Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
198?. május 30. «ä PETŐFI NÉPE ff $ „Gyermek: *0« hasé fogom megérteni, hogy ezt a címet s felnőttek szá- mára nem olyan kivételesen adják. mint az ®ranygyapja$ rendet, í. Viszont nincs is e joggal megbírálható teremtésnek, világnak,, életnek különb, istenibb produktuma, mint a gyermek. A *yer- mek az elevenség, ez ötöm, ® jövőbe ható Ígéret, a bilincsbe vert ember, az igazán igaz Is* ten/’ Ady Endre fenti szavai, Petőfi nem alkuszik című művéből szólnak — a felnőttekhez.. Holnap gyermeknap, ami állítólag a gyerekek ünnepe, holott voltaiképpen mi, felnőttek ünnepelünk. Számtalan dolog van, ami szefo* bő. gazdagabbá teheti éietünikets ■semmi nem hasonlítható azon« fess íegnsgysfeb Idaesittekhö^ gyermekünkhöz» aäü létével, kibontakozó értelmével, szépüliké- vel. ragaszkodásával, sírásévá és mosolyával mindennapjai 8= Seat teszi ünneppé. Vigyteuak legnagyobb kincsünkre.* A gyermeket nem legyei- tafezni, nevelni, oktatni kelt, hanem szerelni. Ebben ugyanis minden benne van. A gyermekiknek, az 6 napúkon csak egy dolgot, a legfontosabbat ttzfa- toetjüík: szeretünk benneteket., — hámori — ISMERIK A MAGYAR KONYHÁT Krimi vendéglátó-ipari szakemberek látogatása Egymástól tanulni jó ét hasznos — ezt a tapasztalatot szűrték te negyedszázados baráti kapcsolatuk összegzéseként a Krimi Területi Vendéglátó Tröszt és a megyei vendéglátó vállalat szakemberei. Ez Idő alatt ötször találkoztak egymással; kétszer a szovjetunióbeli testvérmegyében és háronászor Bács- Kiskunban. A látogatások nem maradtok eredmény wéJlfcül. A bét vendéglátó intézmény szakácsai megtanították egymást saját receptjeik szerint főzni. így, a Szimferopol- ban nyitott Kecskemét étteremben ma miár 30-félle magyar étel elkészítéséhez értenék, amelyekből tizenöt állandóan kapható. A kecskeméti Jalta étterem pedig a krími vendéglátás kínálatából ad ízelítőt. A héten újabb alkatom nyílta krími és Bács-Kisfcu n-bel i vendéglátóik tapasztalatcser éjére. Ezúttal. Prohorov Stanislav Ivanovicsot, a Krími Vendéglátó Tröszt vezérigazgatója és párt- tiltkára!, Lisenko Elena Georgievna, valamint Balsi Juri Georgie- vies Komszamol- titkár és Redko Vlagyimir Fedorovics. szakszier- vezeti elnök látogatott el megyénkbe, a Kiskunsági Vendéglátó Vállalathoz. Dr. Csőszi Tibor igazgató és munkatársai fogadták a krími vendégeket; akik tanulmányozták az iskolai és az üzemi étkeztetést, megismerték a kiskunfélegyházi vendéglátást, jártok a Kecskeméti Borgazdasági Kombinátban, érdeklődtek a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzemeltetési formáról, s a vállalati tanács munkájáról. Mimt P. S. Ivanovics vezérigazgató elmondta: a Krími Területi Vendéglátó Trösztnél; átszervezése óta túlnyomórészt fiatal; egyetemi végzettségű, munkájúikban új módszereket kereső szakemberek dolgoznak. Bács- Kiskuiniba is azért jöttek — túl a baráti kapcsolatok erősítésén —, hogy újabb szakmai tapasztalatokkal gazdagodva, továbbfejlesszék Szirrvferopol és a Krím terület vendéglátását. A küldöttség júliusi viszamtlé- tagatásra hívta meg Bács-Kiskun megyei vendéglátóikat. K—* SZOMBATI LEVÉL: A jó szó ereje! velejárója életünknek mindA z emberi ka,p- csőlátókban az legdrágáhb, amit ingyen topunk vagy adunk: a barátság, a megértés, a tisztelet, szeretet, az önzetlen segítés, a jó szó. Ezeknek az érzéseknek családokat, nemzedékeket, országokat, világot összetartó ereje van; bárki tapasztalhatja, Igazolhatja. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy mintha megfogyatkozott volna ez a legdrágább kincs; mintha túl sokan lennének azok, akik Moliére Fösvény című darabja főhősének, a fukar, pénzéért reszkető s azért mindenre képes Harpagonnak volnának egyenesági leszármazottai, lelki rokonai. Mintha hiánycikk, „pult alól” csupán ismerősöknek juttatott morzsa maradt volna mindaz, amit pedig oly sokan szomjaznak, áhítanak, 5 amelynek értékét mindany- nyton tudjuk, ismerjük, de bevallani, s főleg ingyen adni már nehezünkre esik, minőm restellni kellene az érzéseket. Gyakorta elhangzik a nem i® egészen alaptalan vád, vagy ítélet, hogy az emberek csak rohamnak a pénz után; az aranyborjú körül tömörülnek, egymással tülekedve, s nem veszik észre, hogy legszebb, s legértékesebb tulajdonságaikról feliedfcezmiek meg, mondanak le. Riporteri csemegének számít, ha valaki önzés nélkül segít a másik embernek, ha nem számításból nyújt támogatást bajba jutott társának. Mondhatnánk, hogy ilyesmiről, gyakorta írnák az újságok, hallunk eseteket a rádióból, televízióból is, s akkor talán mégsem olyan ritka? Pedig éppen azért írnák, beszélnek a felbukkanó esetekről, mert bizony nem általános, nem természetes az, amiről szólunk. Hogy mennyire így van, álljon itt egy levélrészlet, melyet a kecskeméti Kinizsi utcából küldött hozzánk a feladója: „Kérem a szerkesztőséget, legyenek szívesek lapjukban. közzétenni az alábbi történetet, mert ez sa jnos nem mindennapi esemény. Május 20-án a Habselyem gyár elől 9.30-fcor induló 7-es buszra vártam, amelyet Gazsó János vezetett. Én a Zöldfa utcai megállóban szálltam föl. Egészségi állapotom és korom miatt nehezen járok. Felszállásom után a buszban majdnem elestem, de a jelenetet a vezető a tükörből észrevette, megállt és végtelenül kedvesen; tisztelettudóan szólt, hogy bácsi kérem tessék leülni. Mikor ez sikerült, csak azután indította el a buszt, Persze a többi utastársammal hanigosan adtunk tetszésünknek kifejezést. De ezután még egyéb is történt. Ezzel a busszal jöttem hazafelé is. A Habselyem gyár elől elindult velünk, de a fordulóból ki jövet észrevette, hogy a gyár udvarából szalad kifelé egy fcövórkés néni. Megállt a. buszvezető és kiszólt a néninek, hogy ne szaladjon, megvárja... Én. a magam részéről, de talán a többi utas nevében is a legszebbet tudom mondani erről a buszvezetőről. A Volán vállalatnak azt. kívánom, hogy sok ilyen udvarias, lisz- telettudó buszvezetője legyen ...” A másiik levelet egy 76 éves özvegyasszony írta, Szavaiból érthető és szívszorító keserűség árad, ott vibrál benne a fájdalom, de az a nemes. tulajdonság is, amely nem irigyli mások jobb sorsát csak szórni úhozza a megértést, a jó szót. „Nagyon régi előfizetője vagyok a lapnak, amit szeretek. Volt az újságjukban, május 19-ón egy cikk Hogyan él egy nyugdíjas címmel. Nem értem, hogyan panaszkodhat sz, akinek három és fél ezer forint a nyugdíja és biztosan van jó családja is, akik segítik. Én nem irigylem mások jobb sorsát, csak az fáj, hogy az enyim ilyen mostoha, 76 éves vagyok, 2280 forint a nyugdíjam. Tőlem még soha senki nem kérdezte meg, hogy miire telik belőle. Nekem is jobb volit, amíg a jó férjem élt, de sajnos már három éve csak a sírját ápolhatom. Nemcsak néki, hanem drága gyermekemnek is. Egymagámban betegen, nyomorúltam élek. Köszönöm, ha elolvasta a levelem, mert az is nagyon jólesik, ha meghallgat valaki.. Azt hiszem, a néninek igaza van abban — bár ezt nem mondja. — hogy talán nem jól választattuk ki a riportalanyt, s inkább olyan valakit kellett volna megkérdezni, akinek alig több, mint kétezer forint a nyugdíja, hogy mire tellik belőle? Lehet, hogy ez nem is az újságíró feladata lenne,' hanem a tanács szociálpolitikai csoportjáé. A jó szó erejével hegyeket lehet mozgatni, hatása gyógyító, ha „benne van” az őszinteség, a tisztelet, a megértés és főleg, ha mindezt ingyen adjuk egymásnak. S az említett példák azt sugallják, szomjúhóznak rá az emberek. 30 ÉVE TÖRTÉNT Kommunisták aktívaértekezlete Bács-Kisktmban A szocialista megújulás folyamatában kiemelkedő szerepe volt az 1957. május 3.1-ei megyei kommunista aktívaülésnek. Hét hónappal az ellenforradalom fegyveres felszámolása, a forradalmi munkásparaszt kormány fellépése és a párt újjászervezésének megkezdése után ült össze a megyei pártak- tíva. A végzett munkát tekintve pártórtekezlettel felérő szerepe volt, résztvevői a megye párttagságának egészét képviselték. Napirendjén az 1956. november 2-án választott ideiglenes megyei intéző- bizottság beszámolója, valamint szervezeti kérdések szerepeltek. Az Intézőbizottság — utálva a .június; országos pártértekezlet előkészítésére — az aktívaülés fontosságát abban fogalmazta meg, hogy „a párt Központi Bizottsága és a kormány politikájának megfelelően alakítsuk ki azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyeket politikai, gazdasági és kulturális téren .meg kell valósítanunk a szocializmus győzelmes előrehaladása érdekében”. A beszámoló —amelyet Molnár Frigyes; az intézőbizottság elnöke ismertetett — az ellenforradalom felszámolása, a konszolidáció eredményei, a tömegek megnyerése a párt befolyásának növelése, a kétfrontos harc fontossága voltak a főbb kérdések. Részletes elemzés hangzott el az ellenforradalom iBács-Kiskun megyei tevékenységéről, céljairól, s a megyei párt- és állami vezetés állásfoglalásáról ebben az időszakban. A megyei vezetés és irányítása nyomán az alsóbb pártszervek — ha nem is mindenben hiánytalanul — a fő kérdésekben helyes álláspontot alakítottak ki és annak megfelelő gyakorlatot folytattak. A párt sorainak rendezése, a gazdasági vérkeringés megindítása az uszító ellenforradalmi props« ganda légkörében történt. A párt újjászervezésével egyidejűleg a törvényes hellyi hatalmi szervek jogaikba való visszaállítása, a gazdasági kérdések megoldása volt a legfőbb feladat. Az aktiwaértekezlet számot vetett a megye párt- szervezeteinek addigi tevékenységével és meghatározta a kommunisták tennivalóit a pártegység megszilárdításában, a tömegkapcsolatok erősítésében, & gazdasági és termelési feladatok megoldásában. Külön hangsúlyt kapott, hogy minden kommun 1st* legyen politikai tényező és- vezető ott, ahol él és dolgozik. A szervezeti kérdések tárgyalása során megválasztották a megyei pártbizottság tagjait és tisztségviselőit, valamint az országos pártértekezlet megyei küldötteit. A 30 év előtti pártpolitikai esemény felidézésével az akkori küzdelmekre, azok máig ható tanulságaira emlékezünk. Az aktívaülés jelentősége abban áll, hogy megvonta mérlegét az előző, sorsdöntő időszak munkájának és meghatározta a tenni« valókat, előremutatott a „hogyan tovább” kérdésében. Az .MSZMP akkoriban kialakított politikájának helyességét az élet igazolta. Megyénk párttagság® — a lakosság támogatásával — hozzáértően alkalmazta a párt általános irányvonalát a helyi viszonyokra. Ennek eredményeként alakult át megyénk arculata 1957 óta. Bársony Vermei a megyei pártarchívum vezetője Az átlagosnál kétszer több eső esett májusban Az átlagosnál másfél-kétszerte több csapadék áztatta a határt eddig májusban, és ez sokat javított a növénytermesztés kilátásain. Országszerte szépen mutat a határ május utolsó napjaiban, jeléül annak, hogy a csapadék mindenütt megtette a magáét. A növények, amelyek az idén viszonylag későn keltek ki, illetve azok, amelyeknek a vetőmagja még az ősszel került a talajba, áprilisban még a szokottnál gyengébbek voltak, és nehezen indult meg fejlődésük. A májusi esőzések nyomán azonban erőteljes növekedésnek indult a búza, és a kukorica is szépen, egyenletesen kelt ki. A búza a déli országrészben már kalászai, az ország más vidékein 7—10 nap múlva ér a növény fejlődésének ebbe a szakaszába. A kukorica országszerte a nagy esők után mindenütt kikelt, ez a fontos takarmánynövény azonban most már nagyon elvárná a felmelegedést, korántsem kapta meg ugyanis eddig a szükséges hőmennyiséget. Hasonlóan várja a napsütést a napraforgó és a cukorrépa is. „Richter" kötvényt bocsát ki a Kőbányai Gyógyszerárugyár a lakosság részére A KÖTVÉNY KAMATA ÉVI 11%, lejárata ® év. Címlete 10 000 és 50 000 Ft. Egy összegben (tőke- és kamat-)fe!lvétel esetén (1993-ban). 11%-os kamatos (uhum és prémium JiUetl meg a kötvénybirtokost. A KÖTVÉNY MEGVÁSÁROLHATÓ: Magyar Mitel Bank Rt. Igazgatósága Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1—5. sz. Telefon; 81-239, 02-142 1403 (Tőttt Sándor Mvétf. leil
