Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 9. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT UITZ BÉLA „Nekem örvendetes életem volt” SAJTÖPOSTA Modellre sem volt pénze Uitz Bélá­nak 1916-ban Kecskeméten, pedig a közeli cigánytelep lakói krajcárokért pózba vágták magukat. A nyers, vad, akkor 29 éves festő — mint sógora, Kassák Lajos följegyezte — „a fekete lányokat föl szeretné ültetni a pódium­ra, drapériát dobni köréjük és sárga, vörös színekkel megfesteni az jíj képe­ket. ... lehorgadtan csak kószál ki a gémeskúthoz és át a cigányok negyedé­be. A felesége érzi, hogy rossz idők ezek, szeretné megóvni az embert kísér­tő bajoktól. Azt mondja neki: — Ne menj a cigányok közé, Béla, mert egy­szer még rossz vége lesz a csavargásaid­nak. Uitz rávillantja a tekintetét, de szóra sem érdemesíti az asszonyt. . . Ha valamibe bele akarja venni magát, akkor nincsenek erők, amik vissza tud­nák tartani a mániájától.” Néhány óra múlva csapzottan, véresen, összeszab­dalt festőkabátban menekül haza az őt botokkal, késekkel kergető cigánylegé­nyek elől. Nem tudok róla, hogy a Műkert ár­nyas fái alatt, vagy az úthoz legköze­lebbi villa műtermében, átmeneti, hírős városi otthonában festett cigányokat, akiket pedig „igen favorizált” a telep többi tagja. * * * „Nekem örvendetes életem volt”, mondta szinte parancsolóan, amikor néhány héttel hazatelepülése és hu­szonkét hónappal halála előtt kecske­méti emlékeinek fölelevenítésére foga­dott a Gellérthegy oldalához simuló művészházban. A temesvári gyerekkor? Vad, brutá­lis apa, több testvér, sűrűn közéjük to­lakodó nélkülözés. A jóeszű, már öté­vesen rajzolgató Bélát mégis beadják gimnáziumba. A negyedikből kicsap­ják. Géplakatosként dolgozva tanul magánúton. Kitűnően muzsikál. Ebből él Pestre kerülve. Él? Tengődik. De mindvégig hű ön­magához. Otthagyja az iparművészeti iskolát, beiratkozik a Képzőművészeti Főiskolára. A jó növendék csakhamar összekülönbözik pártfogójával. Ki­megy a teremből, amikor számára elfo­gadhatatlan festői elveivel, tanácsaival bemegy mestere. „Nem akartam beáll­ni az epigonok sorába”. Egy szabadis­kolában ismerkedik meg az ott modell­ként dolgozó Kassák Terézzel. A lány — későbbi felesége — bátyja, az író­festő így idézi föl első találkozásukat: „Valami mongol vagy tatár típus — gondoltam.” Ennyit mondott maga­magáról: „Nincs pénzem anyagra, fél • Nottingham kapitány éve, hogy egy ecsetvonást se csinál­tam.” * » * Sohase felejtem: ott állt a nagy, majdnem üres műtermében — bútorai, festményei még nem érkeztek meg a Szovjetunióból, ahol negyven évig élt — és nyomatékosan a lelkemre kötöt­te: „nekem örvendetes életem volt”. A megkülönböztetett akadémiai ösz­töndíj nyugalmában megszállottan raj­zol. „Erő és mély líra van műveiben” dicséri az elismerésekben fukar sógor is. Hiába gorombáskodik Nemes Mar- cellel („aki nem ért a képekhez, az ne szóljon bele”), hiába fumigálja meghí­vását, a műgyűjtő valamennyi képét megveszi. Díj Amerikában! Soha hábo­rút, tiltakozik a kirobbanó öldöklés el­len. Gondok, bajok. Szerencsére a Ma­gyar Képzőművészek Egyesülete Segí­tő Bizottsága helyet szerez számára a kecskeméti művésztelepen. Bajkay Éva kismonográfiájából tudhatóan az ügyeskedő, üzletember Falus Elek mű­termébe költözhet. Sokat fest, rajzol. Munkásságának méltatói szerint leg­jobb művei közé tartozik a Fürdőzők és az Almaszedők. Pesten mérgesen tiltakozik: ez utób­bit nem ő festette. A stílusjegyek rá vallanak. Ki tévedett? Őt hagyta cser­ben emlékezete? Csodálható volna? Megpróbálta a sors. A modem magyar művészet világszínvonalú képviselője, a formai problémákat elméletileg is vizsgáló művész természetesen boldo­gan próbálja ki erejét a Tanácsköztár­saság időszakában teremtődő felada­tokban. Úgy érzi: eljött az ő világa. Időszerű, napi tennivalókat is vállal. Híres plakátja: Vörös katonák, előre! A Horthy-rendszer első hónapjaiban külföldre menekül. * * * Moszkvában kéri fölvételét a Kom­munisták Magyarországi Pártjába. 1926-ban telepszik le tartósan a Szov­jetunióban. Petrov- Vodkinnal együtt tüntetik ki. Dolgozik, de mind több az értetlenség. Csak befolyásos barátai mentik meg, amikor egy faliképen Le­nint Sztálin elé helyezi. Később kémke­dés (?!?) vádjával letartóztatják. Noha még Dimitrov is szót emelt érdekében, csak másfél év múltán szabadult, hófe­hér hajjal. Nagy munkái félbemarad­tak. Fülembe csengnek szavai: „nekem örvendetes életem volt”. Igazat kell adnunk a zavartalanul szinte csak utolsó éveiben alkotó mű­vésznek. Kevesen tettek nála többet a szocialista művészet megteremtéséért. Nagy sorozatai — például a Ludditák — ma is a forradalmi kísérletezés pél­dái. 1972. január 26-án, Budapesten hunyt el. Születése századik évfordulóján (teg­nap volt), csak azt kívánhatjuk, hogy a közízlés oly sürgető változásai tegyék méltó helyére a köztudatban a kutató­nak, a gondolkodónak egyaránt lenyű­göző Uitz Béla művészetét. Heltai Nándor KÖNYVESPOLC Kína, Japán, Kassa Az idegenforgalmi szezon kezdetére a könyvkiadók gyors egymásutánban jelentetik meg új köteteiket. A megye utazási irodái gyakran visz­nek kirándulókat a Felvidékre. A kiu­tazóknak lesz hasznos segédkönyv Pí­ron András Kassa című, a Külföldi vá­roskalauzok sorozatban megjelent kö­tete. A műemlékekben és szlovák, ma­gyar, német történelmi vonatkozások­ban egyaránt gazdag város látnivalóit a múlt—jelen teljességében követi nyo­mon a szerző. Megismertet a város földrajzi viszonyaival, viharos történel­mével, a város települési, kulturális adottságaival, műemlékeivel, a város mai életével. A sorozatra jellemzően a kötet második részében térképekkel mutatja be a látnivalókat, összegzi a turistáknak szánt fontosabb gyakorlati tanácsokat. Polonyi Péter a Föld legnépesebb, ősi civilizációval rendelkező országába, Kínába invitálja az olvasót. Az ország földrajzát, történelmét, gazdaságát, művészetét és kulturális életét leíró részt a részletes kalauz követi. Sok kép­pel mutatja be az olyan különleges tu­risztikai célpontokat is, mint a Gyöngy folyó völgyét, a „Selyem útját” bejárva megmásszuk gondolatban a „világ te­tejét”, majd Hongkong, Makao, tajva­ni ismertetések csábítanak a távoli tá­jakra. A Panoráma Könyvkiadó kötetei-, nek megjelenésével egy időben került a boltokba a Móra Ferenc (ifjúsági!) Könyvkiadó Pontyok úsznak a tavaszi égen című kötete. Szerzője Flesch Ist­ván, aki a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság tudósítójaként a közel­múltban öt évet töltött családjával Ja­pánban. Ott-tartózkodása élményeiből született egy műfajában egészen külön­leges kötet. A könyv nemcsak a gyere­keknek, felnőtteknek is ajánlható. A japán hétköznapok bemutatásán túl megismertet udvarias, segítőkész és vendégszerető lakosaival, lüktető for­galmú városaival, feltárul a szigetor­szág rejtélyes múltja: vallásai, ősi ha­gyományai. Szó esik Japán hó-orszá­gáról, a vulkánokról, tájfunokról, föld­rengésekről, népi hiedelmekről, a ha­gyománytisztelő japánokról. Gyönyörű színes, kitűnő minőségű, változatos fotóanyag, ötletes könyvbo­rító teszi még egyedibbé a könyvet. K. M. fi •• * 1 rr Szünidő — ötletesen Az Ötlet készülő kiadványával a szü­lőknek szeretne segítséget nyújtani a nyári szünidei program megszervezésé­hez. A mellékelt jelentkezési lapot kitölt­heti és elküldheti a szerkesztőségbe min­denki (magánszemélyek, kisvállalkozá­sok, művelődési és gyermekintézmé­nyek), aki a nyár folyamán gyermek- üdültetést vagy -felügyeletet vállal. A jelentkezési lapok közül csak azokat fogadja el a szerkesztőség, melyek vala­mennyi lényeges információt tartalmaz­nak (akkor is ha csak napközi felügyele­tet vállal valaki) és legkésőbb 1987. már­cius 30-áig megérkeznek. A jelentkezéseket zárt borítékban küldjék meg a következő címre: ötlet Szerkesztősége Budapest 1986. JELENTKEZÉSI LAP Név: ................................................................................................................... Lakcím: .............................................................................................................. Telefon: .............................................................................................................. Foglalkozás: ...................................................................................................... Csereüdültetést vagy fizetett szolgáltatást vállal (a megfelelőt kérjük aláhúzni) Napi térítési díj: ........Ft M ettől meddig üdültet:....................................................................................... M ilyen turnusokban:........nap E gyszerre hány gyereket fogad: ....................................................................... M ilyen nemű és korú gyerekeket: ..................................................................... M ilyen szolgáltatást nyújt:.................................................................................. (a külön szolgáltatás nem feltétele a jelentkezésnek) Hol üdültet:......................................................................................................... Meddig fogad el jelentkezéseket:........................................................................ Napközi felügyeletet vállal (mettől meddig) .................................................... Naponta........órától..........óráig H ozza — viszi a gyerekeket: igen — nem (a megfelelőt kérjük aláhúzni) Az átutalási betétről Farsangi vigasságon az öregek Községünk kicsi, s nem túlságo­san kiépített, mégis szinte városias igénnyel gondoskodnak rólunk, nyugdíjasokról. Bizonyság erre az idősek klubja, mely nem régóta mű­ködik, de máris nagy látogatottság­nak örvend. A megannyi érdekes és hasznos program sorában volt egy felejthetetlenül szép, február utolsó hétfőjén, amikor is bátyus bálra csalogatott a meghívó. A fiatalkori emlékeket idéző vi­gasságon teával és süteménnyel vendégeltek meg bennünket, a mu­zsikára pedig táncoltunk, dalol­tunk. E rendezvény sikere érdeké­ben sokat tett a klubunk vezetője, Szélné, akinek ezúton köszönöm meg minden fáradságát, szeretettel­jes igyekezetét. A farsangi jókedv és derű szinte orvosságként hatott mindannyiunkra, kik a több évtize­des életút fáradalmait pihenjük — írja a Kunfehértó, Rákóczi u. 70. szám alatt lakó olvasónk, Bozóki Istvánná. Kecskeméten, a Lóverseny u. 17. szám alatt lakik Molnár Endre, akinek átutalási betétszámlájáról nemrégen olyan jogcímen — az ingatlankezelő által kasszírozott kábeltévé-szolgálta­tói díjról van szó — egyenlített ki tarto­zást az OTP, amire nem volt előzetes megbízatása. A hasonló betéttel ren­delkező bajai Vargáné pedig szóvá tet­te, hogy fizetési kötelezettségét ugyan tévesen közölték, annak mégis eleget tett a pénzintézet. —- Ennyire megváltozott volna ez az egyre népszerűbb lakossági szolgálta­tás? — kérdeztük az Országos Taka­rékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igaz­gatósága osztályvezetőjétől, Kiss Györgytől, aki így felelt: — Szó sincs ilyesmiről. E betétforma megnyitásának, felhasználásának felté­telei nem módosultak. Amint évek óta ismert, az érdekelt személynek mind­össze annyi a dolga, hogy havonta, vagy más időközönként elhelyez bizo­nyos összeget számláján — ez után évi 5 százalékos a kamat —, s e pénz terhé­re fizeti ki a takarékpénztár a villany-, víz- és gázfogyasztás, a tv- és újság­előfizetés díját, a hiteltörlesztő részletet stb. — A különféle szolgáltatói számlák rendezéséhez és más célú átutaláshoz szükséges a betét gazdájának meghatói mazása? — Igen. Erről egyébként az illető cégek is kapnak értesítést. Itt térek ki a konkrét esetre, melynek lényege, hogy az ingatlankezelő vállalat a betét­tulajdonos számláját előzetes tájékoz­tatása nélkül, tehát szabálytalanul ter­helte meg a kábeltévécsatorna-haszná- lat díjával. Intézkedtünk a hasonló kel­lemetlenség megelőzése végett. — A fizetendők helyességét ellenőrzi az OTP? — Semmiféle számlát, s tartozási kö­telezettséget nem vizsgálunk felül. Ha ezek sorában lenne pontatlan, utólag kell reklamálnia a tulajdonosnak, még­pedig a számlát, csekket kibocsájtó cégnél. — Többektől tudjuk, az átutalási be­tét kényelmes, hiszen akinek van, annak egyik hónapban sem kell tartania attól, hogy a fizetnivalók egyikéröl-másikáról megfeledkeznek. Közös gondjuk viszont az, hogy a számlájukra befizetéskor ál­talában sorba kell állniuk az OTP pénz­tára előtt. — Megyénkben 20 ezer családnak van átutalási betétszámlája, s e tulajdo­nosok körülbelül 40 százaléka a mun­káltatóval közvetlenül utaltatja a meg­határozott betétösszeget a pénzintézet­hez. Ez a módszer tovább egyszerűsíti a pénzkezelést. Egyébként az idősek között is szép számban akadnak, akik a nyugdíjukat e számlájukra kérik, így nem kell odahaza napokig várniuk a postást, intézményünkben a nyitvatar­tási időben bármikor felvehetik, ha az megérkezett. Gazdát cserélnek az aluljáró lámpái? Tavaly november 24-én megjelent Sajtóposta rovatunkban közreadtuk egyik kecskeméti olvasónk tapasztala­tát: a helyi vasúti nagy aluljáró gyéren megvilágított, minek következtében nem eléggé biztonságos az ottani gép­járműforgalom. Sorainkra ekképpen reagált a Dé- mász-kirendeltség vezetője, Meleg László: — Bár tanácsi tulajdonban van a létesítmény elektromos berendezése, mi üzemeltetjük, de rendezetlenek pél­dául a karbantartásuk számlái. A hát­ralékok jogán akár be is szüntethet­nénk e helyütt az áramellátást, ilyen lépésre azonban a közérdekre tekintet­tel nem szánjuk el magunkat. A kifo­gásolt gyenge fénnyel kapcsolatosan pedig annyit: legutóbb a lámpaburák tisztítása révén lényegesen jobb lett a közvilágítás. Persze nemcsak a burák szennyezett­sége, hanem a világítótestek működési hibája is gyakran teszi félhomályossá az aluljárót. Az ilyen esetek ismétlődé­se ellen hogyan intézkedik a városi ta­nács? Kérdésünkkel az energiagazdál­kodás illetékes ügyintézőjéhez, Cserek­lyei Tivadarhoz fordultunk, aki elmon­dotta: — Szeretnénk mielőbb lemondani a szóban forgó villamos szerkezet tulaj­donjogáról, hiszen a szigorú követel­mények szerinti műszaki állapot fenn­tartásához nincs szakemberünk és javí­tórészlegünk. A tulajdonátruházás ügyében ez év januárjában tárgyaltunk az áramszolgáltatóval, melynek képvi­selői hangsúlyozták: ha rögtön igennel felelnének, voltaképpen nagyon régi, s korszerűtlen eszközök birtokába jut­nának, melyek folyamatos működteté­séhez ők sem tudnák már előteremteni a szükséges alkatrészeket. Nekik az lenne jó megoldás, ha előbb teljesen felújíttatnánk az aluljáró elektromos rendszerét, s utána szabadulnánk meg tőle véglegesen. A vitában sem szűköl­ködő eszmecserénk során megegyezés­re nem jutottunk. Mivel az elmúlt hetekben ismételten voltak világítási zavarok, felkerestük a Démász Nagykőrösi Üzemigazgatósága üzemviteli osztályvezetőjét, Berecz La­jost. Válaszul az alábbiakat közölte: A közeljövőben újra megbeszéljük a tanácsiakkal a kérdést, s ha jelentős költséggel is, de megállapodást óhaj­tunk kötni. A gazdacsere utáni ter­vünk, hogy modernizáljuk, üzembiz­tossá tegyük az aluljáró közvilágítását. ÜZENJÜK Demeter Jánosnénak, Bácsalmásra: Leve­lében sérelmezi, hogy a nagyon hideg napok­ban szétfagyott házbeli gázvezetékének kija­vítása sok ezer forintba került, mégsem kap támogatást a kiadások enyhítéséhez, pedig van mezőgazdasági épület- és lakás-, vala­mint az OTP-nél kötött külön lakásbiztosítá­sa. Nos, a biztosító területi fiókja joggal uta­sította el kérelmét, hiszen az említett biztosí­tási forma ugyan 24 káreseményt tartalmaz, ezek között azonban nem szerepel a fagyás- sal kapcsolatos kockázatvállalás. Költségeit azonban feltehetően csökkentheti, ha az ugyanazon telken lévő épületre kötött kettős biztosításának megszüntetését kéri, hiszen ilyenkor visszajár a párhuzamosan kifizetett biztosítási díj fele, visszamenőleg is. Kérel­mét az Állami Biztosító bajai fiókjához nyújtsa be, írásban. Fehér Alajosnak, Kecelre: Ha a szakszö­vetkezeti tagként évente fizetendő vagyoni hozzájárulás miatt anyagi gondjai vannak, kérheti a gazdaság vezetőségétől, hogy mél­tányosságból mérsékeljék vagy töröljék el e pénzbeli kötelezettségét. A nemleges választ megfellebbezheti a helyi munkaügyi döntő- bizottság előtt. Hadfi Endrénének, Kiskunhalasra: A hatá­lyos társadalombiztosítási törvény értelmé­ben a magánkereskedő tevékenységét rend­szeresen segítő házastársat (élettársat) csu­pán az anyasági és temetési segély, valamint a baleseti táppénz illeti meg, a gyed és a gyes azonban nem. Ez utóbbi ellátásra csak akkor lehet jogosult, ha azt kivételes méltányosság alapján megállapította a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság. Kálmán Györgyncnek, Kecskemétre: A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályza­ta szerint a minőségi kifogás elintézéséhez nincs feltétlenül szükség a blokk felmutatá­sához, ha a vásárlás helye és ideje más mó­don is egyértelműen megállapítható. Ha Ön frissen vett csizmát, pár napos használat után, szakadt állapotban vitt vissza a Két- templom közi cipőboltba, s a reklamációját csupán a fizetési jegyzék hiánya miatt tagad­ták meg, a kereskedők jogsértést követtek el. Helyesen tette volna, ha a történteket azon­nal bejegyzi a vásárlók könyvébe, s akkor az ügy kivizsgálására a legrövidebb időn belül sor kerül. Mivel ezt elmulasztotta, utólag annyit tehet, hogy a részletekről levélben tá­jékoztatja az egységet működtető Bácska Kereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendelt­ségét vagy bajai központját. Kövesdi Editnek, Kisszállásra: Kereskedel­mi munkakörben kell dolgoznia annak, aki kereskedelmi szakközépiskola levelező tago­zatán szándékozik továbbtanulni. A felké­szüléshez jegyzetek, könyvek állnak a hallga­tók rendelkezésére, akik a megjelölt időben előadásokon, konzultációkon is részt vesz­nek. További felvilágosításért forduljon sze­mélyesen vagy levélben a Berkes Ferenc Ke­reskedelmi Szakközépiskolához, melynek cí­me: Kecskemét, Kálvin tér 1. 6000. „Lelkileg is megviselt vagyok” jeligére: A mértéktelenül italozó, s ezáltal a szűkebb- tágabb környezetét egyaránt veszélyeztető személy ellen hatóságilag lehet fellépni. Az eljárást kezdeményezheti a családtag, a ro­kon, a szomszéd, a munkahely stb. is. önnek — ki szintén hasonló okból van nehéz hely­zetben — azt ajánljuk, hogy a történtek rész­leteit, s a várható intézkedést előzőleg beszél­je meg a kerületi tanácstaggál, aki bizonyára segítségére lesz az ügyintézésben is. Ordasi Lászlónak, Kunszentmiklósra: Ha az ön tulajdonában 15 lőerőnél nagyobb teljesítményű traktor van, utána évi 1600 forintot kell fizetnie a háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadója jogcímén. Aki e kö­telezettségének idejében nem tesz eleget, vagyis az első félévi adótartozását március 15-éig, a második félévit szeptember 15-éig nem fizeti be, adópótlékot is a terhére szá­molnak. Vitás ügyében mi nem lehetünk döntőbírók, javasoljuk, hogy a megyei ta­nács pénzügyi osztályától igényeljen vizsgá­latot és intézkedést. „Sokgyermekes vagyok” jeligére, Kalocsá­ra: Ikerszülés esetén az anyuka mindegyik gyermeke után jogosult a gyermekgondozási segélyre, a havi 440 forintjövedelempótlékot azonban a gyermekek számától függetlenül kell kapnia. Ez utóbbi közlésünkkel ponto­sítjuk a február 23-ai Sajtópostában megje­lent hasonló válaszunkat. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 VISSZHANG Az utcai parkolókból is árad a zaj Környezetromboló decibelek cím­mel február 23-án arról írtunk, hogy az utóbbi másfél évtizedben megsokszo­rozódott a hazai utakon járó autók száma, s a közlekedés a legfőbb zajfor­rássá lépett elő. Az ok: a gépjárművek a megengedettnél hangosabbak. Leszö­geztük, hogy egy készülő rendelkezés — az egészségügyi miniszter által 1984 elején kiadott, a zaj- és rezgésterhelési határértékeket taglaló rendelet figye­lembevételével — szigorúan szabályoz­za a zajkibocsátás mértékét. Cikkünk élénk visszhangra talált ol­vasóink körében. Néhányan elmondot­ták, nagyon sok a közlekedésben részt vevő csörgő-csattogó autó, de keve­sebb lenne, ha az illetékesek következe­tesebben számon kérnék a műszaki ál­lapotukra vonatkozó jogi előírások be­tartását. Mások azt tanácsolták, a je­lentős járműforgalmat mindenütt olyan útvonalra kell terelni, mely távol esik a legsűrűbben lakott térségtől. Ez ügyben tollat ragadott a Kiskunfélegy­háza, Bessenyey u. 1. szám alatt lakó Térjék Józsefné is, akinek elgondol­kodtató észrevételét idézzük: „Az autóval lehet óvatosan bánni: halkan kinyitni és becsukni ajtaját, vagy éppen csöndesen túráztatni mo­torját. E művelethez nem szabály kell, hanem korrekt emberi magatartás és legfőképpen a mások tisztelete. Sajnos, egyre kevesebb az ilyen kocsitulajdo­nos. Növekvőben van viszont azok aránya, akik jármüvükkel valamiféle státuszt kívánnak bizonyítani, s ánnyi- ra hangosan járatják a motort, hogy a zajra a hétalvó is felébred. És ha az „úrvezető” rádöbben, hogy még kevés a nézője, hát dudál néhányszor, mire többen megjelennek a közeli házak ab­lakában. A decibelek önkényes fokozásának másik módszere az utcákban való par­kolás. Különösen akkor jelent ez kelle­metlenséget, ha nagy szállítójárműről van szó, melynek motorját indulás előtt — kora reggel —, illetve megérke­zés után — késő éjszaka — körülbelül 1 órán át működteti a sofőr, aki-rá­adásként többször előre gördül, majd visszatolat. Mindennek egyetlen célja lehet csak: a környékbeliek bosszantá­sa.”

Next

/
Thumbnails
Contents