Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-16 / 63. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 16. ÉRTÉKŐRZŐK SAJTOPOSTA MAJSAI KÁROLY „Lelki rokonságot érzek a költővel” Az Ifjú Polgárok Lapja az 1937/38- as tanévben Petőfi-vers-barátokat toborzott. A pályázaton résztvett a kun- szentmiklósi polgári iskola negyedik osztályos növendéke, Majsai Károly is. Dicsérőoklevelet kapott, mert ötven Petőfi-verset tanult meg. Ezen a díszes papíron olvasható a következő jelmondat: „Bölcsődtől a koporsódig, halhatatlan költőnk hazaszeretete irányítsa minden cselekedetedet — egész életedet.” Ennek szellemében élt eddig a szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeum igazgatója, Majsai Károly. — Tősgyökeres szalki vagyok — kezdi a beszélgetést. — Családomra vonatkozó adatokat már az 1690-es feljegyzésekben is találtam. Gyerekkoromban csodálattal hallgattam a régi öregek meséit, visszaemlékezéseit. Bu- kodi dédnagyanyám 1845-ben született, amikor Petőfi szülei Szalkszent- mártonban éltek. Neki is sokat beszéltek a Petrovics családról, a költőről, és ő szintén nagy-nagy szeretettel idézte fel az egykoron hallottakat. Édesapja jó komaságban volt Petőfi apjával. Középiskolás koromban szenvedélyesen gyűjtöttem a helyi írásos emlékeket. Apám a községházán dolgozott. Bejá- rogattam hozzá, olykor a padlásra is felmentem, ahol ősrégi leveleket, iratokat találtam. Mintegy száz darabot őriztem meg ezekből. — 1928-tól 1930-ig Bogyiszlón laktunk. Lenyűgöző környezet, zárt közösség, néprajzi értékek — így fogalmazhatnék tömören az ottani benyomásokról. Nyíri Andor volt a tanítónk, különös gonddal foglalkozott velünk, féltett, őrzött bennünket. Példaképem lett. Ekkor döntöttem el, én is pedagógus leszek. Szegeden végeztem a tanárképző főiskolán, majd 1952-ben Hódmezővásárhelyre kerültem, oda nősültem. Feleségem is tanár, matematikakémia szakos. Öt esztendőt töltöttünk Vásárhelyen. Az ősi magyar parasztváros a szívemhez nőtt, legalább annyira, mint Szalkszentmárton. Persze, 1956 nyarán boldogan jöttem haza ... — Milyen tennivalók várták szülőfalujában? A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar nyitotta meg az elmúlt hónap hangversenyeinek sorát az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A vendégek hagyományos kalsszikus- romantikus műsort hoztak: Brahms Akadémiai ünnepi nyitánya a végén felcsendülő régi diákdallal (Gaudeamus igitur) mindig biztos hatású bevezetés. Mozart ritkábban játszott szépséges zongoraversenyei közül a 456-os Köchel-jegyzék számú B-dúr mű hangzott el, Failoni Donatella szerény közreműködésével. A műsor fő száma Beethoven Eroicája volt. A III. szimfónia az clnvühctctlcn, megunhatatlan remekművek közé tartozik. A jó diszpozícióban játszó zenekar és a tévés karmesterversenyeken rokonszenves egyszerűségével, megbízható zenei elképzelésével feltűnt szlovákiai Oliver Doh- nányi karmester érdeme, hogy egészében felvillanyozó élményt jelentett a minden „militarista” beütés nélküli, Beethoven felvilágosult humanizmusát mégis hősi karakterrel megfogalmazó nagy mű. A kicsiny, de lelkes közönség hosszan tartó tapssal köszönte meg a jó előadást. Az Országos Filharmónia következő bérleti estjét a Kodály iskola dísztermében rendezték, ahol helybéli együttesek igényes vállalkozásának lehettünk tanúi. A zeneművészeti szakközépiskola vegyes kara Brahms kórusokkal kezdte a műsort. A romantikának ezek a szép lírai darabjai a meg többé-kevésbé éretlen hangokon is megmutatták értékeiket (igaz: nehézségüket, érzékenységüket is). Haydn zongorakíséretes „kamaraénekei” a leendő muzsikusok számára tanulságos és muzikalitást próbáló feladatot jelentettek. Kiss Kataliné gondos betanítás után a zenei vonalak • Az a bizonyos dicsérőoklevél, 1937- ből. — Az úttörőcsapat vezetője lettem. Sokáig nagy kedvvel végeztem ezt a munkát. Az úttörőotthon az akkor még más funkciót betöltő Petőfi- házban volt, itt, a szabadkéményes konyhában. Az udvaron ócskavastelep csúfoskodott, az épület helyiségeit elrettentő állapotban láthattuk. Amikor szabaddá vált egy-egy terem, azonnal elfoglaltuk a gyerekekkel. 1962-re teljes egészében meghódítottuk a házat. Sajnos, nem mindenki értett egyet szándékunkkal, hogy méltó emlékmúzeumot rendezzünk be Petőfinek. Egyszer meghallották a diákjaim, hogy telefonon hevesen vitatkozom valakivel. Elkeseredetten tettem le a kagylót, bosszantott, hogy ki akarták adni az épületet valamelyik vállalatnak. A gyerekek sorra kéredzkedtek ki az órámról. Feltűnt a dolog, elindultunk hát a többiekkel, hogy megkeressük őket. Ott szorgoskodtak az udvaron: barikádot építettek az ócskavasból, hogy megközelíthetetlen legyen a hajdani Petro- vics-porta. Szívesen emlékszem vissza ezekre az évekre, a növendékeimet nem kellett biztatni, maguktól is sokat tettek az úttörőmozgalomban. A „Pál utcai fiúk-időszak” történetét megírtam, 1976-ban egy pályázaton második díjat Utóhang megrajzolására ügyelve, csipetnyi ér- zelmességgel vezényelte a Hargitai Imre zongorakíséretével megszólaltatott darabokat. Mozart versenyművei sorában megkülönböztetett hely illeti meg a kései A-dúr klarinétversenyt. Az érett Mo- zart-stilus bámulatos gazdagságának érvényre juttatása megtisztelő feladat a mű előadói számára: Maczák János egyszerűen, de érzékeny zeneiséggel és virtuózán játszotta szólamát. Martos László, aki fél éve áll a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar élén, kitűnő muzsikus. Elsősorban a zenei folyamatok életben tartására fordít figyelmet. Ezt a célt szolgálja sajátos vezénylési módja is. Az együttműködés karmester és együttes között még nem zavartalan, de jó eredményeket sejtető. Schubert ifjúkori G-dúr miséjének előadásához talán érdemes lett volna az iskola két vegyes karát egyesíteni, hogy az orató- rikus előadáshoz szükséges magvasabb, ugyanakkor képlékenyebb hangzás jöjjön létre. Vonószenekarral, orgonával szólaltatták meg Schubert alkotását, sok szépséggel, leleménnyel. A fiatal szólisták, köztük a lemezszerepléseivel máris szép sikereket aratott Farkas Katalin, valamint Kállay Gábor és Szilágyi Béla is hozzájárultak ahhoz, hogy a hangverseny legjobban megoldott, egy-egy részletében igazán ihletett és méltán sikert aratott darabja legyen a G-dúr mise. Martos László zenei irányítása is itt mutatkozott fel- szabadultabbnak, meggyőzőbbnek. Szívesen vennénk hasonló vállalkozást városunk zenei együtteseitől máskor is. nyertem e dolgozatommal. Tudja, ha simábban megy a Petőfi-ház ügye, bizonyára nem harcoltunk volna annyit s olyan dacosan. Csakazértis megmutattuk, hogy méltóképpen is őrizhető a múlt. — Nagy érdeme, hogy a gyerekekben sikerült felkeltenie a helytörténeti érdeklődést, a Petőfi iránti tiszteletet. Az emlékmúzeum ünnepélyes megnyitójáig rögös út vezetett, hiába lelkesedett annyi ember. — Rengeteget jártunk az emlékek után, kutattuk a helyi hagyományokat. Még múzeum sem volt, de már kilencven szalkszentmártoni kötődött az „intézményhez”. Később pedig hivatalos formát öltött a múzeumbarátok köre. Az emlékmúzeumot 1972. szeptember 24-én avatta fel Simon István költő. Hadd mondjam el, hogy az értékőrzésben soha sem maradtam egyedül, gyerekek és felnőttek egyaránt mellém álltak, segítettek. — A Petőfi utcában született. Hatvanévesen szavalt először Petőfi-verset. A költőről elnevezett úttörőcsapat vezetője volt, ma pedig a Szalkszentmárton- hoz is kötődő költő emlékmúzeumának igazgatója. Végigkísérte útját Petőfi ... — Ne vegye hangzatos kijelentésnek, de olykor-olykor sorsazonosságot érzek a költővel. Apró gyerekként közel kerülhettem hozzá, a nagyszülők által felidézett történetek révén, majd tanulmányaim során. Szinte az egész életemet Petőfi töltötte ki. Ma is, amikor már régen pihenhetnék .. . Négy esztendeje, hogy nyugdíjas lehetnék, de nem ezt az életmódot választottam. Nem változott semmi sem körülöttem, továbbra is itt vagyok, az emlékmúzeumban. Legfeljebb a derekam fáj néha ..., s már nem tartanának olyan vidámnak, fürgének azok az újságírók, akik tizenöt-húsz évvel ezelőtt írtak rólam. De: dolgozom! Nagy örömmel tölt el, hogy a gyerekek is kötődnek a múzeumhoz. Kutatnak a dokumentumok között, tárlatot vezetnek. Ha előadást tartok valahol, mindig velem jön néhány diák, szavalnak, énekelnek, zenélnek. Bízom benne, hogy ők folytatják, amit elkezdtem ... Borzák Tibor Munkájuk akkor „fizetődne ki” igazán, ha másutt is előadhatnák a sok gonddal betanult darabokat. A februári koncertek sorát a Kodály iskola művésztanárainak 23-i ifjúsági hangversenye zárta Kecskeméten. Sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének e sorozat eseményei: mennél több iskolának kellene diákjait arra ösztönöznie, hogy az esztétikai-zenei nevelésben szegényes tanterv mellett ragadják meg ezeket az alkalmakat. Persze az úgynevezett felnőtt közönség,érdeklődését is megérdemelnék az Újkollégiumban tartott kamaraestek. Mindig hallhatunk érdekességeket, mint ezúttal Philip Emanuel Bach G-dúr rondóját (Ke- menes András zongora előadásában), Reinecke Undine című fuvola-zongora szonátáját (Berényi Beáta, Kemenes András). A kamarazene-irodalom „alapművei” közül Mozart Oboanégyese (előadói: Vereb Katalin, Emődi Zsuzsa, Sárosi György, Agócs Márta) és Franck A-dúr szonátája hangzott el (Zs. Szabó Mária — hegedű, Radványi Mária — zongora). Rossini szellemes, divertimento-jellegü B-dúr fúvósnégyese zárta a legutóbbi tanári hangversenyt. (Az együttes tagjai Berényi Beáta, Maczák János, Szilágyi István és Arnóth Balázs voltak.) A fiatal művészek színvonalas játéka sok örömet szerezhet a hallgatóságnak, melynek viszont rokonszenve, reagálása, egyáltalán: figyelme segítheti fejlődésüket. A város zenei életének jelene és főként jövője e művész—közönség kapcsolat felélénkülését, gazdagodását igényli. Egyiktől a mindig igényességre törekvő, művészi alázattal teljes míves- séget, a másiktól a nem sztárkultuszban kiélt művészetpártoló érdeklődést és szeretetet. Ittzés Mihály O Részlet a Petőfi Emlékmúzeum kiállításából. (Fotó: Méhesi Éva) MEGTAPSOLT HANGVERSENYEK HALASI MOZINÉZŐK PANASZAI NYOMÁBAN A jegyárak változhatnak — Valaha, diákkoromban moziba- járó voltam. Csábított a jó film, no meg az, hogy tudtam, ha összegyűjtöm a megszokott helyre szóló jegy árát, ott lehetek az előadáson. Manapság már képtelenség ípy előre kalkulálni, hiszen csak a pénztárnál derül ki, a műsoron lévő film megtekintéséért mennyit kell fizetni. Emiatt jártam már úgy, hogy nem tudtam megvenni a belépőt, mert hiányzott zsebemből az aznapra kihirdetett tarifának megfelelő összeg. Sokak véleményét tolmácsolom: kedvelt Fáklya filmszínházunkban fáklya segítségével sem tudunk fényt deríteni arra, milyen szisztéma szerint áraznak, és hogy kinek jó ez az áttekinthetetlenség. Érthetetlen számunkra az is, hogy az előre megjelentetett plakátok miért nem közölnek belépőjegyárat ... Mindezeket a Kiskunhalas, Dékány u. 2. szám alatt lakó Brandenburg Gyulapanaszai alapján jegyeztük fel. Válaszért a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat főkönyvelőjéhez, Szondi Györgynéhez fordultunk, aki ezeket mondotta: — Mint arról a Petőfi Népe korábban beszámolt, az állami dotáció csökkentésével egyidejűleg arra hatalmazott fel bennünket a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága, hogy ezentúl önállóan gazdálkodjunk, vagyis a jegyárakról mi döntsünk. Ennek alapján a filmszínházakat — technikai felszereltségükre, műszaki állapotukra stb. tekintettel — kategóriába sorolFát fűrészeltek — de hol? Március 6-a, péntek reggel fél kilenc. Gépkocsink szaporán nyeli a kilométereket a Kunadacs és Kunszentmiklós közötti országúton. Kissé sivár a téli táj, itt hófoltok, amott avarmaradványok és mindenütt csupasz fák. Mivel a természet ébredésének még semmi jele, egyéb témájú csevegéssel ütjük agyon az időt. Egyszer azután valamire muszáj felfigyelnünk .. . Az árok szélén felállított nagy méretű tábja hirdeti: fakitermelés. Először meglep bennünket az erdészeti dolgozók közlékenysége, melynek nyitjára pár méter megtétele után már rájövünk, hiszen fékeznünk kell és megáll- nunk. Ennek oka, hogy az úttesten teljes szélességben fekszik a frissen kidön- tött fa. A munkások mozdulatain látszik, nem véletlen az eset, így szokták ezt csinálni. Néhány perc csupán és előkerül a fűrészgép, melynek fogai sivítást hallatva darabolják a fát. A művelet látszólag egyszerű, mégis drukkolunk a kis masinának, ne mondjon csütörtököt, s azért is, hogy közben mentő-, vagy tűzoltóautó ne érkezzék ide, hiszen neki is vesztegelnie kellene, míg a fűrészelés befejeződik. Vitathatatlan, hogy szilárd burkolatú területen, például közúton köny- nyebb a fával bánni, mint az erdő hóié áztatta talaján. Csakhát a forgalom nemigen igazodik ehhez. Sőt, a KRESZ utak igénybevételével foglalkozó fejezete imigyen rendelkezik: Tilos az úton olyan tárgyat (anyagot) elhelyezni, amely a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát veszélyeztetné. Ezek után nem irigyeljük a fakitermelőket ott, a Kunadacs—Kunszentmiklós közötti közúton . ..! A papírzsákkal mi legyen? Takarmány, mosópor és műtrágya egyaránt kapható papirzsákba csomagolva. Sokszor vásároltam e kimért árukból, melyek zsákjai csak gyűltek, gyűltek odahaza. A napokban arra gondoltam, hogy e felhalmozott göngyöleget pénzzé teszem. Reményem hamar szertefoszlott. A MÉH egyik városi felvásárlója alaposan szemügyre vette a zsákokat, majd tudtomra adta: értéktelen hulladék az egész, nem veheti át. Mit tehettem mást, visszacipeltem a rakományt. Azóta tovább gyarapodik, s félő, már a kukában sem fér el. Ez esetben pedig kénytelen vagyok meggyújtani, ha már semmit sem tud vele kezdeni a melléktermék- és hulladékgyűjtő ... — írja a Kecskemét, Mikes u. 13. szám alatt lakó Tóth József. FOGADÓSZOBA Hatéves volt első gyermekem, amikor ikreket szültem, s nyomban szűkössé vált a lakótelepi otthonom. Gyors minőségi cserére nem volt kilátás, így férjemmel eldöntöttük, hogy családi házat építünk, amihez a tanács anyagi segítséget ígért. Telket vettünk, tervet készíttettünk, majd hosszas tárgyalás után végre dűlőre jutottunk az egyik kisiparossal, hogy ő végzi — két társával együtt — a kivitelezést, összesen csaknem 150 ezer forint munkadíj ellenében. Megállapodásunkban az szerepelt, hogy a kőműves és segédmunka, a csempézés, a burkolás, illetve a lépcsők, a terasz, a párkány kialakítása hármuk dolga, az alapozást és a födémépítést magunkra vállaltuk, szintúgy a szükséges anyagok beszerzését. Az építkezés befejezésének határidejéül tavaly szeptembert jelöltük meg. A munkálatok azonban bonyodalmakkal jártak. A baj ott kezdődött, hogy a soron lévő feladatok elvégzésével heteket késett a mester, s a munkatársai sem siettek; közben elruccantak dolgozni másik házépítéshez. Bennünket azért sürgetett az idő, mert közben eladtuk lakásunkat — az árából fedeztük költségeinket —, s idős szüleimnél, egy falusi szobában összezsúfolva laktunk. Szóval biztatgattuk őket, csipkedjék magukat, mire 100 ezret kértek. Tekintettel arra, hogy a vakolás, a betonozás, a burkolás zömével még adósak voltak, kikötöttük: egyelőre 50 ezret adunk. Erre sarkon fordultak. Végül kénytelenek voltunk a másik 50 ezret is a kezükbe adni. Ezután ők diktáltak: bizonyos feladatoknak eleget tettek és számos munkához — például a csempézés — hozzá sem kezdtek. Viszont újabb összegre, ezúttal 20 ezer forintra, igényt tartottak. Az igazi meglepetés ezután ért bennünket, ugyanis kiderült, vállalkozónk működési endélye nem teszi lehetővé, hogy családi házat építsen. Többé meg sem fordult nálunk. A barátok, ismerősök állították helyükre a nyílászárókat, ők vakoltak, mi betonoztuk le a pincét. Egyelőre egy szoba használható új házunkban, a többi helyiség nincs kész. Bennünket viszont „kikészített”, ami történt. Ráadás, hogy a tanács sem nyújtott pénzbeli támogatást. Saját erőnkből és kölcsön felhasználásával eddig 1 millió forintot költöttünk erre az építkezésre, mely szinte csak félig kész állapotú. A helyi KIOSZ alapszervezetnél panaszt tettünk, ahol vizsgálatot is folytattak, de a kisiparost nem marasztalták el, s az elmaradt munkák végzésére sem kötelezték. Tanácsuk az, hogy adjam bíróságra az ügyet. Ha előre tudom, hogy így járok, a házam építése ügyében magánvállalkozóval szót sem váltok ... (Elmondta: Szántó Gyuláné bajai olvasónk.) A valóságban nem így van? Automata mosógépünk elromlott — a vizet nem melegítette fel kellő hőfokra —, s a hibát bejelentettem a városi javítószolgálatnál. Ez tavaly november 14-én történt, s rá egy hétre megjelent lakásunkban a szerelő, aki a berendezés átvizsgálása után közölte: ha lesz hozzá való alkatrész, újra jön. Miután 1 hónapig hiába vártunk, érdeklődtem a szervizben, ahol azt válaszolták, legyek türelemmel, még nincs alkatrészük. Ekkor hivatkoztam a jótállási papír kitételére, miszerint a nem javítható készüléket a vásárló kívánságára ki kell cserélni, mire felvilágosítottak: a valóságban nem így van a dolog. Elmondták, meg kell várni, hogy a gyártó cég megküldje a kívánt tartozékot, vagy engedélyét a csere lebonyolításához. Ez a magyarázat kissé újnak tűnt nekem, de végül is megnyugodtam, amikor január elején helyrehozva átvehettem a mosógépet. Sajnos a működésének nem sokáig örülhettünk, mert a korábbi hibája ismét bekövetkezett. Most újra várható az egy-két hónapos huzavona? Tartok tőle, meg attól is, hogy ügyemben kiszolgáltatottja vagyok a szolgáltatónak ... — panaszolja a Baja, Gránátos u. 3. szám alatt lakó Bagladi Gábor. □ □ □ A tartós fogyasztási cikkek — pl. tévé, rádió, elektromos tűzhely, mosógép — utáni jótállással kapcsolatos teendőket egyértelműen szabályozza a vonatkozó rendelet, mely szerint az igény bejelentésétől számított nyolc napon belül általában teljesíteni kell a javításikötelezettséget. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen okból — ilyen az alkatrészhiány is — nem tartható be ez a határidő, sőt a későbbiekben sem kerülhet sor erre a munkára, ez esetben a termék tulajdonosa valóban jogosult a cserére. Ha ez utóbbira — megfelelő készülék híján — nem kerülhet sor, a vevőnek vissza kell kapnia a vételárat. tűk. A mintegy 300 nézőt befogadó halasi Fáklya mozi a legmagasabba tartozik, ahová az országos bemutató előtt megérkeznek a produkciók szalagjai Az alap-, felemelt- és kiemelt jegyárakat aszerint szabjuk meg, milyen műfajú, mennyire művészi tartalmú és hány percig tartó a film, s hogy új alkotás-e, vagy régi. A vetítendő filmek körülbelül 70—80 százalékánál maradnak az ülésrendnek megfelelően differenciált minimális — tehát a 7 és 18 forint közötti — árak, eltérés esetén pedig legkevesebb 8, maximálisan pedig 50 forintba kerülhet egy belépő. Gondolkodunk azon, miképpen jelezzük idejében nézőink számára a változó tarifát, mely közlésnek jelenleg akadálya, hogy a plakát nyomdai előállítása hamarább történik, mint ahogy az egyes filmek jegyárairól határozhatnánk. ÜZENJÜK B. M.-nénak, Orgoványra: A Magyar Közlöny tavaly megjelent 24-es számában olvasható a művelődési miniszter 6/1986. (VI. 26.) MM számú rendelete, miszerint a gyermek attól az évtől tanköteles, melynek május 31-éig betölti a hat esztendőt. Szülői kérelemre, s óvodai, valamint nevelési tanácsadói szakvélemény alapján azonban akkor is tankötelessé nyilvánítható, ha az év végéig tölti be ezt az életkort. További felvilágosításért forduljon a megyei tanács művelődésügyi osztályához. „Halfogyasztók” jeligére: Észrevételük, hogy megyeszerte régóta hiánycikk a tonhal, megfelel a valóságnak. Érdeklődésünkre elmondotta a budapesti központú Halértékesítő Vállalat igazgatója, hogy e kedvelt és jelentős tápértékű tengeri hal világpiaci ára az utóbbi időben olyannyira megemelkedett, hogy számottevően csökkenteni kellett az importált mennyiséget, melyből Bács-Kiskunba is csak kevés juthatott. Horváth Györgynek, Tiszaalpárra: Az italozások mérséklését célozza az az intézkedés, melynek következtében délelőtt kilenc óra előtt nem árusítható szeszes ital a boltokban, s annak forgalmazása korlátozott, illetve tiltott a kulturális és egyéb rendezvényeken. Idén januártól pedig a munkahelyeken is határozottabban kell fellépni az ittasság ellen. Másik kérdésére válaszolva közöljük: a központi szervek nem tervezik a nyugdíjjogosultsági korhatár felemelését. Horváth Lajosnénak, Kiskunhalasra: Mint arról a február 24-én megjelent „Az építési engedélyek kiadásának új rendje” című cikkünkben írtunk, az építésügyi és városfejlesztési miniszter ez év április 1-jétől hatályos rendelete kimondja: a környezet arculatának megváltoztatásával jár a különféle melléképületek — pl. garázs, ól — létesítése, mely munkák elvégzéséhez szükséges a tanácsi szakhatóság engedélye. Ami a saját, illetve a szomszédja már meglévő hasonló építményét illeti, annak vitás ügyében kérje a szakigazgatási szerv vizsgálatát. Juhász Erzsébetnek, Bajára: Soraiból megtudjuk, hogy a hivatalosan örökölt földingatlanát — e közjegyzői végzés 1978-as keltezésű — sohase vehette birtokba, mégis ki kellett fizetnie az utána járó öröklési illetéket. Mivel e tulajdon sorsáról máig sincs hiteles értesülése, emiatt jogosan panaszkodik, az orvosláshoz igényelje a városi ügyészség közreműködését. Lakos Lászlónak, Szalkszentmárton- ba: Az autóbuszt mindegyik megállóhelyen kötelező megállítani, ahol fel- és leszálló utas van. Utóbbinak persze idejében kell jeleznie. Panaszáról levélben informálja az illetékes személyszállító vállalat központját. Nagy Lászlónénak, Kunfehértóra: Az egyénileg gazdálkodó személy meghatározott összegű évi jövedelem elérése révén nyugdíjjogosultsághoz szerez szolgálati időt, feltéve, ha eleget tett járulékfizetési kötelezettségének. E szolgálati idő nem vehető figyelembe az egyhavi személyi alapbérrel járó jubileumi jutalom megállapításakor, melyhez 25, 40, illetve 50 éves munka- viszony szükséges. „Régi előfizető” jeligére, Csengődre: Az életközösség megszűnésével egyidejűleg a felek maguk is határozhatnak közös vagyonuk megosztásáról, ennek híján, vagy ha vitás a dolog, bírósághoz kell fordulniuk. Szőrös Balázsnénak, Felsőlajosra: A hatályos jogszabály szerint a második, vagy további gyermek után is a magasabb összegű gyermekgondozási díjat kell megkapnia az anyukának, ha az idősebb gyermekével kapcsolatos ilyen ellátás bármilyen okból megszűnt. Ha ön legutóbb már a harmadik gyermeknek adott életet, havi 1440 forint gyes-re jogosult, a jövedelempótlékkal együtt. Amennyiben ettől eltérő a segélye, keresse meg írásbeli panaszával a folyósító szervet. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611
