Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

einj-.-jf-izd* a*. er*/.SsÉ trrüictf-r* sw» estis'* Gyakorta erősen nJi'goihi-iisJtt I» felhőzet,, országszerte valószín Ü ki. sebb-nagyobo «sfi, sáperesS, főkén* délatárMotkénS alvatae i*. Etobte tiénkOi.f nyugati, délnyugati, «sajti tiéiutfattt »ígernsSJrt eszakbynsutl szót värbsio. A iesniasasabí» imppMi hőmérséklet » ílélu’áD vrfceíü hidegfront, lehűli1* «•lilu iOés által a Bab 24—*5 fők liWtt alakul. TirJlG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS » AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. in. szám Ára: 1,80 Ft 1987. május 20. szúrd» A párt megyei végrehajtó bizottságának kibővített ülése Az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága tegnap kibővített ülé­sen vitatta meg az MSZMP KB állásfoglalás-tervezetét a gazda­sági-társadalmi kibontakozás cselekvési programjáról. Az ülésen — amelyen Romany Pál, a Kp tagja, a megyei párt­bizottság első titkára elnökölt — meghívottként jelen voltak a vá­rosi pártbizottságok első titká­rai, a megyei pártbizottság osz­tályvezetői, a társadalmi és tö­megszervezetek megyei vezetői, a megyei tanács tisztségviselői. Az MSZMP KB képviseletében részt vett és felszólalt Lakos Sándor, a KB tagja, a Pártélet főszerkesztője. Az ülésen élénk, konstruktív vita bontakozott ki. A résztve­vők egyetértettek a programter­vezet főbb monaanívalójával, egyidejűleg számos javaslatot fo­galmaztak meg, illetve több, az anyagban nem említett vagy nem kellően hangsúlyozott kérdésre hívták fel a figyelmet. A felszólalások fontosabb meg­állapításait, a vita tanulságait a megyei pártbizottság továbbítja a Központi Bizottságnak. Hazánkba érkezett a szovjet honvédelmi miniszter Tegnap Budapestre érkezett Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsall ja. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, szovjet honvédelmi miniszter, aki Kár­páti Ferenc vezérezredes, hon­védelmi miniszter meghívására négynapos hivatalos, baráti lá­togatást tesz hazánkban. Kísére­tében vannak magas, rangú szov­jet katonai vezetők, közöttük Alekszej Lizicsev hadseregtá­bornok, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnöke. A honvédelmi minisztert és kíséretét a Ferihegyi reoiilőtéren Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, va­lamint Kárpáti Ferenc vezérezre­des. továbbá a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai tanácsának több tagia fogadta. Érkezésükkor jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Nagyobb szerep a kisiparnak Tegnap ülést tartott a Kisipa­rosok Országos szervezetének vá­lasztmánya. A testület az adóre­form előkészületi munkálatairól hallgatott meg tájékoztatót. Ezt kö­vetően Kapolyi László ipari mi­niszter tartott előadást a kisiparo­sok és a gazdasági munkaközös­ségek feladatairól, szerepükről az ipar szerkezetének átalakításában. Elmondta: a kisiparosok és a kisvállalkozók egyre fontosabb szerepet töltenek be az iparban. Számuk dinamikusan nő, jelen­leg több mint 150 ezren dolgoz­(Folytatás a 2. oldalon.) OKLEVELET KAPOTT A TÖVÁLL Rugalmasság, változó • A lakatosüzemben Merákovics Lajos a mongol exportra kerülő szárítókemencét készíti elő csoma­golásra. termékszerkezet Az elmúlt évi után újból miniszteri dicsérő ok­levelet kapott a Kecskeméti TÖVÁLL (Termelő- szövetkezetek Vegyesipari és Szolgáltató Közös Vállalata). Az elismerést 1986. évi munkájukkal ér­demelték ki. A 114 fős kollektíva jó munkája ered­ményeként az esztendő végén 63 milliós árbevétele mellett több mint tízmillió forintos nyereséget könyvelhetett el. Az idén hasonlóan jó teljesítménnyel szeretné­nek kirukkolni, amire az első három hónap számai alapján meg is van minden esélyük. Árbevételük már az első negyedévben eléri a 22 millió, nyere­ségük pedig az 5,5 millió forintot. Reálisnak látszik az elképzelés, hogy az esztendő végére, 70—75 mil­liós árbevétel mellett, 15 millió forintos eredményt érjenek el, változatlan létszámmal. Megalapozza a tervet a többi között az is, hogy a múlt évi piackutatásuk nyomán 1987-ben közvet­len exportjuk értéke eléri a 60 millió forintot. Eddig Kínába szállítottak szárító alagútkemencéket, de 'hamarosan az NSZK-ba, Csehszlovákiába, az NDK- ba és Mongóliába is eljutnak termékeik. Hagyományos gyártmányaik sorát újakkal gya­rapítják. Most a BNV-m mutatják be először az osztrák Hoffmann cégtől vásárolt licenc alapján készített magas hőmérsékletű kemencéjük prototí­pusát. Emellett tejfeldolgozó üzemek tisztító be­rendezéseivel is bővül termékskálájuk. A gyártás mellett a TÖVÁLL szakemberei hely­színi szerelési munkák elvégzésére is vállalkoznak. Dunaújvárosban például a nyár végére vállalták a MOM ottani üzemében egy új,festőüzem építését. G. B. Mihail Gorbacsov és Nguyen Van Linh tárgyalásai A szovjet—vietnami gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdései szerepeltek Mihail Gut« bacsóv, az SZKP KB főtitkára és Nguyen Van Link, a Vietnami KP KB főtitkára tegnapi moszk­vai tárgyalásainak középpontjá­ban. A vietnami pártfőtitkár az SZKP KB meghívására hétfőn érkezett hivatalos baráti látoga­tásra a szovjet fővárosba, és még aznap megkezdte tárgyalá­sait Mihail Corbaesowai. Mihail Gorbacsov tájékoztatást adott a Szovjetunióban folyó át­alakításról, a tervezett Intézke­désekről, amelyek a központi irányítás, tervezés szerepének és az önállóság, a vállalati felelős­ség megfelelő arányainak kiala­kítását célozzák. Mezőgazdasá­gi kérdéseket érintve kitért ar­ra, hogy az ágazatban dolgozókat munkájuk jobb eredményében kell fokozottabban érdekeltté tenni. Nguyen Van Linh országának gazdasági fejlődését ismertetve rámutatott, hogy több objektív ok, illetve bizonyos negatív szub­jektív tényezők miatt bonyolult, nehéz helyzet alakult ki, és a VKP lépéseket tesz a nehézsé­gek felszámolása érdekében. Eb- n»k kapcsán utalt a Szovjetunió és más szocialista országok tá­mogatásának és segítségének Je­lentőségére. A nyilt és szívélyes légkör® megbeszélésen s két pártfótitkát kiemelte, hogy a Szovjetunió & Vietnam előtt álló társadalmi és gazdasági feladatok megkövete­lik a gazdasági együttműködés átalakítását Is, hatékonyságának növelését. Magyar—jugoszláv vízügyi együttműködés 3. oldal Tázlári színjátszók 4. oldal Képűnkön: részlet egy régi előadásból. Az akkori szerep­lők ma is a kör tagjai. Honismeret — helytörténet 4. oldal A Kunság Volán igazodik a fuvarpiachoz 5. oldal Valuta palackban kivitt szaktudásért • 5. oldal FŰRÉSZÁRU EXPORTRA A Szakma Kiváló Brigádja Testnevelés — mindennap Az ötlet a Csongrád megyei­ek fejéből pattant ki, még Í982 februárjában. Egy Szegeden rendezett országos tanácskozá­son meggyőző ércekkel agitál­tak a mindennapos testnevelés bevezetése mellett, példaként említettek egy helyi tanintéze­tet, ahol a rendelkezésre állá időkeret újrafelosztása révén megteremtették a naponkénti testedzés feltételét. Egy esztendővel később a Csongrád Megyei Tanács mű­velődési osztálya vállalta az úttörő szerepet, és megpróbál­kozott a mindennapos testneve­lés általános iskolákban törté­nő megszervezésével. Az első — kedvező — tapasztalatok után mind többen csatlakoz­tak. Elsősorban napközi ottho­nok, kollégiumok időkeretébe iktatták be a több mozgást; később tömegsportórákat, majd diáksport-foglalkozásokat szer­veztek. Magnókazettát készí­tettek, amely segítségével nem testnevelőszakos tanár is meg­tarthatja o foglalkozásokat. A jó példa ezúttal valóban' ragadósnak bizonyult; két esz­tendeje négy megye (Békés, Csongrád, Szolnok és Bács- Kiskun) regionális szervezetet alakított a mindennapi testne­velés népszerűsítése érdekében. Rendszeresen tanácskoznak, kicserélik tapasztalataikat, szót ejtenek a hibákról, a fej­lesztés lehetőségeiről. Kedden Kecskemét adott otthont a megbeszélésnek. A beszámolókból kiderült, hogy szűkebb hazánkban még bőven akad tennivaló a min­dennapos testnevelés területén. Megyénk 211 általános iskolá­jában 68 ezer 500 diák tanul, közülük mindössze 11 ezer ve­het részt naponta testnevelési foglalkozáson. Ez a szám ak­kor is kevés, ha figyelembe vesszük, hogy 59 iskolában összevont oktatás folyik, s' ezekben a tanintézményekben tornaterem sincs. A többi me­gye példájából ismeretes, hogy sok helyütt használják az ősz-* tálytermeket, a folyosókat is, ily módon próbálnak enyhíte­ni a szomorító teremhiányon. Tehát az ötlet megvalósítása még mindig csak az elején tart. Vannak biztató jelek (a tanárok visszajelzései szerint a mindennapos testnevelésben részt vevő gyerekek kitartób­bak. sikeresebbek a tanulás­ban és szívesebben vállalnak többletmunkát is az órákon), de számos jel mutat arra, hogy sok még a megoldásra váró feladat. A magnókazetták — bár megrendelték, kifizették őket •— több helyre még a mai na­pig sem jutottak el; program­jaikat érdekesebbé és játéko­sabbá kellene tenni. A testne­velők közül csak kevesen vál­lalnak részt a tanórákon kívü­li foglalkozásokból. (A diák- sportkörök megalakulása talán enyhít ezen a gondon.) Az igazi, a megnyugtató megoldás a naponként kötelező testneve­lésórák bevezetése lenne, de a hiányos feltételek most még megkötik a cselekedni akarók kezét. Ám azt is jó tudni, érezni, hogy akik segíthetnek abban, hogy ifjúságunk edzettebbé, kitartóbbá váljék, nem húzód­nak vissza. A kecskeméti ta­nácskozáson részt vett dr. Baksa László, a Művelődési Minisztériúm sportosztályának vezetője, aki bejelentette, hogy a minisztérium és az AlSH — a diáksportszövetség és az úttörőszövetség egyetértésével — irányelvet ad ki a minden­napi testedzés és sportolás ál­talános iskolai megszervezésé­re és bevezetésére. Ez az irány­elv felkínálja a lehetőségeket arra, hogy az iskolák adottsá­gaiknak megfelelően alakítsák ki, szervezzék meg a napon­kénti testnevelés feltételeit. A minisztérium 3 millió forint értékben pályázatot ír ki, és ebből körülbelül 50—50 ezer forintot kaphatnak az élenjárd tanintézmények. Valami tehát ismét történik napjainkban egyre pezsgőbb ifjúsági sportmozgalmunkban. Dél-Magyarország megyéinek kezdeményezése országos visszhangra talált. Az északiak (Borsod, Heves és Nógrád me­gye) a közeljövőben szintén regionális szervezetet alakíta­nak. Tehát a remény megala­pozottnak tűnik: a mindenna­pos testnevelés nem marad meg elképzelésnek, az úttörők­nek követőik lesznek Rajtmár István tg Mohács határában, a bedai erdőben dolgozik a gazdaság Gemenc fakitermelő .szocialista brigádja. A kollektíva május 1. alkalmából megkapta a Szakma Kiváió Brigádja címet. A tervezett negyvenhét­ezer köbméternél 1982. és 1986. között csaknem négyezer köbméterrel több fát termeltek ki. Túlteljesítették a nyár- és a fűzpapírfa kér«*, mentesítés) tervét Is. s, Az említett időszakban a brigád csaknem 330 ezer forint meglak* • rítást ért el. A fakitermelési munkákon kívül rendszeresen részi veim-' oek a tavaszi és az őszi erdősítésben. A felvételen a brigád a kitép­ni élt fát szállításra készíti elő. Az; előtérben Szekér István brigádve­zető. aki elmondta, hogy az idén 120 százalékra szeretnék teljetHesí fakitermelési tervüket. • A Gemenc! Állami Erdő- és Vadgazdaság «rsekesaftádi Wrészű*»* mében parkettát készítenek hazai és küllőid! megrendelésre. Szállttá' oak Olaszországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Svájcba fc Svédországba Is. Két műszakban hatvan ember dolgozik, Kéoüaitfcr Praczkl János és Hegedűs Balázsáé méretre vágják a fát.

Next

/
Thumbnails
Contents