Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

1987. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 .v. *»• i** '* * • •• ♦ • Mit kell tudni a házadóról? TT Az adóköteles alapterület ismeretében, nyilván az érdekli a la- kástulajdonost, milyen összegű adót kell fizetnie? A törvény­erejű rendelet az alábbi táblázatban adja meg az egy négyzetméterre számítandó adótételeket: Város Község az elapadó évi mértéke I. Ha a területrészt nél nem nagyobb 40 m2­80 Ft/m2 40 Ft/m2 II. Ha a területrész 40 m2­3200 Ft ■ 1600 Ft nél nagyobb, de a nem haladja meg 100m2-t és a 40 m2 feletti rész után 100 m2-ig 120 Ft/m2 60 Ft/m2 III. Ha a területrész nél nagyobb 100 m2­10.4oo Ft 5.200 Ft és a 100 m2 feletti rész után 180 Ft/m2 90 Ft/m2 Első látásra a rendelet kevés­bé tesz különbséget település- kategóriák között, az ingatlanok egyedi — értéket befolyásoló — jellemzőit pédig figyelmen kívül hagyja. Pedig épp ebben rejlik az egyik legfőbb újdonsága: ugyanis a helyi tanácsokra bízta a differenciálást. Az „életközeiben” dolgozó tes­tület ismeri legjobban azokat a körülményeket, tényeket, ame­lyek akár a település egészéin, akár annak egy-egy részterületén indokolják az országos adótéte­lek csökkentését vagy növelését. Ugyanígy differenciálhatják az adótételeket a településen álta­lános megítélés szerint szerény megjelenésű vagy nagy vagyoni értéket megjelenítő épületekre, a komfortfokozat alacsony vagy magas fokára. A miről a helyi tanácsok döntenek A differenciálásra alapot adó körülményeket, tényeket, jellem­zőket a helyi tanács rendeleté­ben olyan pontosan kell megfo­galmazni, hogy abban minden érintett állampolgár maga is ki­igazodhasson. . A helyi tanácsok felhatalma­zást kaptak arra is, hogy a tu­lajdonos személyi körülményei­re alapozott adómérséklés, illet­ve az adómegállapítás mellőzé­sének feltételeiről rendelkezze­nek. A jövedelmi és szociális vi­szonyok alapján különösen a 70 évnél idősebb nyugdíjasok, vala­mint a három vagy több gyer­meket nevelő nagycsaládok adó­terhét indokolt csökkenteni. Men­tesítést is lehet adni akkor, ha a család egy főre jutó jövedelme ezt indokolja. Az egyébként adózás alá eső lakás helyzete lehet olyan is, hogy vagyoni előny a tulajdonos­nál nem jelentkezik. így például akinek a lakását az 1971. július 1. előtti lakásügyi hatósági kiuta­lás alapján bérlő lakja. Ilyen esetben szintén indokolt az adó csökkentése vagy mellőzése. Eze­ket a kedvezményes feltételeket a tanácsrendeletnek szintén tar­talmaznia kell. Helyi tanácsaink ezekben, a hetekben fogadják el a telepü­lésre vonatkozó rendeletet. Kö­rültekintő munkájukkal bizto­síthatják, hogy az adómérték központilag lehetővé tett 10—90 százalékos csökkentése, illetve 10—40 százalékos növelése útján az egyes lakások adóterhe tár­gyilagosan alakuljon ki. Az adó­kötelezettség egyetlen családot sem hozhat olyan helyzetbe, hogy megélhetési gondjai legyenek. . Mikor fizetünk a gárázs után ? A házadó új szabályozásával egyidejűleg módosult a garázsok adóztatásának rendje, bár nem e jogszabály keretei között, ha­nem az egyéb adóköteles helyi­ségekre vonatkozó adóztatás (építményadó) rendszerébe épít­ve. A leglényegesebb tudnivaló erről az, hogy 16 négyzetméterig mentes az adó alól a lakáshoz tartozó gépkocsitárolók alapte­rülete. (Az üdülőhöz tartozó ga­rázsok mentessége továbbra is 12,5 négyzetméterig terjed). Ha azonban a garázs mérete a 16 négyzetmétert meghaladja, ak­kor az efölötti alapterületet hoz­zá kell adni az épületben, vagy az épület telkén levő olyan he­lyiségek területéhez, amelyek az „egyéb építményadó” hatálya alá esnek. Ezt az adónemet azok­nak kell — 1986. január 1-je óta — fizetni, akiknek a tulaj­donában a garázzsal azonos tel­ken műhely, üzlet, orvosi rende­lő, raktár vagy más adóköteles helyiség található. Ha másik adóköteles helyiség nincs, és az alapterület nem ha­ladja meg a 16 négyzetmétert, akkor adómentes a garázs. Ha viszont akár csak egy négyzet- méterrel is nagyobb a garázs, éves adója nem lehet kevesebb 400 forintnál, mivel ez az épít­ményadó minimális összege. Te­hát elképzelhető, hogy valaki a lakása után nem fizet adót, a garázs után viszont igen, mert e két adónem egymástól független. (A lakás területéhez egyetlen esetben sem számítják hozzá a garázst. 8 ■- 5® <%'■ ■ > >v * <''s |§88i Kg® x Felújítás esetén: kedvezmények Végül, de nem utolsósorban szólni kell arról is, hogy a tulaj­donost a lakás felújítása, hely­reállítása és korszerűsítése ese­tén adókedvezmény illeti meg. A kedvezmény igénybevételé­nek két alapvető feltétele van: A lakás alapterülete ne legyen na­gyobb Jegfeljebb két lakásos épü­let esetében 200 négyzetméternél, kétlakásosnál nagyobb épüle­tekben lévő lakások esetében a 180 négyzetméternél. A ráfordí­tás költsége pedig haladja meg a 25 ezer forintot. Felújítási kedvezményként a ráfordítás 75 százalékát elszá­molják a tulajdonos javára, éven­ként a házadó 75 százalékáig terjedő részletekben. A helyi adóhatóságok május hónap folyamán minden lakás- és lakóház-tulajdonos részére meg­küldik a bejelentéshez szükséges nyomtatványokat, valamint egy „Ütmutatót”. Az útmutatóból a tulajdonos általában maga el­döntheti, hogy lakása az adó­mentesek, vagy az adókötelesek körébe tartozik-e. Az adómen­tesség feltételeinek megfelelő lakások tulajdonosainak nem kell adóbevallást adni, elégséges a „Nyilatkozat”-ot kitölteni. Ha adómentesség nem illeti megák­kor az „Adóbevallás” nyomtat­ványt kell kitölteni és az adóha­tóság címére visszaküldeni har­minc napon belül. A lakásszövetkezeti és a tár­sasházi lakások esetében — ame­lyek többnyire adómentesek — a nyilatkozatot a tulajdonosok egyetértésével a lakásszövetke­zet igazgatósága, a társasház kö­zös képviselője a tulajdonosok nevében megteheti. A tanácsok adóhatóságai min­denkinek készséggel állnak ren­delkezésére az adózással kapcso­latos kérdésekben. * A tájékoztató bevezető részé­ben említett 183 ezer személyi tulajdonú lakásból előzetes szá­mítások szerint 165 ezer az eddi. gi terhek alól is mentesül, s csak mintegy 17—18 ezer lesz {adókö­teles a megyében. Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője EGY EV MERLEGE A KISZ-ben is a betegségmegelőzésért Egyéves múltra tekint vissza az egészségügyi ágazati KISZ- bizottság Kecskeméten. Azzal a céllal hívták életre, hogy össze­fogja az egészségügyi és szociá­lis intézményekben dolgozó fia­talok mozgalmi munkáját. Tizen­négy alapszervezet tartozik irá­nyításuk alá, ebből kilenc kór­házi. A többi a Köjálban, a cse­csemőotthonban, a szociális ott­honban, a gyógyszertári központ­ban és a bölcsődékben működik. Az ágazati KISZ-bizottságnak Nagy László a függetlenített szer­vező titkára. Vele beszélgettem az eltelt egy évről. — Nem lehet panaszunk az el­múlt esztendő eredményeire, bár az is kiderült ez idő alatt, hogy roppant nehéz olyan KISZ-fel- adatokat kiosztani, amelyek min­denkinek megfelelnek — kezdte a titkár. — Elsősorban azért, mert nagyon vegyes összetételű a tagság: orvos, gyógyszerész, szakápoló, szociális gondozó' és technikai alkalmazott. Nehezíti munkánkat az is, hogy fiatalja­ink több műszakban dolgoznak, tehát egy-egy rendezvény idő­pontja nem mindenkinek felel meg. Az sem javítja a helyzetün­ket, hogy alacsony fizetésért igen felelősségteljes szellemi és fizikai munkát végeznek ... — Mégis, milyen eredményekről számolhatnak be? — A felsőfokú végzettséggel rendelkezők az elmúlt évben gyakran vállaltak előadásokat különböző intézményekben, üze­mekben az egészséges életmód propaglására. Egyébként bizott­ságunk éppen a betegségmegelő­zés területén végzett felvilágosí­tó munkát tekinti legfőbb felada­tának. Patrónusi szerepünk volt a megyei értelmiségi fiatalok ta­• Nehezíti az egészség- ügyi KISZ- f iát al-ok mozgalmi munkáját, hogy több műszak­ban dolgoz­nak. nácsa által meghirdetett devian­ciaellenes felhívás létrejöttében is. Különféle szakmai fórumo­kat is szerveztünk 1986-ban. Szep­temberben rendeztük meg az egészségügyi ifjúsági napokat, nagy sikerrel. Valamennyi alap­szervezet számára feladatként határoztuk meg az ésszerű anyag- és energiatakarékosság lehető­ségeinek a keresését. Fiataljaink jelentős számban vettek részt az intézeteken belüli újító mozga­lomban, tizenkét újítás már hasz­nosításra vár. — Vitaköröket tartanak-e? — Hagyományos értelemben nem, sajnos erre az osztott mun­kaidő, az ügyeleti rendszer nem ad lehetőséget. Gyakorlatunk az, hogy a taggyűléseket megelőző­en ejtünk szót napi politikai kér­désekről. — Hogyan reagáltak az egész­ségügyi fiatalok a Jövőnk a tét- akcióra? — Vegyes volt a fogadtatás. Többen nem tudják igazán, mi­ről is van szó, hiszen olyan spe­ciális területen dolgoznak, hogy nehéz behatárolni a tennivalókat. Itt emberéletekről van szó, ép­pen ezért eddig is mindenki igye­kezett legjobb tudása szerint el­látni feladatát. Egy termelő vál­lalatnál sokkal könnyebb a fel­hívásnak eleget tenni, mert konk­rétabbak a feladatok. De keres­sük a lehetőséget, hogy minél ak­tívabban bekapcsolódjunk a Jövőnk a tét akcióba. — Terveik a következő mozgal­mi évre? — Ügy érzem, az alapokat le­raktuk ez alatt az egy év alatt. Szeretnénk a KISZ-munka mi­nőségén tovább javítani és az alapszervezetek vállalkozó ked­vét növelni. Ez egyben jövede­lemforrást is jelentene a fiata­loknak, akiknek mint már emlí­tettem, elég alacsony a keresetük. Különösen a szociális gondozás területén kívánunk többet tenni. Emellett változatlanul szélesíte­ni akarjuk az egészséges élet­módra nevelés propagandáját, mert legfontosabbnak a betegség megelőzését tartjuk. Bízom ben­ne, hogy az egészségügyi dolgo­zók a KISZ-ben is megmutatják, hogy mire képesek. Temesi László BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK GANZ-MÁVAG, HALAS: Lerakták az önállóság alapjait A Ganz-MÁVAG egyik kis gyára a kiisfcunhailasi, amelynek pártvezetősége a napokban érté­kelte a múlt évben végzett poli­tikai és gazdasági munkát. A ve­zetőség beszámolóját Vesztróczi Attila, a pártvezefeőség tátikáira is­mertette ia-z altit dolgozó 114 kom­munistával. Túlteljesítették a (termelési ter­vüket, mairadékitalamul eleget tet­tek a táirsgyánatoba szállítandó részegységgyártási kötelezettsé­güknek. Árbevételük itöbb mint félmilliárd forint volt, annak el­lenére, hogy nagy értékű tőkés export hiúsult meg, miivel egyip­tomi megrendelőlük fizetésképte­lenné váillt. Nyereségük is több a tervezettnél, meghaladja a 62 millió forintot. Mivel — mint említettük — a gyár kicsi, ered­ményeivel alig befolyásolhatja a nagyvállalat helyzetét, amely sú­lyosnak mondható: vesztesége tölbb száz millió forint. Növekvő kivitel Igyekezetük azonban töretlen, az idén 13 száza',iákkal akarnak (többet termelni, mint az elmúlt esztendőben. Árbevételüket 10 százalékkal növelik, és különösen az exporttervük figyelemreméltó: az 1986-oß értékekhez képest a tőkés piacán négyszer, a szocia­lista, országokban másfélszer több árut alkarnak értékesíteni. Ezzel egyebek között a gyári önállósá­gukat is erősítik. Tavaly a nagy- vállalat gazdasági és politikai ve­zetői a gyárak nagyfokú önálló­ságának bevezetésiét határozták éli, de ennek kibontakoztatását a Gamiz-MÁVAG gazdasági helyze­te, a gyáraik önfenntartó képessé­gének hiánya nem tette lehetővé. Az önállóság elsősorban a keres­kedelmi munka területén érvé­nyesül, amit az idén még fokoz­nak: fejlesztési helyett marketing - főmámöikséget szerveztek, émely­ítői, a nagyobb nyereségtartalmú termékgyártás fokozását, új pia­cok feltárását várják Jobb politikai munkával A pártvezetőség beszámolójá­ban a kedvező tendenciák mellett a hibákra és a hiányosságokra is rámutatott. A kommunisták szük­ségesnek tartják, hogy javul jen a termelésszervezés, s ennek követ­kezményeként a itermék-előállítás zöme ne tevődjön át az év máso­dik felére. Az egyenletességgel járuljanak hozzá a korábbi hul­lámzó munkaellátott,ságból adódó veszteségek visszaszorításéhoz. Szükségesnek tartják, hagy foko­zódjék a politikai meggyőzömun- fca, a fegyelem javulásának érde­kében. -Még tavaly 'is előfordult italozás, munkaidőben végzett ügyintézés stb. A pártvezetőség véleménye sze­rint nagyobb súlyt kell helyezni a jobb minőségű itenmók-előállí- tásra, mert még nem vált általá­nossá az igényesség a kiskunha­lasi gyárban. Ez abból is kitűnik, hogy már tönkrementek hanyag­ságból drága munkaeszközök, vagy például a targoncák állapo­ta igen -rossz, elemi kezelési hi­bák miatt rengeteget kell javíta­ni1. Foglalkoztak a létszámgazdál­kodással, a vgm-ek tevékenységé­vel, a pártvezetőség éves munka- tervének teljesítésével, a tagdíj­fizetés helyzetével, a KISZ-szel és a szakszervezettel kialakult mun­kakapcsolattal, a politikai okta­tással-. A kiskunhalasi városi pártbi­zottság első titkára, dr. Szabó Miklós felolvasta a pártbizottság értékelésiét a Ganz-MÁVAG Kis­kunhalasi Gépgyára pártvezetősé­gének munkájáról. A politikai és gazdaságsegíitő tevékenységért, szervező és irányító -munkáért a pártvezetőség elismerésben része­sült. A tennivalók között emlí­tette a fiatalok párttaggá nevelé­sét, a pártfegyelem fokozását, va- -laim-irat a példamutatást a munka frontján,. A gyár párttagjai közül szót kórt Paprika Imre, aki az MHSZ-kliub sikeres eredményei­ről tájékoztatta a tagságot. Gál János a KISZ- és a pártszervezet kapcsolatának erősítésére, dr. Kiss Antal a munkafegyelem, a mun­kaidőalap védelmére hívta fel a figyelmet. Fontos a tudatformálás Terhe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára is köszöntötte a gyár kommunistáit. Szólt az ideo­lógiai munka fontosságáról, a tu­datformálásról, arról, hogy a cé­lok megismertetése és elérése ér­dekében -felelősségteljes helytál­lásra, a korábbiaknál is intenzí­vebb cselekvésre van szükség. Gratulált a kollektíva tavalyi eredményeihez, majd Sándor Sán­dornak kiváló pártmunkás kitün­tetést adott át. A pártvezetőség -beszámolóját, valamint asz idei munkatervet a tagság egyhangúlag elfogadta. Csabai István CSALÁDI HÉTVÉGE Szombaton a kecskeméti árpád­városi általános iskolában csa­ládi hétvégét tartottak a több mint ezer odajáró gyermek és a szülők részvételével. Az intéz­mény sportcsarnokában művé­szeti csoportok mutatkoztak be: a Kisgarabonciások, a Hegedűs együttes, a Kodály zeneművésze­ti szakközépiskola növendékei és a lakótelep óvodásai. Kosa Béla erdélyi fotóművész kiállítását is ebből az alkalomból nyitották meg. Bemutatkoztak az iskola szakkörei: a kisgazdasszonyok, a babaruhavarrók, a gyöngyfű­zők, a nemezelők, a papírhajto- gatók és a virágkötők. A délelőtti játszóházas foglal­kozásokon sokan töltötték kelle­mesen az időt: az agyagozás, a bőrözés, a levelezőlap-nyomtatás tetszett a gyerekeknek. Az isko­la pedagógusnőit a kecskeméti Katona József Színház művésze, Sirkó László köszöntötte. Az ese­ménysort a sportcsarnokban és az aulában tartott versenyek — asztalitamiisz, sakksizimultán, lab­dajátékok — zártáké • Sirkó László színművész nem egy hallgatója szemé­be csalt könnyeket. • A számítógéppel való , játék” mindig megbabo­názza az ifjú és az idősebb nézőket. • A kisgjazd asszonyok szakkörének tagjai a ma­guk készítette szendvics­csel kínálták a vendégeket. (Tóth Sándor (elvételei) lyenkor, tavasz kezdetén mindig a falu főutcájának jobb oldalán szedtem a lá­baimat. Iskolába menet, az egyik ház vaskerítése előtt megálltam. Soha nem mulasztottam el azt a néhány pillanatot... A. rozsdá­sodó vasháló mögött, az olvadó hóban, a kusza borostyán között hófehér virágokat pillantottam meg. Hóvirágokat, a tavasz első hírnökeit. Piciny, törékeny „fe­jükkel” sorban egymás után búj­tak ki a földből. Aztán, nőnap közeledtével vettem a bátorságot és bekopogtattam az öreg kisasz- szonyokhoz... Óriási ház. Szép kert. A porta végén látni lehetett a tópartot, a vadtregényes nádast. Titkon most is olyan ,kertre vágyom, ahol el­tévedhetne a vendég, zeg-zugos ösvények vezetnének a zöld fák, bokrok között a békakoncerttől hangos tóhoz. Hajaj, de szép Hóvirágok álom, ha belegondolok e roman­tikus képzelgésbe, itt, a kecske­méti panelrengeteg ben, ahol mégcsak zöld pázsit sincs, nem­hogy hóvirág! Az öreg kisasszo­nyokkal még sohasem beszéltem. Azt sem tudtam, mi volt hajda­nán a foglalkozásuk. (Talán ta­nítók voltak?) Csak hóvirágjaik hódítottak meg ...Ha jól vissza- emlékszem, négy-öt mondatná 1 többet nem is váltottunk, ami­kor azt a bizonyos nőnapi hóvi­rágcsokrot megvettem, két fo­rintért. Boldogan vittem haza, édesanyámnak. Aztán, másnap, amikor ismét elhaladtam a vas­kerítés mellett, egy kissé meg­bántam, hogy kedvenc virágjai­mat leszedettem... A borostyá­nok között azért árválkodott még néhány tavaszhírnök. Velük sze­meztem hát. A falu, az utca ma már más­képet mutat. Az öreg kisasszo­nyok búcsú nélkül távoztak el, lehet, hogy a csodaszép kertjük­től sem köszöntek el. Házuk még áll, büszkén, a főutcán. A vas­kerítést új, erősebb erődítmény váltotta fel. Hiába nézek át a réseken, hóvirágot nem látóit. Végleg eltűntek szeretett tavaszi hírnökeim. Az öreg kisasszonyok hóvirágai. A tavasz kezdete, az élet elmú­lása ... Szeretném ismét lenyom­ni a rézkilincset. Szeretnék a be­járati ajtón kopogtatni. Jó lenne beszélgetni, legalább az egyik „kisasszonnyal”. És boldog len­nék, ha nőnapra tőlük vehetnék egy csokor hóvirágot... Borzák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents