Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
1987. április 23. • PETŐFI NÉPE © 3 VÁLASZOL A SZOVJETUNIÓ LEGFŐBB ÜGYÉSZÉNEK HELYETTESE: KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG „A legszigorúbban reagálunk a jogok legcsekélyebb megsértésére is” A szocialista törvényesség további erősítése az ügyészi szervek legfontosabb feladata — jelentette ki a Petőfi Népe kérdéseire válaszolva Oleg Vasziljevics Szoroka, a Szovjetunió legfőbb ügyészének helyettese. — Az interjút az alábbiakban ismertetjük. — 1985 ápriHsa óta a világ oroszul használja a „gyorsítás”, az „átalakítás” és a „nyü" vánosság” szavakat, amelyek a legközvetlenebbül fejezik ki a Mihail Gorbacsov által képviselt új politika lényegét. Mi pontosan ezek jelentése a Szovjetunió ügyészi szervei számára? — A Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt évek gondos elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy az 1970—80-as évek fordulóján megtorpant a gazdaság növekedése, a társadalom életében bizóhyos pangás jelei mutatkoztak, emiatt csökkent a fejlődés üteme. Mi az ügyészség szerepe e kedvezőtlen jelenségek fölszámolásában? Ügy ítéljük meg, hogy mind a gyorsítás, mind az átalakítás, mind pedig a glasznoszty, a nyilvánosság a legközvetlenebb eszközünk az előrelépéshez. Az ügyészség — mint jogvédő szerv — köteles ügyelni arra, hogy senki se sérthesse meg törvényeinket. Mit jelent ez? Harcot a pazarlás, a hanyag gazdálkodás, a különböző visszaélések ellen — ez áll ma munkánk középpontjában. — Milyen magyar tapasztalatokat tudnak ehhez fölhasználni? — Az ügyészi felügyelet -módszereiről folytattunk kimerítő eszmecserét kollégáinkkal, különösen a szocialista tulajdon megvédéséért kifejtett erőfeszítést illetően. Igen érdekeltek bennünket a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonának megvédésére a magyar ügyészi szervek által tett intézkedések. — Az SZKP XXVII. kongresszusán és a januári plénu- mon is nagy. súlyt kapott az állampolgárok jogainak védelme. Milyen konkrét feladatokat jelent ez az ügyészség számára? — Röviden összefoglalva: azt, hogy mindenki teljes mértékben tiszteletben tartsa az állampolgárok személyi jogait. Elmondhatom, hogy a legszigorúbban reagálunk e jogok legcsekélyebb megsértésére is, fölhasználva eh- hez a mostanában gyakran emlegetett nyilvánosságot is. A tömegtájékoztatási eszközök segítségével például szeretnénk elérni azt, hogy az ügyészségek minden tevékenységéről kimerítő információt adjunk az embereknek, mert érdekünkben áll, hogy ismerjék az értük foganatosított intézkedéseket. Számtalan dolgozó kollektívával szerveztünk kölcsönösen tájékoztató találkozót, arra is választ keresve, hogy jogaik érvényesítéséért, megvédéséért milyen akadályokkal kell megküzdeniük az egyszerű embereknek. Talán ezért sem véletlen, hogy az ügyészség lett az egyik legfontosabb állami szerv, ahová az állampolgárok nagy bizalommal küldték panaszos leveleiket. Nemcsak kérnek a munkások, hanem egyúttal jelzik is a társadalmi-gazdasági életben mutatkozó hiányosságokat: előfordul ugyanis, hogy némely helyen még ma sem az SZKP forradalmi útmutatásai szerint járnak el. Ezekben az esetekben fölhasználjuk a rendelkezésre álló eszközeinket a rendellenességek megszüntetésére. — A magyar újságolvasók is értesülhettek arról, hogy küszöbön áll a büntetőtörvények megreformálása. — Az új célok a törvényhozás elé' is új feladatokat állítanak, de a legfontosabb az átalakítás körülményei között is a szocialista humanizmus legmesszebbmenő figyelembe vétele. Ennek jegyében kezdjük másként látni a büntetések szerepét, és a változásokat ennek megfelelően tervezzük. Úgy véljük például, hogy ma már több szankció súlyosabb, ‘mint maga a tett, ezért a büntetőtörvénykönyv átdolgozásra szorul. A jövőben a büntetéseknek nem feltétlenül kell szabadságvesztést jelenteniük: célunk a kollektívák visszatartó, nevelő, javító hatásának eddiginél jobb kihasználása. Olyan büntetések széles skáláját kívánjuk bevezetni, amelyeknek anyagi vonzatúk van: a pénzbüntetésre vagy a javító-nevelő munkára gondolok. Félreértés ne essék: nem mondunk le a szigorú büntetésről a törvények ellen súlyosan vétők, a visszaesők ellen. E tekintetben a politika nem változott és nem is fog megváltozni: A súlyos bűn- cselekményt szigorúan meg kell büntetni. Egyébiránt nemcsak a büntetőtörvénykönyv módosítása van napirenden, változtatni fogunk, illetve, ha kell, törvénybe iktatunk a munkajoggal, a polgári joggal kapcsolatos normákat is. Általánosságban véve minden területen jobban kívánjuk alkalmazni a társadalmi ráhatás eszközeit, például a kollektívák nevelő erejét. • O. V. Szoroka: — célunk a kollektívák visszatartó, nevelő, Javító hatásának eddiginél jobb kihasználása. — A glasznoszty, a peresztrojka szellemében az ügyészségek dolgozói előtt is új követélmények állnak? — A legfontosabb követelmény nem változott. Ez pedig: hűség a nép érdekeihez, hűség a párthoz, hűség a szocialista törvényességhez. Ebben egyébként magyar kollégáinkkal a legteljesebb mértékben egyetértettünk. Munkánk során jó érezni az emberek bizalmát. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfeleljünk ennek. Ballal József Gyenge évkezdet — némi javulás a harmadik hónapban A vártnál gyengébbnek bizonyult az évkezdet a külkereskedelemben, az első két hónapban a konvertibilis elszámolású forgalomban az export visszaesett, míg az import a számítottnál pa- gyobb mértékben bővült. Márciusban ez az irányzat bizonyos mértékig változott, a kivitel gyorsult. A vállalatok importigénye viszont továbbra is meghaladja a tervezettet. Ha az ésszerű takarékossági szempontoknak nem sikerül eleget tenni, az exportnál gyorsabban bővülő import az év további részében veszélyeztetheti a külkereskedelmit mérleg egyensúlyának javítását, összességében a konvertibilis külkereskedelem az első negyedévben hiánnyal zárt. A magyar vállalatok elsősorban a szocialista piacokon értek el exportsikereket, csaknem 6 százalékkal többet értékesítettek, mint a múlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a rubelimport értéke 3 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott az is, hogy már az év elején is érvényesült a szocialista országokból érkező energiahordozók árcsökkenése. A magyar vállalatok mintegy 20 százalékkal növelték a szocialista országokba irányuló gépexportjukat, és így a gépkivitel megközelíti a teljes rubelelszámolású export felé. Bővült a vegyipari és élelmiszeripari gépek, a közúti járművek, valamint a műszeripari berendezések kivitele. Az év eleji szállítási nehézségek miatt a tervben előirányzottnál kevesebb „nyersfoszfát, vasérc, alumínium, műtrágya, fenyő-fűrészáru érkezett az országba. A hazai külkereskedők arra számítanak, hogy a partnerek az elmaradást a hátralevő hónapokban pótolják. Kőolajból 12 százalékkal, földgázból 26 százalékkal szállítottak többet a partnerek, mint a múlt év hasonló időszakában. Kedvező, hogy az első negyedévben mintegy 9 százalékkal növekedett a gépek és berendezések behozatala a KGST- országokból. A múlt évinél lényegesen több mezőgazdasági gépet, műszert és számítástechnikai berendezést vásároltak a magyar vállalatok. A konvertibilis külkereskedelemben kedvező változás, hogy a magyar vállalatok elsősorban a fejlett tőkés országokban növelték eladásaikat. A kivitel bővüléséhez hozzájárult, hogy a vállalatok exportfejlesztő pályázati rendszer keretében új kapacitásokat hoztak létre. A könnyűipari vállalatok a korábbinál több bútort, konfekcióterméket értékesítettek, és a vegyipar is növelte kivitelét. A gépipari vállalatok viszont továbbra sem tudták a kívánalmaknak megfelelően fokozni kivitelüket. Ebben szerepet játszott, hogy a fejlődő országokban tovább romlott egyes piacok fizetőképessége, és az ágazat termék- struktúrája sem követi elég rugalmasán az igényeket. Csökkent a gazdaságtalan vaskohászati termékek exportja, ugyanakkor növekvő árak mellett jelentősen felfutott az alumíniumtermékek értékesítése. A tavalyi gyengébb gabonatermés miatt, és mert egyes húskészítményekből kevesebb készült exportra, stagnált az élelmiszergazdasági termékek kivitele. Szerepet játszott ebben az is, hogy sok esetben a szállítási nehézségek miatt nem tudták időben eljuttatni az árut rendeltetési helyére. Egyes nagy mennyiségben exportált cikkek — például a nyers növényi olaj — ára olyan mértékben csökkent, hogy a "bevételkiesést nem lehetett a mennyiség növelésével ellensúlyozni. . Szocialista brigád a laborban A kecskeméti Hollós József megyei kórház bőr- és nemi beteg-gondozójában külön laboratórium működik. A különböző vizsgálatok száma tavaly meghaladta a félszáz ezret, öt éve alakult meg Labancz Gézáné vezetésével a 15 tagú szocialista brigád. Vállalásaik szorosam összefüggnek a munkájuk jobb, takarékosabb végzé- isével. Ezenkívül patronálják a kórház bölcsődéjét, állandóan növelik a betegek könyvtárát, szépítik környezetüket. Mindnyájan fiatalok, érdeklődéssel várják a héten a megyeszékhelyen tartandó fiatal bőrgyógyászok fórumát. • A vizsgálatok fontos része a vérvétel. Dr. Sándor Lászlóné csoportvezető naponta 30— 40 betegtől vesz vért. • Tapolcsányi Zoltánné fotométerrel a vér hemoglobinját vizsgálja, Kőrösdi Sándorné pedig a fehérvérsejteket számlálja. (Pásztor Zoltán felvételei) • Legnagyobb büszkeségük a saját bőrszövettani laboratórium. Ez országosan is egyedülálló. Dr. Horváth Katalin végzi a szövettani vizsgálatokat. HA NYŰGÖS A BABA... Védőnők Soltvadkerten — A baba egy éves koráiig havonta látogatunk — mesél munkájáról Ludányi Lajosné védőnő. — Az első hónapban tartunk egy nagyvizitet a gyerekorvossal együtt. Aztán pedift ahogy szükségesnek látjuk. Van, ahova kéthavonta csak egyszer megyünk, de olyan hely is akad, ahova hetente benézünk, a baba érdekében. — A betegséggel az anyuka gyermekgyógyászhoz fordul — veszi át a szót Zsikla Erzsébet —, de lehet olyan rendellenesség a gyerek mozgás- vagy Ibeszédfejlő- désében, amit az édesanya nem mindig vesz észre. Ezenkívül a szülők sem egyformák. A többség mindent megtesz a gyerekéért, azonban az is előfordul, hogy elhanyagolják a kisbabát. Ilyenkor maximálisan kell képviselnünk a kicsi „érdekeit”, gyakorlati tanácsokkal, rábeszéléssel segítünk az anyának, ha tudunk. Szeretném azt hiinmii, hogy a kismamáknak is biztonságérzetet ad, hogy tőlünk — a családlátogatás során vagy a fogadóórán — megkérdezhetik: vajon imi lehet az oka, "hogy a gyerek már megint egész éjjel nyűgös volt? Évtizedek a pályán Ludányi Lajosné több mint húsz éve dolgozik védőnőként. A szegedi védőnőképző elvégzése után a Borsod megyei Mezözom- boron kezdte hivatása gyakorlását. A Bács-Kiskun megyei születésű védőnő azonban visszavá- gyott oda, ahol szülei ás éltek. Mikor lehetősége nyílt Kiskunhalason elhelyezkedni, egy percig .sem habozott. Innen került tizennégy éve Soltvadkertre, ahol az ■állással szolgálati lakást is ajánlottak. Zsikla Erzsébet Bócsáról indult, •elvégezte Halason a középiskolát, majd ő is a szegedi védőnőképzőben tanult tovább. Több mint tíz éve első munkahelyén, Soltvad- ker*— dolgozik védőnőként. Látogatóban A nagy ház hátsó részében lévő szoba-konyhában latoik a fiatal házaspár, akikhez tartunk. A kéthónapos kisbaba nagy hanggal fogadja a látogatókat. Az anyja éppen tisztába teszik lehet, hogy ez nem tetszik a csöppségnek. Ludányi Lajosné az iránt érdeklődik, sikerült-e a mamának anyatejet kapnia egy másik kisgyermekes anyától. Amit •nagyvárosban az anyatejgyűjtő állomás szervez meg, azt a községekben védőnők intézik. Aibból kiindulva, hogy ez a legértékesebb táplálék minden csecsemő számára. — Sajnos, nem jártam sikerrel — mondja az anyuka —. ezért ma teáztattam, és hígított forralt tejet adtam neki pótlásul. A védőnő ezt nem találja megfelelőnek. Azzal köszön el, hogy ma még egyszer visszajön. Hozza a receptet, amire az édesanya (tápszert válthat ki a gyógyszer- tárban. Szerencsére ez a házaspár a község központjától nem messze lakik. Gyalog se több öt percnél.» A soltvadkerti védőnők körzetéhez azonban olyan messze fekvő tanyák is tartoznak, ahova nem ajánlatos gyalog elindulni. Zsikla Erzsébetnek nincs oka panaszra: autója segítségével könnyen lfeküzdi a tanyasi kisgyermekes családok portái közötti öt—tíz kilométeres távolságot. Ludányi Lajosné családjának Is van autója, igaz, ő nem tud vezetni, ezt egészségi állapota sem teszi lehetővé. Cukorbetegségben szenved, meséld, hogy. ő volt a megyében az első, akim sikeres hasnyálmirigy-beültetést hajtottak végre a szegedi kiéin,ikán. Ha lehetséges, busszal, ha pedig nem, a férje által vezetett, autóval közelíti meg a tanyákat. Két ember munkája Erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy másodállást vállaljanak, il• : Zsikla Erzsébet tíz éve dolgozik a soltvadkerti egészségházban. ■ (Méhest Éva felvételei) • Ludányi Lajosné családlátogatáson. 5 ^ '- y :\ X ' | letve egészségügyi körökben inkább úgy mondják: helyettesítést. Ludányi Lajosné Tázláron, Zsikla Erzsébet pedig Kaskantyún. Ezekben a helységekben nem dolgozik főállású védőnő, ezért rá vannak utalva a közeli községek védőnőinek a segítségére. Két ember munkáját veszik tehát magukra. Felelnek a kismamákért és a csecsemőkért saját körzetükben, helyettesítenek. Teljes embert kíván az iskolaegészségügy .kiszolgálása" is, ami szintén feladatuk. x Tóth Margit Mindenható igazolvány Annyi dokumentumot hord már az ember állandóan a zsebében, hogy akár a legéletbevágóbb ügyekben sem szükséges személyesen megjelennie. Vízumot kér? Feladja a címzettnek a zakóját, benne az összes, személyére vonatkozó igazolvánnyal, és a hivatal elintézi. (Mellesleg: eme „alapigazolványok’’ is folyton finomodnak. Gondoljunk csak a Személyi igazolványra; kezdetben elég volt ugye ennek a számára hivatkozni, hogy teszem azt AD—II. 262 361 — és ez elég volt. Ám ez nem maradhatott ennyiben, tökéletesedésért kiáltott minden. így jött el a személyi szám kora, ami ugye a parányi zöld cédula beragasztásával realizálódott, azon pedig a 11 számjegyből álló kóddal, amelyből az első számjegy az illető neméről árulkodik — és így tovább. Most már aztán a személyi szám a — minden. Cikkhonorárium esetén csak ezt firtatja a kifizető. Ki kíváncsi már a személyi igazolvány számára?) Lassanként ott tartunk, hogy ha nincs nálunk valami személyi papír, egyszerűen nem számítunk. Olyan, mintha nem is léteznénk. Hogy ez az „igazolvány pour l’igazolvány” szemlélet hova vezetett, azt a két megtörtént eset is „dokumentálja”, melyről — annak idején — a sajtóból mindenki értesülhetett. Mindkettő házasságkötés körüli visszaéléssel kapcsolatos. Egyik esetben késett az esküvőről a vőlegény. Tűkön állt a menyasszony és a násznép, rágta bajuszát az anyakönyvvezető (férfi volt). A vőlegény nem jött. Mivel azonban a legfontosabb, a leendő férj személyazonossági igazolványa kéznél, a menyasszonynál volt, okos nő lévén, nem teketóriázott. Megkérte jövendőbelijének jelen levő barátját, helyettesítse a késlekedő vőlegényt, és felruházta őt annak személyi igazolványával. A frigyet ekepp legalizálták az anyakönyvben. A későn érkezett vőlegény — ugyancsak realista, modern gondolkodású ember — hálásan köszönte a szívességet... Az már véletlen, tehát más lapra tartozik, hogy a hamis házasságkötést az ifjú férj bosszúból leleplezte, mikor egyszer összekapott ifjú feleségével. Más furfangos nő úgy tolt ki szeretőjével, aki nem akarta őt feleségül venni, hogy elcsórta a fiú személyazonossági igazolványát, lement az utcára, és az első vállalkozóval, akinek volt kellő humorérzéke és meggyőződése az igazolványok emberfeletti hatalmáról — a szerető személyazonosságija alapján összeházasodott. Nomármost. A dolgozó csak kuncogni tud ezen a bolondos helyzeten, amit az említett két csalafintaság előidézett. Az illetékes tanács igazgatási osztálya ezekután úgy rendelkezett, hogy az „igen” kimondása előtt azonosítani kell a mátkapárt, ami a személyi igazolvány arcképének és „eredetijének” tüzetes összehasonlításából áll. Ennek az intézkedésnek a mélyén mindenképpen annak hatósági elismerése van, hogy korunk igazolványáradatában az arra illetékes rubrikakitöltők már rég elfelejtették, egyáltalán mire való az arcképes igazolvány. Ezután tehát felkészülhettek a házasulandók hosszadalmasabb fixiro- zásra, szigorúan figyelembe véve azt az illő időtartamot, melyen túl a féltékenység, és abból kifolyólag a tettlegesség elkerülhető. Minthogy azonban két ilyen eset is élesen rávilágított, mit ér az ember és igazolványa, az azonosítási rendelkezés csak a jövőre nézve megnyugtató. Mivel a véletlen fedte fel az ismertetett visszaéléseket, amilyenekre addig gondolni sem mertünk, nem elképzelhetetlen, hogy a múltban nem kevés házasságot kötöttek ilyesféle rafinációval. Hogy ezekről is lerántsuk a leplet, javasoljuk — egyelőre csak — az utóbbi húsz évben kötött gyanús házasságok kontrollálását. Rendeljék be az anyakönyvvezetők a házaspárokat, és most már lelkiismeretesen hasonlítsák össze a személyazonosságikban levő fényképeket az „eredetiekkel”. Hogy mely házasságok esetében merül fel gyanú, ennek el-, döntését bízzuk az érintettekre. Tóth István