Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-06 / 55. szám

1987. március 6. • PETŐFI NÉPE • J Mit kell tudni a házadóról? W_§Éüfl-víí«§§&í■<■JlsSssSÍ■■$xáM&>&$x&xs8iäfoi£^i. * •■ ■■*? >»á«s®S§IÁ§i^í&*8 I BESZÁMOLÓ TA GG Y ÜLÉS ÉKRŐL azonos célokért A házadó több mint húsz éven át a szobák és az egyéb adókö­teles helyiségek számához iga­zodott. Ugyanazt az összeget fi­zette a kis és a nagy alapterü­letű ingatlan tulajdonosa, ha a szobák száma azonos volt. A jogszabályrendszer az adó- teherben nem tudta kifejezni a használati, és a valóságos for­galmi értékkülönbségeket. Ez indokolta továbbfejlesztését olyan irányba, hogy csak a családi szük­ségletet lényegesen meghaladó nagyságú lakások legyenek adó­kötelesek. Ugyanakkor ezek adó­ja — de csak ezeké — a korábbi­hoz képest az ár- és jövedelmi viszonyok módosulása miatt emelkedjen, mintegy vagyonadó jelleget öltsön. További alapelv volt, hogy az adó a nagyobb méretű ingatla­nok esetében sem sújthatja a sokgyermekes családokat. Továb­bá, érvényesülnie kell a több ge­neráció együttéléséhez fűződő érdekeknek, és a szabályozás — adó alóli mentesítéssel — elis­meri a lakás alapszükséglet jel­legét is egy meghatározott nagy­ságig. A házadó a vagyontárgyakat ■terhelő adónemek között az egyik legrégebbi. A megyében 182 ezer 844 állampolgárt érintett az el­múlt év végéig. A tavaly kiadott új törvényerejű rendelet a fenti alapelveket öntötte jogszabályi formába. Akiknek nem kell fizetni Az új házadójogszabály meg­jelenése óta az ingatlantulajdo­nosokat az a kérdés foglalkoz­tatja, hogy egyáltalán kell-e adóz­ni a lakás után. Elöljáróban sze­retném megnyugtatni túlnyomó többségüket, hogy semmiképpen nem esik adó alá az ingatlanuk. Ez vonatkozik a nagyságra te­kintet nélkül a komfort nélküli lakások; a családi házakban és legfeljebb kétlakásos épületben lévő 100 négyzetmétert meg nem haladó lakások; a két lakásosnál nagyobb épületekben lévő 80 négyzetmétert meg nem ha­ladó lakások tulajdonosaira. Az első csoportba tartozóknak jó tudni, hogy akkor komfort nélküli a lakás, ha nincs laká­son belüli vízvezeték, illetve nincs fürdőhelyiség és lakáson belüli W. C. Időlegesen, — az eredeti idő­tartam lejártáig — mentesek Kovácsók hároméves kislánya az anyagi világgal ismerkedvén betörte a szobaajtó üvegtábláját. A kettő közül természetesen az alkatának megfelelőbb alsót. Az üvegezett ajtó persze nem létszük­séglet — a szdláníkmiaradókokitól megszabadított keret érdekes színfoltja lehet egy modern la­kásnak, a gyerek helyi közleke­dését pedig egyenesen megköny- nyíti a keletkezett nyílás —, Ko­vácsék mégis ragaszkodtak a ka­tedráihoz. A felkeresett kisiparosoknak azonban — minit (tapasztalták — egy üveg nem üveg. Csak a so­kadik mester váliMita, ihogy 0,84 négyzetmétennyi kaitedrálüveg be­azok a lakások is, amelyekre az 1986. december 31-éig érvényes rendelkezések alapján adott az adóhatóság mentességet. Ilye­nek az új lakások és az állam­polgárok részére eladott volt ál­lami lakások. Az 1987. január 1. napját kö­vetően kiadott használatbavételi engedélyek alapján tízéves adó- mentesség jár. Az időleges men­tességet mégis megszüntetheti az a helyzet, ha a legfeljebb két­lakásos épületben (családi ház­ban) 200 négyzetmétert, a két­lakásosnál nagyobb épületben 180 négyzetmétert meghaladja a la­kás alapterülete. Az ilyen laká­sokra az új, 10 éves ideiglenes adómentesség sem adható meg. A lakás területének kiszámítása Lakáson mindig műszakilag egybefüggő helyiségcsoportot kell érteni. Mint hogy az egész házadó alapeleme a lakásterü­let, igen fontos annak ismerete is, hogy annak felmérésekor mi tartozik bele, illetve milyen he­lyiségeket hogyan kell számítás­ba venni? Mindenképpen idetartozik a szoba, a főzőhelyiség, a fürdő­szoba, a W. C., az előszobái, a köz­lekedő, az éléskamra, ha belma­gasságuk az 1,90 métert eléri. Ha olyan helyiség is van, amelynek egy része ennél alacsonyabb (pél­dául padlástérben) úgy ezt a te­rületrészt figyelmen kívül kell hagyni. A loggiát és a zárt erkélyt fél területtel kell beszámítani. Többszintes lakás esetén a belső lépcső alapterülete az alapszin­ten számít be, vagyis a kiinduló helyiség alapterületéből nem lehet kivonni. Figyelmen kívül kell hagyni a kiegészítő helyiségeket, mint pél­dául a tüzelőtárolót, a pincét. Az eddig felsorolt helyiségek (la­kásrészek) általánosan ismer­tek, könnyen különbözteti meg a tulajdonos, hogy a lakásterü­let felmérésekor hova sorolja. Kétség esetén azonban helyesebb, ha problémáját a helyi tanácsi adóhatósággal megbeszéli. Az adóköteles helyiségek szám­bavétele után következő lépés a belső terület felmérése. A fal­síkok közötti területbe beszámít a beépített szekrény is, de az ablak-, ajtóbeugrások figyelmen kívül maradnak. helyezéséért; feldaplat a negyedik­re. Kovácsék tyúkkal-kaláccsal Várták, ellátták szerszámokkal és rögzíitőanyagokkal, minekutána a mesterember öt perc elteltével kijelentette: a nagy mű kész. 400 forint lesz, tette hozzá egyked­vűen. Csak a hároméves üveg­törő arca maradt rezzenéstelen ennek hallatára, ám mit lehet tenni, a család végül is örülhet, hogy megismert egy kiváló üve­gest. Sose lehet tudni ennél a gyereknél... Az előrelátó nej a pénzt át­nyújtva elrebegte: számlát is lesz szíves, ugye? Csak a biztosító miatt. Erre következett be mes­A családtagokat is figyelembe veszik Az előzőekben már említettem, hogy az adókötelezettség a csa­ládi házaknál és a legfeljebb kétlakásos épületben csak a 100 négyzetméter feletti, kettőnél több lakásos épületben a 80 négy­zetméter feletti lakásokra vo­natkozik. Ez egyben azt jelenti, hogy a nagyobb lakások is men­tesek a fizetés alól legalább ed­dig a terjedelemig. A lakásban állandó bejelentéssel együttlakó közeli hozzátartozókat személyen­ként 25 négyzetméter adómentes terület illeti meg. Példával megvilágítva: Társas­házi (kettőnél több lakásos) 98 négyzetméteres lakásban a csa­ládtagok száma három. Az adó­köteles terület csak 16 négyzet- méter, mert legalább 80 négyzet- méter adómentes. Ha egy ugyan­ilyen lakásban a családtagok száma négy, adóköteles terület nincs, mert 100 négyzetméter megilleti a családot. Egy másik példa: Családi ház­ban, ahol kettő önálló lakás van, és egyetlen tulajdonos: az egyik lakás 110 négyzetméter, a bent­lakó családtagok száma két fő. Adóköteles 10 négyzetméter, mert a 100 négyzetméterre alap­mentesség jár. A másik lakás 140 négyzetméter, a bentlakó család­tagok száma öt. Adóköteles 15 négyzetméter, mert 125 négyzet- méter megilleti a családot. Ez utóbbi példabeli esetnél azért emeltem ki az egy tulajdo­nost, hogy arra is rávilágítsak: bár az adófizető személye azo­nos, az adókat azonban külön-kü- lön kell kiszámítani az egyes la­kások után. Az adó viselője nem minden esetben a tulajdonos. Ha ugyan­is haszonélvezettel terhelt az ingatlan, akkor az adót a ha­szonélvezőre kell kivetni. Közös tulajdonú lakás esetén a tulajdonostársakat egyetem- leges felelősség terheli az adó­ért, de az adóhatóságnál írásban vállalt kötelezettség mellett bár­mely tulajdonostárs vállalhatja az adó rendezését. (A következő részben a pontos adótételeket és a különféle ked­vezmények feltételeit ismertet­jük.) Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője terünk színeváltozása. Habogva kezdett mentegetőzni: nincs most nála ilyesmi, különben sem biz­tos, hogy helyesen számolt. Ha jobban uitán agcun dől. Zseniális fejszámolás után kivágta az új árat: 220 forint. Nem, most nem is fogad el pénzt, majd ha a do­kumentumot hozza. Becsületére legyen mondva, a pénz felvételével is ugyanany- nyit késett, mint a munka elvég­zésével: a megbeszélt időpont után körülbelül egy héttel csön­getett be váratlanul. Kedves mo­sollyal nyújtotta át a számlát, mely 179 forintról szólt. Három üze Kecskeméten, a Zománc- és Kád­gyárban az elmúlt év első felében szanálási eljárás volt, amely ter­mészetesen kihatott az üzemek munkájára is. Az öntödében je­lentkeztek a legnagyobb gondok, ahol magas volt a selejt, alacsony a termelékenység, s laza volt a munkafegyelem. Mindezt súlyos­bította, hogy a gépi kádformázó rendszert nem éppen átgondoltan, feloszlatták, sőt az üzemnek fél év alatt két vezetője is volt. — Ezekkel a gondolatokkal kezdte a beszámoló taggyűlést Bikádi Gábor, a III. pártalapszervezet titkára. A szanálási eljárás befe­jezését követően az új vállalati vezetés fokozatosan vette át az irányítást, s egyre aktívabb te­vékenységet fejtettek ki a párt- alapszervezetek, közöttük a III- as alapszervezet kommunistái. Az öntödében az első feladat az volt, hogy a termelés fokozása érdekében ismét munkába állí­tották a gépi formázósort, s a létszámgondokat a zománcgyár- tó üzem segítségével megoldot­ták. Az öntöde termelése gyorsan nőtt. s az elmúlt évet sikeresen zárták. A pártalapszervezet tit­kára nagyon kritikusan elemezte az öntöde tevékenységét, a kom­munisták munkáját, de azt is alá­húzta, hogy ebben az üzemben 1978-tól nem volt- bérfejlesztés. Mindezek ellenére, érvényt sze­reztek az alapszervezet határoza­tában megfogalmazottaknak, a módosított termelési feladatokat az üzem végrehajtotta, s a kör­nyezetvédelmi beruházás terme­léskiesést nem okozott. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendelt­ségével csaknem félszáz üzemi szervező tartja rendszeresen a kapcsolatot. Hogy miért van szük­ség rájuk? — ezt a kirendeltség vezetőjétől, Varjú Zoltántól kér­deztem : — Az évenkénti több száz bel­földi és külföldi csoportos utunk jelentős részét ők kötik le, illet­ve kifejezetten a kívánságukra szervezzük meg. Tehát igen fon­tos, hogy jó kapcsolatunk legyen az üzemekkel, vállalatokkal, szö­vetkezetekkel és iskolákkal. Cé­lunk, hogy különösen a tanul­mányi kirándulások esetében a legkedveltebb hónapon, a má­juson kívül is utazzanak a diá­kok, munkásfiatalok. Szálláshe­lyeket foglalunk, kulturális prog­ramokat szervezünk, és ha szük­ség van rá, autóbuszt is biztosí­tunk. A szervezők útján felhív­juk a figyelmet a kedvezmények­re, melyeket a résztvevők igény­be vehetnek. — Kiemelne néhány céget, is­kolát, ahol különösen jó munkát végeznek a szervezők? — Általában elégedettek va­gyunk valamennyivel. Mindent megtesznek azért, hogy az igé­nyeket felmérjék és összehangol­ják az irodánk lehetőségeivel. Igen gyakran részt vesznek szak­mai jellegű utakon, tanulmányi kirándulásokon a megyei gaszt­ronómiai társaság, a kiskőrösi telefongyár, a bajai kórház, a kis­kunhalasi vízművek, a kecskemé­ti Jókai Mór és a szanki általá­nos iskola dolgozói, illetve tanu­lói. De a kiskunhalasi és a ke­celi KISZ-ibizottság is nagyon aktívan szervez utakat, progra­mokat. — Mit terveznek a közeljövő­ben ezen a területen? — Szeretnénk még jobban ki­aknázni a testvérvárosi kapcso­latainkat, kölcsönös látogatások formájában. Jó az együttműkö­désünk a krími Szputnyik irodá­val, tervezzük, hogy minél több testvérüzem dolgozói találkozza­nak egymással, közös kirándulá­sokon, üdüléseken. Tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházá­ban ülést tartott a nő- és társa­dalompolitikai bizottság. A napirend szerint dr. Tóth Imre igazgató tájékoztatót adott a megyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet munkájáról, külö­nös tekintettel a nevelőszülői hálózat alakulására. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy míg korábban elsősorban szociális okok miatt — árvaság, anyagi helyzet — kerültek a gyerekek állami gondozásba, addig ma ezek száma elenyésző. Jelenleg a teljesen árva gyerekek aránya az összes állami gondozotthoz viszonyítva mindössze 1,3 szá­zalék. A gyerekek nagy része környezeti ok — a szülők alko­holista, deviáns magatartása — miatt szorul az állam segítségé­re. A zománcozóüzembeai végzett munka mennyisége és minősége nagymértékben függ a társüze­mek tevékenységétől. A múlt évi feladatokat — miután az egyes kemencét gáztüzelésre állították át, — hat kézi kemencével kellett megoldani. Az első félévben az alapöntvómnyel történő ellátás rapszodikus volt, emiatt a terme­lésből több mint 6700 óra esett ki. Lényeges termelésnövekedés csak a harmadik negyedévvégén, és az év utolsó három hónapjá­ban volt. Az I—IX. hónapban a*- termelés havi átlaga 8709 kád volt, míg a negyedik negyedévben a havi átlag meghaladta a 11100- at. A számokból is látszik —, s ezt hangsúlyozta a pártalapszer­vezet titkára —, hogy az üzem dolgozói szinte erejükön felül vettek részt a termelési tervek teljesítésében, s a szó szoros ér­telmében, pár órás pihenésekkel folyamatosan dolgoztak. A zománcgyártó üzem dolgozói termelési feladatuknak maradék­talanul eleget téttek, annak el­lenére, hogy több alkalommal küszködtek anyaghiánnyal. Se­gítették az öntöde termelését, az öntvénypúder előállítását az igé­nyekhez igazították, lemezzo- mánc-termelésüket pedig 0,3 százalékkal túlteljesítették. Je­lentős változás mutatkozott a munkafegyelemben. Csökkent az igazolatlan hiányzások száma, s teljesen megszüntették a munka­helyi italozást. A taggyűlési beszámoló az alap- szervezet belső helyzetével fog­lalkozva nagyon önkritikusan Néhány üzemi szervezőt is meg­kerestünk, hogy mondják el ők, .milyen utakra kérik az Express segítségét. Izsák Péter, Kecskeméti Mező­gép: — Elsősorban szakmai vá­sárokra szeretnénk utazni, Plov- diviba és Brnóba. Ezenkívül a ■nyáron a fiatalok részére egy bul­gáriai tengerparti utazást terve­zünk. Évente általában két Szput- nyik-csoportot is fogadunk, akik­kel baráti találkozókon, tapaszta­latcseréken ismerkedünk. Jakab Mária, Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola/ — Egyetemi, főiskolai táborokban, tanulmányi kirándulásokon ve­szünk részt az idén is, mint min­den évben. Ugyanakkor népsze­rűek a sítúrák és a közös szil­veszterek is. Szekeres Gyula, izsáki KISZ- bizottság: — Az izsáki fiatalok nagy része a mezőgazdaságban dolgozik és ez már nagyban be is határolja lehetőségeinket. Ta­vasszal kezdődnek a kampány- munkák, ősszel szintén sok az el­foglaltság. Talán a tél és a nyár szabadabb egy kicsit. Különösen az utóbbi időszakban igyekszünk üdülésre, pihenésre szervezni uta­kat. Sándor Ildikó, lajosmizseiKISZ- ibizottság: — A rövid és olcsó programok iránt nagyobb az ér­deklődés. Tengerparti üdülést szervezünk általában, vagy vá­roslátogatásokat. A lajosmizsei fiatalok mindig szívesen találkoz­nak a szimferopoli testvérmegye küldöttségeivel, jó néhányan el­jutottak már a távoli barátok­hoz. Nagy László, az egészségügyi ágazati KISZ-toizottság titká­ra: — Sajnos, a három műszak miatt nehéz hosszabb utakat szer­vezni. A 3600 KISZ-tag többsége ezért csak az egy-két napos ki­rándulásokat veszi igénybe, ez pedig inkább csak a belföldi prog­ramokra elegendő idő. Persze, szeretnénk, ha a jövőben néhány külföldi túrát is tudnánk szer­vezni. Temesl László Ezt követően élénk vitában ki­lencen egészítették ki hozzászó­lásaikkal, javaslataikkal az elő­adást. Sokan javasolták mozga­lom indítását az állami gondo­zott gyerekek patronálására. Hangsúlyozták, hogy — az inté­zeti elhelyezés mellett — egyre nagyobb figyelmet kellene szen­telni a nevelőszülői hálózat ki­építésére. A továbbiakban dr. Dobos László, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke emlé­kezett meg a nemzetközi nőnap­ról. Végezetül dr. Bognár Lajosné, a nő- és társadalompolitikai bi­zottság titkára Kiváló Társadal­mi Munkás kitüntetést adott át nyolc Bács-Kiskun megyei ak­tivistának a nőmozgalomban vég­zett kiemelkedő munkájáért. Tóth Margit elemezte saját és a kommunisták tevékenységét. Egy év alatt há­rom fegyelmi eljárást folytattak le, amelyek közül kettő kizárás­sal, egy pedig súlyos fegyelmi büntetéssel végződött. Ami a jö­vőt illeti: a pártalapszervezet el­sőrendű feladatának tekinti a gaz­daságpolitikai feladatok mara­déktalan végrehajtását. Ez azért js fontos, mert az alapszervezet­hez tartozó üzemekben születik meg a vállalat termelési értéké­nek 98 százaléka. Az elvárások magasak, a kommunisták felelős­sége nagy, ezért nem mindegy, hogy az alapszervezet milyen ha­tékonyan dolgozik. Élénk, de rendkívül elvtársias vita alakult ki a beszámoló fe­lett. A kommunisták nem egy­másra mutogattak, nem emleget­ték az objektív nehézségeket, s nem reméltek valami külső tá­mogatást. Nagyon is tisztában voltak, s vannak tennivalóikkal, feladataikkal, de azt is jól tud­ják, érzik, hogy sok erő van a pártalapszervezetben, a munká­sok összefogásában. Megújulást akarnak és követelnek, s megva­lósításában tevőlegesen részt is vesznek. Fegyelmet, pontos mun­kát kívánnak meg másoktól, de önmaguk elé is magas mércét ál­lítottak. A beszámolót, a felada­tokat reálisnak érezték és a párt­alapszervezet vezetőségét, a gyá­ri pártvezetőséget arra kérték, se­gítse munkájukat. A dolgozók bíz­nak abban, hogy a gyár terme­lése, munkája felfelé ível, amely­hez ők is hozzájárultak. Gémes Gábor A MÁSODIK IDEGEN NYELV TANULÁSA KÖTELEZŐ Változások a gimnáziumi fakultációs oktatásban A tanulók és az iskolák igé­nyeihez, adottságaihoz rugalma­sabban alkalmazkodó fakultációs rend lép életbe ősztől a hazai gimnáziumokban. A csaknem egy évtizede bevezetett fakul­tációs oktatás korszerűsítését szolgáló változásokról a Műve­lődési Minisztériumban elmond­ták, az új tanévtől a tanulók immár maguk dönthetnek ar­ról, hogy a kötelező alaptantervi tárgyak mellett részt akarnak-e venni az iskola által kínált fa­kultációs oktatásban. A tanulók pályaválasztásának előkészítésé­re, a diákok egyéni érdeklődésé­nek kielégítésére és képességeik fejlesztésére természetesen a tanintézetek ezentúl is minden­hol szerveznek majd elméleti, il­letve gyakorlati fakultációs fog­lalkozásokat: ám a tanár, illetve a nevelőtestület a tanulót nem kötelezheti fakultatív tárgyak választására. Nagyobb lehető­ség nyílik majd a tanulók szá­mára a fakultációs csoportok kö­zötti mozgásra is: ezentúl ugyan­is az első és második évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a harmadik osztály befejezése után is megváltoztathatják a tanult tárgyakat, illetve kimaradhatnak a csoportból. Azoknak a harma­dikos és negyedikes tanulóknak, akik nem vesznek részt ilyen ok­tatásban, az iskola a felszaba­duló órakeretben az irányított önképzés valamilyen formáját — könyvtári munkát, sportte­vékenységet vagy akár az alap- tantervi gyakorlóórákban való részvételt — ajánlhatja, illetve korrepetálást, érettségi-előké­szítést tarthat. Lényeges válto­zás ugyanakkor, hogy az új tan­évben valamennyi gimnázium­ban kötelező lesz a második ide­gen nyelv tanulása. A kötelező és fakultációs órák helyi arányát ősztől két változat közül alakíthatják ki a? isko­lák: míg az egyik változatban a fakultációs órakeret nagyobb há_nyadát a 3—4. osztályban hasz­nálhatják fel, a másik típusú óratervben ez arányosan elosz- lik a négy évfolyamon. Az együt­tes óraszám azonban a jelenlegi­hez képest nem változik, s egyetlen évfolyamon sem halad­hatja meg a heti 33 órát. Lehe­tőség nyílik arra is, hogy egy is­kolán belül mindkettőt alkal­mazhassák. A gimnázium saját fakultációs rendszeréről, tantár­gyi választékáról köteles tájé­koztatni a 8. osztályos tanulókat, illetve saját diákjait. Tanévköz­ben viszont a fakultatív tantár­gyak választéka nem változhat. Újdonság az is, hogy az iskolák együttműködésével két vagy több­gimnázium tanulóiból is szervez­hető fakultatív csoport. —bók— Kunadacson készül a győri keksz • Kunadacson a Barátság Tsz oldotta meg a községben élő nők foglalkoztatását. Több nagy­hírű gyárnak vállalnak összeszerelést, csomago­lást — például a Caolának, Budapesti Író­szergyárnak. Az edmúlt év második felében 12 tonna kekszet dobozoltak a Győri Zamat Kávé­és Kekszgyár megbízásából. Jelenleg ötféle íze­sítésű krémmel — citrom, kókusz, eper, vanília, csokoládé — töltik meg a virág alakú kekszeket és csomagolják amerikai exportra. (Kép és szö­veg: Méhes] Éva) KENDŐZETLENÜL Hogyan üvegeztessünk féláron? Szakmai utak, tanulmányi kirándulások Nőmozgalmi tanácskozás

Next

/
Thumbnails
Contents