Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-04 / 53. szám
1987. március 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Az otthonteremtőt is védik az előírások — Már csak azért is, mert fájdalmas és költséges egy- egy jó állagú épület városrendezési indítékú lebontatása. — Igen, mert aki jól építkezik, hozzájárul a fejlődéshez, alakítja környezetét. Éppen ezért a tanácsok egyik fő feladata az otthonteremtők támogatása, gondjaik csökkentése. Mit mond a törvény? — Vagyis a tanácsi emberek volnának a legboldogab- bak, ha nem kellene építési szabálysértések miatt büntetéseket kiszabni. — Üjra és újra kérjük az előírások betartását. Az építésügyi törvény lehetővé teszi — esetenként előírja — az engedély nélküli házak lebontatását, átalakítását, a bírságolást. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az engedély nélkül vagy attól eltérően épített házak tulajdonosai kizárhatják magukat egy esetleges várq^g^ndezési szanálásnál a kártalanításból. — Haladjunk sorjában. Mivel kezdje a jószándékú, ám tájékozatlan építeni szándékozó honfitársunk? — Mindenekelőtt az országos és helyi rendelkezések megismerésével. Az építésüggyel foglalkozó szakigazgatási szervtől kérhetnek, kaphatnak felvilágosítást. Ajánlatos az építésügyi szabályzat és a tartós használatbavételről intézkedő rendelkezés főbb megállapításainak az ismerete. Mindkettő a Magyar Közlöny tavalyi évfolyamában, a hatodik, illetve ötvenötödik számában olvasható. — Népszerűbb kiadványok? — Az Építésügyi és Tájékoztatási Központ évi tájékoztatóit ajánlom mindenekelőtt. Friss információkat tartalmaz. Hasznos a Magánépítők kiskönyvtára. Talán már előbb is szólnom kellett volna a lakásszolgálati irodákról. Az országban az Épszisz nyitott ilyet először, Kecskeméten. Mit kérdezzen a vásárló? — Mit tegyen ezután a kellően megokosodott állampolgár? — Próbáljon építési szándékainak megfelelő telket találni. Megint csak a tanácsi szakigazgatási szervet ajánlom, mint fontos tájékozódási lehetőséget. Előfordulhat, hogy az Országos Takarékpénztárhoz irányítják. Feltétlenül. meg kell tudni, hogy mi, mikor és hogyan építtethető az adott helyen. Különösen akkor, ha magánszemély az eladó. Kínos esetek adódhatnak. — Kínosak? — Abban a reményben vett meg valaki dülédező házat, hogy lebontatja és a helyén építkezik. Csak azt hallgatta el az eladó, hogy közintézménynek fenntartott helyen áll a ház. Háromszintesek számára kijelölt helyen hiába vágyik valaki családi házra. Előfordulhat, hogy a telek kisebb a városrendezési tervben meghatározott minimumnál. Ezért vásárlás előtt kérjen elvi építési engedélyt, így elkerülhetők az esetleges bonyodalmak. — Tegyük fel: minden rendben. Van telek, van pénz, mi a következő lépés. — A tervező megbízása. Itt sokan szeretnének néhány ezer forintot megtakarítani. Nem érdemes. A tervezői díj nem éri el az összköltség egy százalékát. Olyan embert kell választani, akinek eddigi munkái szavatolják a terv színvonalát. Kik és mit tervezhetnek; ezzel kezdjük a sorozat folytatását. Heltai Nándor CIGÁNYSÁG — ÉLETMÓD - KULTÚRA Brigád a tisztáson A kuliéri erdő mélyén, metsző hidegben fakitermelő brigád dolgozik. Nincs megállás, bár a fagyban nehezebb, veszélyesebb is a munka. Cigány brigád szorgoskodik a tisztáson. így ismerik, így nevezik a közösséget és ők, mlint megtudtam, büszkén vállalják az 'elnevezést. Lekicsinylő lenne, ha azt írnám: munkájukra nincs panasz, mert — mint megtudtam — kifejezetten dicséret illeti a közösséget. A szünetben elcsendesülnek a Stihl fűrészek. Műanyag poharakból kortyoljuk a teát; beszélgetünk. Megtudom: a brigád vezetője tagja a Magyarországi Cigány Kulturális