Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-16 / 63. szám
198;. március 16. » PETŐFI NÉPE * 3 KECSKEMÉTIEK AZ IDŐSEKÉRT Tovább épül a szociális központ Petői i-em lékhely ek országos találkozója Kunszentmiklóson Hatalmas szabad térségbe fut "be a 14-es busz. Jobbról az egészségügyi iskola, balról több új épület. A házakig nyomuló határban még (meddig?) néhány tanya köszönti a szemlélődőt, a jó levegőből nagyokat szippantó városit. Még szebb lesz ez a várostáj, ha kizöldül a szabadidőpark, bokrok, cserjék, fák kapaszkodjak a napról napra magasodó domb oldalába, még nagyobb vízfelületen pihenhetnek a napsugarak. Könyvtár és pedikűr Építkezési területen keresztül közelítem meg a szociális központ főbejáratát. Mintha más világba lépnék. Ölomszínű felhőktől szabdalt égbolt kint, világos, dús fényben ragyogó falak bent. A tágas előtér elnyeli a zajt. Nagy-nagy csendben üldögél néhány idősebb ember a padokon. Az egyik falon hatalmas tábla tudatja, merre található az orvosi rendelő, merre a pedikűrös, hol helyezték el a könyvtárat, a fürdőt, mikor kereshető fel a büfé vagy a családsegítő központ. A szomszédos, zárt folyosókon is elérhető nyugdíjasházak lakói gyorsan kiismerik magukat a nagy alapterületű épületcsoportban. A nyitott házba újabb és újabb, főként széchenyivárosi látogatókat várnak. Rájuk is számít a két idősek klubja, ők is étkezhetnek a tágas ebédlőben. Tisztaság, rend mindenütt. A tágas étkezdében még csak néhány hely foglalt, a modern konyha is csak félgőzzel (stílusosabban: „félárammal”) dolgozik. Ha szükséges, hatszáz ember számára főzhetnek, süthetnek. A diétás szabnövér által irányított konyhában a korszerű táplálkozási elveket, az egyéni orvosi előírásokat, az életkori sajátosságokat figyelembe véve alakítják ki a választékot. Társalgó és műhely Téved, aki azt hiszi, hogy az időskorúak klubjába járók & a nyugdíjasház lakói csak társasjátékokkal, beszélgetéssel, kulturális programokkal, kirándulásokká;! töltik idejüket. Aki egész életében dolgozott, belebetegedne a tétlenségbe, műhelyekben csupán kedvtelésből, vagy pénzért dolgozhatnak az asztalos-, lakatosmunkákhoz értők. Az asz- szonyok számára is kerítenek bedolgozási alkalmakat, ingyenes vagy olcsó alapanyagot kézimunA hagyományalapító 1972-es, szalkszentmártonit követve, szombaton Kunszentmiklóson már a hatodik alkalommal találkoztak az ország Petőfi-emlókhelyeinek képviselői, hogy számot adjanak a hagyományőrzés és az életrajz- kutatás legújabb eredményeiről. A Felső-Kiskunság párt- és állami szerveinek, valamint a kiskőrösi székhelyű országos Petőfi Sándor Társaság meghívásának most huszonegy település képviselői tettek eleget. Eljöttek a . Petőfi-barátok a szomszédos falvakból, de az ország távoli tájairól — Sopronból, Pápáról Ostffyasszonyfáról is. A program szombat délelőtt 10 órakor koszorúzással kezdődött Petőfi a község főterén álló szobránál. A tisztelgést követően a vendégek az Észak-OBács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat által új• A most nyílt irodalmi emlék- kiállítás. • Huszonegy településről érkeztek a Petőfi-emlékhelyck országos találkozójára. jáépített patinás Virágh-kúriához vonultak, ahol Hosszú Sándor tanár, helytörténész nyitotta meg az épület egyik helyiségében értően rendezett irodalmi emlék- kiállítását. Nem sokkal a gyűjtemény avatása és megtekintése után kezdődött a találkozók hagyományos programja: az emlékülés. Az Általános Művelődési Központ impozáns aulájában Hodossi Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára üdvözölte az országos rendezvény meghívottjait, helytörténészeket, irodalmárokat, pedagógusokat, tanácsi, mozgalmi vezetőket. Megnyitó beszédében felidézte mártír költőnk máig elevenen ható eszméit, haza- és szabadságszeretetét, s azt, hogy a magyar nyelv máig legjelesebb mestere volt. A bevezető után — Havas Judit előadóművész, valamint Vajda Júlia és Kustár Dalma általános iskolai tanulók közreműködésével — négy előadás hangzott el. Galambos Sándor, a Kunszent- miklósi Általános Művelődési Központ igazgatója — a „kun főváros” és Petőfi kapcsolatáról szólt. A korabeli folyóiratok, a levéltári adatok,' és természetesen a Petőfi-versek tükrében elemezte e kötődést a kezdetektől — amikor még Petrovics Sándor nevén bérleményei voltak az egykori mezővárosban — a költő haláláig. A hasonló témájú, s nem • Hamarosan „kivirágoznak” a nyugdíjasház erkélyei. Középiskolások történelmi versenye A hazafias nevelés igen jó eszközének bizonyult a most harmadízben megrendezett közép- iskolás történelmi verseny, amelynek a Bajai III. Béla Gimnázium adott otthont. Először egy központi feladatlapot oldottak meg a tanulók, -*majd a maximális pontszám 51 százalékát elért pályázatokat a szervezőket — a TIT Bács-Kiskun Megyei Szervezetét, a megyei pedagógiai intézetet, és a megyei tanácsot — képviselő zsűri bírálta el, és jelölte ki a március 15-éhez kötődő döntő tízfős mezőnyét. A döntő, amelyet szombaton rendeztek meg, két részből állt: írásbeli feladatlap megoldásából és szóbeli kérdésekből. Miután a bírálóbizottság — dr. Ho- rányi István elnök, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, Kozmács István TIT-szaktitkár, és Baltás Dániel szaktanácsadó — minden versenyzőt meghallgatott, külön-külön értékelte a válaszokat, az adott pontszámot csak végezetül összesítette. Ezzel a bírálat tárgyilagos voltát oldották meg, és kialakult a 278 pályázóval indult történelmi verseny végeredménye. 1. Gavallér Zsolt (III. Béla Gimnázium, Baja), 2. Tréfás Emese (Katona József Gimnázium, Kecskemét), 3. Almási György (Katona József Gimnázium Kecskemét). G. Z. kázáshoz, textíliák készítéséhez. Az önmagában is gyógyító kertből mindenki vállalhat művelésre egy-egy darabot. Dr. Gellért Tibor gazdaságiműszaki igazgatóhelyettest kérdezem a térítési díjakról. Kedvezményesek — derült ki. Napi 12 forintért kaphatnak há- romszori étkezést, akiknek 3500 Ft-nál kevesebb a nyugdíjuk. A nagyobb jövedelműeknek sem kell sokat fizetniök. Az időskorúak klubjában 150 Ft havonta a tagsági díj, azaz naponta öt forint. Ez sem tűnik soknak, ha arra is gondolunk, hogy időnként filmet is nézhetnek, különböző szolgáltatásokra jogosultak. Bér- vagy öröklakás Arra biztat dr. Dezsőfi Ferenc, a szociális központ igazgatóhelyettese, hogy akkor is nézzek majd körül, amikor minden elkészül. Margarétákat ültetnek a házak elé, a mostani ideiglenes boltnál nagyobb üzlet várja a vásárlókat, virágok díszítik a folyosókat. Karácsonyra — ha minden igaz — elkészül a hotelszerű százlakásos nyugdíjasház, azután pedig, két-, négyágyas szobákkal egy új, modern szociális otthon. Kísérőmmel sétálgatunk a folyosókon, be-bekukkantunk a lakókhoz. Mintha tegnap adták volna át az épületet olyan tiszta, hibátlan minden, pedig többen már itt ünnepelték a karácsonyt. Közben megtudom, hogy sokáig vitatkoztak az illetékesek: bérlakásként utalják-e ki az egymásfél szobás lakásokat, vagy eladással értékesítsék azokat. Megnyugodhattak az utóbbi álláspont ellenzői: csak nyugdíjas örökölhet a Nyíri út 77-ben. Fölösleges az aggodalom, fennmarad a ház nyugdíjas jellege. Dr. Kovács Huba, a városi tanács lakásgazdálkodási osztályának helyettes vezetője tűnik fel a folyosó végén. A klubszobában ülünk le rövid beszélgetésre. Elmondja, hogy sokan jelentkeztek dr. Mező Mihály tanácselnöknek lapunkban tavaly novemberben közölt felhívására. Száz- helyett kétszázezer ötven bérlakás csakhamar gazdára talált, ötvanet eladással kívántak értékesíteni. A „kimarad- taknak” és az újabb kérelmezőknek azt tanácsolták, hogy vásároljanak lakást a szociális központban. Felvetődik a kérdés persze, miből? Régi otthonuk értékesítéséből, illetve a leadott lakás után visszakapott használatbavételi díjból, .esetleg megtakarított pénzükből. (Csak azok költözhetnek nyugdíjasházba, akiknek másutt nincs lakásuk!) A szándék azonban csak elvétve találkozott az anyagi lehetőségekkel. A jelentkezettek többsége ugyanis régi házakban lakik, ezekért kevesebbet adnak. Drágállták is az új lakásokat, noha a közművesítést és más költségeket — esetenként száz-száz- negyvenezer forintot — magára vállalta a .tanács. Százezer forint kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönt is kérhettek a vétel lebonyolításához. Komoly szándékú vevő így is csak kettő-három akadt. Ezért a lakásügyi osztály javaslatára á végrehajtó bizottság kétszeresére emelte a támogatást. Ennek köszönhetően — tájékoztat a nyugdíjasház klubjában az osztályvezető-helyettes — néhány, mozgássérültei? részére készített lakás, kivételével szjimte valamennyinek lesz gazdája. Mintha szavait nyomatékosítaná a látvány. Űj beköltözőket szállító teherautó parkol az épület előtt... Heltal Nándor régen publikált könyv szerzője felidézte azt az 1845. június 22-ei hangulatos estélyt is, ahol az országos hírű költő volt a díszvendég, s mely rendezvény hajnalán megszületett a kunszentmik- lósiaknak máig oly kedves vers — a „Búcsú ...” — mottóként emlegetett strófája: „Kiskunsági Szentmiklósnak (ifjú népe) benyitottál a szivemnek / közepébe .. Galambos Sándor valamint Balogh Mihály gimnáziumi könyvtáros-tanár és Miklóssy János irodalomtörténész — a hűséges Pe- tőfi-barát, Bankós Károlyról és a lelkes kortes Kelemen Mórról szóltak előadásaikban. Az elemzések sokat tisztáztak Petőfi 1849-es választási veresége témaköréből. A helyi kapcsolatokról szóló beszámolók után Hatvani Dániel, a Forrás főszerkesztője, az „Alföld”, s a „Haza” versek alapján — az irodalomtörténeti kutatás legújabb eredményeit is felhasználva — tartott előadást ,A Kiskunság rajza Petőfi költészetében” címmel. A tanácskozás hozzászólásokkal, az emlékhelyek delegációinak üdvözlésével zárult. Ebéd után a küldöttségek felkeresték az egykori mezőváros nevezetességeit. Megtekintették — a többi között — a helyi Damjanich János Gimnázium könyvtárának védett értékeit, valamint a Balogh Mihály által összeállított igen ritka, korabeli nyomatokat bemutató tárlatot. F. P. J. ÉLÜKÖN A PRÍMÁSKIRÁLY • Készfii az ebéd. (Pásztor Zoltán felvételei) A 100 tagú cigányzenekar meglepetést tartogat • A 100 tagú cigányzenekar á római televízióban, John Dorelll társaságában. KEDDENKÉNT: NYOLC ÉVSZAK Űj tévésorozatok Néhány nap híján, éppen színpadra lépésük egyéves évfordulóján találkozhat a Kecskeméti Tavaszi Napok közönsége a 100 tagú Budapest cigányzene- karral. A fővárosunk legkiválóbb zenészeiből verbúválódott együttes — mint kulturális egyesület — 1985 novemberében alakult. Elnökük, dr. Gyenes József, aki egyben a zenekar igazgatója is, a közelmúltban járt Kecskeméten terepszemlén. — A zenei programok iránt érdeklődőknek elég egy pillantást vetni a programra, máris a bőség zavarával küszködnek. Mi szól amellett, hogy a „100 tagút” véletlenül se hagyja ki az ember? — A dicsekvésnek még a gyanúját is szeretném elkerülni, de óhatatlanul emlékeztetnem kell az érdeklődőket arra, hogy a világon egyedülálló műsort élvezhetnek. A nyolcvanhat vonós hangszert, hat cimbalmot, nyolc klarinétot és két fuvolát megszólaltató zenekar csodálatos zenei színgazdagságú produkcióra képes. Eddig nyolcszor jártunk Olaszországban, ahol tizenhat felvételt készítettek velünk, tízszer pedig itthon léptünk fel. Tulajdonképpen még csecsemőkorban vagyunk, hiszen mindössze egy évet tudhatunk a hátunk mögött. A kecskeméti hangversenyt összegező koncertnek szánjuk. — Mit hallhatunk majd? — Üj műsorunkból is játszunk egy-két olyan számot, amely eleddig még nem szerepelt cigány- zenekar repertoárjában. Igazi meglepetés lesz, biztos vagyok benne: robbanni fog. Még talán annyit: jó néhány ismert szám szólal még, teljesen újszerű hangzásban. — Mi az, amit az önök műfajáéról tudnunk kell? — Mindenekelőtt Bihari János nevét kell ismérni. <3 volt a legnagyobb magyar cigányprímás és -zenész, aki ezt a fajta muzsikát magyarrá formálta, s nem mellékesen terjesztette. Finoman fejezem ki magam, ha azt mondom Beethovent, Brahmsot is megihlette. Azóta kétszáz év telt el, s a magyar cigányzene színvonala nem emelkedett. Most a mi kezünkben van a továbbfejlesztés lehetősége. A népies műzene — nóta, csárdás — hárommillió ember mindennapi kenyere. A magyar társadalom értékes rétegéről van szó, igényüket magas színvonalon ki kell szolgálni. Mi a híd szerepét szeretnénk betölteni. Meghallgatnak bennünket a nóta kedvéért, s a hangverseny közben ráismernek például Brahmsra. És tetszik nekik. Kizárólag igényes darabokkal lépünk közönség elé. Az 1848 utáni keserű időszakban a cigány vonója sokakat segített abban, hogy magyarrá legyen, vagy magyar tudjon maradni. A Himnusz és a nemzeti operák mellett ma is a cigányzene az. ami a külföldre szakadt hazánkfiainak magyarságtudatát erősíti. Minden vágyunk, hogy a cigányzenének régi, patinás hírét visszaszerezzük. Az együttes vezető prímása Boross Lajos, akit tavaly a magyar cigányprímások királyukká választottak. Tőle tudtam meg, hogy korábban már volt Magyarországon cigánykirály, mégpedig Harminchatodik Rácz Laci személyében. (A meghökkentő sorszám itt arra a nem kevésbé meghökkentő tényre utal, miszerint ő volt a harminchatodik gyermek a családban.) Boross Lajos hajdan maga is játszott a király zenekarában, s most ő az, akit prímáskollégái — vagyis a legilletékesebbek — zenei képzettségét, tehetségét, virtuozitását illetően a legjobbnak kiáltottak ki. A 100 tagú cigányzenekar élén őt is hallhatják az érdeklődők március 28-án 16 és 19 órakor a városi sport- csarnokban. Kormos Emese Üj sorozatok indulnak a közeljövőben a televízióban. Nyolc évszak címmel március 24-én kezdik vetíteni azt a nyolcrészes magyar tévéfilmet, amely egy mai fiatal lány életének két esztendejét öleli fel. A főhős — egy vidéki tanár lánya — szülei akarata ellenére elhatározza, hogy színésznő lesz. Megszökik otthonról, s jelentkezik a Színművészeti Főiskolára. A sikertelen felvételi után már nincs ereje visszatérni a szülői házba. Brigitta alakját Götz Anna formálja meg, a további szerepeket egyebek között Horváth Sándor, Csomós Mari, Kállai Ferenc, Gobbi Hilda, Tordy Géza, Bal- kay Géza és Bubik István alakítja. A kedd esténként jelentkező sorozat rendezője Várkonyi Gábor. A XV. századi Itália egy izgalmas fejezetét, a Borgiák családjának históriáját dolgozza fel az a háromrészes francia filmsorozat, amelyet ugyancsak március 24-én — a Il-es programon — kezd sugározni a tévé. A família nevét már a maga korában is elborzadva, babonás rettegéssel ejtették ki, s hírüket nem szelídítette meg az idő. Rodrigo Borgia, a spanyol származású dúsgazdag bíboros 1492-ben lett VI. Sándor pápa néven a Vatikán fejedelme. Jó szervező ér tehetséges diplomata volt, aki jól értett nemcsak a gazdagság, de az élvezetek halmozásához is. Fiát, a túlfűtött becsvággyal megáldott Cesare Borgiát, Ro* magna hercegét az európai tör* ténelem nagyformátumú hősként, ugyanakkor a kegyetlen zsarnok megtestesítőjeként tartja számon. A film a legendák és a rágalmak szövevényéből igyekszik kibontani igazi lényüket, Cesare és Lucrezia Borgia testvérszerelmének történetét, ugyanakkor érzékletesen idézi fel a reneszánsz kori Itália szellemét. Az ifjúsági regényeivel népszerűvé vált angol író, Arthur Ransome Fecskék és fruskák című könyve hazánkban is megjelent. A BBC kétszer négy részben dolgozta fel a művet, amelynek első négy epizódját láthatják a gyermeknézők vasárnap délelőttönként. A március 29- én kezdődő sorozat története a 30-as évek tájékán játszódik; helyszíne a tavakkal és vízi utakkal átszőtt norfolki táj. A gyermek főhősöket a természet sze- retete, védelme és a vízi élet ezernyi szépsége és izgalma fűzi szoros barátokká. A második négy részt — amely A nagy hatos címet viseli — egy későbbi időpontban mutatják be. V
