Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) — Meg kell állapodni a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentéséről, megerősítve egyben az ABM-szerződésben foglalt rendszert. A szövetséges szocialista államok síkraszállnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek 5 éven belüli 50 százalékos csökkentése és a további csökkentéseket célzó tárgyalások mellett. — A nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének beszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként el kell érni a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják, hogy haladéktalanul kezdjenek átfogó tárgyalásokat megállapodások elérése céljából ebben a kérdésben. Az ülés résztvevői határozottan síkraszálltak a fegyverek világűrben történő telepítésének megakadályozásáért, az ABM- szerződés szigorú betartásáért, a műholdelhárító rendszereket és a .„világűr—föld” típusú fegyvereket betiltó megállapodásokért, az űrfegyverkezés megakadályozásáért, a világűr kizárólag békés célú, az emberiség egésze érdekében történő ésszerű hasznosításáért. © Az ülésen részt vevő államok állást foglalnak a vegyi fegyverek mielőbbi felszámolása mellett. Megerősítik: készek már ez évben befejezni a vegyi fegyverek betiltásáról, az ilyen fegyverek meglevő készleteinek megsemmisítéséről és az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolásáról szóló nemzetközi konvenció kidolgozását. O Megvitatták annak a programnak a megvalósítási módjait, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1986 júniusában terjesztettek elő az európai fegyveres erőknek és hagyományos fegyverzetnek a kilencvenes évek elejéig történő, 25 százalékos csökkentéséről. Ilyen csökkentésekre a harcászati nukleáris eszközökével egyidejűleg és azokkal szoros összefüggésben kerülne sor. A Varsói Szerződés tagállamai szerint az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését folyamatosan, az egyensúlyt minden szakaszban a lehető legalacsonyabb szinten fenntartva kell végrehajtani. Figyelembe véve a két fél európai fegyveres erőiben történelmi, földrajzi és egyéb tényezők által eíőidézett aszimmetriát, készségüket fejezik ki az egyenlőtlenségek felszámolására, a fölényben lévő fél által végrehajtott, megfelelő csökkentések útján. Az ülésen képviselt államok azzal a javaslattal fordulnak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi államhoz, hogy tartsanak külügyminiszteri találkozót, amely határozatot hozna azoknak a tárgyalásoknak a megkezdéséről, amelyek az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a harcászati nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről szólnának. Ezeken a tárgyalásokon meg kellene vitatni a katonai szembenállás szintjének csökkentését és a meglepetésszerű támadás veszélyének elhárítását, a legveszélyesebb támadó jellegű fegyverek kölcsönös kivonását a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből, a fegyveres erők és a fegyverzet e térségben létrejött koncentrációjának csökkentését egyeztetett, minimális szintre. Ezen kérdések megvitatására a legmegfelelőbb fórum az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia második szakasza lenne. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: készek maximális önmérsékletet tanúsítani _ katonai potenciáljuk fejlesztésében, a kölcsönösség alapján lemondani fegyveres erőik és hagyományos fegyverzetük növeléséről, és 1—2 éves időtartamra moratóriumot hirdetni a katonai kiadások növelésére. Felhívják a NATO-országokat^ hogy ugyanígy járjanak el. © A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak a katonai szembenállás csökkentésére, és Európa egyes térségei biztonságának erő- «ítésére irányuló lépéseknek, nukleáris- és vegyifegyver-men- tes övezetek létrehozásának a Balkánon, a kontinens középső és északi részén. Az NDK és Cseh^lovákia azon javaslata, hogy létesítsenek atomfegyvermentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén 300 kilométeres (mindkét oldalon 150 km) szélességben, előirányozza, hogy onnan kölcsönösen vonják ki az összes nukleáris fegyvert — a nukleáris lőszert (beleértve az atomaknákat), a hadműveleti-harcászati és harcászati rakétákat, az atomtüzérséget, a csapásmérő harcászati légierő nukleáris eszközöket hordozó repülőgépeit, valamint a nukleáris töltetekkel felszerelt légvédelmi komplexumokat. A Varsói Szerződés államai ugyancsak síkraszállnak a balkáni nukleáris- és vegyifegyver - mentes övezet létrehozásáról szóló sokoldalú párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják Lengyelországnak a közép-európai fegyverzetieépítésről és bizalomerősítésről előterjesztett tervét. © A Jeszerelési intézkedések megvalósítását a tartalmuknak megfelelő, a helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, hatékony ellenőrzési rendszer szavatolná. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai állást foglaltak a fegyverzetcsökkentés valamennyi sza-» kaszát átfogó, a legszigorúbb ellenőrzési intézkedésekből álló rendszer kidolgozása mellett. A nukleáris rakétafegyverek csökkentésének ellenőrzését mindenütt biztosítani kell — a rakéták szétszerelésének és megsemmisítésének helyszínén, a lőtere- ken és a katonai támaszpontokon, ideértve a harmadik országban levőket is. a kiképzési központokban, a raktárakban és a gyártó üzemekben, az államiakban és a magántulajdonban levőkben egyaránt. O Áttekintették a bécsi utó- találkozó menetét és megállapították, hogy a találkozó a kölcsönösen elfogadható meg« állapod ások kidolgozásának felelősségteljes szakaszába lépett. __ Az ülésen képviselt államok olyan* tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadását szorgalmazzák, amelyek hozzájárulnak a tényleges előrehaladáshoz a leszerelés terén, a résztvevő államok közötti bizalom erősítéséhez és kapcsolataik fejlesztéséhez politikai, gazdasági és humanitárius téren. Ellenzik a földrész egymással szemben álló katonai tömbökre osztottságának fennmaradását, fellépnek a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért. A berlini ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy Európában a szilárd békét és a jószomszédi kapcsolatokat csak a földrészen kialakult területi-politikai realitások tiszteletben tartásával lehet biztosítani. A revansista erők tevékenysége, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaságban, és a revansizmus ösztönzése, bárhol történjék is az, ellentmond az enyhülés és a biztonság érdekeinek, a helsinki záróokmány szellemének és betűjének. Az ilyen tevékenységgel a jövőben Is a leghatározottabban szembe fognak szállni. A béke, a népek közötti bizalom, a kölcsönös tisztelet és a barátság légkörének megteremtése megköveteli, hogy hagyjanak fel a gyűlölködést szító politika folytatását, az antikommuniz- mus terjesztését, a fajgyűlölet hirdetését, a diszkrimináció minden formájának alkalmazását, a soviniszta és a nacionalista nézetek propagálását célzó bármiféle kísérlettel. © A Varsói Szerződés tagállamai készek valamennyi állammal közösen keresni a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésének útjait. A Varsói Szerződés tagállamai humanitárius területen síkraszállnak a széles körű együttműködésért. O Az ülésen képviselt államok megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a nemzetközi béke és biztonság átfogó, a katonai, a politikai, a gazdasági és a humanitárius területre egyaránt kiterjedő rendszerének létrehozására fognak törekedni. Az ülés résztvevői üdvözölték az ENSZ-ben e kérdésekről kezdett széles körű véleménycserét. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői véleményt cseréltek a meglévő feszültség- gócokról és konfliktusokról, megerősítették eltökéltségüket, hogy aktívan hozzájárulnak azok igazságos, politikai, tárgyalások útján történő rendezéséhez. A Közel-Keleten az átfogó rendezés és a szilárd béke szempontjából nagy jelentőségű lenne egy ENSZ-védnökséggel rendezendő nemzetközi konferencia, amelyen egyenjogú résztvevő lenne valamennyi érdekelt fél, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjét. Egy ilyen konferencia összehívását elősegítené, ha előkészítő bizottságot hoznának létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és valamennyi érdekelt fél részvételével. Az ülés részvevői üdvözölték az atomfegyvermentes övezet létrehozását a Csendes-óceán déli részén. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a nemzetközi biztonság érdekeit szolgálná a Ko- ■ reai-félsziget békéjének megszilárdítása, valamennyi délkelet-ázsiai konfliktus és probléma politikai eszközökkel, és minden ország függetlenségének, szuverenitásának tiszteletben tartásával történő megoldása. Támogatásukról biztosították az afgán nemzeti megbékélés elérésére irányuló politikát, amelynek célja, hogy az Afganisztán körül kialakult helyzetet minél előbb, politikai úton, az ország belügyeibe való bármilyen beavatkozás beszüntetése, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján rendezzék. Kifejezésre juttatták érdé-» kéltségükét abban, hogy a politikai rendezés keretében mielőbb megvalósuljon a szovjet csapatok kivonására vonatkozó szovjet- afgán megállapodás. O Az ülésen mélyreható véleménycserét folytattak a szövetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesztéséről. Kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottság és a honvédelmi miniszteri bizottság által a PTT budapesti ülése óta eltelt időben végzett munkát és meghatározták további feladataikat. Az ülés résztvevői síkraszálltak VSZ-tagállamok külpolitikai együttműködésnek lendületesebbé tételéért, az egyenjogúság és a kölcsönös felelősség elvének maradéktalan tiszteletben tartásáért a szövetséges államok közötti politikai kapcsolatok rendszerében. Fontosnak tartják minden szövetséges állam akitivitá- sának és kezdeményezőkészségének fokozását a nemzetközi ügyekben, az egyeztetett külpolitikai irányvonal megvalósítása érdekében. Döntés született a Varsói Szerződés tagállamainak képviselőiből álló, sokoldalú, a folyamatos kölcsönös tájékoztatást szolgáló csoport létrehozásáról. Határozatot hoztak arról is, hogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságát. Ennek munkájában a külügyminisztériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői vesznek részt. A bizottság létrehozásának célja, hogy elősegítse a Varsói Szerződés tagállamainak még tevékenyebb részvételét a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén kifejtett közös erőfeszítésekben. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának jelentését a parancsnokság által végzett gyakorlati munkáról, és határozatot hozott arról. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. Minden megvitatott kérdésben a nézetek azonossága nyilvánult meg. Kádár János köszöneté őszinte köszöneteniet fejezem ki a páTt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelőszövetkezetek, a kultu- radis, az ókitatási és más intézmények dolgozóinak, mindazoknak, akik 75. születésnapom alkalmából kollektív vagy egyéni jókívánságaikkal figyelmességük más; megnyilvánulásaival megtiszteltek. Ezúton köszönöm meg a születésnapom alkalmából külföldről, pár- ^tol allami es társadalmi szervezetektől és magánszemélyektől kapott üdvözleteket, jókívánságokat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának 75. születésnapja alkalmából számos köszöntő táviratot küldtek külföldről is. Az SZIKP Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét és jókívánságait korábban már ismertettük. Meleghangú üdvözletét küldött: Todor Zslvkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Csao Ce-jang, a Kiinai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, Milanko Re- novica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnöke. Kim Ír Szén, a Koreai Munkapárt •Központi Bizottságának főtitkára, Fidel Castro Ruz, a Kubai •Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, KayKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára sone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, valamint a szocialista országok több vezető politikusa, közéleti személyisége. Kifejezte baráti jókívánságait az MSZMP főtitkárának a világ azárjios kommunista pártja, illetve azok vezetője. Szívélyes üdvözletét küldött Kádár Jánosnak: Mauno Kői» visto, a Finn Köztársaság elnöke, Radzsiv Gandhi, India miniszterelnöke, Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke, Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, dr. Franz Wranitzky osztrák kancellár, Ingvar Carlsson, Svédország miniszterelnöke, továbbá a világ, számos más politikai és közéleti személyisége. Üdvözletek érkeztek pártoktól és mozgalmaktól, magánszemélyektől, valamint a hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletektől Is. Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség Péntek este hazaérkezett Berliniből a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Vórkoriyi Péter külügyminiszter és Kánpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Marjai József, a Mi n isztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Kamara János belügyminiszter, Horn Gyula külügyminiszté- riuimi államtitkár, Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, valamint Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár. Jelen volt Karl-Heinz Lugeniheim, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagyikövete. (MTI) Lehetőségek és korlátok az agrártermelésben (Folytatás az 1. oldalról.) gátolni az ipari anyagok, eszközök korlátlan áremelkedését és minőségcsökkenését. Perczel János, a TOT főosztályvezetője tájékoztatta a jelenlévőket a kongresszus óta végzett munkáról, beszélt a termelési szerkezetváltoztatásának ikarlátaiiról és lehetőségeiről, az együttműködések és az érdekeltségi rendszer korszerűsítésének szükségességéről. A küldöttgyűlésen még beszámoló hangzott el több témában., egyebek között az ellenőrzésről, a tsz-ek vagyoni helyzetéről, matjd a szövetségi szintű ágazati versenyek nyerteseinek adtak át kitüntetéseket és jutalmaikat. C». I. A VSZ-tagállamok katonai doktrínájáról beriség a túlélés problémájával néz szembe: a világháború, mégA jelenlegi helyzetben egyre növekszik annak jelentősége, hogy az államok és a 'katonaipolitikai szövetségek — katonai doktrínáikban megtestesülő — katonai céljait és szándékait helyesen értelmezzék. Ennek tudatában, valamint annak szükségességéből kiindulva, hogy a háborút véglegesen ki kell iktatni .az emberiség életéből, be kell szüntetni a fegyverkezési versenyt, ki kell küszöbölni a katonai erő alkalmazását, meg kell szilárdítani a békét és a biztonságot, meg kell valósítani az általános és teljes leszerelést, a Varsói Szerződés tagállamai elhatározták: kifejtik katonai doktrínájuk elveit, amely a Varsói Szerződés tevékenységének alapját képezi, tükrözi a tagállamok és nemzeti katonai doktrínáik, védelmi jellegű katona- poLitikai céljaink közösségét. I. A Varsói Szerződés katonai doktrínája mind a hagyományos, mind a nukleáris háború megakadályozásának van alárendelve. A szocialista államok — társadalmi rendszerük természetéiből következően — jövőjüket nem kötötték és nem kötik a nemzetközi problémák katonai eszközökkel történő megoldásához. Síkraszállnak a nemzetközi kérdések kizárólag békés úton, politikai eszközökkel való rendezéséért. Ma, amikor a legpusztítóbb fegyverfajták hatalmas mennyiségben halmozódtak fel, az eminkabb a nukleáris háború végzetes lenne nemcsak a konfliktusban közvetlenül érintett országokra, hanem magára a földi életre nézve is. A Varsói Szerződés tagállamainak katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Abból indul ki, hogy a jelenlegi körülmények között egyetlen vitás kérdés megoldása sem engedhető meg katonai úton. A Varsói Szerződés tagállamai soha, semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenységet bármely állam, vagy államok szövetsége ellen, hacsak nem éri őket fegyveres támadás. Sohasem fognak elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni. Egyetlen európai vagy Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik. Egyetlen államot, egyetlen, népet sem tekintenek ellenségüknek. Ellenkezőleg:.;a világ valamennyi országával — kivétel nélkül — készek kapcsolataikat a biztonsági érdekek kölcsönös figyelembevételével és a békés egymás mellett élés alapján építeni. A Varsói Szerződés tagállamai kijelent'k, hogy nemzetközi kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tartják a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az erőszak alkalmazásától és az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a konfliktusok békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség elveit, valamint az ENSZ alapokmányában és a helsinki záróokimiányibam rögzített további elveket és célokat, csakúgy, mint a nemzetközi .kapcsolótok általánosam elismert normáit. A Varsói Szerződés tagállamai, állást foglalva a leszerelési intézkedések megvalósítása mellett, fegyveres erőiket kénytelenek olyan összetételben és szinten tartami, amely lehetővé tenné számukra a szerződés bármely tagállama ellen irányuló külső támadás visszaverését. A szövetséges államok fegyveres. erőik harckészültségét olyan szinten tartják, amely elégséges ahhoz, hogy felkészületlenül ne érhesse őket .támadás. Ha mégis megtámadnák őket, megsemmisítő csapást mérnek az agresz- szorra. A Varsói Szerződés tagállamai sohasem törekedtek és most sem törekednek arrra, hogy nagyobb fegyveres erővel és több fegyverzettel rendelkezzenék. mint amennyi e célok eléréséhez szükséges. Ily módon fegyveres erőiket és fegyverzetüket szigorúan a védelemhez, egy esetleges agresszió visszaveréséhez elégséges szinten tartják. II. A Varsói Szerződés tagállamai népeik iránti elsődleges kötelességüknek tartják, hogy megbízhatóan szavatolják biztonságukat. A szövetséges szocialista államok nem tartanak igényt a többi államénál nagyabb biztonságra, de kisebbet sem fogadnak el. A jelenleg fennálló katonai- stratégiai erőegyensúly a háború megakadályozásának döntő tényezője marad. Ugyanakkor az erőegyensúly szintjének további növelése, mint az a tapasztalatok bizonyítják, nem eredményez nagyobb biztonságot. Éppen ezért további erőfeszítéseket tesznek a katonai erőegyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásáért. Ilyen körülmények között a fegyverkezési hajsza beszüntetése, tényleges leszerelési intézkedések megvalósítása valóban: történelmi jelentőségű. Ma az államok számára nincs más út, minthogy megállapodásokat érjenek el a katonai szerribeniájiás szintjének radikális csökkentéséről. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan képviselik ezt az álláspontot. Katonai doktrínájuk védelmi jellegével teljes összhangban következetesen törekednek a következő fő célok elérésére: Először»: a nukleáris fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tökéletesítésének beszüntetésére, fokozatos csökkentésére és szakaszos felszámolására irányuló első lépésként a nukleáris kísérletek mielőbbi általános és teljes betiltása, a fegyverkezési versenv világűrre való kiterjesztésének megakadályozása. Másodszor: a vegyi fegyverek és a tömegpusztító fegyverek más fajtáinak betiltása és megsemmisítése. Harmadszor: az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése olyan szintre, amely — a saját védelem biztosításán túl — egyik fél számára sem biztosítana váratlan támadáshoz, és általában táma- madó hadműveletekhez szükséges eszközöket. Negyedszer: valamennyi leszerelési intézkedés szigorú ellenőrzése nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások együttes alkalmazásával, beleértve megfelelő nemzetközi szervezetek létrehozását, katonai információk cseréjét és a helyszíni ellenőrzést. Ötödször: nukleáris- és vegyi- fegyver-mentes övezetek létrehozása Európa különböző térségeiben és a világ más területein, továbbá olyan övezetek kialakítása, amelyekre a fegyverzet esők-7 kentett koncentrációja és a bizalom erősítése jellemző. Katoriai bizalomerősítő intézkedések megvalósítása Európában a kölcsönösség alapján, megállapodások kötése ilyen intézkedésekről a világ más térségeit, valamint a tengereket és az óceánokat illetően. A Varsói Szerződés tagállamainak és az Észak-atlanti Szövetség tagországainak kölcsönös lemondása a katonai erő alkalmazásáról és kötelezettség vállalása békés kapcsolatok fenntartására. A más országok területén lévő katonai támaszpontok felszámolása, a csapatok nemzeti határok mögé történő visszavonása, a támadófegyverek legveszélyesebb fajtáinak kölcsönös kivonása a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből, a fegyveres erők és a fegyverzet koncentrációjának minimális, egyeztetett szintre történő csökkentése ebben az övezetben. Hatodszor: a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: nem természetes, hogy Európa továbbra Is két egymással szemben álló katonai tömbre oszlik. Síkraszáll- nak az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért és — első lépésként — azok katonai szervezeteinek felszámolásáért, végső soron egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. A Varsói Szerződés tagállamai konzultációkat javasolnak az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak a két szövetség katona! doktrínáinak összehasonlítására, jellegük elemzésére, további fejlesztési irányuk közös áttekintésére, az évek alatt felgyülemlett kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámolása, egymás szándékainak jobb megértése érdekében, s annak biztosítására, hogy a katonai szövetségek és tagjaik katonai koncepciói és doktrínái védelmi alapokra épüljenek. E konzultáció tárgyává tehetnék továbbá a fegyverzet és a fegyveres erők egyes fajtái terén kialakult egyenlőtlenséget és aszimmetriát, valamint megvizsgálhatnák, milyen úton lehet ezeket felszámolni a fölényben lévő által végrehajtott csökkentésekkel, úgy, hogy ezek mind alacsonyabb szintek kialakítását eredményezzék. A szerződés tagállamai javasolják. hogy e konzultációkat magas szintű szakértők, a két fél országai katonai szakértőinek részvételével folytassák. Készek már 1987-ben ilyen konzultációkat tartani. Azokra Varsóban vagy Brüsszelben, illetve a két városban felváltva kerülhetne sor.
