Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

2 m PETŐFI NÉPE tt 1987. május 29t GEORGES MARCHAIS BESZÁMOLÓJA AZ FKP KB ÜLÉSÉN Saját alternatíva a tőkés tervekkel szemben KÍNAI LAP ELEMZÉSE Érvek a szocializmus ereje mellett A l’Humanité részletesen is­mertette Georges Marchais főtit­kár beszámolóját, amelyet a Francia KP KB ülésén tartott a XXVI. kongresszus előkészíté­séről és a párt köztársasági el­nökjelöltjének ” kiválasztásáról. Marchais a Politikai Bizottság Hevében javasolta, hogy a KB mostani ülésen válassza meg a decemberi kongresszus fő doku­mentumának szerkesztő bizott­ságát és szeptemberben terjesz- sze a KB elé a vitadokumentum vázlatát. A PB beszámolóját előterjeszt­ve Marchais javasolta, hogy a kongresszusi dokumentum három fejezetből álljon. Az első azt vizsgálja meg, mit jeleni Fran­ciaországnak a mai kormány po­litikája és milyen politikai erők­re támaszkodik. A kongresszusi dokumentum második fejezete­ként Marchais azt javasolja, hogy az FKP konkrétan fejtse ki a tőkés tervekkel szemben saját alternatíváját. Ez lesz a kong­resszus fő politikai jelentősége: „új pártprogram kidolgozása és elfogadása”. Végül a dokumen­tum harmadik fejezete a válto­záshoz javasolt kommunista utat fogja kijelölni. Az FKP célja „a változás kormányának, a válto­zás többségének létrehozása, amiben részesek a kommunisták”. Marchais hangoztatta, hogy ma „a választóvonal, amely a tőkés események sorokban PRÁGA Gustáv Husák csehszlovák köz­társasági elnök kedden fogadta Prágában William Hayden auszt­rál iküúügyimnisztert. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok fejlődésé­ről, illetve időszerű nemzetközi kérdésekről folytattak eszmecse­rét. Az ausztrál vendég hivatalos látogatását befejezve kedden el­utazott Prágából. KUALA LUMPUR öt új minisztert nevezett ki kedden Mahathir Mohamed ma- laysiai miniszterelnök, miután ka­binetjének volt tagjai — köztük a külüigy- és (hadügyiminiszter — nem őt, hanem egy másik jelöl­tet támogattak az április 24-i pártelnökválaszrtásom. A külügy­miniszter Rais Bin Yatirn helyett Abu Massan Omar, a hadügymi­niszter Abdullah Ahmad Badawi helyett Tunku Ahamad Rithaudin lett. politika és az új politika között húzódik, nem a baloldal és a jobboldal között vezet, hanem a Szocialista Párt és az FKP kö­zött”. A PB jelentésének második ré­szében Marchais kifejtette, hogy a mai politikai helyzetben — amikor a szélsőjobboldal újra számottevő erővé vált a Nemze­ti Front képében — a dolgozók érdekeU következetesen képvisel­ni, a baloldali, új politika sza­mára gyújtópontot teremteni csak az FKP elnökjelöltjével lehet. Ezért a jövő évi elnökválasztás­ra a párt megkezdi az előkészü­leteket és a Politikai Bizottság egyhangúlag André La.joinie-t, a PB tagját, a KB titkárát, a nem­zetgyűlési csoport elnökét java­solja. A jelölésről országos vita irtán júniusban országos párt- értekezleten döntenek. Marchais beszámolójáról meg­kezdődött a vita. A Kuanming Zsipao című kínai lap terjedelmes elemző cikkben utasítja vissza azt a feltételezést, hogy az utóbbi évtizedekben gyengült a szocializmus pozíció­ja és esélye arra, hogy győzel­mesen kerülhet ki a kapitaliz­mussal folytatott versenyből. A szocializmus ereje mellett érvelve a lap emlékeztet rá, hogy olyan reform-folyamat bontako­zott ki a szocialista országokban, amelynek célja a szocializmus megújítása és a marxizmus elmé­letének és gyakorlatának tovább­fejlesztése. A szocialista építés során a szocialista országok fo­kozatosan felismerték, hogy az új rendszert nem lehet kizárólag egyetlen modell alapján építeni, és hogy nem lehet minden újon­nan felvetődő kérdést megoldani a marxizmus klasszikusainak út­mutatásai alapján. Új utakat kell keresni, amelyek megfelelnek egv-egy ország nemzeti és törté­nelmi sajátosságainak és felté­teleinek. A Kuanming Zsipao a továb­biakban szól árról, hogy külön­féle ütemben és formában folyik a reform Jugoszláviában, Ma­gyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában, a Német De­mokratikus Köztársaságban és 'Bulgáriában. A gazdasági és a politikai reform megvalósítása mellett foglalt állást 27. kong­resszusán a Szovjetunió Kommunista Pártja és 1978 de­cemberi plénumán a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga is. A szocialista országokban a gazdasági reformmal párhuza­mosan kerül előtérbe a politikai rendszer strukturális reformja is. Mindez azt tanúsítja, hogy a szo­cialista országok és vezető párt­jaik meg akarnak szabadulni a marxista elmélet dogmatikus ér­telmezésétől és nem utolsósorban azoktól a hibáktól, amelyeket a szocialista építés kezdeti szaka­szában követtek el az elmélet és a gyakorlat terén egyaránt. A szocialista országokban folyó re­formok a konkrét helyzetnek a marxizmus—leninizmus elméle­te alapján történő konkrét elem­zésén nyugszanak — mutat rá cikkében a Kuanming Zsipao. A „HAJÓZÁS SZABADSÁGÁÉRT” A PERZSA-ÖBÖLBEN Maradnak az amerikai hadihajók A Pentagon kedd reggeli köz­lése szerint már 37-re emelke­dett a Stark amerikai fregattot ért véletlen támadás áldozatai­nak száma. A hadügyminiszté­rium előzőleg 28 halálesetről szá­molt be, a keddi közlés szerint 22 tengerész holttestét azonosí­tották, a hajó személyzetének 15 tagja eltűnt, de minden bizony­nyal meghalt. Reagan elnök utasítása alap­ján ezentúl a Perzsa-öböl térsé­gében levő amerikai hajók tüzet nyithatnak minden olyan repü­lőgépre, amely „gyanús”, felte­hetőleg ellenséges szándékkal kö­zelíti meg őket. Erről az ameri­kai hatóságok értesítették mind Iránt,, mind Irakot. A hajók pa­rancsnokának eddig is jogában állt „védelmi” intézkedéseket vég- rehajtaniok, most azonban kife­jezetten „megelőző” jellegű ak­ciókat is foganatosíthatnak. A helyszínről érkező jelenté­sek szerint egyébként a súlyosan megsérült hajó lassan halad Bahrein felé: más amerikai ha­dihajók kísérik és egy vontató­hajó van mellette, hogy szükség esetén segítséget nyújtson. Bár Szaddam Husszein, Irak elnöke Reagan elnökhöz intézett személyes üzenetében elnézést kért a történtek miatt, amerikai részről azt követelik, hogy Irak fizessen kártérítést a halottak családjának és a sebesülteknek, térítse meg a hajóban esett kárt. Washingtonban arra hivatkoz­nak, hogy a Stark nemzetközi vi­zeken hajózott, semmiféle kato­nai feladatot nem hajtott végre, és figyelmeztetés nélkül támad­ták meg az iraki repülőgépek. A Pentagon vizsgálatot indít az incidens körülményeinek ki­vizsgálására. Az már kiderült, hogy egy szaúd-arábiai kezelés­ben levő amerikai távolfelderí­tő radarrepülőgép észlelte az iraki gépeket és azt is jelezte, hogy rakétacsapás előkészítésé­re utaló manővereket hajtanak végre. Tisztázatlan viszont, hogy a Stark személyzete megkapta-e az erről szóló jelzést. Az sem de­rült ki, hogy vették-e a repülő­gépek a Stark rádiója által állí­tólag kétszer sugárzott figyelmez­tetést, amelyben közölték, hogy amerikai hajóról van szó. Azt sem tudni, hogy a jelzések után — amennyiben megkapták azo­kat — a Stark miért nem készült fel a támadás elhárítására. Az amerikai kongresszusban több szenátor és képviselő vetet­te fel, hogy az amerikai haditen­gerészet egységeit ok nélkül te­szik ki kockázatnak a Perzsa­öbölben — mások viszont azt hangoztatták, hogy nagyobb erő­re van szükség a hasonló akciók megakadályozására. Reagan el­nök kijelentette; az amerikai flotta egységei a térségben ma­radnak, mert „biztosítaniuk kell a hajózás szabadságát”. * A lehető legsürgősebb intézke­désekre van szükség a különbö­ző zászlók alatt hajózó kereske­delmi hajók biztonságának sza­vatolása érdekében a Közép-Ke­leten — hangsúlyozza a Pravda keddi kommentárjában. Mint ismeretes, csupán az év eleje óta több mint harminc ha­jóban — elsősorban tankhajóban — keletkezett kár. Nemrég vált ismertté, hogy a kuvaiti Mina al Ahmadi kikötő közelében aknára futott a „Csujkov marsall” nevű szovjet tartályhajó: komoly ká­rok keletkeztek, de szerencsére a robbanásnak nem voltak halá­los áldozatai, és a hajó már be­futott a kikötőbe — írja a Prav­da, és emlékeztet arra is, hogy hétfőn rakétatámadás érte az amerikai haditengerészet „Stark” nevű fregattját. A szükséges lépéseket mérle­gelve a Pravda elsősorban az iraki—iráni konfliktus mielőbbi elsimítását sürgeti, majd kieme­li: a Szovjetunió kész hozzájá­rulni bármilyen olyan építő jel­legű erőfeszítéshez, amely a konfliktust a békés rendezés med­rébe tereli. A világ egyetlen térsége sem Lehet valamiféle nagyhatalmi „létérdekek” övezete, egy adott nagyhatalom ezzel az ürüggyel nem erőszakolhatja rá akaratát az ott élő népekre. Sok ország­nak fűződik érdeke a Közép-Ke­lethez, egyebek között a Szovjet­uniónak is, de a szovjet politika a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok, a jószomszédság megszilárdításának alapjaira épül, nem pedig a katonai-poli­tikai diktátumra — állapítja meg az SZKP KB lapja, és végezetül javasolja: a szovjet kezdeménye­zések értelmében haladéktala­nul tárgyalásokat kell kezdeni arról, hogy a szabad tengerhajó zás biztosítva legyen a Perzsa- (Arab-) öbölben, a Hormuzi-szo- rosban, az Indiai-óceán vizein. egyesült államok Elnökválasztási előcsatározások • A demokraták „hetesfogata” —, de lehet, hogy egy -nyolcadik lesz, a nyerő. Felső sor, balról jobbra: Gephardt, Dukakis, Jackson, Biden, alsó sor: Babbit, Gore, Simon, Vajon véglegesnek tekinthető-e Mario Cuomonak, New York ál­lam demokrata kormányzójának az a korábbi bejelentése, hogy semmiképp sem indul pártja je­löltségéért az 1988-as elnökvá­lasztásokon? Az amerikai politi­kában gyakran idézett axióma: sosem mondd, hogy sosem. Min­denesetre a mostani jó időszak ahhoz, hogy emlékezzünk erre. Gary Hart látványos „félrelépé­sét” követő visszavonulásával olyan űrt hagyott maga után a demokrata pártban, hogy sokan lehetségesnek tartják: eljöhet egy pillanat — akár az atlantai demokrata jelölő kongresszuson —, amikor a legvonzóbbnak tar­tott demokrata politikus mégis «•ingbe lép. Látszatra természetesen nincs űr, éppen ellenkezőleg, nagy a bőség az önjelöltekben. Hart tá­vozása után a listavezető Jesse Jackson feketebőrű politikus. Bárki legyen a végleges jelölt, Jackson híveinek táborával és 'befolyásával számolnia kell. Ám abban mindenki bizonyos, hogy az amerikai közvélemény sem most, sem a belátható jövőben nem fogad el egy nagy párt ré­széről fekete jelöltet —, ehhez a faji előítéletek gyökerei túl mé­lyek — következésképp maga Jackson nem lehet jelölt. Mic­hael Dukakis görög származású politikus, Massachusetts állam népszerű kormányzója a liberá­lis szociálpolitika és az enyhülé­si külpolitika híve. Sok tekintet­ben hasonló nézeteket vall Bru­ce Babbitt volt arizóniai kor­mányzó. Richard Gephardt Mis­souri állambeli képviselő a „kék­gallérosok”, a munkásszavazók között igen népszerű, mivel pro­tekcionista intézkedésekkel akar­ja mega lead ályozni a versenyké­pességüket elvesztett amerikai üzemek bezárását. Egy törvény- tervezethez fűzött ilyen értelmű kiegészítése országszerte felhív­ta rá a figyelmet — elképzelhe­tő azonban, hogy érdemei előre­törése riadalommal töltené el Amerika szövetségeseit és keres­kedelmi partnereit. És a névsor még folytatható: ott van Joe Bi­den, a parányi Delaware állam szenátora, aki részben azokra számít, akik eddig Hart mögött sorakoztak fel, részben pedig 8 cionista körök anyagi segítségét élvezi, mivel támogatja Izrael minden igényét és követelését. Es ha már a szenátusnak a Fehér Házra aspiráló tagjairól beszé­lünk, nem lehet megfeledkezni Albert Gore-ról, aki a törvény- hozás egyik katonai szakértője —, de ezek többségétől eltérően nem a konírontációs politikát képviseli. Sem pedig Paul Si­monról, aki talán a legkonzerva­tívabb az összes e pillanatban számbajöhető politikus között. • Egy azonban valószínű: a de­mokraták amúgy sem rózsás esé­lyeit a Hart-epizód nem javítot­ta. Az ügy igazi haszonélvezői a republikánus elnökjelöltségre aspiráló politikusok. Mindenek­előtt természetesen Bush alelnök, aki politikai múltjára, két reaga­ni turnus alatt a második posz­ton szerzett tapasztalatára hivat­kozhat. Aztán két lehetséges je­lölt, akik az 1980-as konzerva­tív Reagan-hivők szavazatára számítanak: Paul Laxi.lt volt ne- vadai szenátor, és Alexander Haig extábornok és külügymi­niszter. Az „egyházi jobboldal” színeiben Indulni kívánó Pat Ro­bertson tv-tiszteletes esélyeit vi­szont közvetve beárnyékolja egy erkölcsbotrány. Neves kollégá­járól,, Jim Bakker-ről kiderült, hogy e tekintetben vizet prédi­kált és bort ivott, egy félrelépés után zsarolni hagyta magát, emellett hatalmas profitra tett szert prédikációival, és ez ráirá­nyította a figyelmet pályatársai­ra is. Úgyhogy most Robertson ellen is diszkrét vizsgálatot foly­tat az adóhivatal: lehet, hogy hí­vei adományait elnökjelöltségé­nek előkészítésére fordította? Az mindenesetre elképzelhető, hogy az „egyházi jobboldallal” a republikánus pártplatform kiala­kításánál talán kevésbé kell szá­molni 1988-ban, mint a „nagy Reagan-kampány” idején, 1980- ban... Persze egy olyan kampány, amelynek első Igazi fejleménye egy házasságtöréssel gyanúsított demokrata éllovas politikai „ki­ütése” volt, még további hasonló fejleményeket sem tekinthetünk lehetetlennek. Laxalt Névadóban a játékkaszinók világával tartott kapcsolatot, és Bushnak sok kel­lemetlen kérdést tettek fel az „Irangate” kapcsán. Nem lehet kizárni, hogy az 1988-as válasz­tási hadjáratban több lesz a személyre szóló leleplezés, mint az érdemi politikai vita a kor nagy kérdéseiről. Vajda Péter Parlamenti küldöttség Kanadában A kanadai parlament meghívására magyar küldöttség utazott Otta­wába. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezeti. Tag­jai: Bokor László, Gajdács: István, Katona Sáfttclor és Varga Imre képviselők. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren, meg­jelent Robert L, Elliott, Kanada budapesti nagykövete. Véget ért Jan Fojtik látogatása Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására május 17. és 19. között Magyarországon tartóz­kodott Jan Fojtik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. A csehszlovák testvérpárt kép­viselőjével Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára folytatott megbeszéléseket. Áttekintették a magyar—cseh­szlovák párt- és államközi kap­csolatokat, fejlesztésük lehetősé­gét. Nagy figyelmet fordítottak az országaikban folyó szocialis­ta társadalmi-gazdasági építő­munka időszerű feladataira, és a megvalósulásukat segítő ideoló­giai tennivalókra. Véleményt cse­réltek a tájékoztatási eszközök munkájáról, különösen a gazda­sági propaganda feladatairól, a nemzetiségeknek a két ország kapcsolatában betöltött helyéről, szerepéről, valamint az ellensé­ges és ellenpropaganda jelenlegi helyzetéről. Áttekintették a két- és többoldalú ideológiai együtt­működés kérdéseit. Jan Fojtik találkozott Grósz Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Buda­pesti Pártbizottság első titkárá­val, és tájékoztatót hallgatott meg a fővárosi párt-, állami- és gazdasági szervezeteinek mun­kájáról, napirenden levő felada­tairól. Ellátogatott a Magyar Távirati Irodába, a Magyar Te­levízióba és a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe. Jan Fojtik kedden elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülő­téren Berecz János búcsúztatta, jelen volt Ondrej Durej, Cseh­szlovákia budapesti nagykövete. Szemle a záhonyi vasúti átrakó körzetben Urbán Lajos közlekedési mi­niszter meghívására látogatást tett a záhonyi vasúti átrakó kör­zetiben Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete. A látogatáson részt vett Vlagyimir Kolpakov szovjet köz­lekedési miniszterhelyettes, Mi­hail Kozin, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedélmi kép­viselője és Várszegi Gyula, a MÁV vezérigazgatója is. A szemle során a vendégek megtekintették az utóbbi két év­tizedben megvalósított beruhá­zásokat, többek között a korsze­rű konténerpályaudvart, a mű­trágyaátrakót, az érc- és keksz- csúzdát, az automatizált rende­zőpályaudvarokat. A látogatás a szovjet átrakó- körzetben folytatódott, ahol az utolsó évtizedben szintén jelen­tősen bővült a fogadókapacitás. Új pályaudvarok, átrakó beren­dezések létesültek. A tengelyát- szerelő üzem bővítése magyar közreműködéssel ebben az év­ben kezdődik. A látottakat értékelve a szem­le résztvevői megállapították, hogy mindkét vasút megfelelően felkészült az elkövetkező évek feladataira, a kölcsönös szállítá­sok növekedésére. De további, el­sősorban szervezési intézkedése­ket kell tenni a jelenleg is elő­forduló időszakos torlódások, ko­csiellátási nehézségek felszámo­lására, az áruszállítások egyenlő* tességének fokozására. Emberölésért életfogytiglani Nyereségvágyból elkövetett em­berölés, továbbá gyilkossági kí­sérlet bűntettében hozott ítéletet a Borsod-Aibaúj-iZemplén Megyei Bíróság dr. Révay György taná­csa. Az elmúlt év július 11-én Tak- taharkány községben a délelőtti órákban az utcán haladó 25 éves Rontó József elé állt ifj. Lakatos Dezső és apja, id. Lakatos Dezső. Kezükben mindketten kést tartva követelték, hogy adjon nekik ezer forintot. Előzőleg ugyanis meg­tudták, hogy Rontó Józsefnél na­gyobb összeg van. Rontó József menekülni (kezdett, a két Lakatos üldözőbe vette, a helyi Halász­csárdánál utolérték, s több helyen megszúrták. Az egyik bicska he­gye is beletörött az üldözött hom­lokcsontjába. A bántalmazást ész­lelte ifj. Lakatos Jenő, aki rokon­ságban áll a sértettel. Rontó se­gítségére sietett, s a szúrások nyomán már a földön heverő, több sebből vérző sértettet meg­próbálta fölsegíteni. Lakatos Jenő lehajolt, s ekkor ifj. Lakatos De­zső nagy erővel nyakon,szúrta. A szúrás a nyak! főütőeret is elvág­ta, így a segítő szándékú 27 éves Lakatos Jenő a helyszínen elvér­zett. Rontó Józsefet súlyos sérü­lésekkel szállították kórházba. A megyei bíróság büntetőtaná­csa az elsőrendű vádlottat, a 29 éves ifj. Lakatos Dezsőt nyereség- vágyból, részben társtettesként elkövetett gyilkossági kísérletért és emberölés bűntette miatt élet­fogytig tartó szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, és tíz évre el­tiltotta a közügyektől; a szabad­ságvesztést fegyházban kell vég­rehajtani. A másodrendű vádlot­tat, az 54 éves id. Lakatos Dezsőt nyereségvágyból, társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletéért — mint visszaesőt — 10 évi szabadságvesztésre mint főbüntetésre ítélte. és ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. Az ítélet ellen mindkét vádlott fellebbezett Az elsőrendű fel­mentésért, a másodrendű pedig enyhítésért. Az ügyész az élet­fogytig kiszabott büntetést tudo­másul vette, a másodrendű vád­lottnál három napi gondolkodási időt kért. Nagyobb szerep a kisiparnak (Folytatás az 1. oldalról.) nak e szférában. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások 65 szá­zalékát ők végzik, s a tervek sze­rint ez az arány tovább növek­szik. Az árutermeléssel foglalko­zók többsége választékbővítő fo­gyasztási cikkeket és alkatrésze­ket állít elő. Nélkülözhetetlen a munkájuk az importpótló terme­lésben és az exportfeladatok tel­jesítésében is. A további fejlő­désre azonban csak a verseny- feltételek egyenlősége esetén van meg a lehetőség. Ennek kimun­kálása, a jelenleginél rugalma­sabb jogi és pénzügyi feltételek megteremtése most folyik. Erre azért is nagy szükség van, mert az ipar szerkezetének átalakítása során az ipari nagyvállalatok szá­molnak a rugalmas kisüzemek tevékenységével, elsősorban a termelő szolgáltatásokban, a hát­téripari tevékenységekben, spe­ciális műszerek, különleges al­katrészek, prototípusok előállí­tásában, Ma még gondot okoz, hogy a műszaki fejlesztéshez a kisiparo­soknak és kisvállalkozóknak nem éli rendelkezésre elegendő tőke, a fejlesztéshez, egyes gyártmá­nyok kidolgozásához, vagy a ter­melés felfuttatásához nem tud­nak elegendő hitelt felvenni. A helyzet megváltoztatására a Tech­nová Ipari Fejlesztési Bank a kisipari innovációs szervezetek­kel közösen még az idén olyan intézmény létrehozását tervezi, amely éppen a kisvállalkozók számára nyújt rövid lejáratú, vi­szonylag kistételű hiteleket. Az ipari miniszter felhívta az országos választmány, és ezen keresztül a kisiparosok figyelmét arra, hogy a jelenleginél jobban éljenek a gépbérlet lehetőségé­vel. Több ipari nagyvállalatnál ugyanis olyan gépek, berendezé­sek állnak kihasználatlanul, ame­lyeket a kisüzemek még gazda­ságosan képesek üzemeltetni. Fel­hívta a figyelmet arra is: az ipa­ri nagyvállalatok, szövetkezetek és a kisüzemek kapcsolata, együtt­működése ma még nem zökke­nőmentes. Ahhoz, hogy ez a jö­vőben megváltozzék, szükséges az is, hogy a nagyvállalatok is­merjék a kisiparosok munkáját, lehetőségeit. Ebben mind az Ipa­ri Minisztériumnak, mind a KlOSZ-nak — amely a kisiparo­sok és gazdasági munkaközössé­gek érdekvédelmi, érdekképvi­seleti szerve — fontos szerep jut.

Next

/
Thumbnails
Contents