Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

1987. április 7. • PETŐFI NÉPE • 5 TJSZAKÉCSKEI IPARI SZÖVETKEZET Új termékek, szigorúbb számonkérés ­Sokféle szakmában termel és szolgáltat a Tiszakécs- 1QQQ 6I*6(llX16IXVGK kei Építő- és Vegyesipari Szövetkezet. Termelésükben J J a többirányú tevékenység biztonságos működésüknek is feltétele: az egyik részleg bevételkiesését a többi pótol­hatja. Más megfontolásból — főleg a fogyasztói igé­nyeknek megfelelően „űznek” sokféle szakmát szolgál­tató ágazatukban. Kct évvel ezelőtt gazdaságilag kriti­kus helyzetben volt a szövetkezet. Ke­mény munkával sikerült a nehézségek­ből kilábalniuk, 1985-öt már csaknem nyolcmillió forintos eredménnyel zár­ták. A következő esztendőre, azaz 1986-ra 11,5 millió forint nyereség elé­rését tűzték ki célul. E jelentős mértékű növelésnek megvoltak a feltételei. Né­hány, előre nem látott központi intéz­kedés hatásával azonban nem számol­tak, emellett saját munkájuk hiányos­ságaiból eredő problémák is nehezítet­ték feladataik megoldását. Év közben újabb és újabb intézkedéseket kellett hozni annak érdekében, hogy teljesíte­ni tudják tervüket. Gyakran beszélték meg menet közben kollektiven a felve­tődött problémákat, ennek, valamint a szigorúbb számonkérésnek köszönhe­tően javult a munkafegyelem, a mun- kahatékoriyság. Ésszerűbben, takaré­kosabban gazdálkodtak a pénzzel, módszeresen csökkentették a termelés költségeit. Gazdaságtalannak bizo­nyult termékeiket jövedelmezőnek ígérkezővei váltották fel. Mindezen változások következtében jelentős mértékben javultak eredményeik. Lét­számuk huszonhárommal csökkent, anyagmentes termelési értékük 54 mil­lió forintról 57 millióra, az egy dolgo­zóra jutó 208 ezerről 239 ezer forintra növekedett. Nyereségük az előző évi­hez Viszonyítva 49 százalékkal nőtt, te­üzemük, a kecskeméti épületfelújítást, karbantartást végző átalányelszámolá­sos részlegük, szolgáltatási ágazatuk­ban a javítók (cipő stb.), a kárpitosok és a mérlegjavítók. Tapasztalataikból levonva a tanul­ságot úgy döntöttek, hogy a munkaha­tékonyság, a jövedelmezőség növelése, a szolgáltatások színvonalának javítá­sa érdekében az idén tovább fokozzák a részlegek önállóságát. A nem megfe­lelő eredménnyel működő részlegek, a veszteséges termékek gyártását — amennyiben rövid idő alatt nem sikerül nyereségessé tenni — meg kell szüntet­ni. Helyette jól jövedelmező tevékeny­ségbe, illetve termékgyártásba kell kez­deni. E stratégia segítségével kívánják elérni az idén a 14 millió forintos nyere­• Harminchat éve dolgozik a szakmájában Pá­linkás István, a ti- szakécskei ipari szövetkezet cipé­sze. • A szövetkezet kárpitosrészlegé­ben fotelt javít Magyar Ferenc szakmunkás. (Straszer András felvételei) hát a fölmerült gondok ellenére végül is jó gazdasági évet zártak 1986-ban. Ami viszont nem jelenti azt, hogy valamennyi részlegük egyformán jól teljesített. Ellenkezőleg: eredményeik­ben igen nagy volt a szóródás. A na­gyobb nyereséget elért részlegeik: a bú­tor-, a lakatosüzem, a Villux, az Uni- verzál szakipari, valamint az építőipari részlegeik és a kereskedelmi tevékeny­ségük. Kisebb arányban segítették a szövetkezet gazdasági terveinek teljesí­tését a cipőfelsőrész-készítő üzemük, a Ramovill szerviz, a női szabó, az aszta­los, a lakatos, a kovács és az egyéb szolgáltatást végzők. Nem hozott többleteredményt a szőrmekonfekció­HÁZ KÖRÜLI ÁLLATTARTÁS — HASZONNÁL Pónik és társaik ellen edzettek, ellenállók, nálam még nem volt állatorvos. Mostanában nagy a keletje, veszik a gyerek mellé játszó­társnak, lovagolni tanulni. A minap adtam föl hirdetést az újságban, hatvan érdeklődő levelet kaptam. A pónilovak ára sem utolsó, húsz—ötvenezer forint között lehet értük kapni, tehát megéri tenyészteni. Teheneket is tart Taba László. Há­rom vemhes üszőt vásárolt régebben. A Bácshús-féle sertésakcióhoz is csatla­kozik, nemrég adta be az igényt, tíz előhasi kocára. Nyulaira több helyről jelentkeztek vevők. A takarmánybeszerzést a családfő okosan oldja meg. A szénát kínálják az árokpartok, pénzbe sem kerül. Ter­ményt háztáji járandóságban kap a fe­leség, néha vesznek hozzá a gabonafor­galmitól is. A polyvát könnyű besze­rezni a helyi téesztől. Taba László az érsekcsanádi tanács­nál dolgozik, hivatalsegéd. Télidőben fél négykor kel, hogy mire a tanácsiak megérkeznek, melegek legyenek a he­lyiségek. Ilyenkor a feleség áll helyt otthon. Gyesen van, ha nehezen is, de tud időt szakitani az állatokra. Délután már a férj dolga a gazdaság vitele. — Aki nem szereti a jószágot, csak a hasznot akarja kicsikarni belőle, jobb, ha nem kezd bele — vélekedik Taba László. — Áldozattal jár a gaz­dálkodás. Meg kell tanulni lemondani bizonyos dolgokról. Aki folyton csak a kocsmapultot támasztaná, az mással próbálkozzon. Nekünk is jó volna ki­rándulni, külföldre járni, de egyelőre erre nem jut idő. Zs. Kovács István • Csak szigorú nógatásra mozdulnak a szelíd pónik. Tehén, póniló, sertés, birka, páva, gyöngyös, tojóbaromfi, kaésa, nyúl, galamb, papagáj. Bizonyára azt hiszi az olvasó, hogy egy állatokat ismertető lexikont ütöttem fel, pedig nem így van. Taba László érsekcsanádi kister­melő háza táján található ez az állatse­reg. Az istállók előtti kerítésen páva trónol büszkén, méltóságteljesen. Far­kát billegeti, hangosan köszörül tor­kán, berzenkedve utasítja vissza köze­ledésemet. A papagájok veszik lege­lőbb a vészjelzést: idegen jön, s abba­hagyják a tükör előtti tollászkodást. villámgyorsan keresnek menedéket a melléképület belsejében. Lassan elcsen­desül az udvar, később a gazda jelenlé­te oldja a feszültséget. — A jószágtartást gyerekkoromban kezdtem — pörgeti a múltba az emlé­kezés fonalát Taba László. — Kőmű­ves mellé szegődtem, egyhavi béremből szamarat vettem magamnak. Nemso­kára eladtam, borjú került a helyére, s ezzel „elindultam” a gazdálkodás út­ján, a magam esze szerint. Közben megszerettem a pónikat, most hatot tartok. Nem tudom meghúzni a határt, kedvtelésből vagy haszonért csinálom- e. Ez is, az is. Hat gyerekem van, 12 és fél ezer a család havi bevétele, a többit az állatok pótolják. Felelősséggel tar­tozom a család iránt, gondoskodnom kell róluk, mégpedig úgy, hogy ne szen­vedjenek hiányt semmiben. Egy pillantást vetek a házra. Pad­lásszobás, szépen kőporozva, modern, tágas, világos. Az a benyomásom: ide • A pónifogat bakján Taba László összpontosult gazdájának szorgalma. A látottak igazolják a családcentrikus gondolkodást. És a gyerekek is serény­kednek, az aprójószág gondozása többnyire az ő feladatuk, no meg a tanulás. A pónikat nagyon szeretik, él­vezettel szolgálják ki őket. Én meg a pónitenyésztés titkairól faggatom Taba Lászlót. v — Rég volt már, talán húsz éve is, mikor egy fővárosi cirkuszossal akad­tam össze, tőle vettem az első kancát. Babusgattam, kedveztem neki, nemso­kárajött a kiscsikó. A pécsi állatkerttől kerítettem mellé társat. Nagyon meg­szerettem őket. A póni igen szelíd, ked­ves, kezes jószág, könnyen tanítható és igénytelen. Takarmányozásuk egészen más, mint a nagy lovaké. A betegségek A természetre hivatkozni nem természetes Már a második éve nem teljesíti a mezőgazdaság a tervét. A megál­lapítás szokatlanul cseng, hiszen korábban hosszú ideig éppen az ag­rárgazdaságot emlegették húzó ágazatként. Szakmai körökben pél­dálóztak sikereivel, s a közvéle­mény is elismerte teljesítményét. Az ország lakosságának persze még ma sincs oka kárhoztatni a mező- gazdaságot, mert az élelmiszer-ellá­tás változatlanul jó. Ez gyorsan nem is változhat kedvezőtlen irány­ba, hiszen mint közismert, a mező- gazdaság minden harmadik hektár­ról exportálja a termést. Az ágazat tehát az ország lakosságánál lénye­gesen több embert képes ellátni élelmiszerekkel. E tény az ellátást illetően nyuga­lomra int, ám más szempontok sze­rint már kevesebb ok van a teljesít­ményromlás csendes tudomásulvé­telére. A mezőgazdaság is fontos része a népgazdaságnak, s ha rom­lanak az ágazatban az eredmények, az óhatatlanul az országot is gyen­gíti. A népgazdaság jelenlegi hely­zetében pedig éppen az erősítésre van szükség. A fő ellenség: a négy évszak? Közismert, hogy az ország kül­kereskedelmi mérlege több mint négyszáz dolláros hiánnyal zárult a múlt esztendőben. Sokfelé lehetett hallani, hogy a kiesés a mezőgazda- sági teljesítmények elmaradása mi­att következett be. Az ugyan tény, hogy gabonából kevesebb termett a tervezettnél, s 1985-ben az állatlét­szám is mélypontra jutott, ahonnét tavaly kedvező irányba, de csak szerény mértékben mozdult el. Mindezek azonban együttesen sem magyarázzák a külkereskedelmi mérleg hiányát. Éppen ellenkező­leg: az agrárágazat a kimutatások szerint tekintélyes aktívummal zár­ta külkereskedelmi mérlegét, s a közvéleményben elterjedt hírekkel ellentétben az 1,3 milliárdos export­tervétől alig maradt el a teljesítmé­nye. Emiatt az elmarasztalás hely­telen, s a tényeket tekintve is mél­tatlan az ágazatban dolgozókhoz. Mindezekkel együtt is igaz, hogy a mezőgazdaság két éve nem teljesí­ti tervét. Ennek sokszor hangozta­tott magyarázata: az időjárás nem kedvezett a termelésnek. Nem lehet vitatpi, hogy a természet erőinek van szerepük az agrárágazat telje­sítményeinek alakulásában, de ezek sokszori emlegetése szimpátia he­lyett sajnálkozó mosolyt fakaszt még a jószándékú, a mezőgazdaság iránt érdeklődő emberek arcán is. Fura érzés azt hallani a szakembe­rektől, hogy a napsütésre ugyanúgy panaszkodnak, mint a hűvös időjá­rásra. Az utóbbi években pedig ezek kártékony hatását kitartóan emlegették, s vélhetően emiatt is terjedt egy nem éppen jóindulatú tréfa a közvéleményben. Eszerint a mezőgazdaság fő ellensége a négy évszak. Az kétségtelen, bárki tapasztal­hatta, hogy négy esztendőben szá­raz nyár, két évben kemény tél gyengítette a mezőgazdaság termés- eredményeit. E tekintetben most is bizonytalan esztendő előtt va­gyunk, hiszen mint a szakemberek mondják, az őszi gabonákat porba vetették, későn kelt ki a magból a növény, a tél beálltáig nem tudott megerősödni, s ezután jött rá a hosszan tartó hideg. Még semmi bizonyosat nem lehet tudni a várha­tó termésekről, de már mintegy ref- lexszerűen védekező állásba húzód­nak a szakemberek. .E magatartás pedig inkább elfordulást, mint meg­értést vált ki a nem szakmabeliek­ből. Gazdag és szegény szomszédok Sokan tudják ugyanis, hogy a hangsúlyozott időjáráson kívül más okai is vannak (lehetnek) a teljesít­mények mérséklődésének. Aligha magyarázható ugyanis természeti tényezőkkel a szomszéd gazdasá­gok közötti számottevő teljesít­ménykülönbség, pedig erre az or­szág bármely vidékén sok a példa. A szomszédok földjeit megközelí­tően egyformán süti a nap, áztatja az eső, a hektáronkénti hozamok mégis messze vannak egymástól. Ennek már technológiai, munkafe­gyelmi, pénzügyi okai vannak. Elegendő a statisztikát elővenni, s máris kiderül: a legutóbbi tíz esz­tendőben jelentősen növekedtek a || hozamok, de alig változott a hektá­ronként felhasznált műtrágya mennyisége, egyes gazdaságokban jj pedig már zsarolják is a földeket. Más táblázatok arról árulkodnak, hogy ugyan növekedett a mezőgaz- fj dasági gépek összes teljesítménye, jj de az eszközök állapota romlott, jj ami a javítási költségeket és a javi- É tással együttjáró állásidőt növeli. Az időjárással a takarmányter- jj mesztés révén csak közvetett kap- jj csolatban levő állattenyésztésben is ; ingadoztak a teljesítmények. Né- |j hány éve még rekordot döntött a jj sertésállomány, 1985-ben mély- ji pontra jutott, majd a gyors intézke- j| dések következtében tavaly megint jj gyarapodásnak indult. A szarvas- marha-és juhállomány csökkenését jj pedig még a kedvező pénzügyi in- jjj tézkedések sem tudták eddig megái- jj lítani. Kedvező változások Az ingadozó, adott esetben csök­kenő teljesítmények a gazdáságok elszegényedésével is kapcsolatban jj vannak. A szakemberek az időjá- jj rásra való hivatkozáson kívül azt is jj gyakorta mondják, hogy nincs elég jj pénzük gépek, műtrágyák, növény- jj védő szerek vásárlására, s emiatt a technológiai előírások betartása jj eleve elmarad. Az pedig régi tör­vényszerűség, hogy a termelés ked- jj vezőtlen feltételei — esetünkben a jj technológiai fegyelmezetlenség és jj az időjárás — egymás hatását erősí- jj tik, s ezáltal a termelési eredménye- jj két gyengítik. Végül is az időjárás csak az egyik — el nem hanyagolható — oka a jj mezőgazdaság teljesítménycsökke- a nésének. Kedvezőre fordulásával ugyan valamelyest javulnának az jj ágazat eredményei, de igazán érzék- jj letes változások csak az érdekeltsé­gi, pénzügyi, technológiai ellent- jj mondások feloldásával várhatók. Ennek már a második lépcsőjén áll­hatnak a gazdaságok, hiszen a leg- jj utóbbi két évben az ágazatra nézve kedvezően változott a közgazdasá- jj gi szabályozás. Hatása á rövid idő jj miatt még nem mindenütt mérhető, s az agrártermelés sajátosságai a jj tartósságát is feltételezik. V. Farkas József Magnók Kecskemétről Össztermelésé­nek 80 százalékát értékesíti a külpi­acon a BRG Magnetofon Gyá­ra. A kecskeméti üzemben állítják elő többek között az MK 29-es mag­nót, a számítógép­hez csatlakoztat­ható adatrögzítő magnetofont és a diktafonokat is. Emellett magnó- főegységeket, kombinált, le- és felvevőfejeket, motorokat is gyártanak. Legje­lentősebb termé­kük a magnófutó­mű, amelyből az idén 900 ezer da­rabot szerelnek össze. A képen: A KM—3-as magnófutómü el­lenőrzése. ORSZÁGOS KERESKEDELMI és HITELBANK Rt. kecskeméti bankja hitel alapjainak növelésére KÖTVÉNY eladással áll a tartalék tőkéjü­ket befektetni szándékozó üz­letfelei rendelkezésére. A kötvény névértéke 500 000,— Ft és 1 000 000— Ft, * melynek kamata az egy éven túli refinanszírozási hitelek jegybanki kamatlábánál 0,5%- kal magasabb. Fektesse be tartalékait az or­szág legnagyobb vidéki bank­jában. Keressék fel hitelosztályainkat. OKHB Rt. 992 ORSZÁGOS KERESKEDELMI és HITELBANK Rt. kecskeméti bankja alaptőke-növelésre RÉSZVÉNYVÁSÁRLÁSI CÉLBETÉTET fogad el a megye bármelyik gazdálkodó szervétől 11%-os kamat mellett. Kedvező tőkebefektetési lehe­tőségek az ország legnagyobb vidéki bankjában. Keressék fel hitelosztályainkat, ahol részletes felvilágosítással szolgálunk. OKHB Rt. 993 Magántaxi Lettországban Az idén több mint száz magán személygépkocsi csatlakozott a lett főváros, Riga lakosságát szolgáló ezer állami taxihoz. A magántaxik a szokásos taxiál­lomásokon várják az utasokat, többnyire Ladákkal. Mindegyiken rajta van a Lett Autóklub emblé­mája. Ez a szervezet kezdeményezte egyébként, hogy autótulajdonosok is vállalhassanak személyfuvaro­zást a közel egymillió lakosú fővá­rosban. A magántevékenységre vo­natkozó új rendelet ugyanis lehető­vé teszi, hogy autótulajdonosok munkaidőn túl, szabadidejükben végezhessenek ilyen lakossági szol­gáltatást. Az autóklub állapítja meg, hogy a „maszek” autósnak van-e elég tapasztalata a vezetésben ahhoz, hogy utasokat szállíthasson, az autóklub adja ki az engedélyt is, és a kérelmezőnek ezek után már csak szerződést kell kötnie a megfe­lelő állami vállalattal. A jövedelme után adóznia kell. A 26 éves rigai A ivar Oss egy környékbeli mezőgazdasági terme­lőszövetkezet, az Adási sofőrje. He­tenként két-három alkalommal, es­ténként, Rigában taxizik a saját ko­csijával. — Családom van, két gyerme­kem, kell egy kis különkereset — mondja. — Nem járok rosszul, hi­szen a bevételnek csak maximum tíz százaléka megy el adóra ... A lett főváros végrehajtó tanácsa néhány hónap múlva értékelni fog­ja a magántaxisok munkájának eredményeit. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy ez a vállalkozás hasznos az államnak is, az autótu­lajdonosoknak is. nem szólva arról, hogy enyhít a személyszállítás gondjain. APN 1

Next

/
Thumbnails
Contents