Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

2 « PETŐFI NÉPE # 1981. április 25. Szovjet—szíriai tárgyalások MOSZKVA Moszkvában pénteken meg­kezdte tárgyalásait Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára és Jiáfez Asszad sziriai elnök, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának főtitkára. Asszad elnök csütörtökön érke­zett hivatalos látogatásra a szov­jet fővárosba ak SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertaná­csának a meghívására. Marchais Moszkvában Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára pén­teken Moszkvába érkezett. Mar­chais az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására tesz uta­zást a Szovjetunióba. A vendé­get a repülőtéren Anatolij Dob- rinyin, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, Vagyirn Zag- lagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyet­tese és más hivatalos személyi­ségek fogadták. Holland pártküldöttség hazánkban Jan de Boo, a Holland Kom­munista Párt elnökségének tag­ja, a párt külügyi bizottságának elnöke április 17. és 24. között látogatást tett hazánkban. Jan de Boot fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezető­je megbeszélést folytatott a ven­déggel. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozókon áttekintették a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek a két párt közötti együttműködés fejleszté­séről. (MTI) Havasi Ferenc és Jegor Ligacsov megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) lalat, a Mik rom ed munkájával ismerkedtek a vendégek. Az or­vosi műszereket gyártó vállalat, amel y április il-jén kezdte mag műki xiését, már az idén 3—4 mil­lió ruibeles árbevételt ért el. Az alapító szovjet és magyar válla­latok a következő években rend­kívül dinamikus fejlődést várnak, elkép zelésük szerint 1992-ig a Mikromed elérheti az évi 100 mil­lió rubeles árbevételt. Az SZKP KB titkára elmondta, hogy rendkívül nagy jelentőséget tulajd onit annak az úttörő mun­kának, amely az első magyar- szovjet vegyes vállalat létrejötté­hez vozetett. A vállalatközi kap­csolatok ilyen konkrét, gazdasági érdeken alapuló és eredményes fejlődése a két ország, a két nép együttműködésének új, nagy fon­tosságú állomása. Jegor Ligacsov az üzem meg­tekintése után Szentendrére uta­zott, megismerkedett a város ne­vezetességeivel, majd a késő dél­utáni órákban visszautazott Buda­pestre. A pénteki zsúfolt program be­fejezéseként a szovjet vezető a kora esti órákban ellátogatott az MSZMP Budapesti Bizottságára, ahol találkozott a főváros veze­tőivel. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára és Iványi Pál, a fővárosi tanács elnöke tájékoztatta a ven­déget Budapest fejlődéséről, a fővárosban élők helyzetéről, ered­ményeiről, törekvéseiről. VSZ-ülés a fegyverzetcsökkentésröl Április 22—23-án Budapesten ülést ta irtott a Varsói Szerződés tagállamainak aiz európai fegyve­res erőik és hagyományos fegy­verzet csökkentésével foglalkozó szakértő i munkacsoportja. A szakértőik áttekintették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületéi 1986. júniusi budapesti ülésén elfogadott felhívás meg. valósítási inak helyzetét, figyelem­be véve az e kérdésről folytatott vita tapasztalatait a bécsi utóta­lálkozón, a Varsói Szerződés és a NATO országainak képviselői között a „23-ak csoportjában” folytatott 'konzultációkat, illetve a NATO-tagáHamokikal és az európai semleges, valamint el nem kötelezett országokkal foly­tatott kétoldalú megbeszéléseket. A szakértők véleményt cseréltek az európai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzet csökkenté­sét oélzó tárgyalások mielőbbi megkezdésének lehetőségeiről. SVÉD SAJTÓVISSZHANG Megkülönböztetett érdeklődés A hasonló esetekben megszo­kottnál bővebb terjedelemben, fényképes tudósításokban számol­nak be a svéd Lapok Kádár János hivatalos s védországi látogatásá­nak eseményeiről, s az út utolsó állomáshelyén, Göteborgban tör­téntekről. A három napon át tartó tár­gyalások eredményeit összegezve az Expressen című délutáni stock­holmi lap pénteken arra a meg- áLlapításra jutott, hogy svéd részről a legmagasabb szintű megkülönböztetett érdeklődés nyilvánult meg Magyarország iránt. A Göt eborgs-Tidningen cí­mű göteborgi esti lap értékelése szerint az MSZMP főtitkára nagy politikai, diplomáciai és gazdasá­gi jelentőségű tárgyalásokat foly­tatott a svéd vezetőkkel. A Dagens Nyheter pénteki szá­mában elsősorban a Volvo-kon- szernnél tett látogatásra és a Ká­dár. János kíséretében levő sze­mélyiségek svéd gazdasági veze­tőkkel folytatott tárgyalásaira he­lyezi a hangsúlyt. „Mindkét fél lehetőséget lát a magyar—svéd gazdasági együttműködés kiszé­lesítésére” — mutat rá a cikk, megemlítve, hogy svéd részről az IKEA fa- és bútoripari, valamint az Erixon elektronikai cég is bővíteni akarja magyarországi partnereivel a vegyesvállalati együttműködést. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Tömeggyűlésekkel értek véget az NSZK-ban a húsvé­ti békemenetek. — A szovjet külügyminiszter Moszkvában fogadta Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettest és kifejtette előtte, hogy a Szovjetunió a jószomszédi vi­szony megszilárdítására tö­rekszik. — Bemutatkozott a Parlamentben az új olasz kormány. — Palesztin fegy­veresek akciója az izraeli ha­táron. KEDD: Kádár János Svédország­ba látogatott és megkezdte tárgyalásait Carlsson kor­mányfővel. — Szovjet—len­gyel csúcstalálkozó volt Moszkvában, Mihail Gorba­csov és Wojciech Jaruzelski az ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésről szóló nyilatkozatot írt alá. — Reagan elnök fogadta Abe Sintarót, Nakaszone kor­mányfő különmegbizottját, aki az amerikai—japán „ke­reskedelmi háború” ügyé­ben járt az USA-ban. NZERDA: Bejelentették Szófiá­ban, hogy Todor Zsivkov májusban baráti látogatást tesz Kínában. — A palesztin nemzeti tanács algíri ülésén \ Faruk Kaddumi közölte, hogy a PFSZ nem szakít sem Egyiptommal, sem Jordániá­val, bár felmondták a sokak által vitatott Arafat—Husz- szein-paktumot. — Reagan elnök meghosszabbította a Nicaragua ellen évek óta fennálló amerikai gazdasági szankciók érvényét. CSÜTÖRTÖK: Genfben folyta­tódnak a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási és le­szerelési tárgyalások. — Ká­dár János befejezte svédor­szági látogatását, amely ma­gyar és svéd megítélés sze­rint egyaránt eredményes volt. — Shultz amerikai kül­ügyminiszter Nyugat-Euró- pának szánt tévényilatkozat­ban igyekezett megnyugtatni az USA partnereit, hogy egy esetleges szovjet—amerikai megállapodás nem az ő biz­tonságuk rovására jönne létre. PÉNTEK: Szovjet—szír csúcsta­lálkozó Moszkvában, Gor­bacsov főtitkár és Asszad el­nök tárgyalásain jelen van Szokolov marsall, honvédel­mi miniszter is, ami a szov­jet—szír viszony katonai ele­meinek napirendre kerülését jelezheti. — Pekingben tár­gyal Strougal csehszlovák kormányfő Csao Ce-jang kí­nai miniszterelnökkel, a KKP ügyvezető főtitkárával. — A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon előterjesztett új szovjet javaslatok élénk visszhangot váltottak ki a nyugati világban. — Ligacsov, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára Budapesten tárgyal. A HÉT FŐ KÉRDÉSE Előbbre jut-e Genfben egy konkrét szovjet -r amerikai fegyverzetkorlátozási megállapodás ugye ? A Genfi-tó partján megkezdő­dött a „negyedik forduló”: a két tárgyaló küldöttség ismét leült egymással szembe, hogy a nyár beköszöntéig heti egy-két-három alkalommal újra meg újra meg­vitassa a nukleáris fegyverzet­korlátozás lehetőségeit. A mun­ka alapját a tárgyalóasztalra ke­rült és ezután kerülő javaslatok szolgáltatják. S itt meg kell je­gyezni, hogy végeredményben az számít igazán, amit Genfben hi-' vatalosan terjesztenek elő! Nos a legutóbbi szovjet javas­latok, elgondolások, amelyek pél­dául Mihail Gorbacsov prágai lá­togatása során hangzottak el, vagy Moszkvában a Shultz ame­rikai külügyminiszterrel folyta­tott eszmecsere közben, most öl­tenek nemzetközi jogi formában is testet. A „negyedik forduló” kezdetén a szovjet delegáció nyomban beterjesztette új kezde­ményezéseit, amelyek egy-két fontos részkérdésben még ki is egészítették a szóban már elhang­zott javaslatokat Például azzal, hogy a Szovjetunió kész Ázsiában is felszámolni, megsemmisíteni azoknak a nukleáris tölteteknek a hordozóit, amelyekről eddig csak európai vonatkozásban esett szó, az itteni közepes hatótávol­ságú rakétákról, nukleáris fegy­verekről szóló tárgyalásokon. Cse­rébe természetesen az USA' terü­letén is meg kell akikor semmi­síteni az ilyen hordozóeszközöket! Az is lényeges új elem, hogy —‘, s itt éppen a Varsói Szerző­dés tagállamainak legutóbbi bu_ dapesti javaslata alapján jár el a Szovjetunió — kezdjenek sokol­dalú tárgyalásokat a kisebb ha­tótávolságú fegyverekről, olya­nokról, amelyek számos ország birtokában vannak, tehát az ilyen fegyverek korlátozása vagy fel­számolása már nemcsak a két nagyhatalom ügye! A Szovjetunió új javaslatát előzetesen egyeztet­te varsói szerződésbeli szövetsé­geseivel, így a Magyar Népköz- társasággal is. Megállapítható tehát, hogy a> moszkvai diplomáciai „nagy-of- fenzíva” tovább folytatódik. A nyugati sajtó az első világháború idejéből ismert kifejezést veszi elő. kissé megváltozott formában, értelemben: „orosz diplomáciai gőzhengerröl” ír ... Kétségtelen, hogy a nyugat teljes zavarban van. Egészen különös helyzetek sora alakul ki. Kezdve azon, hogy az USA mindent elkövet, hogy megnyugtassa NATO-beli partnereit: egy esetleges ameri­kai-szovjet megegyezés nem az ő rovásukra történik. Egyre han­goztatják Washingtonban azt 4 készségüket, hogy Nyugat-Euró- pát megvédik. — De ki ellen kell megvédeni? — kérdezik egyre többen Nyugat-Európa országai­ban. Hiszen: a szovjet diplomáciai javaslatok sorozatának első ered­ménye éppen lélektani jellegű: ntinden nappal, minden héttel többeket győz meg arról, hogy a Szovjetunió szándékai békések, együttműködni akar, s a fegyver­kezési hajsza megfékezésével új gazdasági erőforrások felszabadu­lását kívánja elérni. Ami persze elsősorban a Szovjetuniónak jó, de hasznos, üdvös lehet Nyugat- Európának vagy éppenséggel az US A-na k is. Természetesen az Atlanti-óceán túlpartján lévő ha­diipari komplexumok érdekeinek már ellentmond ez a fejlődés, ám nyilvánvaló, hogy a túlsó tá­borban is azok vannak többen, akiknek a béke és a békés együtt­élés az igazi érdekük. P. J. Szabó István látogatása Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően Szabó» István — vendéglátói kíséretében — az önálló exportjogú Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalatot kereste fel, .ahol Han- gyási Lajos, a vállalati tanács elnöke, Kuczik István vezérigaz­gató és Schrauf József, a válla­lati pártbizottság titkára fogadta. Tájékoztatójukban kiemelték, hogy múlt évi termelési ered­ményük meghaladta a 2,3 milli­árd forintot. Ebből 880 millió fo­rint volt az export. Mintegy más­fél milliárd forint értékű élel­miszeripari gépet: alkatrészt, szemestermény-tárolót, hétezer darab kultivátort, félezer kom- binátort-és univerzális mHgágv- elökészítőt szállítottak a belföldi felhasználóknak. Termékeik pótalkatrész-ellátá­sát maradéktalanul biztosítot­ták. A MÉM táreaprogramjának keretében elkezdték a rotációs talajművelő géDek automatizálá­sának fejlesztését. Az első ne­gyedévben több mint 400 millió forint, értékű gépet, berendezést szállítottak mearendelőikn ek. Terveik között szerepel a mező- gazdasági gének exportiának nö­velése. A vállalat termékeinek 60 száza'ék a külpiacra kerül. Ru- belexDortiuik ez évben eléri az egymiiliárd forintot, tőkés piaci szállításuk várhatóan megduplá­zódik, és megközelítően 450 mil­lió forint lesz. Ezután üzemláto­gatás következett, amelynek so­rán a TOT elnöke megtekintette a vállalat termékeit. Szabó István programja a Kecs­keméti Alföld Szakszövetkezet­ben folytatódott. Itt Domokos Zoltán elnök és Erdődi Ferenc, a pártvezetőség titkára fogadta a vendéget. Az elnök beszámolt a szakszövetkezet múlt évben elért eredményéről: árbevételük meg­haladta a 670 millió forintot. Ezt 580 hektár közös művelésű és 300 hektár tagi földterületen érték el. Munkájuk elismeréseként El­ismerő oklevelet kaptak. Terme­lőtevékenységükben jelentős sze­repet tölt be az integrált ház­táji és kistermelés. A szakszö­vetkezet 530 tagja 21 ezer ser­tést, kétmillió pecsenyecsirkét, 144 ezer húslibát, 75 ezer puly­kát állít elő ez évben. Eredmé­nyeiket a magas fokú integrá­ció kiterjesztésével továbbra is növelni akarják. Nagy gondot fordítanak a kisvállalkozási for­mákban rejlő lehetőségek sok­oldalú kihasználására. Terveik között kiemeltek, ’hogy az élel­miszeripari és ipari vertikum módosításával, bővítésével a szak- szövetkezet tagsága komoly elő­relépést remél az elkövetkezendő időszakban. Növelik az autója­vító szolgáltatásukat és a külön­böző dísztárgyak készítését. A tájékoztató után az öntőmű­hely és a forgácsoló megtekinté­sével zárult a program. Szabó István a kora délutáni órákban a megyei pártbizottság székházában időszerű gazdaság- politikai kérdésekről tartott tá­jékoztatót gazdasági vezetők szá­mára. A TOT elnöke elmondotta, hogy hazánkban továbbra is alapvetően fontos az elért élet- színvonal megőrzése. Ehhez azonban az eddiginél hatéko­nyabb, jobb munkára van szük­ség. Ezt követően a mezőgazdaság­gal kapcsolatos fejlesztésekről és az integráció kiszélesítésének szükségességéről szólt. Az aktíva után a Dél-alföldi Állattenyésztés Fejlesztő Válla­lat miklóstelepi teljesítmény­vizsgáló állomásának tevékeny­ségével ismerkedett a TOT elnö­ke, ahol Molnár Mihály igazga­tó és Bense Ferenc pártvezetősé­gi titkár adott rövid tájékozta­tást. Az öt éve alakult vállalat Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben fejti ki tevékenysé­gét. Termelési értékük öt év alatt megduplázódott. Kiterjedt üzemi kapcsolataik vannak, szé­les körű kutató-fejlesztő mun­kát végeznek. Szabó István az esti órákban visszautazott Budapestre. Jogszabály a titokvédelemről Az államigazgatás korszerűsí­tésének követelményei, a gazda­ságirányítási rendszer továbbfej­lesztése, az új vállalatvezetési formák bevezetése, a nemzetközi szervezetek tagságával járó adat­szolgáltatási kötelezettségeink bővülése számos olyan problémát vet fel, amelyeknek megfelelő megoldása érdekében szükségessé vált a titokvédelem jogi szabá­lyozásának továbbfejlesztése. Ez a rendeltetése az Elnöki Tanács által most megalkotott törvény- erejű rendeletnek, amely az ál­lamtitokról és a szolgálati titok­ról szól. Az új rendelkezések — a tvr-hez kapcsolódó végrehajtá­si jogszabályokkal együtt — 1988. január 1-jén lépnek hatályba. A tvr. célja, hogy a Magyar Népköztársaság állami, társadal­mi és gazdasági érdekeinek meg­felelően védje az államtitkot és a szolgálati titkot, segítséget nyújtson ezek megsértésének megelőzéséhez. Államtitok az az adat, amely­nek illetéktelen személy tudomá­sára jutása veszélyezteti a Ma­gyar Népköztársaság biztonságát vagy más fontos politikai, gaz­dasági, illetőleg honvédelmi ér­dekét, valamint az az adat, ame­lyet arra hivatott szervek vezetői annak minősítenek. Ehhez képest szolgálati titok az állami szervre, a társadalmi szervezetre, a“ szö­vetkezetek országos érdekképvi­seleti szervére vonatkozó olyan adat, amelynek illetéktelen sze­mély tudomására jutása e szer­vek, szervezetek működésének rendjét vagy biztonságát veszé­lyezteti. Az új szabályozás szerint az államtitokkörbe, illetve a szol­gálati titokkörbe tartozó adatot tartalmazó iratot minősíteni kell, s e minősítésre az illetékes szerv vezetője vagy az általa felhatal­mazott vezető beosztású személy jogosult. Államtitkot tartalmazó iratot csak az készíthet, használ­hat fel, írhat le, sokszorosíthat, kezelhet, ismerhet meg, akit a minősítésre jogosult személy a betekintési jogosultság megadásá­val erre feljogosít. Űj elnök a tsz élén Tegnap a legnagyobb kecskemé­ti mezőigazdasági üzemben a köz­gyűlésen részt vevő majd’ hét­száz szövetkezeti tag először az Idei tervet fogadta el, melyet dr. Kása Antal elnök terjesztett elő. A gazdaságban ebben az év­ben az előzőhöz viszonyítva ke­vesebb fejlesztést határoztak el, tervezett nyereségük mintegy 30 millió forint, 941 millió forintos árbevétel mellett. A terv elfogadása után válasz­tásra került sor, melynek ered­ményeként a Kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezet új elnöke Forcek András lett. A nyugdíjba vonuló elnököt, dr. Kása Antalt — aki 27 évig állt a tsz élén — többen búcsúz­tatták. Ez alkalomból dr. Molnár Béla, a Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társaságá­nak elnöke Mohácsy Mátyás-em­lékérmet adott át kiemelkedő kertészetfejlesztő munkájáért. A város több intézménye szintén köszönettel adózott a volt elnök­nek. Szép elismerés a szövetke­zet tagságának ajándéka, egy aranygyűrű. Hetedszer kiváló az Épszisz (Folytatás az 1. oldalról.) lölt szolgáltató szervezetként mű­ködik, ami nagy felelősséggel jár. Hiszen egyes feladatokat nem el­sősorban a jó jövedelem remé­nyében vállalnak: hogy működé­sük mégis .nyereséges, azt ügyes gazdálkodással, ösztönző bérezés­sel és más hasonló módszerekkel sikerült elémiök. Hozzá kell ten­ni: immár évről évre. Ugyanis 1974 óta a mostanival együtt hét alkalommal kapták meg a mi­niszteri kitüntetést, három alka­lommal az OKISZ vándorzászla­ját, munkájuk elismeréseként. Amit természetesen nemcsak a nyereséges gazdálkodással, hanem a munkájuk jó minőségével is kiérdemeltek. Az elmúlt esztendőben lényeges változások történtek a szövetke­zetben. Csökkentették az impro­duktív dolgozóik létszámát, alap­jaiban megváltoztatták érdekelt­ségi viszonyaikat. Ipari tevékeny­ségükre leányvállalatot alapítot­tak, amellyel szorosan együtt­működnek. A termelés szervezé­sében és az irányításban dolgozók ösztönző 'bérezési rendszerének alapja a munkahatékonyság nö­velése, a termelési költségek csök­kentése, valamint a lakáskartban- tartási és lakossági szolgáltatás teljesítményértékének növelése. Az 1986. évi jó gazdasági ered­mények elérésében nagy szerepe volt annak, hogy az elvégzett munkát — bármilyen 'magas volt is annak értéke — megfizették. Ám a dolgozóknak nem a fize­tésük növekedett ezáltal, hanem a nyereségük —, az előző évihez képest 22 százalékkal. A szemé­lyes jövedelmek igen nagy mér­tékben differenciálódtak: volt olyan fizikai dolgozó, akiinek egész évi munkabére megközelí­tette a 150, volt, akié el sem érte az 50 ezer forintot. Termelési stratégiájuk módsze­res alkalmazása eredményeként tavaly több mint 19 százalékkal növekedett a közvetlen lakossági szolgáltatásuk, 86 százalékkal a lakáskarbantartás árbevétele, ami meghaladta ar 30 millió forintok Lakásépítő szolgálati irodájuk a magánerős építkezők gondjain segít. A szövetkezet elmúlt évi mun­kái közül a legjelentősebbek vol­tak: a Béke Téri Általános Isko­la felújítása és a Három Gúnár fogadó kialakítása. Jelenleg az Őkollégium, a Batthyány utcai pénzügyőrségi épület, valamint a Lestár téri, műemlék jellegű la­kóház felújításán dolgoznak. A szövetkezet összes árbevétele- tavaly 99,5 millió forint volt, 22 százalékkal több az 1985. évinél. Ezen belül a fogyasztási szolgál­tatás 60, a lakáskanbantartási fo­gyasztási szolgáltatás 30 millió forintot képvisel. Árbevételüknek 12 százaléka a nyereség. , Az ünnepi közgyűlésen Scheitz Endréné és Sipos László a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vették át. Az Epszisz dolgozóinak Nasser Elemér, a szövetkezet el­nöke, a leányvállalat dolgozóinak Juhász János igazgató adta ált * legjobbaknak járó kitüntetést. A. M. Szakszervezeti érdek a munkaerő hatékony foglalkoztatása (Folytatás az 1. oldalról.) szükség a mostani munkahelyü­kön feleslegessé váló emberekre. Csak így akadályozható meg, hogy senki ne kerüljön hátrányos hely­zetbe önhibáján kívül. Farkas Pálné, a BRG dolgozója azt javasolta, hogy a döntéseknél messzemenően vegyék figyelem­be az egyéni, családi érdekeket Is. Ügy véli, hogy hátrányosan be­folyásolja a családi nevelést, ha az eddiginél több asszonynak kell naponta más településre utazni munkahelyére. Demény Mária, az szmt politikai munkatársa a felnőtt dolgozók és különösen a női munkavállalók átképzésének gondjairól szólt. Az építők me­gyebizottságának nyugalmazott titkára, Laczi Endre egyebek kö­zött hatékonyabb intézkedéseket sürgetett a nótórius munkakerü­lőkkel szemben. Sonkoly Ferenc tiszakécskei szakszervezeti tit­kár gyorsabb alkalmazkodást ja­vasolt. Dr. Garzó Lilla, a SZOT munkatársa szerint Bács-Kiskun- ban nem olyan feszítőek a fog­lalkoztatási gondok, mint néhány más megyében, Borsodban, Sza­bolcsban és Zalában. A szerke­zetváltozás ezért előre láthatóan nem idézhet elő olyan kritikus helyzeteket, mint ez némely kör­zetben megtörténhet. A szakszer­vezet összehangol kormányzati döntéseket sürget a halaszthatat­lan átalakítások, változtatások minél átgondoltabb keresztülvi­telére. Kovács Pál, az szmt fő­munkatársa egyes megyei válla­latoknál kialakult aránytalan­ságokkal is bizonyította a lét­számgazdálkodás korszerűsíté­sének szükségességét. A szakszervezetek megyei ta­nácsa ezt követően elfogadta a dolgozók munkaviszonyát érintő átszervezéssel, felszámolási el­járással összefüggő megyei szak­szervezeti feladatokról készített állásfoglalást. Eszerint olyan vállalati stratégiát támogatnak, amelynek középpontjában a ren­delkezésre álló munkaerő haté­kony foglalkoztatása áll, fellép­nek a megalapozatlan munkaerő­csökkentések ellen. Támogatják megyei érdekegyeztető fórum létrehozását. Hegedűs István szmt-titkár szóbeli tájékoztatását hallgatta meg ezt követően a tanácsülés. Az ifjúsági tanácsok és az ifjú­sági tagozatok megalakulásának tapasztalatait foglalta össze. Meg­állapításaival egyetértett Szőllősf Béla, a KISZ megyebizottságá­nak titkára. Dr. Kőrös Gáspár, az szmt vezető titkára időszerű kérdé­sekről tájékoztatta a tanácsülést, amely dr. Szűcs Endre szmt- elnök zárszavával fejeződött be. H. K

Next

/
Thumbnails
Contents