Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-27 / 98. szám

1TLÄG raOLEfASJAl, BGTHSÜWKfEKI PETŐFI NÉPE AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 98. Mám Ára: 1,80 Ft 1981. április 27. hétfő Idén megnyílik a bemutatóterem Megemlékezés az évfordulón Három jeles dátum jelzi a cen­tenáriumát ünneplő bajai gáz­szolgáltatás fejlődését. Száz év­vel ezelőtt gyúltak ki a gázlám­pák fényei a sötét utcákon, 1970- ben áttértek a korszerű, úgyne­vezett benzinbontásos technoló­giára, majd tíz esztendő múlva megkezdődött az átfogó földgáz­program végrehajtása — mondta Barna György tanácselnök-helyet­tes, amikor a Bajai Városi Ta­nács dísztermében szombaton köszöntötte a Dél-Alföldi Gáz- szolgáltató Vállalat jubiláló .ba­jai üzemegységének dolgozóit, s az elnökségben helyet foglaló Czipper Gyula Ipari miniszterhe­lyettest, Romány Pált, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak első titkárát, és Dajka Fe­rencet, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát. Takarékosan kell bánni az egyik legfontosabb energiahordozóval, a földgázzal — hangsúlyozta Czi.p- per Gyula ünnepi beszédében, át­tekintve az országos földgázprog- ram végrehajtásának jogos büsz­keségre okot adó történetét. Az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint 200 településre jutott el a földgáz, s a tervezett 020 ezer helyett éppen kétszer annyi ház­tartásba. Ez a tény nemcsak gaz­dasági, hanem politikai szempont­ból is fontos. Ezt követően a miniszterhe­lyettes Bács-Kiskun megye ellá­tási helyzetéről szólt. Két évtized múltán (1967-ben kapcsolódott be Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szánk) 35 település van bekötve. Az ellátási arány a 60 ezer ház­tartással 60 százalékos, és a to­vábbi fejlesztési elképzelések jól illeszkednek hazánk energiapo­litikájához. Ünnepi beszéde után a minisz­terhelyettes kitüntetéseket adott át: Rábóczki János üzemegység­vezető a Munka Érdemrend bronz fokozatát, Balogh László műsza- kivezetó-helyettes, Balogh Tibor gázszerelő és Krix Adámné ad­minisztrátor a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át. Dajka Ferenc a Szakszervezeti Munkáért kitün­tetés arany fokozatát nyújtotta át Losonczi Mihály szakszerveze­ti főbizalminak, Kusztos Ferenc, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt igazgatója pedig az OKGT Kiváló Dolgozója kitüntetést ad­ta át Molnár András és Vaskúti János, szerelőknek, Vállalati Ki­váló Dolgozó kitüntetésben nyol­cán, igazgatói dicséretben tízen részesültek. Romány Pál emelkedett szólás­ra. Tolmácsolta a megyei és a városi pártbizottság jókívánsá­gait a kitüntetetteknek és a vá­ros dolgozóinak. Egy évszázad­dal ezelőtt ez a közösség felis­merte, hogy a fejlődéshez vál­toztatni kell. Jó, hogy közös ösz- szefogással ez meg is történt — mondta a megyei pártbizottság első titkára, majd megemlítette, hogy a szép eredmények hallatán egyetlen dolgot hiányol: azt, hogy Baján nincs a Dégáznak ügyfélszolgálati Irodája, illetve mintaterme. Az ünnepi ülést le­vezető Galambos István, a Dé- gáz műszaki igazgatóhelyettese azonnal válaszolt, s megígérte, hogy még ebben az esztendőben megtalálják a módját a bemuta­tóterem megnyitásának. G. Z. Szőlőtelepítés a bócsai határban « Amint az időjárás lehetővé tette, megkezdték a bóesai határban is a munkát. A Szőlőskert Szakszövetkezetben az idei tavaszon állami támogatással 45 hektáron telepítenek szőlőt. A régi fajtákat újak vált­ak fel, főként Kékfrankos és Zalagyöngye. A bócaaiaknál hagyomány a szőlőtermesztés, És az elképzelések szerint a Jövő év tavaszán Ismét 25 hektáron létesítenek új szölöskertet, » tagság közreműködésével. Ezzel pótolják a fagykár miatt kiselejtezett ültetvényt. (Méhest Éva felvétele) Elutazott hazánkból Marjai József Moszkvában Jegor Ligacsov Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára vasárnap elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hazaérkezésekor Jegor Ligacsovot a moszkvai re­pülőtéren Mihail SwJlomencev, az SZKP KB PB tagja, a KB melletti pártellenörzési bizottság elnő. ke és más hivatalos személyek üdvözölték. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar moszkvai nagykövete. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, szombaton a Központi Bizottság székházában találkozott Jegor Ligacsovval, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Közpon­ti Bizottság titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egy­mást az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusa, to­vábbá az SZKP KB ez év ja­nuári ülése határozatainak vég­rehajtásáról, a két párt tevé­kenységének fő irányairól a je­lenlegi időszakban. Ismételten megerősítették az MSZMP és az SZKP közötti kölcsönös támoga­tás és szolidaritás jelentőségét. Népköztársaság Jegor Ligacsov és Kádár János találkozója. Hangsúlyozták, hogy pártjaik azonosan Ítélik meg a két or­szág gazdasági-társadalmi fej­lődése meggyorsításának, a de­mokrácia és a társadalmi nyil­vánosság erősítésének fő fel­adatait. Kádár János és Jegor Ugaeaov megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet együtt­működés az élet minden terüle­tén eredményesen fejlődik. K5­(Folytatás a 2. oldalon.) Marjai József, a Minisztert»* •ács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvlselője va­sárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz az állandó KGST-kép- vlselőknek a szocialista gazdasá­gi Integráció továbbfejlesztés» kérdéseit tárgyaló értekezletén. A fiatalok helyzete és élet- i körülményei Bács-Kiskunban (3. oldal) AZ ÜGYÉSZ TOLLABÖL Hamis vád, hamis tanúzás (3. oldal) SPORT (7. oldal) KOSÁRFONÁSTÓL A KONFEKCIÓIG A kecskeméti Habselyem Kötöttárugyár negyedszázada Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a múlt héten a Habse­lyem Kötöttárugyár kecskeméti III. számú gyára. Az eltelt negyed­század alatt a több apró üzemből alakult ki a Mindszenti úton a mai korszerű gyártelep — mondta Kubalek Ferencné igazgató. A kecskeméti Kézműipari Vál­lalat konfekcionáló, kötöttáru- és kézifestő részleggel kezdte meg a működését a Czollner téren. Később az Ótemető utcai épület­ben megalakították a szabászatot és a mérték utáni szabóságot. A vállalathoz csatolták a kalocsai bedolgozó központot, a bajai mér­ték szabóságot, az alpári kosár­fonó részleget és a kiskunfélegy­házi mérték utáni szabóságot. A vállalat a rendkívül vegyes pro­fil miatt Bács-Kiskun megyei Ve­gyesipari Vállalatként folytatta tevékenységét. A kecskemétiek 1962-ben ön­állósultak, és felvették a Ruha­ipari Vállalat nevet. A Mindszen­ti úton az új gyártelep felépíté­sét 1966-ban kezdték el, és egy évvel később 1967. január 1-jétől a Habselyem Kötöttárugyár át­vette további üzemeltetésre és fejlesztésre a Ruhaipari Vállala­tot, majd a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat kerekegyhá­zi telepét is. 1973 áprilisában is­mét új telephely indult Aposta- gon. Ezekben az években nyerte el a vállalat a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és a X. kongresszus tiszteletére meg­hirdetett munkaverseny ered­ményei alapján a Kongresszusi Zászlót. Az ipar és a mezőgazdaság együttműködésének jó példája­ként 1975 áprilisában a Mathiász János Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet is bekapcsolódott a ter­melésbe. Rövidesen követte ' a Szabadszállási Aranyhomok Tsz, a soltvadkerti Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet, a Jászszentlász- lói, valamint a Dunapataji Üj Élet Tsz. Ä fejlődést érzékelteti a ter­mékösszetétel állandó változá­sa, a feldolgozott alapanyagok széles választéka, a vevőkör bő­vülése, az egyre fejlettebb tech­nológiák alkalmazása és a géppark folyamatos modernizálása. # Női blúz készül szovjet exportra. (Méhesi Éva felvétele) A gyár életében meghatározó­vá vált a belföldi értékesítés, és a szovjet export mellett az angol, és egyéb tőkés piacokra történő szállítás. A Habselyem Kötött­árugyárnak a gyorsan változó di­vathoz időben és rugalmasan kell alkalmazkodnia, ez újabb beru­házásokat tesz szükségessé. Még az idén átadják a vállalat IV. számú gyárában az alapanyag­ellátás javítását szolgáló fes= tő-kikészítő üzemet. A termelési eredmények eléré- sében mindig a kollektíva lelki- ismeretes munkája volt a döntő» A negyedszázados múltra vissza­tekintő gyárban már három ge­neráció dolgozik együtt, közülük csaknem százan húsz évnél ré­gebben. K. A. • A lajosmiasei együttesben több generáció játszik együtt. Népdalkörök és citerazenekarok találkozója AJKUKON ÉS HANGSZERÜKÖN TOVÁBB ÉL A DAL Citera- és énekszótól volt han­gos szombaton délután Lajosmi- zsén a Dózsa filmszínház. Itt rendezték a népdalkörök és cite­razenekarok megyei minősítő versenyét hét együttes részvételé­vel. Mint ahogy azt dr. Nagy Ká­roly, a nagyközségi tanács elnöke megnyitójában kiemelte: min­den ilyen találkozó — így a la- josmizsei is — hasznos, mert azon túl, hogy az együttesek sokat ta­nulhatnak egymástól, fellépé­si lehetőséget Is kapnak, és ava­tott zsűri előtt időről időre szá­mot adhatnak fejlődésükről. A bemutatón örvendetes volt látni, hogy Tiszakécskén milyen sokan és jól tudnak citerázni a piciny gyermektől, a felnőttekig. Ugyancsak példamutató a házigaz­da lajosmizseiek munkája, ahol szintén több generáció zenél együtt. De valamennyi szombaton fellépett együttes dicséretet ér­demel tudásáért, felkészültsé­géért. A mezőnyből kiemelkedett a tiszakécskei Tisza ’83 együttes já­téka, amelyet a zsűri kiválóra mi­nősített, s külön dicséretben is részesített. Kiválóra minősítet­ték a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat Táncos Péter együt­tesét. Jó minősítést kapott a ti- szakécskeiek Kodály Zoltán gyer­mekzenekara és Tiszavirág együt­tese, a dunapataji népdalkor, va­lamint a lajosmizseiek egyesített Rózsa Sándor és Magvető citera- zenekara. G. B. Népművészeti kiállítás Félegyházán A legszebb alkotások az országos pályázatra kerülnek Csodálatos hímzések, díszes nemezmunkák, mesterien formált kovácsoltvas rácsok, avatott kéz­zel faragott fa táblaképek és szobrocskák ékesítik a kiskun­félegyházi Szákszervezeti Művelő­dési Ház kiállítótermét'. A megyei népművészeti kiállí­tásra beérkezett munkák legszebb darabjaiból szombaton nyitottak tárlatot. Mint megnyitó beszédé­ben dr. Fazekas István, a Kiskun Múzeum igazgatója elmondta, a kiállítás keresztmetszetet nyújt a Bács-Kiskun megyében élő tárgyalkotó népművészek munkájának eredményei­ről. Kiemelte a különféle szakkörök im­pozánsan gaz­dag hímzés- anyagát. Az egyéni alkotá­sok között is találkozhatunk jó néhány ki­emelkedő tel­jesítménnyel. Ilyenek a fara­gott táblaké­pek, szobrok, csikófejes ci­terák. a különböző kések, disz­kovácsolt munkák. Hiányoztak vi­szont a bőrdíszművesség ered­ményei, s a kékfestők közül 1« csupán egy alkotó pályázott Ugyanakkor örvendetes voltc hogy néhány új szakkör szinvo^ nalas anyagot adott be. A megnyitót követően ismén, tették a zsűri döntését és kiosz­tották a díjakat. A legjobb dara­bokat elküldik a nyáron Nyíregy­házán megrendezendő VIII. orS szágos népművészeti pályázati»,' G. Rr • Részlet a kiskun­félegyházi kiállftásról.

Next

/
Thumbnails
Contents