Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-06 / 55. szám

3 « PETÖFS NBps © -%£87. március 3. péntek események sorokban HANOI_________________________ Hanoiban szerdán jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a ma­gyar-vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság tizennegyedik ülésszaka. A dokumentumot Czi- nege Lajos és Nguyen Ngoc Triu miniszterelnök-helyettes — a bi­zottság társelnökei — látták el kézjegyükkel. A bizottság ülés­szakán áttekintették a két or­szág gazdasági kapcsolatainak alakulását, meghatározták az új feladatokat. Jóváhagyták a gaz­dasági együttműködés 2000-ig szóló fejlesztési programját. Czinege Lajost fogadta Pham Van Dong, a VSZK Miniszterta­nácsánaik elnöke. ________________ H AVANNA_____________________ C sütörtökön Havannába érke­zett és megkezdte tárgyalásait kubai vendéglátóival Enrique Iglesias uruguayi külügyminisz­ter. Személyében 23 év óta első alkalommal látogat el uruguayi diplomáciai vezető a karibi szi­getországba. Az önmagában is politikai jelentőségű kapcsolat építését a gazdasági-kereskedel­mi szálaik szorosabbra fűzésével kívánják megerősíteni. I AZ IGAZSÁG ÉS A TÉNYEK ELLENTÉTE Reagan nem kér elnézést Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: j Reagan amerikai elnök elis­merte ugyan felelősségét az irá­ni fegyverszállítási botrányban, de — számos tanács és felszólí­tás ellenére — nem volt hajlandó az amerikai közvéleménytől és a kongresszustól elnézést kérni, s csupán azt ígérte, hogy levonja az ügy tanulságait. Reagan to­vábbra <is azt hangoztatta, hogy a fegyverszállítások csupán poli­tikai kezdeményezésnek indul­tak, s változatlanul tagadta, hogy tudomása lett volna a nicaraguai ellenforradalmárak titkos támo­gatásáról. Napokkal ezelőtt beha­rangozott televíziós beszéde mind­össze 13 percig tartott és nem tar­talmazott érdemleges új eleme­ket. Reagan azt mondotta, hogy „tel­jes felelősséget vállal saját maga és kormányzata tetteiért”. Reagan azzal indokolta három hónapos hallgatását, hogy meg akarta várni a Tower-ibizottság jelentését és nem akart „töredé­kes jelentések, esetleges téves értesülések” alapján nyilatkozni. NAPI KOMMENTÁR A válasz Ronald Reagan szinte csodálat­ra méltó hidegvérrel hallgatott három hónapon át az amerikai és a világpolitikát folyamatosan mozgásban tartó botrányról. Pe­dig hát az ügy középpontjában ő maga, Uletve elnökségének hát­ralévő két éve áll. Mégis, novem­ber óta csak az elnöki emberek szólaltak meg ebben az ügyben, az elnök maga nem. Most, csü­törtök hajnalban a Fehér Ház ura azzal indokolta hosszú néma­ságát, hogy — úgymond — az igazságot akarta tudni, s csak azután nyilatkozni. Tehát meg­várta az általa kinevezett függet­len bizottság jelentését — ezt a múlt héten kapta meg —, s csak most adott választ. A közvéle­mény és az első kommentárok szerint azonban a Tower-jelen- tésre (Tower szenátor vezette a háromtagú bizottságot), nem adott megfelelő választ az elnök. A csütörtökön Amerikából ér­kezett hírekből egy szót érdemes kiemelni: csalódottság. A wa­shingtoni politikai arénában a többség csalódott, mert Reagan szinte semmi újat nem mondott. Beismerte, hogy politikai hiba volt az ismert módon fegyvert szállítani Iránnak, mert az való­ban úgy tetszhetett, mintha azért libanoni túszokat cseréltek volna ki, pedig a kormánynak nem ez volt a szándéka. Azt is elmond­ta, hogy rosszul ellenőrizte em­bereit, a nemzetbiztonsági stá­bot, amelynek vezetője és né­hány tagja titkos és szabálytalan akciókat hajtott végre. Ugyaneze­ket már novemberben is megfo­galmazta Amerika államfője. Szóval indokolt a csalódás, hi­szen Ronald Reagan inkább a po­litika hibáját ismerte el, mint saját magáét, amelyet ismét csak arra szűkített le, hogy nem jól figyelt oda embereire. Ügy tűnik, ez még mindig jobbnak látszott Reagan számára, mint a közvet­len részesség elismerése. Az azon­ban már az első visszhangokból is kiderült, hogy ettől a beszéd­től a botrány bizonyosan nem csi­tul el. Még a republikánus nyi­latkozók is kicsit kevésnek mi­nősítették azt, amit Reagan mon­dott. A vizsgálat pedig folyik to­vább a kongresszusban. Avar Károly THATCHER ÜTJA ELÉ Egy angol Moszkvában Az idei kelet—nyugati naptár eddigi legkiemelkedőbb esemé­nyének ígérkezik Margaret Thatcher március végére ter­vezett moszkvai útja. Valószínű­leg a brit konzervatív minisz­terelnök lesz az első vezető nyu­gati politikus, aki a Kremlben közvetlenül tájékozódhat Moszk­va új fegyverzetkorlátozási lé­péséről. A moszkvai tárgyalások elő­terében ennek az új szovjet el­gondolásnak a gyakorlati meg­vitatása, politikai konzekvenciái állnak majd. Nagy-Britannia is atqmhatalom, noha arzenálja nem mérhető a szovjet és ame­rikai nukleáris készletekhez. Lon­dont azonban közvetlenül érinti és érdekli, hogy milyen helye és szerepe lehet a brit atomütőerő­nek egy olyan Európában, amely­ből esetleg kivonják a szovjet és az amerikai közép-hatótávolsá­gú harci eszközöket. A „csomag­bontás” persze, nem jelentékte- leníti el az SDI, vagyis a „csil­lagháborús” elgondolás dolga­it: a többi nyugat-európai szö­vetségessel együtt London kez­dettől fogva nem értett egyet nzzal a washingtoni elképzelés­sel, hogy az 1972-es első SALT- egyezményt — más néven: ABM- megállapodást — „tágan” értel­mezze, vagyis voltaképpen föl­rúgja, és rakétaelfogó rendsze­reket telepítsen a világűrbe. Az SDI-vita persze nem Thatcher látogatásán dől el, de a közvet­len eszmecsere módot nyújt majd arra, hogy a brit fél pon­tosan tájékozódjék, miképpen értelmezi Moszkva a „laborató­riumi kutatások” fogalmát, más­felől arra, hogy Washington egyik legfontosabb szövetségese, jószerivel Nyugat-Európa véle­ményét tolmácsolva, elmondja, miként látja az egész „csillag- háború” jövőjét, és a vele to­vábbra is összekötött hadászati lám ad'ófegyver-k o rl á toz ást. Az önök bizalmával fizettem ezért a hallgatásért” — ismerte be az elnök, de arra hivatkozott, hogy a vizsgálóbizottság is elis­merte: az elnök az igazság teljes feltárását akarja. „Továbbra is ezt ígérem” — hangoztatta Rea­gan. Beszédében megismételte, hogy az „iráni kapcsolat” megteremté­sével eredetileg „a mérsékelt ele­mekkel” akart kapcsolatra lépni, s nem állt szándékában fegyve­reket adni a túszokért cserében. „Legjobb szándékaim továbbra is. azt mondják, hogy ez az igazság, de a tények mást tanúsítanak” — ismerte el Reagan, azt han­goztatva, hogy politikájának al­kalmazása valóban csereüzletté vált. A nicaraguai ellenforradalmá­rok törvénybe ütköző felfegyver­zéséről, az erre a célra létreho­zott titkos alapokról azt mondot­ta, hogy a vizsgálat még nem ért véget, s azt részint a kinevezett független ügyész, másrészt a kongresszus bizottságai folytat­ják. | Reagan ígéretet tett arra, hogy változtat vezetési módszerein, amelyeket a bizottság jelentése rendkívül élesen bírált, s a jövő­ben nem engedi meg a „maszek­akciókat” a nemzetbiztonsággal kapcsolatos ügyekben. Lelkipásztorok a Capitolium előtt Űrállomás — három egységből A Mir űrállomásból és a Szo­juz TM—2 űrhajóból áli'ó egység­hez kapcsolódott csütörtökön a Prognessz—28 téherezáliLító űr­hajó. A kölcsönös észlelést, a kö­zelítést, a két egység egymás mö­gé áldását és a moszkvai idő sze­rint .15 óra 43 perckor végrehaj­tott összekapcsolást az űrállomás és a teherűrhajó automatikus fe­délzeti rendszerei irányítoíttálk. A földi drányítóközpont a külön­böző megfigyelő és urtasíltásköz- vetíitő állomások, továbbá a két űrhajós, Jurij Romanyenko és Aiekszaíndr Lavejktn segítségé­vel csak ellenőrizte a folyamatot A teherűrhajó a hajtómű felőli oldalon kapcsolódott az űráüLo-’ máshoz. A Prognessz—28 üzemanya­got szállított az űrállomás egye­sített hajtóműrendszere számá­ra, ezenkívül élelmiszerit, vizet és postát az űrhajósoknak, műszere­ket és berendezéséket az űrállo­más felszereléséhez. Az immár három elemből álló űregység berendezései fcifogás- tainul működnék. Az űrhajósok egészségi állapota és közérzete jó. A harci eszközök megfékezése, a fegyverzetek korlátozása és el­lenőrzése adja tehát a legszéle­sebb világpolitikai keretet Mar­garet Thatcher moszkvai láto­gatásának, és ehhez kedvező elő­jelként könyvelhető el, hogy a britek — a nyugatnémetekkel és az olaszokkal együtt, de a fran­ciákkal ellentétben — lényegi fenntartás nélkül üdvözölték a „csomagbontó” moszkvai indít­ványt. Ezen kívül több tényező és megfontolás is amellett szól, hogy Thatcher útját aligha lehet túlértékelni. Több mint hét éve van Dow­ning Street-i hivatalában Thatcher kormányfő, s a neokonzervatív- nak elnevezett gazdasági mód­szerei tagadhatatlan eredménye­ket is hozták. Ennek tulajdonít­hatóan a tory politikus nem kis tekintélyre tett szert, amit csak növelt, hogy a realitások hatásá­ra és bizonyos előrejelzésekkel ellentétben a konzervatív vezető nem „felejtkezett el” a kelet— nyugati kapcsolatokról, kimér­ten, higgadtan, de folyamatosan ápolva azokat. A párbeszédnek, a második világháborús szovjet—brit együtt­működésig visszamenően mély gyökerei vannak, bár a külön­böző kiutasítási döntések idő­ről időre árnyékot vetettek a dialógusra. De csak ideiglenesen. Emlékezetes .mindmáig Mihail Gorbacsov 1984. decemberi lon­doni útja: KB-titkárként és a szovjet törvényhozás külügyi bi­zottságának elnökeként járt ak­kor a Temze partján az SZKP mai vezetője, föllépésével, stí­lusával maradandó benyomást gyakorolván a brit közvélemény­re. Két mozzanatot érdemes föl­idézni a látogatásból. A West­minster történelmi falai között mondott beszédében Gorbacsov arról szólt, hogy Európa — az itt élő népek közös háza. És egy másik villanás: a tekintélyes • Egy emlékezetes kép: 1984. december lfl-ám chequers! hétvégi rezl. denciáján Margaret Thatcher brit miniszterelnök vendégül látja a szovjet parlamenti küldöttség vezetőjét, Mihail Gorbacsovot, az SZKP akkor] KB-titkárát és feleségét. szovjet politikus valamelyik ne­ves autógyár gépkocsijában ül, a volán mögött — a kép bejár­ta a világsajtót. A szovjet külügyminiszter ta­valy nyáron követte Londonba Mihail Gorbacsovot, s tárgyalá­sain sikerült pontot tenni, régi, még a cári időkbe visszanyúló pénzügyi viták végére. Sevard- nadze tárgyalásai mintegy foly­tatták az SZKP vezetőjének 1984- es eszmecseréit, amelyek a kü­szöbön álló Thatcher-látogatás- hoz is érvényes tájékozódást Ígérnek. Az európai ügyek min­den lényeges eleme tárgyalási téma lehet, kétoldalú és gazda­sági viszonylatban pedig az a tény kaphat kiemelt figyelmet, hogy nagyjából másfél évtized alatt az elsőről a hetedik-nyol­cadik hely tájékara esett vissza Nagy-Britannia a Szovjetunió nyugati partnereinek a sorában. Korábban is szóba került, és va­lószínűleg most is megvitatják, hogy e hanyatlást miként lehet­ne megállítani, és a