Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-05 / 104. szám
yilAG proletárjai. egyesüljetek* bécsi utútalálkozö Záróokmány-kidolgozás? május még csodát tehet: PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA JCLII. évf. 104, szám Áfái 1,80 Ft 1981. május 5. kedd Ma többhetes szünet után folytatódik és meghatározó szakaszába jut az európai 'biztonság és együttműködés (kérdéseiről rendezett bécsi konferencia. A 35 ország képviselőinek irészvételévei novemberben kezdődött utótalálkozó feladata, hogy felmérje, hogyan alllakult az európai folyamat a legutóbbi, a madridi találkozó óta. Egyúttal —, s ez talán még fontosabb —, újabb ösztönzést, gyakorlati terveket kell adnia a 33 európai ország1, valamint az Egyesült Államok és Kanada együttműködéséhez a politikai kapcsolatokban, a katonai biztonság és a leszerelés, a gazdaság, valamint az emberi és a kulturális kapcsolatok területén. Az elmúlt hónapokban tárgyilagos, építő légkörű munka folyt, s a küldöttségek összesen 138 javaslatot terjesztettek be — többet, mint eddig bármelyik találkozón. A konferencia feladata most az, hogy a javaslatokat egyeztetve kidolgozza a találkozó záróokmányát, döntve az új ajánlásokról, tanácskozásokról. A rendkívül nehéz munkát bonyolítják a politikai nézeteltérések: a NATO-országok, élükön az Egyesült Államokkal, az emberi jogi kérdéseknek adták a legnagyobb hangsúlyt Bécsben, s a biztonság ügyében eddig egyetlen javaslatot sem terjesztettek be. A szocialista országok (természetesen nem zárkózva el a többi fontos probléma megvitatásától sem), meghatározónak tartják a haladást a biztonság, a leszerelés területén és szorgalmazzák hogy az európai folyamat keretében tárgyaljanak tovább e kérdésekről. Itt még csak az előkészületeknél tartanaik: az új fórum előkészítéséről, a találkozóval párhuzamosan, a NATO és a VSZ országai külön tárgyalnak Bécsiben. Vetik a kukoricát és a napraforgót TUDÓSOK A TÁRSADALOMRÓL ÉS A GAZDASÁGRÓL Osztályülések az Akadémián A nyelv- és irodalomtudományok, a filozófiai és történettudományok, valamint a gazdaság- és jogtudományok osztályának együttes ülésével tegnap megkezdődött az Akadémia 1987. évi közgyűlését megelőző tudományos osztályülések sorozata az MTA székházában. A Modernizáció és társadalom című, egésznapos tanácskozáson — amelyet Űjfalussy József, az MTA alelnöke nyitott meg — Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese A modernizáció és a reform címmel tartott előadást. A témáról általánosságban szólva kifejtette: a modernizálódási folyamat értékmérője a társadalom alkalmazkodási, megújulási képessége és készsége, amelyhez hozzájárul, hogy milyen mértékben sikerül összeegyeztetni a megújulás érdekében szükséges változásokat és a korábban kialakult értékeket. A ma modernizálódó társadalmak számára a fejlett országok fejlődésében kialakult egyes jelenségek — például a modern gazdálkodás. a szervezés, az igazgatás — bizonyos mértékben mintául szolgálnak. A modernizáció folyamatának hazai, éspedig elsősorban napjainkban mutatkozó problémájára áttérve, az MTA főtitkárhelyettese hangsúlyozta: Magyarország története bízvást jellemezhető az elmaradottság elleni küzdelemmel, a felzárkózás folyamatából adódó ♦issza-vifeszatérő reform- kényszerekkel. Ha a modernizációs folyamat helyzetét és jelenségeit u magyar társadalom utóbbi két