Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
""VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE XLII. CVF. 80. SZÁM 1987. Április i. SZOMBAT Ára: 2,20 Ft Éljen április 4.! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A haladás többet, jobbat kíván mindenkitől Hámori Csaba rádió- és tévébeszéde A felszabadulás ünnepének előestéjén Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. A beszédet az alábbiakban közöljük. rakban, a földeken, a szellem műhelyeiben dől el. Határozott vezetésre, értő végrehajtásra van szükség az országban mindenütt. Nemzeti céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha képesek vagyunk igazodni a kor előrevivő áramlataihoz. A szocialista fejlődés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok érvényesítése végett is tanulságos a Szovjetunió példája. Az ott folyó átalakítás folyamata nap nap után bizonyítja, menynyi erőt képes a sok merész cél, a bizalom, az erkölcsi, politikai megtisztulás, a szocialista demokrácia kiszélesítése fölszabadítani. A Szovjetunió erőfeszítéseit hazánk népének osztatlan rokonszenve övezi. Kétszáz napig folyt hazánkban a háború. Katonák százezreinek lett örök nyugvóhelye a föld. A magyar nép hálával gondol a Szovjetunióra, a szovjet népre, amelynek a legtöbb jutott a borzalmakból és a legnagyobb áldozatot hozta a békéért, kegyelettel őrizzük azoknak a szovjet, bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai katonáknak az emlékét, akik a fasizmus ellen harcolva estek el ha- záhkban. Honfitársaink ezrei „ küzdöttek itthon és Európa más csataterein-- a/ népirtók ellen. Ezek «' magyar hazafiak vitték -^Tövább Dqzsa, Rákóczi, Kossuth zászlóit. §k éltették a Magyar Tanácsköztársaság internacionalista szeíl,§/líét. Fájdalommal gondolunk azokra is, akik Túráik bűnéből egy oktalan és igazságtalan háború frontkatonájként vesztették életüket. ■ \ T*"1 mberi életünknek, szo- • f~> cialista ' építőmunkánk- ' ; naR' közös feltétele a béke./ Napjainkra, ä nukleáris háború azono^r///fogalommá vált bolygónk pusztulásával. Támo- //gátjVtK azokat a kezdeményezéseket, amelyek a béke megőrzését, a nukleáris leszerelést a nemzetközi biztonság újszerű megközelítésével, nagyvonalú engedményeket is tartalmazó javaslatokkal igyekeznek elősegíteni. A szovjet javaslatok világméretű támogatása azt bizonyítja, hogy a béke fenntartása a népek közös akarata. Népünk megvalósíthatónak tartja a nukleáris fegyverektől mentes világot. Abban érdekelt, hogy szülessen megegyezés a hagyományos fegyverzet és a haderők lényeges csökkentéséről is, a fegyverkezési verseny fogalmát mielőbb váltsa fel a gazdasági, társadalmi, kulturális élet békés versengése. A tartós enyhülési folyamathoz mi is hozzá akarunk járulni. Ehhez hazánkban szilárd belső viszonyokra, nyitott és alkotó gondolkodásra, a szocialista demokrácia erősítésére van szükség. A magyar nép méltó emlékművet állított azoknak, akik a legtöbbet adták közös jövőnkért. Egy új társadalom emlékeztet rájuk, és egy olyan nép idézi alakjukat, amelynek van hite és ereje, hogy megvalósítsa mindazt, amit a béke első percei ígértek. T isztelt nézők! Kedves hallgatók! Köszöntőm önöket hazánk felszabadulásának ünnepén. Negyvenkét évvel ezelőtt egy elkínzott, a háborútól meggyötört nemzet emelte föl fejét, kezdte el sorsát, jövőjét formálni. Az emlékezet szétzilált, megcsonkított családok, lerombolt' házak, gyárak, hidak képét őrzi. Megrendítően nagy volt a pusztítás. Ám nekünk, mai magyaroknak megrendítő és csodálatra méltó az az alkotni, teremteni vágyás is, amely a mindent újrakezdő emberekben •munkált, bámulatosan rövid idő alatt sikerült eltakarítani a romokat, helyreállítani a civilizált élet alapvető feltételeit. Az, újjáépítésben kezdett testet ölteni az a nemzeti összefogás, amely mindmáig társadalmi fejlődésünk nagy és megőrzésre méltó értéke. Miben bízhattak a túlélők, akik nekifeszültek- a romoknak? A mi hazánkat ezer éve népe szorgos munkája, elszánt küzdelme és hazaszeretete vitte előbbre. Ez volt és ez maradt a magyarság hitének legfőbb tápláló ereje. Ebben bíztak azok is, akik a háború nyomában kezdtek új országot építeni. És még valamiben: egy új, minden kö- • rábbinál igazságosabb és \ 6m-, beribb társadalom megteremté-h seben. A szabadság első ’pétrcsi-v ben alighanem közelebbfnekHűnt ' a cél és egyenesebbnek áz \út,j mint amelyen a valóságban^ ár 4 \ nunk kellett. Ám épp a megpróbáló küzdelmek eredménye ¥z \ az anyagi és szellemi gyarapöct&s, : amely méltán vált ki tiszteletet '* mindenütt a világon. Szabadon, félelem nélkül élünk, tájékozódunk, utazunk. Nem sújt senkit1 hátrányos megkülönböztetés véleménye, vallása, nemzetiségi hovatartozása miatt. K evesen hitték az újrakezdés pillanatában, mekkora tekintélyt szerez majd viselőjének a magyar név, s hogy négy évtized múltán már a világűrből hoznak hírt magyar műszerek a Földre. Nagy út van mögöttünk. Korszakos vívmányokat mondhatunk magunkénak. A 42 év nagyléptékű átalakítási folyamatai, politikai küzdelmei, a sikerek és a tragédiák messzeha- tó tanulságokat hordoznak. Azt, hogy népünk önmaga formált rendben kíván élni és alkalmazkodni a világ változásaihoz. Történelmünknek még nem volt eredményesebb szakasza, mint az utóbbi négy évtized. Múltjához képest jól él az ország. S mégis mind többeket kísért közös jövőnkért érzett aggodalom. Fejlődésünk lelassult, késve és nehezen alkalmazko-. dunk a világgazdaság új követelményeihez. Egy ideig úgy tűnt: csupán átmeneti gazdasági zavarokkal küszködünk. Ma már világos, mélyebbre kell ásnunk, ha megtorpanásunkat elemezzük. A továbbhaladás csak az egész társadalom teljesítő- képességének növelésével sikerülhet. Hasonló vízválasztó előtt állnak a világ országai, mint álltak majd két évszázada a gőzgép megjelenésekor. Az akkor káprázatosnak tűnő sistergő masinák kiszorították az öregebb szerszámokat a műhelyekből, mind nagyobb részt kérve az emberek szokásaiból, gondolataiból, átformálták a társadalmak rendjét, s új sorrendet állítottak az országok között. Napjainkban valami hasonlót tesz az elektronika, az informatika. Néhány éve még az volt a mérnökök, a vezetők feladata, hogy a kor tudományos, műszaki eredményeit folyamatosan, nagyobb zökkenők nélkül iktassák a termelés menetébe. Ma már ez keS nőségileg új technokultúrát kell a tár- md j éhez illeszteni. átalakításhoz új kellenek, fel kell dítani a .társada- lévő szynhyadó erőforrásokat. Csak-«"-teljesítmény^, elv következetes alkalmazásé-' vakogyoi-síthatunk. Érdem csajé, ,„á*. lehet,' ami teljesítményhez köthető^ A tudás/Stts.. műveltség, váljék vonzó értékké,';:az emberek vágyait, céljait \ ezek- kormányozzak. \ / ___ N ekünk mojk-kelljolyan környezetet -formáim, /amely nem fe^úpén alkalmas/® új befogadására/ de oijrafi érjtékrend mun- jjfiíl jáennéj- „amely/ kényszerít a /több,.-íC-jobb keresésére. Ez az !ut -Sbserh volt „^konfliktusoktól : mentes. A kibontakozás, a sze- lel^ív fejlesztés elkerülhetetlen feszültségekkel jár .együtt, snem ! ritkán Jkeserű döhtefeket kell „hozni. A szocialista-'/társadalom lényegéből fakadóan 'azonban a társadéin)! igazságosságon, \ at humánum elvén, pem eshet csorba, 'A' dolgozó emberek készék még többet tenni, s vállalni meggyőző, értelmes célokért. A tét nagy. A párt közös gondolkodásra és cselekvésre hív, vállalja és viseli a vezetés felelősségét. A változások, a reformok ezután is megkövetelik a párt általános érdekegyeztető munkáját, a fő folyamatok politikai irányítását. A demokrácia fogalma nem a parttalan viták jelölésére szolgál. Tovább kell tanulnunk tisztelni a különböző, gyakran kisebbségi véleményeket, ugyanakkor kellő önfegyelemmel végrehajtani a többség akaratát. A szövetségi politika a közmegegyezés folyamatos megújítását jelenti. Így erősíthető az a bizalom, amely a Magyar Szocialista Munkáspártot alkalmassá teszi történelmi küldetésére. V álaszút előtt állunk. A haladás többet, jobbat kíván mindenkitől. A hely- benjárás csak ideig-óráig tarthatja meg országunkat a közepesen fejlettek csoportjában is. Ne engedjük eredményeinket értékük alatt mérni, mert a kishitűség, a bizalmatlanság lefegyverző. A nemzet hit és önbecsülés nélkül nem képes állni a kor kihívását. Jövőnk a gyáÜnnepi nagygyűlés Kecskeméten Magyarország nemzeti ünnepe, szabadságunk 42. születés- napja tiszteletére ünnepi nagygyűlést rendeztek tegnap délután Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola nagytermében. A Himnusz el- éneklése után Bodor Pál előadásában hangzott el Garay Gábor Az új kor nyitánya című verse, majd a kecskeméti állami zeneiskola tanáraiból alakult kvintett és a Bányai Júlia Gimnázium énekkara adott műsort. Ezt követően Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Babinyecz Ferencet, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkárát, Tóhai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Valerij Grigorjevics Avvakumov gárdavezérőrnagyot, a hazánkban ideiglenesen állomásozó magasabb egység parancsnokát, valamint a megye párt-, állami és társadalmi életének más vezetőit. Külön köszöntötte Bács-Kiskun testvérmegyéje kommunistáinak küldöttségét, a hős Keres és Sze- vasztopol város képviselőit, s Pavel Pavlovics Paskovot, a Krím területi pártbizottság osztályvezetőjét; a« delegáció vezetőjét. Majd Szabó Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója lépett a szónoki emelvényre. (Ünnepi beszédétlapunk 3. oldalán ismertetjük.) A beszéd elhangzása után P. P. Paskov kért szót. Felszólalásában kiemelte, hogy az utóbbi években a Krím terület és Bács- Kiskun megye baráti kapcsolatai minőségileg magasabb szintre emelkedtek. Majd így folytatta: Nagyon fontos, hogy az együttműködés olyan, gyümölcsöző, új formáit alkalmazzuk a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, amelyek meggyorsítják a technikai haladást. Az internacionalista együttműködésbe be kell vonni a kezdeményező emberek ezreit, mindenekelőtt a tudni és cselekedni vágyó fiatalokat. Jelenleg a Krím terület dolgozói is nagy erőfeszítéseket tesznek e feladatok megoldására. Nálunk is, akárcsak az egész Szovjetunióban, folytatódik az átalakítás, a visszahúzó jelenségek leküzdése. Beszédének végén új munkasikereket, boldogságot és békét kívánt minden magyar családnak. Ezt követően V. G. Avvakumov köszöntötte a nagygyűlést. Kifejezte reményét, hogy a világ békeszerető erői elhárítják a nukleáris háború veszélyét az emberiség feje felől. Mert társadalmat építeni csak békében le- 'het — mondotta. Majd beszéde végén a megyei és a városi párt- bizottság titkárainak külön is átadta a Szovjetunió írásbeli köszöntőjét. Bodóczky László bejelentette, hogy a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat kollektíváját a Magyar —Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús plakettel tüntette ki. Az elismerést a tagcsoport képviselői Budapesten vették át. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői végül közösen elénekelték az Intennaci on álét. T. B. Kiskunfélegyházával ismerkedett a krími testvérmegye pártküldöttsége Csütörtökön kereskedelmi egységek megtekintésével folytat- . ta látogatását a Krími testvérmegye pártdelegációja, amely P. P. Paskovnak, az UKP Krím Területi Bizottsága osztályvezetőjének vezetésével tartózkodik Bács-Kiskunban. A vendégek dir. Matos Lászlónak, á megyei tanács elnökhelyettesének társaságában Kecskeméten egyebek közt megnézték a Vidia raktáráruházát, majd Kiskunfélegyházára utaztak. Itt fogadta a küldöttséget Szta- nojev András, a városi pártbizottság első titkára, és tájékoztatást adott a város életéről. Ezután a delegáció tagjai Kalmár Pál igazgató kalauzolásával megtekintették a Szigma Kereskedelmi Vállalat helyi üzleteit — a műszaki áruházát, a bútor-, a papír- és az üvegboltot. Felkeresték a Centrum Áruházát, az építők boltját, valamint a cipészipari szövetkezet üzletét és az Integrál Áfész mezőgazdasági szakboltját. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Horváth Gá- borné téeszelnök beszélt a közös gazdaság tevékenységéről. P. P. Paskov a körzeti pártszékházban pártbizottsági tagok, pártvezetőségi titkárok, gazdasági vezetők és propagandisták számára tartott előadást a Szovjetunió és a krími terület időszerű, gazdasági, társadalmi kérdéseiről. A tegnapi napot a delegáció ismét Kecskeméten töltötte, részt Vett a felszabadulás 42. évfordulója alkalmából a műszaki főiskolán rendezett megyei nagygyűlésen, majd a szovjet vendégek a műszaki kutatásokról és a felsőoktatásról folytattak eszmecserét dr. Kulcsár Bélával, a főiskola főigazgatójával. A testvérmegye küldöttsége ma, látogatásának zárónapján, részt vesz a koszorúzás! ünnepségeken. V. T. Értő közösség tudhatja magáénak Felavatták Somogyi Árpád szobrát Kunszentmiklóson Raszter Károly: A szabadság napja Az idei tavaszt rangos rendezvénysorozat köszöntötte Kiunszentmiklóson. Március 15-e tiszteletére ott rendezték meg a FIN megyei megnyitóját, a Pe- tőfi-emlékhelyek országos találkozóját. Irodalomtörténeti gyűjteményt avattak az egykori Virágh- kúria patinás épületében. A program tegnap délután folytatódott: a városi jogú nagyközség főterén, felavatták Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrászművész egész alakos bronz alkotását, A számadót. A hangulatos ünnepségen Mózes Ernő tanácselnök üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt a szobor avatására. Dr. Villányi Miklós beszédében az új Somogyi- alkotás és a Felső-Kiskunság fővárosa, a „pásztornépek Rómája” találkozását üdvözölte. „Kunszentmiklóson — mondotta —, valóban értő, érző közösség tudhatja magáénak e remekül .kitalált’ figurát.” Somogyi Árpád, aki a korszerű realizmus híveként, a modern szobrászat összegező tanulságaira támaszkodva mintázta meg a karakteres „pásztorkirályt”, nyugodt lehet, ha valahol, itt a lassan várossá érő községben megértik ércbe vésett üzenetét. A szobor leleplezését követően az általános művelődési központban folytatódott a rendezvény. Dr. Szenti János, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője, a nagyközség megyei tanácstagja emlékezett meg felszabadulásunk 42. évfordulójáról, majd a kecskeméti zeneiskola, tanárai adtak hangversenyt, és megnyílt a Somogyi Árpád kis- plasztikáiit bemutató tárlat is. F. P. J.
