Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

1987. március 12. • PETŐFI NÉPE • 3 D UTÉP—BÁCSBER—O TP — MINŐSÉG MÁS-MÁS NÉZŐPONTBÓL Miért lakható, ha lakhatatlan? A kérdés csak azoknak költők attcik még sohasem liaikitak ház­gyári pameJilaikásbami. No meg ta­lán azoknak, aikáik gyártják, sze­relik, építik, burkolják, festik, tapétázzák a tömegigényt kielé. gítő otthonokat. Az elmúlt éviek tapasztalatai szerint az előbbiiek- nek épp úgy, mint az utéhbiak- maík, mindegy, hogy milyen is ezeknek a Laíkásaknak a minősé­ge. Az a bizonyos előbbi kategó­ria nézőpontja még csak-csak érthető, sőt megérthető valahogy — hiszen lakni kell —, de az utóbbinál csak az világos, hogy számúikra első osztályúként egy dolog létezik: az ár. Az pedig minden más termékét meghallai- dó mértékben emelkedik, mdlköz- Iben a lakások minősége hatvá­nyozottan romlik. Ezt a tényt sokam és sokszor szóvá tették már, de úgy tűnik, hiába. Az építőipar eddiiig ügyesen megtalálta azokat a kapukat, amelyeken át mindig kijutott, ha az új és persze a régi lakástu­lajdonosak szorongatták, mert a pénzűikért hibátlan árut (lalkást!) szerettek volna. Ám a kivitele­zők erőfölényével még igazából senkinek sem sikerült szembe­szállni. Elegendő példa erre ta­lán az, hogy még ma sincs jót­állás a legdrágább árura, a la­kásra. „Közérdekű” bejelentés — az építőktől Ilyen körülmények között ugyancsak nagy meglepetést kel­tett az a tény, hogy az év ele­jén1 a Duna—Tisza Kiözi Állami Építőipari VáiilaHat vezérigazga­tója közérdekű bejelentést tett a Becs-Kiskun Megyei Népi Elleni­őrzési Bizottsághoz; amelyben ki­fogásolta az Országos Takarék­pénztár és a Bács-Kiiiskun Megyei Beruházási Vállalat túlságosan szigorú magatartását, amelyet az általuk megrendelt lakások átvé­telénél tanúsítanak. Különösen sértőnek érezte azt. hogy az OTP megtagadta a 'kecskeméti Árpédvárosiban épült 72 lakás át­vételét. (Mert aiz OTP szerint hemzsegtek bennük a hibák, hiá­nyosságok.) Kinek van, kinek lehet igazai? Meddig elnézhető apróság, ha rücskös a fái, púpos a padilósző- myeg, és mikor gátolja a lalkha- itásll a silány nyílászárók miatti ke- re&ztlhuzat vagy a rosszul beépí­tett fűtési rendszer? A népi el­lenőrök megpróbálták tisztázni az egyáltalán nem könnyű kérdést. Megállapításaik megértéséhez vi­szont mindenképpen érdemes megismerni az előzményeket. Éppen egy éve az OTP megyei ■igazgatósága felhívta a Dutép fi­gyelmét, hogy a jövőben szigo­rítsa a lakások építésénél a mi­nőségi követelményeiket. Ugyanis gyakoribbak lettek a tetőbeázá­sok, a falpenészesed ések meg az egyébként is sűrű, „megszokot­tabb” hibák, és ezeket egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli költsé­ges eljárásokkal1 és rendkívül hosszú idő után tudják kijavíta­ni. Ugyaniakkor azt is hozzátet­ték, hogy a közvélemény szerint az OTP rossz minőségű lakáso­kat ad el, és nem képes a hibák gyors és eredményes kijavíttatá­sára. Ezért a Dutép általi kért tü­relmi időt lejártnak tekintik (a fokozatosság ellve alapján a Dutép valóban, kért és kapott tü­relmi időt, de az a saját kéré­süknek megfelelően 1984. decem­ber 31-ig szólt!), és a jövőbeni naj- gaszkodmi fognak a kifogástalan és szerződésileg is vállalt első osztályú minőséghez. Nyomaté­kosan. hangsúlyozták, hogy a mű­szaki átadáskor sem veszik át a lakásokat, ha az egy otthonra eső hibáik tételszáma a 80-at, 100-tait, vagy még ennél is többet (!) meghaladja. Az OTP tavaly októberben a beruházó vállalatot, a Bácsibert is