Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-27 / 98. szám

2 « PETŐFI NCPE • 19S1. április 27. Tájékoztató konzultációk PALESZTIN PARLAMENT Határozat és vezetőségválasztás Elutazott hazánkból Jegor Ligacsov (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió az utóbbi na­pokiban. részletes tájékoztatást adott á szövetséges országok, a Varsói Szerződés tagállamai ve­zetőinek azokról a tárgyalások­ról, amelyeket a szovjet vezetők Shultz amerikai külügyminisz­terrel folytattak Moszkvában — jelentették be szombaton Moszk­vában. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség beszámolója szerint ezt a témakört megvitatta Mihail Gor­bacsov, az SZKOP KB főtitkára és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára moszkvai meg­beszélésük idején. Budapestre, Berlinbe, Prágába, Szófiába és A konzervatív Harri Holkerit — a Finn Központi Bank eddigi igazgatóját — kérte fel hivatalo­san is az új koalíciós kormány megalakítására Mauno Koivisto, Finnország köztársasági elnöke. Holikeri, aki korábban a kon­zervatív Nemzeti Koalíciós Párt elnöki tisztét is betöltötte, a már­cius 15—16-án tartott parlamen­ti választások óta próbálkozik olyan kabinet összeállításával, amely szilárd parlamenti többsé­A labini szénmedence bányászainak 19 napja tartó sztrájkja minőségileg új szakaszához érkezett: a „Rasa” kombinát munkástanácsa maratoni ülésén úgy döntött, hogy a helyi kép­viselőtestülettől (városi-községi kö­zös tanácstól) kéri a rendkívüli, úgy­nevezett társadalmi-védelmi intéz­kedés bevezetését. Ezek életbe lépte­tése egyebek között azt Jelenti, hogy azok a bányászok, akik hétfőn sem veszik fel a munkát, igazolatlanul hiányzóknak számítanak, s a törvé­nyes rendelkezések szerint ötnapi tá­volmaradás esetén munkaviszonyuk megszűnik. A munkástanács határozatában ugyanakkor állást foglalt amellett, hogy módosítsák a bányászok bére­zési rendszerét, érvényesüljön a tár­nákban dolgozók eddiginél fokozot­tabb anyagi érdekeltségének elve, to­vábbá a vállalat Labin városon és körzetén kívül építendő bányászlaká­sokhoz is folyósítson kölcsönt, vizs­gálják meg az igazgató és néhány ve­zető munkatársa leváltására vonatko­zó követelést, lényegesen csökkent­sék a bánya adminisztratív dolgozói­nak számát. A sztrájkról közölt jelentések egyéb­ként kiemelik, hogy a „Rasa” kom­binátban a sztrájk kezdete óta, az olykor pattanásig feszült helyzet el­lenére sem voltak incidensek, vere­kedések, vagy összetűzések. Megemlékezések A nácizmus áldozatairól emlé­keztek meg Izraelben szombaton, a Holocaust során elhunyt mil- tiók emléknapján. A varsói gettófelkelés évfordu­lóján tartott gyásznapon ország­szerte zárva maradtak a szórako­zóhelyek, az éttermek, a színhá­zak és a mozik. A jeruzsálemi Bukarestbe a szovjet vezetés különmegbizottakat küldött. A VSZ tagállamainak vezetői teljes mértékben támogatják és üdvözlik a Mihail Gorbacsov ál­tal a nukleáris leszerelés kulcs­kérdéseiben előterjesztett új, nagy­szabású javaslatokat, amelyek Shultz külügyminiszterrel foly­tatott megbeszélésén fogalmazó­dott meg. Támogatásukról bizto­sították a Szovjetunió külpoliti­káját, amely szilárdan védelme­zi a szövetséges országok érde­keit, s ugyanakkor határozott, újító szellemű erőfeszítéseket tesz a nemzetközi légkör javítá­sa érdekében. get tudhat maga mögött. Tárgya­lásait a hét végére — a jelek szerint — siker koronázta: négy olyan pártot tudott megnyerni a kormányalakításhoz, amelyek összesen 131 hellyel rendelkeznek a 200 fős törvényhozásban. A konzervatívok huszonegy év után első ízben jutottak ismét a hata­lomba, de szociáldemokrata— konzervatív koalícióra eddig még nem volt példa Finnország törté­netében. Mintegy zo ezer szerb és crnogorac nemzetiségű koszovói lakos gyűlt ösz- sze a Koszovo Polje-i kultúrotthon előtt, hogy találkozzon, és az autonóm kormány helyzetéről, meg saját gond- jairól-bajalról beszélgessen Szlobo- dan öliloseviccsel, a Szerb Kommu­nisták Szövetsége KB elnökével, Azem Vlaszival, a Koszovói Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságá­nak elnökével és más tekintélyes jugo­szláv politikusokkal. Nehéz volt fenn­tartani a rendet, megőrizni a nyu­galmat. A rendőrök is közbeavatkoz­tak, kénytelenek voltak gumibotju­kat használni, amire a tömeg kőzá­porral válaszolt. Az egybegyűltek ezután a helyszí­nen kiválasztották azt a néhány száz embert, aki képviseletükben — a kul­túrotthon nagytermében — eszmecse­rét folytatott a politikai vezetőkkel. Közben a tömeg várakozott. A talál­kozó Milosevics zárszavával ért vé­get. „Ez a gyűlés nem nacionalista összejövetel volt — hangoztatta —, résztvevőinek döntő többsége tudatá­ban van annak, hogy Koszovo lakói­nak békésen együtt kell élniük. Az albán nacionalistáknak azonban tu­domásul keűl venniük, hogy nem zsarnokoskodhatnak”. Milosevics vé­gül közölte: felelősségre vonják azo­kat, akik parancsot adtak a rend­őröknek gumibotjuk használatára. (MTI) Jád Vásém kegyhelyen, amely az Európában meggyilkolt hatmil­lió zsidó áldozatnak állít emlé­ket, beszédet mondott Jichak Samir kormányfő és Hájim Her­zog elnök is. A fasizmus áldozataira emlé­keztek szombaton az NDK fővá­rosában is az egykori branden­Vasárnapra virradóra, nagy éljenzés és kölcsönös szerencse- kívánatok közepette, kulcshatá­rozatot hozott a Palesztin Nem­zeti Tanács (PNT), a száműzött parlament ülése. A nemzeti ta­nácsba. amely az Algír közeli Club des Pins konferenciacsar­nokban majdnem egy héten át ülésezett, végül is visszatért a PFSZ szinte minden frakciója. Ezek közül kettő — a Népi Front Palesztina Felszabadításáért, il­letve a Demokratikus Front Pa­lesztina Felszabadításáért — Damaszkuszban székel. A PNT szombaton véget ért ülésszakának határozatát az Egyiptomra vonatkozó rész ki­vételével egyhangúlag fogad­ták el. Ez a rész méltatia Egyip­tom szerepét, de felhatalmazza a PFSZ VB-t, hogy a korábbi PNT-üléseken, különösen az 1983-as algíri 16. ülésszakon és az arab csúcsértekezleteken el­fogadott határozatok szellemé­ben alakítsa kapcsolatait Egyip­tommal. Jordániával kapcsolatban (a PFSZ a PNT-ülésszak előtt mond­ta fel a Jordániával 1985-ben kö­tött egyezményét) a határozat hangsúlyozza a két nép különle­ges kapcsolatát. Leszögezi, hogy a jövőbeni kapcsolatokat két független állam közötti konföde­ráció formájában kell alakítani. Szíriával kapcsolatban a hatá­rozat utalt a rabati (1974) és a fezi (1982) csúcsértekezlet hatá­rozatára, s leszögezte, hogy a PFSZ az imperializmus és a cio­nizmus elleni harc közös érdekei alapján alakítja kapcsolatait Damaszkusszal. Libanonra vo­natkozóan a határozat elutasítja a palesztin táborok lefegyverzé­sét, s kinyilvánítja a menekültek jogát arra, hogy az 1969-ben Kairóban kötött libanoni—pa­lesztin határozat és annak füg­gelékei alapján védekezzenek. Izraellel kapcsolatban a hatá­rozat szorgalmazza az izraeli demokratikus erőkkel való kap­csolatok fejlesztését. Ez a dokumentum is elutasítja a Biztonsági Tanács 242-es ha­tározatát, amely „nem képezheti a rendezés megfelelő alapját, mivel menekültkérdésként keze­li a palesztin problémát”. A ha­tározat támogatja azt, hogy tart­sanak nemzetközi közel-keleti konferenciát az ENSZ égisze alatt. Az értekezleten részt kell vennie a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, s minden ér­dekelt félnek, beleértve a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zetet, amely a többi résztvevővel azonos jogokat élvezne — szöge­zi le a dokumentum. A Palesztinái Nemzeti Tanács hétfőre virradóra megtartott záróülésén ismét Jasszer Arafa- tot választották meg a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának élére. A testület összetétele csak­nem változatlan. Tagjainak szá­mát 14-ről 15-re bővítették, és beválasztották Szulejman an- Nadzsabot, a Palesztin Kommu­nista Párt főtitkárának helyet­tesét. A Palesztin KP az algíri ülésszakon került be teljes jogú tagként a palesztin parlamentbe. Átmenetileg a Végrehajtó Bi­zottság tagja maradt Abu (Mo­hamed) Abbasz, az Achille Lau- ro nevű olasz hajó tavalyelőtti eltérítésének irányítója, a Pa­lesztinái Felszabadítási Front nevű szervezet Arafatot követő szárnyának vezetője. A záróülésen megválasztották a PFSZ központi tanácsának 25 tagját. A 75 tagú testület a PNT funkcióit látja el a palesztin par­lament ülésszakai között. A köz­ponti tanács további ötven tag­ját a különféle palesztin szer­vezetek jelölik majd ki. létén parkolt gépkocsiban felrob­bant az IRA 250 kilós bombája. A bíró és felesége azonnal meg­halt és több ugyanitt közlekedő autó utasai is megsebesültek, A merényletről azonnal tájékoz­tatták Thatcher asszonyt, aki uta­sítást adott a legszigorúbb vizs­gálatra, főként pedig annak kide­rítésére, miként szerzett tudomást az IRA a bíró kocsijának útvo­naláról. Gibson bíró terrorista tevékeny­séggel vádolt észak-írországi ka­tolikusok számos úgynevezett diplock-perében elnökölt (esküdt­szék nélkül lebonyolított bírósági eljárást vezetett) és példásan sú­lyos ítéleteket hozott. A merényletet Londonban a húsvéti ünnepek idején kézbesí­tett (levélbombák ügyével össze­függésben értékelik, s amint hiva­talos körökre hivatkozva a The Sunday Times és a The Observer jelentette, úgy vélik, hogy az IRA újabb veszélyes terrorkam­pányára kell számítani. Ebben az évben eddig 30 halálos kimene­telű merényletet követett el az IRA, közülük tizennégy az utób­bi három hét alatt történt. emelték, hogy az elmúlt évi fel­sőszintű találkozón elért elvi megállapodások nagy jelentősé­gűek a magyar gazdaság előtt álló feladatok megoldása, a köl­csönösen előnyös magyar—szov­jet gazdasági kapcsolatok fej­lesztése, a termelési és műszaki­tudományos együttműködés kor­szerű formáinak elterjesztése szempontjából. Ezért követke­zetes érvényesítésükre kiemelt figyelmet fordítanak. Egybehangzóan állapították meg, hogy a szocialista orszá­gok együttműködésének meg­újítása a szocialista internacio­nalizmus. az egyenjogúság, az önállóság, a kölcsönös felelősség elvei alapján, az elmélyült ta­pasztalatcsere útján eredménye­sen járulhat hozzá a szocializ­mus nemzetközi tekintélyének növeléséhez, a béke és a hala­dás erői pozícióinak megszilár­dításához. Kádár János hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió veze­tésének legutóbbi nagy hordere­jű javaslatai megbízható alapot jelentenek az európai katonai szembenállás csökkentésére irá­nyuló jelentős megállapodások­hoz. Síkraszálltak az államok közötti politikai párbeszéd foly­tatásáért és elmélyítéséért. A találkozón részt vett Né­meth Károly, az MSZMP főtit­kárhelyettese. A magyar—szovjet együttmű­ködés, s általában a szocialista országok kapcsolatainak új vo­násairól beszélt, valamint a Szov­jetunióban zajló nagyszabású átalakítás legfontosabb voná­sait vázolta fel Jegor Ligacsov, az Atrium Hyatt Szállóban szom­baton tartott nemzetközi sajtó- konferencián. Külön szólt arról, hogy öröm­mel tapasztalta: Magyarorszá­gon járván mindenütt — üze­mekben, dolgozó kollektívák körében — nagy megelégedéssel fogadták a Szovjetunióban meg­kezdett változásokat „Ez is meg­erősít minket abban, hogy jó úton járunk” — hangoztatta. Külpolitikai kérdéseket érint­ve kiemelte, hogy a Szovjetunió a szocialista országokkal kiala­kított kapcsolatok fejlesztését tekinti elsőrendű fontosságú­nak. E kapcsolatrendszerben új szakasz kezdődik, együttműkö­désünket új szintre kell emelni. Külön szólt a Szovjetunió közel­múltban tett leszerelési kezde­ményezéseiről. Kiemelte: ezek célja az, hogy Európát minél előbb megszabadíthassák az atomfegyverektől. Ennek érde­kében vette ki a Szovjetunió a közepes hatótávolságú rakéták problémáját a nukleáris lesze­relés egész kérdésköréből. Az MTI tudósítója arról ér­deklődött, hogy az első magyar —szovjet vegyes vállalatnál szer­zett benyomásai alapján hogyan ítéli meg a két ország közötti gazdasági együttműködés új formáinak távlatait., Az SZKP KB titkára válaszában igen fon­tos első lépésnek minősítette a Mikromed vállalat létrehozását. Rámutatott: olyan közös terme­lőegységet hívtak életre, amely a gyógyászati technika terén képes egyesíteni a magyar és a szovjet tudósok, mérnökök szak­értelmét. Kitért arra, hogy újabb két megállapodás is született már hasonló vállalatok létreho­zásáról. Emellett nemrégiben írtak alá öt további megállapo­dást közös tudományos kutatá­sokról. A szocialista országok közötti együttműködés új szakaszát és új minőségét több kérdés is érintette. Ezekre válaszolva Je­gor Ligacsov kifejtette, hogy a szocialista országok közösségét a célok, az ideológia azonossá­ga jellemzi. A szocialista orszá­gok egyenjogúsága és önállósá­ga különösen a mostani évtized­ben kapott hangsúlyt. Lényeges, hogy mindenki megértse: a szo­cialista építés irányvonalának kidolgozása nem lehet egy — úgymond — vezető párt mono­póliuma. Egy nyugati újságíró kérdé­se konkrét példákén emlitette, hogy a Szovjetunió Magyaror­szág tapasztalataiból a többi kö­zött a gazdaságirányítás haté­konyságának, a gazdálkodó egy­ségek önállóságának és felelős­ségének erősítését célzó törek­véseket és a vállalati tanácsok tevékenységét tartja figyelemre méltónak. Ugyancsak érdekes­nek mondotta a magyar pénz­ügyi rendszer változásait, benne a bankrendszer átalakítását. Más területről a magyar válasz­tási rendszer továbbfejlesztésé­nek gyakorlatát említette olyan példaként, amelyhez hasonló el­képzeléseket hamarosan a Szov­jetunióban is kipróbálnak. Egy amerikai tudósító érdek­lődésére a magyar—román vi­szonyban felmerült vitás kérdé­sekről szólt. Leszögezte: a nem­zetiségi kérdésben támadt nézet- eltérések a magyar és a román párt, a két testvéri ország és nép ügyét jelentik. A Szovjetunió ebben a kérdésben sem kíván döntőbírói szerepet játszani. A nemzetközi helyzettel kap­csolatos kérdésekre válaszolva Jegor Ligacsov kifejtette: a Szov­jetunió minden állammal egyen­jogú és jó kapcsolatokra törek­szik. Leszögezte, hogy .készek megállapodni az Egyesült* Álla­mokkal mindazokban a kérdé­sekben, melyekről jelenleg tár­gyalások folynak a két ország között. Megerősítette, hogy a Szovjetunió kész messzemenő kompromisszumokat elfogadni egészen addig, amíg azok nem sértik az új politikai gondolko­dás alapelvét: az egyenlő és köl­csönös biztonságot. A sajtóértekezlet után Jegor Ligacsov városnézésre indult, A program a Gellérthegyen fe­jeződött be, ahol Jegor Ligacsov virágot helyezett el a felszaba­dulási emlékműnél, majd a fő­város panorámájában gyönyör­ködött. Az MSZMP Központi Bi­zottsága szombaton este díszva­csorát adott Jegor Ligacsov tisz­teletére. a gettófelkelés évfordulóján IRA-MERÉNYLET Biztonsági „csúcsértekezletet' hívott össze hétfőre Tom King, a brit kormány észak-írországi ügyekkel foglalkozó minisztere az IRA szombati bombamerény­lete ügyében. amelynek Észak-lr- ország második legmagasabb ran­gú bírája és felesége esett áldo­zatul. Sir Maurice Gibsonnak, a bel­fasti fellebbviteli bíróság rang­idős bírójának autója — amelyet felesége vezetett — rendőri kísé­ret nélkül lépte át az Ír Köztár­saság és Ulster határát, amikor az észak-írországi oldalon „senki földjeként” számontartott terü­burgi náci börtön és kivégzőhely területén. A börtön felszabadítá­sának és lerombolásának 42. év­fordulóján az NDK néphadsere­gének díszőrsége koszorúkat he­lyezett el az NSZEP Központi Bizottsága, valamint az államta­nács és a minisztertanács nevé­ben. Négypárti koalíciós kormány Finnországban Bányászsztrájk és nagygyűlés Jugoszláviában Afganisztán ünnepén Egy esztendő híján egy évtize­de, 1978. április 27-én győzött a forradalom Afganisztánban, meg­nyitva ezzel a társadalmi hala­dás széles távlatait az évszázados elmaradottságban élő közép­ázsiai nép előtt. A feudális múl­tat képviselő Daud-rendszer bú­csúztatása valóban sorsfordító esemény volt az ország életében, hiszen az azóta eltelt időszak ténylegesen gyökeres változá­sokat hozott a politikai és társa­dalmi, a gazdasági és kulturális szférában egyaránt. Az évfordulóra emlékezve meg kell említeni, hogy a párt és az állam politikai és gazdasági stra­tégiájának legfontosabb céljai megvalósultak, hogy — egyebek között — az agrárreform követ­keztében csaknem 400 ezer nincs­telen paraszt jutott földhöz, s ki­emelkedő eredményeket köny­velhetnek el az analfabetizmus elleni küzdelemben. Az elért si­kerek értékét növeli, hogy a de­mokratikus építőmunkát belső és külső körülmények nemegyszer akadályozták és akadályozzák sajnos napjainkban is. Hiszen elég csak arra emlékez­tetni, hogy az áprilisi forradalmi változásokra ferde szemmel te­kintő belső és külső reakció szin­te azonnal megindította hadüze­net nélküli támadását a fiatal rendszer ellen. Ezt tetézte még az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt vezetésében időlegesen felülkerekedett diktatórikus irányvonal, amelynek politiká­ja már-már az áprilisi vívmányo­kat veszélyeztette. Az afgán ve­zetés 1979 decemberében azután fordult a Szovjetunióhoz segítsé­gért a fenyegető külső interven­ció elhárítására, miután a pár­ton belül sikerült megfordítani a nemzeti katasztrófa felé vezető események láncolatát. A korláto­zott létszámú szovjet csapatkon­tingens azóta is megbízhatóan tel­jesíti internacionalista köteles­ségét, ám teljesen nyilvánvaló, hogy nem maradhat örökké az országban. A politikai jószándék jeleként már eddig is több ezre­det kivontak, de a további lépé­sek időpontja főleg Pakisz­tán és az Egyesült Államok ma­gatartásától függ. Az utóbbi időszakban viszony­lag kedvező hírek érkeztek a tér­ség problémájának megoldási esélyeiről. Intenzív szovjet— pakisztáni, illetve szovjet—af­gán tárgyalássorozatokat bo­nyolítottak le, s egyes megfigye­lők szerint némi áttörés várható a Genfben folyó közvetett afgán- pakisztáni megbeszélések újabb fordulóján. A külpolitikai erőfe­szítésekkel párhuzamosan az új afgán vezetés, Nadzsib főtitkár­ral az élen mindent megtesz azért, hogy az országban mielőbb kialakuljon a teljes nemzeti köz- megegyezés. A megbékélés érde­kében a vezetés hajlandó tárgyal­ni ellenzéki csoportokkal Is. A forradalom győzelmének év­fordulóján szívből köszöntjük Afganisztán nehéz úton haladó népét, és kívánjuk, hogy mielőbb sikerüliön megoldást találnia az ország körüli helyzet politikai rendezésére. Ez elősegítené az áp­rilisi vívmányok rendszerének további szélesítését is. — dl ­Pillantás a hétre Április és május fordulója a jó időn kívül talán más kel­lemes változásokat is hoz — mondjuk a nemzetközi lég­kör felmelegedését. Addig is, amíg sikerül általános ja­vulásról hírt adnunk, egy csokorra valót válogattunk a hírügynökségek jövő heti előrejelzéseiből. HÉTFŐ: Brüsszelben a Kö­zös Piac országainak belügy­miniszterei a terrorizmus kérdéseiről kezdenek tanács­kozást. Luxemburgban ugyan­ekkor a külügy- és hadügy­miniszterek találkoznak — várhatóan azért, hogy meg­vitassák az Európa atom­fegyver-mentessé tételét célzó új szovjet javaslatokra adan­dó választ. KEDD: Belgrádban ülést tart a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének Közpon­ti Bizottsága. A jugoszláviai belső nehézségek lassan el­húzódó válsággá értek, smost nagy várakozás előzi meg a kommunisták válaszát a sza­porodó kérdésekre. A gazda­sági helyzet mellett legin­kább a nacionalista tenden­ciák felerősödése okoz gon­dot a szövetségi államban. SZERDA: Az Egyesült Álla­mokba érkezik Nakaszone Jaszuhiro japán miniszter- elnök. Az egyhetes látogatás várhatóan bővelkedik majd éles vitákban, mivel a két szövetséges kereskedelmi há­borúja komolyan megterhel­te a politikai kapcsolatokat is. CSÜTÖRTÖK: II. János Pál pápa az NSZK-ba utazik. A nemzetközi életben igen ak­tív katolikus egyházfő ta­lálkozik a nyugatnémet poli­tikai pártok vezető személyi­ségeivel és várhatóan véle­ményt nyilvánít egyes vitás valláserkölcsi kérdésekben is. PÉNTEK: Duisburgban meg­kezdődik a zöldek háromna­pos kongresszusa. A nyugat­német politikai életben nö­vekvő szerepet játszó és egy­re több szavazatot szerző moz­galom előtt változatlanul a párttá szerveződés1 dilemmá­ja áll: jelenlegi formájában ugyanis nem képes tartósan egységes álláspontot kifejte­ni a kulcskérdésekben. SZOMBAT: Az előzetes el­képzelések szerint ezen a na­pon fejezi be munkáját az Interparlamentáris Unió 77. konferenciája. A Managuában sorra kerülő értekezlet első­sorban Latin-Amerika prob­lémáival foglalkozik majd. A helyszín kiválasztása a nica- raguai diplomácia egyik ko­moly sikere. VASARNAP: Kínába látogat Jean-Bernard Raimond fran­cia külügyminiszter. Tárgya­lásai során a gazdasági és regionális politikai kérdések mellett minden bizonnyal szó lesz a csendes-óceáni atom­fegyvermentes övezet prob­lémájáról. Kína ugyanis tá­mogatja az erről szóló szer­ződést, míg Franciaország folytatja kísérleteit a tér­ségben. Beiktatták tisztségébe az új esztergomi érseket Dr. Paskai László esztergomi érseket az esztergomi Bazili­ka előtti téren szombaton, több ezer hívő jelenlétében ünne­pélyes szertartással beiktatták tisztségébe. Az ünnepségen részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai, a ma­gyarországi protestáns egyházak és más felekezetek vezetői. A Vatikán képviseletében jelen volt Francesco Colasuonn» érsek és számos magas rangú külföldi egyházi személyiség, valamint a magyarországi diplomáciai képviseletek több ve­zetője. A szertartást követő fogadáson a magyar (kormány képviseletében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke köszöntötte az új esztergomi érseket. A beiktatáson részt vett a Komárom Megyei Tanács és Eszter­gom Város Tanácsának elnöke. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Befejeződött a békemozgalomban élenjáró brigádok III. országos találkozója Vasárnap befejeződött a 'békemozgalomlhan élenjáró brigádok Mis­kolcon megtartott III. országos találkozója. A háromnapos eszmecse­rére mintegy négyszáz küldött érkezett az ország minden részéből. A békemozgalommal, annak fejlesztésével, a kisközösségleik békemunká- jával összefüggő időszerű kérdéseket vitatták meg, is kicserélték ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. A vasárnapi záróünnepségen Fodor Ist­ván, az Országos Béketamáos titkára összegezte a találkozó hasznos tapasztalatait. (MTI) • Irány Rotterdam, 17 játékossal Verebes a szerdán 20 órakor kezdődő mérkőzésen a következők kö­zül állítja össze kezdő tizenegyét: Szendirei, Zsiborás (kapusok), Saliai, Hires, Pre^zeller, Kardos GoW raba, Véglh, Díszt 1 L., Haninich, Détári, Péter, Burcsa,, Hajszán Kot vács K., Kiprich, Boda (mezőnyjátékosok). A válogatott hétfőn' reggel utazik Hollandiába.

Next

/
Thumbnails
Contents