Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

1987. Március 5. • PETŐFI KÉPE « 3

ÉPÍTTETŐ, HATÓSÁG, TERVEZŐ

A házat nem dobhatjuk el...

(3.) Ügy hozta a véletlen, hogy éppen a megyei tanács építési és vízügyi osztálya mellett működő építészeti szakértői bizottság ülése után beszélgettem Csizmás Ferenc csoportvezetővel, a bizottság egyik tagjával. Általában hetente véleményezik a terveket.

— Most hány tervet minősítettek?

— Harminckilencet, a szokásosnál többet. A nálunk öttagú bizottság működését szabályozó rendelkezés szerint négy csoportba soroltuk a beküldött munkákat. Változtatás nélkül tizennégyet fogadtunk el, nyolcnál módosításokat javasoltunk, tizenkettőt át kell dolgozni, ötöt kija- vithatatianul rossznak találtunk.

A szakember felelőssége

' — Miért?

— Kirínának az építészeti környezetből, fontos előírásokat szegtek meg. Az egyik — például — telekhatáron álló épületre a szomszéd udvarára nyíló ablakot kívánt elhelyezni.

— Az átdolgozás, vagy az új terv készítésének költségeit fölszámolhatja-e a tervező?

— Semmiképpen. Ö a szakember, még akkor sem készíthet a településrendezési tervekkel és az építési előírásokkal feleselő terveket, ha ezt kérné a megrendelő.

— Tudtommal csak a névjegyzékbe felvettek vállalhatnak megbízást.

— Így igaz. A jegyzék gondozásával a kecskeméti tanács műszaki osztályát bíztuk meg. A rendelkezések négy kategóriába sorolják a tervezőket. A legképzettebbek, a leggyakorlottabbak, az úgynevezett vezető tervezők bármit elvállalhatnak. A még kevesebb tapasztalaté egyetemi diplomások legfeljebb 6 lakásból, illetve üdülőegységből álló épületet tervezhetnek. A szakirányú főiskolát végzetteknél 2 lakás, illetve 2 üdülőegység a megbízási határ, a középfokú képesítésűek kisebb bővítésekre, egyes tervek adott célú alkalmazására jogosultak.

Bő választék

— Van elég tervező?

— Ügy vélem. Mintegy 250 felsőfokú és 300-nál több középfokú képesítésű szakember közül választhatnak az építtetők. Névjegyzékük a szakigazgatási szerveknél található.

— Mennyit kérhetnek?

— Szabadáras a tervezési díj! A foglalkoztatottabbak nyilván többet kérnek. Természetesen — mint az élet más területein — az árfolyamok itt sem tükrözik pontosan a szakmai felkészültséget.

— Szóba sem kerültek a típustervek eddig.

— Nincs pontos kimutatásunk felhasználásukról. Egy-két évtizede hozzávetőlegesen minden második új ház készen kapható dokumentáció alapján készült, most valamivel kevesebb, annak ellenére, hogy soha sem kínáltak ilyen sokféle, korszerű, az építési engedélyezésnél gyorsított eljárásra jogosult, esetenként az egyes tájegységek adottságait is tükröző, olcsó tervet. Felhasználásukat továbbra is szorgalmazzuk. A tanácsoknál, a szolgáltató irodákban megvásárolható vagy megtekinthető a választékot bemutató katalógus.

— Közbeuetbe; mintha némely t tervező az olcsó népszerűség, ha úgy tetszik, a nagyobb jövedelem érdekében túlzottan meglovagol, ná a divatokat. Könnyen kicserélhetjük, eldobhatjuk az idejétmúlt öltönyt, kalapot, de egy-egy ház évszázadokig tanúsíthatja gäz'däja ízlését.

— íg.áza van. A rosszul épített ház ront ja a közízlést, konzerválja a hibákat. Az egyhangúság is! A megyeszékhelyen máris unalmassá vált a sok tetőíér-be- építéses ház.

Drága az „olcsó”

— Szerencsére jónak mondható az anyagellátás, így rátérhetünk a kivitelezésre. Sűrűn látni kalákában készülő házakat.

— Csak dicsérhető a buzgalom.

Kevesen tudnák megfizetni a nagyon drága segédmunkát. Sokba kerülhet azonban a szakember ,,megspórolása”. Tízezreket

kihúzhatnak a pénztárcákból avatatlanok hibái. Tévedés tehát az a nézet, amely szerint az építkezésekhez (akárcsak a focihoz, a színházhoz) mindenki ért. Öva intem az érdekelteket attól, hogy néhány ezer forintért felelőst „vegyenek”, aki csak a nevét adja a munkához. Jó, ha a tervező mindvégig odafigyel az építkezésre. Az

új szerkezetek, anyagok, előregyártott elemek alkalmazása naprakész szakismereteket követel, nem elég „azapámisígycsinálta” tudomány.

— Gondolom, az energiatakarékosság szempontjai is érvényesülnek az újszerű falazóanyagok, nyílászárók, szerkezetek tervezésénél, gyártásánál.

— Jó, hogy említette, mert olykor zavar sokféleségük. Hasznukról, használatukról, s különösen beépítési módjukról ajánlatos előzetesen tájékozódni. Ha a jószándékú, Szakképzetlen sógor, koma, jóbarát nem ismeri, vagy nem tartja be a helyszíni betonozás kényes technológiáját, vagy elfektetve helyezi el a födémgerendákat, megroppanhat a ház, veszélybe kerülhetnek lakói.

— Mire hívná még föl az építtetők figyelmét?

— Ügyeljenek munka közben a környezet tisztaságára. Vigyázzanak a meglévő növényzetre. Ne feledjék: a járda a gyalogjáróké és nem az építési törmeléké.

Szigor, szemlélet

Borbély Lajos megyei főépítészt kérem a tanulságok összegezésére, a tennivalók kiemelésére:

— Néhány kivételtől eltekintve mindenütt van elegendő telek, a választék azonban — főként a városokban — lehetne jobb is. Különböző módokon segítik a tanácsok a terület-előkészítést. Támogatják a költségek előteremtéséhez, a közművesítéshez szükséges különféle kezdeményezéseket, a társadalmi összefogást. Szorgalmazzák a rendezési tervek időnkénti felülvizsgálatát, nem utolsósorban beépítésre alkalmas telkek feltárására.

— Mire gondol?

— A rendezési terv a telekgazdálkodás kerete is. Nos, a városok belső, elöregedő térségeinek felújításakor szabályozott folyamat lehet a régi funkciójukat vesztett tágas belső telkek (udvarok) ésszerű hasznosítása, a foghíjak beépítése, a tömbbelsők értékesítése. Gondoskodni kell — mint például Kecskeméten a Horváth Döme, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Magyar utca között — a több lakással számoló átépítés lehetőségeinek megteremtéséről, az indokolatlan tilalmak feloldásáról, korlátozásáról.

— Intézkedéseik ellenére — mint erről már szó esett — tavaly is kedvezőtlenül alakult az építési engedélytől eltérően, illetve engedély nélkül épített házak aránya.

— Szigorítjuk és rendszeresítjük az építészetrendészeti ellenőrzéseket. A befolyt bírság 5 százalékát az igazgatási feladatokra fordítjuk. Ismételten .figyelmeztettük a tervezőket felelősségükre. Köteles jelenteni a jogszabályellenes építtetői, kivitelezői magatartást. Minden lehetséges módon elő kell segíteni az általa tervezett épület műszaki terv szerinti kivitelezését. Véleményem szerint azonban csak akkor várható lényeges javulás, amikor az építési szabályok kellő gyorsasággal reagálnak a társadalmi, gazdasági, műszaki változásokra, amikor megerősödik a közösségek önszabályozó szerepe, minden téren érvényesül a lakosság rendteremtő igénye.

Heltal Nándor

BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK

Kisebb létszámú alapszervezet is

dolgozhat eredményesen

Bár mind a harmincán munkából jöttek — ki építkezésről, ki az íróasztal mellől, ki pedig nyugdíjasként háztáji gazdaságából —, az estébe hajló idő ellenére élénken figyelt a tagság a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz

1-es számú pártalapszervezete titkárának, Buszlai Istvánnak keddi beszámolójára.

Az érdeklődést az elmúlt egy esztendei munka értékelése keltette föl. Olyan emberek alkotják ezt a közösséget, akik ugyan nem túl nagy számban, de annál nagyobb törekvéssel készek az MSZMP KB novemberi határozatában megjelölt gazdasági megújulásra. Még egy éve sincs, hogy Bábolnával fölvéve a kapcsolatot, nekiláttak a korszerű és gazdaságos baromfitartás feltételeinek megteremtéséhez, az építőrészleg szépen haladt az ezzel kapcsolatos beruházás kivitelezésével. .Nyolc, már jó ideje nem használt istállót — a Móczár-, az Endre-tanyán és másutt — átalakítottak ebből a célból. Befejezték a virágkertészet felújítását, autójavító üzemcsarnokot és két szolgálati lakást építenek.

Elismerte a titkár az ügyvitelben dolgozó kommunisták szerepét is a termelőszövetkezet gazdálkodásában. ők gyors és pontos adatszolgáltatással segítették a vezetőket a helyes döntéshozatalban. Az alapszervezet tizenhat tagja jár a Gazdaságpolitikánk a gyakorlatban című, időszerű kérdésekkel foglalkozó szemináriumra, tízen pedig vitakörben beszélik meg a kül- és a belpolitika eseményeit.

Az alapszervezet tagjaitól távol áll az önelégültség. A vezetőség beszámolójából sem maradt ki, hogy egyes párttagok nem képviselik következetesen a párt politikáját, a hibás nézeteket ellenvetés nélkül eltűrik. Ez is egyik oka annak, hogy a gazdaságépítés és ennek érdekében a politikai tevékenység javítására hozott határozatok helyi megvalósítása lassú. Ami a pártépítést illeti: az nem csupán a titkár vagy a vezetőség, hanem az egész párttagság dolga. Közös tennivalót ad mindannyiunknak, hogy a jövőben az alapszervezet a munkájukban helytálló, példamutató fiatalokkal erősödjék.

A Vitában részt vevők szavaiból világossá vált, hogy alacsonyabb létszámú alapszervezet is dolgozhat eredményesen. Bodor László asztalos, az építőrészlegről szólva elmondta: sokat tanultak a számukra kezdetben szokatlan lstállóátalakításökon, hogy azok megfeleljenek a baromfitartás követelményeinek. Ez azt mutatja, hogy a hatvanfős építőcsapatban van energia újabb feladatok elvégzésére. Agó József, 81 éves nyugdíjas tsz- elnök, Kiskunfélegyháza díszpolgára most mindennél fontosabbnak nevezte a gazdasági fejlődést. Javasolta, hogy a párt- építésben a pártcsoportok tagjai külön-külön, személy szerint is vállaljanak megbízást, örömmel hasonlította össze az idei beszámoló taggyűlést a tavalyival. Akkor még vágni lehetett a füstöt a teremben. Alig látta egymást a hallgatóság és az elnökség. Ma? Füstmentes, tiszta levegőben tanácskozhatnak.

Szikszai Katalin, az 1-es számú KISZ-alapszervezet titkára megígérte, hogy a pártalapszer- vezettel együttműködve a számvitelben dolgozó fiatalok pótolják azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyekre az év eleji rossz időben és később, a zárszámadási előkészületek alkalmával nem volt lehetőségük. Makra Jenőné személyzeti veze-' tő a nők gondjairól beszélt. Azt mondják nekik, hogy nem elég aktívak a közösségi munkában. „De miiért? — tette fel a kérdést. — Azért, mert míg férjeik másod-, sőt harmadállásban kü- lönkeresetért dolgoznak, géem- káznak, addig otthon övék a háztartás és a gyermeknevelés terhe. Vitába szállt azokkal, akik a munkahelyen csupán mások hibáját róják fel, de a sajátjuk felett elsiklanak. Végül az emberi problémák megértéséről beszélt a közösségi munka érdekében. .

Szót kért az eszmecserén Bozó Lajos, a szövetkezet négy alapszervezete vezetőségének párt- titkára, aki értékelte az 1-es számú alapszervezet tavalyi tevékenységét, majd Máttyássy Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa elemezte a megye és benne Kiskunfélegyháza gazdálkodási helyzetét.

A beszámolót és az idei határozati javaslatokat a taggyűlés egyöntetűen elfogadta.

Kohl Antal

MIT TEHET EGY TÁRSADALMI MOZGALOM?

A környezetvédelem — j\sr-Ä embervédelem

hallat magáról a Hazafias Népfront, ha környezetünk védelméről esik szó. Különböző szintű társadalmi bizottságai — az országostól a helyi testületekig — véleményezik a környezet állapotára kiható beruházásokat, s felhívják a figyelmet a természetet vagy épp az embereket fenyegető veszélyforrásokra. A népfront megyei elnöksége mellett működő környezetvédelmi társadalmi bizottság elnöke Bodor László. Tőle kérdeztük:

— Mi indokolja a népfrontmozgalom növekvő aktivitását a környezetvédelem ügyében?

— Napjaink egyik legfontosabb kérdése a környezetvédelem. Több politikus is megfogalmazta már: a környezetszennyezés felér egy világháborús veszéllyel. A népfrontmozgalom nem térhet ki ez elől a kihívás elől. Hatékony környezetvédelem csak a társadalom tagjainak aktív és széles körű részvételével lehetséges. Épp ezért a szervezett társadalmi mozgalmaknak, mint amilyen a népfront is, kulcsszerepe van, sőt e szerepkör felértékelődésére számíthatunk.

• „... egyre szélesedő fronton kell harcolnunk a szemetelők- kel”. (Tóth Sándor felvétele a kiskunfélegyházi határban készült.)

A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG MŰLTJA ÉS JELENE

Tények és tanulságok

Szükség van-e a Magyarországon élő német nemzetiség öntudatának erősítésére? Hagyományaik, nyelvi és kulturális értékeik fenntartását szorgalmazni? Igen. Részint azért, mert a történelem talán éppen a német nemzetiségűeknek szánta a leg- hányatottabb sorsot. Másrészt azért, mert a magyarság sem nélkülözheti az együttműködést, csak közös akarattal, összefogással léphetünk tovább, gazdagíthatjuk az országot. Érdekeink is közösek tehát.

Sokak számára bizonyára érthetetlen, miért kell újra és újra megerősíteni a párt nemzetiség- politikai elveit. Tanújelét adni annak, hogy elutasítunk mindennemű .nacionalizmust és előítéletet. Hogy a tolerancia, a kölcsönös megértés és megbecsülés hívei vagyunk. Ám, aki ismeri a magyarországi németség történetét, laiz tudja: a többségi magyarságnak is segítenie kell a német nemzetiségűek öntudatának erősítését, az alkalmasint mélyen még megbúvó görcsök, feszültségek oldását.

Még most, 1987-ben sem tudunk eleget például a németeknek a magyar állam megalapításában játszott szerepéről, a XVIII. századi betelepítésekről, vagy hogy hallatták-e hangjukat a magyarországi munkás- mozgalom küzdelmeiben. A magyarságot éppúgy segítené, mint a németséget, ha jobban ismernénk a Horthy-korszak erőszakos elmagyarosítási törekvéseit, a Volksbund létrejöttének körülményeit és a németség ellenállási mozgalmát, a ki-,<a be- és az áttelepítések valóságát. Az ötvenes éveket át nem élők számára különösen izgalmas a kérdés: miért nem valósult meg maradéktalanul a lenini nemzetiségi politika az idő tájt?

Szólni kell ugyanakkor a gyökeres változásról, amely a magyarországi németség kibontakozását segíti a politikai, a kulturális, a gazdasági és a társadalmi életben. Arról, hogy a nemzetiségi politika megvalósításának milyen eredményei és gondjai vannak. Milyen szerepet játszik a magyarországi németség ma a közéletben, a társadalmi, a gazdasági célok, az államok közötti együttműködés, a helsinki szellem megvalósításában, a béke megőrzésében.

Kiemelkedő jelentőségű tehát az a konferencia, amelyet március 5-én és 6-án rendez a Hazafias Népfront, a Magyar Történelmi Társulat karöltve a Magyarországi Németek Demokra• Műsort ad a törökbálinti fúvószehekar.

tikus Szövetségével. És amelyen neves magyarországi és külföldi történészek, kutatók kívánnak átfogó, objektív képet rajzolni a magyarországi németek múltjáról, történetéről. Pontosabban az elmúlt 300' esztendőről, a magyarság és a németség együttélésének hol gyümölcsöző, hol válságos időszakáról: tanulságot szolgáltatva a mai és a holnapi nemzedékeknek.

Nem keveset vállalt a kétnapos konferencia. De aligha vitatható: csak a tisztán látott dolgokat érthetjük igazán. A nyílt, az őszinte beszéd segíti egymás jobb megismerését, egymás értékeinek magunkévá tételét, az egykoron ejtett mély sebek teljes gyógyulását, az elkövetkező esztendők, évtizedek békés, gyümölcsöző együttműködését.

Horváth Teréz

Megértő, elfogadó közegben hatékonyabban érvényesül az intézményes állami fellépés is.

— Milyennek látja Bács-Kli- kun megye környezetvédelmi helyzetét?

— Ügy gondolom, valahol a középmezőnyben vagyunk. Nem tartozunk a legrosszabb helyze-, tű megyék közé, mivel az ipari szennyezés viszonylag csekély. A legkedvezőtlenebb képet a levegő szennyezettsége mutatja.

— Ml ennek az oka?

— A jelenlegi helyzet szorosan összefügg a talajvédelemmel. A gondok eredete évszázadokra nyúlik vissza, amikor a természetes növénytakarót kiirtották és kialakultak a homokverések. A múlt században _ a szőlőkultúra és az akáctelepítések jelentették a védekezést. A felszabadulás után a nagyüzemek a táblásítással ismét rontottak a helyzeten. Több koncepció váltotta egymást, de^ ami tény: a levegő porszennyeződése településeinken évek óta meghaladja a megengedett levegőminőségi normát.

— Tehet valamit a népfrontmozgalom a helyzet Javításáért?

— Többek között ezért szervezzük olyan nagy gonddal a fásítást. Arra törekszünk, hogy az akciók során minél több gyü- mölcsfát is elültessenek, különösen a falvakban. Igen fontos emellett a termőföldek kultúrál- lapotban tartása. Ez viszont elsősorban gazdasági feladat. Mi, népfrontosok annyit tehetünk, hogy ha valahol rendellenességet, gondatlanságból fakadó lég- szennyezést fedezünk fel, kiabálunk.

— A környezeti ártalmak közül mire figyelnek oda leginkább?

— Kiemelt fontosságúnak tekintjük a potenciális vízszennyezők' felderítését. Működik egy környezetvédelmi jelzőszolgálat, melyben sok népfrontaktivista dolgozik. A felszíni vizeket tekintve nem állunk rosszul, sürgető viszont a felszín alatti ivó- vízkészlet elszennyeződésének megelőzése. Sajnos, a háztartási szennyvíz jelentős része csatornázás híján a talajt terheli és jelentős mértékű tisztítatlán

vagy gyenge hatásfokkal tisztított ipari szennyvíz kibocsátásával kell számolni.

— Sok szó esik manapság a veszélyes hulladékokról. Miben látja a megnyugtató megoldást?

— Sajino®, a megyében igen sok veszélyes hulladék keletkezik. Főként növényvédőszer-marad- ványok és másra nem használható göngyölegek. A megsemmisítés vagy hosszú távú tárolás feltételrendszere még országos szinten sem alakult ki. Ügy gondolom, egy átmeneti tárolóhely létesítése elől a megyében sem lehet kitérni. Érthető módon a lakosság idegenkedik az ilyesmi elfogadásától. A környéken lakók meggyőzésében a népfrontnak is szerepet kell vállalni. A hulladék szervezett őrzése ugyanis sokkal kisebb veszélyt jelent, mint a jelenlegi helyzet, amikor a mezőgazdasági üzemek próbálják külön-külön tárolni ezeket az átlagosnál gondosabb kezelést Igénylő anyagokat.

— A közelmúltban adott hírt a sajtó az országos településkörnyezeti szakbizottság megalakulásáról. Mit tesz a megyei társadalmi bizottság a falvakért, városokért?

— Kiemelném a településtisztasági, üzemi tisztasági akciókat. Ezeket többnyire másokkal együttműködve szervezzük. Állandó és úgy tűnik, egyre szélesedő fronton kell harcolnunk a szemetelőkkel, legyenek azok magánosok vagy közületek. Biztató viszont, hogy a falugyűléseken rendszeresen visszatérő téma volt a szemétszállítás ügye, a szemetelők megfékezése, általában a községek rendje, tisztasága. Sajátos feladatot jelent a gyommentesítés. Az utcát, a parkokat rendszeresen gondozni kell, ugyanúgy, mint a facsemetéket. Még mindig túl sok kisfa pusztul el azok közül, melyeket egy-egy akció során eltelepítenek. ■ Erre mindannyiunknak jobban oda kell figyelni. Megyei és helyi akcióink közül a legtöbb a településekre irányul. Ide összpontosítjuk az energiánkat, hiszen a környezetvédelem egyben embervédelem...

Lovas Dániel