Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

1981. április 8. • PETŐFI NÉPE 0 9 GAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Ötletek a halasi kórházból Az egészségügyről szólva keve- .Beknek jutna eszükbe orvos, be­teg, betegség helyett ésszerű gaz­dálkodásról beszélni. Ám a kór­házak költségvetésének közismer­ten szűkös volta egyre hétközna­pibb kifejezéssé tesz olyan fogal­makat, mint a gazdaságosság vagy a hatékonyság. Egy-egy egészségügyi intézmény vezetője a gyógyítás mellett a gazdasági vezetővel együtt a meglévő erő­források ésszerű felhasználásán töpreng. A múlt év során már részletesen 'beszámolt a Petőfi Népe a kalocsai kórház ilyen irá­nyú törekvéseiről: saját szakem- •berei végzik a javítási, karban­tartási munkákat, ezenkívül a konyhán komoly jövedelmet hozó bérfőzésit vállalnak, két üveghá­zukban pedig palántát nevelnek eladásra. Saját műszaki gárdával Vizsgálódásunk színhelyén, a kiskunhalasi kórházban sincs ez másként. Ezt némiképpen a fog­lalkoztatási összetétel is tükrözi: a kórház ezerkétszáz dolgozójából csaknem nyolcszáz végez kimon­dottan betegellátó munkát — or­vosok, gyógyszerészek, ápolók — míg a maradék négyszáz főt az egyéb alkalmazottak teszik ki: takarítók, valamint a gazdasági­műszaki ellátás dolgozói. Ezen belül meghatározó az épületek és . berendezések karbantartását vég­ző műszaki osztály szerepe és lét­száma. A hetven dolgozó között mérnökök és szakmunkások talál­hatók. Szükség is van rájuk, hi­szen a mindössze tizenkétéves épület — mint megtudom — ál­landó felújításra szorul. Az épí­téskor alkalmazott technológia viszonylagos olcsósága ugyanis most bo-szulja meg magát a túl­ságosan magas fenntartási és felújítási költségekben. Dr. Evetovitsné dr. Varga Sab- ján Margit gazdasági igazgató a kórház műszaki szakembereire váró idei feladatokról beszél: — Nagy terveink vannak 1987- ben. Már befejeztük a bakterio­lógiai részleg átalakítását, s el­kezdtük a tízemeletes épület vi­zesblokkjának szigetelését. Folya­matosan korszerűsítjük a világi- tást, az idén a traumatológiai osztályra kerül sor. A régi világí­tóberendezéseket nagyobb telje­sítmény űekre cseréljük, ez azon­ban nem jelentkezik a fogyasz­tásban. A gyerekosztály átalakí­tására azért van szükség, mert az ágyak kihasználtság! foka itt mindössze negyven—ötven száza­lékos, a felnőttosztályokon viszont égető gond az ..elfekvőágyak” hiánya. Ezért néhány kórtermet felnőtt-kórteremmé alakítunk át. A legnagyobb munka azonban a tetők szigetelése és ä homlokzat kijavítása lesz. Az elmúlt évben ugyanis hullani kezdtek a hom­lokzat moza.iklapjai. Kijavítására árajánlatot kértünk a szóba jöhe­tő kivitelezőktől, de kiderült, hogy a kért összeget a költség- vetésből nem tudjuk kifizetni. Ezt. a felú jítást is saját „rezsiben” kell tehát elvégeznünk. Valószí­nűleg új embereket kell felven­nünk. és régi dolgozóinkat is ér­dekeltté kell tenni a többletmun­kában, hogy megbirkózzunk a feladatokkal. Megtakarításból műszerek A kiskunhalasi kórházban pon­tos kimutatás készült a megtaka­rításokról. Ebben benne van az energetikusok munkája is, akik a kórház energiafelhasználását ész- szerűsítatték. Például korszerűsí­tették a fűtést és a világítást. A szakemberek 1984-ben 1 millió 200 ezer forintot, a következő év­ben ennél félmillióval, tavaly pe­dig egymillióval többet takarítot­tak meg a kórháznak. A kiskun- maisai szülőotthon — szintén a kórházhoz tartozik — felújításá­nál például félmilliót nyertek, ennyi volt ugyanis a lehetséges kivitelezők árajánlata és a saját dolgozók által elvégzett munka tényleges költségei közötti kü­lönbség. Természetesen egy-, vagy akár kétmillió forint a Kiskun­halast és vidékét ellátó kórház- rendelőintézet éves költségvetésé­hez képest nem sok, hiszen a tel­jes összeg több mint másfélszáz milliót tesz ki, Ebből azonban csak hétmillió jut karbantartás­ra, s ehhez képest a megtakarí­tás összege már jelentős. Annál is inkább, mert éppen ez az ösz- szeg fordítható aztán csekély mértékű fejlesztésre — esetleg még műszerbeszerzésre is —. il­letve újabb felújítási munkákra, amelyekre amúgy nem kerülhetne sor. Ügyesen sáfárkodni A nehezedő gazdasági körül­mények arra késztetik a vállala­tokat, sőt a nemtermelő szféra intézményeit is, hogy valóban gazdálkodni kezdjenek. Ezen a törekvésen azonban nem szabad csodálkoznunk, sőt természetes­nek kell tekintenünk. A kórházak műszaki osztályai azért végeznek különösen fontos munkát, mert az egészségügy „épületét” javít­ják, újítják meg, ebben az épü­letben pedig — a nehézségek el­lenére is — a mi, nem mindig óvott egészségünket próbálják meg karbantartani. Tóth Margit A PÉNZESZKÖZÖK ÉSSZERŰBB FELHASZNÁLÁSÁRA Bankok az országban és a megyében A legnagyobb jelentőségű gaz­daságpolitikai változásnak te­kinthető ebben az esztendőben a bankrendszer átalakulása. Fel­adatok, tevéknységek szerint olyan bankszervezetek jöttek lét­re, amelyek elősegítik a pénz­eszközök ésszerűbb felhaszná­lását, szükség szerinti átcsopor­tosítását, ugyanakkor valóságos pénzpiac kialakulását eredmé­nyezhetik. A bankok bankjának a jegy­bankot nevezik, amely a Ma­gyar Nemzeti Bank, ennek van­nak megyei igazgatóságai. A jegybank tevékenysége megha­tározó: egyrészt pénz kibocsátá­sával, másrészt valamennyi bank hitelezője is. Irányító mun­kájában legfontosabb, hogy a jövedelmező és népgazdasági egyensúlyt javító vállalkozás megkapja a céljaihoz nélkülöz­hetetlen kölcsönpénzt. Az országban a jegybankon kí­vül még hat csoportosításban felsorolható pénzintézet és há­lózata tevékenykedik. Vala­mennyi központja a fővárosban van, amelyet elnök, vezérigazga­tó, igazgató irányít, öt kereske­delmi bank, egy fejlesztési inté­zet, két lakossági pénzintézet, tizenegy szakosított pénzinté­zet, három vegyes tulajdonú bank és két biztosító található a már említett hat bankcsoport­ban. Valamennyi pénzintézet önál­ló, a kereskedelmi bankok ezt oly módon is hangsúlyozzák, hogy vidéken lévő egységeiket, megkülönböztető jelzéssel nem látják el, vagyis sem fiók, sem városi igazgatóság megjelölést nem használnak. Erre hívták fel figyelmünket, s ezért ezen a helyen javítjuk a lapunk március 25-ei számában a bajai bankszervről írottakat, tehát helyesen: Országos Keres­kedelmi és Hitelbank RT. Baja, igazgatója: Kancsár Máté. Az említett bank központja Buda­pesten van, vezetője dr. Kis Pál elnök-vezérigazgató, s ez a bank dolgozik még Kecskeméten, Ka­locsán és Kiskunhalason, de a szervezeti egységei nem fiókok, egymással nincsenek alá- és fö­lérendelt viszonyban, önálló jogkörük van, önállóan számol­nak el központjuknak az ered­ményükkel. A megyében még a következő bankszervek működnek:' Ma­gyar Hitelbank RT Igazgatósá­ga Kiskunfélegyházán, Buda­pest Fejlesztési és Hitelbank Fiók Kiskőrösön, Országos Ta­karékpénztár Megyei Igazgató­sága Kecskeméten és ennek a megyében összesen 23 bankfi­ókja, valamint a Magyar Nem­zeti Bank Megyei Igazgatósága Kecskeméten. Ugyancsak a pénzintézetek sorába tartozik az Állami Biztosító Megyei Igaz­gatósága. valamint a Hungária Biztosító Megyei Igazgatósága, amelyeknek több egysége mű­ködik a megye városaiban. C». I. z Űr naan emberkertje időről időre produkál oltári sztorikat. Egyik ilyen. A kaliforniai Bussel Tansie ügyvéd titkárnője, Betty Penrose megbízásából pert indított Isten ellen — „Gondatlanságból eredő gyújtogatás miatt”. A tényállás: kilenc évvel ezelőtt a felperes, Miss Penrose házába becsapott a villám, s ettől az hamuvá égett. Az ügyvéd 100 000 dollár kártérí­tést követel ezért az alperesen, Istenen, minthogy „Isten a felelős a világegyetem fenntartásáért és működéséért, beleértve az időjá­rást is, márpedig ebben az eset­ben az időjárást gondatlanul mű­ködtette, ezért okozott a villám tüzet Miss Penrose házában”. — így a keresetlevél. A felperest képviselő ügyvéd azt is állítja, hogy Isten „gonos2 szándékkal” követte el tettét, s követeli az Űr megidézését a tárgyalásra. Majd némi realitás- érzékkel kijelenti, hogy amennyi­ben az idézett nem jelenne meg, az állam fizesse meg a kártérí­tést. Az eset Amerikában, a Kalifor­nia állambeli Oaklandben történt — maga a történet tehát nem tréfadolog. De képzeljük magunkat a bíró­ság helyébe. Bármennyire is elfo­gulatlan emberekből álljon, felte­hetően nem fog kibocsátani idé­zést az Istenhez, hiszen ... Egy­részt annál sokkal jobban féli, ■mintsem erre a merész lépésre vállalkozna a Mindenhatóval szemben ... Ugyanezen okból ki­folyólag viszont azzal az indok­lással sem „származtathatja visz­Alperes: az Isten sza" az ügyvédnek a keresetle­velet, hogy annak szövege kikéz- besíthetetlen vgk, mivel a .,cím­zett ismeretlen". Ez blama lenne ugyebár. Ugyanakkor ki sem pos- táztathatja a felperes keresetét, mert olyan „pontos cím”, hogy Mennyország — ugye egy kicsit tág fogalom. Hogy mind e nehézségeket meg­előzze, egyszerűbb tesz, ha az egyik, magában a keresetben fel­lelhető ellentmondásra alapozva utasítja vissza — minden további eljárást kizárva — a felperes, Miss Penrose keresetét. Nevezete­sen: abba a kitételbe kapaszkod­ik! miszerint Isten „gonosz szán­dékkal” gyújtotta fel villámával felperes házát. Gonosz szándékot, tulajdonítani a J ó Istennek? Hát így tanulta meg a Miss és Russel Tansie ügyvéd a katekizmust?! Nem emlékszik már arra az alap­vető tételre sem, hogy „minden gonosz kútfeje a Sátán”?! Ennek az ellenkezőjét állítani: becsület- sértés — az alperes ellen. Már lehet is élni a viszontke­resettél a hivatalból kijelölt ügy­védnek. aki Isten nevében lép porondra, s biztosan meg is fogja nyerni a pert. Az elsőt is. a má­sodikat is. Ezt már a földi tapasz­talatainkból meg tudjuk jósolni, hiszen számtalanszor meggyőződ­hettünk már arról, hogy „akinek az Isten jóbarátja”, annak min­den sikerül. Előre halljuk a vád- és védbeszédek ismert fordulatait. Hogy például a villámcsapás ese­tében — „Elsősorban szervezési, építési hiányosságok, mulasztások miatt jutott ilyen sorsra ez a ház ... Ismert törvény a fizikából, hogy az elektromos töltés az adott test legkülső — legtávolabbi felü­letein, csúcsát! helyezkedik• el. Miért építettek Miss Penrose há­zára tetőt, s arra csúcsokat? Ha azok nincsenek, töltésük nem ta­lálkozhatott volna a végzetes ki­sülésben az ég felhőjének elekt­romos töltésével... S miért nem gondoltak arra az alapvető szabályra, hogy csalánba nem üt a ménkű, tehát miért nem fedték be azzal a te­tőt. ha már azt is építettek a házra? Felperesnek, a Missnek ismernie kellett volna ezeket a törvényeket, s mivel a törvény nemismerése nem mentesít sen­kit a következmények alól, a fe­lelősség a ház hamuvá égése miatt kizárólag Miss Penrose-t terheli .........Egyébként is. az Isten d olga az irányítás, és jóllehet Űr vagyok. Mindenható. Mindentudó — azt már csak az Ördög tudja, annyi villám közül melyik és miért éppen a Miss házába csa­pott ... Tessék az ördögöt fele­lősségre vonni: a rontás az ő re­szortja.” És iay tovább — az. ismerős, földi viszonyok között megszokott magyarázat. Meg felelősségáthárí­tás. Az ILLETÉKESEK, a FELE­LŐSÖK ekkorra szépen látha­tatlanokká. kideríthetetlenné vál­nak. Tóth István EREDMÉNYEK ÉS ELLENTMONDÁSOK Létbiztonság Minél bizonytalanabb a világ, minél ki­számíthatatlanabb a jövő, annál nagyobb az ember vágya a biztonságra. Békét akarunk, hogy felnevelhessük gyermekeinket. Közren­det, közbiztonságot akarunk, hogy éjszaka ne kelljen félnünk az utcán. Ellátási biztonságra vágyunk, arra, hogy mindent megvehessünk az üzletekben, amire szükségünk van. Ár­biztonságot szeretnénk, hogy tudjuk a csa­lád jövedelmével kalkulálni. Gazdaságunk fejlesztéséhez, hazánk védelmi erejének szin­ten tartásával gondoskodunk a nemzetbizton­ságról. De a legalapvetőbb biztonság, amire igényt tartunk: a létbiztonság. A szocializ­mus egyik alapvonása, hogy a létbiztonsá­got igyekszik minden eszközzel garantálni az állampolgárok számára, még nehéz idők­ben is. Magasabb szinten Gondot jelent napjainkban, hogy a lét- biztonság iránti igény sokkal magasabb szük­ségleti szinten jelentkezik, mint régen. Nem azt jelenti csupán, hogy senki ne haljon éhen, senki ne fagyjon meg. Magyarorszá­gon a létbiztonság kulturált emberi élethez, életvitelhez való jogot, lehetőséget tteremt. Ezt pedig egyre nehezebb állami pénzekből garantálni. A létbiztonság — ezen belül az egziszten­ciális és jövedelmi biztonság — már nem­csak foglalkoztatási, kereseti biztonsagot jelent, hanem ingyenes egészségügyi ellátást állampolgári jogon; az alapszükségletek jö­vedelemszinttől független kielégíthetősé­gét: esélyegyenlőséget, egyenlő hozzáférést az infrastruktúra elemeihez; reális alternatí­vák közötti szabad választást; a létmini­mum-felettiség jogát: azt, ho°y öinlvbáján kívül senki ne éljen szegénységben. A lét­biztonság magában foglalja az áruellátási, szolgáltatási, infrastrukturális ellátási biz­tonságot; a reálkeresetek teljesítménvtől függő garantáltságát: a pénzbeni társadal­mi iuttatások reálértékének garantáltságát. Mindehhez a feltételek megteremtése igen sok pénzbe kerül. Gondoljunk csak arra. mi­lyen nehéz megteremteni, hogy mindenütt az országban legyen jó ivóvíz, legyen árarp- szolgáltatás, járható út, kényelmes és gyors közlekedés, színvonalas üzlethálózat, kielé­gítő iskolahálózat, színvonalas egészségügyi ' és kulturális ellátás! > Aránytalanságok A régiók közötti színvonal-kiegyenlítés^kö­vetelménye magában foglalja azt az igényt is, hogy fékezzük egyes területek túlfejlesz- tését, amely egyebek között elviselhetetlen közlekedési, levegőszennyezési gondokkal, zajártalmakkal, közbiztonsági problémák­kal jár, és túlterheli a közműveket is. A lét- biztonságot szolgáló környezetvédelem ma­gában foglalja a jövő nemzedék számára szükséges természeti környezet, nyersanyag­források, a biológiai környezet védelmét, a természeti kincsekkel való rablógazdálkodás elkerülését is. A létbiztonság az aktív korú, munkaképes lakosságnál elsősorban a foglalkoztatás biz­tonságát jelenti. Sürgető kialakítanunk a munkaközvetítés szolgáltatás jellegű intézményrendszerét, összhangban az új típusú, speciális át- és to­vábbképző rendszer létrehozásával. Indo­kolt bővítenünk az alternatív munkaválla­lási tevékenységek körét. Szükséges job­ban kihasználni a rugalmas foglalkoztatási formák lehetőségeit. A létbiztonság mint szociális biztonság főleg az időskorúakat és a tartósan vagy át­menetileg munkaképteleneket érinti. Ez fel­tételezi az anyagi biztonság fokozását, a tár­sadalmi juttatások differenciált fejleszté­sét, az egyéni és a családi biztosítási formák kialakítását, a szociális ellátásokat szolgál- tatásszerűen nyújtó intézmények kiépítését. A családi létbiztonság fő veszélyeztetője hazánkban ma nem a kereső foglalkozás, a munkahely elvesztése. Hiszen ahol elbocsá­tások vannak, ott azt megelőzően legtöbb esetben komoly és körültekintő munkát vé­gez a vállalat személyzeti és munkaügyi osz­tálya, a vállalati szakszervezeti bizottság, a helyi és a megyei tanács — igyekezve min­denki számára megfelelő munkahelyet ta­lálni. Még arra is ügyelnek, hogy az új he­lyen a kereset lehetőleg ne legyen alacsonyabb a réginél. Család és nemzet A létbiztonság fő veszélyeztetője — kere­sők és nyugdíjasok számára egyaránt — az árak és a bérek versenyfutása, a folyamatos és gyors árszínvonal-emelkedés, néha pedig egyensúly javítási célzattal egy-egy áreme­lés előrehozása. Mit tehet egy család, ha jö­vedelme nem nő, de az árak igen? Csökken, majd megszűnik a szabad rendelkezésű, a többféle célra elkölthető jövedelme, nem tud időben ruhát, cipőt, kultúrcikket venni, mert minden pénze elmegy élelemre, lakbérre, gázra, villanyra, törlesztésre, esetleg idős hozzátartozói támogatására. Sokan gyűjtik a pénzt televízióra, hűtőgépre, s mikor már majdnem együtt van a pénz, olykor meg­emelik ezek árát. Sok család évente csak annyit tud lakásra félretenni, mint amekko­rát emelkedik évente a lakás ára. Az egyének, családok létbiztonsága függ a nemzet, a népgazdaság biztonságától, jövő- építő erejétől. A családok jövője függ a nemzet jövőjétől, az egyén biztonsága a nem­zet biztonságától, helyzetstabilitása a politi­kai és gazdasági stabilitástól. Eáért is fon­tos, hogy időben és rendre megoldjuk prob­lémáinkat, ne halmozzuk, ne csúsztassuk azo­kat. A maradiság, a megszokott módszerek­hez való ragaszkodás csak látszólag és. idő­legesen szolgálja a stabilitást, a biztonságot, távlatban azonban aláássa ázt. dr. Pirilyi Ottó „KI MEREM NYITNI A SZÁMAT” Miagas, felre- A • r 1 • • "f sussns A cigány elnök akarná sem *' tudná eltitkolni származását. De nem akana. Kiss Menyhért cigány. Néhány napja őt választották meg a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett ala­kult cigánytaináos elnökévé. A tanács a hátrányos helyzetű cigány csa­ládok sorsán szeretne javítani, nem utolsósorban .neveléssel, szemé­lyes példaadással. Mint Kiss Menyhért a saját­jával: — Én nyolc évvel ezelőtt a nul­láról indultam. Akkor bomlott fel az első házasságom. Az ösz- szes cókmókom elfért egy bő­röndben. Ma pedig mindenem megvan, amit szeretnék, igaz, # sose vágytam elérhetetlen dol­* gok után. Szépen berendezett lakásban élek a családommal, az Arpádvárosban. És ez nagy ered­mény. Hogy miből? Csak azt tu­dom mondani: a munkából. Gép­kezelő vagyok a Dutépnél, elég jól keresek. Adtak ötvenezer fo­rint munkahelyi kölcsönt is a lakásvásárláshoz. — Ügy érti, ha valaki tisztes­ségesen dolgozik, az boldogul — a cigányok közül is? — Természetesen, de nekünk talán többet kell felmutatnunk, hogy elismerjenek bennünket. Előfordul, hogy a cigányokat nem veszik föl jól fizető mun­kahelyekre. Nemcsak azért, mert nincs elég iskolájuk, itt-ott még tapasztalható az előítélet, az ál­talánosítás. Gyakran egy kalap alá veszik a rendesebbjét és a munkakerülőket. — Hogyan került a népfront cigány tanácsába? — A szakszervezeti főbizal­mink keresett meg, hogy alakul egy ilyen, részt vennék-e ben­ne. Persze, hogy igent mondtam. Gondolom, ezt is várták tőlem, hiszen jól ismernek: a termelési tanácskozásokon is tapasztal­hatták már, én mindig ki me­rem nyitni a számat. — Miért emelt szót legelőször? — Apróság, de javasolni szeret­ném: ha már lakást adnak a ci­gányoknak — ami nagyon jó dolog! — ne tegyenek több csa­ládot egy lépcsőházba. Nem biz­tos, hogy jó hatással vannak egymásra. Ezt úgy értem, hogy a kulturált életformát is meg kell tanulni, ha valaki némáb­bá születik. Márpedig akik egész életükben putriban laktak, nem sokat tudnak tanulni egymástól. — Ügy látom, cigánytanácsbeli munkájában sem kerget elérhe­tetlen vágyakat. — Minek olyat akarni, ami úgy sem sikerülhet? Több se­gélyt, „cs”-lakást akkor sem tudnának szétosztani a tanácsok, ha két ököllel vernénk érte az asztalt. Nekünk magunknak is kell iparkodnunk, ha el akarunk érni valamit. Én azt mondom mindenkinek, hogy dolgozzon. Mert csak a munkánkkal tudunlt elérni mindent. Erről szeretném meggyőzni a cigányokat. — Gondolja, hogy sikerül? — Más az, ha egy közülük va­ló mondja, hogy így meg úgy csinálják, mert az lesz a jó. Mondtam már, engem sokan ií- mernek, tudják, hogy nem aka­rok rosszat a fajtámnak. Hát még ha sikerül egy-két konkrét ügyet is elintéznem! Elterjed ám a hír: Kiss Menya segített! Ak­kor pedig még inkább hallgatnak rám. Legalábbis így reményke- dek. Ahol meg végképp nem ép az értelmes beszéd — mert ne­héz ám idős korban megváltoz­ni —, a gyerekek nevelését kell noszogatni. A megyei cigányság­nak majdnem a fele tizennégy évesnél fiatalabb. Az ő szebb életükért pedig megéri dolgoz­ni... Szabó Klán Felesleges készletek tavaszi vására Kedden Budapesten a Metró művelődési házban megkezdődött a háromnapos — csütörtökig , nyitva tartó — tavaszi marke­ting börze. A Közlekedési Marketing Gaz­dasági Társaság mostani, husza­dik börzéje igen széles válasz­tékkal áll az érdeklődők rendel­kezésére: 120 ipari és közleke­dési vállalat ajánlja felesleges készleteit, több mint egymilliárd forint értékben. Az eladásra kí­nált 100 ezer tétel jelentős ré­szét teszik ki a vaskohászati ter­mékek, a víz- és villanyszerelé­si anyagok, a szerszámok és a híradástechnikai cikkek. Külö­nösen gazdag a választék az idén személy- és tehergépkocsi­alkatrészekből: több mint 30 ezer tétel között lehet válogat­ni. Szerepelnek az ajánlatok kö­zött különféle műszerek és gé­pek is. Sok vállalat árenged­ménnyel értékesíti felkínált anya­gait, alkatrészeit. , A naponta 9—14 óráig nyitva- tartó börzén számítógép segítt a vásárlást. A SZÜV TELEDA- TA-rendszere azonnali felvilá­gosítással szolgál a keresett cik­kekről. Mikrofilmes és videó- filmes bemutató is hozzájárul • jobb, gyorsabb kiszolgáláshoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents