Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

* 9 PETŐFI NÉPE • 1987. április 4. Antonov—Kohl, Genscher megbeszélés BONN * Helmut Kohl nyugatnémet kan- •cellár és Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter pénteken délelőtt külön-külön egyórás megbeszélést folytatott Alekszej Antonovval, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnök- helyettesével, aki részt vett a két- •Dldalú Gazdasági Vegyes Bizott­ságnak a nap folyamán befejező­dött kétnapos ülésszakán. Mint Friedhelm Ost államtit­kár a kabinet szóvivője később nemzetközi sajtóértekezletén kö­zölte; Kohl a jó légkörű véle­ménycserén ismételten kifejtet­te: Bonn nagy jelentőséget tulaj­donít a Szovjetunióhoz fűződő viszonynak, és szorgalmazta an­nak minden szinten való fejlesz­tését, élénkítését. Jelezte egyben, hogy véleménye szerint még sok a kiaknázatlan lehetőség, elsősor­ban a technológia, a környezet- védelem és a kultúra területén. Ugyancsak fontos témaként át­tekintették a leszerelés és a fegy­verkorlátozás időszerű kérdéseit, főként az európai közép-hatótá­volságú rakéták felszámolásának nullamegoldását. • Ost szerint mindkét fél aláhúzta érdekeltsé­gét abban, hogy még ebben az évben létrejöhessen az erre vo­natkozó megállapodás. A kancellár külön kiemelte a gazdasági érintkezés fontosságát, az ennek előmozdításában való nyugatnémet érdekeltséget, és utalt arra, hogy a politikai pár­beszéd jótékonyan hathat e kap­csolatok bővítésére is. Kohl is­mételten felajánlotta a nyugatné­met együttműködést a reaktor- technológia és a reaktorbizton­ság területén. Kohl kancellár üdvözletét küld­te Mihahil Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, rámu­tatva, hogy kormánya nagy ér­deklődéssel kíséri a szovjetunió­beli változásokat és reformokat. Megismételte továbbá a Nyiko- laj Rizskov szovjet miniszterel­nöknek szóló meghívását. Antonov és Genscher találko­zóján szintén szóba kerültek a rakétatárgyalások. A pápa találkozott a chilei ellenzékkel A harmadik napja Chilében tartózkodó II. János Pál pápa pénteken találkozott a polgári és a baloldali ellenzék megbí- •zottaival. Csütörtök este a pápa misét 'tartott a santiagói stadionban. A lelátókon helyet foglaló 90 ezer ember transzparensekkel és jel­szavak kiáltásával emlékeztette a vendéget, hogy a Piinochet-re- zsim ugyanezt a stadiont 14 év­vel ezelőtt koncentrációs tábor­ként használta, kínzásokra és kivégzésekre. Beszédében a pá­pa békés országépítő munkára, az erőszak és a gyűlölködés el­utasítására szólította fel az egy­begyűlteket. A chilei püspöki kar előtt is a „társadalmi békére”, a „lelkek megbékítésére”, a feszültségek és a megosztottság mérséklésé­be helyezte a hangsúlyt. Elutasí­totta a diktatúra elleni erőszakos fellépést. II. János Pál chilei látogatá­• II. János Pál pápa látogatása idején sorozatos tüntetések zajlanak le Chilében. A santiagói rohamrendőrség könnygázzal és vízágyúkkal támadott la diktatúra ellen tüntetőkre. sát a Pinochet-rezsim ellen tün­tetők és a rendőrség közti so­rozatos összecsapások kísérik. A felvonuló, másutt barikádokat építő emberek közül a rohamosz- tagok egyet megöltek, több szá­zat megsebesítettek, több száz embert pedig letartóztattak. Szombaton és vasárnap a pá­pa vidékre látogat, hétfőn dél­után — magyar idő szerint este — Argentínába utazik. Szovjet és magyar vezetők táviratváltása Magyarország nemzeti ünne­pe, fasizmus alóli felszabadulá­sának 42. évfordulója alkalmá­ból a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa, a szovjet nép szívé­lyes üdvözletét küldi Önöknek, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, és Minisztertaná­csának, valamint az egész ma­gyar népnek. A Szovjetunió nagyra értékeli, hogy testvéri országainkat az erős barátság szálai kapcsolják össze. Mély meggyőződésünk, hogy az együttműködés tovább­fejlődése, haladó formáinak meg­szilárdulása, a sokoldalú közös munka elmélyülése megfelel mindkét nép alapvető érdekei­nek, a szocializmus és a béke ügyének. A béke megőrzésének és meg­szilárdításának fontos tényező­je a Varsói Szerződés tagálla­mainak békeszerető politikája, amelyet az emberiség sorsa iránti nagyfokú felelősségérzet hatá­roz meg. A testvéri Magyarország nem­zeti ünnepén a szovjet emberek érzéseit kifejezve, kívánjuk Önöknek, kedves elvtársak, a ma­gyar kommunistáknak és a ma­gyar dolgozóknak, hogy a szo­cialista építésben, a békéért és A Magyar Szocialista Munkás­párt Közpopti Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében kö- szönetünket fejezzük ki nem­zeti ünnepünk, hazánk felsza­badulásának 42. évfordulója al­kalmából küldött üdvözletükért és jókívánságaikért. Az MSZMP és az SZKP, a magyar és a szovjet nép törté­nelmi kapcsolatai, szoros együtt­működése a marximus—leniniz- mus, a szocialista internaciona­lizmus elveire, céljaink és alap­vető érdekeink azonosságára, a a társadalmi haladásért folyta­tott harcukban sikerrel teljesít­sék az MSZMP XIII. kongresz- szusán kijelölt felelősségteljes fel­adatokat. kölcsönös előnyökre épülnek. Pártunk, kormányunk és népünk sikereket kíván a szovjet nép érdekeit sokoldalúan kifejező, az élet minden területére kiterjedő átalakítási programjának telje­sítéséhez. Ez alkalomból is szívből kí­vánunk további sikereket a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének és Minisztertanácsá­nak, a testvéri szovjet népnek az átalakítás nagy jelentőségű irányvonalának következetes megvalósításában. Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Az SZKP A Szovjetunió Központi Bizottsága Legfelsőbb Tanácsa A Szovjetunió Minisztertanácsa Üdvözletek a testvérmegyékből Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkal­mából levélben fejezték ki jókívánságaikat Bács- Kiskun jugoszláv, lengyel, olasz, román és szovjet krími testvérmegyéinek párt- és állami vezetői. V. Sz. Makarenko, az UKP Krím Területi Bizott­ságának első titkára és A. M. Roscsupkin, a terü­leti tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt ne­gyedszázad baráti kapcsolata mind közelebb hozta a dolgozó kollektívákat, az MSZBT tagcsoportokat és a fiatalokat. Méltatták továbbá a politikai, tár­sadalmi szervezetek, gazdaságok együttműködésé­nek eredményeit és a szélesedő intézményi, üzemi kapcsolatokat. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a testvérmegyékbe küldött válaszlevelükben megkö­szönték a jókívánságokat az ünnep alkalmából. Átadták a Kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket HETI VILÁGHÍRADÓ HÉTFŐ: Megkezdődtek Moszkvában a brit—szovjet tárgyalások. — Enyhült a feszültség Görögország és Törökország között, miután az ankarai kormány visszavonta a vitatott vizekről kutatóhajóját, és az azt kísérő hadihajóikat. KEDD: A Szovjetunióban visszautasították a francia hatóságok kém­kedési vádjait. —• II. János Pál pápa dél-amerikai kőrútjának el-' ső állomására, Uruguayba érkezett. SZERDA: Thatcher asszony moszkvai tárgyalásainak 'befejeztével Tbi­liszibe látogatott, majd onnan, hazautazott. — A hannoveri vásár alkalmából Helmut Kohl nyugatnémet kancellár eszmecserét foly­tatott a 'két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséről Günter Mittaggal, az NDK Államtanácsának elnökhelyettesével. CSÜTÖRTÖK: Miközben tüntetők ezreivel szemben lépett fel rendőr­sége, Pinochet tábornok fogadta II. János Pál pápát. — Az SZKP Politikai Bizottsága értékelte a szovjet—brit .tárgyalások eredmé­nyeit. PÉNTEK: Kohl 'kancellár és Genscher külügyminiszter megbeszélése Bonniban Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettessel. — A portugál baloldal bizalmatlansági indítványa a parlamentben. — Carlsison svéd miniszterelnök hivatalos látogatása Kínában. — A francia szocialisták kongresszusán az 1988-aS elnökválasztás előkészítéséről is tárgyalnak. A hét két kérdése: Miért minősíthető eredményesnek mindkét fél szempontjából a moszkvai Thatcher-látogatás? Egyet lehet érteni a tekintélyes londoni lap, a The Times vélemé­nyével: már az is eredmény, és nem is akármilyen', hogy a je­lentős témákban megmaradt el­lenféltek dacára kialakult a jó személyes kapcsolat a szovjet és a brit vezető között, akik nem kísérelték meg elkendőzni a né- •zeteliténéseiket, viszont egyet nem értésük nem vezetett a meg­beszélések kudarcáh oz ... Bonyo­lult ez a megállapítás? Igen. Csak a diplomatikus fogalmazás szán­déka diktálta ilyenné? Nem. Az úgynevezett csúcsdiplo­mácia hallatlan előnye, hogy le­hetővé válik a vezetőik személyes megismerkedése, érveik kölcsö­nös kifejtése és meghallgatása, egymás szándékainak jobb meg­ismerése. Hibás vagy veszélyes il­lúziók és előítéletek eloszlatásá­ra is jó az ilyen nyugodt légkö­rű .tárgyalás. Illúzió lett volna azt hiinimi, hogy Thatcher asszony jelentősen eltávolodott az ameri­kai állásponttól, a fegyverzetikor- látozás vagy a űrfegyverkezés dolgában. Ugyanakkor feltehető, hogy a brit vendég előítéletei például az emberi jogok szovjet­unióbelli kezelésének kérdésé­ben már nem maradtak meg. Ez uitóbbi témában a nyugati sajtó szenzációként tálalta; hogy Thatcher asszony magánjelle­gű ebéden láthatta vendégül And­rej Szaharov szovjet fizikust, aki a brit vendégnek elmondta, mennyire támogatja maga is Gor­Thatoh er asszony a Mihail Gor- bacsoval folytatott tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy min­denekelőtt a közepes hatótávolsá­gú rakétáikról szóló egyezmény megkötésére kell töreked nj, a megállapodás szigorú ellenőr­zésére, valamint szükség van a kisebb hatótávolságú rakéták korlátozására is. A brit—szovjet kétoldalú kap­csolatok terén előrelépést jelent, hogy Thatcher asszony látogatá­sa arcaiméból a Kremlben négy megál’apadánt írtak alá: a békés célú űrkutatásról, a Kreml és a Downing Street közötti közvetlen kormányközi kapcsolatok kor­szerűsítéséről, azaz új „forró drót” létesítéséről, új londoni szovjet és új moszkvai brit nagykövetség építéséről, továbbá az együttmű­ködés új irányairól' a tájékozta­tás; a kultúra és az oktatás terü­letén. Miért utasította el — egy hónap után — az olasz államfő Craxi lemondását? A háború utáni Olaszországban idestova félszáz miniszterei nők váltotta egymást a Ohiigi-palotá- ban. A legutóbbi, a szocialista Bettiin© Craxi rekordot döntött: 1200 napig volt kormányom1. Egy hónapia dobta be a törülközőt, mert ötpárti kabinetje már nem tudott egységesen állást fő elállni az ország gondjainak dolgában. A gazdasági nehézségektől egé­szen' a júniusban esedékes, az atomenergia igenlésének vagy az arról való lemondásnak a kérdé­sét felvető népszavazásig számos probléma jelentkezett, amelye­ket külicmiböző módon ítélnek meg az eddig a kormánykoalícióban volt pántok. Azok közül pedig a legnagyobb, a kereszténydemok­rata párt. elérkezettnek látta az időt. hcigy v'ssza,vegye a kor­mányaidat. Giulio Ánidreotti ed­digi külügyminiszter próbálko­zott a k ormányai aki tássial, de hasztalan, Cossiga elnök ezután — aa olasz történelemben páratlan mó­don — kommunista politikust, reáadásul egy asszonyt, Nilde Jot- tit, a képviselőház e'nölkét bízta meg az.zal a feladattak hogy tá­jékozódó jellegű konzultáció­kon mérje fel: milyenek az esé­lyek egy úi kormánykoalíció lét­rehozására ? Nilde Jotti asszony tárgyalá­sain sem bontakozott ki új lehe­tőség. Miután erről Francesco Cossigána'k beszámolt, az államfő ismét meglepő megoldásit válasz­tott: elutasította Craxi korábban már elfogadott lemondását, és visszautalta a kérdést a parlia­ment két háza elé. Tessék a hon­atyáknak döntenlök: bizalmat szavaznaik-e az eddigi koalíciós kormánynak ? Ha nem, akkor még egyértelműbben magukra vállalják a válság felelősségét. És ezzel együtt az előrehozott vá­lasztások kockázatát is! Mert ha újra megbuktatják az egyszer már lemondott Cráxi -kormányt, akkor nincs más hátra, mint hogy a terasz vesén az urnákhoz szó­lítsák az olasz választókat. Le­gyenek ők okosabbak. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából pénte­ken a Parlament kupolatermében átadták az idei Kiváló és Érde­mes Művész kitüntetéseket. Az eseményen megjelent Lázár György, a lyiinisztertanács elnö­ke, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tag­ja, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Ra­dies Katalin, az MSZMP KB tu­dományos közoktatási és kulturá­lis osztályának vezetője. Köpeczi Béla művelődési mi­niszter ünnepi beszédében emlé­keztetett rá: a felszabadulás év­fordulója immáron hosszú évek óta alkalmat ad arra, hogy a tár­sadalom elismerését fejezze ki a művészek iránt, akik alkotá­saikkal, személyes művészi je­lenlétükkel gazdagították éle­tünket. Olyan művészekről van szó. akik kiemelkedő tevékenysé­güket hosszú időn keresztül a jó, az igaz, a szép szolgálatába ál­lították. Ünnep számunkra, ha elismerésünket fejezhetjük ki munkásságukért, ha elmondhat­juk köszönetünket mindazért, amit nyújtottak ismeretben és esztétikai élvezetben, ha ez alka­lommal is kifejezhetjük a szocia­lista társadalom elkötelezettsé­gét a művészet nélkülözhetet­lensége mellett. Ezt követően a miniszter átad­ta a kitüntetéseket. A MAGYAR NÉPKÖZT ARS ASÄG KIVÁLÓ MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMET KAPOTT: Anna Margit festőművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Durkó Zsolt Kossuth- díjas és Erkel Ferenc-díjas zene­szerző, a Magyar Rádió zenei Osztályának lektora a Magyar Népköztársaság Érdemes Művé­sze, Hajnal Gabriella Munkácsy Miihály-díjas iparművész, gra­fikusművész, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze. Kal­már Magda, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas ma­gánénekese, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze, Koós Iván Jászai Mari-díjas báb- és díszlettervező, az Állami Báb­színház főtervezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művé­sze, Máté András Munkácsy Mi- hály-díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze, Mihályfi Imre, a Magyar Televízió SZOT-díjas és Balázs Béla-díjas rendezője, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze, Mikó András, a Magyar Állami Operaiház Kos- suth-díjas és Liszt Ferenc-díjas főrendezője, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze, Né­meth Sándor, a Fővárosi Ope­rett Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze, Pé­csi Ildikó, a Népszínház Jászai Mari-díjas színművésze, a Ma­gyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Sándor Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Bé­la-díjas filmrendezője, a Ma­gyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Sára Sándor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth-dí- jas, SZOT-díjas és Balázs Béla­díjas rendező-operatőre, a Ma­gyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Sinkó László, a Kató* na József Színház Jászai Mari­díjas színművésze, a Magyar Nép­köztársaság Érdemes Művésze, Szilágyi Tibor, a Vígszínház SZOT-díjas és Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze, Szo- boszlay Sándor, a veszprémi Pe­tőfi Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköz­társaság Érdemes Művésze, Vit- ray Tamás, Rózsa Ferenc-díjas szerkesztő riporter, a Magyar Te­levízió osztályvezetője. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMET KAPOTT: Bállá Demeter, a Lapkiadó Vál­lalat Balázs Béla-díjas fotóripor­tere, Balázsovits Lajos, a Ma­dách Színház Balázs Béla-díjas színművésze, Banovich Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendező­je, Bánki László, Erkel Ferenc- díjas dramaturg, a Magyar Te­levízió főszerkesztősége helyet­tes vezetője, Benedek György, Munkácsy Mihály-díjas festő­művész, szobrászművész, Bodnár Erika, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Bolmányi Ferenc festőművész, Csiszár Imre Jászai Mari-díjas rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője, Dar­vas Árpád, Munkácsy Mihály- díjas grafikusművész, Faludy László, a Pécsi Nemzeti Színház színésze, Farkas István, a BM Határőrség Központi Zenekara zenekari vezetője, Friedrich Adám, a Magyar Állami Hang­versenyzenekar Lisz Ferenc-dí­jas első kürtöse, Gálvölgyi Já­nos, a Thália Színház SZOT-dí­jas és Jászai Mari-díjas színmű­vésze, Gerzson Pál Munkácsy Mi­hály-díjas festőművész, a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola tanára, Gross Arnold, Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Gyarmathy Lívia, a Magyar Film­gyártó Vállalat SZOT-díjas és Balázs Béla-díjas rendezője, Hi­das Frigyes Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Horváth Gyula, a A Magyar Építőművészek Szö­vetségének székházában Somo­gyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter pénteken ki­lenc építész kimagasló munkássá­gát ismerte el Ybl Miklós-díjjal. Ebben a megtisztelő építőmű- vészi díjban részesült: Bach- mann Zoltán, a pécsi ókeresztény sírkamra feltárásáért, valamint építészetelméleti és -oktatási te­vékenységéért; Csizmár Gyula, a battonyai SOS-gyermekfalu la­kóépületeinek a tájba és az épí­tészeti környezetbe harmoniku­san beilleszkedő, építészetileg gazdagon megformált és egyben gazdaságos terveiért; Dobozi Miklós, a Béke Szálló és a Fla­menco Szálló rekonstrukciójának megtervezéséért; Jánossy Péter, az egri Almagyar utcai Tanácsi Adó- és Árhivatal épületének építészeti terveiért; Maár Már­Vidám Színpad Jászai Mari-dí­jas színművésze, Ispánki József, szobrászművész, Jandó Jenő Liszt Ferenc-díjas zongoramű­vész, az Országos Filharmónia szólistája, Keleti Éva, az Űj Tü­kör Balázs Béla-díjas képszer­kesztője, Kemény Henrik báb­színész, a Népművészet Mestere, Kocsár Miklós Erkel Ferenc- díjas zeneszerző, a Magyar Rá­dió főosztályvezető-helyettese, Kocsis Albert Liszt Ferenc-dí­jas hegedűművész, a Szombat­hely! Szimfonikus Zenekar szó­listája, Kozák László, a Vígszín­ház Jászai Mari-díjas színművé­sze, Lengyel Györgyné Kálmán Éva, a Magyar Szinkron és Video Vállalat Balázs Béla-díjas szink- rondramaturgja, Lubik Hedvig, Liszt Ferenc-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, Mes- tyán Tibor, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas főoperatőre, Nógrádi Róbert, Jászai Mari-dí­jas rendező, a Pécsi Nemzeti Szín­ház igazgatója, Oelmacher Anna, művészeti író, Pogány Judit, a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház Jászai Mari-díjas színművé­sze, Réti Csaba, a Szegedi Nem­zeti Színház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Rózsa János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Ba­lázs Béla-díjas rendezője, Sándor János, a Szegedi Nemzeti Szín­ház Jászai Mari-díjas főrende­zője, Seregi László, a Fővárosi Operett Színház Jászai Mari-dí­jas rendezője, Sudlik Mária, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, if). Schiffer Pál, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője, Schrammel Imre, Munkácsy Míhály-dijas kerami­kusművész, a Magyar Iparművé­szeti Főiskola docense, Szabadi Edit, a Magyar Állami Operaház. Liszt Ferenc-díjas magántánco- sa, Szekeres Károly, a Herendi Porcelángyár Városlődi Majoli­kagyára Munkácsy Mihály-díjas és SZOT-díjas tervező kerami­kusművésze, Takács Gábor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Ba­lázs Béla-díjas filmrendezője, Ternovszky Béla, a Pannónia Filmvállalat Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője, Turay Ida, a Thália Színház színművésze. ton, a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciójának építészeti ter­veiért; Tornai Endre, a bajai zsi­nagóga könyvtárrá alakításáért, az épület építészeti értékelnek megmentéséért, továbbá az Qránt Műszaki Főiskola és az algíri mozgásszervi rehabilitációs kór­ház építészeti terveiért; Tóth Zoltán, Baranya megye főépíté­sze e tisztségében végzett kiemel­kedő tevékenységéért, középüle­tek tervezéséért, valamint város- rendezési és épí.tészetelméletl tu­dományos munkásságáért; meg­osztva kapott díjait Parádi Ká­roly és Kertész András, nevelési létesítmények tervezéséért, ezen belül a főváros káposztásmegye­ri 16 tantermes gimnáziumának és a pestlőrinci Thököly úti 16 tantermes gimnáziumának épí­tészeti terveiért. (MTI) > bacsov reformprogramját! • ötnapos látogatást tett a Szovjetunióban Margaret Thatcher. A ké­pen: a brit miniszterelnök-asszony Mihail Gorbacsov és felesége tár. saságában a kremlbeli búcsúztatáson. (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) Kiosztották az Ybl Miklós-dijakat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents