Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

í • PETŐFI NÉPE « 1987. április II. Magyar—dán kormányfői találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) Lázár György vezetésével hiva­talos magyar—dán kormányfői tárgya Másokat itantaütaik az Or­szágházijain. A megbeszélése­ken jelen volt Hans Kühne és Király And.rá&né. Az MTI tudású - tójának értesülése szerint a meg­beszéléseken áttekintették a két­oldalú kapcsoltatok alalkuillását, majd véleményt cseréltek idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Mindkét részről megelégedés­sel1 állapították meg, hogy a ma­gyar—dán 'kapcsolatok az élet minden területén egyenletesen, ■jól' fejlődnek, s további bővíté­sükben nem jelent akadályt a két ország eltérő társadalmi rendsze­re sem. Az elmúlt csaknem egy évtized során most harmadízben tartanak találkozót a két ország kormányfői. Ezzel kapcsolatban a tángyailópartnerek kölcsönösen hangsúlyoznák a magas szin­tű látogatások jelentőségét. A kapcsolatok fejlesztésének táv­latait felvázolva különösen fon­tosnak tartották a gazdaságban rejlő lehetőségek együttes ki­aknázását. Elsősorban az együtt­működés űj formáinak elterjesz­tését szorgalmazták. Ide Sarolták a töibhi között a termelési koope­rációt, a vegyes vállalatok alapí­tását. a világbanki versenykiírá­sokban való közös fellépést, és a harmadik piaci együttes fellé­pést. Ugyanakkor állást foglaltak a műszaki-tudományos, a kultu­rális és az emberi kapcsolatok — köztük a mind élénfcebbé váló turizmus — fejlesztése mellett. A nemzetközi helyzetet átte­kintve egyöntetűen reménykel­tőnek nevezték az Európában el- helyezett közepes hatótávolsá­gú rakétáik leszereléséről folyó szovjet—amerikai tárgyalás óikat; magyar és dán értékelés szerint egyaránt jó lehetőség kínálkozik a .megállapodás létrejöttére. A tárgyalófelek egyetértésüket fe­jezték ki abban is, hogy a fegy­verseik orlátozás területén mi­előbbi áttörésre van szükség. Ez kedvező hatással' lenne a nem­zetközi helyzet alakulására is. Az európai együttműködés továbbvitele megkívánja a külön­böző társadalmai rendszerű álla­mok gazdasági kapcsolatainak fejlesztését. Ennek érdekében, mind dán, mind magyar részről hangsúlyozták a két nagy európai gazdásági tömörülés, a KGST és az EGK közötti, illetve az EGK és az egyes KGST-taigországok közötti kapcsolatok rendezésé­nek fontosságát. A magyar—dán kormányfői tárgyalások után az esti órákban Máriái József, a Minisztertanács ellrökhelyettese ■ szállásán ke­reste fel Pou.l Schlütent. A meg­beszélésen jelen volt a két nagy­követ is. Lázár György és felesége este díszvacsorát adott Pouil Schlüter és felesége tiszteletére a Parla­mentben. MA KEZDŐDIK A TIZEDIK FORDULÓ Szovjet—kínai politikai konzultációk MOSZKVA unió beleegyezett a kapcsolatok Politikai konzultáciákra tegnap javítását gátló „három akadály” Moszkvába érkezett Csien Csi- megvitatásába, de „még mindig csen, a kínai kormány külön- vannak nehézségek a politikai megbízottja, külügymdniszter-he- kapcsolatok javítását illetően”, lyettes. A szovjet—kínai politikai Ezzel kapcsolatban Genmagyij konzultációk újabb, tizedik for- Geraszimov szovjet külügyi szó- dulója ma kezdődik. A tárgyaűá- vivő leszögezte: ,A szovjet fél sokat 1982 óta évente kétszer sosem zárkózott el az Afganisz- tantják. felváltva Moszkában és tán és Kambodzsa körül kiala- Pekingben. kbit helyzet megvitatásától, még Kínai vélemény szerint a kap- a sziovjét—kínai komziultációk csőlátók további javítását az af- keretében sem. Itt azonban nem ganisztánii és kambodzsai kérdés, akadályok, hanem regionális valamint szovjet—kínai határon problémáik megvitatásáról van állomásozó szovjet katonai erő szó.” Szovjet álláspont szerint az problémája akadályozza. Egy ko- e kérdésekről folyó itárgyalások- rábbi sajtóértekezletén, április ba be kell vonni az érintett fe- 3-án a kínai külügyminiszter-he- leket is, néliküfliük nem lehet lyettes elmondta, hogy a Szovjet- megoldást találni. Szűrös Mátyás Bulgáriába utazott Szűrös Mátyás, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn. Szófiába utazott. Kíséretében van Őszi István, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Szabó Sándor, a KB munkatársa. Az elutazásnál a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Georgi Pan- gelov, Bulgária budapesti nagy- követségének követ-tanácsosa. Genscher a szovjet javaslatokról NAPI KOMMENTÁR Óvatos várakozás pismm Felelősségteljes, komoly tár­gyalásokat várunk, és abban re­ménykedünk, hogy az amerikai vendéggel folytatandó megbe­szélések középpontjába való­ban a súlyponti, nemzetközi szem­pontból is lényeges problémák, és nem az utóbbi napokban Wa­shingtonban előszeretettel fel­hozott „kémhisztéria” vádjai ke­rülnek. így foglalható össze az a várakozás, amely az amerikai külügyminiszter, George Shultz tegnap kezdődött moszkvai lá­togatását megelőzte. Szó sincs tehát arról, hogy a szovjet fővárosban túlzott opti­mizmussal követnék a washing- . toni diplomácia irányítójának vizitjét. Ellenkezőleg, Moszkvá­ban tisztán látják, hogy a két nagyhatalom közti viszonyt jó néhány olyan ellentét, érdeküt­közés, és mélyen gyökerező bi­zalmatlanság terheli, ami alig­ha ad lehetőséget a gyors előre­lépésre. Mégis — amint azt a Gorbacsov főtitkár múlt heti prágai útja során tett javasla­tok is jelzik — maximális rugal­massággal és a béke védelme iránti el kötelezettséggel igyek­szik megtalálni azt a találkozá­si pontot, azt az áttörési lehető­séget, amely a kölcsönös kezde­ményezések, vagyis a szavak után végre tettekhez, a tényleges fegy­verzetkorlátozási megállapodá­sok megkötéséig vezethetne. Moszkvában azt sem titkolják, hogy az elvileg az idei évre elő­irányzott újabb szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó éppen et­től, egy, legalább kezdeti lépést jelentő leszerelési egyezmény kidolgozásának sikerétől függ. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök témája lehet­ne az a terület, ahol a két fél vé- • leményének közelítésére a leg­nagyobbak az esélyek, ám még e kérdéskörben is számos bukta­tóra kell számítani. Nem indokolatlan tehát a moszkvai várakozást jellemző óvatosság. Ez persze nem jeleni elzárkózást az egyéb napirendi pontok megvitatásától, legyen szó akár az atomkísérletek ügyé­ről, az űrfegyverkezés problema­tikájáról, a bécsi utótalálkozó­ról, vagy különböző kétoldalú kérdésekről. A lényeg — emlé­keztetnek diplomáciai és sajtó­körökben egyaránt Moszkvában —, hogy amerikai részről is meg­nyilvánuljon az a felelősségtu­dat és konstruktív, építő szán-' dék, amely feltétele bármely jö­vőbeni megállapodásnak. A vá­daskodások épp ezért nemigen tekinthetők másként, mint tuda­tos próbálkozásként arra, hogy a világpolitikai jelentőségű ügye­ket mellékvágányra csúsztatva, a szembenállás és terméketlen viták folytatásának veszélyét nö­veljék. Sz. G. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet alkancellár és külügy­miniszter hétfőn megjelent sajtó- nyilatkozatában állást foglalt amellett, hogy a Nyugat elmé­lyültem vizsgálja meg Gorbacsov főtitkár Prágában előterjesztett leszerelési javaslatait. A szabad- demokrata párti (FDP) politikus, aki jelenleg latin-amerikai kör­úton tartózkodik, a Hamburger Morgenpost című újság számá­ra adott interjút. Genscher közölte: már most megállapítható, hogy Mihail Gor­bacsov komolyan veszi a Nyu­gatnak azokat az aggodalmait, amelyeket a rövid hatótávolságú eszközök, valamint a hagyomá­nyos fegyverzet és fegyveres erők területén meglévő keleti túlsúly miatt fejezett ki. II. János Pál befejezte dél-amerikai látogatását BUENOS AIRES Vasárnap véget 'érit II. János Pál kéthetes dél-amerikai láto­gatása. Uruguay, Chile és Ar­gentína valóságáról szerzett ta­pasztalaitokkal gazdagodva a pá­pa Buenos Airesbőd visszauta­zott Rómába. Húsvét előtti útján II. János Pál 55 beszédet mondott val­lási és társadalmi kérdésekről, a Szentszék és a latin-amerikai egyházak kapcsolatáról!!, különös tekintettel a Vatikán és a „fel­szabad ítási teológia” néven is­mert népi egyházi mozgalom vi­szonyára. Valamennyi beszédében védelmébe vette az egyház ha­gyományos értekeit, elutasítván a forradalmi törekvéseket,' béké­re intve az embereket, megbéké­lésre és együttműködésre tőkést és munkást Chilében a pápa nemzeti meg­békélésre szólította fel a hívőket és óvott a Piniochet-rezSimmel szembeni erőszakos fellépés tői, A „szívek megbékítésében”, a szembenálló társadalmi erők ki­egyezésében jelölte meg a pol­gári szabadságjogók helyreállí­tásának módját A pápa Argentínából való el­utazása előtt kegyelettel adózott az argentin katonai junták álltai elhurcolt és eltűntnek nyilvání­tott tízezrek emflékének. Virágvasárnapi miséjekor mon­dott beszédében II. János Pál pápa áldását adta az argentin népre, a népek közötti békére és együttműködésre, az emberiség felvirágoztatására. A fiatalok pályát választanak ndk • A pályaválasztási tanácsadás a Drezdai Közlekedési Vállalatnál. Az érdeklődő fiatalok beülhetnek a tanuló vezetők villamosába. Az általános iskolát végzett fiataloknak az NDK-ban is ezek­ben a hetekben kell dönteniük, hogy milyep pályát válasszanak. A jelenlegi ötéves terv idősza­kában 918 ezer NDK-beli lány és fiú teszi meg az általános is­kolából a szakmunkásképzőbe vezető utat, s ugyanennyien áll­nak munkába mesterségük meg­szerzése után. Milyen segítséget kapnak a fiatalok a megfelelő életpálya kiválasztásához? Szakmák a képernyőn Az NDK-ban 220 pályaválasz­tási tanácsadó intézet működik. A járási tanácsok irányítása •alatt álló intézmények az isko­láknak, a szakmunkásképzéssel foglalkozó üzemeknek, és a pá­lyaválasztás előtt állók szülei­nek egyaránt értékes segítséget nyújtanak abban, hogy a fiata­lok megtalálják azt a foglalko­zást, amelyre a legalkalmasab­bak. Sok nagyobb vállalat is ön­álló pályaválasztási tanácsadó szolgálatot tart fenn. A pályaválasztás megkönnyí­tését szolgálja a televízió Szak­mák a képernyőn című műsora. A Radio DDR adó a Szakmád — ,a jövőd című műsorával segíti a választást. A sajtóban közzé­tett információk, filmek, faliúj­ságok, és az évente kiadott szak­majegyzékek is hozzájárultak a fiatalok tájékoztatásához. A Sächsische Zeitung című megyei napilapban évente több­szőr is megjelenik egy apróhir­detés, amelyben a Drezdai Köz­lekedési Vállalat a „pályaválasz­tási kabinetjébe” invitálja az érdeklődőket. A színhely a drez- da-tolkoewitzi villamos-pályaud­var. Ami mindenkit érdekel Csütörtökön délután négy óra­kor negyven lány és fiú ül a fa­liújságokkal és szemléltető esz­közökkel felszerelt helyiségben. Közöttük néhány felnőtt, több­nyire az édesapák. Kezdetben rövid tájékoztatást hallanak a vállalatról, majd felsorolják azokat a szakmákat, amelyekben különösen nagy szükség van az utánpótlásra: villamosvezető, villanyszerelő, hivatásos gépko­csivezető, gépjárműlakatos, pá­lyaépítő szakmunkás. Szemléle­tesen, kézzelfoghatóan ismerte­ti a foglalkozásokat. A fiatalok ezek után megtekinthetik az üzem tanműhelyét. Itt további konkrét felvilágosítást kapnak az őket érdeklő szakmákkal kap­csolatos követelményekről. Leg­végül pedig beülhetnek a tanuló vezetők villamosába, ez különö­sen érdekel mindenkit. Már az iskolában A fiataloknak a későbbi fog­lalkozásukra való felkészítése már az általános iskola alsó ta­gozatában elkezdődik. A poli­technika órákon elsajátítják az egyszerűbb szerszámok kezelé­sét, megtanulnak bánni a kü­lönféle anyagokkal, kisebb hasz­nos tárgyakat készítenek. A fel­sőbb osztályokban a diákok már rendszeres tájékoztatást kapnak arról, milyen szakmunkás-után­pótlásra van szükség a környék­beli üzemekben, és milyenek a képzési lehetőségek. Ellátogat­nak a különféle vállalatokhoz, elbeszélgetnek a munkásokkal és a mérnökökkel. A pályaválasz­tás előkészítése nagy feladatot ró a tanárokra, hiszen nekik ál­talában nincsenek tapasztalataik a termelő üzemekről. Wolfgang Beckert drezdai is­kolaigazgató : „Csak a tanárok, a szülők, az üzemek és a tanácsadó központ együttműködése bizto­síthatja a sikert. Gyermekük pá­lyaválasztására persze a legna­gyobb befolyása a szülőknek van.” A drezdai pályaválasztási ta­nácsadó központ igazgatója így nyilatkozik: „Azokat, akik hoz­zánk fordulnak tanácsért, nem akarjuk bizonyos szakmákra rá­beszélni, inkább meggyőzni sze­retnénk őket, hogy döntésükkor mindannyiunk közös érdekét tartsák szem előtt.” Christa Köster Olof Palme sétány Budapesten Olof Paliméról nevezték el a budapesti Városligetnek az Ajtó- si-Dürer sor és a Hősök tere kö­zötti szakaszát. A tavaly merény­let áídozaitául esett svéd kor­mányfő nevét viselő sétányon fel­avatták az Olof Palimé tiszteleté­re készített emlékkövet, Varga Imre Kossuth -díjas szobrász­művész alkotását is. A fehér mészkőszilklána illesztett, feke­te árnyalatú vörös gránitlapom — Pai’ime domborműves portréja mellett — felirat hirdeti: A bé­ke és a haladás harcosa emlékére állíttatta Budapest Főváros Ta­nácsa. A hétfői avatóünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagte, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára, a kormány több tagjai va­lamint a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A magyar és a svéd himnusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Kiemelte: olyan ember emléke előtt tisztelgünk, aki egész pályafutása során a hala­dást, az emberiség és az ember­ség egymástól elválaszthatatlam egyetemes ügyét szolgálta. A közeledést segítő missziók közé tartozott Olof Palme buda­pesti útja, is, amelyre most, any- nyi idő múltán is tisztelettel, és új reményeket keltő bizalommal emlékezünk. Ivány.i Pál hangoz­tatta: sohasem feledhetjük Olof Pa’me hozzá járatását a nemzetek kölcsönös megértéséhez és együtt­működéséhez, a barbárság elleni küzdelemhez, szociális igazsá­gossághoz — egyszóval a huma­nizmushoz. Az avatóbeszéd után Olof Pal­me emlékművét a Miniszterta­nács nevében Várkonyi Péter büliügy,miniszter és Bányász Re­zső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke koszorúzita meg. A Svéd Ki­rályság budapesti nagykövet­ségének koszorúját Ragnar Drom- berg nagykövet, valamint Vlla- Märta heijonmarck másodtitkár helyezte el. Lengyel gazdasági és műszaki napok Hétfőn a MTESZ székházában megnyílt a lengyel gazdasági és •műszaki napok rendezvényso­rozata. A magyar, illetve a len­gyel külkereskedelmi kamara és a MTESZ szervezésében három napon át lengyel szakemberek ismertetik az elektronikában, a járműgyártásban, a gépiparban, a vegyiparban, valamint a me­zőgazdaságban és az élelmiszer- iparban elért legújabb eredmé­nyeiket. A jelenlévőket a rendező szer­vek neveiben Tóth János, a MTESZ főtitkára üdvözölte. Len­gyel részről Józef Koziol mi­niszterelnök -helyettes tartott megnyitó beszédet. Emlékezte­tett arra, hogy az elmúlt évek fejlődésének eredményeként a magyar—lengyel kölcsönös áru­szállítások értéké ma már meg­haladja az évenkénti egymilliárd rubelt. A szocialista országok kö­zül hazánk Lengyelország egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere. Az eredmények szám­bavétele mellett kitért arra is, hogy sok még a kihasználatlan lehetőség a két ország együttmű­ködésében. .Mint mondotta, el­sősorban a kooperációs kapcsola­tok elmélyítésében, a termelő és a szellemi kapacitások kölcsö­nös összefonódásában van lehe­tőség az előrelépésre. Magyar- ország és Lengyelország között már eddig is számos kooperációs és szakosodási megállapodás jött létre, s kívánatos, hogy közös vállalatok is alakuljanak. A két ország közötti együttmű­ködés fejlődése, a magas szintű gazdaságpolitikai konzultációk gyakorlata, a tudományos-mű­szaki feladatok hosszú távú egyeztetésének rendszere jó ala­pét biztosít ahhoz, hogy a ma­gyal* és a lengyel vállalatok kö­zött közvetlen termelési kapcso­latok is kialakuljanak, közös gazdasági egységek jöjjenek lét­re — emelte <ki Józef KozioL A jelenleg is folyó, s az elkövetke­ző időre előirányzott közös ku­tató-fejlesztő munka megfelelő lehetőséget nyújt ahhoz, hogy együttes munkával állítsunk elő korszerű, keresett termékeket. Ennek lehetőségeiről tárgyal ezekben a napokban a magyar— lengyel gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködési bizott­ság is, amely Budapesten tartja 23. ülésszakát. Ezit követően Marjai József miniszterelnök-helyettes köszön­tötte az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány nevében a megnyitó vendégeit. Hangsú­lyozta, hogy a1-budapesti lengyel gazdasági-műszaki napok újbó­li felelevenítése és rendszeresí­tése hasznosan segítheti orszá­gainkban a műszaki fejlesztési eredmények mielőbbi alkalma­zását, a két népgazdaság terme­lési szerkezetének átalakítását. A továbbiakban arról szólt, •hogy a műszaki fejlődés gyorsí­tása és a tudományos kutatások eredményességének fokozása ha­zánkban is az egyik legfonto­sabb tennivaló. Kapcsolataink fejlődése azt bi­zonyítja, hogy a gazdaságpoli­tika, — benne a gazdaságirányí­tási rendszer — és az együttmű­ködés mechanizmusának össz­hangja biztosítja országaink kö­zött is a legelőnyösebb, legész- szerűbb munkamegosztást. En­nek az összhangnak az erősítésé­re meg kell tennünk a szüksé­ges korrekciókat, nem hagyhat­juk, hogy ismét felerősödjenek az együttműködés kibontakozá­sát gátló bürokratikus tenden­ciák. Ehhez a magunk részéről gazdaság pol i t ika i gyakorlatunk és a reform továbbfejlesztésé­nek összhangjára van szükség. Ahhoz azonban, hogy feloldhas­suk a két ország együttműködé­sének szükségletei és kialakult struktúrája közötti ellentmon­dást, ezen túlmenően szélesíte­ni kell az együttműködést az ér­dekeltség teljes körű érvénye­sítésével. Ezeken az alapokon új, a munkafolyamait egészére^ kiter­jedő dinamikus együttműködés alakítható ki, aminek megvaló­sítása mindkét ország számára rendkívül fontos — mondotta be­fejezésül Marjai József. A megnyitó ünnepség vendé­gei ezután előadásokat hallgat­tak meg a magyar, illetve a len­gyel gazdaság fejlődéséről, az együttműködés kiterjesztésének lehetséges formáiról. A rendezvényen részt vett Bi- cZó György, hazáink varsói vala­mint Tadeusz Czechowicz, Len­gyelország budapesti nagykövete is. Feladategyeztető megbeszélés a MÉM és a megye vezetői között (Folytatás az 1. oldalról.) nak, amelynek feladata lesz, hagy az eddig elkészült tanulmányok alapján, valamint a jelenlegi és távlati piaci lehetőségeket figye­lembe véve, kidolgozza Bács- Kiskun szőlő-bor vertikumának gazdaságpolitikai programját. Á kutatóintézetek bevonásával pe­dig homokhasznosítási koncepció is készül. A MÉM támogatja és segíti a megyében alakult együtt­működési tanácsok, társaságok munkáját és azokat a törekvése­ket, hogy az alkalmas termelési körökben vegyes vállalatok ala­kuljanak. A felad ategyeztető megbeszé­lést Romány Pál zárszavában a* utóbbi évek legtartalmasabb tár­gyalásának minősítette, amelyen még több témában cserélték ki véleményüket és határozták meg a követendő utat. Cs. I. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: »87. április 14-étól 21-élg Pénznem Vételi Kiadási árfolyam száz egységre forintban Angol font 7479,3« 7942,00 Ausztrál dollár 3319,12 3520,16 Belga frank 122,97 130,57 Dán korona 675,29 717,07 Finn márka 1042,40 1106,08 Francia frank 764.8S 812.17 Görög drachma a) 34,58 38,72 Holland forint 2258,43 2398,01 Ír font «802,34 7223,10 Japán yen (1000) 322,81 342,77 Jugoszláv dinár 7.60 6,0« Kanadai dollár 3530.95 3749,35 Kuvaiti dinár 16920,76 179*7,40 Norvég korona 677.87 719.81 NSZK márka 2545,84 2703,32 Olasz líra ()000) 35,71 37,91 Osztrák schilling 362.34 384,78 Portugál escudo 32,93 34,97 Spanyol peseta 38.17 38,41 Svájci frank 3074.24 3264,40 Svéd korona 729,31 774,43 USA dollár 4599,06 4883.54 ECU (közös piac) 5286,89 5813,91 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy címlet: soű-as. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents