Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

t • PETŐFI NÉPE • 1987. április 18. Megkezdődött a Komszomol XX. kongresszusa Szerdán Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában meg­kezdődött a Lenini Komszomol XX. kongresszusa. A központi bizottság beszámolóját Viktor Mironyenko, a KB első titkára terjesztette a szovjet ifjúsági szö­vetség legfelsőbb fóruma elé. A tanácskozás megnyitó üléséről — amelyen részt vett Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára — közvetítést adott a szovjet rá­dió és televízió. A kongresszust nagy várakozás előzte meg a Szovjetunióban, s nemcsak a szervezet 40 milliós tagságának soraiban. Az or­szágban jelenleg folyó átalakítás tevékeny részvevője és támo­gatója az ifjúság, amelynek sze­repe — különösen a kulcsága­zatokban — folyamatosan erő­södik. Az elmúlt időszakban szükségessé vált a Komszomol megújítása is: belső életének de­mokratizálása, az irányítás cent­ralizált elemeinek ésszerűsíté­se, a központi határozatok szá­mának csökkentése, az alapszer­vezetek kezdeményezőkészségé­nek, önállóságának erősítése. A mostani fórumon 4830 kül­dött képviseli a tagságot, közü­lük 4700 első ízben kongresszusi küldött, s hogy a teremben he­lyet foglalók 67 százaléka 25 év alatti, a kongresszus már kül­dötteinek összetételében i9 bi­zonyítja: fiatalodik az ifjúsági szervezet, s nemcsak a tagság életkorának vonatkozásában, ha­nem a munka stílusát, módszereit tekintve is. A kongresszus mellett vita­központok működnek, amelyek alkalmat kínálnak a nem szer­vezett ifjúsági csoportoknak is arra, hogy kifejtsék nézeteiket. A nyíltság és a demokratiz­mus fejlesztésének igénye jelle­mezte az előkészítés időszakát is, amelynek során vitára bocsátot­ták a módosított szervezeti sza­bályzat tervezetét. 2,5 millió fia­tal szólt hozzá. A kritikus és önkritikus hangvételre jellem­ző, hogy az előkészületi időszak­ban 3000-nél több szervezet mun­káját minősítette elégtelennek a tagság. Az előző beszámolási időszakban ez mindössze 457 eset­ben fordult elő. A vita során bebizonyosodottt nem elég a Komszomol belső megújulása ahhoz, hogy hatéko­nyan fogja össze a fiatalságot, szükség lenne la fiatalokat érin­tő határozatok, rendeletek ösz- szefoglalására. A moszkvai kül­döttgyűlés ezért tett javaslatot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ifjúsági törvény megalkotá­sára. Alihoz, hogy a Komszomol te­vékenyen kivegye részét a Szov­jetunióban megindult átalakítá­si folyamatból, magának az if­júsági szervezetnek is meg kell újulnia — jelentette ki kong­resszusi beszámolójában Viktor Mironyenko, a Lenini Komszo­mol Központi Bizottságának el­ső titkára. Hozzáfűzte, hogy a megújulás már elkezdődött, hoz­záláttak a hibák elvszerű feltá­rásához, a formalizmus felszá­molásához. A szónok felhívta a figyelmet a Komszomolban kialakult ká­ros jelenségekre. Ellentmondás keletkezett a szervezet demokra­tikus jellege és a vezetés bürok­ratikus módszerei között. Szá­mos probléma a Komszomol-szer- vek, mindenekelőtt a Központi Bizottság munkastílusából fakad. A Komszomol egyelőre rosszul védi a fiatalok jogait és érdekeit — állapította meg a szónok, s javaslatot tett a szovjet ifjúsági törvény kidolgozására és elfoga­dására. Viktor Mironyenko végezetül a szovjet ifjúsági szövetség nem­zetközi tevékenységéről beszélt. Többek között hangoztatta, hogy a jövőben erősíteni fogják a Komszomol együttműködését a más ideológiai alapon álló szer­vezetekkel. Szovjet—amerikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) cselekvésre, az út rá jutó részé­nek megtételére. Rizskov kormányfővel a fegy­verzetkorlátozási és leszerelési problémákon, valamint a kétol­dalú kapcsolatok kérdésein túl­menően a szovjet—amerikai ke­reskedelmi és gazdasági kapcsola­tok témakörét is megvitatta az amerikai külügyminiszter. Meg­állapították, hogy e kapcsolatok állapotát nagyban befolyásolja a politikai kapcsolatok helyzete. Nyikolaj Rizskov rámutatott, hogy az amerikai vezetés egyol­dalú előnyökre kíván szert tenni a különböző külpolitikai problé­mák megoldása során. Hangsú­lyozta, hogy az amerikai részről támasztott akadályok, megkü­lönböztető korlátozások is fékezik az előrehaladást. • Sem a Kaliforniában tartóz­kodó Reagan elnök szóvivője, sem a washingtoni külügymi­nisztérium nem volt hajlandó kommentálni Mihail Gorbacsov- nak a TASZSZ által ismertetett kijelentését arról, hogy a Szov­jetunió kész rövid határidőn be­lül megegyezésre jutni az euró­pai rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról is. Az ame­rikai külügyminisztérium Moszk­vában tartózkodó szóvivője, Charles Redman, eredetileg nem tett említést erről a nagy fontos­ságú kijelentésről akkor, amikor az újságíróknak beszámolt Gor­bacsov és Shultz külügyminiszter OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG Amtimtore Fiamifanit, az olasz szenátus kereszténydemokrata el­nökét bízta meg szerdán Frances­co Cossiiga államfő egy új kor­mány megalakításával Fanfarait már a múlt héten meg akarta bízni e feladattal az államfő, de akkor nem vállalta a megbízatást, s így esett a válasz­tás az ugyancsak keresztényde­mokrata Luigi Scalfaróra. Miután a korábbi kormányala­kítási kísértetek sorban kudarcot vallóit.talk, Fanfaninak az Olasz Köztársaság történetében elő­ször egy „intézményi” kormányt kell létrehoznia. Ez azt jelenti, hogy a szenátus elnöke nem a pártérdekeket szem előtt tartva állítja össze a testületet, hanem óbból a célból, hogy az átmeneti jelleggel biztosítsa az intézmé­nyek működését. Ennek az ügy­vivő kormánynak a tevékenysége gyakorlatilag az előrehozott parlamenti választásokba torkoll­na. Fanfaní egyébként ötször volt eddig miniszterelnök. találkozójáról, de akkor, amikor a szovjet hírügynökség részlete­sen ismertette Mihail Gorbacsov kijelentéseit, elismerte, hogy a szovjet vezető valóban tett ilyen jaVaslatot. A Fehér Ház kedden délután azt mondotta, hogy amennyiben a jelentés megfelel a „valóságnak”, a szovjet terve­zetet tanulmányozni fogják. Néhány fontos kérdésben si­került jelentős előrehaladást el­érni, de korántsem mindegyik­ben — mondotta szerdai moszk­vai sajtóértekezletén George Shultz amerikai külügyminiszter, aki „termékenynek” nevezte a szovjet fővárosban töltött három napot. Szavaiból kitűnt, hogy látogatása nem eredményezett valódi áttörést. Mint mondotta, „jelentős ha­ladás” elsősorban a közepes ha­tótávolságú rakéták kérdésében mutatkozott: „további nehéz tár­gyalások lesznek”, amelyek mö­gött „talán már láthatók a leen­dő megállapodás távlatai”. A megbeszélések alapjául az úgy­nevezett reykjavíki formula szol­gál. Fel kell számolni az Euró­pában telepített összes szovjet és amerikai rakétát. Mindkét or­szág 100—100 robbanótöltetet tarthat meg ilyen eszközein, a Szovjetunió ázsiai részén, az Egyesült Államok pedig saját területén. Kidolgozták a felszá­molás 4—5 éves menetrendjét — mondotta. Az ellenőrzéssel kap­csolatban is előterjesztettek ame­rikai javaslatokat. Shultz elis­merte, hogy a szovjet fél kész a szigorú ellenőrzési intézkedések elfogadására. Az amerikai külügyminiszter szerint még nem megoldott a kö­zepesnél kisebb hatótávolságú rakéták kérdése, de mindkét fél egyetért a csökkentéssel. m Szovjet—amerikai egyezményt írtak alá szerdán Moszkvában a világűr békés célú kutatásában és kiaknázásában való együtt­működésről. Az okmányt Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter, vala­mint George Shultz amerikai külügyminiszter látta el kézje­gyével. VISSZAVONTA VALLOMÁSÁT A KORONATANÚ Újabb vizsgálat a Mengele-ügyben ' BONN ' ” : I Az NSZK-ban újabb vizsgálatot rendeltek e! a Brazíliában halottnak nyilvánított náci tömeggyil­kos, Josef Mengele ügyében. Ismét felmerült ugyan­is az a gyanú, hogy a dél-amerikai országban elte­metett személy mégsem volt azonos az auschwitzi haláltábor SS-orvosával, aki a gázkamrákba kül­dött deportáltak, főleg zsidók, így magyar állampol­gárok kiválogatását is irányította. Mint Hans-Eberhard Klein frankfurti főállam- tigyész bejelentette, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) közvetítésével felvilágosítást kért a brazil rendőrségtől egy Rio de Janeiróban élő német új­ságíró, Werner Frey közlésének hitelesítése céljá­ból. Frey a napokban telefonon közölte: az az oszt­rák származású özvegyasszony, aki 1985-ben egy exhumált holttestben Mengele maradványait vélte felfedezni, most visszavonta vallomását. Sao Paolo közelében 1979-ben tengeri fürdőzés közben vízbe fulladt egy öregember, aki évekig a szóban forgó asszonynál, Lieselotte Bossertnél és annak időközben meghalt férjénél, a náci meggyő­ződéséről ismert egykori Wehrmacht-tisztnél, Wolf­ram Bossertnél lakott. Az özvegy az ottani hatósá­goknak azt jelentette, hogy a vízbe fulladt személy • család barátja, egy bizonyos Wolíga/rag Gerhard volt. Ezen a néven is temették el Sao Paolo Embu nevű kerületében. Néhány évvel később a frankfurti államügyész­ség és a brazil hatóságok mind több olyan értesü­lés birtokába jutottak, amelyek arra utaltak, hogy Gerhard niem más, mint dr. Josef Mettgele. A holt­testet 1985-ben exhumálták, s több állam törvény­szék! orvosszakértői arra a következtetésre jutot­tak, hogy helyesnek bizonyult a feltételezés: Men­gele maradványairól van szó. Bossert asszony mint fő tanú, akkor ezt megerősítette. Most vallomását visszavonta — arra való hivatkozással, hogy „téved­hetett is”. Ez alkalommal „holttest hamis néven tör­tént eltemettetése” vádjával eljárást indítottak el­lene. Klein főállamügyész közlése szerint a holttest ma­radványainak egy részét ismét törvényszéki orvo­sokból álló nemzetközi csoport fogja megvizsgálni a malnzi és a kiéli boncolóintézetben. Ugyanezt Iz­rael állam is kérte. Klein — bár kétli, hogy a szak­értők új eredményre jutnak — nem zárja ki a szenzációt. A Mengele-ügyben hivatalosan még amúgy sem zárták le véglegesen a nyomozást — mondta. Szűrös Mátyás látogatása Bulgáriában Szűrös Mátyás, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának meghívására április 13—15. között Szófiában tartózko­dott. Kíséretében volit Őszi István, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője és Szabó Sándor, a külügyi osztály munkatársa. A magyar politikust fogadta Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Pánt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke. Megbeszélésekre került sor Milko Balevvel, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és Di- mitar Sztanisevvel, a KB titkárá­val. A két párt képviselői tájékoz­tatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka időszerű feladatairól, az MSZMP és a BKP XIII. kongresszusa ha­tározatai végrehajtásának állá­sáról. Megállapították hogy az MSZMP és a BKP, valamint a Magyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság kapcsolatai eredményesen fejlődimek. Véleménycserére került sor idő­szerű 'nemzetközi kérdésiekről, a testvérpártok és a szocialista or­szágok külpolitikai együttműkö­désének tapasztalatairól és fej- lesztésérőü. A nemzetközi 'béke és biztonság megszilárdítása szem­pontjából jelentősnek értékelték a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok utóbbi időben külön-külön és együttesen tett leszerelési javas­latait, külpolitikai kezdeménye­zéseit. Gáspár Sándor köszöntése Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szakszervezetek Országos Taná­csa elnökének tiszteletére 70. szü­letésnapja alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága szerdán ebédet adott, amelyen részt vettek a Po­litikai Bizottság és a titkárság tagjai, valamiint Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke. A Központi Bizottság nevé­ben Kádár János, az MSZMP fő­titkára köszöntötte Gáspár Sán­dort. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége Gáspár Sándort 70i születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés megszilárdításá­ban, a nemzetközi munkásmozga­lomban kifejtett sokéves, aktív tevékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrend­jével tüntette ki. Boros Sándor előadása a politikai akadémián Német vendégek Bács-Kiskunban Kecskemétre látogatott tegnap dr. Renate Tepper, az NDK Kul­turális Minisztériuma pártbi­zottságának titkára és Günter Mo­der, a minisztérium szakszerveze­ti bizottságának elnöke. A vendé­geket Kisné dr. Csányi Anikó, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának osztályvezetője fo­gadta, s tájékoztatta szűkebb ha­zánk kulturális életéről. Ezt kö­vetően a városi tanács dísztermét, a Kodály iskolát, a Magyar Népi Iparművészek Múzeumát, a Szó- rakaténuszit és a Magyar Naiv Mű­vészek Múzeumát tekintették meg a német vendégeik, akik ma Kis­kőrösre és Kecelre látogatnak. A szocializmus fejlődésének időszerű ideológiai kérdései és a pártszervezetek feladatai cím­mel Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztá- lyának osztályvezető-helyettese tartott tájékoztatót tegnap Kecs­keméten, a megyei politikai aka­démia előadás-sorozata kereté­ben, amelyen -részt vett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A megjelenteket: vezető propagandistákat, pártmunkáso­kat, -gazdasági és intézményveze­tőket Kisné dr. Csányi Anikó a megyei pártbizottság osztályveze­tője köszöntötte Ezután Boros Sándor — a -meg­jelölt téma kapcsán — szólt a kö­zelmúltban Szegeden megrende­zett, a szocializmus kérdéskörét elemző elméleti tanácskozás ta­pasztalatait összegezve a konfe­rencia legfontosabb -tanulságai­ról. Kitért egyebek között arra, hogy az elméletet összhangba kell hozni a valóság folyamataival. Ehhez hozzásegítenek a kibonta­kozó viták, ezt szolgálta a szegedi konferencia, valamint a tegnapi tanácskozás is. Elutazott hazánkból a dán kormányfő (Folytatás az 1. oldalról.) nek feladataira és a kölcsönö» bizalom légkörének megterem­tésére. Hangsúlyozták, hogy m különböző társadalmi rendsze­rű országok békés együttműkö­dése a népek közös érdekeit szol­gálja, hozzájárul a nemzetközi béke és a biztonság megerősíté­séhez. Rámutattak, hogy az eny­hülési folyamat továbbvitelében minden országnak megvan a sa­ját felelőssége. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcso­latai eredményesen fejlődnek és kölcsönös a szándék a mindkét nép javát szolgáló jó viszony erő­sítésére, az együttműködés to­vábbi lehetőségeinek feltárására. A találkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke és Király Andrásáé hazánk koppenhágai, valamint Hans Kühne, Dánia budapesti nagy­követe. Ugyancsak a nap folyamán fo­gadta a dán kormányfőt Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanác« helyettes elnöke. A szívélyes lég­körű eszmecserén áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alaku­lását, a gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés ered­ményeit. A megbeszélésen jelen volt Király Andrásné és Hans Kühne. Poul Schlüter délelőtt Buda­pest nevezetességeivel ismer­kedett. Poul Schlüter délután az At­rium Hyatt Szállóban a magyar és a dán sajtó képviselőivel ta­lálkozott. Magyarországi útjá­nak tapasztalatait összegezve be­vezetőül köszönetét fejezte ki vendéglátóinak a nyílt és szívé­lyes fogadtatásért. A megbeszé­léseken és az országjárás során — mondta — egy fejlődő, pros­peráló, a világ dolgaira nyitott országgal ismerkedett meg. A kétoldalú kapcsolatokat ér­tékelve rámutatott: kölcsönös a szándék az együttműködés fej­lesztésére. A hagyományos áru­csere-forgalom mellett minde­nekelőtt a korszerűbb formák — a közös vállalkozások és a mű- r szaki kooperáció — elterjeszté­sére kell törekedni. A magyar ve­zetőkkel folytatott tárgyalásait realistának és tartalmasnak mi­nősítette Poul Schlüter, aki ez­után újságírók kérdéseire vála­szolt. A sajtóértekezleten szó esett arról is, hogy idén júliustól Dá­nia képviselője veszi át az EGK Tanácsának elnöki tisztét, és le­hetséges, hogy ebben az időszak­ban megkezdődhetnek majd a közösség és Magyarország kö­zötti kereskedelmi tárgyalások. Schlüter miniszterelnök leszö­gezte: Dánia arra törekszik, hogy mielőbb sor kerüljön ezekre a tárgyalásokra, az EGK-országok és Magyarország közötti keres­kedelem feltételeinek javítása érdekében. Poul Schlüter, a Dán Király­ság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivata­los látogatáson tartózkodott ha­zánkban, szerdán hazautazott Bu­dapestről. Magyar—lengyel gazdasági együttműködés BIZOTTSÁGI ÜLÉS A PARLAMENTBEN Vita a közlekedés és környezetvédelem kapcsolatáról A ‘közúti közlekedés szabályo­zásának tematikáját váltatta meg, illetve a környezeti zaj- és rez­gésvédelem hely zeitéit itekánitette át Straub F. Brúnó elnökletével az Országgyűlés településfejlesz­tési és környezetvédelmi bizott­sága szerdán., a Parlamentben tartott ülésén. A Közlekedési Minisztérium inásos beszámolója megállapítja: az utóbbi évtizedekben erőtelje­sen fejillődött a közúti közleke­dés, ezért Indokoltnak tekinthe­tő, hogy eddig a szabályozás vi­szonylag gyorsam változtatható, alacsonyabb szintű jogi normák­kal történt. A motorizáció fej­lettsége azonban ima már lehe­tővé teszi, hogy hosszabb távra, törvényi szinten határozzák meg az alágiazalt működésének jogi alapelveit. Szóbeli kiegészítőjében Tóth László közlekedési mindsztériu- mi államtitkár hangsúlyozta: a törvény tervezetének megfogal­mazásakor azt kell szem előtt tartani, hogy növekedjék a köz­úti közlekedés biztonsága, érvé­nyesüljön a gyalogosak — első­sorban a gyermekek, az idősko­rúak és a mozgáskorlátozottak — védelme, élvezzen elsőbbséget a (tömegközlekedés, s az alapve­tő személy- és áruszállítási igé­nyek kielégítése érdekében a környezetvédelmi követelmények­kel összhangban álló, megfelelő műszaki színvonalú úthálózatot és közlekedési infrastruktúrát alakítanak ki. A kormány a ma­gas szintű jogszabály megalkotá­sával kapcsolatos alapelveket jó­váhagyta. a törvény tervezetét szeptember 30-álg terjesztik a Mi , niszitentanács elé. Hangsúlyozta, hogy az admi­nisztratív korlátozás helyett olyan gazdasági szabályozórend­szert kívánatos kialakítani, amely a közületieket takarékos­ságra ösizitönzi a személygépko­csik használatában. A vitában felszólalt Tóth Ist­vánná Bács-Klskuin megyei kép­viselő is. A magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 23. üléssza­ka szerdán befejezte munkáját. A megbeszélések eredményeiét rögzítő jegyzőkönyvet a bizott­ság magyar és lengyel elnöke, Marjai József és Józef Koziol mindszteiVtaök-iheiyetfesek írták alá. A bizottság megtárgyalta a két testvérpárt vezetőinek és a két ország kormányfőinek legutóbbi találkozóin elért megállapodások, a bizottság 1986. évi ülésszakán hozott határozatok, valamint az országaink közötti kapcsolatok hosszú távú fejlesztését szolgáló komplex program gazdasági együttműködésre vonatkozó fe­jezetében foglaltak megvalósítá­sát. Megállapították, hogy a gaz­dasági és a műszaki-tudományos együttműködés (továbbfejleszté­sére irányuló magas szintű meg­állapodások végrehajtása egészé­ben kedvezően halad; elhatároz­ták. hogy a két népgazdaság ré­széről támasztott újabb igények­nek megfelelően hozzákezdenek a hosszú távú együttműködési komplex program gazdasági fe­jezete bővítésének kidolgozásá­hoz. A bizottság áttekintette a gyártásszakosítás. és termelési kooperáció helyzetét. Kedvezőnek értékelték a me­zőgazdaság és élelmiszeripar te­rületén folytatott együttműkö­dést. amely jelenleg 33 témában folyik, és ebben az évben vár­hatóan további öt témában bő­vül. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Sport A labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa elődöntőjébe jutásért négy visszavágó-mérkőzést játszattak szerdán. Az eredmények (záró­jelben az első mérkőzések eredményei): Haladás VSE—Üjpesti Dózsa (1—2) 0—3; Debrecen—MTK-VM (2—1) 1—4; Vasas—Ferencváros (1—1) l—0; Videoton—Pécsi MSC (0—1) 1—1, Fanfani megbízatása

Next

/
Thumbnails
Contents