Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-23 / 69. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 23. KISKUNHALASI TARLAT Tisztelgés egy nemzedéknek Egy nemzedék képviselőit köszönthetjük körünkben: Benedek Jenő és Hóiba Tivadar ugyanabban az esztendőben, 1906-ban, Szabó Vladimir 1905-ben, Miháltz Pál 1899-ben született. Tanulmányaikat annak a nagy festőnemzedék tagjainak irányításával végezték, akik a századfordulót követő években iskolát teremtettek; a realista festészet sajátos vonulatát, melyet napjainkban az itt jelenlévők és korosztályukhoz tartozókon kívül újabb és újabb nemzedékek követtek. A bemutatott képek sora jelzi, hogy művészi gondolko- dásmódjúk mennyire rokonítható egymással. Az egyéni hangvétel, a különböző kifejezésmód ellenére is szembetűnő a természetelvü festészet dominanciája, amelyben a táj és az alkalmazott festői eszközök, önmagában a festőiség, szolgálnak a gondolatiság kifejezésére. Hol líraian, hol pátosszal vagy nosztalgiával, mint Hóiba Tivadar és Miháltz Pál képein, nol keményebb és — fogadjuk el a meghívó ismertetőjének megfogalmazását — oknyomozó karakterrel, mint Benedek Jenő alkotásain; vagy meseszerűen a groteszket, az ember furcsaságain elmerengő iróniát is kifejezően, mint Szabó Vladimir festményein. . . . Nagyon jó e képek között időzni. Nem taszítanak, nem zavarba ejtőek. A művészet varázsával kormányozzák gondolatainkat. Nem igaz, hogy'az úgynevezett modern kepek azok, amelyek nem hagyjak elandalodni a tárlatlátogatót. A különbséget én abban látom, hogy az utóbbiak esetenként inkább a felzaklatóak, míg az itt láthatóak: inspirálóak. Sokan vannak, akik — ha választani lehet — akkor ezekre szavaznak... Benedek Jenő művészetében pregnánsan kifejeződik az alföldi iskola hatása. Sorsa is úgy alakult, hogy életének jelentős részét az Alföldön, Szolnokon töltötte el. Rajztanárként dolgozott, a félsz;, badulás után a szolnoki művésztelepen alkotott. Derűs, optimista hangvételű élet- és tájképek festőjeként tartják számon, munkáit a sommázott, közérthető, valósághű előadásmód jellemzi. Itt kiállított festményei kevéssé derűsek, de mégis jellegzetesek, erőteljesen, helyenként szűkszavú drámaisággal szólnak. Hóiba Tivadar elsősorban a táj, a természet festője. Közszemlére tárt alkotásai is sugallják kötődését az alföldi piktú- rához. Utak, fák, folyópart bukkannak fel képein, láthatóan izgatja a tág horizont, amely előtt drámai módon magasodik egy-egy fa, bokor, nemritkán kopáran, mintegy élettelenül. Nem a kiúttalanságot, inkább az élet küzdelmeiben való helytállás kérdéseit jeleníti meg a reá jellemző festőiséggel, líraisággal. Képein a magány sivárságát a környezethez való szerves kötődés oldja fel, éppúgy, amint az ember magányosságát is csak saját környezete, mondhatjuk a társadalmi, emberi kapcsolatok gazdagsága, szépsége oszlathatja r Miháltz Pál szívesen csatlakozott különböző mű\v ./üli csoportosulásokhoz. 