Egyesületnek. Lakóhelyén cigányklubot vezet, és a hagyományok ápolását szorgalmazza. Látom, nem tetszik neki, hogy ámuldozok ... Nem kivétel ő — mondja —, vannak sokan barátai, kollégái, rokonai, akik tisztes munkával, tanulással harcolnak az előítéletek ellen. Nehéz lenne megállapítani — gondoltam már hazafelé —, hogy hány, e brigád vezetőjéhez hasonló, lelkiismeretes cigányember van hazánkban. A felmérések nem válaszolnak mindenre. Néhány újabb adat azonban az ő véleményét igazolja. Kiderül például a statisztikákból: míg negyedszázada a cigányok hetven százaléka élt telepeken, ma már nem éri el a tíz százalékot sem azoknak az aránya, akik ilyen elmaradott körülmények közt laknak. Hasonlóan kedvezően alakult a felnőtt cigányok munka- vállalása is. Szintén e felmérésből vett adat: ma a munkaképes korú cigány férfiak 85—90 százaléka, a nők 45—50 százaléka állandó munkavállaló. A cigányság társadalmi helyzete ezekkel az arányváltásokkal alapvetően minőségileg változott meg. Megmutatkozik ez anyagi helyzetükön is. (A bevezetőben említett fakitermelő brigád tagjai közül, a tizenkettőből négynek van emeletes háza, hétnek gépkocsija.) A továbbiakban legfőbb feladat a még meglévő elmaradások pótlása, xa hátrányos helyzetű cigánycsaládok segítése. Fontos szerephez jut a cigánygyerekek iskoláztatása. El kellene érni, hogy a cigány fiatalok nagyobb számban juthassanak középiskolákba, egyetemekre. Többségük ne rekedjen meg a segédmunkás szinten ... Ha az iskolába járást, a szervezett oktatásban való részvételt szélesebbkörűvé tehetnénk. minden bizonnyal kevesebb lenne a bűnöző, a csavargó cigány, s több lenne köztük a példánkban említett felelős családapa, egy-egy munkahely megbecsült — vezető beosztású — dolgozója. Mindennek előfeltétele az ismeretek elsajátítása, az általános és a szakmai műveltség megszerzése és folyamatos fejlesztése. Hátráltatja a kedvező változásokat, hogy ma még aránylag kevés cigánygyerek jár óvodába. A tanköteles korú cigányok beiskolázása viszont már megközelíti a száz százalékot. Sajnos ma még csupán a felvettek fele kap csak végbizonyítványt. Továbbtanulási arányuk így messze elmarad a nem cigányokétól. A cigánylakosság művelődésében fontos szerepe van a közművelődési intézményeknek. Megyénkben tizenöt művelődési cigányközösséget tartanak számon. Munkájuk sajnos nem egyenletes színvonalú, a folyamatos tevékenység gyakran megszakad. Cigányklubok .alakultak Lajosmizsén, Jánoshalmán, Szabad- szálláson, Kunszentmiklóson, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Szalkszentmártonban. Egyes helyeken — például Kunszentmikló- son, Kiskunhalason — a munkáltatók támogatják e kulturális közösségek munkáját. Sók körnek van öntevékeny művészeti csoportja is, ahol a cigánykultúra sajátos hagyományainak ápolására nyílik mód. Fontos, hogy műsoraikkal a lakóhelyi rendezvényeken is fölléphessenek, az értékek megismertetése sokban segítheti az előítéletek visszaszorítását. Sajnos, igen kevés ma még a cigány olvasótábor. A TIT-nek is jobban kellene segíteni a cigányklubok .ellátását. A könyvtárak jelentős része még nem rendelte meg a „Cigány Újság” (Románo Nyevipe) című lapot. Cigánynyelvű könyv kevés van. Tudjuk: a közművelődésben és az oktatásban a cigánysággal kapcsolatos munkának ma még megvannak az árnyoldalai is. A tevékenységhez, a kísérletekhez, próbálkozásokhoz azonban jó szövetséges a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége és a „Cigány Újság” című hetilap szerző- és szerkesztőgárdája. Ezek a szervezetek a cigány értelmiség és a minden ez ügyben tenni kész cigány és nem cigány bevonásával segítik a megindult kedvező folyamatok kiteljesedését. A cigányság gondjainak megoldásához első, s legfontosabb lépés, a népcsoport életlehető- ségeirek és kulturális fejlődésének megváltoztatása. Ez pedig közös érdeke ma mindenkinek Magyarországon ... Farkas P. József DUNAVECSE—RÁCKEVE—KUNSZENTMIKLÓS Vízügyi dolgozók vetélkedője Annak már hagyománya van, hogy a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei és az Al- sódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kunszentmiklósi szakaszmérnökségének szocialista brigádjai minden évben összemérik tudásukat egy komplex vetélkedőn. A politikai, szakmai, kulturális, sport és biztonságtechnikai felkészültségben, versenyzői ügyességben rivalizálókhoz két éve harmadikként a Dunavecsei Vízgazdálkodási Társulat kollektívája is csatlakozott. Azóta a vetélkedőt az egyik évben Ráckevén, a másikban Dunavecsén, a következőben pedig — amint a múlt héten történt — Kunszentmiklóson rendezik meg. Az általános művelődési központ színháztermében 24 asztalnál foglaltak helyet a két-két tagú csapatok (csak fizikai dolgozók vetélkedhettek): Dunavecsé- ről két brigád, Ráckevéról 14 gárda érkezett, a házigazda szakasz- mérnökséget 8 csapat képviselte. A tesztek nem voltak könnyűek, ezért kevés telitalálat született. A politikai totóban tippeltek a legeredményesebben a csapatok, a legtöbb fejtörést viszont a műszaki, szakmai kérdések okozták. A vetélkedő ügyességi versennyel zárult: tv-játék tette próbára a játékosok koncentrálóképességét, reflexeit. Az elérhető 85 pontból a legtöbbet (69-et) a kunszentmikló- sl Sallai szocialista brigád csapata gyűjtötte össze, a második helyen (67 ponttal) a dunavecsei Ady Endre brigád végzett, a harmadik pedig a helybeli Kilián szocialista brigád lett (65 pontot értek el). A politikai vetélkedőt külön is értékelték, a legeredményesebben a kunszentmiklósi Bánki Donét, a ráckevei Május 1. és a Dunavölgyi I. brigádok tagjai szerepeltek. S. B. A párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak Felvételünk látszólag az euklédeszi geometria cáfolata, jól láthatóan ősz- szefutnak az úttest párhuzamos vonalai. Hogy mi hozza össze őket? A szemét. Az E5-ÖS út két oldalán ugyanis eldobott zacskók, különféle Ipari és magántevékenységre utaló hulladékok törik meg az árokpart egyhangúságát. Ennek az lehpt az oka, hogy itt a közlekedéssel együtt — mondhatnám a közlekedéssel párhuzamosan — Intenzív szemetelés is zajlik. Nem hiszem, hogy törvényszerű lenne a matematikai és egyéb törvények ilyen semmibevétele. (Stra- azer András felvétele.) CIKKÜNK NYOMÁN A hír nem igaz, de vannak újabb tanulságai Kecskemét néhány gyárában, intézményében létszám- leépítések voltak a közelmúltban —, sok szakmunkás nem tudott újból elhelyezkedni. Ez a lényege annak a hírnek, aminek nyomába eredve Lakatosok munka nélkül? címmel megírtuk tapasztalatainkat. A cikk, amiből kiderül, hogy a hír nem igaz, február 27-én jelent meg, s még aznap reagáltak rá a néven nevezett cégek közül ketten. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóhelyettese azt kérte, tisztázzuk a róluk szóló információt, miszerint ebben az esztendőben legtöbb munkatársától, 78-tól a Magyar Nemzeti Bank kíván (átszervezés miatt) megválni. Nos, a banktól kapott levélben ez áll: „Mint közismert, a bank- rendszert 1987. január 1-jétől korszerűsítették. így Kecskeméten a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságából kivált és megalakult 78 fővel az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Volt kollégáink tehát nem kerültek elbocsátásra, nem munkanélküliek, hanem az újonnan alakult bank munkatársai lettek.” Mindez a megyei tanács munkaügyi osztályának birtokában levő kimutatásban létszámcsökkenésként jelenik meg. E dokumentum szolgált cikkünk alapjául, és ha ebből dolgozik az újságíró, úgy véli, ugyanaz, mintha a vállalat illetékesét kérdezné. Érzékenyen érintette a konzervgyár dolgozóit cikkünknek azon állítása, miszerint az üzemben egy kisebb mértékű lakatoslétszám-leépítést terveznek. A munkaügyi osztály felelős dolgozója élénken tiltakozott. Ez nem igaz — mondta —, gyárunkban a jelenlegi lakatoslétszámra szükség van, szükség lesz. 'Örülünk, hogy így alakult. Mert a közelmúltban volt olyan időszak, amikor másként festett a helyzet: magasabb fórumot tájékoztatott erről a konzervgyár képviselője. Nem a felelős beosztású munkaügyis, aki a cikkünk nyomán telefonált... A hír cáfolata is szolgált tanulsággal, a cikkre való reagálás pedig újabb következtetésre ad okot: félünk. Többes számban mondom, mert ez általában igaz. A félelemnek persze lehet pozitív hatása: esetleg megtanulunk jól dolgozni. De baj az, hogy félnek a „másik oldalon” is: akiknek meg kellene tenni az első és az utána1 következő lépéseket azon az úton, ami e népszerűtlen megoldáson, a létszámleépítésen keresztül vezet. Olyannyira félnek, hogy most még a látszatát is igyekeznek elkerülni... Pedig előbb-utóbb el kell kezdeni, mert — ugye, abban egyetértünk? — a pazarlás mindannyiunk zsebére megy! Almás! Márta Megnyílik a Skála Csarnok Ismét megnyílik — március 27-én — a Klauzál téri vásárcsarnok, immár Skála Csarnok néven, s a korábbiak+ól eltérően nem piac, hanem a főváros harmadik legnagyobb élelmiszeráruháza lesz — jelentették be a Skála-Coop tegnapi sajtótájékoztatóján. A kétezer négyzetméter alap- területű csarnok több mint egy- harmada elárusítóhely lesz, s elsősorban élelmiszereket forgalmaznak majd. A kenyér-, tej-., húsfélék, hidegkonyhai készítmények, mirelitáruk választéka hasonlóan bőséges lesz, mint a Skála Metróban. Gondoltak arra is, hogy a kispénzű vevők folyamatosan hozzájuthassanak az olcsóbb készítményekhez. Az áruház húsvét előtt nyit, s mármost ígérik: a tojás olcsóbb lesz itt, mint másutt a városban. KECSKEMÉTI PECSENYE SZABVÁNYON kívüli CSIRKECOMB KEDVEZMÉNYES ÁRON 55,— Ft/kg. KAPHATÓ A KECSKEMÉTI BAROMFI» FELDOLGOZÓ VÁLLALAT SZAKBOLTJAIBAN. VALAMINT AZ ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI ÉLELMISZERBOLTOKBAN! Kérjük, vásárolja ön is! ÉPÍTTETŐ, HATÓSÁG,TERVEZŐ (2.) BORBÉLY LAJOS MEGYEI FŐÉPÍTÉSZ: — 1986-ban, mintegy 150 szabálytalan építkezést derítettek fel az illetékes hatóságok. Régibb szabálytalanságokra is bukkantak szakembereink a Szeli- di-tó övezetében. A megyében tavaly kétmillió forint építési bírságot szabtak ki. (Túlságos szigorral aligha vádolhatok az illetékesek ... H. N.) — Ezek szerint hatástalanok a tudnivalókról írt cikkek, •felhívások, előadások? — Szó sincs róla. Egyrészt az alaposabb ellenőrzés „rontja” a statisztikát, másrészt egyre többen próbálják saját maguk megoldani lakásgondjaikat. így lesz ez az elkövetkezendő években is. Ezért az eddiginél is többet szeretnénk tenni az érdekeltek tájékoztatásáért, erre kérjük a társszerveket, a falu- és városképekért felelősséget érző intézményeket, szervezeteket. Mit ajánl a csoportvezető? — Miként csoportosítaná az ■ érvényes előrásokat — kérdeztem Csizmás Ferenc csoportvezetőtől a megyei tanácson. — Azzal kezdem, hogy a szabályok egyformán védik az egyének és a közösségek érdekeit. S nemcsak a maiakat. Azt szeretnénk, ha 50, 100 év múlva is laknák gyermekeink, unokáink a most épült lakásokat, ha kellemes környezetben élnének. Gondolnunk kell az átalakuló, új igényeket keltő életimódválto- zásokra, településeink gyarapodására. A területrendezési tervek kölcsönös — hatósági és egyéni — betartása elsőrendű közérdek.
