Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

V 1987. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Kendőzetlenül a gondokról A napokban tartotta beszámoló taggyűlését a Telefongyár kiskőrösi gyáregységének pártalapszervczete. Ennek során Számtó László titkár adott számot az alapszervezet 1986-os tevékenységéről. Mint mondot­ta, valamennyi előre betervezett párttaggyűlésüket megtartották. Eze­ken többek között megvitatták az ifjúsági mozgalom feladatait, sze­repét a gyáregység életében. Meghatározták a párttagok feladatait. Rendszeresen értékelték az időarányos termelési eredményeket. A gyáregység 1986-ban 222 millió 626 ezer forint termelé­si értéket állított elő, ami csak­nem 32,5 millióval haladta meg az előző évit. A nyereség 76,6 millió forint lett, és ez lehetősé- * get adott arra, hogy 11,8 száza­lékkal nőjön a dolgozók átlag- keresete. A számok is mutatják, hogy a kiskőrösi üzem az elmúlt esztendőben kiemelkedő gazda­sági eredményeket ért el. En­nek a teljesítménynek az érté­két növeli, hogy a gyáregység­nek nehéz időszak után sikerült bizonyítania, olyan helyzetet kö­vetően, amikor a dolgozók lét­száma rohamosan csökken, s maga a gyáregység is gazdát cse­rélt. Sokat segített ebben a hely­zetben, hogy a párttagok zöme — bízva a jövőben, a kibonta­kozásban — maradt, s nem más vállalatnál kereste boldogulását. Az alapszervezet belső életét elemezve Szántó Lás.zló rámuta­tott, hogy a gyáregység gazdasági életében bekövetkezett változá­sokhoz a pártcsoportok nagy se­gítséget nyújtottak, ám e jelen- fős szervezési feladatok közepet­te figyelmük nem terjedt ki kel­lőképpen a személyes gondok, problémák orvoslására. A jó gazdasági körülmények most már megfelelő alapul szolgállak ahhoz, hogy az alapszervezet na­gyobb figyelmet fordítson az ilyen irányú munkára és a pártépítés­re is. Ezt követően a párttagok hoz­zászólásaikkal egészítették ki a beszámolót. Oláh Imréné, a sze­reidé bemérő je a folyamatos munkaellátás szükségességéről beszélt. Miint mondta, az idősza­kos munkahiány következtében sok esetben túlórát kell vállal­niuk hogy el tudják készíteni a megrendelt mennyiségű RC- szűrőt. Szabó János főmérnök elmond­ta, hogy a gyáregységben az el­múlt esztendőben valóban nem. mindig tudták biztosítani a fo­lyamatos munkaellátottságot. Ám ez nagyrészt az alkatrészek időleges hiányából fakadt. Mivel ezeket az alkatrészeket döntően importból szerzik be, ezt a hely­zetet a jövőben sem tudja vár­hatóan lényegesen befolyásolni a vállalat. Ezért esetenként a későbbiekben is szükség lehet ar­ra, hogy átcsoportosításokkal biztosítsák a dolgozóknak a fo­lyamatos munkát. A gondok szám­bavétele során Szabó János el­mondta, hogy a korábbiaknál ki­sebb mértékben, de tovább csök­kent ä gyáregység létszáma. Rá­adásul alapvetően a fizikai dol­gozók, ezen belül is számtalan gyakorlott, jó szakmunkás ment más vállalathoz. Fontos feladat­ként jelölte meg e folya­mat megállítását. A párt szer­vezeti életéről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a gyáregy­ségnél kevés a párttagok száma, s ezért javítani kell a pártépítő munkát. Atkári Árpád műszaki osztály- vezető a beszámolót értékelve kifogásolta, hogy bár az anyag említést tesz a politikai oktatá­sok megtartásáról, de annak eredményeiről nem ad számot. Szerinte az alapszervezetben a párttagok nem elég felkészültek, nem kellőképpen tájékozottak. Hegyi Károly raktári dolgozó felvetette, hogy sokan hiányoz­nak a taggyűlésekről. Javasol­ta, hogy a többször indokolatla­nul hiányzókat vonják felelős­ségre. Ö is egyetértett azzal, hogy javítani kell a pártépítést, mert a gyáregységnél kevés a fiatal párttag. Kudron László igazgató meg­köszönte a pórtalapszervezet gazdaságsegítő munkáját. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a béreket csak a hozzá­adott érték mutatója alapján le­het emelni. Ebben a helyzetben csupán úgy képzelhető el előre­lépés, ha a gyáregységnél kiter­jesztik a teljesíttnénybérezést, s a munkaidőt a jelenleginél job­ban kihasználják. Ezt követően Balázs Sándor, a kiskőrösi városi pártbizottság munkatársa ismertette a városi pártbizottság értékelését. Esze­rint a testület jónak ítélte a Te­lefongyár kiskőrösi gyára párt- alapszervezetének múlt évi mun­káját. Kérte, hogy a gyáregység vállaljon nagyobb szerepet a tér­ség foglalkoztatási gondjainak megoldásában. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy ja­vítani kell a pártépítést és a párt­oktatás színvonalát. Végezetül az alapszervezet .titkára válaszolt a felmerült kér­désekre. G. B. A KSH FELMÉRÉSE SZERINT: Csökkent az állatállomány A Központi Statisztikai Hiva­tal összesítette a január első nap­jaiban végzett országos állat- számlálás adatait. Az ország 1200 mezőgazdasági üzemének az ál­latállományát mérték fel. Ezen­kívül a KSH több mint 10 ezer j számlálóbiztosa járta végig a kis- j termelőket, s írta össze az állat­állomány legfontosabb adatait,. a haszonállatok kor és ivar szerin­ti megoszlását. A számlálás adatai szerint az ország állatállománya — a ser­tés és a baromfi kivételével — az 1985. évinél kisebb ütemben ugyan, de .tovább csökkent az el­múlt esztendőben. A szarvasmarha-állomány egy­millió 725 ezer, az egy évvel ko­rabbinál 41 ezerrel kevesebb. A sertések száma nyolcmillió 687 ezer, 407 ezerrel több, mint egy évvel, korábban. Mind a nagyüze­mek, mind a kistermelők több sertést tartanak a korábbiaknál. Az ország baromfiállománya 67 millió, ebből 62,5 millió a tyúk­féle, 1.2 millió a liba, 2 millió a kacsa és 1,3 millió a pulyka. Az összállomány az egy évvel koráb­bihoz képest 9 százalékkal növe­kedett. A juhállomány 2 millió 337 ezer, 128 ezerrel kevesebb, a lovak száma 95 ezer, 3 ezerrel ke­vesebb, mint egy évvel korábban. A lovak kétharmadát a kister­melők tartják, s ők általában nö­velték állományukat. NŐNAP—1987 Egy mondat a munkáról • Wessenhoffer Jánosáé, császár­töltési óvónő: „Tizenkét éve ta­nítom a gyerekeket a német nyelvre, a nemzetiségi hagyomá­nyok ápolására”. • Farka&né Polgár Katalin logopédus, Kecskemét: „Szinte minden beszédhi. bás gyermeken lehet segí­teni, de még az iskolás kor előtt keli hozzánk fordul­ni”. • Pozsonyi Angéla rendőr őrmester, a kiskunhalasi városi rendőrkapitányság közbiztdnsági járőre: „A fokozott közúti gépjármű- ellenőrzés Is része a bűn- megelőzésnek”. (Balról) • Kiss Máris, a plrtői nádíoídsi- gosó üzem dolgozója: „Évente tízezer stuk&iúrtekercaat állítunk elő az építőipar és a mezőgazda­ság számára. © Túri Veronika, az IMG iL. szaalpári gyáregységének dol­gozója: „Vonzza a fiatalokat ez a korszerű, szép üzem”. • Apró István­ná, a Tisza- kécskei Solo- hov Termelő­szövetkezet kertészeti dol­gozója: „A ter­málenergia hasznosításá­val termeszt­jük a korai zöldségfélé­ket, primőrö­ket. (Jobbról) # Pólyák