Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
1987. április 7. • PETŐFI NÉPE • 5 TJSZAKÉCSKEI IPARI SZÖVETKEZET Új termékek, szigorúbb számonkérés Sokféle szakmában termel és szolgáltat a Tiszakécs- 1QQQ 6I*6(llX16IXVGK kei Építő- és Vegyesipari Szövetkezet. Termelésükben J J a többirányú tevékenység biztonságos működésüknek is feltétele: az egyik részleg bevételkiesését a többi pótolhatja. Más megfontolásból — főleg a fogyasztói igényeknek megfelelően „űznek” sokféle szakmát szolgáltató ágazatukban. Kct évvel ezelőtt gazdaságilag kritikus helyzetben volt a szövetkezet. Kemény munkával sikerült a nehézségekből kilábalniuk, 1985-öt már csaknem nyolcmillió forintos eredménnyel zárták. A következő esztendőre, azaz 1986-ra 11,5 millió forint nyereség elérését tűzték ki célul. E jelentős mértékű növelésnek megvoltak a feltételei. Néhány, előre nem látott központi intézkedés hatásával azonban nem számoltak, emellett saját munkájuk hiányosságaiból eredő problémák is nehezítették feladataik megoldását. Év közben újabb és újabb intézkedéseket kellett hozni annak érdekében, hogy teljesíteni tudják tervüket. Gyakran beszélték meg menet közben kollektiven a felvetődött problémákat, ennek, valamint a szigorúbb számonkérésnek köszönhetően javult a munkafegyelem, a mun- kahatékoriyság. Ésszerűbben, takarékosabban gazdálkodtak a pénzzel, módszeresen csökkentették a termelés költségeit. Gazdaságtalannak bizonyult termékeiket jövedelmezőnek ígérkezővei váltották fel. Mindezen változások következtében jelentős mértékben javultak eredményeik. Létszámuk huszonhárommal csökkent, anyagmentes termelési értékük 54 millió forintról 57 millióra, az egy dolgozóra jutó 208 ezerről 239 ezer forintra növekedett. Nyereségük az előző évihez Viszonyítva 49 százalékkal nőtt, teüzemük, a kecskeméti épületfelújítást, karbantartást végző átalányelszámolásos részlegük, szolgáltatási ágazatukban a javítók (cipő stb.), a kárpitosok és a mérlegjavítók. Tapasztalataikból levonva a tanulságot úgy döntöttek, hogy a munkahatékonyság, a jövedelmezőség növelése, a szolgáltatások színvonalának javítása érdekében az idén tovább fokozzák a részlegek önállóságát. A nem megfelelő eredménnyel működő részlegek, a veszteséges termékek gyártását — amennyiben rövid idő alatt nem sikerül nyereségessé tenni — meg kell szüntetni. Helyette jól jövedelmező tevékenységbe, illetve termékgyártásba kell kezdeni. E stratégia segítségével kívánják elérni az idén a 14 millió forintos nyere• Harminchat éve dolgozik a szakmájában Pálinkás István, a ti- szakécskei ipari szövetkezet cipésze. • A szövetkezet kárpitosrészlegében fotelt javít Magyar Ferenc szakmunkás. (Straszer András felvételei) hát a fölmerült gondok ellenére végül is jó gazdasági évet zártak 1986-ban. Ami viszont nem jelenti azt, hogy valamennyi részlegük egyformán jól teljesített. Ellenkezőleg: eredményeikben igen nagy volt a szóródás. A nagyobb nyereséget elért részlegeik: a bútor-, a lakatosüzem, a Villux, az Uni- verzál szakipari, valamint az építőipari részlegeik és a kereskedelmi tevékenységük. Kisebb arányban segítették a szövetkezet gazdasági terveinek teljesítését a cipőfelsőrész-készítő üzemük, a Ramovill szerviz, a női szabó, az asztalos, a lakatos, a kovács és az egyéb szolgáltatást végzők. Nem hozott többleteredményt a szőrmekonfekcióHÁZ KÖRÜLI ÁLLATTARTÁS — HASZONNÁL Pónik és társaik ellen edzettek, ellenállók, nálam még nem volt állatorvos. Mostanában nagy a keletje, veszik a gyerek mellé játszótársnak, lovagolni tanulni. A minap adtam föl hirdetést az újságban, hatvan érdeklődő levelet kaptam. A pónilovak ára sem utolsó, húsz—ötvenezer forint között lehet értük kapni, tehát megéri tenyészteni. Teheneket is tart Taba László. Három vemhes üszőt vásárolt régebben. A Bácshús-féle sertésakcióhoz is csatlakozik, nemrég adta be az igényt, tíz előhasi kocára. Nyulaira több helyről jelentkeztek vevők. A takarmánybeszerzést a családfő okosan oldja meg. A szénát kínálják az árokpartok, pénzbe sem kerül. Terményt háztáji járandóságban kap a feleség, néha vesznek hozzá a gabonaforgalmitól is. A polyvát könnyű beszerezni a helyi téesztől. Taba László az érsekcsanádi tanácsnál dolgozik, hivatalsegéd. Télidőben fél négykor kel, hogy mire a tanácsiak megérkeznek, melegek legyenek a helyiségek. Ilyenkor a feleség áll helyt otthon. Gyesen van, ha nehezen is, de tud időt szakitani az állatokra. Délután már a férj dolga a gazdaság vitele. — Aki nem szereti a jószágot, csak a hasznot akarja kicsikarni belőle, jobb, ha nem kezd bele — vélekedik Taba László. — Áldozattal jár a gazdálkodás. Meg kell tanulni lemondani bizonyos dolgokról. Aki folyton csak a kocsmapultot támasztaná, az mással próbálkozzon. Nekünk is jó volna kirándulni, külföldre járni, de egyelőre erre nem jut idő. Zs. Kovács István • Csak szigorú nógatásra mozdulnak a szelíd pónik. Tehén, póniló, sertés, birka, páva, gyöngyös, tojóbaromfi, kaésa, nyúl, galamb, papagáj. Bizonyára azt hiszi az olvasó, hogy egy állatokat ismertető lexikont ütöttem fel, pedig nem így van. Taba László érsekcsanádi kistermelő háza táján található ez az állatsereg. Az istállók előtti kerítésen páva trónol büszkén, méltóságteljesen. Farkát billegeti, hangosan köszörül torkán, berzenkedve utasítja vissza közeledésemet. A papagájok veszik legelőbb a vészjelzést: idegen jön, s abbahagyják a tükör előtti tollászkodást. villámgyorsan keresnek menedéket a melléképület belsejében. Lassan elcsendesül az udvar, később a gazda jelenléte oldja a feszültséget. — A jószágtartást gyerekkoromban kezdtem — pörgeti a múltba az emlékezés fonalát Taba László. — Kőműves mellé szegődtem, egyhavi béremből szamarat vettem magamnak. Nemsokára eladtam, borjú került a helyére, s ezzel „elindultam” a gazdálkodás útján, a magam esze szerint. Közben megszerettem a pónikat, most hatot tartok. Nem tudom meghúzni a határt, kedvtelésből vagy haszonért csinálom- e. Ez is, az is. Hat gyerekem van, 12 és fél ezer a család havi bevétele, a többit az állatok pótolják. Felelősséggel tartozom a család iránt, gondoskodnom kell róluk, mégpedig úgy, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben. Egy pillantást vetek a házra. Padlásszobás, szépen kőporozva, modern, tágas, világos. Az a benyomásom: ide • A pónifogat bakján Taba László összpontosult gazdájának szorgalma. A látottak igazolják a családcentrikus gondolkodást. És a gyerekek is serénykednek, az aprójószág gondozása többnyire az ő feladatuk, no meg a tanulás. A pónikat nagyon szeretik, élvezettel szolgálják ki őket. Én meg a pónitenyésztés titkairól faggatom Taba Lászlót. v — Rég volt már, talán húsz éve is, mikor egy fővárosi cirkuszossal akadtam össze, tőle vettem az első kancát. Babusgattam, kedveztem neki, nemsokárajött a kiscsikó. A pécsi állatkerttől kerítettem mellé társat. Nagyon megszerettem őket. A póni igen szelíd, kedves, kezes jószág, könnyen tanítható és igénytelen. Takarmányozásuk egészen más, mint a nagy lovaké. A betegségek A természetre hivatkozni nem természetes Már a második éve nem teljesíti a mezőgazdaság a tervét. A megállapítás szokatlanul cseng, hiszen korábban hosszú ideig éppen az agrárgazdaságot emlegették húzó ágazatként. Szakmai körökben példálóztak sikereivel, s a közvélemény is elismerte teljesítményét. Az ország lakosságának persze még ma sincs oka kárhoztatni a mező- gazdaságot, mert az élelmiszer-ellátás változatlanul jó. Ez gyorsan nem is változhat kedvezőtlen irányba, hiszen mint közismert, a mező- gazdaság minden harmadik hektárról exportálja a termést. Az ágazat tehát az ország lakosságánál lényegesen több embert képes ellátni élelmiszerekkel. E tény az ellátást illetően nyugalomra int, ám más szempontok szerint már kevesebb ok van a teljesítményromlás csendes tudomásulvételére. A mezőgazdaság is fontos része a népgazdaságnak, s ha romlanak az ágazatban az eredmények, az óhatatlanul az országot is gyengíti. A népgazdaság jelenlegi helyzetében pedig éppen az erősítésre van szükség. A fő ellenség: a négy évszak? Közismert, hogy az ország külkereskedelmi mérlege több mint négyszáz dolláros hiánnyal zárult a múlt esztendőben. Sokfelé lehetett hallani, hogy a kiesés a mezőgazda- sági teljesítmények elmaradása miatt következett be. Az ugyan tény, hogy gabonából kevesebb termett a tervezettnél, s 1985-ben az állatlétszám is mélypontra jutott, ahonnét tavaly kedvező irányba, de csak szerény mértékben mozdult el. Mindezek azonban együttesen sem magyarázzák a külkereskedelmi mérleg hiányát. Éppen ellenkezőleg: az agrárágazat a kimutatások szerint tekintélyes aktívummal zárta külkereskedelmi mérlegét, s a közvéleményben elterjedt hírekkel ellentétben az 1,3 milliárdos exporttervétől alig maradt el a teljesítménye. Emiatt az elmarasztalás helytelen, s a tényeket tekintve is méltatlan az ágazatban dolgozókhoz. Mindezekkel együtt is igaz, hogy a mezőgazdaság két éve nem teljesíti tervét. Ennek sokszor hangoztatott magyarázata: az időjárás nem kedvezett a termelésnek. Nem lehet vitatpi, hogy a természet erőinek van szerepük az agrárágazat teljesítményeinek alakulásában, de ezek sokszori emlegetése szimpátia helyett sajnálkozó mosolyt fakaszt még a jószándékú, a mezőgazdaság iránt érdeklődő emberek arcán is. Fura érzés azt hallani a szakemberektől, hogy a napsütésre ugyanúgy panaszkodnak, mint a hűvös időjárásra. Az utóbbi években pedig ezek kártékony hatását kitartóan emlegették, s vélhetően emiatt is terjedt egy nem éppen jóindulatú tréfa a közvéleményben. Eszerint a mezőgazdaság fő ellensége a négy évszak. Az kétségtelen, bárki tapasztalhatta, hogy négy esztendőben száraz nyár, két évben kemény tél gyengítette a mezőgazdaság termés- eredményeit. E tekintetben most is bizonytalan esztendő előtt vagyunk, hiszen mint a szakemberek mondják, az őszi gabonákat porba vetették, későn kelt ki a magból a növény, a tél beálltáig nem tudott megerősödni, s ezután jött rá a hosszan tartó hideg. Még semmi bizonyosat nem lehet tudni a várható termésekről, de már mintegy ref- lexszerűen védekező állásba húzódnak a szakemberek. .E magatartás pedig inkább elfordulást, mint megértést vált ki a nem szakmabeliekből. Gazdag és szegény szomszédok Sokan tudják ugyanis, hogy a hangsúlyozott időjáráson kívül más okai is vannak (lehetnek) a teljesítmények mérséklődésének. Aligha magyarázható ugyanis természeti tényezőkkel a szomszéd gazdaságok közötti számottevő teljesítménykülönbség, pedig erre az ország bármely vidékén sok a példa. A szomszédok földjeit megközelítően egyformán süti a nap, áztatja az eső, a hektáronkénti hozamok mégis messze vannak egymástól. Ennek már technológiai, munkafegyelmi, pénzügyi okai vannak. Elegendő a statisztikát elővenni, s máris kiderül: a legutóbbi tíz esztendőben jelentősen növekedtek a || hozamok, de alig változott a hektáronként felhasznált műtrágya mennyisége, egyes gazdaságokban jj pedig már zsarolják is a földeket. Más táblázatok arról árulkodnak, hogy ugyan növekedett a mezőgaz- fj dasági gépek összes teljesítménye, jj de az eszközök állapota romlott, jj ami a javítási költségeket és a javi- É tással együttjáró állásidőt növeli. Az időjárással a takarmányter- jj mesztés révén csak közvetett kap- jj csolatban levő állattenyésztésben is ; ingadoztak a teljesítmények. Né- |j hány éve még rekordot döntött a jj sertésállomány, 1985-ben mély- ji pontra jutott, majd a gyors intézke- j| dések következtében tavaly megint jj gyarapodásnak indult. A szarvas- marha-és juhállomány csökkenését jj pedig még a kedvező pénzügyi in- jjj tézkedések sem tudták eddig megái- jj lítani. Kedvező változások Az ingadozó, adott esetben csökkenő teljesítmények a gazdáságok elszegényedésével is kapcsolatban jj vannak. A szakemberek az időjá- jj rásra való hivatkozáson kívül azt is jj gyakorta mondják, hogy nincs elég jj pénzük gépek, műtrágyák, növény- jj védő szerek vásárlására, s emiatt a technológiai előírások betartása jj eleve elmarad. Az pedig régi törvényszerűség, hogy a termelés ked- jj vezőtlen feltételei — esetünkben a jj technológiai fegyelmezetlenség és jj az időjárás — egymás hatását erősí- jj tik, s ezáltal a termelési eredménye- jj két gyengítik. Végül is az időjárás csak az egyik — el nem hanyagolható — oka a jj mezőgazdaság teljesítménycsökke- a nésének. Kedvezőre fordulásával ugyan valamelyest javulnának az jj ágazat eredményei, de igazán érzék- jj letes változások csak az érdekeltségi, pénzügyi, technológiai ellent- jj mondások feloldásával várhatók. Ennek már a második lépcsőjén állhatnak a gazdaságok, hiszen a leg- jj utóbbi két évben az ágazatra nézve kedvezően változott a közgazdasá- jj gi szabályozás. Hatása á rövid idő jj miatt még nem mindenütt mérhető, s az agrártermelés sajátosságai a jj tartósságát is feltételezik. V. Farkas József Magnók Kecskemétről Össztermelésének 80 százalékát értékesíti a külpiacon a BRG Magnetofon Gyára. A kecskeméti üzemben állítják elő többek között az MK 29-es magnót, a számítógéphez csatlakoztatható adatrögzítő magnetofont és a diktafonokat is. Emellett magnó- főegységeket, kombinált, le- és felvevőfejeket, motorokat is gyártanak. Legjelentősebb termékük a magnófutómű, amelyből az idén 900 ezer darabot szerelnek össze. A képen: A KM—3-as magnófutómü ellenőrzése. ORSZÁGOS KERESKEDELMI és HITELBANK Rt. kecskeméti bankja hitel alapjainak növelésére KÖTVÉNY eladással áll a tartalék tőkéjüket befektetni szándékozó üzletfelei rendelkezésére. A kötvény névértéke 500 000,— Ft és 1 000 000— Ft, * melynek kamata az egy éven túli refinanszírozási hitelek jegybanki kamatlábánál 0,5%- kal magasabb. Fektesse be tartalékait az ország legnagyobb vidéki bankjában. Keressék fel hitelosztályainkat. OKHB Rt. 992 ORSZÁGOS KERESKEDELMI és HITELBANK Rt. kecskeméti bankja alaptőke-növelésre RÉSZVÉNYVÁSÁRLÁSI CÉLBETÉTET fogad el a megye bármelyik gazdálkodó szervétől 11%-os kamat mellett. Kedvező tőkebefektetési lehetőségek az ország legnagyobb vidéki bankjában. Keressék fel hitelosztályainkat, ahol részletes felvilágosítással szolgálunk. OKHB Rt. 993 Magántaxi Lettországban Az idén több mint száz magán személygépkocsi csatlakozott a lett főváros, Riga lakosságát szolgáló ezer állami taxihoz. A magántaxik a szokásos taxiállomásokon várják az utasokat, többnyire Ladákkal. Mindegyiken rajta van a Lett Autóklub emblémája. Ez a szervezet kezdeményezte egyébként, hogy autótulajdonosok is vállalhassanak személyfuvarozást a közel egymillió lakosú fővárosban. A magántevékenységre vonatkozó új rendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy autótulajdonosok munkaidőn túl, szabadidejükben végezhessenek ilyen lakossági szolgáltatást. Az autóklub állapítja meg, hogy a „maszek” autósnak van-e elég tapasztalata a vezetésben ahhoz, hogy utasokat szállíthasson, az autóklub adja ki az engedélyt is, és a kérelmezőnek ezek után már csak szerződést kell kötnie a megfelelő állami vállalattal. A jövedelme után adóznia kell. A 26 éves rigai A ivar Oss egy környékbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet, az Adási sofőrje. Hetenként két-három alkalommal, esténként, Rigában taxizik a saját kocsijával. — Családom van, két gyermekem, kell egy kis különkereset — mondja. — Nem járok rosszul, hiszen a bevételnek csak maximum tíz százaléka megy el adóra ... A lett főváros végrehajtó tanácsa néhány hónap múlva értékelni fogja a magántaxisok munkájának eredményeit. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy ez a vállalkozás hasznos az államnak is, az autótulajdonosoknak is. nem szólva arról, hogy enyhít a személyszállítás gondjain. APN 1
