Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-04 / 53. szám

1987. március 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Az otthonteremtőt is védik az előírások — Már csak azért is, mert fájdalmas és költséges egy- egy jó állagú épület városren­dezési indítékú lebontatása. — Igen, mert aki jól építkezik, hozzájárul a fejlődéshez, alakít­ja környezetét. Éppen ezért a tanácsok egyik fő feladata az otthonteremtők támogatása, gond­jaik csökkentése. Mit mond a törvény? — Vagyis a tanácsi embe­rek volnának a legboldogab- bak, ha nem kellene építési szabálysértések miatt bünte­téseket kiszabni. — Üjra és újra kérjük az elő­írások betartását. Az építésügyi törvény lehetővé teszi — eseten­ként előírja — az engedély nél­küli házak lebontatását, átalakí­tását, a bírságolást. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az engedély nélkül vagy attól el­térően épített házak tulajdonosai kizárhatják magukat egy esetle­ges várq^g^ndezési szanálásnál a kártalanításból. — Haladjunk sorjában. Mi­vel kezdje a jószándékú, ám tájékozatlan építeni szándé­kozó honfitársunk? — Mindenekelőtt az országos és helyi rendelkezések megis­merésével. Az építésüggyel fog­lalkozó szakigazgatási szervtől kérhetnek, kaphatnak felvilágo­sítást. Ajánlatos az építésügyi szabályzat és a tartós használat­bavételről intézkedő rendelke­zés főbb megállapításainak az ismerete. Mindkettő a Magyar Közlöny tavalyi évfolyamában, a hatodik, illetve ötvenötödik szá­mában olvasható. — Népszerűbb kiadványok? — Az Építésügyi és Tájékoz­tatási Központ évi tájékoztatóit ajánlom mindenekelőtt. Friss információkat tartalmaz. Hasz­nos a Magánépítők kiskönyvtá­ra. Talán már előbb is szólnom kellett volna a lakásszolgálati irodákról. Az országban az Ép­szisz nyitott ilyet először, Kecs­keméten. Mit kérdezzen a vásárló? — Mit tegyen ezután a kel­lően megokosodott állampol­gár? — Próbáljon építési szándé­kainak megfelelő telket találni. Megint csak a tanácsi szakigaz­gatási szervet ajánlom, mint fon­tos tájékozódási lehetőséget. Elő­fordulhat, hogy az Országos Ta­karékpénztárhoz irányítják. Fel­tétlenül. meg kell tudni, hogy mi, mikor és hogyan építtethető az adott helyen. Különösen ak­kor, ha magánszemély az eladó. Kínos esetek adódhatnak. — Kínosak? — Abban a reményben vett meg valaki dülédező házat, hogy lebontatja és a helyén építkezik. Csak azt hallgatta el az eladó, hogy közintézménynek fenntar­tott helyen áll a ház. Háromszin­tesek számára kijelölt helyen hiába vágyik valaki családi ház­ra. Előfordulhat, hogy a telek kisebb a városrendezési terv­ben meghatározott minimumnál. Ezért vásárlás előtt kérjen elvi építési engedélyt, így elkerülhe­tők az esetleges bonyodalmak. — Tegyük fel: minden rend­ben. Van telek, van pénz, mi a következő lépés. — A tervező megbízása. Itt sokan szeretnének néhány ezer forintot megtakarítani. Nem érdemes. A tervezői díj nem éri el az összköltség egy százalékát. Olyan embert kell választani, akinek eddigi munkái szavatol­ják a terv színvonalát. Kik és mit tervezhetnek; ez­zel kezdjük a sorozat folytatá­sát. Heltai Nándor CIGÁNYSÁG — ÉLETMÓD - KULTÚRA Brigád a tisztáson A kuliéri erdő mélyén, metsző hidegben fakitermelő brigád dolgozik. Nincs megállás, bár a fagyban nehezebb, veszélyesebb is a munka. Cigány brigád szorgoskodik a tisztá­son. így ismerik, így nevezik a közösséget és ők, mlint megtudtam, büszkén vállalják az 'elnevezést. Lekicsinylő lenne, ha azt írnám: munkájukra nincs panasz, mert — mint meg­tudtam — kifejezetten dicséret illeti a közös­séget. A szünetben elcsendesülnek a Stihl fűré­szek. Műanyag poharakból kortyoljuk a teát; beszélgetünk. Megtudom: a brigád vezetője tagja a Magyarországi Cigány Kulturális Egyesületnek. Lakóhelyén cigányklubot vezet, és a hagyományok ápolását szorgalmazza. Lá­tom, nem tetszik neki, hogy ámuldozok ... Nem kivétel ő — mondja —, vannak sokan barátai, kollégái, rokonai, akik tisztes mun­kával, tanulással harcolnak az előítéletek el­len. Nehéz lenne megállapítani — gondoltam már hazafelé —, hogy hány, e brigád veze­tőjéhez hasonló, lelkiismeretes cigányember van hazánkban. A felmérések nem válaszol­nak mindenre. Néhány újabb adat azonban az ő véleményét igazolja. Kiderül például a statisztikákból: míg ne­gyedszázada a cigányok hetven százaléka élt telepeken, ma már nem éri el a tíz százalé­kot sem azoknak az aránya, akik ilyen elma­radott körülmények közt laknak. Hasonlóan kedvezően alakult a felnőtt cigányok munka- vállalása is. Szintén e felmérésből vett adat: ma a munkaképes korú cigány férfiak 85—90 százaléka, a nők 45—50 százaléka állandó munkavállaló. A cigányság társadalmi helyzete ezekkel az arányváltásokkal alapvetően minőségileg vál­tozott meg. Megmutatkozik ez anyagi hely­zetükön is. (A bevezetőben említett fakiter­melő brigád tagjai közül, a tizenkettőből négynek van emeletes háza, hétnek gépko­csija.) A továbbiakban legfőbb feladat a még meg­lévő elmaradások pótlása, xa hátrányos hely­zetű cigánycsaládok segítése. Fontos szerep­hez jut a cigánygyerekek iskoláztatása. El kel­lene érni, hogy a cigány fiatalok nagyobb számban juthassanak középiskolákba, egye­temekre. Többségük ne rekedjen meg a se­gédmunkás szinten ... Ha az iskolába járást, a szervezett oktatás­ban való részvételt szélesebbkörűvé tehet­nénk. minden bizonnyal kevesebb lenne a bűnöző, a csavargó cigány, s több lenne köz­tük a példánkban említett felelős családapa, egy-egy munkahely megbecsült — vezető be­osztású — dolgozója. Mindennek előfeltétele az ismeretek elsa­játítása, az általános és a szakmai művelt­ség megszerzése és folyamatos fejlesztése. Hátráltatja a kedvező változásokat, hogy ma még aránylag kevés cigánygyerek jár óvo­dába. A tanköteles korú cigányok beiskolá­zása viszont már megközelíti a száz száza­lékot. Sajnos ma még csupán a felvettek fele kap csak végbizonyítványt. Továbbtanulási arányuk így messze elmarad a nem cigányo­kétól. A cigánylakosság művelődésében fontos sze­repe van a közművelődési intézményeknek. Megyénkben tizenöt művelődési cigányközös­séget tartanak számon. Munkájuk sajnos nem egyenletes színvonalú, a folyamatos tevékeny­ség gyakran megszakad. Cigányklubok .ala­kultak Lajosmizsén, Jánoshalmán, Szabad- szálláson, Kunszentmiklóson, Kiskunhala­son, Kiskunmajsán, Szalkszentmártonban. Egyes helyeken — például Kunszentmikló- son, Kiskunhalason — a munkáltatók támo­gatják e kulturális közösségek munkáját. Sók körnek van öntevékeny művészeti csoportja is, ahol a cigánykultúra sajátos hagyomá­nyainak ápolására nyílik mód. Fontos, hogy műsoraikkal a lakóhelyi rendezvényeken is fölléphessenek, az értékek megismertetése sokban segítheti az előítéletek visszaszorítá­sát. Sajnos, igen kevés ma még a cigány ol­vasótábor. A TIT-nek is jobban kellene se­gíteni a cigányklubok .ellátását. A könyvtá­rak jelentős része még nem rendelte meg a „Cigány Újság” (Románo Nyevipe) című la­pot. Cigánynyelvű könyv kevés van. Tudjuk: a közművelődésben és az oktatás­ban a cigánysággal kapcsolatos munkának ma még megvannak az árnyoldalai is. A te­vékenységhez, a kísérletekhez, próbálkozá­sokhoz azonban jó szövetséges a Magyaror­szági Cigányok Kulturális Szövetsége és a „Cigány Újság” című hetilap szerző- és szer­kesztőgárdája. Ezek a szervezetek a cigány értelmiség és a minden ez ügyben tenni kész cigány és nem cigány bevonásával segítik a megindult kedvező folyamatok kiteljesedé­sét. A cigányság gondjainak megoldásához első, s legfontosabb lépés, a népcsoport életlehető- ségeirek és kulturális fejlődésének megvál­toztatása. Ez pedig közös érdeke ma minden­kinek Magyarországon ... Farkas P. József DUNAVECSE—RÁCKEVE—KUNSZENTMIKLÓS Vízügyi dolgozók vetélkedője Annak már hagyománya van, hogy a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei és az Al- sódunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság kunszentmiklósi szakaszmér­nökségének szocialista brigádjai minden évben összemérik tudá­sukat egy komplex vetélkedőn. A politikai, szakmai, kulturális, sport és biztonságtechnikai felkészült­ségben, versenyzői ügyességben rivalizálókhoz két éve harmadik­ként a Dunavecsei Vízgazdálko­dási Társulat kollektívája is csat­lakozott. Azóta a vetélkedőt az egyik évben Ráckevén, a másik­ban Dunavecsén, a következőben pedig — amint a múlt héten tör­tént — Kunszentmiklóson rende­zik meg. Az általános művelődési köz­pont színháztermében 24 asztal­nál foglaltak helyet a két-két ta­gú csapatok (csak fizikai dolgo­zók vetélkedhettek): Dunavecsé- ről két brigád, Ráckevéról 14 gár­da érkezett, a házigazda szakasz- mérnökséget 8 csapat képviselte. A tesztek nem voltak könnyűek, ezért kevés telitalálat született. A politikai totóban tippeltek a leg­eredményesebben a csapatok, a legtöbb fejtörést viszont a mű­szaki, szakmai kérdések okoz­ták. A vetélkedő ügyességi ver­sennyel zárult: tv-játék tette próbára a játékosok koncentráló­képességét, reflexeit. Az elérhető 85 pontból a leg­többet (69-et) a kunszentmikló- sl Sallai szocialista brigád csa­pata gyűjtötte össze, a második helyen (67 ponttal) a dunavecsei Ady Endre brigád végzett, a har­madik pedig a helybeli Kilián szocialista brigád lett (65 pontot értek el). A politikai vetélkedőt külön is értékelték, a legeredmé­nyesebben a kunszentmiklósi Bánki Donét, a ráckevei Május 1. és a Dunavölgyi I. brigádok tagjai szerepeltek. S. B. A párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak Felvételünk látszólag az euklédeszi geometria cáfolata, jól láthatóan ősz- szefutnak az úttest párhuzamos vo­nalai. Hogy mi hozza össze őket? A szemét. Az E5-ÖS út két oldalán ugyanis eldobott zacskók, különféle Ipari és magántevékenységre utaló hulladékok törik meg az árokpart egyhangúságát. Ennek az lehpt az oka, hogy itt a közlekedéssel együtt — mondhatnám a közlekedéssel pár­huzamosan — Intenzív szemetelés is zajlik. Nem hiszem, hogy törvénysze­rű lenne a matematikai és egyéb tör­vények ilyen semmibevétele. (Stra- azer András felvétele.) CIKKÜNK NYOMÁN A hír nem igaz, de vannak újabb tanulságai Kecskemét néhány gyárá­ban, intézményében létszám- leépítések voltak a közelmúlt­ban —, sok szakmunkás nem tudott újból elhelyezkedni. Ez a lényege annak a hírnek, aminek nyomába eredve La­katosok munka nélkül? cím­mel megírtuk tapasztalatain­kat. A cikk, amiből kiderül, hogy a hír nem igaz, február 27-én jelent meg, s még az­nap reagáltak rá a néven ne­vezett cégek közül ketten. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóhelyettese azt kérte, tisztázzuk a róluk szó­ló információt, miszerint eb­ben az esztendőben legtöbb munkatársától, 78-tól a Ma­gyar Nemzeti Bank kíván (át­szervezés miatt) megválni. Nos, a banktól kapott levélben ez áll: „Mint közismert, a bank- rendszert 1987. január 1-jétől korszerűsítették. így Kecske­méten a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságából kivált és megalakult 78 fővel az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Volt kollégáink tehát nem kerültek elbocsá­tásra, nem munkanélküliek, hanem az újonnan alakult bank munkatársai lettek.” Mindez a megyei tanács munkaügyi osztályának bir­tokában levő kimutatásban létszámcsökkenésként jelenik meg. E dokumentum szolgált cikkünk alapjául, és ha ebből dolgozik az újságíró, úgy vé­li, ugyanaz, mintha a vállalat illetékesét kérdezné. Érzékenyen érintette a kon­zervgyár dolgozóit cikkünk­nek azon állítása, miszerint az üzemben egy kisebb mér­tékű lakatoslétszám-leépítést terveznek. A munkaügyi osz­tály felelős dolgozója élénken tiltakozott. Ez nem igaz — mondta —, gyárunkban a je­lenlegi lakatoslétszámra szük­ség van, szükség lesz. 'Örülünk, hogy így alakult. Mert a közelmúltban volt olyan időszak, amikor más­ként festett a helyzet: maga­sabb fórumot tájékoztatott erről a konzervgyár képvise­lője. Nem a felelős beosztású munkaügyis, aki a cikkünk nyomán telefonált... A hír cáfolata is szolgált tanulsággal, a cikkre való reagálás pedig újabb követ­keztetésre ad okot: félünk. Többes számban mondom, mert ez általában igaz. A fé­lelemnek persze lehet pozitív hatása: esetleg megtanulunk jól dolgozni. De baj az, hogy félnek a „másik oldalon” is: akiknek meg kellene tenni az első és az utána1 következő lépéseket azon az úton, ami e népszerűtlen megoldáson, a létszámleépítésen keresztül vezet. Olyannyira félnek, hogy most még a látszatát is igye­keznek elkerülni... Pedig előbb-utóbb el kell kezdeni, mert — ugye, abban egyetértünk? — a pazarlás mindannyiunk zsebére megy! Almás! Márta Megnyílik a Skála Csarnok Ismét megnyílik — március 27-én — a Klauzál téri vásárcsar­nok, immár Skála Csarnok né­ven, s a korábbiak+ól eltérően nem piac, hanem a főváros har­madik legnagyobb élelmiszer­áruháza lesz — jelentették be a Skála-Coop tegnapi sajtótájékoz­tatóján. A kétezer négyzetméter alap- területű csarnok több mint egy- harmada elárusítóhely lesz, s el­sősorban élelmiszereket forgal­maznak majd. A kenyér-, tej-., húsfélék, hidegkonyhai készít­mények, mirelitáruk választé­ka hasonlóan bőséges lesz, mint a Skála Metróban. Gondoltak ar­ra is, hogy a kispénzű vevők fo­lyamatosan hozzájuthassanak az olcsóbb készítményekhez. Az áru­ház húsvét előtt nyit, s mármost ígérik: a tojás olcsóbb lesz itt, mint másutt a városban. KECSKEMÉTI PECSENYE SZABVÁNYON kívüli CSIRKECOMB KEDVEZMÉNYES ÁRON 55,— Ft/kg. KAPHATÓ A KECSKEMÉTI BAROMFI» FELDOLGOZÓ VÁLLALAT SZAKBOLT­JAIBAN. VALAMINT AZ ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI ÉLELMISZERBOLTOK­BAN! Kérjük, vásárolja ön is! ÉPÍTTETŐ, HATÓSÁG,TERVEZŐ (2.) BORBÉLY LAJOS MEGYEI FŐÉPÍTÉSZ: — 1986-ban, mintegy 150 sza­bálytalan építkezést derítettek fel az illetékes hatóságok. Ré­gibb szabálytalanságokra is buk­kantak szakembereink a Szeli- di-tó övezetében. A megyében tavaly kétmillió forint építési bírságot szabtak ki. (Túlságos szigorral aligha vádolhatok az illetékesek ... H. N.) — Ezek szerint hatástalanok a tudnivalókról írt cikkek, •felhívások, előadások? — Szó sincs róla. Egyrészt az alaposabb ellenőrzés „rontja” a statisztikát, másrészt egyre töb­ben próbálják saját maguk meg­oldani lakásgondjaikat. így lesz ez az elkövetkezendő években is. Ezért az eddiginél is többet szeretnénk tenni az érdekeltek tájékoztatásáért, erre kérjük a társszerveket, a falu- és város­képekért felelősséget érző intéz­ményeket, szervezeteket. Mit ajánl a csoportvezető? — Miként csoportosítaná az ■ érvényes előrásokat — kér­deztem Csizmás Ferenc cso­portvezetőtől a megyei taná­cson. — Azzal kezdem, hogy a sza­bályok egyformán védik az egyé­nek és a közösségek érdekeit. S nemcsak a maiakat. Azt szeret­nénk, ha 50, 100 év múlva is lak­nák gyermekeink, unokáink a most épült lakásokat, ha kelle­mes környezetben élnének. Gon­dolnunk kell az átalakuló, új igényeket keltő életimódválto- zásokra, településeink gyarapo­dására. A területrendezési ter­vek kölcsönös — hatósági és egyéni — betartása elsőrendű közérdek.

Next

/
Thumbnails
Contents