Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

1987. Március 5. • PETŐFI KÉPE « 3 ÉPÍTTETŐ, HATÓSÁG, TERVEZŐ A házat nem dobhatjuk el... (3.) Ügy hozta a véletlen, hogy éppen a megyei tanács építési és vízügyi osztálya mellett működő építészeti szakértői bizottság ülé­se után beszélgettem Csizmás Fe­renc csoportvezetővel, a bizottság egyik tagjával. Általában heten­te véleményezik a terveket. — Most hány tervet minősítet­tek? — Harminckilencet, a szokásos­nál többet. A nálunk öttagú bi­zottság működését szabályozó rendelkezés szerint négy csoport­ba soroltuk a beküldött munká­kat. Változtatás nélkül tizenné­gyet fogadtunk el, nyolcnál mó­dosításokat javasoltunk, tizen­kettőt át kell dolgozni, ötöt kija- vithatatianul rossznak találtunk. A szakember felelőssége ' — Miért? — Kirínának az építészeti kör­nyezetből, fontos előírásokat szeg­tek meg. Az egyik — például — telekhatáron álló épületre a szom­széd udvarára nyíló ablakot kí­vánt elhelyezni. — Az átdolgozás, vagy az új terv készítésének költségeit föl­számolhatja-e a tervező? — Semmiképpen. Ö a szakem­ber, még akkor sem készíthet a településrendezési tervekkel és az építési előírásokkal feleselő terveket, ha ezt kérné a megren­delő. — Tudtommal csak a névjegy­zékbe felvettek vállalhatnak meg­bízást. — Így igaz. A jegyzék gondo­zásával a kecskeméti tanács mű­szaki osztályát bíztuk meg. A rendelkezések négy kategóriába sorolják a tervezőket. A legkép­zettebbek, a leggyakorlottabbak, az úgynevezett vezető tervezők bármit elvállalhatnak. A még ke­vesebb tapasztalaté egyetemi dip­lomások legfeljebb 6 lakásból, il­letve üdülőegységből álló épüle­tet tervezhetnek. A szakirányú fő­iskolát végzetteknél 2 lakás, illet­ve 2 üdülőegység a megbízási ha­tár, a középfokú képesítésűek ki­sebb bővítésekre, egyes tervek adott célú alkalmazására jogosul­tak. Bő választék — Van elég tervező? — Ügy vélem. Mintegy 250 fel­sőfokú és 300-nál több középfo­kú képesítésű szakember közül választhatnak az építtetők. Név­jegyzékük a szakigazgatási szer­veknél található. — Mennyit kérhetnek? — Szabadáras a tervezési díj! A foglalkoztatottabbak nyilván többet kérnek. Természetesen — mint az élet más területein — az árfolyamok itt sem tükrözik pon­tosan a szakmai felkészültséget. — Szóba sem kerültek a típus­tervek eddig. — Nincs pontos kimutatásunk felhasználásukról. Egy-két évti­zede hozzávetőlegesen minden második új ház készen kapható dokumentáció alapján készült, most valamivel kevesebb, annak ellenére, hogy soha sem kínál­tak ilyen sokféle, korszerű, az építési engedélyezésnél gyorsí­tott eljárásra jogosult, esetenként az egyes tájegységek adottságait is tükröző, olcsó tervet. Felhasz­nálásukat továbbra is szorgal­mazzuk. A tanácsoknál, a szolgál­tató irodákban megvásárolható vagy megtekinthető a választé­kot bemutató katalógus. — Közbeuetbe; mintha némely t tervező az olcsó népszerűség, ha úgy tetszik, a nagyobb jövedelem érdekében túlzottan meglovagol, ná a divatokat. Könnyen kicse­rélhetjük, eldobhatjuk az idejét­múlt öltönyt, kalapot, de egy-egy ház évszázadokig tanúsíthatja gäz'däja ízlését. — íg.áza van. A rosszul épített ház ront ja a közízlést, konzer­válja a hibákat. Az egyhangúság is! A megyeszékhelyen máris unalmassá vált a sok tetőíér-be- építéses ház. Drága az „olcsó” — Szerencsére jónak mondható az anyagellátás, így rátérhetünk a kivitelezésre. Sűrűn látni kalá­kában készülő házakat. — Csak dicsérhető a buzgalom. Kevesen tudnák megfizetni a na­gyon drága segédmunkát. Sok­ba kerülhet azonban a szakem­ber ,,megspórolása”. Tízezreket kihúzhatnak a pénztárcákból ava­tatlanok hibái. Tévedés tehát az a nézet, amely szerint az építke­zésekhez (akárcsak a focihoz, a színházhoz) mindenki ért. Öva intem az érdekelteket attól, hogy néhány ezer forintért felelőst „ve­gyenek”, aki csak a nevét adja a munkához. Jó, ha a tervező mind­végig odafigyel az építkezésre. Az új szerkezetek, anyagok, előre­gyártott elemek alkalmazása nap­rakész szakismereteket követel, nem elég „azapámisígycsinálta” tudomány. — Gondolom, az energiataka­rékosság szempontjai is érvénye­sülnek az újszerű falazóanyagok, nyílászárók, szerkezetek terve­zésénél, gyártásánál. — Jó, hogy említette, mert oly­kor zavar sokféleségük. Hasznuk­ról, használatukról, s különösen beépítési módjukról ajánlatos előzetesen tájékozódni. Ha a jó­szándékú, Szakképzetlen sógor, koma, jóbarát nem ismeri, vagy nem tartja be a helyszíni betono­zás kényes technológiáját, vagy elfektetve helyezi el a födémge­rendákat, megroppanhat a ház, veszélybe kerülhetnek lakói. — Mire hívná még föl az épít­tetők figyelmét? — Ügyeljenek munka közben a környezet tisztaságára. Vigyáz­zanak a meglévő növényzetre. Ne feledjék: a járda a gyalogjáróké és nem az építési törmeléké. Szigor, szemlélet Borbély Lajos megyei főépí­tészt kérem a tanulságok össze­gezésére, a tennivalók kiemelé­sére: — Néhány kivételtől eltekintve mindenütt van elegendő telek, a választék azonban — főként a városokban — lehetne jobb is. Különböző módokon segítik a tanácsok a terület-előkészítést. Támogatják a költségek előte­remtéséhez, a közművesítéshez szükséges különféle kezdeménye­zéseket, a társadalmi összefogást. Szorgalmazzák a rendezési ter­vek időnkénti felülvizsgálatát, nem utolsósorban beépítésre al­kalmas telkek feltárására. — Mire gondol? — A rendezési terv a telekgaz­dálkodás kerete is. Nos, a váro­sok belső, elöregedő térségeinek felújításakor szabályozott folya­mat lehet a régi funkciójukat vesztett tágas belső telkek (ud­varok) ésszerű hasznosítása, a foghíjak beépítése, a tömbbelsők értékesítése. Gondoskodni kell — mint például Kecskeméten a Horváth Döme, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Magyar utca között — a több lakással számoló átépítés lehetőségeinek megteremtéséről, az indokolatlan tilalmak felol­dásáról, korlátozásáról. — Intézkedéseik ellenére — mint erről már szó esett — ta­valy is kedvezőtlenül alakult az építési engedélytől eltérően, il­letve engedély nélkül épített há­zak aránya. — Szigorítjuk és rendszeresít­jük az építészetrendészeti ellen­őrzéseket. A befolyt bírság 5 szá­zalékát az igazgatási feladatok­ra fordítjuk. Ismételten .figyel­meztettük a tervezőket felelős­ségükre. Köteles jelenteni a jog­szabályellenes építtetői, kivitele­zői magatartást. Minden lehetsé­ges módon elő kell segíteni az ál­tala tervezett épület műszaki terv szerinti kivitelezését. Vélemé­nyem szerint azonban csak ak­kor várható lényeges javulás, amikor az építési szabályok kel­lő gyorsasággal reagálnak a tár­sadalmi, gazdasági, műszaki vál­tozásokra, amikor megerősödik a közösségek önszabályozó szere­pe, minden téren érvényesül a lakosság rendteremtő igénye. Heltal Nándor BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Kisebb létszámú alapszervezet is dolgozhat eredményesen Bár mind a harmincán mun­kából jöttek — ki építkezésről, ki az íróasztal mellől, ki pedig nyugdíjasként háztáji gazdasá­gából —, az estébe hajló idő el­lenére élénken figyelt a tagság a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz 1-es számú pártalapszervezete titkárának, Buszlai Istvánnak keddi beszámolójára. Az érdeklődést az elmúlt egy esztendei munka értékelése kel­tette föl. Olyan emberek alkot­ják ezt a közösséget, akik ugyan nem túl nagy számban, de an­nál nagyobb törekvéssel készek az MSZMP KB novemberi ha­tározatában megjelölt gazdasági megújulásra. Még egy éve sincs, hogy Bábolnával fölvéve a kap­csolatot, nekiláttak a korszerű és gazdaságos baromfitartás fel­tételeinek megteremtéséhez, az építőrészleg szépen haladt az ezzel kapcsolatos beruházás ki­vitelezésével. .Nyolc, már jó ide­je nem használt istállót — a Móczár-, az Endre-tanyán és másutt — átalakítottak ebből a célból. Befejezték a virágker­tészet felújítását, autójavító üzemcsarnokot és két szolgálati lakást építenek. Elismerte a titkár az ügyvitel­ben dolgozó kommunisták sze­repét is a termelőszövetkezet gazdálkodásában. ők gyors és pontos adatszolgáltatással se­gítették a vezetőket a helyes dön­téshozatalban. Az alapszervezet tizenhat tagja jár a Gazdaságpo­litikánk a gyakorlatban című, idő­szerű kérdésekkel foglalkozó sze­mináriumra, tízen pedig vitakör­ben beszélik meg a kül- és a bel­politika eseményeit. Az alapszervezet tagjaitól tá­vol áll az önelégültség. A veze­tőség beszámolójából sem ma­radt ki, hogy egyes párttagok nem képviselik következetesen a párt politikáját, a hibás nézete­ket ellenvetés nélkül eltűrik. Ez is egyik oka annak, hogy a gaz­daságépítés és ennek érdekében a politikai tevékenység javításá­ra hozott határozatok helyi meg­valósítása lassú. Ami a pártépí­tést illeti: az nem csupán a tit­kár vagy a vezetőség, hanem az egész párttagság dolga. Közös tennivalót ad mindannyiunknak, hogy a jövőben az alapszervezet a munkájukban helytálló, pél­damutató fiatalokkal erősödjék. A Vitában részt vevők szavai­ból világossá vált, hogy alacso­nyabb létszámú alapszervezet is dolgozhat eredményesen. Bodor László asztalos, az építőrészleg­ről szólva elmondta: sokat ta­nultak a számukra kezdetben szokatlan lstállóátalakításökon, hogy azok megfeleljenek a ba­romfitartás követelményeinek. Ez azt mutatja, hogy a hatvan­fős építőcsapatban van energia újabb feladatok elvégzésére. Agó József, 81 éves nyugdíjas tsz- elnök, Kiskunfélegyháza dísz­polgára most mindennél fonto­sabbnak nevezte a gazdasági fej­lődést. Javasolta, hogy a párt- építésben a pártcsoportok tag­jai külön-külön, személy sze­rint is vállaljanak megbízást, örömmel hasonlította össze az idei beszámoló taggyűlést a ta­valyival. Akkor még vágni lehe­tett a füstöt a teremben. Alig látta egymást a hallgatóság és az elnökség. Ma? Füstmentes, tiszta levegőben tanácskozhat­nak. Szikszai Katalin, az 1-es szá­mú KISZ-alapszervezet titkára megígérte, hogy a pártalapszer- vezettel együttműködve a szám­vitelben dolgozó fiatalok pótol­ják azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyekre az év eleji rossz időben és később, a zárszámadási előkészületek al­kalmával nem volt lehetőségük. Makra Jenőné személyzeti veze-' tő a nők gondjairól beszélt. Azt mondják nekik, hogy nem elég aktívak a közösségi munkában. „De miiért? — tette fel a kér­dést. — Azért, mert míg férjeik másod-, sőt harmadállásban kü- lönkeresetért dolgoznak, géem- káznak, addig otthon övék a háztartás és a gyermeknevelés terhe. Vitába szállt azokkal, akik a munkahelyen csupán mások hibáját róják fel, de a sajátjuk felett elsiklanak. Végül az em­beri problémák megértéséről be­szélt a közösségi munka érdeké­ben. . Szót kért az eszmecserén Bozó Lajos, a szövetkezet négy alap­szervezete vezetőségének párt- titkára, aki értékelte az 1-es szá­mú alapszervezet tavalyi tevé­kenységét, majd Máttyássy Fe­renc, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának mun­katársa elemezte a megye és benne Kiskunfélegyháza gaz­dálkodási helyzetét. A beszámolót és az idei hatá­rozati javaslatokat a taggyűlés egyöntetűen elfogadta. Kohl Antal MIT TEHET EGY TÁRSADALMI MOZGALOM? A környezetvédelem — j\sr-Ä embervédelem hallat magáról a Hazafias Népfront, ha környeze­tünk védelméről esik szó. Kü­lönböző szintű társadalmi bi­zottságai — az országostól a he­lyi testületekig — véleménye­zik a környezet állapotára ki­ható beruházásokat, s felhívják a figyelmet a természetet vagy épp az embereket fenyegető ve­szélyforrásokra. A népfront me­gyei elnöksége mellett működő környezetvédelmi társadalmi bi­zottság elnöke Bodor László. Tő­le kérdeztük: — Mi indokolja a népfront­mozgalom növekvő aktivitását a környezetvédelem ügyében? — Napjaink egyik legfonto­sabb kérdése a környezetvéde­lem. Több politikus is megfogal­mazta már: a környezetszennye­zés felér egy világháborús ve­széllyel. A népfrontmozgalom nem térhet ki ez elől a kihívás elől. Hatékony környezetvéde­lem csak a társadalom tagjainak aktív és széles körű részvételé­vel lehetséges. Épp ezért a szer­vezett társadalmi mozgalmaknak, mint amilyen a népfront is, kulcs­szerepe van, sőt e szerepkör fel­értékelődésére számíthatunk. • „... egyre szélesedő fronton kell harcolnunk a szemetelők- kel”. (Tóth Sándor felvétele a kiskunfélegyházi határban ké­szült.) A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG MŰLTJA ÉS JELENE Tények és tanulságok Szükség van-e a Magyarorszá­gon élő német nemzetiség öntu­datának erősítésére? Hagyomá­nyaik, nyelvi és kulturális érté­keik fenntartását szorgalmazni? Igen. Részint azért, mert a tör­ténelem talán éppen a német nemzetiségűeknek szánta a leg- hányatottabb sorsot. Másrészt azért, mert a magyarság sem nélkülözheti az együttműködést, csak közös akarattal, összefogás­sal léphetünk tovább, gazdagít­hatjuk az országot. Érdekeink is közösek tehát. Sokak számára bizonyára ért­hetetlen, miért kell újra és újra megerősíteni a párt nemzetiség- politikai elveit. Tanújelét adni annak, hogy elutasítunk min­dennemű .nacionalizmust és elő­ítéletet. Hogy a tolerancia, a köl­csönös megértés és megbecsülés hívei vagyunk. Ám, aki ismeri a magyarországi németség tör­ténetét, laiz tudja: a többségi ma­gyarságnak is segítenie kell a német nemzetiségűek öntudatá­nak erősítését, az alkalmasint mélyen még megbúvó görcsök, feszültségek oldását. Még most, 1987-ben sem tu­dunk eleget például a németek­nek a magyar állam megalapí­tásában játszott szerepéről, a XVIII. századi betelepítésekről, vagy hogy hallatták-e hangju­kat a magyarországi munkás- mozgalom küzdelmeiben. A ma­gyarságot éppúgy segítené, mint a németséget, ha jobban ismer­nénk a Horthy-korszak erőszakos elmagyarosítási törekvéseit, a Volksbund létrejöttének körül­ményeit és a németség ellenállá­si mozgalmát, a ki-,<a be- és az áttelepítések valóságát. Az öt­venes éveket át nem élők szá­mára különösen izgalmas a kér­dés: miért nem valósult meg ma­radéktalanul a lenini nemzetisé­gi politika az idő tájt? Szólni kell ugyanakkor a gyö­keres változásról, amely a ma­gyarországi németség kibonta­kozását segíti a politikai, a kul­turális, a gazdasági és a társa­dalmi életben. Arról, hogy a nemzetiségi politika megvalósí­tásának milyen eredményei és gondjai vannak. Milyen szerepet játszik a magyarországi német­ség ma a közéletben, a társadal­mi, a gazdasági célok, az álla­mok közötti együttműködés, a helsinki szellem megvalósításá­ban, a béke megőrzésében. Kiemelkedő jelentőségű tehát az a konferencia, amelyet már­cius 5-én és 6-án rendez a Ha­zafias Népfront, a Magyar Tör­ténelmi Társulat karöltve a Ma­gyarországi Németek Demokra­• Műsort ad a törökbálinti fúvószehekar. tikus Szövetségével. És ame­lyen neves magyarországi és kül­földi történészek, kutatók kí­vánnak átfogó, objektív képet rajzolni a magyarországi néme­tek múltjáról, történetéről. Pon­tosabban az elmúlt 300' eszten­dőről, a magyarság és a német­ség együttélésének hol gyümöl­csöző, hol válságos időszakáról: tanulságot szolgáltatva a mai és a holnapi nemzedékeknek. Nem keveset vállalt a kétna­pos konferencia. De aligha vitat­ható: csak a tisztán látott dol­gokat érthetjük igazán. A nyílt, az őszinte beszéd segíti egymás jobb megismerését, egymás ér­tékeinek magunkévá tételét, az egykoron ejtett mély sebek tel­jes gyógyulását, az elkövetkező esztendők, évtizedek békés, gyü­mölcsöző együttműködését. Horváth Teréz Megértő, elfogadó közegben ha­tékonyabban érvényesül az in­tézményes állami fellépés is. — Milyennek látja Bács-Kli- kun megye környezetvédelmi helyzetét? — Ügy gondolom, valahol a középmezőnyben vagyunk. Nem tartozunk a legrosszabb helyze-, tű megyék közé, mivel az ipari szennyezés viszonylag csekély. A legkedvezőtlenebb képet a le­vegő szennyezettsége mutatja. — Ml ennek az oka? — A jelenlegi helyzet szoro­san összefügg a talajvédelem­mel. A gondok eredete évszá­zadokra nyúlik vissza, amikor a természetes növénytakarót kiir­tották és kialakultak a homok­verések. A múlt században _ a szőlőkultúra és az akáctelepíté­sek jelentették a védekezést. A felszabadulás után a nagyüze­mek a táblásítással ismét ron­tottak a helyzeten. Több kon­cepció váltotta egymást, de^ ami tény: a levegő porszennyeződése településeinken évek óta meg­haladja a megengedett levegő­minőségi normát. — Tehet valamit a népfront­mozgalom a helyzet Javításáért? — Többek között ezért szer­vezzük olyan nagy gonddal a fá­sítást. Arra törekszünk, hogy az akciók során minél több gyü- mölcsfát is elültessenek, különö­sen a falvakban. Igen fontos emellett a termőföldek kultúrál- lapotban tartása. Ez viszont el­sősorban gazdasági feladat. Mi, népfrontosok annyit tehetünk, hogy ha valahol rendellenességet, gondatlanságból fakadó lég- szennyezést fedezünk fel, kia­bálunk. — A környezeti ártalmak kö­zül mire figyelnek oda leginkább? — Kiemelt fontosságúnak te­kintjük a potenciális vízszennye­zők' felderítését. Működik egy környezetvédelmi jelzőszolgálat, melyben sok népfrontaktivista dolgozik. A felszíni vizeket te­kintve nem állunk rosszul, sür­gető viszont a felszín alatti ivó- vízkészlet elszennyeződésének megelőzése. Sajnos, a háztartá­si szennyvíz jelentős része csa­tornázás híján a talajt terheli és jelentős mértékű tisztítatlán vagy gyenge hatásfokkal tisztí­tott ipari szennyvíz kibocsátá­sával kell számolni. — Sok szó esik manapság a veszélyes hulladékokról. Miben látja a megnyugtató megoldást? — Sajino®, a megyében igen sok veszélyes hulladék keletkezik. Főként növényvédőszer-marad- ványok és másra nem használ­ható göngyölegek. A megsemmi­sítés vagy hosszú távú tárolás feltételrendszere még országos szinten sem alakult ki. Ügy gon­dolom, egy átmeneti tárolóhely létesítése elől a megyében sem lehet kitérni. Érthető módon a lakosság idegenkedik az ilyesmi elfogadásától. A környéken lakók meggyőzésében a népfrontnak is szerepet kell vállalni. A hul­ladék szervezett őrzése ugyanis sokkal kisebb veszélyt jelent, mint a jelenlegi helyzet, amikor a mezőgazdasági üzemek próbál­ják külön-külön tárolni ezeket az átlagosnál gondosabb kezelést Igénylő anyagokat. — A közelmúltban adott hírt a sajtó az országos településkör­nyezeti szakbizottság megalaku­lásáról. Mit tesz a megyei tár­sadalmi bizottság a falvakért, vá­rosokért? — Kiemelném a településtisz­tasági, üzemi tisztasági akciókat. Ezeket többnyire másokkal együttműködve szervezzük. Ál­landó és úgy tűnik, egyre széle­sedő fronton kell harcolnunk a szemetelőkkel, legyenek azok magánosok vagy közületek. Biz­tató viszont, hogy a falugyűlé­seken rendszeresen visszatérő téma volt a szemétszállítás ügye, a szemetelők megfékezése, álta­lában a községek rendje, tiszta­sága. Sajátos feladatot jelent a gyommentesítés. Az utcát, a par­kokat rendszeresen gondozni kell, ugyanúgy, mint a facseme­téket. Még mindig túl sok kisfa pusztul el azok közül, melyeket egy-egy akció során eltelepíte­nek. ■ Erre mindannyiunknak jobban oda kell figyelni. Megyei és helyi akcióink közül a leg­több a településekre irányul. Ide összpontosítjuk az energiánkat, hiszen a környezetvédelem egy­ben embervédelem... Lovas Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents