésére az ok­tóber végén lejáró mandátuma miatt már nyilván nem lenne módja, Washington számára ezért se érhet Nakaszone szava annyit, mint két évvel ezelőtt. Tokiói vezető gazdasági körök üdvözölték a dollárárfolyam sta­Edmund Meese amerikai igaz­ságügyminiszter a döntést beje­lentve csalt gyanúról beszélt, bi­zonyítékokkal nem szolgált. Az államfő ezért osztrák és ameri­kai ügyvédjein keresztül, rágal­mazás címén, keresetek benyúj­tására készül, amerikai sajtóor­gánumok ellen is. Waldheim még e hónapban nyilvánosságra hozza a háborús múltját ismertető fehér könyvet, s azt is tervezi, bogy nemzetkö­zi hadtörténész-bizottságot biz meg az ügy kivizsgálásával. szervek, továbbá a gazdasági ve­zetők szorgalmazzák e mozgalom kifejlesztését mindenütt, ahol még nem terjedt el. Kapcsolják ezt össze a hatékonyabb gazdál­kodási módszenek bevezetésével, a munkaszervezés és bérezés bri­gád-forrná inak, a termelés közös­ségi vonásainak fejlesztésével, a munkahelyi demokratizmus sok­irányú kibontakoztatásával. A mozgalom elterjesztése során szi­gorúan érvényesítsék az önkéntes­ség elvét, kerüljenek el minden formalizmust és aktagyártást. A pártdokumentum felhívja az ál­lami munkaügyi bizottságot és a szakszervezetek központi taná­csát. hogy a fegyelemerősítő moz­galom eddigi (tapasztalatai alap­ján dolgozzanak ki megfelelő új szabályokat a. brigádok munkájá-"" nak szervezésére és azok ösztön­zőbb díjazására. kéták ügyében legalább körvona­lazódni látszanak már egy eset­leges egyezmény keretei — ad­dig a stratégiai fegyverek, s első­sorban az űrvédelmi tervekben egyelőre sokkal távolabbinak lát­szik bármiféle megállapodás. Csakhogy a politikára éppúgy érvényes a „minden mindennel összefügg’’ elv, mint mondjuk a filozófiára, így kétségtelen, hogy a Pershingek és SS—20-asok fel­számolása ügyében elért véle­ményközeledés megkönnyítené e másik genfi tárgyalási fórum résztvevőinek munkáját is. A túlzott optimizmus elkerülé­sére tanácsos talán megismételni: reményekről, kívánságokról ejt­hetünk csupán szót Genf kap­csán, hiszen számtalan ellentét, érdekütközés akadályozza egye­lőre a megállapodást, kezdve az SDI problémakörétől a NATO- szövetségesek szempontjáig, vagy az ellenőrzés még tisztázatlan feltételéig. Mégis tény, hogy a megbeszélések folytatódása, a párhuzamos tárgyalási csatornák megléte esélyt, remélhetőleg jól kihasználható esélyt kínál a két nagyhatalomnak. Ha ehhez a szótértés szándéka, az elengedhe­tetlen politikai akarat is csatla­kozik, akkor a világ talán meg­indulhat egy biztonságosabb jö­vő felé vezető úton. i* i i S. G. bilitásának előmozdítására tett ígéretet, viszont élesen elítélték Nakaszone azon utalásszerű meg­jegyzését, hogy a rizsimport kér­dését ismét meg kell vizsgálni. Pedig a japán rizspiac megnyitá­sa évi 25 milliárd dollár bevétel­hez juttathatná az amerikai ter­melőket, aminek azonban gátat szab az 1,7 millió japán rizster­mesztő érdekeit védő importtila­lom. Az érdemi megoldást az je­lentené, ha az Egyesült Államok csatlakozna olyan gigászi prog­ramokhoz, mint például az Osza­ka melletti új nemzetközi repü­lőtér építése, vagy négy mester­séges sziget létrehozása a tokiói öbölben. A legtöbbet ígérő pedig az amerikai vadászbombázók új nemzedékének rendszerbe állítása lenne, ami önmagában 7 milliárd dollárral csökkenthetné a japán aktívumot. DÉL-AFRIKA Bemelegítés a választásokra? Könnygázzal és korbáccsal tá- , madt hétfőn' a dél-afrikai rend­őrség a johannesburgi Witwaters- rand egyetem több száz diákjára akik egy betiltott politikai gyűlé­sen akartak részt venni. Szerdám — kizárólag fehér bő­rű állampolgárok részvételével — választásokat tartanak Dél-Afri­kéban. E választás elleni tiltako­zásul 'hirdették meg az egyetemi gyűlést, amelynek egyik szónoka Winnie Mandela, a bebörtönzött fekete vezető. Nelson Mandela fe­lesége lett volna. A Witwaters- rand egyetemen mintegy hatszáz, különböző bőrszínű fiatal gyűlt össze, amikor közölték a rende­zőkkel: a gyűlést belliit,ják. Win­nie Mandela a tömeg követelésé­re mégis a mikrofonhoz lépett, mire kétszáz rendőr rontod a résztvevőkre. Mintegy ötven .ze- mélyt őrizetbe vettek. A francia külügyminiszter Pekingben tárgyal Háromnapos hivatalos látoga­tásra Pekingbe érkezett Jean- Bemard Raimond francia kül­ügyminiszter. A francia diplomá­cia vezetője tárgyalásokat foly­tat Vu Hszüe-csicn kínai külügy­miniszterrel és Csao Ce-jang mi­niszterelnökkel bilaterális és nemzetközi kérdésekről. Kínai források szerint a tár­gyalások elsőrendű célja a két ország közötti gazdasági és poli­tikai kapcsolatok erősítése. Fran­ciaország és Kína politikai kap­csolatai jók. de a franciák sze­retnék kiszélesíteni a konzultá­ciókat világpolitikai kérdések­ben. Ennek fontosságát húzta alá Vu Hszüe-csien kínai államtaná­csos és külügyminiszter is azon a vacsorán, amelyet vasárnap adott a francia külügyminiszter tiszteletére. Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter hétfőn tárgya­lást folytatott Csao Ce-jang kí­nai miniszterelnökkel, Li Peng miniszterelnök-helyettessel, Cseng To-pin külgazdasági miniszter­rel és Vu Hszüe-csien külügymi­niszterrel. A tárgyalásokon mindkét fél szorgalmazta a gazdasági, a ke­reskedelmi és a műszaki-tudomá- tiyos kapcsolatok fejlesztésének meggyorsítását. A nap folyamán kínai—francia polgári és kereske­delmi jogsegély-megállapodást írtak alá, kínai részről az első ilyen egyezményt a népköztársa­ság kikiáltása óta. Csao Ce-jang és Jean-Bernard Raimond állást, foglalt a gazdasá­gi és a politikai kapcsolatok egy­idejű javítása és szélesítése mel­lett. A francia külügyminiszter átadta Csao Ce-jangnak Jacques Chirac miniszterelnök személyes levelét. Karami lemondott BEJRÜT A libanoni állami rádió hétfőn kora este megerősítette Hasid Karami kormányfő lemondásá­nak hírét. Karami — akinek le­mondása egyben a kormány tá­vozását is jelenti — nem volt hajlandó részletekbe bocsátkoz­ni azzal kapcsolatban, hogy a döntés milyen következmények­kel jár Libanonra nézve. Karami hangoztatta, hogy kor­mánya lemondásának okai gaz­dasági jellegűek — politikai oko­kat nem említett. Elismerte, hogy ő és minisztertársai egyaránt fe­lelősek a libanoni átlagember gondjaiért. Megerősítette azt a meggyőződését, hogy alapvető po­litikai reformok nélkül a bajok­ra nincs megoldás, igazi egyen­lőséget csak az ország politikai struktúrájának gyökeres változ­tatásával lehet elérni. Rasid K arami lemondása meg­lepetésként érte Libanont. Az országban hatalmi űr keletke­zett: nincs kormány, az államfő pedig tehetetlen. Nem világos, hogy Karami előzőleg tanácsko­zott-e Damaszkusszal: ez a kér­dés döntő jelentőségű lehet a főváros biztonságára nézve. események sorokban MOSZKVA Nemzetközi kérdésekről, vala­mint a szovjet—mexikói kapcso­latokról cserélt véleményt hétfőn a moszkvai Kremlben Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke és Bernardo Sepulveda mexi­kói külügyminiszter. Sepulveda a két ország közötti rendszeres konzultációk keretében vasárnap érkezett Moszkvába. A találkozón Andrej Gromiko elismeréssel szólt Mexikó nem­zetközi tevékenységének erősö­déséről, az új-delhi „hatok” cso­portjában játszott szerepéről. Gromiko külön kiemelte a Nica­ragua körüli helyzet rendezése érdekében kifejtett mexikói erő­feszítéseket. PRÁGA Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök hétfőn Prágában fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A találkozón meg­beszélést folytattak a két ország politikai és gazdasági kapcsola­tairól, azok elmélyítésének lehe­tőségeiről. AMERIKAI—JAPÁN GAZDASÁGI PÁRVIADAL Minden harmadik adósságdoilár Tokióé Waldheim kontra USA NAPI KOMMENTÁR Genfi remények Magyar—etióp külügyminiszteri megbeszélések 1» Várkonyi Péter külügyminiszter és Berhanu Bajih etióp külügy­miniszter vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—etióp tár­gyalások a Külügyminísztcriamban. Berhanu Bajih, a Szocialista Etiópia külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatá­son tartózkodik hazánkban, hét­főn megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét a Hősök terén. Ezután Várkonyi Péter és Ber­hanu Bajih vezetésével hivatalos magyar—etióp tárgyalásokat tar­tottak a Külügyminisztériumban. A szívélyes és baráti légkörű külügyminiszteri tárgyaláson Berhanu Bajih tájékoztatást adott a monarchia felszámolását köve­tő társadalomátalakító munká­ról és az ország előtt álló felada­tok megoldására tett erőfeszíté­sekről. Szólt az afrikai kontinens helyzetéről, különösen Etiópia kapcsolatairól a szomszédos or­szágokkal. Megerősítette orszá­ga törekvését a Szomáliával és' Szudánnal fennálló vitás kérdé­sek rendezésére. Az etióp kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy az afrikai kontinens legfőbb po­litikai problémája a dél-afrikai kormányzat apartheid politikája, amelynek megszüntetése érdeké­ben szükséges az afrikai országok közös fellépésének erősítése. Várkonyi Péter méltatta Etiópia erőfeszítéseit az afrikai egység erősítéséért, a kontinensen ta­pasztalható feszültségek felszá­molásáért és tevékenységét az el nem kötelezett mozgalomban. Ha­zánk szolidaritásáról biztosította az apartheid ellen küzdő afrikai országokat és felszabadítás! moz­galmakat. Ismertette hazánk főbb külpolitikai törekvéseit, aktivitá­sát Európában. A két külügyminiszter egybe­hangzóan ítélte meg a nemzet­közi békével és biztonsággal ösz- szefüggő kérdéseket. Támogatá­sukról biztosították a Szovjet­unió 'békekezdeményezéseit, konkrét javaslatait a nukleáris fegyverzet csökkentésére. Meg­állapították, hogy a két ország kapcsolatai rendezettek, kiegyen­súlyozottak, fejlődőek, és továb­bi lehetőségek vannak a kölcsö­nösen előnyös együttműködés bő­vítésére. * * ff Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke fogadta az etióp kül­ügyminisztert. A találkozón át­tekintették a kétoldalú kapcso­latok legfontosabb kérdéseit és kifejezték készségüket az együtt­működés fejlesztésére. Ugyancsak a nap folyamán fo­gadta az etióp diplomácia veze­tőjét Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A megbeszélésen mindkét fél megelégedését fejezte ki az MSZMP és az Etióp Dolgozók Pártja közötti együttműködés fej­lődésével kapcsolatban. Ifjűgárdisták harci túrája, lövészversenye Mozgalmas hétvégéjük volt a megye ifjúgárdistáinak. Tasson találkoztak a fiatal egyenruhá­sok, hogy összemérjék erejüket a különféle versenyszámokban. A XIV. megyei Ifjú Gárda-szemlén hét szakasz vett részt. A 230 kö­zépiskolai tanulót Lesták József, az Ifjú Gárda országos parancs­noka köszöntötte. A kétévenként megrendezett' szemlén kitettek magukért a fiatalok: lövészetben, harci túrában és vízi átkelésben bizonyították felkészültségüket. Hajnali 4 órakor riadóztatták az együtteseket. A gyors öltöz­ködés után futva indultak neki a 18 kilométeres távnak. Az ösz- szetett versenyben a bajai sza­kasz végzett az élen, részt vehet az országos szemlén, Kiskunha­las a második, Bácsalmás a har­madik lett. Három különdíjat is kiadtak: a rendőri állomáson a legeredményesebb szakasz Kecs­kemét lett, míg a tűzoltó- és munkásőr • állomáson Kiskunha­las, illetve Baja csapata nyújtot­ta a legjobb teljesítményt. Az Ifjú Gárda országos lövész- vefsenyt szintén megyénkben ren­dezték meg. A legjobban Bács- Kiskun csapata szerepelt, 1389 kör­rel szerezte meg az első helyet Bu­dapest és Szolnok megye előtt. Az egyéni számban Mándi Magdolna (Szolnok megye) és Kulisics Zol­tán (Bács-Kiskun megye) végzett az élen. A hét vége eseményei közé tar­tozik még, hogy megyénkből szá­zan vettek részt Budapesten az országos ifjúsági sporttalálko­zón. A bajai diákok kerékpárral tették meg a fővárosba és vissza vezető utat... Szinte minden versenyszámban (lövészet, te­nisz, úszás stb.) jó helyezéseket értek el a Bács-Kiskun megyeiek. NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁK Munkaidőn kívül intézi-e ügyeit a lakosság? Az utóbbi években elsősorban a tanácsi igazgatás területén és a kereskedelemben számottevő­en bővültek a lakosság munkai- időn kívüli ügyintézésének lehe­tőségei; ugyanakkor egyes szol­gáltatási ágakban nem, vagy csak kismértékben javultak a felté­telek r— állapította meg a népi ellenőrzés közelmúltban közzé­tett jelentése, amely a főváros, valamint 11 megye tapasztalatait összegezte. Az átfogó vizsgálat során a népi ellenőri szervek vá­laszt kerestek arra, hogy az 1982- ben megtartott országos felmé­rés óta miként változott a külön­böző hivatalos, fogyasztói és szol­gáltatási ügyek munkaidőn kí­vüli kezelése. A vizsgálat a legkedvezőbb ten­denciákat a tanácsi igazgatás ala­kulásában tapasztalta: a kor­mány é- a Gazdaságfelügyeleti Bizottsá- határozataival össz­hangban számos intézkedés látott napvilágot a tanácsi munkával kapcsolatban. A többi között szabályozták a helyi tanácsok, a szakigazgatási szervek, a megyei irányítású intézmények és a gaz­dálkodó szervezetek feladatait. Ennek eredményei közé tarto­zik, hogy a megyékben mindin­kább a tanácsi ügyfélfogadás egységesebb rendjének kialaku­lása tapasztalható. Az általános­sá vált szerdai nyújtott félfoga­dást több helyütt egészíti ki az ügyfélszolgálati irodák szomba­ti nyitvatartása is. A vizsgálat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfélszolgálati irodák a nyújtott nyitvatartás alatt egyelőre főként felvilágosí­tással, illetve a beadványok ad­minisztrálásával foglalkoznak, az érdemi ügyintézés háttérbe szorul. Másrészről a vizsgálat ar­ra is rávilágított, hogy a lakos­ság nem használja ki eléggé a munkaidőn kiivüli ügyintézés ja­vuló feltételeit, lehetőségeit; az ügyfelek jelentős része továbbra is inkább főmunkaidőben keresd fel a tanácsi szerveket. A népi ellenőri vizsgálat ked­vező változásokat tárt fel a ke« reskedelemben: a tárca vezetőjé­nek 1985-ben kiadott rendelet« nyomán az üzletek nyitvatartási rendjének szabályozásával jelen­tősen bővült a lakosság munka­idő utáni, illetve hétvégi bevásár, lási lehetősége. Ami a lakossági szolgáltatá­sokat illeti, a vizsgálat megálla­pította, hogy bár ezen a terüle­ten is születtek jó gyakorlati megoldások, a helyzet korántsem kielégítő. A munkaidőn kívüli igénybevétel lehetőségei az egyes szolgáltatási ágakban eltérően alakultak, összességében azon­ban elmondható, hogy ebben a szférában a legkisebb a fejlődés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents