Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 7 SZÍNES programok baján M ilyen érdekességeket kínálnak a programtervezetükben a bajai művelődési házak? Van-e valami új, valami, ami biztosan vonzza a közönséget? Három művelődési intézmény igazgatójától érdeklődve, úgy látjuk, hogy ötletekért nem kellett a szomszédba menniük a bajaiak- nak. Hogy mit kínálnak? — E kérdésre válaszolnak most az intézmények vezetői. Dr. Stang Jenöné, a Szakszervezeti Művelődési Ház igazgatója: — A munkatervet különböző nevelési célok köré csoportosítottuk. Intézményünk — nevéhez híven — a munkásművelődést tartja legfontosabb feladatának. Ezért támogatja a munkahelyi művelődési bizottságokat, a székházban pedig olyan rendezvényeket szervez, amelyek elsősorban a munkások érdeklődésére tarthatnak számot. E feladatok egyeztetése végett évente négy alkalommal találkozunk az említett művelődési bizottságok titkáraival. — A legközelebbi alkalommal (május 22-én) szocialista brigádok vetélkedőjét tartjűk Munka, művelődés, közélet címmel. Szocialista brigádvezetők fóruma — régi, nagy érdeklődésre számot tartó sorozatunk ezúttal hat előadást kínál, mig két fórumot a szakszervezeti tisztségviselők részére terveztünk. Neves előadókat kértünk fel, köztük dr. Voksán Józsefet, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkárát és Nagy Sándort, a SZOT titkárát. Hét előadással jelentkezik a Munkásakadémia: a családi élet témáit dolgozza fel. Az Ady Endre Könyvtárral összefogva ismét bemutatunk néhány könyvkiadót. Ezúttal a Népszavát, a SzépirodaiMunkásművelődés, nősök klubja, jógakonyha mit és a Gondolatot. A költészet napja alkalmából Veres Miklóst látjuk vendégül. Patronáljuk az amatőr képzőművészetet, és bemutatjuk a környék művészeinek alkotásait. Végezetül egy teljesen új kezdeményezés: heti egy alkalommal videomozit rendezünk a Bács- Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalattal összefogva. Síkné Tiszavölgyi Magdolna, a Helyőrségi Művelődési Otthon vezetője: — Indul egy új sorozat Pódium címmel. A hozzánk látogató művészek közül Szombathy Gyulát, Felföldi Anikót, Lukács Sándort és Szabó Gyulát máris sikerült megnyernünk. . S on fontosnak érezzük a klub- :sztését, erre a múltban is nagy súlyt helyeztünk. Igen népes a nyugdíjasok közössége, akik nagyon aktívak: kirándulás bel- és külföldön, színházlátogatás, TIT-estek követik egymást a programjukon. Hetente egy alkalommal találkoznak, és közösen ünnepük meg a névnapokat, családi eseményeket. Nálunk kapott helyet a bajai veteránklub is. Most dr. Gajdqcsi Istvánt, a megyei tanács elnökét hívták meg, majd az SZTK-kirendeltség vezetője tart tájékoztatót. A fiatal értelmiségiek klubja a helyőrség tisztjeit tömöríti. Jó kapcsolatot tartanak a főiskolákkal, a KISZ-szervezetekkel. Nagyon népszerű a nősök klubja, amelynek tagjai a Baján szolgálatot teljesítő családos sorkatonák. Eljön a foglalkozásra a feleség és a gyerek is. Tájékoztatást kapnak OTP-kölcsön, gyermeknevelés és ezer más kérdéssel kapcsolatban. Fodor Lászlómé, a József Attila Művelődési Központ igazgatója: — A legnagyobb vállalkozásunk a kecskeméti Katona József Színház május 18-ától június 30-áig történő vendégszereplése lesz. Az összesen 48 előadásra szívesen vállalkoztak a társulat művészei. Bízunk abban, hogy a változatos repertoár és a kitűnő színészek most is, mint annyiszor már, sok érdeklődőt vonzanak. Gondoltunk a fiatalokra a tervek összeállításakor. Minden vasárnap lesz diszkó a Club presszóban, és indul egy break-tanfolyam. A kezdő után haladó jóga következik, amelyet kedvcsinálóként bemutató és jógakonyha előz meg. Havonta egy-két alkalommal családi túrákat rendezünk. Úticélok: a város környéki parkerdők. A tavaszi szünetre sok szabadidős programot szerveztünk: számítógépes játékok bajnoksága, gördeszka- és görkorcsolyaverseny, ingyenes videofilm-vetítés. A következő szomszédolás május 1- jén lesz: Csávolyra látogatunk gazdag programmal. Ugyanekkor, valamint 2- án és 3-án sporthétvégét rendezünk. Ez alkalommal a BSK és a Vízügy autós szakosztály kiállításon mutatkozik be. Gál Zoltán GYERMEKEVEK-GYERMEKELET FUTALPÁR Rendhagyó és követésre méltó módon emlékeztek meg a forradalmi ifjúsági napok idején a nevezetes eseményekről Tiszaalpáron: megszervezték a FUTALPÁR- akciót. A kijelölt táv mintegy két kilométernyi volt, minden úttörő nevezhetett, sőt családtagjait is elhozhatta. A nevezési díjakat — 5, illetve 10 forintot — az SOS-gyer- mekfalu javára fizették be. Ügyesen oldották meg az út kijelölését is: apró zászlók jelezték annak vonalát.' Az úttörők két tábora — a futók és a szurkolók — egyformán izgultak a jó eredményekért, a sorra-rendre célba érkező társaikért. A legjobbak jutalma zsebrádió volt, sokan kaptak oklevelet is. Valamennyien alaposan kifáradtak — rögzítette beszámolójában a krónikás, Bernáth Anita, — de mindenkinek nagyon jólesett az erőpróba! • Még együtt a mezőny a FUTALPÁR-on! Hagyományt teremtő úttörőcsapat Kiskőrösön, a Petőfi Sándor iskola mellett évtizedek óta omladozott a használaton kívüli zsinagóga épülete. Nem régen döntés született az épület hasznosítására. A Petőfi és a zeneiskola részére, közösen használt hangversenyteremmé alakítják át. A városi tanács költségvetési üzeme 2 millió forintnyi összegért az év végére készíti el a munkát. (Pásztor Zoltán felvétele) Zsinagógából zeneterem Guruló osztály Ezentúl néhány jereváni iskola tizedik osztályos tanulói hetente az egyik órájukat egy autóbuszon tartják, amelynek oldalán feltűnő felirat van: „Komputer” — mozgó osztály. Örményországban nincs elegendő iskolai számítógép, ugyanakkor az ifjúságot meg kell tanítani a komputerek kezelésére. Hiszen a mai iskolások holnap vállalatok, kutatóintézetek, különféle intézmények dolgozói lesznek, és sokuknak számítástechnikát is alkalmaznia kell majd. Ehhez a köztársaság 1500 iskolájában és szakközépiskolájában külön tantermeket kell berendezni, és csaknem háromezer programozóra is szükség lenne. Egy-két év alatt ezt nem lehet megoldani. A gondokat enyhítik az említett „komputeres guruló osztályok”, amelyekkel sok tanulót be lehet vonni a számítástechnikai oktatásba. A dolog lényege, hogy amikor a komputerrel felszerelt autóbusz megérkezik az adott helyre, a gépet rákapcsolják az elektromos hálózatra és a „guruló osztály” már készen is áll az órára. Az első „Ikarus”-okat Örményország két tudományos-tennelési egyesülésének kollektívái szerelték fel a szükséges berendezésekkel és eszközökkel. KELEMEN KÁROLY: Az alkohol rabságában / 'V \ Örcgapómmak volt egy jóhan- y -L. J gú cimbalma, megtanított játszani rajta. Rövid idő alatt sok nótát megtanultam, amire öregapám nagyon büszke volt. Volt még a pusztán három „zenész”. Topa a bivalyos, az öreg Cibók a juhász, meg Varga Jani bácsi a fejőgulyás. így aztán négyen alakítottunk egy zenekart. Vasárnaponként húztuk a cselédlányoknak, me a cselédlegényeknek a talpald- valót. Sokszor éjfélig, még tovább is eltartott a mulatság, de én nem voltam álmos — ittam a bort, mint a vizet —, szóval álltam a „sarat". Most már nem lettem rosszul tőle, esetleg érte! Egyik este — öregapám jól felöntött a garatra, s igy szólt hozzám: figyelj ide kisfiam, most tartok neked egy komoly előadást az élet témáiról. Leültem melléje a díványra. Az öreg megtömte a pipáját, aztán rágyújtott. — Na hát akkor kezdjük fiam —, mondta, aztán felvette a pintesüveget a sublót mellől és alaposan ráhúzott, aztán nekem nyújtotta, és én is ráhúztam, talán alaposabban mint ö. — Szóval úgy van az kisfiam — kezdte az öreg — hogy az élet egy komédia, — akárcsak a nótában. Ha megnősz legyen eszed, meg pénzed. Ha ez a kettő van, akkor nem leszel elveszett ember. Gyűlöld azokat az embereket, akik dolgoztatnak, mert nekik több van, és így ők dorbézolnak a te erőd állal. Mit gondolsz, miért van nekem több, mint a többi cselédnek? Nos — nézett rám az öreg, miközben ismét meghúzta a borosüveget —, felelj kisfiam, mond hogy lehet az? — Nem tudom papa — motyogtam neki! — Hát én majd megmagyarázom neked! — Azért, mert én vincellér vagyok, és olyan dolgokkal bánok, amiből pénzt lehet csinálni. Egy kis bor, egy kis gyümölcs, egy kis pálinka, — van a nyavalyás grófnak elég! Úgy bizony kisfiam, okosnak kell lenni, ügyesen kell csinálni, és akkor minden rendben van. Ha nem ezt csinálod, akkor te is olyan szegény nyomorult cseléd maradsz, mint a többiek, vagy mint apád. Hát persze —folytatta az öreg, — a gépész nem adhatja eUa traktort, a béres nem lophat ökröt, a fejős meg a teheneket nem tudja pénzzé tenni. De egy vincellér! Az más káposzta! — kiáltotta az öreg, miközben hatalmasat ütött a vállamra, hogy majdnem belefúródtam a díványba. — Úgy ám, kisfiam! Okos légy, akkor viszed valamire az életben, ha nem, hát akkor úgy kell neked — tette hozzá öregapám. Akkor sok minden „titokba" beavatott engem, elmagyarázta a pénzszerzés lehetőségeit, hogyan és miképpen lehet „átdobni" a fejeseket. Sajnos öregapám „tanai" mély gyökereket vertek bennem, és pár kivételévet magamévá is tettem azokat. „A későbbiek folyamán nemcsak elméleti, hanem „gyakorlati” oktatásban is részesültem. Egyik szombati napon — akkor volt vásár D. mezővárosban — bevezettünk egy tehenet, meg egy bikaborjút a vásárra. El is adta az öreg, négyszázötven pengőért az állatokat, aztán bementünk a városba. A főutcán megálltunk egy üzlet előtt, amelynek a kirakatában motorkerékpárok voltak. — Mit szólsz ahhoz a középső motorhoz? — kérdezte tőlem. — Szép, öregapám — mondtam neki. — Úgy? — mondta ő nevetve — akkor én megveszem. Aztán kézen fogott és bementünk az üzletbe. Hatszáz pengőbe került az a „Wanderer-Sachs" száz köbcentis motorkerékpár. Az öreg hozzátett a marhák árához százötven pengőt, és kifizette a boltosnak a motort. Kivittük az utcára, aztán a boltos segédje elmagyarázta öregapámnak, hogyan kell elindítani, sebességet váltani. Öregapám nagyon fogékony ésszel rendelkezhetett, mert hazáig semmi probléma sem volt a motor vezetésével, sem a sebességváltással. Hetek múlva öregapám ismét bement D. mezővárosba és hozott egy új motorkerékpártankot. Nem tudtam mire vélni a dolgot, de aztán feltárult előttem az öreg manipulációja. A régi benzintankot leszerelte és feltette az újat. Aztán egy — talán egyliteres lehetett — gömbölyű edényszerűséget „szerelt" az ülés alá. Vagy egy hétig dolgozott az „ötletén”, aztán nevetve magyarázta nekem, hogy „készen van az ördög motollája." Nem mondom, eléggé furfangos „újítást" hajtott végre öregapám a motoron. Az új benzintartályt alaposan kiforrázta, kimosta. A benzincsapot vakdugóval eltöHarmadik alkalommal rendeztek szellemi vetélkedőt a kunszentmiklósi művelődési központban a nagyközség úttörői számára. Az eseményre háromszázhatvan gyermek sorakozott fel, ott voltak tanítóik, tanáraik is. Többen két tárgyból is megméretésre jelentkeztek, de voltak olyanok is, akik számára egyfordulós volt a vetélkedő. Az eredményhirdetés előtt a művészeti versenyek győzteseinek bemutatkozására került sor: Kökény Mónika, Győri Tünde, Bődi Szabolcs, Nagy Éva és Tóth Anikó szavaltak. A második osztályosok közül magyar nyelvből Csengey Aletta, matematikából Duneczki János bizonyult a legjobbnak. A harmadikosok komplex vetél-, kedőjét Sitkéi Dénes nyerte, a negyedikesek közül Duzmath Zoltán lett az első. Bakacsi Gergely győzött az ötödikesek magyar nyelvi verseiíyén, míg a hatodikosok matematikavetélkedőjén Matics Zsuzsa és Makai Zsuzsa volt a legjobb. A győztes oroszos csapat tagjai: Fodor Balázs, Kenéz Kira, Matics Zsuzsa lett. Szoros volt a küzdelem a hetedikesek mezőnyében: matematikából Kiskovács József és Mikus Piroska került az élre, ének-zenéből Miklós Réka, Tóth Vera, Tábori Bea győzött. Az orosz nyelvi versenyen Becker Andrea, Erdei Éva és Siklósi Anikó lett dobogós. Kémiából Mózes Tamás, Miklós Réka és Tábori Bea érte el a legjobb helyezést. A számítástechnikai verseny első helyezettjei: Fodor Balázs és Káldi Zoltán lett. A nyolcadikosok vetélkedőjén honismeret kategóriában Bóna Erzsébet, Fűrész Éva és Szőke Irén győzött, oroszból Bóna Erzsébet, Fűrész Éva és Barna Szeréna ért el dobogós helyet. Matematikából Bánfalvi Balázs, Mohácsi Katalin, Zimányi Katalin jeleskedett. Az ember és környezete vetélkedőn Mihók Zoltán és Gelencsér Sándor bizonyult a legjobbnak. A mi kontinensünk verseny első helyezettjei: Váli Anikó, Egervári Mariann és Csabai Mariann lett. TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ Az előző fejtörő helyes válaszai: 1. A faültetés szabályai: fiatal, egészséges, dús gyökerű csemetét ültessetek, olyan mélységbe, hogy a gyökerei ne hajoljanak vissza. A gödör aljára juttassatok morzsalékos, tápdús földet! 2. A fák jelentősége: elnyelik a zajt, kiszűrik a levegőből a port, fékezik a szelet, csökkentik az esővel lezúduló víz és a napsugárzás erejét. Javítják a légkör oxigénháztartását, növelik pámítette, és a csapot áthelyezte a váz és az ülés közötti részre. A jámbor szemlélő semmit nem vett észre az „újításból”, olyan tökéletes volt a dolog, hogy az nem mindennapi. Hónapok múlva megmagyarázta nekem öregapám az „újítás” lényegét. Sokkal egyszerűbb ezzel a masinával „motalkót" — azaz bort — szerezni, mind eddig. Az odaforrasziott edényben volt az üzemanyag, a motor tankjába pedig bort öntött az öreg. Tizenkét liter fért bele. — Most már nem olyan körülményes a dolog — mondta az öreg nevetve — akár a gróf orra előtt is elmotorozhatok a borral._ — Úgy ám, kisfiam! — kiáltotta vidám hangon — Többet ésszel, mint ész nélkül. Sokszor bemotorozott D. mezővárosba és mindig csillogó pengősökkel tért haza. Valósággal én voltam a jobbkeze az öregnek. — Csak így tovább kisfiam, akkor majd lesz belőled ember — mondta. Amikor az iskolából hazamentem, kiro- bögtam a pincéhez a motorkerékpárral — közben én is megtanultam a vezetést —, amíg ő töltötte a bort tankjába, én figyeltem, hogy az ajtóból nem jön-e valaki. Volt egy ötvenliteres hordó, az mindig tele volt. Ha vasárnap mulatság volt a sütőkonyhában a pusztán, akkor ő vitte oda a bort a „zenekarunk" tagjainak, meg a táncoló legények is abból ittak. Öregapám nem volt rosszindulató, fukar ember. Persze ezzel nem azt akarom bebizonyítani, illetve mondani, hogy amit a gróftól elemeit, hogy azt mind egy csöppig szétosztogatta, de azért sokszor berúgtak abból a borból a pusztai nincstelen cselédek. (Folytatjuk) ratartalmát, életteret adnak az állatvilágnak. Szerves anyagot termelnek, megkötik a talajt. Kiváló megfejtésükért jutalmat kaptak: Halász Péter, Kocsis Pál, Bártfai Richárd, Gál Zsuzsanna, Nagy Adrienn kecskeméti, Juhász Zsolt, Nógrádi Melinda, Tóth Tímea, Andrási Tünde és Dongó Andrea kiskunfélegyházi úttörők. A következő forduló kérdéseit ugyancsak Gál Gyula tanár készítette. A megfejtéseket a kecskeméti úttörőházba küldjétek, a borítékra írjátok rá: Természetvédelmi vetélkedő. Beküldési határidő: 1987. április 15. Kérdések: 1. Határozzátok meg a zöldövezet fogalmát és rendeltetését! 2. Nevezzétek meg a jellemzett fafajokat: a) Száraz termőhelyeken nem érzi jól magát. A Tőserdőn még megfigyelhetők az egykori alföldi erdők terebélyes óriásai. b) Észak-amerikai származású fa. A kunfehértói erdő bizonyítja, hogy a humuszos területet kedveli. Kiváló mézelő. c) Nedvesebb termőhelyre ültethető, vöröstörzsű, tűlevelű. d) A vízrendezések előtt fa- és bokorszerű változatai voltak. Ma a tiszaugi holtág mellett ligetet alkot. e) Természetes és nemesített faj és fajta. Fényigényes. A cellulóz- és papíripar alapanyagát képezi. f) Hazánkban nem őshonos, de telepíthető az Alföld legszárazabb részein is, feketésszürke törzsű, tűlevelű. g) Két jelentős alföldi fafaj. Láthatók természetes erdőkben, utak mentén, tanyaudvarokban. ROBI KÜLÖNDÍJA A VI. országos karikatúra-pályázaton — amelynek az idén is a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon adott helyet — a kecskeméti Béke Téri Általános Iskola hatodikos úttörője, Kolosits Róbert, „Az úttörő védi a nyakkendő becsületét” — című munkája érdemelte ki a városi úttörőelnökség különdíját, a vele járó ezer forinttal. (Tanára: Szolláth Katalin.) Összeállította: Selmeci Katalin