felhívtál, hogy követelje meg a szakszerű és igényes munkát, .miért a tetemes hiba arra enged következtetni, hogy az építés köz­beni ellenőrzés nem hatékony. A hibák azonnali javítására érde­mi intézkedés nem történik, vagy az egyszerűen elmarad. A hibáik halmozódása pedig hiába vezet értékcsökkenéshez, az még töre­dékeiben is alig fedezi a lakás­tulajdonosok költségráfordításait. Akkor a Dutép vezérigazgató­ja csak részben vette tudomá­sul az OTP jelzéseit. Arra hivat­kozott, hogy az építőipar jelen­legi technológiai adottságai és a fejlesztés lehetőségei behatárol­ják a teljesíthető minőséget. Ugyancsak gyengék az építési anyagok és a szerelvények, így a lakások átvételénél azt kénbe aa OTP-tőL hogy legyenek elnézőb­bek és vegyék f igyeliemlbe a rea­litásokat. Milliós hibajegyzék Természetesen ezek csak addig méltányolhatok, amiig a hibák nem gátolják a lakhatást. A képletes bomba gyakorlatilag a tavalyi év végén robbant, ami­kor az OTP kifejezetten, megta­gadta Kecskeméten, az Árpád vá­rosba in felépült 72 lakás átvéte­lét. Ugyanis a ' hibajegyzék végé- láthatatlanul sorolta, hogy „rücs­kös. foltos; felpúposodiott, defor­mált, vetemedett stb.”. A 72 la­kásból 35 esetében annyira szem­betűnő volt a gyenge minőség hogy már az első számolásnál összesen 1 millió 374 ezer forint volt a pénzre átszámított hiány. Ennek ellenére ötször kísérelték meg az átadást. December 17-én viszont az is kiderült, hogy a jel­zett lakások fűtési rendszere nem ^'biztosítja: az előírt hőmérsékle­tet, így azok egyszerűen lakha­tatlanok. A hibák megszünteté­sére a tervező először 1987. jai- nuár 4_én, majd január 27-én nyújtotta át a kivitelezőnek az elképzeléseit. Am a szellőzőmo­torok automatikájiának beszer­zése április 30-a előtt alligha várható. Így addig nem lesznek beköltözésre alkalmasak a laká­sok. A fűtési rendszer átalakítá- si munkái egyébként várhatóan mintegy 1 millió forint többlet­költséget okoznak majd a kiiwi- teüezöniek. A népi ellenőrök megjegyezték, hogy a hasonló beosztással és Ugyanazon fűtési rendszerrel a tavalyi év elején átadott lakások­nál már az elmúlt fűtési sze­zon,ban is gondok voltaik. Ám a kivitelező a lakossági jelzések ellenére nem intézkedett a gon­dok megszüntetésére. Csak idén január 27-én konzultáltak árnál, hogy mit lehetne tenni, így szin­te lehetetlen, hogy a mostani fű­tési idény befejezése előtt gon­doskodjanak a hibajavításról. Majd a lakók pereskednek ? A vizsgálat során a népi ellen­őrök is számoltak a realitésolk- fcafl, amikor javasolták az érin­tetteknek, hogy az eddigieknél tegyék szervezettebbé a lakáski­vi teiezéseiket. Folyamatában vizs­gálják a lakások minőlségét és az észrevett hiányosságokat még a műszaki átadás-átvétel, előtt szüntessék meg. A népi ellenőri vizsgálat végül is bezárta a kört. Megállapította a megállaipaítható- ikait, elmarasztalta az elmaraszta- lamdokat, majd jelzést tett az il­letékeseknek a helyzetről. Vagyis szinte miniden úgy történt, ahogy az általában lenni szokott. Lakni kell1 az embereknek va­lahol és valahogy; így a Bácsber és az OTP előbb-utőbb kompro­misszumra jut a Dutéppel, hogy végre történjék lépés a jelenlegi patthelyzetből. Aztán a lakók egyre-imásra elkezdenek ágálni a beköltözésig oly örömmel várt lakás minősége ellen, és meg­kezdik a végé-hossza nincs pe­reket jogos panaszuk orvoslá­sáért. Innen már csak egy lépés a kivitelező részéről, hogy csak ennyit mondjon: na. ugye, meg­mondtam! Aztán 'kezdődik min­den előliről. KényeJkedve szerint az or­szágban a legmagasabb — és töhbnyire saját maiga által sza­bott — áron silány minőségű, la­kásnak nevezett hibahegyeket gyártani,, építeni tömegigények kielégítése címén egészen addig, amíg tönkre nem megy. Persze az utóbbi sem biztos, hiszen mos­tanában is ugyancsak jelentős pénzügyi támogatást kapott a Dutép. Vajon senki sem kérte, hogy ezért dolgozzék tisztessége­sen? Ha mégis, akikor azt az épí­tőipari. vállailait. nem vette ko­molyain? Mint ahogy a nyilvános­ságot sem mindig méltányolja. Erre talán példa lehetne a tévéhíradósok • esete, akiknek Ugyan megengedték, hogy elké­szüljön ugyanerről1 a témáról a riport, ám sem a tervezett adás­időben, sem máskor nem került sugárzásra. (Csak nem a gyenge ripoTitminőség lehetett az oka?) A lényeg — úgy véljük — ott van, hogy az építőipar a tükröt átkozza, pedig a képe ferde. Tuza Béla | ÉRVÉNYT SZEREZNEK A TÖRVÉNYEKNEK Önkéntes határőrök Kelebián (Tudósítónktól.) Kelebia kivá­ló jelvénnyel kitüntetett határ­őrközség. A megtisztelő címet 1969-ben, a kitüntetést 1976-ban kapták. Akkor a községiben élő lakosok önként, erkölcsi és poli­tikai meggyőződésből vállalták, hogy munkájukkal, magatartá­sukkal és aktív részvételükkel segítik az államhatár őrizetét. S amit a község dolgozói vállaltak, azt példamutatóan teljesítik. A település szorgalmas lakói­nak határőrző tevékenysége el­sősorban a körözött bűnözők, ha- társér.tők elfogásában nyilvánul meg. Ugyanakkor a határrendre vonatkozó törvényeket is tiszte­letben tartják. A gazdaságok dol­gozói a határvonal mellett vég­zett munkájuk közben ügyelnek arra, hogy területsértést ne kö­vessenek el. Tóth Sándor határ­őr tiszttől hallottuk: — Kelebián harminckét önkén­tes határőr segíti Kiss Ernő ve­zetésével az őrs munkáját, akik a korábbi években több bünte­tett előéletű, határsértő szándék­kal ide érkező személy felderí­tésében és elfogásában vettek részt. A szervezett és folyamatos együttműködés révén a múlt év­ben biztosítani tudták az őrzé­sükre bízott államhatár sértet­lenségét. — A kiváló határőrközség dol­gozói és a katonák együttműkö­dése többoldalú. A kapcsolat ál­landóságát egyrészt a területi • Tóth Sándor hadnagy: — Gaz­dasági munkát is vállalnak a ka­tonák. szervekbe beválasztott határőrök aktív tevékenysége biztosítja, másrészt a személyi állomány részvétele a községben folyó kul­turális és sportéletben, valamint a fiatalok honvédelmi nevelésé­ben. Az úttörőgárda két szak­aié,gységében rendszeresen tarta­nak katonai jellegű foglalkozást a határőrök. Gazdasági munkát is végeznek a katonák. Gondoz­zák az erdőgazdaság által telepí­tett csemetefákat, a pályaudvaron pedig a vagonok kiürítését se­gítik. Januárban, a kritikus hl- • • Az önkéntes határőr csoport vezetője, Kiss Ernő. degben 17 tanyába 23 személy részére tejet, kenyeret és más létszükségleti cikket szállítottak. — A sokoldalú együttműködés kialakítását jelentős mértékben segítette a községi pártbizottság és a helyi tanács. E ■ testületek vezetői részt vesznek a katonák fontosabb rendezvényein, saját üléseiken pedig összegzik a la­kosság és a határőrök kapcsola­tát, ami jó hatással van az együtt­működés fejlesztésére. Gazsó Béla FÜST NÉLKÜL KELLEMESEBB! Falvak az egészségért Íme egy pályázat, melynek csak nyertesei lehetnek. Akár igy is jellemezhetnénk a Hungá­ria Biztosító által meghirdetett, települések közötti versenyt. A televízió szilveszteri műsorában hallhattunk először e kezdemé­nyezésről. majd ezt követte a februári sajtótájékoztató, melyen a pályázat alapszabályait tudhat­ták meg a résztvevő települések. Most már az érdemi munka kö­vetkezik. A meghirdetőik ügyelitek ama. hqgy mindenki egyenlő eséllyel induljon. Ezént — a lakosság számát fiigyelemlbevéve — három kategóriáiba osztották a pályázó­kat. Így az ezerniéfl! nagyobb tó- lleksizámiú települlásiek az első ka­tegóriáiba, a száznál Itöfofo tlalkíosú- ak a máisiodiklha; tai száknál keve­sebb lelket szárniélló falvak pedig a harmadik kategóriába terülitek.. A díjazás is ennek megifelelően történik: az első kategória győz­tese 1 miirjió, a másodiké félmil­lió, a 'hairimadilké százezer farín- tót kaip. összesen harmincegy község vesz részit a pályázaton. Közöttük három Bács-Kiskun megyei település1: Kunadacs, Fü- löpháza és Pirtó. Valamennyien az első kategóriáiban, mert lako­saik sízáma elért vagy meghalad­ja az ezret. Mindhárom településen gondos szervezőmunka előzte meg a be­nevezésit. A falu lakói közösen — vdlit ahol falugyűlésen, másutt a tonáiosítagok Hátógaitásai során — döntötték élt hogy résát vesz­nek a pályázatén. Most pedig már megtették aiz első lépéseket, intézkedéseket. Nemdohányzó település Kunadacson társadalmi bizott­ságot alakítottak, amely e műm-, kát mindvégig irányítja. Készül­nek a felhívó plakátok, s a láto­gatók már ai helységneveit jelző tábla mellett olvashatják a „Nem dohányzó település” tájékoztatást is. Lezajlott az első — e mottó­val meghirdetetik — rajzverseny az általános iskola tanulói rész­vételével. A hetedik és nyolcadik osztályosok osztályfőnöki óráin a helyi körzeti orvos tart tájé­koztatóit a dohányzás ártalmairól. A közeljövőben egészségügyi he­tet rendeznek, melyre dr. Czeizel Endrét szeretnék meghívni. Kun- adacson hagyománya van a do­hánytermesztésnek, s az itteniek­nek imlimltegy 2 millió forintos jö­vedelme származik éhből. Ezért is készül olyan szövegű itáfola, melyen a JMi csak termeljük, de nem szívjuk!” mondat szerepel majd. Mivel vállalkazőszelilemben nincs hiány, 'beneveztek a ,.Szebb, emberibb környezetért” akcióba ás. Ez néhány gondolatában tár­sul a szóbanforigó pályázathoz. Leszoktató csoportok A fülöpháziak sem tétlenked­nek, ment már megalakultak a leszoktató csoportok, melyek a .meggyőzés nem kis feladatát vál­lalták. Vöröskenesztes aktivisták látogatják a laikotstsáigot és a mun­kahelyeket, hogy tájékoztassák lakótársaikat a dohányzás egész­ségkárosító hatásairól. A fülöphá­ziak reálisain felmérték lehetősé­geiket a pályázat 'benyújtásaikor, s azzal a kéréssel fordultak a rendező szervhez, hogy a helyi vendéglő egyik helyiségében en­gedélyezzék a dohányzást. Ezen kívül azonban ők is a verseny­szabályok szerint járnak el, tehát sem íközterüllieltetn,, sem nyilvános helyen neon dohányoznak Feliratok külföldieknek A pirtóiak nem kértek enged­ményt az alapszabályokból. Ná­luk ite lezajlott egy gyenmeknajz- versuny. Az akció következő programjaként a helyi általános iskola diákjai március 12-én, a felnőttek pedig a hónap végién vehetnek részt egészségügyi elő­adáson. Természetesen emmek a témája sem lesz más, mint a ni­kotin szerv ezétrombóló hatása. Nem vesznek igényibe szákiipani munkát, hanem sajátkezűiéig raj­zolják, festik a tájékoztató, fel­hívó jellegű plakátokat. Mivel Piriéit forgalmas főút szeli át, így a táblákon — a ikülföldiekire iis gondolva — idegennyelvű fel­iratok, valamint nemzetközi jelek lesznek láthatók. Egyébként valamennyi telepü­lésen a meggyőzésre tették a hangsúlyt. Figyelembe veszik a Hungária Biiztosáltó kérését, hogy a lehető legkevesebb anyagi rá­fordítással tevékenykedjenek. No és persze már arra is megvan a válaszúik, hogy mire költenék a győztesnek járó összegét: Kun- adacson taoltbővítésre és a ter­málvizes kiütjük hasznosítására, Fülöpházán a gázhálózat kiépíté­sére és öregek napközi otthona létesítésére, Piirtóni pedig az isko­la bővítésére fordítanák a pénzt. Hogy ki jár sikerrel, ez még a jövő titka, de amint az egyik falu tanácselnöke mondta: — „Ha csak húszán szoknak le a dohányzásról községünk lakói kö­zül, már megérte .. Farkas Andrea KÉPERNYŐ Melyik fele a kidobott? A Magyar Televízió nem rózsás anyagi helyzete kellőképpen illusztrálható a reklámpercek növeke­désével: ma már gyakorlatilag minden műsor előtt hirdetést nézhet a közönség, más szóval fizetett műsort. A reklámok mennyisége már-már eléri a nyugai- tá mértéket — a különbség csupán az (egyelőre??), hogy a hirdetések nem szakítják félbe a műsoro­kat. (A rossznyelvek szerint azért, mert nincsenek is igazán izgalmas műsorok, amiket félbe lehetne szakítani pár pillanatra.) Mindenki majdnem min­dent reklámoz tehát a Magyar Televízióban —, mindezt azonban csupán kivételes esetekben pro­fesszionális szinten. v! A magyar reklám legfőbb jellegzetessége az, hogy — magyar, azaz: általában véve 1. nem az árut, hanem a gyártót vagy a forgalmazót népsze­rűsíti, 2. homályban hagyja azt, ami pedig a nézőt leginkább érdekelné: az árat, 3. nem utolsósorban: nem átall évekig ugyanazzal a fiLmmel dolgozni. Mindennek a folyománya természetszerűleg épp el­lenkezője a reklámszakemberek (?) által tervezett hatásnak: a figyelem felkeltése helyett a magyar reklám a figyelmet eltereli, elaltatja. A felnőtt né­zők tábora tehát a hirdetésnek gyaníthatólag nem is igazán nagy: a magyar reklámot szinte kizáró­lag óvodáskorú gyermekek nézik. őszintén szólva ez így is van jól: a felnőtt hem tud mit kezdeni a MÉH hirdetésével, mely közli, hogy 30 millió partnere van, s azt firtatja, a néző is e 30 millió közé tar,toziik-é. Ki és hogyan jutott a 10,7 milliós Magyarországon a 30 milliós ered­ményre — kérdezné a tévé előtt ülő, ha lenne ki­től. Nincs, így tehát nézi a vécétartályt népszerűsí­tő bácsit. Mibe kerti,1 ez a szerkenytű — ez (lenne) a legfontosabb információ, amit bármely vécétar- tály-vevő firtatna. Hiába. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál programjaira ugyanaz az (idétlenre sikeredett) jelenetecske invitál második (de lehet, hogy har­madik) esztendeje, mintha bizony a BTF második (harmadik?) éve ugyanazokat a programokat kí­nálná. Egyébként is: mihez kezdjek egy általános információval (hogy tudniillik lesz fesztivál), mi­ért magát a fesztivált reklámozzák, miikor más rek­lámból az a tudnivaló, hogy „tíz nap, száz helyszín, ezer, esemény”. Az egészet egyszerre lehet ugyan reklámozni, de teljesen fölösleges, hatása körülbe­lül a nevezetes szlogenével ér föl: cipőt a cipőbolt­ból. A nagy baj tehát az, hogy miközben a jó rek­lámra valóban nagy szükség lenne, jó reklám ke­vés akad. Kisgyerekes szülők kedvence a Bedeco ikakaó hirdetése, frappáns — és reiklámszerű — a Pepsi Coláé, tulajdonképpen ügyes az Ofotérté — és. ha az. ember a teljességre törekedne, talán még felsorolhatna negyedtucatnyi egyebet is. Ami azonban — tekintettel a mennyiség növeke­désére — még csak kevésnek sem nevezhető. Alig valami. így aztán a reklámszakembereknek azon- dilemmájára, miszerint mindenki tudja, hogy a reklámra költött pénz egyik fele kidobott pénz, de senki sem tudja, melyik fele az, a Magyar Televí­zióban sugárzott hirdetéseket nézve az embernek nem marad túlontúl sóik kétsége. Majdnem mindkét fele az. Ballal József HOLNAP: Reprezentatív kiállítás nyűik Kiskunhalason Tisztelgés egy nemzedéknek A kiskunhalasi Általános Művelődési Központban négy nagyszerű festőművész alkotásait mutatják be. A holnap nyíló kollektív kiállítás a Tisztelgés egy nemzedéknek megkülönböztető címet viseli. S ezt a nemzedéket úgy is nevezhetnénk, hogy a nyolc­vanasok, hiszen mind a négy művész betöltötte nyolcvanadik életévét. A kecskeméti születésű, Kossuth- és Munkácsy« díjas Benedek Jenő festészeti tanulmányait szülő­városában- kezdte, Révész Imre irányítása mellett. A főiskolát 1932-tben végezte el, Benkhard Ágost •növendékeként, majd hosszabb időt töltött külföl­dön. Csaknem hat évtizede kiállító művész, A Mű- vésizéletrajzok című kötet így méltatja munkássá­gát: „Derűs, optimista hangú élet- és tájképek fes­tője; a közérthető, valósághű előadásmód sommá­zott formaadással, ragyogó fény- és színkontrasz­tokkal párosul művészetében. Üjabb munkáit bizo­nyos irracionális hangoltság, a valóság rejtett ösz- szefüggéseit feltárni igyekvő szándék hatja át.” Szabó Vladimir Munkácsy-díjas, érdemes művész neve ma már ugyancsak fogalom a magyar képző- művészetben. Mestere volt Rudnay Gyula, Csók Ist­ván, Vaszary János, Benkhard Ágost. 1931-ben ró­mai ösztöndíjat kapott. Az utóbbi hat évtizedben megannyi hazai és külföldi kiállítóteremben meg­csodálhatták alkotásait. „Aprólékos rajzo6ság, bő­vérű mesélőkedv, szárnyaló fantázia jellemzi grafi­káit, s ugyanez az erénye festményeinek is — ol­vasható a szakirodalomban. — Visszarévülései oly­kor a középkori haláltánc és karneváli témák bizarr kettősségével jelentkeznek érzületében, és megte­remtik művészetének egyik igen sajátos vonását, a groteszket... Dinamikus, olykor humoros és naiv részleteikkel eleven ábrázolásmódja a folklórral ro­kon, s e réven festészete a hasonló szellemű nagy magyar zeneköltők, Bartók és Kodály művészeté­vel tart szoros kapcsolatot.” A múlt század utolsó évében született Miháltz Pál Munkácsy-díjas, kiváló művész Révész Imre és Vaszary János növendéke volt. 1924 óta kiállító művész. A szentendrei festészet egyik kiemelkedő — posztimpresszionista ágához tartozó — képvise­lője. „Művészete halkszavú, finom, bensőségesen lí­rai, de líraisága mögött sok expresszív mondaniva­ló is lappang... A szigorú, de mégis festői kon­túrok közé fogott felületeket gazdag faktúrájú fes­tésmóddal dolgozza ki, felhasználva a dekoratív absztrakció és a tassizmus eredményeit is.” A bécsi születésű Hóiba Tivadar 1926-ban kapott diplomát a főiskolán Rudnay Gyula növendéke­ként, majd több nyugat-európai ország festészeté­vel ismerkedett. Hat évtizede kiállító művész. Al­kotásait így méltatják: „A természet, a táj és a vi­déki népélet sokhúrú, esetenként drámai karakterű ábrázolója. Képeit vonzó festőiség, férfias líra, a lá­tottakban rejlő filozafiikum művészi kibontása jel­lemzi.” A négy nagyszerű művész alkotásait bemutató kiállítást holnap délután 17 órakor Romány Pál, az MSZMP Bács-iKiskun Megyei Bizottságának első titkára nyitja meg a halasi ÁMK-ban. Ezt követő­en — 17 óra 30 perces kezdettel — a kecskeméti Kodály iskola művésztanárai adnak hangversenyt az intézmény Szabó Ferencről elnevezett zeneter­mében. K. E. , V,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents