Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

""VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE XLII. CVF. 80. SZÁM 1987. Április i. SZOMBAT Ára: 2,20 Ft Éljen április 4.! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A haladás többet, jobbat kíván mindenkitől Hámori Csaba rádió- és tévébeszéde A felszabadulás ünnepének előestéjén Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. A beszédet az alábbiakban közöljük. rakban, a földeken, a szellem műhelyeiben dől el. Határozott vezetésre, értő végrehajtásra van szükség az országban min­denütt. Nemzeti céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha képesek vagyunk igazodni a kor előrevi­vő áramlataihoz. A szocialista fejlődés általános törvénysze­rűségei és a nemzeti sajátossá­gok érvényesítése végett is ta­nulságos a Szovjetunió példája. Az ott folyó átalakítás folyamata nap nap után bizonyítja, meny­nyi erőt képes a sok merész cél, a bizalom, az erkölcsi, politikai megtisztulás, a szocialista de­mokrácia kiszélesítése fölszaba­dítani. A Szovjetunió erőfeszí­téseit hazánk népének osztatlan rokonszenve övezi. Kétszáz napig folyt hazánk­ban a háború. Katonák százez­reinek lett örök nyugvóhelye a föld. A magyar nép hálával gon­dol a Szovjetunióra, a szovjet népre, amelynek a legtöbb ju­tott a borzalmakból és a legna­gyobb áldozatot hozta a békéért, kegyelettel őrizzük azoknak a szovjet, bolgár, jugoszláv, ro­mán, angol és amerikai kato­náknak az emlékét, akik a fasiz­mus ellen harcolva estek el ha- záhkban. Honfitársaink ezrei „ küzdöttek itthon és Európa más csataterein-- a/ népirtók ellen. Ezek «' magyar hazafiak vitték -^Tövább Dqzsa, Rákóczi, Kossuth zászlóit. §k éltették a Magyar Tanácsköztársaság internacio­nalista szeíl,§/líét. Fájdalommal gondolunk azok­ra is, akik Túráik bűnéből egy oktalan és igazságtalan háború frontkatonájként vesztették éle­tüket. ■ \ T*"1 mberi életünknek, szo- • f~> cialista ' építőmunkánk- ' ; naR' közös feltétele a bé­ke./ Napjainkra, ä nukleáris há­ború azono^r///fogalommá vált bolygónk pusztulásával. Támo- //gátjVtK azokat a kezdeményezé­seket, amelyek a béke megőrzé­sét, a nukleáris leszerelést a nemzetközi biztonság újszerű megközelítésével, nagyvonalú en­gedményeket is tartalmazó ja­vaslatokkal igyekeznek elősegí­teni. A szovjet javaslatok világ­méretű támogatása azt bizonyít­ja, hogy a béke fenntartása a népek közös akarata. Népünk megvalósíthatónak tartja a nuk­leáris fegyverektől mentes vilá­got. Abban érdekelt, hogy szü­lessen megegyezés a hagyomá­nyos fegyverzet és a haderők lé­nyeges csökkentéséről is, a fegy­verkezési verseny fogalmát mi­előbb váltsa fel a gazdasági, tár­sadalmi, kulturális élet békés versengése. A tartós enyhülési folyamat­hoz mi is hozzá akarunk járulni. Ehhez hazánkban szilárd belső viszonyokra, nyitott és alkotó gondolkodásra, a szocialista de­mokrácia erősítésére van szük­ség. A magyar nép méltó emlék­művet állított azoknak, akik a legtöbbet adták közös jövőnkért. Egy új társadalom emlékeztet rájuk, és egy olyan nép idézi alakjukat, amelynek van hite és ereje, hogy megvalósítsa mind­azt, amit a béke első percei ígér­tek. T isztelt nézők! Kedves hall­gatók! Köszöntőm önö­ket hazánk felszabadu­lásának ünnepén. Negyvenkét évvel ezelőtt egy elkínzott, a háborútól meggyö­tört nemzet emelte föl fejét, kezdte el sorsát, jövőjét formál­ni. Az emlékezet szétzilált, meg­csonkított családok, lerombolt' házak, gyárak, hidak képét őr­zi. Megrendítően nagy volt a pusztítás. Ám nekünk, mai ma­gyaroknak megrendítő és cso­dálatra méltó az az alkotni, te­remteni vágyás is, amely a min­dent újrakezdő emberekben •munkált, bámulatosan rövid idő alatt sikerült eltakarítani a ro­mokat, helyreállítani a civili­zált élet alapvető feltételeit. Az, újjáépítésben kezdett testet öl­teni az a nemzeti összefogás, amely mindmáig társadalmi fej­lődésünk nagy és megőrzésre méltó értéke. Miben bízhattak a túlélők, akik nekifeszültek- a romoknak? A mi hazánkat ezer éve népe szorgos munkája, elszánt küz­delme és hazaszeretete vitte előbbre. Ez volt és ez maradt a magyarság hitének legfőbb táp­láló ereje. Ebben bíztak azok is, akik a háború nyomában kezd­tek új országot építeni. És még valamiben: egy új, minden kö- • rábbinál igazságosabb és \ 6m-, beribb társadalom megteremté-h seben. A szabadság első ’pétrcsi-v ben alighanem közelebbfnekHűnt ' a cél és egyenesebbnek áz \út,j mint amelyen a valóságban^ ár 4 \ nunk kellett. Ám épp a megpró­báló küzdelmek eredménye ¥z \ az anyagi és szellemi gyarapöct&s, : amely méltán vált ki tiszteletet '* mindenütt a világon. Szabadon, félelem nélkül élünk, tájékozó­dunk, utazunk. Nem sújt senkit1 hátrányos megkülönböztetés vé­leménye, vallása, nemzetiségi ho­vatartozása miatt. K evesen hitték az újrakez­dés pillanatában, mekko­ra tekintélyt szerez majd viselőjének a magyar név, s hogy négy évtized múltán már a világűrből hoznak hírt ma­gyar műszerek a Földre. Nagy út van mögöttünk. Kor­szakos vívmányokat mondha­tunk magunkénak. A 42 év nagyléptékű átalakítási folya­matai, politikai küzdelmei, a si­kerek és a tragédiák messzeha- tó tanulságokat hordoznak. Azt, hogy népünk önmaga formált rendben kíván élni és alkalmaz­kodni a világ változásaihoz. Történelmünknek még nem volt eredményesebb szakasza, mint az utóbbi négy évtized. Múltjához képest jól él az or­szág. S mégis mind többeket kí­sért közös jövőnkért érzett ag­godalom. Fejlődésünk lelassult, késve és nehezen alkalmazko-. dunk a világgazdaság új köve­telményeihez. Egy ideig úgy tűnt: csupán átmeneti gazdasá­gi zavarokkal küszködünk. Ma már világos, mélyebbre kell ás­nunk, ha megtorpanásunkat ele­mezzük. A továbbhaladás csak az egész társadalom teljesítő- képességének növelésével sike­rülhet. Hasonló vízválasztó előtt áll­nak a világ országai, mint áll­tak majd két évszázada a gőz­gép megjelenésekor. Az akkor káprázatosnak tűnő sistergő masinák kiszorították az öre­gebb szerszámokat a műhelyek­ből, mind nagyobb részt kérve az emberek szokásaiból, gondo­lataiból, átformálták a társadal­mak rendjét, s új sorrendet ál­lítottak az országok között. Nap­jainkban valami hasonlót tesz az elektronika, az informatika. Néhány éve még az volt a mér­nökök, a vezetők feladata, hogy a kor tudományos, műszaki ered­ményeit folyamatosan, nagyobb zökkenők nélkül iktassák a ter­melés menetébe. Ma már ez ke­S nőségileg új techno­kultúrát kell a tár- md j éhez illeszteni. átalakításhoz új kellenek, fel kell dítani a .társada- lévő szynhyadó erő­forrásokat. Csak-«"-teljesítmény^, elv következetes alkalmazásé-' vakogyoi-síthatunk. Érdem csajé, ,„á*. lehet,' ami teljesítményhez köthető^ A tudás/Stts.. műveltség, váljék vonzó értékké,';:az embe­rek vágyait, céljait \ ezek- kor­mányozzak. \ / ___ N ekünk mojk-kelljolyan kör­nyezetet -formáim, /amely nem fe^úpén alkalmas/® új befogadá­sára/ de oijrafi érjtékrend mun- jjfiíl jáennéj- „amely/ kényszerít a /több,.-íC-jobb keresésére. Ez az !ut -Sbserh volt „^konfliktusoktól : mentes. A kibontakozás, a sze- lel^ív fejlesztés elkerülhetetlen feszültségekkel jár .együtt, snem ! ritkán Jkeserű döhtefeket kell „hozni. A szocialista-'/társadalom lényegéből fakadóan 'azonban a társadéin)! igazságosságon, \ at humánum elvén, pem eshet csor­ba, 'A' dolgozó emberek készék még többet tenni, s vállalni meg­győző, értelmes célokért. A tét nagy. A párt közös gon­dolkodásra és cselekvésre hív, vállalja és viseli a vezetés fe­lelősségét. A változások, a re­formok ezután is megkövetelik a párt általános érdekegyeztető munkáját, a fő folyamatok poli­tikai irányítását. A demokrácia fogalma nem a parttalan viták jelölésére szolgál. Tovább kell tanulnunk tisztelni a különböző, gyakran kisebbségi véleménye­ket, ugyanakkor kellő önfegye­lemmel végrehajtani a többség akaratát. A szövetségi politika a közmegegyezés folyamatos megújítását jelenti. Így erősíthe­tő az a bizalom, amely a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot al­kalmassá teszi történelmi kül­detésére. V álaszút előtt állunk. A ha­ladás többet, jobbat kí­ván mindenkitől. A hely- benjárás csak ideig-óráig tart­hatja meg országunkat a köze­pesen fejlettek csoportjában is. Ne engedjük eredményeinket értékük alatt mérni, mert a kis­hitűség, a bizalmatlanság le­fegyverző. A nemzet hit és ön­becsülés nélkül nem képes állni a kor kihívását. Jövőnk a gyá­Ünnepi nagygyűlés Kecskeméten Magyarország nemzeti ünne­pe, szabadságunk 42. születés- napja tiszteletére ünnepi nagy­gyűlést rendeztek tegnap délután Kecskeméten, a Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskola nagytermében. A Himnusz el- éneklése után Bodor Pál elő­adásában hangzott el Garay Gábor Az új kor nyitánya című verse, majd a kecskeméti állami zeneiskola tanáraiból alakult kvintett és a Bányai Júlia Gim­názium énekkara adott műsort. Ezt követően Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnök­ségben helyet foglaló Babinyecz Ferencet, az MSZMP Bács-Kis­kun Megyei Bizottságának tit­kárát, Tóhai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyette­sét, Valerij Grigorjevics Avva­kumov gárdavezérőrnagyot, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó magasabb egység pa­rancsnokát, valamint a megye párt-, állami és társadalmi éle­tének más vezetőit. Külön kö­szöntötte Bács-Kiskun testvér­megyéje kommunistáinak kül­döttségét, a hős Keres és Sze- vasztopol város képviselőit, s Pavel Pavlovics Paskovot, a Krím területi pártbizottság osz­tályvezetőjét; a« delegáció veze­tőjét. Majd Szabó Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója lépett a szónoki emelvényre. (Ünnepi beszédétla­punk 3. oldalán ismertetjük.) A beszéd elhangzása után P. P. Paskov kért szót. Felszólalásá­ban kiemelte, hogy az utóbbi években a Krím terület és Bács- Kiskun megye baráti kapcsola­tai minőségileg magasabb szint­re emelkedtek. Majd így foly­tatta: Nagyon fontos, hogy az együttműködés olyan, gyümöl­csöző, új formáit alkalmazzuk a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, amelyek meg­gyorsítják a technikai haladást. Az internacionalista együttmű­ködésbe be kell vonni a kezde­ményező emberek ezreit, min­denekelőtt a tudni és cseleked­ni vágyó fiatalokat. Jelenleg a Krím terület dolgozói is nagy erőfeszítéseket tesznek e felada­tok megoldására. Nálunk is, akár­csak az egész Szovjetunióban, folytatódik az átalakítás, a visszahúzó jelenségek leküzdé­se. Beszédének végén új mun­kasikereket, boldogságot és bé­két kívánt minden magyar csa­ládnak. Ezt követően V. G. Avvaku­mov köszöntötte a nagygyűlést. Kifejezte reményét, hogy a vi­lág békeszerető erői elhárítják a nukleáris háború veszélyét az emberiség feje felől. Mert társa­dalmat építeni csak békében le- 'het — mondotta. Majd beszéde végén a megyei és a városi párt- bizottság titkárainak külön is átadta a Szovjetunió írásbeli köszöntőjét. Bodóczky László bejelentette, hogy a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat kollektíváját a Magyar —Szovjet Baráti Társaság arany­koszorús plakettel tüntette ki. Az elismerést a tagcsoport kép­viselői Budapesten vették át. Az ünnepi nagygyűlés részt­vevői végül közösen elénekelték az Intennaci on álét. T. B. Kiskunfélegyházával ismerkedett a krími testvérmegye pártküldöttsége Csütörtökön kereskedelmi egy­ségek megtekintésével folytat- . ta látogatását a Krími testvér­megye pártdelegációja, amely P. P. Paskovnak, az UKP Krím Területi Bizottsága osztályve­zetőjének vezetésével tartózko­dik Bács-Kiskunban. A vendé­gek dir. Matos Lászlónak, á me­gyei tanács elnökhelyettesének társaságában Kecskeméten egye­bek közt megnézték a Vidia rak­táráruházát, majd Kiskunfél­egyházára utaztak. Itt fogadta a küldöttséget Szta- nojev András, a városi pártbi­zottság első titkára, és tájékoz­tatást adott a város életéről. Ez­után a delegáció tagjai Kalmár Pál igazgató kalauzolásával meg­tekintették a Szigma Kereske­delmi Vállalat helyi üzleteit — a műszaki áruházát, a bútor-, a papír- és az üvegboltot. Felke­resték a Centrum Áruházát, az építők boltját, valamint a ci­pészipari szövetkezet üzletét és az Integrál Áfész mezőgazdasági szakboltját. A Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben Horváth Gá- borné téeszelnök beszélt a kö­zös gazdaság tevékenységéről. P. P. Paskov a körzeti párt­székházban pártbizottsági ta­gok, pártvezetőségi titkárok, gazdasági vezetők és propagan­disták számára tartott előadást a Szovjetunió és a krími terület időszerű, gazdasági, társadalmi kérdéseiről. A tegnapi napot a delegáció ismét Kecskeméten töltötte, részt Vett a felszabadulás 42. évfor­dulója alkalmából a műszaki fő­iskolán rendezett megyei nagy­gyűlésen, majd a szovjet vendé­gek a műszaki kutatásokról és a felsőoktatásról folytattak esz­mecserét dr. Kulcsár Bélával, a főiskola főigazgatójával. A testvérmegye küldöttsége ma, látogatásának zárónapján, részt vesz a koszorúzás! ünnepsége­ken. V. T. Értő közösség tudhatja magáénak Felavatták Somogyi Árpád szobrát Kunszentmiklóson Raszter Károly: A szabadság napja Az idei tavaszt rangos rendezvénysorozat köszön­tötte Kiunszentmiklóson. Március 15-e tiszteletére ott rendezték meg a FIN megyei megnyitóját, a Pe- tőfi-emlékhelyek országos találkozóját. Irodalom­történeti gyűjteményt avattak az egykori Virágh- kúria patinás épületében. A program tegnap délután folytatódott: a városi jogú nagyközség főterén, felavatták Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrászművész egész alakos bronz alkotását, A számadót. A hangulatos ünnepségen Mózes Ernő tanácsel­nök üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt a szobor avatására. Dr. Villányi Miklós beszédében az új Somogyi- alkotás és a Felső-Kiskunság fővárosa, a „pásztor­népek Rómája” találkozását üdvözölte. „Kunszent­miklóson — mondotta —, valóban értő, érző közös­ség tudhatja magáénak e remekül .kitalált’ figu­rát.” Somogyi Árpád, aki a korszerű realizmus hí­veként, a modern szobrászat összegező tanulságaira támaszkodva mintázta meg a karakteres „pásztor­királyt”, nyugodt lehet, ha valahol, itt a lassan vá­rossá érő községben megértik ércbe vésett üzene­tét. A szobor leleplezését követően az általános mű­velődési központban folytatódott a rendezvény. Dr. Szenti János, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság vezetője, a nagyközség megyei tanácstagja emlékezett meg felszabadulásunk 42. évfordulójá­ról, majd a kecskeméti zeneiskola, tanárai adtak hangversenyt, és megnyílt a Somogyi Árpád kis- plasztikáiit bemutató tárlat is. F. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents