Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

. X 1981. április 14. • PETŐFI NÉPE •' I KÖRNYEZETVÉDELEM Eredmények — átütő siker nélkül ötvenmillió forintos keretösz- szeget hagyott jóvá a Miniszter- tanács környezetvédelmi beru­házások elősegítésére. Ez a pénz nem pályázat útján elnyer­hető egyszeri juttatások summá­ja, nem kedvezményes hitel és nem bérpreferencia, hanem le­hetséges adóelengedés. 1987- ben az ipari üzemek egészen ad­dig részesülnek anyagi előny­ben a környezetvédelmi beru­házások megvalósításában, míg az azok után leírható felhalmo­zási adókedvezmény eléri az 50 millió forintot. Mióta ráébredtek a hivatalos szervek is a környezetvédelem fontosságára, azóta van közpon­tilag szervezett környezetvé­delmi munka Magyarországon. Több szervezet foglalkozik vele, a Környezetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, a Meteorológiai Intézet, a Köjál és még mások. Munkájukat szá­mos eredmény fémjelzi, de nem átütő a siker. A Balaton vízmi­nősége az erőfeszítések eredmé­nyeként nem romlik tovább, de nem is javul látványosan; a le­vegő szilárdanyag-tartalma és kéndioxid-koncentráltsága nem nő, de nem is csökken stb. A környezetvédelem ügyét újabban — és részben — a tár­cák is magukra vállalják. A Kör­nyezetvédelmi Tanács meggyő­ző tevékenységének eredménye­ként a legújabb beruházásokat ma már nemcsak a korábbi szem­pontok szerint értékelik, hanem a környezetvédelem szempont­A közelmúltban harminc­nál több önkéntes véradót tüntettek ki a határőrségnél. Győré Géza ötven, Vass Ist­ván negyven, Herman László, Lampert János, Schneider László, Szabó István, Vlasies Kálmán harminc véradásért kapott kitüntetést a Magyar Vöröskereszttől. Többen 20, 15, 10 véradásért részesültek kitüntetésben és jutalomban. Márta Éva egészségügyi törzsőrmester, aki a véradá­sokat szervezi jogos büszke­séggel mondta el, hogy az utóbbi öt évben 3409 önkén­tes véradó, 1235 liter vért adott térítésmentesen. Az utóbbi években mind a tény­leges és hivatásos katonák, mind a polgári dolgozók kö­réből számottevően gyara­podott a lelkes, önzetlen vér­adógárda. Vass István — a határőr­ség polgári dolgozója — az jáliól is. Egy fejlesztés már nem nélkülözheti a környezetvéde­lemmel kapcsolatos meggondo­lásokat, egy beruházás sem kap szabad utat, míg megnyugtatóan be nem bizonyosodik, hogy mű­ködésének szennyező mellékter­mékeivel képes megbirkózni, azok - nem jutnak ki a szabad vizekre, a levegőbe, a földbe, A vállalatok is csatlakoznak a környezetvédelmi erőfeszítések­hez. Az Ipari Minisztérium .200 millió forinttal gazdálkodó tár­caprogramot indított, erre válla­latok tömege jelentkezett kuta­tás-fejlesztési ajánlásokkal. Több mint félezer témában in­dult, vagy indul a közeljövőben fejlesztőmunka, amelyek mind­ahányat! az ipari szennyeződés mérséklését ígérik. Sok minden szolgálja tehát a jövő környezetvédelmének ügyét, a már létező környezetszennye­zés visszaszorításának igényét viszont csupán a már említett felhalmozásiadó-kedvezmény tá­mogatja. Szakértők szerint a le­vegőnek nem mindentől, hanem csupán a kéndioxid-szennyezés­től való teljes megóvásához is millíárdok kellenének. Tehát az 50 millió — mégha nem is be­ruházási összeg, hanem csupán adókedvezmény — kevésnek lát­szik. Alighanem hamar elfogy. A vállalatok vezetői úgy fo­galmaznak: a kormányzat min­denképpen büntette őket, és — ha nem részesülnek az 50 milli­ós keretösszegből, akkor az Idén önkéntes véradómozgalom „veteránja” mondta el, hogy több mint 20 éve — előbb évente négyszer, utóbb éven­te kétszer — ad vért a rászo­rulóknak. A kétgyermekes családapa a térítésmentes véradásról így nyilatkozott: — Nekem természetes, hogy vért adok, hiszen azt követően tulajdonképpen a közérzetem is jobb, és igazán jó tudni, hogy tulajdon vé­remmel adok esélyt mások életéhez. Áprilisban is sor kerül vér­adásra. A legutóbbi bevonuló fiatalok — akik önként je­lentkeztek — először adnak majd vért. A sorkatonának persze szabadság is jár ezért, ami bizony jól jön a fiúk­nak. Ám a lelkes fiatalok anélkül is mennek: örülnek, ha segíthetnek. Gazsó Béla is — bünteti. Ha szennyezik a környezetet, akkor valóban bün­tetéspénzt kell fizetniük, ha meg akarják szüntetni a szennyezést, akkor pedig felhalmozási adót, ami az ő pénztárcájuk szempont­jából több büntetéssel is felér. Akad vállalat, amely a VI. öt­éves tervidőszakban környezet- védelmi beruházásokra szánta el magát. Tette ezt a hivatalok ajánláséra, a lakosság és nem csekély részt salát dolgozóinak követelésére. A korszerűsítés szá­mottevően mérsékelte a szeny- nyezőanyag-kibocsájtást, de ab- “ba a vállalat majdnem belerok­kant. Nem a fejlesztés került el­viselhetetlenül sokba, hanem a fejlesztés és az utána fizetendő adó együtt. A vállalat vagyon­adója a kizárólagosan környe­zetvédő beruházás miatt az ere­detileg számoknak jó egyhar- madával, sok millióval megnőtt. Örömünk tehát az ötvenmil­lió okán igen korlátozott, oly­annyira. hogy csekélységén el is keseredhetünk. Mégis örüljünk, mert ennek puszta léte elvi je­lentőségű változásról tanúsko­dik a kormányzat meggondolá­saiban. Vélhetőleg azt sejteti, hogy a központi irányítószervek vezetői a szabályzók finomításá­nak lehetőségeivel is élni kí­vánnak a környezetvédelem ér­dekében, más szavakkal: belát­ják, hogy csak büntetéssel a környezetvédelemre sem lehet ösztönözni. M. M. SZABADIDŐBEN: MÓDI KALOCSÁRÓL IS Negyvenezer fiatalt várnak az építőtáborok és diákhotelek Negyvenezer fiatalt várnak csaknem nyolcvan helyen az idei nyáron is a KISZ Központi Bizottsága mellett működő Épí­tőtáborok Bizottságának táborát. Több mezőgazdasági és a fel­dolgozás idénymunkájára szer­vezett táborban — mint amilyen a Balatonboglári Állami Gaz­daságé, a Kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Téeszé, vagy a zalaegerszegi és a nagykőrösi konzervgyáraké — máris betelt a létszám a jelentkezőkkel. A fagykárok — a kieső termés — miatt számos gazdaság kénytelen volt visszamondani az építőtábor szervezését. Ám nyíltak új lehe­tőségek is: a tavaly Szegeden rendezett első városvédő tábor nyomón ez évben további tizen­egy településen szolgálják a fia­talok kéthetes munkájukkal a helység épülését-szépülését. A Balaton déli partján működő Kaposker után az északi partot ellátó Pannonker Vállalat is igényli a diákmunkát: a nyári csúcsforgalom és saját dolgozói­nak szabadságolása ily módon jobban megszervezhető. A Bel­kereskedelmi Minisztérium meg­egyezést kötött az ÉTB-vel, hogy az ország peremvidékeiről, ahol nyáron sincs nagyobb forga­lom, a kereskedelmi vállalatok elengedik tanulóikat a balatoni építőtáborozásra. A lakásépítést segítő táborok száma is gyorsan nő, a diákok segítségét több lakásszövetkezet is igényli. Negyven kertészeti és műegyetemista öt táborhe­lyen a hazai kastélyprogramban tevékenykedik: felmérnek, ter­veznek, hasznosítási javaslatot dolgoznak ki kastélyokra, kú­riákra. Sokféle nyelvi, sport-, régészeti, számítógépes, ter­mészet- és vízvédelmi táborok is várják a diákokat a szünidő­ben. Az építőtáborokban ismét lesz „építőtábori butik”; a Diák Di­vat Iskolai Szövetkezet bemuta­tókat, vásárokat rendez a tanu­lók által tervezett, készített ol­csó, de divatos kollekciójából. Az ÉTB 12 lakókocsija, amelyet a veszprémi szakközépiskola diákjai tanáraik irányításával üzemeltetnek, szintén járja majd a táborokat a Tescoop, a kalo­csai Rubin és a budapesti Grá­nit Vállalat ifjúsági és felnőtt divatöltözeteivel, lakberendezési és kerámiaáruival. Az országjáróknak, sport-, tu­risztikai és kulturális programok­ban részt vevő fiataloknak nyújt olcsó szálláslehetőséget az épí­tőtábori diákhotel-hálózat. Egy éjszakára diákoknak 40. diákiga­zolvánnyal nem rendelkező ma­gyar fiataloknak 60, külföldi diá­koknak pedig 90 forint a szállás­díj. A diákhotelek címlistája minden határátkelőhelyen, me­gyei és városi KISZ-bizottságon megtalálható. Megkapta a diákhotelek címeit minden hazai középfokú tan­intézet. Önkéntes véradók a határőrségnél • Márta Éva határőr törzsőrmester munka közben. SZOMSZÉDOLÁS Egy nap Prágában Az Arany Prága, a barokk város hangulatát próbáljuk olvasóink elé tárni, csak címszavak­ban utalva néhány közismert fogalomra, névre. Vencel tér és szobor, prágai sonka, Hasek, Húsz János, Julius Fucik, Szmetana, csodálatos temp­lomok, hidak, a Moldva — és sorolhatnánk a Hr ad zs intól a sörig mindazt, amit Európa egyik legszebb fővárosa jelent számunkra. I Straszer András képriportja MUNKAHELYI ÜZLETEK Ne sértsék a fegyelmet! A belkereskedelmi, az ipari és a művelődési miniszter együt­tes irányelvet adott ki arról, mi­ként működjenek és tartsanak nyitva az üzemekben, intézmé­nyekben lévő üzletek, büfék, ho­gyan időzítsék a munkaihelyeken egyebek közt a könyv, a hang­lemez és a színházjegy árusítá­sát. A vállalatoknál működő üzle­tek nyitva tartása — mutat rá az együttes irányelv — nem sért­heti a munkafegyelmet, s nem lehet okozója a munkaidő elie- csér lésének. Legyen lehetőség tehát a munkaidő előtti, vagy utáni vásárlásra, a nyitva tartás igazodjék a napi forgalom hul­lámzásához, Illetve a hétvégi vá­sárlási csúcsidőszakokhoz. A be­vásárlások meggyorsítása érde­kében Indokolt a vállalati bol­tokban, büfékben növelni az elő­recsomagolt áruk arányát, s be­vezetni a dolgozók számára az előrendelés lehetőségét. A mun­kaközi szünetek jobb kihaszná­lását pedig az étkezést gyorsító automaták szélesebb körű . el­terjesztésével, valamint a mű­szak váltás és az étkezési szünet idejének összehangolásával le­hetne biztosítani. A három tárca vezetői az ága­zati szakszervezetekkel egyetér­tésben felhívták a figyelmet: a vállalatok, intézmények vezetői a szakszervezet helyi" szerveivel közösen vizsgálják felül a mun­kahelyeken működő üzletek nyitvatartási rendjét. Alapvető szempont legyen, hogy a dolgo­zók munkaidőn kívül is vásárol­hassanak, illetve igénybe vehes­sék a szolgáltatásokat. Javasol­ják, hogy szűnjenek meg azok, az árusítási forrnák, amelyeknek megszervezése csak a munkarend megsértésével lehetséges, s a dol­gozóknak nyújtott előny nincs arányban a vásárlásra fordított, munkaidő-kieséssel. Ilyenek pél­dául az alkalmi árusítások. A néhány percet igénylő büfé­szolgáltatás megszüntetése nem indokolt, ám jól szervezett, gyors kiszolgálással lerövidíthető as itt eltöltött idő. A három tárca együttes állás­foglalása szerint szükséges, hogy a vállalatvezetők az Irányelvek­ben foglaltak gyakorlati meg­valósításához vegyék igénybe a dolgozó kollektívák és a politi­kai—társadalmi szervek segítsé­gét, hogy a munkaidőalap védel­mében, a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében mihama­rabb sor kerülhessen a változta­tásokra. * A nagy teljesítmény Kinyitom az újságot, és szinte mindennap olva­sok valamilyen fantasztikus, különleges teljesít­ményről. Vitorlással hajókázik a Föld körül két honfitár­sunk, zajló jégtáblák között úszik a Dunában az egykori távfutóbajnok. Mások szédítő magas hegy­csúcsokat hódítanak meg, biciklivel, gyalog járják be a világot. Élőször szinte beleszédülök ezekbe a tudósításokba, azután elkezdek ábrándozni: milyen jó lenne valami hasonlót véghezvinni, valami olyat csinálni, ami után mindenki rólam írna és beszél­ne! Igaz, nagyon nehéz újat kitalálni, mivel már szinte mindent megpróbáltak. Itt vannak például a több mint egy napot meg­állás nélkül futballozó diákok, őket meg sem kí­sérlem utánozni. Megteszik ezt helyettem hivatá­sos focistáink, akik biztatóan haladnak a produk­ció elsajátításában, és már 15—20 percet képesek egyfolytában játszani. Ugyancsak nem mindennapi gyufaszálakból temp­lomokat, palotákat építeni. Ezt a magyar építőipar igyekszik felülmúlni, de a panelek összerakása még nem az igazi. Hosszas töprengés után végül mégis kigondoltam valamit, amivel mindenképpen fel fogom hívni magamra a figyelmet, amit még tudomásom sze­rint nem csinált senki. Lelkileg felkészültem, hogy nem fog könnyen menni, de a vállalkozásom sem mindennapi. Ér­hetnek kudarcok, de nem csüggedek, acélos aka­rattal újra és újra próbálkozom majd. Mindaddig kísérletezem, amíg sikerülni fog a páratlan, szuper teljesítmény: egy nap végigdolgo­zom a teljes munkaidőmet... — amik — • Kitüntetett véradók.

Next

/
Thumbnails
Contents