Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-03 / 79. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. április 3. OROSZ NYELVI VERSENYÜNK NYERTESEI Kemény munka, de hasznos tudáspróba volt • Ispánovity Katalin az orosz nyelvi versenyen való részvételt bizonyító oklevelet veszi át. Szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy igen nagy sikere volt a Petőfi Népe hasábjain hirdetett orosz nyelvi vetélkedőnek. Amint azt a díjkiosztó ünnepségen megtudtuk, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában működő Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozatának munkatársai is meglepődtek ekkora érdeklődés láttán. A legjobbak a sajtóházbeli összejövetelen, lapunk és a Puskin Intézet értékelését is meghallgatták a versenyt illetően. Mivel akkor ők nem jutottak szóhoz, most felkerestük őket iskoláikban. Milyen volt a vetélkedő a másik fél, a résztvevő szempontjából? „Gyarapodott a szókincsem” A négy első helyezett közül Gál István, a bajai III. Béla Gimnázium negyedikese az egyetlen fiú. Még beszélgetésünk legelején kiderül, hogy Voro- nyezsben szeretne továbbtanulni. Túlvan az írásbeli és a szóbeli felvételin, sőt pár napja elbeszélgetésre is behívták. Ez — mondom — már szinte biztos jele annak, hogy felvették. O is így tudja, de nem akarja elkiabálni, inkább kivárja az április végére ígért értesítést. — Orosznyelv-tanárom, dr. Szentjó- bi Szabó Tiborné biztatására neveztem be a versenyre. Nagyon jó és eredeti ötletnek tartom, hogy egy napilapban ilyen vetélkedőt hirdettek. Jó volt a középiskolások kategóriáinak megkülönböztetése is. Szerintem az általános iskolások igen nehezen birkózhattak meg a feladatokkal. A nyolc forduló során olyan izgalmas témákkal is találkoztam, mint például az űrkutatás, viszont az orosz téllel kapcsolatos feladatért nem lelkesedtem. Tanárunktól jó ötleteket, irodalomajánlatokat kaptunk a munkához, a kidolgozás azonban teljes egészében ránk várt. Sokat gyarapodott szókincsem, s — nem mellékesen — bőven gyakorolhattam az Írást is, ami nem erős oldalam. Tavaly nyáron, iskolám jóvoltából, egy hónapot tölthettem Leningrádban, most izgalommal várom a moszkvai utazást. József Attilát — oroszul A bajai Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában Kertész Benjáminnal beszélgetek. Tanítványai évek óta sorozatban nyerik a megyei orosz nyelvi versenyt, sőt két éve az országoson is az első négy között végeztek. Kezdéskor még tizenheten vállalkoztak a lapunkban hirdetett vetélkedőn való részvételre, többségükben speciális idegen nyelvi külkereskedelmi tagozatosok. Ők is a gimnáziumi kategóriában indultak. Füzeslaki Rita, a tavalyi országos tanulmányi verseny negyedik helyezettje végig kitartott, nyolc fordulón át. És nyert. Most készül az országos tanulmányi versenyre, és májusban nyelvvizsgára. — És persze az érettségire, meg a felvételire — egészíti ki. — Szegedre jelentkeztem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola orosz—magyar szakára. Ami a Petőfi Népében hirdetett versenyt illeti, igencsak a fantáziánkra hagyatkozhattunk. Olyan feladatokat kaptunk, amelyekre a megoldást nem lehetett a tankönyvekből kimásolni. Egészen belemelegedtem egy-egy témába. Érdeklődéssel forgattam József Attila költeményeinek orosz fordítását, a nyelv jelentőségét taglaló dolgozatomat pedig annyira élveztem, hogy végül tizenöt oldalnyira rúgott. Végezetül Kertész Benjámin summáz: — A verseny nem volt könnyű, jó előgyakorlatként szolgált a Rita előtt álló megmérettetésekhez. Én rendkívül hasznosnak ítélem, de persze csak akkor, ha — mint nálunk — nem a tanárok, hanem a diákok vetélkedtek. Halasi siker Sallai Sándor, a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium igazgatója — mikor megtudta, mi járatban vagyunk — rögtön a nyelvtanulásra terelte a szót. Elmondta: az iskolában már évek óta arra ösztönzik a tanulókat, hogy még tanulmányaik ideje alatt tegyenek nyelvvizsgát. Az új szabályzat értelmében annak, aki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tesz, jeles kerül az érettségi bizonyítványába. így az előírások szerencsésen találkoztak azzal a gyakorlattal, amit már jó ideje támogatnak az iskolában. A gimnáziumok kategóriájában a sziládysok vitték el többszörösen is a pálmát. Az első helyezett Hegedűs Zsuzsával beszélgetünk: — Tulajdonképpen itt, a gimnáziumban szerettem meg az oroszt. Meg- kedveltetéséhez hozzájárult az, hogy nagyon jó tanárunk van, Veszelszki Pál személyében. Az újság nyelvi versenyébe a második fordulónál kapcsolódtam be, utólag küldtük be az első megoldását. Mi bukkantunk rá, a felhívás csak később jelent meg az iskola faliújságján. Sokat köszönhetünk még Veszelsz• Kertész Benjámin az országos tanulmányi versenyre készíti föl Füzeslaki Ritát. • Már majdnem biztos, hogy Gál István a Szovjetunióban fog továbbtanulni. • Hegedűs Zsuzsa Leningrádba készül. kiné Huszárik Ildikónak, osztályfőnökünknek, aki szintén orosz szakos. Voltak egészen nehéz feladatok is, mint például városunk, Halas történetének feldolgozása. Sokat kellett hozzá böngészni, keresgélni, igaz, volt amihez elég volt az orosz enciklopédia fellapozása. Szerettem volna jó eredménnyel végezni, de az első helyre gondolni sem mertem. Sikerünk nagy port kavart az iskolában, nem vagyok hozzászokva a hirtelen jött népszerűséghez. A lenin- grádi útnak nagyon örülök, még sohasem voltam külföldön. Már csak azért is különösen izgalmas lesz, mivel most másodikban, egész évben Leningrád- dal foglalkoztunk. Sok ismeretlen szó Ispánovity Katalin, a kecskeméti Zó- ja Utcai Általános Iskola hatodikosa, kategóriájának első helyezettje, nagy tapsot kapott a díjkiosztó ünnepségen. Igazgatójától hallom, hogy szorgalmas, tisztelettudó kislány, nem kitűnő tanuló, de rendkívül igyekvő. Orosztanára, Kima Miklósné meséli, hogy Katinak volt mersze belevágni a versenybe, bár kezdetben sokat kellett neki segíteni. Később egyre inkább korosztályukhoz közelebb álló feladatokat kaptak. Az oroszórákon mindig szántak néhány percet arra, hogy megvitassák a soron következő témát. Véleménye szerint gyakrabban kellene hasonló tudáspróba elé állítani a gyerekeket. A verseny izgalma, az egészséges drukk lendítőerővel hat az iskolán kívüli munkára. Amikor Katival találkozom, már nem olyan megilletődött, mint legutóbb, a díjkiosztáson. Számba veszi, milyen állomásai is voltak a feladatok elkészítésének. Bizony, hosszú órákig tartott, míg végül borítékba kerültek a megoldások. Sok volt az ismeretlen szó, sűrűn kellett a szótárt forgatni. Aztán az eredményhirdetésre terelődik a szó. Először azt hitte, kifelejtették a sorból, majd nem akart hinni a fülének. Aznap sokan tudták meg az örömhírt az iskolában, éppen farsangi bál volt. Lassan készülni kell a moszkvai utazásra, már ami a nyelvismeret gyarapítását illeti. Kati fájlalja, de a tanár nénit nem viheti magával... Kormos Emese KÖNYVESPOLC Por A mai magyar prózairodalomnak egyik legeredetibb és legszínvonalasabb alkotását tarthatjuk kezünkben Temesi Ferenc Por című regényét olvasva. Nem érezzük megalapozatlannak az előbbi mondatban levő felsőfokot: több szempontból igen értékes mű Temesié. Eredetisébe kétségbevonhatatlan: „szótárregenyt”, „lexikonregényt” írt, azaz az ábécé betűinek sorrendjében kisebb-nagyobb „cikkekből”, novellisztikus vagy tudományos jellegű magyarázatokból, kisebb egységekből áll össze a kompozíció, a nagyobb egység, a regény maga: A-tól Z-ig. A napjainkban divatossá váló de- komponalás, elegánsan odavetett heve- nyészettség, modernnek nevezett kusza értelmetlenség, határozottan megformált tömör stílustól való eltávolodás idején Temesi Ferenc példát adott nemzedéktársainak, hogy lehet egyszerre hagyományőrző, cselekmény- és hősközpontú új regényében, s ugyanakkor modem, avantgárd nyelvi-grammatikai megoldásokkal élő. Temesi mértéktartóan él az avantgárd irodalmi nyelv eszközeivel az érthetőség határáig. Ahogy Branko Vuletic elemzi tanulmányában a hagyományos nyelvi eszközöktől való eltérést (sajátosan alkalmazott lexikális elemek, a művészi szöveghasználattól való eltérés stb.), így nyomon követhetjük Temesi korábbi és új műveiben is a nyelvi kísérletezést. A Magvető Kiadó jelentette meg Por című regényét, most az első kötetet A—K-ig, s határozottan kiemelte a munkát, mint a kiadó ötezredik kiadványát. A regényt kétszeresen indokolt megismertetni a Bács-Kiskun megyei olvasókkal. Egyrészt azért, mert Temesi 1969 óta jelentkezik rendszeresen a Kecskeméten megjelenő folyóiratban, a Forrásban. Eredeti prózai műfajkísérletei a Pont Pál megíratlan búcsúleveleitől az Aprólékokig követhetők a Forrásban, és a most kötetben megjelent Por című regényéből 1985-ben és 1986-ban is olvashattak egy-egy fejezetet az olvasók. Másrészt meg azért szükséges a figyelmet fölhívni Temesi regényére, mert az Szegeden játszódik, jellegzetes szegedi színhelyeken. Kosztolányi Dezső számos regényében (így a Pacsirtában is), sok novellájában és versében visszatér a szabadkai gyermekkor. A szépnek és elmaradottnak ábrázolt Szabadkát többször Sárszegnek nevezte műveiben. Temesi Ferenc Kosztolányitól idézett mottóval indítja könyvét: „Ez a por nem hasonlítható semmihez sem. Ennek a pornak külön konstrukciója, külön kémiája, sőt külön lélektana van. Ez a por él. Ez a jellegzetes vidéki por jellemzi Por- lódot, azaz Szegedet. Az író nyíltan nem vall városáról, hanem inkább a távolságtartás céljából Szeles András alakjába bújik. így rejtettebbé válik az írói személyesség, érzelmesebb lirizáló- dás. De a porlódi poron mind határozottabban átüt a szegedi világ: a jellegzetes állomás, az Also-város, a Sárkány meg az Alabárdos étterem, az egyetem, az egyetemi könyvtár, a Tisza-part, József Áttila emléktáblája, stb. Közelebbi és távolabbi ismerősök alakja tűnik elénk egy-egy szócikkben. Egyszer egy tér nevét fedezhetjük fel, másszor egy tanár jellegzetes alakja marad meg bennünk az egyetemi epizódok közül. Hiszen nem véletlenül őrzi meg a „szótáríró” későbbi időkben is a Tápai Mihálynak nevezett tanár alakját, akinek „szigorú szemüvege ragyog nekem a legfényesebben.” A por- lodi városi környezetet főleg az egyetemista szemével nézi, féktelen szerelmi kalandokat, „Béke tanszéki”, azaz kocsmai borozásokat, kollégiumi pillanatokat örökítve meg. De természetesen Szeles András sorsában, családi kapcsolataiban, emlékeiben ott él egy nagyobb közösség a múlt századtól a XX. század hetvenes éveiig. így a szótárformában írt regény — megújítva a már meghaladottnak, eléggé elfeledettnek tartott családregényt — kiszélesedik, nagyobb időbeli távlatot képes adni a főhős és a városbeliek sorsának. S ezt épp a szótári elrendezés teszi lehetővé, a rövidebb szócikkekkel, a különös belső összefüggésekkel, melyekre a szótárakban szokásos nyilak is figyelmeztetnek. így például a kádfürdőről írt rész, a századfordulón levő Wagner- féle gőzfürdő leírásakor visszautal a „hídra”, és előre figyelmeztet a „lavór” szócikkre. A találkahellyé vált fürdőről írva jegyzi meg, hogy mindig két jegyet adott a pénztár, hisz elképzelni sem lehetett, hogy valaki fürödni járjon oda... A Porlódhoz, Szegedhez kötődő eredeti, kitűnő szótárregényhez, a Porhoz, szellemes ötlettel kapcsolta a kiadó a világhírű Szent-Györgyi Albert gondolatát, aki a szegedi egyetemen tanított: „A szellem világában minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli helyet a világban.” A Kosztolányi által emlegetett Sárszeg—Szabadka, a Temesi-regényben elénk táruló Porlód —Szeged is ebben az értelemben jelent sajátos kettősséget: kötődést és gyökereket, távlatokat és kitárulkozást. Szekér Endre Tervezők és képzőművészek együttműködése — Az üj lakónegyedek, jelentős közintézmények, valamint környezetünk kulturált megformálását segítő együttműködési megállapodást kötött a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézettel. A cél az, hogy az építészek már a műszaki tervdokumentációk kidolgozásának időszakában bevonják a tervezésbe a társmüvészetek képviselőit: a szobrászokat, a festőket és az iparművészeket. Közösen keresnek megoldásokat arra, hogy a műszakilag feltétlenül szükséges nagy falfelületek, előcsarnokok és más helyiségek, valamint az épületek közötti puszta térségek sivár hangulatát milyen művészi alkotásokkal oldhatják fel és tehetik harmonikussá, emberközpontúvá. A tervekben kijelölik a dombormüvek, mozaikképek, gobelinek, freskók, szobrok, díszkutak, térplasztikai müvek stb. helyét is. Az együttműködés kiterjed a korábban épült lakótelepek megszépítésére, valamint épületkonstrukciókra is. A közös munka idei programját munkatervben rögzítették. KÉSZENLÉTBEN A HÉTVÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a' következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyáriőri ne, Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszent- imre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71- 101); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, batmonos- tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, feísőszentivani, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részere minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskörös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián-Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- nszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászlófalvi betegeket látják el. KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart CL: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Hajós: dr. Zakupszky E. (HajQS, Temető u. 9. T.: 27). Harta, Dunapataj: dr. Varga Gy. (Harta, Dózsa u. 51. T.: 57). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jásszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25), Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Tompa, Kelebia: dr. Császár J. (Kelebia, Baj- csy-Zsilinszky u. 27. T.: 47). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak _______ ügyeletet: K ecskemét, Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma, Béke u. í/a; Kalocsa, Szcchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106) KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344) BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13); Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai u. 1/a T.: 12- 851); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 1.); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi Imre u. 2.); Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.); Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/a); Solt, Újsolt, Dunaegy- haza, Állampusztai Celgazdaság soíti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.); Miske, Drágszél, Hajós, Császár- töltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.); Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/b T.: 46-791); Jakabszállás, Orgovány; dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42); Lászlófalva, Nyárlő- rinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse; dr. Cseré- nyi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/a T.: 137); Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41- 027); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Talabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.) KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 24); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/a T.: 62- 115); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/a T.: 42-118); Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118); Csólyospálos: dr. Szűts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3); Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 6); Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 10) KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Thury J. u. 20. T.: 22-299); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070); Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415); Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/e T.: 35); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10)
