Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-04 / 53. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 4. BÉCS Magyar felszólalás a nemzetiségi kérdésről Az európai biztonság’ és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó találkozó tegnapi teljes ülésén Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője be- ' jelentette, hogy Magyarország társszerzőként csatlakozni kíván két, Jugoszlávia által beterjesz­tett javaslathoz. Ezek szorgal- , mázzák a nemzetiségi kisebbsé­gek jogainak és jogos érdekei­nek védelmére a helsinki folya­mat dokumentumaiban és más idevágó nemzetközi rendelke­zésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, s a különböző álla­mokban élő azonos etnikai cso­portok tagjainak kapcsolattar­tási, anyanyelvükön való infor­málódási jogát. Hazánk ugyancsak társszer­zőként csatlakozik a Kanada és más országok által benyújtott azon javaslathoz is, amely fel­hívja a részt vevő államokat a nemzetiségekhez tartozó sze­mélyek jogainak védelmére, a nemzetiségi kultúrák sajátos ar­culatának megóvására, többek között a nyelv és az irodalom megőrzésének, gazdagításának, valamint a továbbadás lehető­ségének biztosítása útján, A demokrácia fejlődését min­den országban egészséges, éssze­rű és nagylelkű nemzetiségi po­litika folyamatos megvalósítá­sának kell kísérnie, amely kizár mind a többség, mind a kisebb­ség részéről mindenfajta nacio­nalizmust, sovinizmust. A nem­zetiségi kisebbségek kérdését egyszer s mindenkorra megol­dottnak nyilvánítani olyan el­képzelés, amelynek semmi köze a valósághoz. Természetesen ez a rendezés annak az országnak az illetékes­ségi körébe tartozik, amelynek területén e nemzetiségek élnek. Azonban nem szabad azt hinni, hogy a nemzetközi közösség és főleg azok az államok, ahol a lakosság kapcsolatokat tart fenn egyes határokon túli kisebbsé­gekkel, közömbösséggel, viseltet­nek az iránt, ahogyan az ezzel kapcsolatos problémákat a má­sik országban kezelik. A ma­gyar álláspont kifejezésre jut­tatja, hogy szűnjön meg minden­fajta megkülönböztetés, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeket sújthatja, s hozzá­járul a nemzetiségek kulturális identitásának fenntartásához és fejlesztéséhez. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy a kisebbségek nemzetiségi eg­zisztenciájának találkozási pon­tot kell jelentenie, az együttmű­ködés hídját kell alkotnia a kü­lönböző országok között — mon­dotta Erdős André. Reális lehetőség a megállapodásra (Folytatás az 1. oldalról.) nem számolna fel minden olyan rakétát, ami elérheti Nyugat-Eu- rópát. A hadügyminiszter jövő héten találkozik angol, majd nyu­gatnémet kollégájával is, és re­méli, hogy az amerikaiak ta­nácskoznak a szövetségesekkel, mielőtt érdemben válaszolná­nak Genfben. BRÜSSZEL Ha a NATO elfogadja a szovjet javaslatot az eurorakéták öt év alatti teljes visszavonására, még rosszabb helyzetbe kerül, mint 1979-ben volt, amikor az euro­rakéták telepítésére vonatkozó kettős határozata meghozatalára kényszerült — jelentette ki Ber­nard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancs­noka. Rogers tábornok Brüsszelben a nemzetközi kapcsolatok belga királyi intézetében tartott elő­adásában kifejtette: az eurora­kéták visszavonásáról való meg­állapodással párhuzamosan a NATO-nak megegyezést kell el­érnie a Szovjetunióval a vegyi és a hagyományos fegyverzetre vonatkozóan is. Ezt a NATO sok­szor hangoztatott „indoklásával” támasztotta alá: a Szovjetunió az utóbbiakban olyan fölénnyel rendelkezik, hogy ezekkel — ha nem kell tartania a NATO nuk­leáris csapásától — fenyegethe­ti és megfélemlítheti Nyugat- Európát. PEKING Kína vezető politikusa, Teng Hsziao-ping tegnap megerősítet­te, hogy Kínának a szocialista úton kell járnia, s hogy az or­szág modernizálása nem valósít­ható meg politikai stabilitás nél­kül. Teng Hsziao-ping ezeket a kijelentéseket azon az egyórás megbeszélésen tette, amelyet a hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó George Shultz ameri­kai külügyminiszterrel tartott. Shültz külügyminiszter megkö­RÖMA Olaszország elégedetten fo­gadja a legújabb szovjet lesze­relési javaslatot, azt „bátorító jelnek” tekinti a leszerelési tár­gyalások további alakulása szem­pontjából. Ez derül ki az olasz külügyminisztériumi állásfogla­lásból és Giulio Andreotti kül­ügyminiszter nyilatkozatából, amelyet olasz sajtóforrások tet­tek közzé. Olasz külügyminisztériumi for­rások szerint a szovjet javasla­tok reményt keltőek a leszerelé­si tárgyalások építő jellegű és eredményes folytatása szempont­jából. BONN A tekintélyes Süddeutsche Zei­tung és a konzervatív foie Welt idézi Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter rádiónyilatko­zatát, amelyben a bonni diplo­mácia vezetője elképzelhetőnek tartotta, hogy Gorbacsov reális javaslata alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok még eb­ben az évben megállapodást köt­het a közép-hatótávolságú esz­közök nullamegoldásáról. A mi­niszter egyben jelezte: az NSZK igyekezni fogja teljes mérték­ben érvényesíteni befolyását an­nak érdekében, hogy ez a lesze­relési lehetőség ne maradjon ki­aknázatlanul. GENF—BRÜSSZEL—HELSINKI Kedden a negyven ország rész­vételével folyó genfi leszerelési konferencián hivatalos doku­szönte Teng Hsziao-pingnek a tá­jékoztatást és kijelentette, hogy az Egyesült Államok fontosnak tartja a Kínával való kapcsola- tokat. Ez nagyszerű — vetette közbe Teng — mert azt jelenti, hogy álláspontunk ebben a kér­désben megegyezik. Kínai közlés szerint Teng Hsziao-ping és George Shultz vé­leményt cserélt néhány alapvető fontosságú világpolitikai kérdés­ben is. mentumként tették közzé a Mi­hail Gorbacsov által február 28- án bejelentett új szovjet lesze­relési kezdeményezést. A belga kormánykoalíció leg­nagyobb pártja, a Keresztyén Néppárt kedden nyilatkozatban üdvözölte a szovjet javaslatot, amely — mint a nyilatkozat han­goztatja „kedvező légkört te­remtett az európai leszerelés szá­mára”. A koalíció másik pártja, a Szabadság és Haladás pártja szin­tén üdvözölte a kezdeményezést. A Szovjetunió javaslatát nyilat­kozatban méltatták az ellenzéki pártok is. Helyesléssel fogadta a szovjet javaslatot Kalevi Sorsa firm kor­mányfő, a finn szociáldemokrata párt elnöke. Kedden a párt or­szágos bizottságának ülésén Sorsa kifejezte reményét, hogy a nyugati országok energikusan támogatják majd a javaslatot, amely — mint mondta — telje­sen megfelel a szocialista inter- nacionálé álláspontjának. Irán bírálja Szíriát TEHERÁN/NICOSIA Teheránban elítélő hangon nyi­latkoznak arról hogy Szíria feb­ruár 22-én csapatokat vezényelt Nyugat-Bejrútba, és keményen fellépett a Libanonban tevé­kenykedő milíciák, köztük az Irán-barát Hezbollah szervezet („Allah Pártja”) ellen. Ali Akban Montasemi iráni belügyminiszter — aki korábban damaszkuszi nagykövet volt — hétfőn úgy vélekedett, hogy a szíriai bevonulás célja a liba­noni iszlám mozgalom elnyo­mása. Irán és Szíria eddig jó vi­szonyban volt egymással: Da­maszkusz egyike annak a kevés arab országnak, amely Teheránt támogatja az Irak elleni hábo­rúban. Teherán haragját elsősorban az váltotta ki, hogy a szír csapa­tok erővel törték le Bej rútban a Síita Hezbollah ellenállását. Egy összecsapás során a Hezbol­lah 23 tagja vesztette életét. Teng Hsziao-ping fogadta az amerikai külügyminisztert Izland az elsők között kezdeményezi majd a külföldi támaszpontok felszámolását A közepes hatótávolságú raké­ták ügyében előterjesztett javas­latot a szovjet vezetés a nukleá­ris leszerelés felé vezető első lé­pésnek szánja — jelentette ki Steingrimur Hermannsson iz­landi kormányfő, aki moszkvai tárgyalásairól számolt be tegnap. Ügy értékelte moszkvai látoga­tását, hogy az Reykjavik szelle­mének sajátos folytatása volt. Az észak-európai atomfegy­vermentes övezet kialakítására vonatkozó kérdésre válaszolva Hermannsson emlékeztetett or­szágának ilyen irányú döntésére: az izlandi parlament megtiltotta, hogy nukleáris fegyvereket tele­pítsenek az országban. Ügy nyi­latkozott, hogy országa az elsők között fogja kezdeményezni a külföldi támaszpontok felszámo­lását, ennek ideje azonban, mon­datta, még nem jött el. Managua: igen — Washington: nem • Enrique Bermudez kontrave­zér, volt somozista tiszt, eligazí­tást tart. Módosította nézetét Nioara- ragua és az Egyesült Államok is az elmúlt napokban a közép- amerikai válság legújabb keletű rendezési tervéről. Managua a korábbi „nemmel” szemben most készségét fejezte ki, hogy a leg­magasabb szinten képviselteti magát a térség államfőinek má­jusra tervezett csúcstalálkozóján. Washington viszont, amelyet pe­dig Arias Costa Rica-i elnök ter­ve „társszerzői élként” emlegetett még januárban az észak-ameri­kai sajtó, mind kevésbé lelkese­dik a békekezdeményezésért. Első látásra egyszerű a fehér há­zi logika,: ami megfelelő a sandi­nista rendszernek, az rossz a ÍReagan-kormányzaitnak. És per­sze fordítva ,is igaz: amit Nica­ragua elutasít, azt a másik olda­lon felkarolják. „ Amikor az év elején Arias el­nök és Philip Habib, Reagan kö- zép-aimeriikai különleges nagy­követe Miamiiban találkozott, s az első jelentések beszámoltak a Costa Rica-i tervről, Managuá- foam nem alaptalanul ítélték úgy, hogy valójában a Contad óra-cso­port rendezési törekvéseinek keresztezéséről van szó. A Fehér Ház másuk megfonto­lása a Costa Rica-ii terv .mellett az volt, hogy esetleg ily módon le tudta volna csendesíteni a tit­kos Iráni fegyverszállításokiból1 a nicamaiguai eHenforradalimárok- nak Illegálisan juttatott pénz­összegek miatt felháborodott wai- ahiinigtooi honatyákat. A Conlta- dora-tervvel — amelyet Managua kész lenne aláírni —, a Reaigan- kormányzat sohasem éntett egyet. Ariasi einelk •elgondolása viszont a nócairaguai belső demokratizá­lás követelményére összponto­sított, s mint ilyen, látszólag egy­bevágott a Reagan-kormány pro­pagandájával. A Fehér Ház .tak­tikája azonban, visszaütött, a tör­vényhozás ‘az iráni-ikontna ügy miatt megmakacsol,ta. magát, s értésre adta, hogy jelenleg nem hajlandó jóváhagyni Reagan újabb 105 .millió dolláros segély­csomagját a kontráiknak. Sőt, legutóbb a szenátus külügyi bi­zottsága már azt is kezdeményez­te, hogy tartsák vissza azt a 40 millió dollárt its, amelyet .még nem folyósítottak az ellemfor- nadatanároknak a tavaly jóváha­gyott összegből. Az elutasítás in­doklásaiként éppen a Costa Rioani bóketervre hivatkoztak: be kell várni: hoz-e kibontakozást a má­jusi közép-amerikai csúcstalál­kozó. Nem ismert pontosan, hogy mi is játszódott le február 15-én San Jóséban, ahol még az eredeti el­képzelésnek megfelelően Dániel Ortega, nicaraguai elnök kizárá­sával ülitek a tárgyalóasztalhoz a négyek. Salvador, Honduras, Guatemala és a házigazda Costa Rica államfői. Hírügynökségi jelentések éles .vitákról tudnak. ■Eszerint Duarte Salvador! elnök kifogásolta, hogy olyan, békekez­demény ezésit fogadjanak el!, amely .kötelezővé tenné a kormá­nyok tárgyalását a fegyveres el­lenzékkel. Salvadorban hetedik éve tart a háború a hadsereg és a felszabadító erők között. A semlegességet hangoztató gua- temalaii vezető pedig eleve lehe­tetlennek tartotta, hogy úgy fo­gadjanak el rendezési előírásokat, amikor a kulcsszereplő Nicara­gua hozzájárulását meg sem kí­sérlik elnyerni. Ami a .tény: vé­gül csupán abban állapodtak meg, hegy 90 napon belüli újabb csúcs- találkozót tartanak, amire már Nicaraguát Is meghívják. Managua álláspontja nem pusz­tán meghívás miatt .módosult, A közzétett tízpontos Costa Rica.-d terv ugyan részleteiben nem .tel­jesen kidolgozott, ám jelenlegi formájában nem állít a sandinis­ta vezetés szempontjából elfogad. hatatlan feltételeket. A terv .tűz­szünetet .irányoz elő, a telj^ am­nesztiát, ugyanakkor cserében az érdekelteknek, így az Egyesült Államoknak Is, kötelezettséget kellene vállalniuk a fegyveres el­lenforradalmi szervezetek .tá­mogatásának megszüntetésére. Tehát, amit a .bevezetőben, ál­lítottunk, az mégiscsak igaznak tűnik: ha a Costa Rica-i terv el­fogadható Nicaraguának, akkor nem vág egybe Washington, el­képzeléseivel. A Reagain-kor- mányzat az elmúlt napokban hiába erős,zakóit ki „csendes puccsot” a kontrák vezetőségé­ben., s kerültek az Irányító poli­tikai posztokra olyan szalonképe­sebb személyiségek — minit Ar­turo Cruz vagy Alfonso Robelo. A jelenlegi helyzetben a Féhér Ház nem remélheti, .hogy a tör­vényhozás hozzájárni az ellen­forradalmárok pénzügyi segé­lyezéséhez. Keresztúthoz érkezett — leg­alábbis egy átmeneti, féléves idő­szakra — Reagan elnök Nieana- gua-ellenes politikája,. Washing­ton most vagy hajlandó átmeneti fellélegzést „engedélyezni” a sandinista rendszernek, avagy saját katonai erejével tartósítja a Nicaraguára háruló nyomást. Dániel Ortega elnök szerint ez utóbbinak a veszélye növekedett meg ismét. Az iráni-kontra bot­rány közepette is mind több a je­le, hogy miután az elílenforradal- márök nem tudnak érdemi ered­ményt felmutatni, az Egyesült Államok esetleg a közép-ame­rikai ország tengeri blokádjához folyamodik, s végső soron nem le­het kizárni amerikai katonai egy­ségek intervencióját sem. Ortutay L. Gyula Hajdú Flórián kiállítása a kecskeméti képcsarnokban ^Hajdú Flórián jugoszláviai fes­tőművész kiállításának megnyi­tójára gyűltek össze az érdek­lődők tegnap délután a kecske­méti Iványi Grünwald Béla-te- remben. Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának titkára megnyitójában leg­először is emlékeztetett arra, hogy a képzőművészek bemutat­kozásai nemcsak az alkotások se­regszemléi, hanem a művészeti nevelés eszközei is. Az igazi művészet termékei gondolatéb­resztők, formálják ízlésünket, s hozzásegítenek bennünket a sajátos művészi látásmódok meg­értéséhez is. Ezután a kiállító művészről, művészetéről szólt. A belgrádi festőművész jelenleg ösztöndí­jasként alkot Magyarországon, néhány héten át a kecskeméti művésztelepen. Részben itt szü­letett munkáit láthatja most a képcsarnok közönsége. „Mint aki befogadója és nem tudós ma­gyarázója Hajdú Flórián festé­szetének, úgy érzem, hogy az a- hallatlanul gazdag festőiség, amely az ő esetében nem elvont elméleti, spekulatív kategória, hanem a szó leghétköznapibb ér­telmében véve a színek gazdag­sága, lendületessége, festészeté­nek elemei, mind-mind megany- nyi megnyilvánulása a világ esztétikai birtokbavételében szerzett örömének. Szakavatott kritikusai is kiemelik heves kolorizmusát, felfokozott inten­zitású mediterrán színvilágát, amely sok elemében a bizánci faliképekből, az ikonok világá­tól is táplálkozik” — mondotta egyebek mellett Hodossi Sándor. Végezetül eredményes mun­kát kívánt a művésznek magyar- országi és kecskeméti tartózko­dása idejére is. A kiállítás március 9-éig te­kinthető meg. H. K. E. A Magyar Nők Országos Tanácsának ülése Az iparban dolgozó nők hely­zetével foglalkozott kedden dél­előtt a Parlamentben tartott ülé­sén a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. A testület tagjai már az ülést megelőzően kézhez kapták az Ipa­ri Minisztérium tájékoztatóját. Az értékelés az iparban dolgozó nők helyzetének javítását elemez­ve rögzíti: az ipar nem mondhat le a nők foglalkoztatásáról a jö­vőben sem, éppen ezért szüksé­ges, hogy a vállalatok hangolják össze a gazdaság és a dolgozó nők — családok — érdekeit, jobban alkalmazkodjanak a női munka­erő adottságaihoz. A nők kettős funkciójából adódó terhek csök­kenthetők a rugalmas munka- szervezési formák — bedolgozás, a kötetlen, a részmunkaidő — alkalmazásával. Fontos feladat a szakmunkásképzés lehetőségei­nek bővítése, az átképzés, a mun­ka melletti tanulás megszervezé­se, különösen ott, ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, s ahol a gyesről, a gyedről vissza­térők munkaköre megváltozott — emeli ki a tájékoztató. Az ülésen Duschek Lajosné, a MNOT elnöke tájékoztatta a Nő­tanács tagjait a nők moszkvai vi­lágkonferenciájának előkészüle­teiről. Majd megvitatták a MNOT idei munkatervét. Ezután Gárdos Mariska-emlékplakettet adomá­nyozott nőmozgalmi aktivisták­nak több évtizedes tevékenységük elismeréseként. Az ipar műszaki-fejlesztési törekvései Az ipar műszaki fejlődését gyor­sító központi és ágazati fejlesz­tési programok céljáról és finan­szírozási lehetőségeiről tegnap sajtótájékoztatót tartottak az Ipa­ri Minisztériumban. Reiniger Péter főosztályvezető elmondta: az ipar 1990-ig szóló középtávú fejlesztési terve és a hozzá kapcsolódó kutatásfej­lesztési programok öt fő terü­letre koncentrálódnak. A termé­szeti kincsek jobb hasznosításá­ra, az energia gazdaságosabb fel- használására és az anyagkultúra emelésére; az agrárgazdaság ipa­ri hátterének korszerű kiépítésé­re — ezen belül a biotechnológia fejlesztésére és elterjesztésére —■ az elektronika térhódítására, va­lamint a feldolgozóipar verseny- képességének fokozására. Eze­ket a célokat szolgálják a köz­ponti fejlesztési programok, a .tárcaprogramok és az országos kö­zéptávú kutatásfejlesztési ter­vek is. A megvalósításukhoz szük­séges pénzügyi alapok egy részét az Ipari Minisztérium rendelke­zésére álló műszaki-fejlesztési alap idei 2,8 milliárd forintos ösz- szege biztosítja. Az ez évi keret felosztásáról a minisztérium ve­zetői már döntöttek. Mintegy 2 •milliárd forintot fordítanak a ki­emelt központi és tárcaprogra­mok vállalati megvalósítására, a többi pénzt olyan fontos cé­lokra költik, amelyek nem szere­pelnek önálló fejlesztési program­ként, például a számitógépes ter­vezési módszerek alkalmazásá­nak támogatására, az információ« rendszerek kiépítésére és az ipa­ri oktatástechnika fejlesztésére, korszerűsítésére. A sajtótájékoztatón azt is el­mondták, hogy az országos kö­zéptávú kutatásfejlesztési terv programjának köre valószínűleg még ebben az évben bővül, ter­vezik a környezetvédelem és a* atomenergia biztonságos üzemel­tetésével kapcsolatos kutatások ilyen jellegű, átfogó fejlesztését. A különböző programok meg­valósításában az Ipari Miniszté­rium támaszkodik az akadémiai intézetekre, a szövetkezeti moz­galomra, a kisvállalkozásokra is, mindenkire, aki hasznosítható öt­letekkel áll elő. Sorra jönnek lét­re az innovációs parkok, ezek a központok egy-egy ágazat, fej­lesztési részterület teljes innová­cióját összefogják, koordinálják. Ezek a kezdeményezések, vala­mint a különböző programok egyaránt az iparszerkezet átala­kítását hivatottak gyorsítani — hangzott el a tájékoztatón.

Next

/
Thumbnails
Contents