tőkeerős brit cégek hogyan vehetnének részt Havasi Ferenc a magyar—szovjet vegyesvállalati megbeszélésen Havasi Ferenc, az MSZMP Po- liltikaii Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön az Ipari MdindszténLuim- toan találkozott és megbeszélést folytatott azzal a szovjet küldött­séggel, amely Jurij Konisevnek, a Szovjetunió Állami Gépipari Bizottsága elnökhelyettesének ve­zetésével a magyar—szovjet ve­gyes vállalatok létrehozása cél­jából érkezett hazánkba. A talál­kozón jelen volt Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. (MTI) A megyei párt-végrehajtóbizottság tagjainak látogatásai Tegnap Soltra látogatott dr. Körös Gáspár, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára. A nagyközségi pártbizottságon találkozott a helyi politikai, állami szervek ve­zetőivel, a szakmaközi bizottság titkárával, akik a iteiépüílés életé­ről, az év indításáról1 tájékoztat­ták. Ezt követően a Rákóczi Ter­melőszövetkezetben, majd a Me­zőgép Vállalat sollti gyáregységé­ben beszélgetett az üzem gazda­sági, párt- és tömegsizenvezeti ve­zetőivel a feladatokról. Nagy Sándor, a megyei párt­végrehaj.tóhizobtság tagja a Sza­badszállási Lenin Tsz agronómu- sa, a Helvéciád Állami Gazdaság­ban tett látogatást. Moravecz Jó­zsef személyzeti és szociálpoliti­kai igazgatóhelyettes ismertette vele a múlt év gazdasági ered­ményeit, az Idei tennivalókat. Nagy Sándort tájékoztatták a pártmunkárói, a káderpolitikái határozat helyi megvalósításá­ról is. A párt-végrehajtóbizottság tagja ezután üzemlátogatáson vett részt, közelebbről ismerked­ve a gazdaság életével. A LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOK KILÁTÁSAI Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Szűrös Mátyás elnökletével csü­törtökön ülést tartott az Ország- gyűlés külügyi bizottsága az Or­szágházban. A képviselőket Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár tájékoztatta a fegy­verzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások állásáról, eddigi és várható eredményeiről. Számadatokkal is bizonyítha­tó — mondotta —, hogy a vilá­gon a fegyverzetek tekintetében globális erőegyensúly van. Ez azonban az egyes fegyverrend­szerek esetében csak hozzávető­legesen érvényesül. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a fegyverke­zésben az Amerikai .Egyesült Államok és szövetségesei játszot­tak kezdeményező szerepet; a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés tagállamai — bizton­ságuk érdekében — e lépések követésére kényszerültek. Az előadó részletesen elemez­te az egyes tárgyalások helyze­tét, kiemelve az ENSZ leszerelé­si fórumainak eddigi eredménye­it és a Szovjetunió, illetve a szo­cialista országok javaslatainak építő, kompromisszumra törek­vő jellegét. A beszámoló vitájában felszó­lalt Péter János, az Országgyű­lés alelnöke, valamint Fekete János (Békés), Tóth Istvánné (Bács-Kiskun), Réger Antal, Szentágothai János, Barcs Sán­dor, Kállai Gyula és Duschek Lajosné országos listán megvá­lasztott képviselő. Boldizsár Iván (országos lista) képviselő a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsá­nak közelmúltban megtartott ülésén elhangzott vádakról, il­letve a magyar álláspontról kér­dezett. Szűrös Mátyás válaszában em­lékeztetett rá: kedden a magyar újságokban is megjelent tény- közlés arról, hogy a múlt hét vé­gén Bukarestben ülést tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen " részt vett és beszédett mondott Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista'Párt főtitkára, köí- társasági elnök is. — Sajnálattal értesültünk ar­ról — mutatott rá Szűrös Má­tyás, hogy ott a Magyar Népköz- társaságnak címzett vádak és rágalmak is elhangzottak. Illeté­kes szerveink elemzik, mi vál­totta ki ezt a váratlan és alap­talan támadást. Ügy gondolom, hogy erre megfelelő időben és formában reagálunk; nem hagy­hatjuk szó nélkül. Ugyanakkor nincs szükség sietségre, kapko­dásra; hazánkat mindig a kap­csolatok javításának szándéka vezette, s ebben a helyzetben is ilyen a hozzáállásunk. Fejlesztési lehetőségek és tennivalók az eddiginél nagyobb lendület­tel egyes kiemelt szovjet ágaza­tok korszerűsítésében. Vannak — lehetnek — tehát közös nevezők a két eltérő tár­sadalmi rendszerű és más-más szövetségi rendszerhez tartozó ország csúcsmegbeszélésein, ame­lyeknek a hátteréhez szorosan hozzátartozik a megkülönbözte­tett érdeklődés a szovjet átala­kulás, a nagy visszhangot kivál­tó bel- és külpolitikai döntések iránt. Baloldali elfogultsággal a moszkvai látogatását akár ha­zai, választási célokra is fölhasz­náló Thatcher miniszterelnök aligha vádolható, de nagy előd­je, Churchill sem keverte össze ideológiai ellenvetéseit a reali­tások diktálta közös érdekekkel. És minthogy ezekből ma, nukleá­ris korunkban is jócskán akad — a fegyverzetek korlátozásától a lendületesebb gazdasági együtt­működésig —, a moszkvai út si­kert ígér, az eddiginél kiegyen­súlyozottabb nemzetközi kap­csolatok felé vezethet. Martin József (Folytatás az 1. oldalról.) székhelyű központ nem tud fo­lyamatos munkát adni. Az egyez­tetésen elhangzott: a bácsalmá­si üzem kapjon önálló munka- vállalási lehetőséget, amellyel a résztvevők egyetértettek. A minisztérium vezetői ugyancsak elfogadták, hogy Szeretnie és Du- naíalva között áthelyezzék a húsz kilovoltos távvezetéket, hogy a terület meliorációjával össze­függő öntözőfejlesztés megvaló­suljon. Sós Gyula felhívta a figyel-’ met, hogy a szocialista országok­kal kialakuló vállalati integrá­ciót, közös vállalat alapítását a LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Bonni visszhang Az NSZK 'külügyminisztériu­mához közelálló bonni General- Anzeiger című nyugatnémet lap csütörtöki vezércikkében kieme­li, hogy az Egyesült Államok Géniben szokatlan gyorsasággal reagált Gorbacsov főtitkárnak a közép-hatótávolságú eszközökkel kapcsolatos javaslatára, és az is figyelmet érdemel, hogy a NA- TO-országok gyorsain egyetértés­re jutottak a Genfben beterjesz­tett, majdnem kész washingtoni szerződéstervezetre vonatkozólag. • SPORT Röplabda NB I-es férfimérkőzés az 1—6. helyért. Kecskeméti SC— BKV Előre 3:1 (10, —8, 6, 10). Kecskemét. Vezette: Horváth, Fe- renczi. minisztérium pénzügyileg is ösz­tönzi. Szakolczai Pál szükséges­nek mondotta, hogy az Ipari Mi­nisztérium folyamatosan infor­málja a megyei irányító testüle­teket a tárcához tartozó vállala­tok településekre ható lépései­ről, valamint javuljon a közép- és kisvállalatok tájékoztatása, amelyet a termelési szerkezet módosításánál hasznosíthatnak. A feladategyeztető tárgyalás után Sós Gyula és munkatársai ellátogattak a Szerszámipari Művek kecskeméti gyárába, ahol Jakab Mátyás vezérigazgató és Tóth Gyula igazgató a gyár ered­ményeiről!, valamint az idei fel­adatokról adott tájékoztatást. A* Ipari Minisztérium vezetőinek kecskeméti programja üzemlá­togatással ért véget. Cs. I. A KECSKEMÉTI TEJÜZEM felvételre keres művezetői munkakör betöl­tésére, élelmiszer-ipari gya­korlattal rendelkező közép­vagy felsőfokú végzettség­gel rendelkező szakembere­ket. Jelentkezni lehet Kecske­mét, Róbert Károly krt. 6. Marton Pál üzemigazgató­helyettesnél.

Next

/
Thumbnails
Contents