Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
las'!., május 30. 0 PETŐFI NÉPE * ? MAGYAR-JUGOSZLÁV VÍZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS Erőműépítés közösen Beszélgetés Biankó Bergmannal # Branko Bergman, s jogosítás bítsttság elnöke — balról — sáméfc mond. Mellette űf. Breinícb M*kl% » magyar W®*ilsá* vezetője* (Gyulavári József felvétele! Az elmúlt 'Léten fejeződött be Baján a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság 32. ülésszakai. Az ötnapos konferencián kidolgozták az idei együttműködési programot, majd aláírták a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet. Az ünnepélyes percek előtt néhány kérdésre kértem választ Brankio Bergmantól, a jugoszláv vízügyi bizottság elnökétől. — Megvalósultak-e a tárgyalásokon azok a tervek, amelyekkel Bajára érkeztek? — Alapjában véve igen. Az első, 1955-ben rendezett ülésszaktól kezdve évente nagy lépést tettünk előre. Az állami felügyelet. amely bizottságunk tevékenységét jóváhagyja, elégedett a víz- gazdálkodásban kialakult jó magyar—jugoszláv együttműködéssel. Jómagam a tizenkettedik alkalommal veszek részt a tanácskozáson, vezetőként pedig másodszor: eddig is, most is azt tapasztaltam. hogy a két bizottság munkájára a teljes összhang és baráti légkör jellemző. — A nyolcvan oldal terjedelmű jegyzőkönyv érinti a vízgazdálkodás valamennyi ágazatát. Mit emelne ki a témák közül? — Nagy hangsúlyt kapott a "Duna, a Mura, a Tisza és a Dráva vízminőségének védelme, illetve az ezzel kapcsolatos teendők meghatározása. Külön is tanulmányoztuk a Paksi Atomerőmű hatását, foglalkoztunk az árvíz-, illetve jégvédelemmel, a folyószabályozás, a közös érdekű és a határ által metszett vízfolyások rendezésével. A mi számunkra azonban a leglényegesebb kérdés most a barcs—gyurgyeváci vízierőmű megépítése. — Milyen érvek szólnak a vízi- erőmű mellett, és milyen haszon származik létesítéséből? — Az egész világ energiahiány- nyal küszködik. A vizierőmű egy mindig megújuló, környezetkímélő energiaforrás. A jelen esetben a több célú (komplex) hasznosítást szorgalmazzuk: az árvízvédelem végleges megoldását, a folyó szabályozását, valamint a hajózási lehetőség megteremtését a Dráva 200- folyamkilométeréig, azaz a Dombó-csatorna betorkol- lásáig. Ehhez járul még a szintén közös érdekű szakaszt illetően a tározott vízmennyiség mező- gazdasági célú felhasználása. — Milyen arányban oszlanak meg a költségek? — A vízierőmű építésével kapcsolatos létesítmények nagyobb része jugoszláv területen van. A költségek természetesen az érdekeltség arányában oszlanak meg: a jugoszláv fél a négyötöd-, a magyar pedig az egyötödrészt viseli. Az öt évre tervezett munkálatok összköltsége 250 millió dollár. Az erőmű teljesítménye 145 megawatt lesz, másodpercenként 850 köbméter vízhozammal. —- Van-e már kialakult gyakorlat a közös vízgazdálkodási feladatok megoldására? — A legtöbb munka már rutin- feladattá vált- Példaként említhetem a közös érdekű Duná-szakaszon történő jégvédekezést. A jól bevált munkamegosztásban mindenki tudja a dolgát, s lehetőséi van a magyar jégtörők foglalkoztatására a jugoszláv szakaszon is. Megvan az azonnali hírközlés eszközrendszere, ismerik a kikötőhelyeket és Így tovább- Minden teltétel megvan hozzá, hogy az egykor rettegett elemi csapáson az ember felülkerekedjen, győzedelmeskedjem Gá! Zoltán KIJUTUNK-E A RÉGI KERÉKVÁGÁSBÓL? Alkalmazkodás és alkalmatlanság a szolgáltatásokban Ha csütörtök, nyújtott nyitva tartás a szolgáltatóknál. Egy rájuk vonatkozó kormányhatározat szerint legalább is ilyenkor 20 óráig kellene dolgozniuk. Ko- lozsi R. Gyulával, a Kecskeméti Városi Tanács .ipari osztályvezetőjével azért kelünk útra, hogy megnézzük: a 112 és fél ezer lakosú megyeszékhelyen alkalmazkodnak-e a fő munkaidő hatékony kihasználásáért hozott rendelethez? Elmentek focizni... Jó néhány szolgáltató ma még megteszi, hogy kijátssza a kormányhatározatot, packázik a megrendelőkkel és íecsérli az idejüket. Tizenhat óra, hol van még a napnyugta, amikor a Bácsmobil Külső-Szegedi úti üzleteiben már egy lélek sincs. Az alkatrész- bolt egy órája és szombaton is zárva. Nem enged a szomszédos javítóműhely kilincse sem, pedig az ajtón ott a felirat: csütörtökön 6—18 óráig nyitva. Próbálunk az ellentmondás okára .rájönni. Szerencsénk van. Hátul, az udvari irodában ketten még bent vannak. — Miért mentek haza a szerelők? — Biztosan elfáradtak — válaszolja a gépírónő. — Elvileg itt kellene lenniük — magyarázza a kínos helyzetet Csontos Gáspár elnök, aki ugyancsak hazafelé készülődik —, de ma van a 35 éven felüliek foci- bajndksága. Oda mentek, A foci és a munka azért mégsem ugyanaz. Ezen az sem változtat, hogy az elnök szerint a személyautók felét a megyében „fusiban” javítják. Épp azértkel- lene nyitva lenni, hogy a nyílt — legális — .gépkocsijavításra alkalmat adjanak. Ismét elhangzik, ismerősen cseng a fülünkben az alábbi mondat: — Csütörtökön a kutya sem jön be hozzánk — így az elnök. Nem csodálom. Zárt ajtókkal a négylábúak sem tudnának mit kezdeni... Találunk olyan férfiszabó-üz- fetet, amely lehúzott redőnyével mintha csütörtököt mondott volna. Tulajdonosa annyira sem méltatja a megrendelőket, hogy .legalább tájékoztassa őket munkaidejéről? Tatár Jánosné női szabó viszont a Csáky utcában nem volt rest táblát készíttetni, és azt a kapujára kitenni., Arról bárki megtudhatja, hogy a hét negyedik napján 14-től 19 óráig dolgozik. Aki Soós Márton bádogosnál szeretne ma, munkaidő után almareszelőt, pogácsaszaggatót, kannát vagy csatornavasat venni, csalódna. „Most zárva” fölirat fogadná a Jókai utcai műhely bejáratánál. 18 óra — «gy perccel sem tovább l Szűkén mérik az időt a szolgáltatásokra a Széehenyiváros- ban is. Egy köpcös fiatalember magas azoknak a száma, akik munkahelyükről „osonnak el” a gáz-, vagy az áramszámlát rendezni. Kijutunk-e a régi kerékvágás* ból az oly sokat emlegetett ru- galmasabb nyitva tartás érdekében? Kolozsi K. Gyula osztályvezető osztja véleményünket: hogy a szolgáltatók jobban alkalmazkodjanak a mai követelményekhez, fontos a munkafegyelem erősítése a társadalmi élet minden szintjén. Érdekeltségük arányosan nő a hagyományos Időbeosztástól eltérő különféle szolgáltatásokban, ahogyan szervezettebbé válik másutt is a fő munkaidőben való teljes — 8 órai —- foglalkoztatás. Ez lesz az egyik húzóerő a szolgáltatói munkarend módosítására. Mindenesetre a tanács is jól tenné, ha erélyesebben lépne föl azokkal szemben, akik kényelmesek, ráérősek, fülük botját sem mozdítják a kormányhatározat végrehajtásáért! Kohl Antal úgy sietett, útközben majdnem elesett, csakhogy az Elektroszer széc'henyivárosi szervizét .nyitva találja. Az idő 17 óra 58 perc. Két perc múlva zárnak. Üjra üzemképes .mosógépét így még átveheti. • — Miért zárnak ilyen korán? A kiszolgálók szerint fölösleges lenne tovább bent maradni. Fél év alatt állítólag csak tízén kérték, hogy tartsanak nyitva 19 óráig. Tényleg ennyire nem igénylik a lakók a nyújtott idejű szolgáltatást? Vagy csak egyszerűen elveszik a kedvüket (s a lehetőséget) a munkaidő utáni ügyinté- zésicili? Bár szoigáMatóközpont- nak nevezik ezt az épülettömböt, több jel arra utal, mintha móresre akarnák tanítani az „ok- vetetlenkedőket”, akik még emlékeznek a máig érvényes kormányrendeletre. A postahivatal, a rövidárubolt és a takarékszövetkezet egy követ fújnak abban, hogy mielőbb — lehetőleg még a tévéhíradó előtlt — be kell (?) zárni. A takarékszövetkezet mintegy kegyet gyakorolva, tudtára adja az ügyfeleknek: csütörtökön 10-től 17 óra 30 percig tart félfogadást, szombaton pedig ki sem nyit. g Hamis cégér, zárt ajtó, belül poros üzlet- helyiség. Képünkön a kihalt széchenyi- városi órásműhely. (Méhes! Éva felvételei) 0 Babinszkt István cipész 18 óra utasa még javában dolgozott. Megállt az idő? A közelben sivár látvány az üres üzletek sora. Ahol valamikor az Épszisz üvegezőrészlege volt, most romos bolthelyiséget látunk. Az Órások Szövetkezetének műhelyében annyira megállt az idő, hogy már egy éve zárva az ajtaja. Bent por és pókháló lepi a pultot meg a polcokat. Lassanként a telefonról is nehéz lesz megállapítani, milyen színű volt. A padlón falevelek, szétszóródva. Ej, ráérünk arra még! pató- páli nemtörődömséget árul el a helyiség. Ezért építették? Félvállról veszi a nyitva tartást több műkertvárosi szolgáltató is. Nemhogy 20 óráig — mint a rendelet előírja —, hanem se* meddig sincs nyitva a Textiltisztító Kisszövetkezet üzlete, mert: Szabadság miatt zárva”. A Tölgyfa utcai Berecz Istvánná hiába szeretné kiváltani gyermekei számára az orvosságokat, nem tudja. Csütörtökön délután a gyógyszertárat sem nyitották ki. így kénytelen beutazni a városba. Lopják az időnket? Az évtizedeken át megszokott munkarenden változtatni nem akaró szolgáltatók igen. Am találunk szép számban olyanokat is, akik készek kivenni a részüket a társadalmi munkaidőalap védelmében. Míg a Luther-udva- ri cipőjavítóknál egy éve csak tervezik, hogy átírják a csütörtöki nyitvatartási időit 18-ról 19 órára, a kisiparosok többségének megvan a munkaidő-beosztásról tájékoztató táblája. Közéjük tartozik a 71 éves Babinszki István cipész, ak.i reggeltől estig alig mozdul ki Nagykőrösi utcai műhelyéből. Alkalmazkodik a csütörtöki nyújtott idejű nyitva tartáshoz. — Én otthon megbetegednék, ha nem dolgoznék! — mondja az idős mester. Mellette a polcok tömve lábbelikkel. Bőven talál magának munkát a nap bármelyik időszakában. Akikre lehet számítani Partner a dolgozók fő munkaidejének jobb kihasználását célzó rendelet végrehajtásában a Kecskeméti Autójavító Vállalat, és a Gyorstisztító Kisszövetkezet 20 órakor befejeződő szolgáltatásával, s a Dégáz és a Dé- mász, amelynek díjbeszedői ilyenkor 19 óráig tartanak ügyeletet Batthyány utcai irodájukban. — Mennyire él a lakosság az esti befizetés lehetőségével? — érdeklődünk Kelemen Jánosné- tói, Túrán Istvánnétól, Soós Királynétól és a többiektől; A válaszokból kitűnik, korántsem nagy a látogatottság. Délelőtt annál inkább jönnek. A pénzfelvevők szerint még mindig Az üdültetés közérdek Nagy gondban van a Kecskeméti Konzervgyár szak- szervezeti bizottsága. Szinte lehetetlen néhány darab nyári családi beutaló igazságos szétosztása. Másutt is kevesebben pihenhetnek családjukkal a tömegszervezet által fenntartott üdülőkben, mint »bánván szeretnének. A közeli években lényeges javulás aligha várható. Nyíltságáért csak dicsérhető a Szakszervezetek Báes-Kiskun Megyei Tanácsának elnöksége. Kerek perec kimondták, hogy a tájékoztatásban emlegetett 400 ezer helyett 1987-ben hozzávetőlegesen csak háromszázötvenezren számíthatnak beutalóra. A csökkenés részben látszólagos: törölték a korábban eladhatatlan (kioszthatatlan) helyeket. Tudomásul kell venni, hogy — például — csak a statisztikát „javították” az elő- idényben üdülőhajóra kiosztott helyek. Megkérdőjelezhető azonban, hogy szükséges-e ilyen sok beutalót visszatartani az önköltséges igénylők számára. Helyeselhető: 12 napról két hétre növelték a családos beutalók időtartamát, még ha emiatt egy turnussal csökken is az Udültethetők száma. Egyszerű számítás bizonyítja, hogy Bács-Kiskun- ban az országos átlagnál kedvezőtlenebb a helyzet. Tavaly tízezernél valamivel többen tölthettek szabadságuk egy részét főként hazai szakszervezeti pihenőhelyeken. A lélekszám szerint arányos elosztást föltételezve, legalább tizenötezer beutaló illette volna meg megyénket. Nehéz vitatkozni azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az illendőnél több (jő) üdülő- jegy marad a SZOT-nál és az ágazati központokban. Hála lakáskörülményeink javulásának, a beutaltak több kényelmet várnak az üdülőktől1, mint egy-két évtizede. Az összkomfortos otthonból kikapcsolódásra vágyót a szép táj aligha vidítja, ha — előfordul — reggelente sorba kell állnia a fürdőszobánál. Tartalmasabb, változatosabb programkínálat is általános óha;i, mint ez megtudható az SZMT elnökségének készített ösz- szeállításból. Erre annál is inkább figyelni kellene, mert a szakszervezeti üdülés nem állampolgári jog, hanem — legalábbis hirdetett elveink szerint — a társadalom számára a leghasznosabbak munkájának elismerése, és a szociálisan leginkább rászorulók támogatása. Ha nem is állampolgári jog, de mindenesetre közérdek az, hogy minél többen töltsenek el jó,levegőn, idejüket kizárólag testi és szellemi gyarapodásukra fordítva két-három hetet. Milliókkal kevesebbét kellene költenünk orvosokra, kórházakra, gyógyszerekre, ha többen üdülnének ésszerűen. Annak nincs értelme, hogy valakik csak azért utazzanak el a Fekete tenger partjára, hogy reggeltől estig sört vedelve ultizzanak, legfeljebb egy-két órát sütkérezve telepedjenek a homokfövenyre. Bár — tudtommal — az utóbbi években javult a helyzet, még mindig kevés üdülő csábít fiatalt és idősebbet rendszeres testmozgásra. Bács-Kiskunban is sokat tesznek a vállalatok dolgozóik nyaraltatásáért. Csaknem kétszer annyian jutottak el így tavaly a Balaton partjára, hegyeinkbe vagy külföldre, mint szakszervezeti beutalóval, Igaz, viszonylag sok rövi- debb turnust is szerveznek. Többet már a gyárak, nagyüzemek nem áldozhatnak erre a célra, pedig jó néhány helyen javítani kellene a feltételeket. Legalább annak örülhetünk, hogy 1987-ben egy fillérrel sem emelték az üdültetési térítéseket. A jobb légkör, a még körültekintőbb figyelem, az okosabb nyaralási (pihenési) szokások kialakulása azonban egyén, család, közösség számára az eddiginél hatékonyabban kamatoztathatja a szakszervezeti (vállalati) üdülés támogatására költött milliókat. Heltai Nándor Kiosztották a BNV díjait Tizenhárom terméket jutalmaztak az idei tavaszi budapesti nemzetközi vásár nagydíjával, 31 gyártmányt pedig BNV-díjjal tüntettek ki. A díjakat tegnap a kőbányai vásárvárosban Kelemen Lajos, a vásári díjibizottság elnöke adta át. Szólt arról, hogy a bizottság a MTESZ által szervezett szakértő .társadalmi zsűrikre támaszkodva hozta meg döntését. 190 pályázatot vizsgáltak meg, közülük azokat a termékeket választották ki, amelyeket már nagy sorozatban gyártanak, a külpiacokon keresettek, előállításuk számottevő import megtakarítást eredményez. A bizottság a múlt esztendőhöz képest tovább emelte a mércét, s ezt bizonyítja, hogy az idén a korábbinál kevesebb BNV-díjaí osztottak ki. Kelemen Lajos azt is elmondotta, hogy á BNV-díjak rangjának további emelése érdekében az elismerésben részesített termékek minőségét folyamatosan figyelemmel kísérik. A közelmúltban utóvizsgálatot végeztek, amelynek eredményeként a két évvel ezelőtt díjazott termékek közül egytől várhatóan megvonják a BNV-dí- jatt * • « Kapolyi László ipari miniszter a nagydíjas termékek tervezőinek Alkotói díjakat adott át. Ebben az elismerésben 47 műszaki szakember részesült. A BNV nagydíjas termékei: & BEAG Elektroakusztikai Gyár AC—200 típusú adáslebonyolitó rendszere; a December 4. Drót- művek új betonfeszítő pászmája; a Dunai Kőolajipari Vállalat JET A—1 típusú, sugárhajtású repülőgépekhez szükséges üzemanyaga; a Híradástechnika Szövetkezet színes mini tv-stúdiója; az Ikarus Gyár IK>—365-00 típusú új távolsági autóbusza; a Kemikal Vállalat Bitugel szigetelőhabarcsa; a Labor Műszeripari Művek- vetőmag fajtaazonosság-vizsgáló rendszere; a Medicor MAC műtőasztal-rendszere; Petrenkó Jánoi kisiparos Peko bevezetőgörgők termékcsoportja; a Polifoam Kft szigetelő-csőhéj terméke; a Taurus Gumiipari Vállalat új textil- radiál-abrancsa; a Tungsram Rt. fénycsőgyártó gépsora és a VÁÉV—Bramac alpesi tetőcserepe. Hasznos volt a fokozott közúti ellenőrzés Kedvezően hatott a közlekedés , lenőrzés; így például Csongrád alakulására a rendőrség áprilisiban megtartott országos, fokozott közúti ellenőrzési akciója. A rendőri intézkedések nyomán megállt a sérülést okozó közlekedési balesetek kora tavasszal tapasztalt ugrásszerű növekedése, majd a hónap második felében már jelentős csökkenést regisztrálhatott a -megyei rendőr-főkapitányságok 'többsége. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy folytatódott a korábbi kedvezőtlen tendencia; tovább romlott az útjainkon futó elöregedett személyautók, tehergépkocsik műszaki színvonala. Az ellenőrzött járművek 10—15 százalékánál találtak a rendőrök kisebb-nagyobb technikai hibát: kopott gumikat, hatástalan kézifékeket vagy üzemképtelen villamos sá-gi berendezéseket. Egyes területeken azonban jóval kedvezőtlenebb helyzetet tárt fel az eimegyében a vizsgált járművek 4L százalékánál tapasztaltak valami* lyen hiányosságot. Figyelmet érdemlő megállapítás, hogy a teherautók között a magánfuvarozók járműveinél észlelték a legtöbb kifogásolni valót. A -fokozott közúti ellenőrzés adatai alapján a legfőbb baleseti* okok között továbbra is az elsőbbségadás elmulasztása áll a* első -helyen. Ezt követi a gyorshajtás, a figyelmetlen vezetés, a tiloson való áthajtás, illetve a különféle gyal-ogosbalesetek. A tapasztalatok -tanúsága .szerint az autósok kedvezően fogad- ták a környezet fokozott védelmét szolgáló ellenőrzéseket. Az akció eredményeit felhasználva a legforgalmasabb terülteken továbbra is fokosát rendőri jelenléttel segítik a Irozlekedéff zavartalan ütemét.