Te­rézia (Rebeka), a bajai kórház traumatoló­giai osztályá­nak szakápoló­ja: „Nem mindegy, hogy betegeink ho­gyan érzik ma­gukat”. (Balra) • Tóth Ferenené, a kalocsai porce­lánfestő üzem tervezője, előrajzoló- ja: „A családi hagyományt viszem tovább”. • Dr. Bajtay Ilona, a bioló­giai tudomá­nyok kandidá­tusa, a ZKI kutatója: „Csak az Igény szerinti kutató­fejlesztő mun. ka segíti a me­zőgazdaság termelési szín­vonalának emelését”. (Balról) (Tóth Sándor képriportja) « Palatínusa Istvánná, a kis­kunfélegyházi tejüzem dolgo­zója: „Feladatunk mintegy 10 ezer ember jó minőségű tej­termékkel való ellátása”. • Czsl Zsu­zsanna, a Kon- zum bajai tej­bárjának el­adója: „A ve­vők gyors, ud­varias kiszol­gálása a fel­adatom”. (Bal­ról) • Bolvári Ist­vánná, a Sfi- kösdi Nagy­községi Tanács elnöke: „Csak a lakosság ösz­szefogásával tudjuk céljain­kat megvalósí­tani”. (Jobb­ról) A TAGSÁG BIZALMA TÁPLÁLJA A KÖZÖSSÉG EREJÉT A kiskőrösi áfész igazodik a kereslethez Ma tartja a Kiskőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az elmúlt év munkáját értékelő küldöttgyűlését. A szö­vetkezeti tagok száma tavaly 190-nel gyarapodott. Jelenleg meghalad­ja a 8700-at. Tavaly csaknem 18,5 millió forint értékű célrészjeggyel bővült az áfész anyagi alapja és az elmúlt év végén meghaladta az 53 millió forintot. Talán nem kell különösebben indokolni, hogy ez a tekintélyes összeg a tagság bizalmát tükrözi. Pénzügyi konferencia Pécsett A munkakörülmények javításáért Az igazgatóság beszámolóját Pétervári János elnök ismerte­ti. Megelégedéssel szólhat a be­számoló arról, hogy növekedett a szövetkezeti demokrácia, a választott testületek megfelelő információkkal, jelzésekkel se­gítették a szakmai vezetést. A munkaverseny-mozgalomban a dolgozók 75 százaléka vett részt, köztük 22 szocialista brigád csat­lakozott a szövetkezet megalaku­lásának 40. évfordulója, valamint a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa tiszteletére hirde­tett felhíváshoz. Csaknem 900 ezer forintot fordítottak a dol­gozók munkakörülményeinek ja­vítására. Törődtek a kulturális igények kielégítésével, gondot fordítottak a sportolási lehetősé­gek bővítésére. Jelentős összegek­kel támogatták és támogatják a klubok munkáját, valamint ön­tevékeny művészeti csoportokat. Mindez javítja a munkahelyi közérzetet, közvetve segíti a ter­melési tervek végrehajtását. Külföldi kapcsolat Alapvető feladatként hatá­rozták meg az egyenletes áruel­látást a város és az áfészhez tar­tozó községekben a vásárlási lehetőségek közötti különbségek csökkentését, a községi szakbol­tok áruválasztékának növelését. Az áruforgalmi terveiket telje­sítették, illetve túlteljesítették. A keresletnek megfelelő kíftálatot teremtettek, javult a kereskedel­mi munka színvonala, s több egységük — melyek valamilyen új üzemelési formában működ­nek — az év végére kiemelkedő forgalmi eredményeket ért el. összesítve a tavalyi árbevé­telt, ^10 százalékkal több mintáz előző évben volt. A kiskereske­delem csaknem 83 millió forint­tal forgalmazott többet, mint 1985-ben. Külön említést érdemel, hogy a nagykereskedelem csaknem 70 millió forinttal részesedik a szövetkezet összes árbevételéből és a tervhez viszonyítva is majd­nem 11 százalékos növekedést ért el. Bővül a külföldi áruhá­zakkal folytatott árucsere is. Az elmúlt év második felében egy varsói szövetkezettel vették fel a kapcsolatot, összességében ta­valy 508 ezer rubel értékű árut exportáltak és 499 ezer rubel ér­tékű cikket hoztak be. A szövetkezet gazdálkodási eredménye több mint 30 millió forint, meghaladja az előző évi nyereséget. Mindezt elősegítette a már említett forgalomnöveke­dés, a költségek csökkentése, és a hatékonyabb gazdálkodás. Ár és minőség összhangja Tervek: fontosnak tartják az áruellátás színvonalának továb­bi javítását, a kereslethez iga­zodó, bővülő választékot, az ár és a minőség összhangjának megteremtését. Az említett fel­adatok megvalósításához elen­gedhetetlen a termelő vállalatok­tól történő közvetlen beszerzé­sek növelése, az üzletek nyitva­tartási idejének a vásárlói igé­nyekhez és szokásokhoz való iga­zítása, a kereskedelmi szolgálta­tások körének bővítése. Elsőrendű feladat a nagyke­reskedelmi tevékenység szerepé­nek további erősítése. A helyi jellegű fejlesztések megvalósí­tása érdekében fokozottabban támaszkodnak a tagság anyagi segítségére, — erre eddig sem volt panasz — s társadalmi mun­kájára. Az idén Kiskőrösön me­legkonyhás vendéglátó egységet létesítenek, valamint ABC-áru- házat. Ugyancsak ABC-áruház épül Soltszentimrén is, ezen túl a kereskedelmi egységek bőví­tése, rekonstrukciója, a vásárlá­si körülmények további javítása szerepel még a fejlesztési ter­vekben. K. S. A pénzügyi és számviteli rend­szer korszerűsítéséről, a hozzá­adott értékadórendszer beveze­tésének feltételeiről kezdődött pénteken kétnapos tanácskozás Pécsett. A konferencia megnyi­tóján hangsúlyozták, hogy a pénzügyi rendszer fejlesztése a két évtizede megkezdett gazda­sági reform része, célja a fej­lett szocialista árutermelés meg­teremtése, tervszerűen szabályo­zott piaci viszonyok között. A gazdasági mechanizmus tovább­fejlesztése — a vállalatok irá­nyításának korszerűsítése, a bankrendszer reformja, a gazda­ságtalan tevékenység felszámo­lásának új szabályozása — elő­segíti a vállalatok önállósodását. Egyre inkább valódi vállalkozó­ként léphetnek fel azokon a te­rületeken, ahol a verseny lehe­tőségei adottak. Így a korábbinál könnyebben rátalálhatnak a jö­vedelmezőbb, hatékonyabb te­vékenységre. A kidolgozás alatt ólló új adórendszer bevezetése is a hatékonyabb gazdálkodás fel­tételeinek kialakítását segíti elő. Az új rendszerben ugyan­is a késztermék létrehozásának láncolatában elkerülhető a hal­mozott adóztatás, a bővülő mun­kamegosztásban „gazdát cseré­lő” alapanyagok, félkész termé­kek hozzáadott értékadója az értékesítés utolsó mozzanatában realizálódik. Ennek révén meg­szűnik az az adózási hátrány, amely a feldolgozottabb termé­kek előállítóit jelenleg még sújt­ja. Előnyösen hat az exportfej­lesztésre is mivel várhatóan szá» mottevően csökkenni fog a be­ruházási javak árindexe, relatiT és abszolút mértékben egyaránt Az elképzelések szerint módosul­nak a fogyasztási cikkek ár­arányai is, ami a lakossági keres­letet a valóban korszerű cikkek irányába tereli. A pécsi konferencia a plená­ris megnyitót követően ipari, építőipari, mezőgazdasági-élel­miszeripari, kereskedelmi-ven­déglátóipari, szolgáltatási-kisvál­lalkozási szekciókban folytató­dott, szombaton pedig a vagyoa- érdekeltséggel és a kisvállalko­zások szabályozásával összefüg­gő kérdések megvitatásával, az előadásokon és konzultációkon elhangzottak összefoglalásával ér véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents