Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-28 / 99. szám

2 © PETŐFI NÉPE • 1981. április 28, események sorokban MOSZKVA Georgi Atanaszov bolgár mi­niszterelnök a szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A vendéget a repülőté­ren Nyikolaj Rizskov, a szovjet minisztertanács elnöke és más hi­vatalos személyiségek üdvözöl­ték. KABUL Katonai díszszemlével és a dol­gozók felvonulásával emlékez­tek meg hétfőn Kabul főterén az afganisztáni forradalom 9. évfor­dulójáról. A díszszemlét Moham­mad Ráfi nemzetvédelmi minisz­ter fogadta, majd ünnepi beszé­det mondott. MADRID Barcelónában vasárnap a Vörös Brigádok elnevezésű olasz terro­rista szervezet újabb két tagját vették őrizetbe. A spanyol ható­ságok az olasz rendőri szervekkel együttműködve két napon belül az ötödik olyan személyt fogták el, akiket terrorcselekmények végrehajtásával vádolnak. ROMA Csaknem megbénult a vonat­közlekedés Olaszországban va­sárnap este, amikor a vasutasok huszonnégy órás sztrájkot kezd­tek. A munkabeszüntetés hétfőn este ér véget. A sztrájk az olasz államvasutak több mint kétszáz­ezer alkalmazottját érinti, akik az új, számukra előnyösebb kol­lektív szerződések mielőbbi meg­kötését követelik. A római repü­lőtereken szintén egynapos sztráj­kot tartanak a dolgozók. Linnasz fellebbezhet MOSZKVA , „ ;• Kari Linnasz háborús bűnössel — akit az Egyesült Államokból nemrég deportáltak a Szovjet­unióba — ismertették az észtor­szági legfelsőbb bíróság még 1962-ben, a vádlott távollétében hozott ítéletét — jelentették be hétfőn Tallinnban. Az Egyesült Államokban buj­káló észt háborús bűnös perének tárgyalását — a szovjet törvé­nyeknek megfelelően — annak idején még távollétében is meg­tartották, s az észtországi legfel­sőbb bíróság a legsúlyosabb bün­tetésre, golyó általi halálra ítél­te. Linnasznak joga van a fel­lebbezésre; ennek kapcsán — eleget téve kérésének — lehetővé tették, hogy ügyvédi segítséget kérjen. A háborús bűnöst tájé­koztatták arról is, hogy jogában áll kegyelmi kérvényt benyújta­ni, amelyet a szovjet jogrendnek megfelelően bírálnak el. JASSZER ARAFAT NYILATKOZATA Egységben kétségek között A palesztin parlament algíri egységkongresszusa után Jasszer Arafat, az újraválasztott vb-el- nök, sajtóértekezletet tartott. Be­jelentette, hogy a megújított vég­rehajtó bizottság tanulmány­csoportot állított fel. Ennek az lesz a feladata, hogy keresse a megbékélés lehetőségét a PFSZ- be vissza nem tért frakciókkal (Népi Front Palesztina Felszaba­dításáért Főparancsnokság, -El Szaika. Népi Harci Front). A végrehajtó bizottság — közölte Arafat — megkérte Bendzsedid Sadli algériai államfőt arra, hogy építse újjá a PFSZ és Szíria kap­csolatait. — Üj lapot szeretnénk nyitni, kinyújtjuk hát kezünket szíriai fivéreink felé — mondot­ta Arafat. Megerősítette az algíri doku­mentumoknak azt az alaptételét, hogy a közel-keleti rendezés leté­teményese csakis egy olyan nemzetközi konferencia lehet, amelyen jelen vannak az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, a többi érdekelt fél, kö­zöttük, egyenrangú státusban, a PFSZ. Arab—izraeli konföderá­cióról nem lehet szó — fűzte hozzá —, de „ha arab és zsidó közösségekből álló palesztin ál­lam tervét hozzák elém, már holnap az ENSZ-be megyek, hogy aláírjam” — jelentette ki. A legnagyobb palesztin tö­mörülések egységének ára tud­valevőleg az volt, hogy Arafat mondja fel a Jordániával kötött egyezséget, s hogy határolódjék el Egyiptomtól. Ez Algírban, ud­varias szavakkal, megtörtént. Ar­ról, hogy Hosznl Mubarak elnök mit szól majd a történtekhez, Arafat láthatólag nem szívesen nyilatkozott. Mégis szokatlan mozzanata volt a sajtókonferen­ciának az, hogy bejelentették: a kairói járat indul, s az egyipto­mi riportereknek távozniok kell. Búcsúzóul Arafat minden egyip­tomi újságírót megölelt. Ezalatt Kairóban a vezető lap, az Al-Ahram, algíri különtudó- sítást küldött nyomdába, benne Arafat exkluzív nyilatkozatá­val. Arafat közölte: „A közös arab érdekekből kiindulva a to­vábbiakban is az egyiptomi— palesztin kapcsolatok előmozdí­tásán fáradozunk. Megerősíthe­tem, hogy stratégiai viszonyunk­hoz senki sem nyúlhat hozzá. Egyiptom a palesztinok őszinte támogatója. Soha nem engedjük meg azt, hogy bekövetkezzék bármi, ami ezt a kapcsolatot érintheti.” Chirac a Gorbacsov-javaslat ellen Margaret Thatcher francia ven­dégének, Jacques Chirac minisz­terelnöknek engedte át azt a le­hetőséget, hogy tájékoztassa a sajtót vasárnap folytatott négy­órás eszmecseréjükről. A brit kormányfő vidéki rezidenciá­ján lezajlott megbeszélésüket követően Chirac „veszedelmes­nek” nyilvánította azt a Gorba- csou-javaslatot, hogy — párhu­zamosan a közepes hatótávolsá­gú eurorakétákkal — a rövid ha­tótávolságú nukleáris rakéta­fegyverek teljes osztályát is szá­molják fel. A brit kormányfői hi­vatal nem volt hajlandó tisztáz­ni, vajon Thatcher asszony egyet­értett-e francia vendégével a szovjet javaslat megítélésében A The Times hétfői jelentése szerint a brit kormányfő „gon­dosan ügyel arra, hogy a jelen­legi szakaszban ne tárja fel kár­tyáit”. A lap emlékeztet Thatcher asszonynak arra az ismételten hangoztatott álláspontjára, hogy a nukleáris fegyverek a belátha­tó .jövőben „nélkülözhetetlenek”. Ez azonban — fűzi hozzá a The Times — „nem jelenti szükség­szerűen azt, hogy el fogja utasí­tani a rövid hatótávolságú raké­tafegyverek felszámolásának gon­dolatát”. Thatcher asszony feltűnő hall­gatását londoni megfigyelők a konzervatív kormánypárt kor­tesstratégiai megfontolásaival hozzák összefüggésbe. Feltéte­lezések szerint két héten belül várható az általános választások kiírása, és Thatcher asszony szá­mára „eszményi lehetőség”, hogy egy kelet—nyugati megállapodás reményeire hivatkozva indít­hassa meg választási hadjáratát. Vélhetőleg ezért engedte át a tá­jékoztatást Jacques Chiracnak ar­ról, hogy a nukleáris fegyverek kérdésében a brit és a francia ál­láspont „igen közel áll egymás­hoz”. Ily módon a választásokat megelőző „kényes szakaszban” Thatcher asszony személy sze­rint nem kötelezte el magát a kelet—nyugati tárgyalások na­pirenden lévő érdemi kérdései­ben. A KATASZTRÓFA ÉVFORDULÓJÁN 1 m A csernobili katasztrófa első évfordulóján a hczzá- tartozók virágokat helyeznek el a szeren­csétlenség áldozatainak sírján. Benke Valéria látogatása Kínában A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága folyóiratá­nak, a Vörös Zászló főszerkesz­tőjének meghívására Benke Va­léria, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke vezetésével küldöttség tett látogatást április 16. és 26. között a Kínai Népköztársadáieiban. Fogadta a delegációt Kao Sang- csüan, a Kínai Párt Gazdasági Reformbizottságának helyettes ve­zetője. Tanácskozik a Nyugat-európai Unió Hétfőn Luxembourgban a Nyu­gat-európai Unió — Nagy-Britan- nia, az NSZK, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok — közgyűlésének, és ezen orszá­gok külügy- és hadügyminiszte­reinek közös tanácskozását tart­ják. Jacques Poos luxemburgi kül­ügyminiszternek, a Nyugat-eu­rópai Unió Miniszteri Tanácsa el­nökének tájékoztatójából egy­értelműen az dérül ki, hogy a tagországok újabb fegyverke­zési program végrehajtásával akarják összekapcsolni Európa nukleáris fegyverektől való eset­leges mentesítését. Bár több nyu­gat-európai ország ezt anyagilag rendkívül terhesnek minősítet­te, mégis az az álláspontjuk, hogy — a Pentagon és a NATO ada­taira hivatkozva — a Szovjetunió és a Varsói Szerződés haderejé­nek nagy fölénye van csapatok­ban és hagyományos fegyverzet­ben, és ezt Nyugat-Európa csak a hagyományos fegyverzetének nagyarányú fejlesztésével, il­letve „a rugalmas nukleáris visz- szacsapást” célzó nukleáris fegy­verzet megtartásával ellensú­lyozhatja. A Nyugat-európai Unió köz­gyűlése kedden tanácskozásá­nak második munkanapján a tö­mörülés politikai és katonai ak­tivizálódásának kérdéseit vi­tatja meg. NAPI KOMMENTÁR Kereskedelmihadüzenet Háborúzni nem csak ágyúkkal és hadihajókkal lehet. Az ame­rikai—japán kereskedelmi had­üzenet elég látványos volt ah­hoz, hogy az egész világ felfi­gyeljen rá. A különböző beje­lentések valóságos bombákként robbantak, s ma már nyílt konf­liktusról beszélhetünk. Figyelmeztető jelek már koráb­ban is voltak. Egyes amerikai po­litikusok és gazdasági szakértők már évek óta követeltek meg­szorításokat az Egyesült Államo­kat elárasztó japán árukkal szemben. A szankciókat szorgal­mazók szerint japán cégek döm­pingáron értékesítik termékeiket az óceánon túl, miközben hazá­juk nem hajlandó enyhíteni pro­tekcionista vámszabályain, ame­lyek megakadályozzák a hason­ló nagyságrendű amerikai szállí­tásokat. Az így létrejövő évi több mint harmincmilliárd dolláros külkereskedelmi többletet Japán más országokban fekteti be, s így elvonja azt az Egyesült Államok gazdasági vérkeringéséből. Reagan elnök sokáig halogatta a döntést, igyekezett a szankciók fenyegetésével zsarolni a japán vezetőket, mivel azok a Fehér Ház szerint nem voltak elég en­gedékenyek( a törvényhozástól szo­rongatott elnpk végül is bevál­totta ígéretét és védővámokat ve­tett ki néhány elektronikai cikk­re. Maga a védővám még nem jelentene túl nagy csapást a ja­pán érdekekre — sokkal fenye­getőbb a precedens ténye. A leg­frissebb hírek szerint már a Kö­zös Piac is hasonló intézkedése­ket fontolgat, s elképzelhető, hogy az elektronika után más ameri­kai iparágak is hasonló védelmet csikarnak ki japán konkuren­seikkel szemben. A hadüzenetet tehát valódi kereskedelmi hábo­rú követheti, s ezt minden érin­tett szeretné elkerülni. Még Rea­gan is, akinek általános politikai felfogásával nehezen egyeztet­hető a gazdasági kérdésekre va­ló durva beavatkozás. Szerdán kezdődik Nakaszone japán kormányfő amerikai láto­gatása, amelynek központi témá­ja éppen a kereskedelmi kapcso­latok kérdése lesz. Ha most nem sikerül kompromisszumra jutni, tovább éleződhet a feszültség, ami megnyilvánul a valuták ár­folyamában éppúgy, mint a tőzs­dék aktivitásában, és az érintett országok gazdasági teljesítmé­nyében. Japán rövid távon nerp fékez­heti le gazdasági terjeszkedésé­nek ütemét, a nyugat-európai or­szágok és az Egyesült Államok pedig most elég szilárdnak lát­szanak követeléseik fenntartásá­ban. Az ellentétek a távoli jövő­ben talán megoldhatók, ám a következő néhány évben valószí­nűleg kemény összecsapásokra kerül sor az alku feltételei miatt. Horváth Gábor ’> ■ ti Az MI—5 ügy újabb fejezete Az MI-—5 harminc vezető be­osztású munkatársának közre­működésével 1974-ben hazaáru­lásnak tekinthető politikai moti­vációjú összeesküvést szőtt a brit kémelhárítás Harold Wilson mun­káspárti kormányának lejáratá­sára és megbuktatására. Amikor erről tájékoztatták az MI—5 egyik legmagasabb rangú veze­tőjét, az utasítást adott az ügy elkendőzésére és az összeesküvők védelmezésére — adja hírül hét­fői számának első oldalán a The Independent. ‘ ; A leleplezéseket Peter. Wright volt kémelhárító tiszt emlékira­tai tartalmazzák, amelyeknek ausztráliai megjelenését a brit kormány nemzetbiztonsági érde­kekre hivatkozva a szerző ellen indított per útján próbálta meg­akadályozni. Az ausztráliai bíró­ság az alperes javára döhtött, London azonban fellebbezett a könyv ausztráliai kiadását szen­tesítő ítélet ellen. A Wilson-kormányzat lejáratá­sára szervezett MI—5 akcióról már korábban is napvilágot látj- tak a Wright-emlékiratok alapi­ján kiszivárgott részletek, a Tne Independent azonban a teljes kéziratra támaszkodva újabb vo­natkozásokat tár fel. Beszámol pél­dául arról, hogy harminc kémel­hárító (tiszt a konzervatív vezető réteg prominens képviselőinek és ismert szélsőjobboldali üzletem­bereknek a felkérésére indította be a munkáspárti miniszterelnök elleni akciót. A forgatókönyvet arra az ame­rikai, ClA által sugalmazott ko­holmányra építették, amely sze­rint Hugh Gaitskellt, a Mun­káspárt 1962-ben elhunyt vezé­rét a szovjet biztonsági szervek gyilkoltatták meg, hogy helyére saját emberüket, Harold Wilsont ültessék. Wright szerint 1965- ben — amikor már Harold Wil­son volt Nagy-Britannia minisz­terelnöke — Johnson amerikai elnök elrendelte a bpit kémelhá­rító és hírszerző szervezetek tit­kos amerikai - felülvizsgálatát s CIA-ügynököket. küldött Lon­donba. A „szovjet kapcsolat” ügye a hetvenes évek elején bukkant fel újra. Peter Wright megírja, hogy 1974. februárjában az MI—5 egy másik osztályán dolgozó két kol­legája kereste fel irodájában. A segítségét kérték ahhoz, hogy Wilson és legközelebbi munka­társai „szovjet kapcsolatairól” szóló információkat szivárogtas­sanak ki „szimpatizáló újság­íróknak” és „bizonyos szakszer­vezeti vezetőknek” az 1974. ok­tóberi választások korteskam­pánya során. A The Independent az ügynek szentelt hétfői vezércikkében hangsúlyozza: „A szerkesztőség nehezen szánta el magát a rend­kívül súlyos vádakat tartalma­zó ? leleplezések közreadására. Kötelességünknek éreztük azon­ban az igazság feltárását, hogy ezzel elősegítsük annak a meg­alapozott követelésnek a meg­valósulását, hogy szigorúbb és nyilvános ellenőrzés alá kell vonni a titkos szolgálatok tevé­kenységét”. Kádár János fogadta az afrikai frontországok küldöttségét (Folytatás az 1. oldalról.) és felszabadítási mozgalmainak nyújtott. A küldöttség tagjai egy­behangzóan aláhúzták, hogy a térségben kialakult feszültség oka a külső támogatásban ré­szesülő pretoriai rezsim politi­kája, amely katonai beavatko­zással, az ellenforradalmi erők nyílt támogatásával, gazdasági nyomással a frontországok de- stabilizálására törekszik, s tör­vénytelenül megszállva tartja Namíbiát. A miniszterek ismer­tették azokat az intézkedéseket, amelyek országaik függetlensé­gének megszilárdítását és a tér­ség békéjének, biztonságának elősegítését szolgálják. Nemzet­közi kérdéseket érintve kiemel­ték, hogy kormányaik síkra szál­nak a nukleáris leszerelésért, tá­mogatják a Szovjetuniónak a nukleáris fegyverzet csökken­tésére irányuló kézdeményezé- seit. Várkonyi Péter aláhúzta: ha­zánk elítéli a pretóriai rendszer apartheid politikáját, a front­országok ellen irányuló támadá­sait, gazdasági zsarolását. Szo­lidaritásunkról biztosította a dél-afrikai térség országait és felszabadítás! mozgalmait. MÁJUS 11—13. BUDAPEST Nemzetközi környezetvédelmi Budapesten vitatják meg má­jus 11. és 13. között a Nemzet­közi Környezetvédelmi és Fej­lesztő Bizottság (Brundtland-bi- zottság) most elkészült jelentését a kelet-európai régióhoz tarto­zó országok szakemberei — je­lentette be a hétfőn megtartott sajtótájékoztatón Szenes Ervin, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal főosz­tályvezetője. A Nemzetközi Környezetvé­delmi és Fejlesztési Bizottságot az ENSZ-közgyűlés határozata alapján hozták létre 1984-ben, abból a célból, hogy hosszú tá­vú ajánlást, akcióprogramot dol­gozzon ki a környezetvédelmi oélok és tevékenységek, vala­mint a gazdasági fejlődés integ­rálására, a környezeti problé­mák megoldására. A bizottság elnöke Gro Harlem Brundtland asszony, a Norvég Munkapárt elnöke, Norvégia miniszterelnö­ke lett, alelnöke Manszur Khalid, Szudán korábbi külügyminisz­tere, tagjai 19 országot képvisel­nek a világ minden részéből. A szocialista .országok közül Ju­goszláviának, Kínának, Magyar- országnak és a Szovjetuniónak van képviselője. A bizottság az elmúlt két év­ben nyolc ülést tartott a világ különböző térségeiben. Minde­nütt széles szakmai és társadat- * tanácskozás mi vitafórumokon ismerkedtek a tagok az adott régió környe* zeti problémáival. Az összegyűj­tött ismeretek, tapasztalatok figyel embevétel ével készí tették el jelentésüket, melynek jelleg­zetessége, hogy a környezetvédel­met nem a szokásos kategóriák (talaj, víz, levegő és egyebek) szerint tárgyalja, hanem az em­beri cselekvési formák (ipar, energiatermelés, mezőgazdaság és mások) alapján. A jelentés alapvetően nem szakmai, hanem politikai jellegű, s a harmonikus, tartós fejlődés koncepcióját kí­vánja érvényesíteni. A 400 oldalon elkészített je­lentés 12 fejezetből áll, s három gondolatkörrel foglalkozik: a közös aggodalmakkal, a közös kihívásokkal és a közös akciók­kal. Témái között szerepel pél­dául a népesség és az emberi erőforrások kapcsolata, az éle­lem biztosításának kérdése, az energia problémaköre, az ipari növekedés hatása, továbbá a kö­zös javak (az óceánok, a világűr, az Antarktisz) kezelése. Az elkészült jelentést elsőként április 27-én, hétfőn Londonban terjesztették a világ közvélemé-^ nye elé. A munkaprogram szerint má­justól a világ nyolc régiójában tartanak tanácskozásokat a je­lentés megismertetése és megvi­tatása céljából. Az első genetikai kongresszus A Magyar Tudományos Aka­démián hétfőn megkezdődött az első magyar genetikai kongresz- szus. .A Magyar Genetikusok Szö­vetségének kétnapos tanácsko­zásán 400 biológus, agrár-, állat­orvosi és orvosi területen dolgo­zó kutató tekinti át Á tudomány­ág hazai fejlődési szakaszait. A tanácskozást Tigyi József, az MTA biológiai tudományok osz­tályának elnöke nyitotta meg. Ezt követőeni Szabó Gábor, a Ma­gyar Genetikusok Egyesületének megbízott elnöke tartott beveze­tő előadást. Elmondta: a korszerű biológia jelenleg leggyorsab­ban fejlődő ágazata a genetika, s a kutatási eredmények gyakorla­ti alkalmazása elengedhetetlen feltétele a mezőgazdasági és ipari termelés," valamint az orvostudo­mányok fejlődésének. A magyar kutatók nemzetközileg is elisme­résre méltó eredményeket értek el a genetika számos területén, így például a növénynemesítés­ben és az állattenyésztésben. Hangsúlyozta, hogy az alapkuta­tásban és az alkalmazott geneti­kában az elkövetkező években még több szakemberre lesz szük­ség, s képzésükre a felsőoktatási intézményekben már most fel kell készülni. A megnyitó után előadások hangzottak el az állattenyésztés, ben, a növénynemesítésben al. kalmazott genetikai eljárások, ról, valamint a humángenetika és a. molekuláris genetika hazai helyzetéről. Ezt követően meg­kezdődtek a szekcióülések, ame­lyeken több mint 100 előadás hangzott el a kutatóintézetekben folyó tudományos munkáról. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • EGK: tárgyalási felhatalmazás Magyarországgal A Közös Piac külügyminiszterei Luxembourgban hétfőn megadták a felhatalmazást az EGK-bizottságnak a Magyarországgal való keres­kedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására. A külügyminiszterek tanácsa — amely e témáról februári és már. ciusi ülésén már részletes tájékoztatást kapott — ezúttal rövid esz­mecsere után egyhangúlag megadta a felhatalmazást az EGK-bizott- ságinak, hogy kezdjen érdemi tárgyalást a magyar kormány megbí* zdttaiival a kapcsolatokról, amely elvezethet kereskedelmi és gazda­sági együttműködési egyezmény megkötéséhez. VALUTA. (BANKJEGY- fiS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben« 1MT, éptilt* 28—29-én Pénznem Vételi Eladást árfolyam mit egységr« forintban Angol iont 7578.24 8047.00 Ausztrál dollár 3241.73 3442.25 Belga frank 123,22 130.84 Dán korona 678.34 720.30 Finn márka 1050,04 1113,00 Francia frank 764.70 812.00 Görög drachma a) 34,S3 37,09 Hollana forint 2268.90 2409.24 fr font 6836,33 7259,21 ' 330,33 Japán vö (10Ö0) 329,93 Jugoszláv dinar 7,60 8.06 Kanadai dollár 3397.76 3607.94 Kuvaiti dinár 16925.67 17972.61 Norvég korona 686.38 729.04 NSZK marka 2559.31 2717,81 Olasz líra <10901 35.76 37.98 Osztrák schilling 363.81 388.31 Portugál escudo 32,97 33.01 Spanyol peseta 36.53 38.79 Svájci frank Svéd korona 3133,24 9329.18 731.99 777.27 USA dollár 4533'.01 4834.63 ECU fközös piac) 3310.87 5639,37 JJUMjí a) vásárolható trgnasfáfsbb bwnqegy címlet: íoo-**. (HTVt

Next

/
Thumbnails
Contents