Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

E36rejcixé# m °***í<t *«röí«éif* n* estig i a» or»*4(f nagy fé«éi> uspi», iletí IDŐJÁRÁS batáreldCkefi »innnsó Időkén* erősen megaőTeksstK # rrlböxrt, és att rg> •Két helyen gyenge Kúpot Is tehet A keled, éstóKkrletl me­gyékben méh» élénk, másutt többnyire mérsékelt «tél yárbatő. A legmagasabb nappalt hőmérséklet U tp M fok bősőlt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE >'■ ■ , • ív' - '• " __ _ • X V, MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 96. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 24. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülé­séről a Tájékoztatási Hivatal el­nöke, a kormány szóvivője a kö­vetkező tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Poul Schlüterrel, a Dán Királyság miniszterelnöké­vel folytatott tárgyalásairól. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. A kormány megvitatta a közle­kedés helyzetét, és megerősítette a hosszú távú fejlesztési koncep­ció irányelveit. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tájékoztatást adott az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a bányászat biz­tonságos helyzetéről és a bánya- hatóság 1986. évi tevékenységé­ről. (A kormányszóvivői értekezle­tet a 2. oldalon ismertetjük.) Kádár János befejezte svédországi látogatását • Elénk érdeklődést váltott ki Kádár János stockholmi találkozója »- svéd üzleti élet vezetőivel. A képen: az MSZMP főtitkára és Ingvar Kamprad. az IKEA cég vezetője (balról). Göteborggal ismerkedett svéd­országi látogatásának utolsó nap­ján Kádár János. Az MSZMP fő­titkára a déli órákban érkezett a svéd nagyváros központi pálya­udvarára, ahol a vendéget és a kíséretében levő személyiségeket Ake Norling, Göteborg és Bohus megye kormányzója, valamint Jörgen Linder, Göteborg városi tanácsának elnöke fogadta. A vendégeket elkísérte Göteborg­ba Sven Hulterstroem közleke­dési és szállítási miniszter, vala­mint Ragnar Dromberg, a Svéd . Királyság budapesti nagykövete. A városi tanács Kádár János tiszteletére adott ebédjével kez­dődött a göteborgi program, majd az MSZMP főtitkára kötetlen be­szélgetést folytatott a tartomány és a város vezetőivel. A vendégek rövid városnézésen ismerkedtek a nagyipari központ­tal, Svédország hagyományosan legnagyobb áruforgalmat lebo­nyolító tengeri kikötőjével. Kádár János és kísérete dél-" után az egyik legnagyobb svéd iparvállalat, a Volvo-konszem központjába látogatott. A vendé­geket a cég vezetői fogadták, majd üzemlátogatás következett, ame­lyen bemutatták a személygép­kocsi-gyártó gépsorokat. A nyi­tott, panorámás mlkrobuszban helyet foglaló Kádár János meg­tekintette a végeláthatatlan sz*- (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly és Jegor Ligacsov megbeszélése C Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartóz­kodik Jegor Ligacsov. A képen: megbeszélésük előtt Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese üdvözli a szovjet párt Központi Bizott­ságának titkárát, a Politikai Bizottság tagját. KISZÖV-KÜLDÖTTKÖZGYÜLÉS Legfontosabb feladat a tőkés export növelése • A Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet az idén f* növeli tőkés exportját. Képünkön: bútort csomagolnak nemesnád- | udvari üzemében. (Pásztor Zoltán felvétele) Találkozó a SZIM dolgozóival Németh Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese tegnap délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Jegor Li- gacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánk­ban. Jegor Ligacsov tájékoztatást adott az SZKP XXVII. kongresz- szusa határozatainak végrehajtá­sáról, a szovjet társadalomban fo­lyó átalakításról. Németh Károly hangsúlyozta, hogy a magyar kommunisták őszinte érdeklő­dést tanúsítanak a Szovjetunió­ban végbemenő forradalmi meg­újulás iránt, támogatják az SZKP elvi politikáját. Tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kongresz- szusa határozatainak végrehaj­tásáról, az ország gazdasági fej­lődésének meggyorsítására irá­nyuló erőfeszítésekről. Véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP együttműködéséről, a két ország dinamikusan fejlő­dő, sokoldalú kapcsolatairól. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is megkülönböztetett figyelmet szen­telnek az együttműködés elmélyí­tésének, korszerű formái elter­jesztésének. Aláhúzták, hogy az MSZMP és az SZKP megkülön­böztetett jelentőséget tulajdonít a szocialista országok saját és kö­A pénzügyminiszter helyettese Bács-Kiskunban Tegnap délelőtt Kecskemé­ten dr. Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes tár­gyalást folytatott a megyei pártbizottság és tanács vezető tisztségviselőivel, pénzügyi szakembereivel. A megbeszé­lésen részt vett dr. Gajdócsl István, a megyei tanács elnö­ke és Szakolczai Pál, a me­gyei pártbizottság titkára. Áttekintették a megye taná­csainak 1986-os gazdálkodási tapasztalatait és az 1987-es esztendő fő feladatait. Megál­lapították, hogy a tanácsok előző évi terveinek végrehaj­tása a főbb céloknak megfe­lelően történt, az év közben szükségessé vált módosításo­kat a tanácsok Időben felis­merték és érvényesítették. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy a tanácsi gaz­dálkodás lehetőségei a telje* sítményekkel összhangban alakulhatnak az idén is. A csökkenő központi forrásokat a helyi eszközök fokozott be­vonásával, az eddiginél haté­konyabb takarékossági intéz­kedésekkel, valamint — az el­sődleges feladatok megtartá­sa mellett — a célok újragon­dolásával kell ellensúlyozni. Megyei részről a pénzügyi sza­bályozás ösztönzőbb szerepé­nek erősítését, és a helyi dön- . tési felelősséggel együttjáró gazdasági önállóság növelé­sét kérték a pénzügyi kor­mányzattól. Ezt követően több konkrét kérdésben egyeztet­ték az álláspontokat. Délután dr. Békési László időszerű pénzügypolitikai kérdésekről tartott tájékozta­tót a megyei párt-, tanácsi és érdekképviseleti vezetők részé* re. zös tapasztalatai figyelmes tanul­mányozásának. Jegor Ligacsov programja dél­után tiszteletadással folytatódott. A szovjet vezető a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét, elhelyezte a meg­emlékezés koszorúját a Lenin-szo- bor talapzatánál, és lerótta ke­gyeletét a Szabadság téren, a Szovjet Hősi Emlékműnél. Délután a SZ1M Budapesti Szerszámgépgyárába látogatott az SZKP Központi Bizottságának titkára, akit az üzem bejáratá­Kecskeméten a felszabadulás után két esztendővel nyílt meg a Dolgozók Általános Iskolája. Az ott végzett diákok közül sokan szerettek volna továbbtanulni, de idegenkedtek attól, hogy új intézménybe, közösségbe kerül­jenek. Ezt is figyelembe véve, il­letve e problémát felismerve dr. Búzás János akkori igazgató a felsőhb irányító szerveknél szor­galmazta a nyolc évfolyamos is­kola megteremtését: ötödiktől negyedik gimnáziumig. A hajdani elképzelések 1962- ben váltak valóra. Sőt, két év el­teltével a közgazdasági techni-, kum esti tagozatának megszerve­zésével is az intézményt bízták meg. Időközben a Katona József Gimnáziumban megszűnt a fel­nőttoktatás, hiszen megkezdő­dött a tanítás a Dolgozók Ónálló Gimnáziumában. Az érettségizni vágyók esti és levelező tagozaton sajátíthatták el az ismereteket. Az 1966/67-es tanévben huszon­négyen érettségiztek, jelenleg pe­dig 25 középiskolai osztályban 753-an tanulnak. Tizenöt esztendeje, hogy a há­roméves szakközépiskolai kép­zésibe is bekapcsolódott az intéz­mény. A város üzemeinek közép- káder-utánpótlását segítették, amikor nyomda-, fa-, ruha-, cipő- és építőipari szakközépiskolai osz­tályokat indítottak. Annak ellenére, hogy a Dolgo­zók Gimnáziumába és Szakközép­iskolájába olyan „diákok” jár­nak, akik csak munka után ül­nek padba, szép közösségi hagyo­mányok alakultak ki. Nemcsak az iskolai élethez hozzátartozó szalagavató, ballagás, kirándulás említhető a tradíciók között, ha­nem a színvonalas szavalóver- - seny, a múzeumi nap is. Több ár­nál Németh Károly fogadott. A magas rangú vendég a X. kerü­let és a vállalat vezetőinek kalau­zolásával ismerkedett a nagy­üzem tevékenységével, eredmé­nyeivel. A tájékoztató után gyárlátoga­tás következett, majd Jegor Li­gacsov találkozott a gyár mun­kásaival. Fekete Istvánnak, a vállalati pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Németh Dezső gépszerelő, a Zalka Máté [Folytatás a 2. oldalon.) szágos vetélkedőn, szaktárgyi erőpróbán értek el sikereket a „dolgozósok”. A tantestület pedig mindig szívesen vállalkozott or­szágos kísérletekre, például fog­lalkoztak a blokkosított .tanítás-» sal, a tantárgyi integrációval. Ezért is válhattak az Országos Pedagógiai Intézet egyik bázisis­kolájává. Az imént a hagyományok meg­teremtéséről esett szó. Immáron öt éve, hogy a nagy magyar író, Németh László nevét vette fel a kecskeméti oktatási intézmény. Ekkor avattak iskolazászlót, s et­től kezdve jelenik meg diáklap­juk, a Csengő. Németh László öz­vegye többször megfordult már a dolgozók iskolájában, ezek a találkozások ugyancsak élmény­gazdagok és már hagyományo­sak. A huszonöt esztendős Iskolá­ban méltóképpen megemlékez­nek a jubileumról. Ma délután öt órakor Fischer István, Kecs­kemét Város Tanácsának elnök­helyettese mond ünnepi beszé­det a Jókai téri intézményben. Az irodalmi színpadosok műsor­száma után dobogóra lépnek az öregdiákok is, egy Karinthy-je- lenettel. A hajdanvolt tanulók képző- és népművészeti munkái­ból, alkotásaiból kiállítást nyit­nak az ünnepség után. Szomba­ton a csalánosi parkerdőbe in­vitálják az érdeklődőket. Lesz játékos sportvetélkedő és sok más program, amit tanárok és diá­kok együtt tölthetnek. Vasárnap délelőtt kilenckor Dunaújváros, Győr és Kecskemét dolgozók gimnáziumainak tanulmányi ver­senyét rendezik meg. A növendé­kek matematikából és magyarból mérik össze tudásukat. B. T. Az elmúlt évi eredmények, az idei feladatok, azok megoldásá­nak lehetőségei, problémái, azaz a szövetkezeti ipar legfontosabb kérdései szerepeltek a Kiszöv küldöttközgyűlésének napirendjén tegnap délelőtt Kecskeméten, a szövetség székházában. A résztvevők már korábban megkapták a megyénk ipari szö- c vetkezetednek 1986. évi gazdasági eredményeit elemző összefoglalót, amelyhez Miklós Zoltán, a Kiszöv elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. — Ismeretes, hogy az ország ipari termelése nem érte el a ter­vezett növekedést — mondta az elnök —, viszont megyénk ipari szövetkezeteinek gazdasági fejlő­dése az átlagosnál élénkebb volt 1986-bain. Termelési értékűk mint­egy 4,5 milliárd forintot teitt ki, 5 százalékkal többet az 1985. évi­nél. Csökkenő létszámmal fél mil­liárd forintot meghaladó nyeresé­get értek el, ez 24 százalékos nö­vekedésnek felel meg. A hagyo­mányos szövetkezetek között alap- hiányos, veszteséges nem volt, két kisszövetkezet zárta az évet deficittel. A külkereskedelmi -ér­tékesítés 22 százalékkal növeke­dett, ezen 'belül 50 százalékkal a nem rubelelszámolású. Az ipari szövetkezetek elmúlt évi fejlődése jó alapul szolgál az idei tervek teljesítéséhez. Ennek, ellenére, vagy ezzel együtt is ne­héz az indulás, különböző prob­lémák nehezítik feladataik meg­oldását. Egész évi kapacitásuknak eddig csak 80—70 százalékát tud­ták lekötni megrendelésekkel. Különösen a könnyűiparban je­lentkeztek ezek a gondok: a nagykereskedelem 20—30 száza­lékkal kevesebb ruházati, textil­ipari terméket kötött le szerző­déssel, a belkereskedelmi meg-, rendelés főleg a gyermekruházat­nál csökkent. A háziipari ágazat­ban éves szinten 20 százalékos termelésvisszaeséssel számolnak megrendelés hiányában, ezért a bedolgozókat nem tudják folya­matosan foglalkoztatni. A szövetkezetek egyik legfon­tosabb feladata az idén a tőkés export növelése — a megrendelés máris 20—25 százalékkal (több, mint a múlt év első negyedében volt —, aminek teljesítését aka­dályozza az alapanyaghiány. A rubelelszámolású export-megren­delés 10—15, ezen belül a szovjet 20—25 százalékkal kevesebb. Mándity István, a Bácsalmási Építő- és Vegyesipari Szövetkezet elnöke hozzászólásában egyebek között városuk foglalkoztatáspoli­tikai gondjairól, valamint a fej­lesztési források hiányáról, Bajnai György, a Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet elnöke a tőkésexport-termelés gazdasági ellentmondásairól, il­letve arról beszélt, hogy az alap- anyagárak nagymértékű .növeke­dését szinte lehetetlen a haté­konyság növelésével követni. Za- kar Istvánné, az OKISZ elnöksé­gének tagja egyebek között el­mondta: az OKISZ a közelmúlt­ban terjesztette a Központi Bi­zottság elé a ruházati Ipar válsá­gos helyzetét elemzó, ezen belül is a cipő- és konfekcióipari, il­letve a bedolgozókat foglalkozta­tó háziipari szövetkezetek gond­jairól szóló beszámolót. A kiveze­tő utat remélhetően sikerül közö­sen megtalálni. Dömötör Tibor, a megyei ta­nács ipari osztályának vezetője a felvetett problémákra válaszol­va egyebek között elmondta : az esetenkénti foglalkoztatási gon­dokat a meglévő termelőeszközök bővítésével is meg lehet oldani. Felhívta a figyelmet: fejleszt**! feladataikat az ipari szövetkeze­tek saját erőforrásaikból, illetve hitelekből oldják meg. Tóth Ferenc, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője hozzászólásában kiemelte: bár napi gondok van­nak a termelésben, gazdálkodás­ban, a szövetkezeti iparban alap­vető, megoldhatatlan problémák nincsenek. A. M. HELYETTESÍTHETŐ AZ IMPORT Űj módszer takarmányszója gyártására Bemutató Városföldön • Pesti Ferenc a szójadara minőségét ellenőrzi a városföldi üzemben. (Gaál Béla felvétele) A megszokottól eltérő módon tartott tegnap szak­mai tanácskozást a Fehérjetechnológiai Tudományos Termelési Egyesülés (FTTE). Előbb a Városföldi Ál­lami Gazdaságban bemutatón nézhették meg a részt­vevők a szójafeldolgozás forrólevegős lucernallszt- üzemre kifejlesztett technológiáját, az tlNIPRO- gyártást. Ezután került sor Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában az ehhez kapcsolódd előadások meghallgatására és megvitatására. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Fehér­je és Biotechnológiai Irodájának igazgatója, Kralo- vánszky U Pál a szója termelésének szükségszerű növekedéséről szólt. Az állattenyésztésben az inten­zív fajták igénye ma egyre nagyobb a fehérjetakar­mányok iránt. A világ piacainak szójaolaj-felvevő képessége csökken, ezért a .növényolaj ipar az iker­termékként előállított fehérjét sem tudja elegendő mennyiségben a felhasználók rendelkezésére bocsá­tani. A hazai hosszútávú fehérjetermelési tervek e sfcója — és egyéb fehérjenövények — termésének növekedésével számolnak. Ennek feldolgozásából i mezőgazdasági .nagyüzemek is kiveszik a részüket A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériurr főosztályvezető-helyettese, Mezei János a hazai fe­hérjetakarmány-ellátás helyzetéről beszélt. A fe hérjeimport jelentős mértékben csökken, amit \ magyar termelés, feldolgozás növelésével igyekex (Folytatás a 2. oldalon.) NEGYEDSZÁZADOS INTÉZMÉNY Munka után iskolapadban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents