Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-09 / 57. szám
1987. március 9. • PETŐFI NÉPE • 5 SAJAT EXPORT-IMPORT A Primőr kisszövetkezet karrierje Savanyúság, bútor, díszhal Amikor az 1981-ben megjelent minisztertanácsi határozat lehetővé tette a kisszövetkezetek megalakítását, az országban elsők között jött létre Kiskunfélegyházán a Primőr Termelési és Kereskedelmi Kisszövetkezet azzal a céllal, hogy a tagság által megtermelt kertészeti termékeket a lehető leggazdaságosabban értékesítsék. Hamarosan rájöttek azonban, hogy a zöldség- és gyümölcsfelvásárlást, valamint -értékesítést nem tudják olyan hatékonysággal végezni, hogy eltartsa a szövetkezetei, amelynek több mint száz tagja van. Elhatározták, hogy más ágazatokat is fejlesztenek. A kisszövetkezet a közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen a tagság ismét Koncz Lászlót választotta meg elnöknek. Tőle érdeklődöm eddigi munkájukról és a további elképzelésekről. — Milyen eredményekkel járt a kisz- szövetkezet tevékenységének bővítése? — Még az alakulás évében létrehoztuk tartósítóüzemünket. Petőfiszállá- son nyolcféle savanyúságot és kétféle ecetes tonnát állítunk elő. Jelenleg keresettek a piacon ezek a termékek. Az útkeresésben eredménnyel járt a tőkés árucsere. Szövetkezetünk megkapta a Belkereskedelmi Minisztériumtól az ehhez való jogot. A nagykereskedelmi tevékenység keretében a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, illetve Olaszországból importált termékeket forgalmaztunk. Mindezek ellenében faipari termékeket exportáltunk a külkereskedelmi vállalat közvetítésével. Dinamikusan fejlődött nagykereskedelmi tevékenységünk és jelenleg is szövetkezetünk egyik legjelentősebb ágazata. — A szövetkezet az elmúlt "ót évben jelentős fejlődést ért el, mint az kitűnik az eddigi munkáról készült jelentésből. Igen jól szemléltetik a fejlődést a következő számok. A bruttó árbevétel 5 év alatt tizenötszörösére, a nyereség negyvenszeresére, a vállalati vagyon húszszorosára emelkedett. Tavalyi árbevételünk 158 millió forint volt, a nyereség pedig megközelítette a 13 milliót. Mindezek ellenére nem vagyunk elégedettek. Főként a felvásárlás bővítésére lett volna nagyobb lehetőségünk. Ezért is döntöttünk úgy, hogy az idén új telepet létesítünk, az árualapról szerződésekkel gondoskodunk. A bővítés mellett arra is ügyelünk, hogy a tartósítóüzem számára a saját felvásárlásból eredő termékek minősége javuljon. Sajnos vannak kellemetlen tapasztalataink, az elmúlt évben többször kaptunk olyan terméket, amely nem volt alkalmas tartósításra. Az üzemben tavaly nyáron felújításokat végeztünk. Ezek jelentős költségekkel jártak, de nagymértékben javítottuk a higiéniai körülményeket, például új kutat építettünk, a vízvezetékrendszert felújítottuk. Javítottuk a dolgozók munkakörülményeit. Új gépeket szereztünk, amely növelte a termelés hatékonyságát. — A nagykereskedelmi telepeiken is történtek átszervezések? — Siófokon együttműködtünk a Délker Vállalattal, sajnos rajtunk kívülálló okok miatt ezt a gyümölcsözőnek ígérkező kapcsolatot meg kellett szüntetni. Piackutatásunk eredményeképpen a Domus Lakberendezési Vállalattal bútoráruházát nyitottunk, reméljük, hogy ez az együttműködés sikerrel jár. — A balatonfüredi teleppel voltak gondjaik? —- Igen, sajnos a külföldi vendégek száma csökkent, abban az időszakban, amikor a legnagyobb forgalomra számítottunk. Az ott dolgozók munkáját dicséri, hogy új termékek bevezetésével, többletmunkával és költségcsökkentéssel sikerült elérni a tervezett eredményt. — Említette, hogy a tőkés országokkal kialakult árucsere még tovább fejleszthető. Milyen elgondolásaik vannak? — Tavaly mintegy kétmillió nyugatnémet márka értékű árut exportáltunk, amely több mint kétszerese az előző évinek. Az idén szeretnénk elérni a 4 milliót, főként zöldségből és gyümölcsből. Az importban olyan áruk behozatalát szorgalmazzuk, amelyek részben hiánycikkek, vagy keresettek a hazai piacon. Még azt a lehetőséget is megvizsgáljuk, hogy különböző intézmények, vállalatok részére az idehaza nem beszerezhető, a termeléshez szükséges alapanyagokat, felszereléseket behozzuk. — Tapasztaltuk, hogy nagy sikere van az olcsó ruházati áruk boltjának. — Az elmúlt év áprilisában nyitottuk meg Kiskunfélegyháza központjában. A hatvani áfésszel közösen tartjuk fenn. Az üzlet nyeresége tavaly 600 ezer forint volt. A hatvaniakkal jó a kapcsolat, ezért célszerűnek tartjuk még néhány ilyen közös bolt létrehozását. — Milyen terveik vannak még? — Szövetkezetünk vezetősége az idén megoldja a számvitel gépi adatfeldolgozását. Vásároltunk egy számítógépet, amely alkalmas arra, hogy a szövetkezet összes adminisztrációs feladatait elvégezze. Ez év április l-jétől szeretnénk ezt bevezetni. Azzal, hogy a számviteli információk gyorsabbak és pontosabbak lesznek, könnyebbé válik a gazdasági döntések előkészítése. — Tudomásunk szerint néhány hete megkapták az önálló export-import jogot is. — Ez a jog lakásokban tartott állatokra — díszhal, madár, macska, kutya — és a tartásukhoz szükséges felszerelésekre, madáreleségekre vonatkozik. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű a partnerek felkutatása, a piaci igények megismerése. Ezért is léptünk be a kereskedelmi kamarába, hogy nemcsak az előbb említett tevékenységünkben, hanem általában a piackutatási munkánkhoz segítséget kapjunk — hangoztatja végezetül a kisszövetkezet elnöke. Kereskedő Sándor NEM JOBBÁGY — SZOLGABÍRÓ 5 J r " - 1 ’3 üfe .7A szőlő és bor éve 1924-ben nyolc ország, közöttük hazánk alapította a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalt. Ez a párizsi székhelyű szervezet az idén Rómában tartja 67. közgyűlését. Erre készülve hirdette meg tavaly nyáron, hogy az 1987-es esztendő legyen a szőlő és a bor nemzetközi éve. Világszerte tudományos tanácskozások sorát szervezik például ilyen témákban: A bor hírnevének védelme a szőlőtermesztésben; A szőlő és a bor világgazdasági helyzete; A bor útja a fogyasztóhoz; A bor és az egészségügy. A tudományos konferenciák megállapításait az októberi közgyűlésen a szakma nemzetközi szaktekintélyei foglalják össze egy igen rangosra, látványosra tervezett ülésszak keretében. A római operaházban a hivatal (eredeti nevén: Office International de la Vigne et du Vin — vagyis OIV) himnuszával kezdődik a rendezvények sorozata. Ezek keretében átadják a Szőlő és a bor városa címeket, bemutatkoznak a borlovagrendek és borrendek, lesz borismereti verseny pincéreknek. A kongresszus zárónapja október 31- én lesz. Ezt a napot nagy parádéval a világ szőlőtermelőinek napjává teszik. nemzetközi Az egy hétig tartó rendezvényeken a történelmi városrészben kapnak lehetőséget a „Szőlő és a bor városai” a bemutatkozásra, no meg persze a rangot adó gyümölcs és ital megkóstolta- tására. Hazánk világszerte ismert borászata is nyilván a rangjának megfelelően lesz jelen, hiszen a „királyok bora, a borok királya”, vagyis a tokaji bor nélkül egy ilyen esemény elképzelhetetlen lenne. Azt viszont talán már kevesebben tudA‘ BLÉVISZ Nemesnádudvaron 1979-ben építette fel korszerű asztalosműhelyét. Itt készítik az egész országban, sőt külföldön is keresett bútoraikat, a különböző étkezőgarnitúrákat, változtatható méretű asztalokat. Gyártanak egyedi tervezésű komplett irodaberendezéseket is. Az itt dolgozó hatvan ember szinte kivétel nélkül törzsgárdatag, indulás óta a szövetkezetben keresi kenyerét. Saját nevelésű szakmunkásai közül ma már jó néhány vezetőként irányítja a termelést. Örömmel vennének fel még néhány embert, mert több megrendelésük van, mint amit el tudnak vállalni. Az idei tervük csaknem 60 millió forint. Egyre kórszerűbb gépekkel dolgoznak, mint például a nemrég üzembe helyezett NSZK gyártmányú ötfejes gyalugép. Egyebek közt ennek is köszönhető, hogy évről évre szaporodik a tőkés megrendelésuk' (P. Z.) Ember és munka HAZÁNK ÉS A KÖZÖS PIAC Lesz-e megállapodás? Minden jel, a felgyorsult párbeszéd arra vall, hogy küszöbön állnak Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség (közkeletűbb elnevezéssel a Közös Piac) hivatalos tárgyalásai egy átfogó kereskedelmi megállapodás létrejöttétől. A tárgyalásoknak persze előfeltétele, hogy az EGK végrehajtó szerve, a brüsszeli bizottság megkapja a felhatalmazást a tizenkét tagállam kormányától. Ez minden bizonnyal belátható időn belül megtörténik. Hazánk és a Közös Piac dialógusa beleágyazódik a KGST — illetve annak tagállamai — és az EGK párbeszédrendszerébe. A két országcsoport tárgyalásainak története jó egy évtizedre nyúlik vissza. Az első kapcsolatfelvétel a KGST kezdeményezésére történt. A szocialista integrációs szervezet kezdetben olyan kereskedelempolitikai megoldást javasolt, amelyet az egyes tagállamok és a két szervezet közösen írt volna alá. A tárgyalások azonban hat évvel ezelőtt megszakadtak. Főként ezért, mert az EGK kizárólag az egyes KGST-tagállamokkal kívánt megállapodást kötni, illetve húzódozott a legnagyobb kedvezmény elvének teljes körű megadásától és a hátrányos megkülönböztetések felszámolásától. A KGST 1985-ben új megközelítésben javasolta az együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát, majd szövegtervezetet küldött Brüsszelbe egy közös dokumentumra vonatkozólag. Ezúttal nem kereskedelempolitikai megállapodást javasolt a KGST, hanem olyan nyilatkozatot, amelynek talaján a két szervezet saját hatáskörében létesíthetne egymással hivatalos kapcsolatokat. A közös nyilatkozat kinyilvánítaná az együttműködés szándékát és jelezné azokat a területeket, ahol megindulhatna a kooperáció. Brüsszel készségét fejezte ki a dialóják, hogy jóval a világhírű aszú előtt is voltak igen kedvelt magyar borok. Hazánk éghajlata, talaja kedvez a mintegy hatezer évesnek becsült szőlő gyümölcsérleléséhez. Bizonyítékaink vannak arra, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt a kelták a Dunántúlon már fejlett borászkodást folytattak. Ezt követően is nagy becsben állt a szőlő. A török uralom alatt részben kíméletlenül kizsákmányolták a földet és a földmívest, hiszen ha ők nem is ihatták a bort, de azért kereskedhettek, és jó pénzhez juthattak vele. Másrészt új fajtákat hoztak. SISS elterjeszteni, közöttük sajnos direktter- mőket is, amelyeket aztán több lépcsőben kellett kiszorítani. Közülük csak egy kapott kegyelmet mind a mai napig, ez pedig az otelló. A szőlő mint gyümölcs napjaink kedvelt csemegéje. .Évente átlagban 8 kilogrammot eszünk meg belőle. gus ilyen értelmű folytatására. Egyidejűleg — a tavalyi év elején — levelet intézett a KGST hét európai tagjának kormányához is a kétoldalú kapcsolatok kérdésében. A KGST-országok együttesen és külön-külön is azt a választ adták: nincs akadálya a kapcsolatok kétoldalú rendezésének sem. Ezek után tavaly szeptemberben Genfben szakértői eszmecsere zajlott le a KGST szövegtervezetének alapján. Nyilvánvalóan további szakértői megbeszélések várhatók. Brüsszeli megítélés szerint a dolgok jó úton haladnak abba az irányba, hogy az EGK és a KflST kölcsönösen elismerje egymást, nagykövetet cseréljenek. A Közös Piac ugyanakkor nagy súlyt helyez a KGST egyes tagállamaival való kétoldalú kapcsolatokra is, s az esetleges egyezményekben az adott ország sajátosságainak megfelelő differenciáltságra törekszik. Magyarország esetében például elvben figyelembe veszi azt a tényt, hogy hazánk tagja az Általános Kereskedelmi és Vámtarifaegyezménynek, a GATT-nak. Az egyes szocialista államokkal különböző szintet ért el a párbeszéd. Magyarország esetében a Közös Piac bizottsága kidolgozta a maga tervezetét az érdemi megbeszélések lefolytatására. E tervezethez várja a tárgyalási felhatalmazást, a mandátumot. Hazánk képviselői az előzetes megbeszéléseken szorgalmazzák a szocialista országokkal, így Magyarországgal szemben is alkalmazott diszkriminatív mennyiségi korlátozások feloldását a Közös Piac részéről. Ezek minden objektív megítélés szerint sértik a nemzetközi kereskedelem szabályait, a GATT alapgondolatait, ezért feloldásukat elvi kérdésnek tekintjük. A mezőgazdasági termékek terén Magyarország ugyanolyan kedvezményeket kívánna, mint amilyeneket más külső országoknak megadott a Közös Piac. Az EGK úgynevezett preferenciális — bizonyos külső országoknak előnyt biztosító — megállapodásai az iparcikkek esetében is vámhátrányt jelentenek a magyar termékek számára, így e téren is kedvezőbb piacra jutási feltételeket szándékozunk elérni. A párbeszédnek természetesen politikai jelentősége is van. Az esetleges megállapodás létrejötte Magyarország és a Közös Piac között mindenképp túlmutatna a gazdasági szférán, noha ez utóbbi fontosságát aligha lehet túlértékelni. Hiszen hazánk konvertibilis elszámolású külkereskedelmének mintegy 40 százaléka a Közös Piac országaival bonyolódik le. Laczik Zoltán Védett körzetek A szőlészetet, borászatot mindig is szigorúan szabályozták, de a múlt század végén pusztító íiloxera óta ez a szigor még fokozódott. Védett körzeteket alakítottak ki, és szabályozták az ott telepíthető szőlőket. Hazánkban tizenhat borvidék van; további tizenhat „jó bortermő”, de borvidékbe nem sorolt megye, és négy csemegeszőlő- termelő körzet szerepel a ma érvényes bortörvény mellékletében. Többször is szabályozták a telepíthető fajtákat. A filoxera után ugyanis a szőlőgyökértetü pusztításának jobban ellenálló amerikai fajtákat kezdték A kisgazdaságoknak is kedvelt növénye. A hazai forgalomba kerülő meny- nyiségnek 55 százalékát itt termelik meg. Szépen díszlik a kétmilliónyira becsült kiskertek többségében is, annak ellenére, hogy már Jókai is megmondta: „A szőlő nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, a ki tudja már a kötelességét: — a szőlő szolgabíró, a ki munkára hajt s halasztást nem enged. A ki szőlőt ültet nagy urat vesz magának.” Ami pedig bogyójának kisajtolt levéből erjedés útján keletkezett szeszes ital formájában a poharunkba kerül — mértékkel és kellő megfontolással kiválasztva és fogyasztva egészségünkre válik, kivált, ha megfogadjuk a borivó tízparancsolatát, amelyből a kilencedik így szól: szeresd, de légy erősebb a bornál. Fejes István KECSKEMÉTI PECSENYE . LÜPII MEGJÖTT A TAVASZ! és megérkeztek a kecskeméti baromfikonzervek! Vásárolja Ön is a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat új termékeit. SZÁRNYASMAJKRÉM, KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZO
