Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-21 / 93. szám
é ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Fokozott szigor, egyszerűbb ügyintézés Május elsejétől változnak az építési és használatbavételi engedélyezés szabályai. A módosítások legfőbb jellemzője, hogy az építkezéseket a jövőben szigorúbban ellenőrzik. Több intézkedés pedig a biztonság és az építési legyelem megszilárdítására irányul. Mikor kell és mikor nem? Az építési engedély kiadásával továbbra is a helyi tanácsok foglalkoznak. Bővült azoknak az építkezéseknek a köre, melyekhez a hatóság hozzájárulása elengedhetetlen, mert nem vált be a korábbi gyakorlat, mely szerint egyes építmények csak bejelentési kötelezettség alá estek. Mostantól jó néhány mellék- épülethez nélkülözhetetlen az engedély. Ezek közé tartoznak a jár- műtárolók, ólak, a kisipari vagy barkácsműhelyek, kiskereskedelmi üzletek és pavilonok. Kivétel például a nyárikonyha, mo- sókonytha, szerszámoskamra stb. Fontos tudnivaló azonban, hogy Ilyenkor is kötelező megtartani az építési szabályokat. Újdonság továbbá, hogy ezentúl engedélyre lesz szükség a kétszáz légköbméternél nagyobb épületek, a bármekkora nagyságú lakóházak bontásakor, valamint utcai kerítés készítésekor. Szintén új eleme a rendeletnek, hogy az ötszáz négyzetméternél nagyobb összalapterületű épületekről községek esetén is csak a városi hatóságok dönthetnek. Ezt elsősorban az indokolja, hogy itt a szakmai és személyi feltételek jobbak. A műszaki vezető felelőssége Ha valaki építkezni akar, már az elején ajánlatos beszereznie a tulajdoni lap hat hónapnál nem régebbi hiteles másolatát. Ha az ingatlan haszonélvezettel terhelt, a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatára vagy az azt pótló bírói ítéletre is szükség van. Köny- nyebbség, hogy annak, aki az állandó lakhelyén építkezik, nem kell igazolnia tulajdonszerzési jogosultságát. A rendelet egyik legfontosabb követelménye, hogy az építtető — legkésőbb a munka megkezdése előtt nyolc napon belül — jelentse be a műszaki vezető nevét, címét és a szakképesítését. Ez az intézkedés fel akarja számolni azokat a formális, névleges elemeket, amelyek eddig a gyakorlatban elterjedtek. Műszaki vezető csak az lehet, akinek megfelelő szakképesítése és kivitelezési gyakorlata van. Az építkezés során bekövetkezett hibák őt terhelik, azokért felelősségre vonható. Csizmás Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Tanács építési osztályának csoportvezetője ezzel kapcsolatban megnyugtató adatokat közölt: — Bács-Kiskun megyében a tervezésre jogosult szakemberek — hatszáz személy — jelentős része elvégezheti ezt a feladatot, de ennél lényegesen több azoknak a száma, akik végzettségük, gyakorlatuk alapján műszaki vezetői megbízatást vállalhatnak. Tehát ne aggódjanak az építtetők, lesz elegendő szakember erre a feladatra. S hogy az ellenőrzés teljes legyen, az építési engedélyt csak helyszíni szemlét követően adják ki, s a munka egy-egy fázisát is figyelemmel kísérik. A határozatról pedig értesíteni fogják a Köjált, á tűzoltóságot és az építkezéssel kapcsolatban érdekelt személyeket. (Mint például a szomszédokat.) Ha már elkészült a ház... A következő kérdés: kell-e használatbavételi engedély? Erre a válasz mindig megtalálható az építési engedélyben. A kisipari és barkácsműhelyeknél az egészséges és biztonságos munkafeltételeket igazolni kell, S hogy ez nem csak formalitás, azt bizonyítja, hogy az ezt igazoló határozathoz is előzőleg helyszíni szemlére van szükség. Az április elsejéig el nem bírált ügyekre már a módosított rendelet érvényes. Tehát az építési engedélyt is csak áz új szabályoknak megfelelően . kaphatják meg. A műszaki vezetői megbízatással kapcsolatos változások, szigorítások május elsején lépnek hatályba. Természetesen, ha már készül az épület, viszont az irányítást végző személy nem felel meg teljesen a követelményeknek (például nincs elegendő kivitelezési gyakorlata), most még befejezheti a munkát. Farkas Andrea Megjelent a Társadalmi Szemle 4 A folyóirat közli Berend T. Ivánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a szegedi országos elméleti tanácskozáson elhangzott referátumát. Berend T. Iván hangsúlyozta: ha a kiegészítő magántevékenységek egyik- másik formáját és egyes megoldások imódját joggal lehet is vitatni, mégis úgy tűnik, hogy a közösségi nagyüzem és az egyéni tevékenység kombinációja egészében és általában alkalmas arrai, hogy hatalmas alkotóerőket mozgósítson, és átütő innovációs és vállalkozó tehetséget szabadítson fel. Mindez az egész lakosságot és az egész népgazdaságot gazdagítja. Szerepét 'talán legjobban azzal érzékeltethetjük, ha belegondolunk, mi történne, ha egyik éviről a másikra e tevékenységek megszűnnének. A mezőgazdasági termelés ennek nyomán azonnal egyharmaddai csökkenne, vagyis az egész export- felesleg eltűnne (illetve a nélkülözhetetlen kivitel esetén ismét élelmiszerhiány lépne fel). A szolgáltatások felének megszűnése a családok létfeltételeit nahees száma zíténé oly mártókiben, hogy évtizedekkel esnénk vissza, s az építkezési tevékenység úgyszólván leállna. Nem is beszélve arról, hogy jövedelamszíntünk ugrásszerűen csökkennie. Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője szegedi előadásában rámutatott: elkerülhetetlen, hogy a pánt és az állam szervei bizonyos kérdéseket párhuzaimocan tárgyaljanak. Amikor' azonban ilyen esetekről van szó, világosabban kellene érződnie az eltérő megközelítésnek. Ezt a tételt persze nem szabad leegyszerűsíteni, például oly módon, hogy az állami szervek szakmai, a párt- szervek viszont politikai szempontból mérlegeljenek, mert e két •megközelítés elemei mindkét esetben szükségszerűen jelen vannak. Annyit azonban joggal állíthatunk. hogy a pártszeirveknek nem ugyanazokat az anyagokat, nem ugyanolyan részletezően és nem is ugyanolyan módon célszerű megvitatniuk. miint az állami szerveknek. Tény, nem könnyű megfogalmazni, hegy miben is fejeződjön ki a párt részéről az elvipcMtikai irányítás. Annyi nyilvánvalónak látszik, hogy a pántszer- vekneít mindenekelőtt a társadalmi összefüggéseket kell megragadniuk, míg a tényileges kidolgozást felelősebben és nagyvonalúbban az állami szervek illlaté- kességi körébe kellene utalni. Barabás János megvilágítja az ideológiai harc és a nemzetközi propagandaverseny összefüggéseit. Hangoztatja: a nemzetközi ideológiai és propagandaharc mai körülményei között nem meglepő, ha a tiltó, visszafogó megközelítéseknek nagy a csábításuk. Mégis nyilvánvaló, hogy a kón.yel- mles, belpiaci védettség körülményei között a hazai tömegkommunikációs rendszer sem fejlődhet. A műholdas műsorok vételének megakadályozása technikailag kivihetetlen, terjedésük törvényes korlátozása nehezen, megoldható. A hazai tömegtájékoztatás információs, szolgáltató, szórakoztató és művelődési kínálatának bővítése és javítása, a verseny felvállalása, a tömegkommunikáció fejlesztésére fordított anyagi és szellemi erőforrások erőteljes növelése lehet a 'kívánatos eljárás. (KS) 1981. április 21. m PETŐFI NÉPE • 3 a megyei termálprogram? Alighanem mindenki tudja Kiskunhalas környékén, hogy az itteni fürdő vize gyógyhatású. Sokan hallottak róla a megye távolabbi részein is. Viszont az országnak vannak olyan vidékei, ahol egyáltalán nem ismerik a halasi vagy majsai gyógyvizet. Külföldön pedig ugyancsak sokáig kellene keresgélni, mire találnánk valakit, akinek — ha gyógyfürdőről kérdezik — ezek a települések jutnak eszébe. Hasonló a helyzet a Duna—Tisza köze többi termálvizével is. Sőt, annyival kedvezőtlenebb, hogy ezeket hivatalosan még nem nyilvánították gyógyvízzé. Ma még nincsenek messze földön híres fürdőhelyeink. Pedig a lehetőséget szinte tálcán kínálják a föld mélyén, a talpunk alatt található hévizek. Egyre több helyen gondolnak a termálvízkincs jobb kihasználására. Ezt segíti az 1985 őszén megalakult megyei . koordináló bizottság is. Helyi erőből Hol tart ma a termálprogram? A fejlesztési program első lépcsőfokán, a termálvagyon felmérésén és a gyakorlati tennivalók megfogalmazásán . már túljutottunk. Íme a legfontosabb adatok: Bács-Kiskun területén 32 hévízkút található, s emellett 48 olyan meddő szénhidrogén-kutató fúrás, amely víztermelésre átalakítható. A termálvizek hőmérséklete a megye középső részén 35—45 Celsius-fok, míg a keleti területen 45—60 fok között változik. A legmagasabb — 74 Celsius-fo- kos — hévíz Kiskunmajsa térségében található. Termálvizeink között kloridos, jódos, bró- mos, alkálihidrogén-karbonátos egyaránt előfordul. Az eddig feltárt vizeknek 1985-ben alig egyharmadát hasznosították — korántsem a leghatékonyabb módon. A legtöbbet fürdők vízellátására, s felényit növényházak fűtésére. •De hiszen erre való — mondhatná bárki. Valóban. De egyáltalán nem mindegy, milyen fel- szereltségű és színvonalú fürdők medencéit töltjük meg az értékes vízzel. S hogy csak lubickolásra szolgál az ásványi sókban gazdag meleg víz, vagy kihasználjuk a gyógyihatásban rejlő lehetőségeket is. Gyógyvízzé nyilvánítás előtt Az előrelépés egyik kulcskérdése a gyógyvízzé nyilvánítás. Ez igen hosszadalmas, bonyolult eljárás. Elsőként 1982-ben Kiskunhalas kapta meg a gyógyha- tást igazoló minősítést, s ezt tavaly követte Kiskunmajsa. Az érdekeltek együttműködésének eredményeként ma már több eljárás befejező szakaszához közeledik. A tiszakécskeiék pályázata az illetékes országos bizottság asztalán van. Befejeződött a gyógyvízzé nyilvánítás előkészítése Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön és Kecskeméten is. Az eddig említett hat település tart legelőbb a hasznosításban. Elsősorban azért, mert mindenütt tudtak valami többletet adni a fejlesztéshez. A gyógyászati és az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi létesitményháló- -zat megteremtése ugyanis igen költséges. Az első lépések Az utóbbi években a leglátványosabb fejlesztést Kiskunmaj- sán hajtották végre. Itt a helyi Jonathán Termelőszövetkezet mintegy 70 millió forintot fordított a fedett fürdő, a szomszédos motel és a gyógyászati kezelőhelyek kiépítésére. Ma már többféle turisztikai programot is kínálnak. Tavaly még kevesebb külföldi vendég érkezett a vártnál, az idén viszont jobb évre számítanak. A csak hosszú távon megtérülő beruházás kezdeti veszteségeit úgy csökkentik, hogy az építés és üzemeltetés minden mozzanatát maga a szövetkezet végzi. Kiskunhalason az ötéves tervidőszakban mintegy 40 millió forintot szeretnének a kórházhoz közel fekvő fürdő fejlesztésére fordítani. A kölcsönös érdekeket figyelembe vevő szoros együttműködés alakult ki a Dél-Bács- Kiskun Megyei Vízmű Vállalat, a városi tanács és a helyi kórház között. Kiskunlélegyházán is egy termelőszövetkezet, a Lenin Tsz a termálfürdő gazdája. Üj fedett egységet építettek, több medencével, szaunával, tornateremmel. A kedvező földrajzi fekvés lehetővé teszi, hogy a bugaci turistacsoportok egy részét ide. is elhozzák. Kiskörösön annyira közügynek tekintik a fürdőfejlesztést, hogy a város lakói az elsők között szavazták meg — erre a célra — a településfejlesztési hozzájárulást. A mintegy 55 millió forintos program első ütemében befedik a meleg vizes medencét és megépítik az első vízgyógyászati egységeket. Kecskeméten szintén nagyszabású gyógyászati-idegenforgalmi program van kibontakozóban. A megyeszékhelyen elsősorban azt a lehetőséget szeretnék kihasználni, melyet a szauna-fürdő és a kórház közvetlen kapcsolata kínál. A közeli szabadidőközpont is jól illeszthető a programhoz. Tiszakécskén a városi tanács a termálprogram mozgatója. Az idén meg kívánják építeni a vízgyógyászati épületet. Itt elsősorban a helybeliek kezelésével foglalkoznak, de a gyógykúrák híre tovább növelheti a környék idegenforgalmi vonzerejét is. összességében elmondhatjuk, hogy megtörténtek az első lépések a termálvízkincs hasznosítására. Az átgondolt fejlesztés eredményeként megnyílt a lehetőség, hogy belátható időn belül több helyen is odaírhassák a település neve mellé: gyógyfürdőd hely. Lovas Dániel VIZEINK ÉRTÉKE NÖVELHETŐ • A tiszakécskei víz nemcsak meleg, gyógyít is. Gyógyászati hasznosítását hamarosan megkezdhetik. (Felvételünk tavaly nyáron készült.) Hol tart Új élelmiszer-ipari termék: a szójapehely A burgonyapehely mellett mostantól új terméket, igen tápláló, nagy fehérjetartalmú és növényi zsiradékot tartalmazó szójapelyhet is gyártatnak a Szentlőrimci Állami Gazdaság vajszlói feldolgozóüzemében. A szójapelyhet elsősorban a húsipar, az édesipar, a konzerv- és a sütőipar alkalmazza, de már bevonult a konyhákba is, ahol közvetlenül használják húsételek, levesek, főzelékek, tészták és krémek dúsítására összeállítottak egy receptkönyvet is, amelyben a szójapehely konyhai alkalmazásának negyven- féle módját ismertetik. A hazai szójapehely a Szent- lőrinci Állami Gazdaságban és a fehérjetechnológiai tudományos termelési egyesülésnél dolgozó szakemberek közös kutató-fejlesztő munkájának „gyümölcse”. Alapanyaga az itthon — zömmel Baranyában — termett kiváló minőségű szójabab, ebből készül a halványsárga. színű, semleges ízű, kellemes illatú pehely. Ugyanazokon a gépsorokon dolgozzák fel a szóját, amelyeket eredetileg a burgonyapehely termelésére állítottak üzembe, tehát pótlólagos beruházás nélkül valósult meg az új termék gyártása. Mind a burgonyapehely, mind a szójapehely iránt élénk az érdeklődés, jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Évente 1300—1500 tonna bur- gonyapelyhet és 300—400 tonna szójapelyhet készítenek. Az új vállalkozás rendkívül hasznos a szentlőrinci gazdaság számára. Eddig ugyanis csak félig tudták kihasználni a vajszlói üzem kapacitását, mivel tavasztól őszig nem volt feldolgozásra alkalmas burgonya. A kényszerű üzemszünet idején más üzemeknél voltak kénytelen munkát vállalni az emberek. Mindez sokmilliós veszteséggel járt. Mostantól egész éven át folyamatosan termel az ormánsági burgonya- és szójapehe’ygyár, s működése jövedelmezőbbnek ígérkezik. (MTI) Tűzkárok, csőtörések, autólopások Megszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, tűzesetek, és az idén a természet sem volt kegyes hozzánk. A hosszú „nagy” tél próbára tette az embereket és nem kis kánt okozott személyes tárgyaikban, földjeikben, házaikban. A veszteségek teteniesek. Ilyen esetekben jól jön, ha van biztosítás. A hatalmas hőmennyiség különösen nagy kárt okozott me- gyeszerte a lakóépületek tető- szerkezetében. Több száz házat ért hónyomás, a biztosításra kifizetett összeg igen jelentős volt. Erre az időszakra az is jellemző szintén, hogy mivel a nyaralókban az ősszel sokan nem víztelenítettek, befagyott, sőt szétfagyott a vízvezeték és‘ olvadáskor megszaporodtak a csőtörések. Télen a tüzelőberendezések és az elektromos vezetékek hibái is jó néhány tűzesetet okoztak. Decemberben Bácsborsódon, januárban Kunadacson, Baján, Kecelen, februárban Bugacon és Jakab- szálláson., márciusban Kiskőrösön égett ki lakás, illetve melléképület. Az Állami Biztosító ezekre 170—732 ezer forintot fizetett ki rövid idő alatt. Nemrégiben. n tassi üdülőtelepen gyulladt ki egy ház és több mint egymillió forint kár keletkezett. A biztosító szintén gyorsan intézkedett és a tulajdonosnak kifizette a jelentős összeget. Említettük, hogy egyre több vagyon elleni bűncselekményt követnek el. Egy kecskeméti kiskereskedő üzletébe törtek be a közelmúltban és a tolvajok értékes műszaki cikkeket vittek el. Mivel a tulajdonos igen magas biztosítást fizet — évi 9200 forintot, — teljes egészében megtérítették a kárát, azaz a 613 ezer forintot. A kármegelőzés módja az is, ha a kisiparos, kiskereske- , dő, vagy más gazdálkodó szerv a hatóság által elfogadott riasztóberendezést szerel fel. Ilyen esetben az Állami Biztosító 30 százalékos díjkedvezményben részesíti az illetőt. Tavaly az ÁB megyei székhelyi!! kecskeméti városi fiókja 23 ezer különböző lakossági kárt vizsgált ki. Az idén az első negyedévben már 6500-nál tartanak — ez jóval több, mint egy évvel korábban. T. L. Tragédia Solton Tragikus baleset történt Solton húsvét vasárnapján. Horváth Gyula bővíteni kívánta Széchenyi utca 5. szám alatti lakóházát, és evégett a meglevő épület fala mellett az új alapnak helyet készíttetett. A környék lakói — sokan az ünnepi terített asztal mellett ülve — délután 1 óra körül hatalmas robajt hallottak. A lakóhoz egyik része leomlott, és maga alá temette a* árokban dolgozó Páli István 18 éves szobafestő, Széchenyi u. 10. és Örst Bálint 17 éves bolti eladó, Posta u. 58. szám alatt lakó helybeli fiatalembereket. A baleset következtében mindketten a helyszínen életüket vesztették. G. Z. r*