évtizedében vizsgáljuk — mutatott rá —. aligha tekinthetünk el a húsz esztendő legjelentősebb jellemzőjétől, a reform megindulásától és fejlődésétől. Az 1968-ban bevezetett reform eredendően gazdasági természetű volt: egy egyre kevéssé hatékonynak mutatkozó gazdaságirányítás átalakítására törekedett, amely elengedhetetlen lépésnek tűnt az extenziv gazdaságfejlesztés intenzívvel való felváltásához. A reform két alapvető célt tűzött ki: egyrészt azt, hogy a megreformált gazdaság képes legyen a világgazdasághoz jobban alkalmazkodni, ezáltal saját hatékonyságát növelni, másrészt ennék következményeként a társadalom élet- színvonalát emelni. A magyar gazdaságirányítás reformjának egyik alapgondolata a műszaki fejlődés meggyorsítása azoknál a vállalatoknál, amelyek hatékonynak mutatkoznak. Ez összefüggésben van az elméleti ismeretek, a tudomány gyakorlati alkalmazásával. A tudás „fogadását” azonban nem mozdítja elő a gazdaság szabályozórendszere, és tulajdonképpen nem jöttek még létre azok a feltételek, amelyek között a tudás valódi eséllyel érvényesülhetne a különböző szinteken a döntési folyamatokban — mondotta Kulcsár Kálmán. A Műszaki Tudományok Osztálya az MTA nagytermében — Lévai András és Prohászka János akadémikusok elnökletével — ugyancsak hétfőn rendezte meg tudományos ülését Az anyag- és energiagazdálkodás jelentősége a műszaki haladásban címmel. Az előadók beszámoltak áruról, hogy hazánkban az ezredfordulóig mennyi villamos és hőenergiára lesz szükség, s ennek biztosítására milyen erőműveket szükséges telepíteni. A szakemberek ismertették az új típusú erőművek kifejlesztésére Irányuló nemzetközi és hazai (kutatási eredményeket is. Büki Gergely, a műszaki tudomány doktora A kombinált gáz—gőz-erőművek szerepe az energia- és beruh ázástakairékos energia- ellátásban címmel tartott tudományos előadást. Elmondotta, hogy ezek üzemeltetése gazdaságos, mert csaknem 20 százalékkal nagyobb hatásfokkal működtethetők. mint a más típusú erőművek. A világon jelenleg már 300 kombinált erőmű üzemel. Nagy előnyük az is. hogy a környezetet kevésbé szennyezik, kéndioxidot és pernyét egyáltalán nem bocsátanak ki. Gyimesi Zoltán, a KFKI Atomenergia Kutató Intézetének tudományos igazgatója és Szathmáry Zoltán, a fizikai tudomány doktora a nyomottvizes atomreaktorok továbbfejlesztési lehetőségeit ismertette: Bakay Árpád, az Energiagazdálkodási Intézet főtanácsadója, és Jászay Tamás, a műszaki tudomány kandidátusa a biomassza energetikai felhasználásának távlatairól tartott előadást. A szakemberek megfontolásra ajánlották azt is, hogy a növénytermesztésre alkalmatlan területekre akácfát telepítsenek, s erre erőműveket építsenek. Ugyancsak meg kellene oldani a hazai bio-alkohol- termelést is, amelyet motorhajtóanyagként lehetne hasznosítani. „A legtöbbet mindenki saját maga teheti egészségéért” (3. oldal) Gyermekévek, gyermekélet (4. oldal) Sport (7. oldal) Bács-Kiskun megye 23 mezőgazdasági üzemében segíti a szántóföldi termelést a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. A megye őszibúza-területének mintegy ötödé tartozik a rendszerhez. A fejlődő növények képe rendkívül változó, a déli részen ás a Dunamelléken — ahol még az ősszel kikelt a búza — jó az állomány, az északi megyefélen azonban kétszeri fej trágyázással, folyékohy műtrágyával kell segíteni a növényzetnek. Most is végeznek levélvizsgálatokat, amelyekkel kimutatják a különböző mikroelemek hiányát, így a lombtrágyázásnál már ezekkel is kiegészítik a szereket. 'Május még csodát tehet — mondják a mezőgazdászok. De ez nem elég. Kedvező időjárás mellett is nagyobb odafigyelésre, az átlagosnál I még több, pontosabb munkára van szükség. A tavasz beköszöntésének késése a korai vetésű növényeknél okozott gondot. A rendszer taggazdaságaiban a 600 hektár étkezési borsót és az 1500 hektár cukorrépát mégis sikerült időben elvetni. Az esős időjárás a napraforgó és a kukorica talaj - munkáit nehezítette, a magágy a rendszer gazdaságaiban mintegy 16 300 hektáron készült el. Még a napokban is vetik e két növényt, végül is a talajmunkák hiánya sehol sem gátolja talajba kerülésüket. Igaz azonban az is, hogy több helyen a nagy táblák egyes részeit ki' kell kerülni, kihagyni, mert a gépek ezekre a foltokra nem tudnak rámenni. Az időbeli késéseket a gazdaságokban jó szervezéssel, ünnep- és vasárnapi munkával, nyújtott és § A Városföldi Rózsa Termelőszövetkezetben 735 hektáron vetik a, kukoricát. kettős műszakokkal igyekeznek behozni. A termelés előkészítése igen fontos feladat. A rendszer minden taggazdaságába időben kijuttatta a jő minőségű, megfelelő fajtaválasztékú vetőmagvakat. Viszont a vetésnél a vegyszerellátás gondot okozott, az aktinit-tartalmú gyomirtó szerek az utolsó pillanatban érkeztek meg a felhasználókhoz. A Városföldi Biokémiai Üzem az IKR-taggazdaságoknak a tápanyag-utánpótláshoz a technológiának megfelelő összetételű szuszpenziót, illetve nitrogénoldatot gyárt még jelenleg is. Hétvégeken és ünnepnapokon is szállíthatnak innen az üzemek. Ugyanúgy, mint a rendszer területi központjának raktáraiból, ahol éjjel-nappal ügyeletet tartanak a vetés idején. (További képes beszámolónk az aktuális mező- gazdasági munkákról az 5. oldalon.) «. E. TOT-ELEMZÉS Hogyan tehető nyereségesebbé az állattenyésztés? A termelőszövetkezetek területi szövetségei az elmúlt évben számos vizsgálattal igyekeztek képet kapni arról, hogy a közös gazdaságok állattenyésztő telepeinek munkáját milyen tényezők hátráltatják, hogyan lehetne javítani a teljesítményeket. A vizsgálatokba külső intézmények, vállalatok szakembereit is bevonták. Megállapították, hogy a szövetkezetek jó részében még mindig nem sikerült kialakítani a kellő összhangot az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Régi keletű gondról van szó; arról, hogy a növénytermesztők sokhelyütt nem érdekeltek a jó minőségű állati eleség előállításában. A takarmányozás színvonalát sem sikerült a kívánt mértékben javítani, mindenekelőtt azért, mert ugyan a takarmányok úgynevezett beltartalmi értékét — lényegében tápanyagtartalmát — a legtöbb helyen nyilvántartják ezek a vizsgálatok azonban többnyire csak általános iránymutatásul szolgálnak. Emiatt ugyanabban a szövetkezetben egyidőben túletetést, illetve hiányos takarmányozást egyaránt tapasztaltak. Az abrakfelhasználást igen gyakran a szélsőségek jellemzik, mindenekelőtt amiatt, hogy ,a takarmányok vizsgálati eredményeit az etetési normák összeállításánál számos helyen nem veszik figyelembe. A szarvasmarha-állomány csökkent. Szembetűnő, hogy viszonylag még mindig sok tsz-ben kedvezőtlen a szaporodásbiológiai helyzet; alacsony a borjúszaporulat. A fajtaátalakító keresztezések hatására nőtt a fajlagos tejhozam, de a minőségi követelményeket jobban figyelembe kellene venni. Ettől is remélhető, hogy kevesebb lesz a veszteséggel gazdálkodó tehenészeti telepek száma. A sertésállomány tavaly már nem csökkent, a központi intézkedések éreztetik hatásukat. A takarmányozás színvonala ebben az állattenyésztési ágazatban szintén gyakran alacsony. Például amiatt is, hogy a fölhasznált tápok és koncentrátumok minősége túlságosan sokszor változik, és nem ritkán nem is felel meg a szabványoknak. A juhászaiban alacsony a szaporulat és a termelőszövetkezetekben ez az ágazat nem hoz jövedelmet. A korábbi évekhez képest viszont jelentősen nőtt a vágóbaromfi-termelés. A baromfitartás iránt fokozódott érdeklődést, a kedvezőbb értékesítési feltételekkel magyarázzák. (Az állattenyésztés megyei tapasztalatait összegző cikksorozatunk 2. része az 5. oldalon.) DEBRECENI DIÁKNAPOK Fesztiváldíj Bács-Kiskunnak Várakozás és döntés Ha nem emelkedik az élet- színvonal, sőt kisebb mértékű csökkenése várható, az emberedet jobban érdeklik a gazdaság ügyei, mint azelőtt. S ha azt olvassák az újságban, hogy alig nő az ipar, a nemzeti jövedelem termelése — fokozódik a várakozás. Any- nyit ugyanis már mindenki ért a gazdasághoz, hogy felismerje: valami nem stimmel, ha így állunk. Ha pedig nem stimmel, akkor bizonyos dolgokat másképp, talán egészen másképp kell csinálnunk, mint azelőtt. A kérdés ilyenkor így hangzik: konkrétan hol, és persze milyen változtatásokra van szükség? ■ ■ Már a múlt év novembere előtt átéltük ezt az érzést és légkört, mielőtt akkor a párt Központi Bizottsága összeült. Az elmúlt hetekben ismét fokozódott a várakozó kíváncsiság, már azért is, mert a párt vezető fóruma még a múlt esztendő őszén jelezte: visszatérünk az ügyekre még! Ez történt meg április 28- án. S bár az ülésről kiadott közlemény sorai nem voltak szivderítőek, mégis, fellélegeztünk, mert ma már lényegesen többet tudunk, s a gondok ellenére is nyugodtabbak vagyunk, mint azelőtt. A nem éppen örömhírekkel kezdve: sajnos, gazdaságunk helyzetében nincs lényeges változás. Igaz, arról olvashattunk, hogy az ipari termelés — ha ágazatonként egyenlőtlenül is — 3,4 százalékkal nőtt az év első három hónapjában, amire nagyon rég volt példa. Csakhogy az ipari termelés csupán egy mutatószám, a 3,4 százalék mögött még kevés olyan termék rejlik, amely — a korszerűségét, minőségéi tekintve — cserearány-nyereséggel értékesíthető a világpiacon. Sajnos, a szerény részsikerek ellenére inkább a fordítottjáról van szó, ezért külkereskedelmi és pénzügyi kormányzatunk arra számít, hogy több száz millió dolláros pasz- szívummal, illetve 30—40 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zárjuk az idei gazdasági évet. Erről kertelés nélkül beszéltek annak idején az országgyűlésen. Vezető gazdaságpolitikusok húzták alá, hogy egy év alatt nem lehet gyökeres fordulatot elérni a gazdaságban: már az is nagy erőfeszítéseket követel a társadalomtól, hogy a várhatónál kisebb — lehetőleg jóval kisebb — mértékűre szorítsuk le a hiányokat. Megvan erre minden lehetőség — ez derül ki a KB legutóbbi határozatából is. Hogy többre, merészebb célok elérésére vállalkozhassunk, ahhoz egy kicsit hosz- szabb időre, s további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség. S bár a legutóbbi határozat még nem ad — nem adhat — teljes keresztmetszetet ezen intézkedésekről, főbb vonalakban már kezd kirajzolódni, mi várható. A legfontosabb talán az adó- és árreform, illetve a személyi jövedelemadó bevezetésének ügye. Noha egyikben sincs még döntés, az a tény, hogy a párt vezető fóruma társadalmi vitára bocsátja ezt a témát, önmagában is jelzi a gazdaságirányítás terveit és szándékát. Legfőképpen talán azt, hogy olyan adó- és árrendszer alakul ki majd, amely lehetőséget nyújt annak a félreérthetetlen kimutatására, hogy mely vállalat gazdálkodik jól vagy rosszul. A gazdaságirányítás, a reálpolitika szándékát tükrözi a nyugdíjrendszer reformjának ezután következő társadalmi vitája is. Kíváncsian várjuk, elfogadja-e a hangadó közvélemény, hogy amióta a jelenlegi nyugdíjrendszert megalkották, vagy egy évtizeddel nőtt az átlagos emberi életkor nálunk, következésképp mind több az olyan férfi és nő, aki meglehetősen életerős állapotban vonul vissza 55—60 éves korában. Nem is részletezve az olyan „apróságot", hogy a legtöbb — s nálunk jóval gazdagabb — nyugateurópai országban Jévtizedek óta 65 év a férfiaknál a nyugdíjkorhatár. Bár az adó-, ár- és a nyugdíjrendszer korszerűsítésének látszatra nem sok köze van' egymáshoz, valami mégiscsak közös bennük. Mind a kettő (vagy inkább mind a három) azt jelzi, hogy a párt nemcsak egyszerűen folytatni akarja, hanem markánsan ki akarja terjeszteni a gazdaságirányítás reformját. Kiaknázva a kedvezőbbé vált nemzetközi lehetőséget is, vagyis azt, hogy legnagyobb külkereskedelmi partnerünknél, a Szovjetunióban is mind jobban kibontakoznak e folyamatok. Várakozás és döntés — írtuk cikkünk címében, a határozatból az is kiviláglik, hogy m.ég mindig nincs vége a vá- rakozásnak, hiszen a KB legközelebbi, soron következő ülésén ismét megtárgyalják majd az adó- és ár-, illetve a nyugdíjrendszer reformjának alapvető, elvi kérdéseit. De már most tudjuk, hogy akkor állásfoglalás, döntés várható. M. L. • A kalocsai diák-néptáncegyüttcs szeg .sikert aratott. Fesztiváli hangulatban töltöttek négy napot Debrecenben a Bács-Kiskun megyei diákok. Az országos diáknapok keretében itt rendezték meg a hét végén a Hatvani István Napokat, a névadó, a XVIII. század egyik legnagyobb polihisztora emlékére. Az eseményen a mieinken és a házigazdákon kívül a Békés megyeiek vettek részt, összesen mintegy hatszáz középiskolás. Pénteken a festői szépségű Ve- keri-tónál mutatták be produkciójukat a megyék küldöttei. A Bács-Kiskun megyei középiskolások Afro tánccsoportja aratott szép sikert a szabadtéri színpadon. Délután a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban nézhették, hallgathatták meg szűkebb pátriánk legjobb diákversmon- dóit, zenészeit az érdeklődők. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola tanulói Karinthy Frigyes Tanár űe kérem című művéből mutattak be egy részletet. Jutalmuk hatalmas taps és a közönségdíj. Szombaton a három megye fiataljai klubestet tartottak. A Bács-Kiskun megyeiek vidám összeállítással hívták fel magukra a figyelmet. s Az utolsó napon a díjkiosztás szép sikert hozott diákjainknak. A fesztiváldíjat Bács-Kiskun megye nyerte. A közönségdíjat a már említett kiskunfélegyházi szakközépiskolások, míg kategő- riagyőztes lett a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium kamarazenekara, valamint a tiszakécskei Tisza 713 citeraze- nekar. T. L.