1946 óta Szentendrén él, az itteni mü- vésztelep tagja és annak egyik nagy öregje, klasszikussá vált mestere. Kepeit gondolati gazdagság, az íkonfestőkre jellemző áhítat és komolyság hatja át — írja egy helyütt méltatója, Mucsi András. Fegyelmezettsége, amely a képszerkesztésben, a festői eszközök alkalmazásában, az önmaga iránt is támasztott igen következetes igényességben, a hallatján műgondban is kifejezésre jut, soha sem válik merevvé. Őszinték es bensőségesek alkotásai, egy érzékeny, az élet és a halál, a kezdet és a vég kérdéseit kutató művész megnyilatkozásai. Részletek Romany Pálnak, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának megnyitó beszédéből, mely március 13-án a halasi Általános Művelődési Központban hangzott el. Benedek Jenő: Halásztanya Szabó Vladimir életműve több tekintetben is eltér az előbbi három művészétől. Munkásságára, festői gondolkodás- módjára nyilvánvalóan nagy hatást gyakoroltak külföldi tanulmányútjai. A stílus, a hangvétel különbözősége mellett is feltűnő, hogy milyen szeretettel alkalmazza képein a klasz- szikus művészet tárgyait, illetve az emberi cselekvés, a természet, az élet leghétköznapibb megnyilvánulásait, s mindezt sajátosan groteszk, ironikus, de mindig a megértést és mélységes humánumot is kifejező dimenzióba helyezi. Az itt kiállító művészek életműve megközelíthetően hatvan évet ölel fel. És micsoda hatvan év volt ez az ország történelmében és milyen gazdag a magyar művészetek történetében! Tisztelgés egy nemzedéknek — mondjuk. Nem pusztán a mintegy hat évtizedes alkotó munka mostanra sem lankadó lendületéért — bár ez sem kevés, sőt inkább irigylésre méltó — hanem elsősorban azért a következetes művészi magatartásért, amely mindegyiküknek a számtalan díjjal, kitüntetéssel kifejezett elismerést is méltán hozta meg. Igazán rörülök, hogy egy ilyen rangos kiállítást nyithatok meg Kiskunhalason. Még inkább örülök azonban annak, hogy ez a mostani tárlat, amelyet a Képcsarnok Vállalatnak és a házigazda Általános Művelődési Központnak köszönhetünk, egy olyan gazdag kiállítási program része, amelyre Európa bármely települése büszke lehetne. Mondták régen, a város pusztáira, nagy határára gondolva, hogy „Halas hatalmas”. Mondhatjuk most is, kulturális affinitására, vállalkozókedvére gondolva. Nem felhőkarcolókkal, nem metróval, nem beton-csodákkal hódít ez a város, hanem humanizált környezettel, jó közérzettel, szépséggel és emberséggel. A művészetre mindig is szükség volt. Mai, ellentmondásos, embert és közösségeit egyaránt próbára tevő korunkban, még nagyobb szükség van arra, hogy az igazi művészet által képviselt értékek visszaáramoljanak abba a közegbe, amelyről szólnak és amelyért megszülettek. Ebben a folyamatban meg kell becsülnünk a legkisebb eredményt is és támogatnunk kell minden olyan törekvést, amely a művészet társadalmi szerepének beteljesedését szolgálja. Ez azonban már nem pusztán a tisztelet dolga. Jó művészet és jó szervezés találkozása kell hozzá... Ez a kiállítás is bizonyítja, hogy ennek nem vagyunk híján. (Március 26-áig tekinthető meg a tjrlat.) SZERBHOR VÁ T NYEL VŰ SZÍNHÁZI TA GŐZ A T Kultúrtörténeti jelentőségű lehet A közismert, kitűnő színész, a kétszeres Jászai-díjas, érdemes művész, Nagy Attila nem csak szerepeivel hallat magáról az utóbbi pár hónapban, mióta a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. Jelenleg Fekete Sándor A Lilla-villa titka című művét állítja színpadra, s mint megtudtuk, egy szerbhorvát nyelvű színházi tagozat életrekeltésén is fáradozik: ^ SAJTÓPOSTA A biztosító csak kockázatvállalásra fizet — Honnan az ötlet? — Megvallom, engem régóta foglalkoztat az a progresszivitás, amely Magyarországon a nemzetiségi politikában megfigyelhető — mondja. — Éppen ezért úgy gondoltam, hogy nemcsak a szomszédos országok magyar színházaival, hanem a nemzeti nyelvű társulatokkal is szorosabb kapcsolatokat kellene kiépíteni, az itt élő nemzetiségiek örömére. Tavaly, amikor Kecskemétre szerződtem, ez az ötlet ismét felvetődött bennem, lévén Bács- Kiskun több nemzetiségű megye. A színház, illetve a megye politikai, állami vezetősége támogatta ezt az elképzelést. — Ha jól tudom, először nem szerbhorvát tagozat létrehozását tervezte a színház. — így igaz. Német nyelvűt akartunk először, s a bajai József Attila Azt mondja a riporter valami idegenforgalmi témával kapcsolatban: . „...nőtt az imázsunk a külföldiek előtt." Később egy kereskedelmi szakembertől halljuk: „Nem tudofh, hogyan alakítsam ki a cég imázsát.” Leírva is láttam ezt a szót, ilyenformán: „image”, de az idegen szavak tíz éve kiadott szótárában hiába kerestem, úgy látszik, akkor még nem volt divatban. De nézzük csak tovább . . . Az angol azt írja, hogy image, de így tnondja: imídzs, aminek a jelentése arc-, képmás. A latin imago szóból származik talán, ahol szintén kép, képmást, továbbá kifejlett, ivarérett szárnyas rovart és orvosi kifejezésként be- képzelést jelentett. Na végre, rábukkantam, a francia ejti az image-t imázs- nak, tehát büszkék lehetünk rá, terjed a franciás műveltség kicsiny hazánkban. Ránk is fér nagyon, hiszen néhány száz kilométerrel innen vagy onnan már hiába mondjuk amúgy magyarosan a benzinkutasnak — Hé, kisapám! —, vagy azt, hogy apuskám, ránk sem Művelődési Központ segítségével végeztünk egy felmérést. Vagyis minden művelődési háznak, amelynek a hatósugarában német ajkúak élnek, küldtünk levelet, érdeklődve, hogy igényt tartanának-e ilyen színházi produkcióra. Sajnos a legtöbben válaszra sem méltattak bennünket. Ekkor javasolták a kulturális élet irányítói a szerbhorvát nyelvű nemzetiségi szekciót. — S van elég jó színész jelenleg, aki megfelelő szinten beszéli ezt a nyelvet? — Itt, a kecskeméti társulatban nincs, de az elképzelésünk megvan a toborzásukra. Mindenekelőtt fel kell mérni, hogy a jelenlegi magyarországi színészek között ki tudja művészileg értékelhető színvonalon ezt a nyelvet. Azután tájékozódni kell az öntevékeny csoportok háza táján is, felkutatva a tehetséges, szerbül beszélő amatőröket. S ha így létrejön egy állandó hederít a szerencsétlen. Talán, ha odaszólnánk: — Fordítsd már felém az imázsodat! — felkapná a fejét, feltéve, ha francia földön gyakorolnánk a nyelvtudásunkat. Közelebbi tájakon nem sokra mennénk vele. De fordítva is előfordulhat. Mert teszem azt, amikor egy vidéki takarék- szövetkezet örömmel hirdeti idehaza, hogy megkezdte „lízingtevékenységét”, a szűkös fejlesztési alappal rendelkező vállalatok, szövetkezetek vezetői már tudják, hogy mire megy ki a játék. Vagyis biztosan kölcsönözhetnek, bérelhetnek ilyen-olyan gépeket, berendezéseket. Viszont amikor a magyar üzletkötő tárgyalni indul külhonba, jobban teszi, ha előveszi a magyar—német vagy magyar—olasz szótárt, s abból keresi ki a megfelelő kifejezést. Mert ha a tárgyaló fél meg is érti az angol leasing (lízing) szót — ami ipari berendezések, teljes ipartelepek bérbe adását jelenti — nem biztos, hogy jónéven veszi. Különösen a franciák érzékenyek, akik tüzzel-vassal irtják nyelvükből az idegen szavakat, de más nációk is áltacsapat, azt kiegészíthetjük — az elképzeléseknek megfelelően — vendégszínészekkel, a jugoszláviai testvérszínházakból. Vagyis meglehetősen nagy szervezőmunka előtt állunk még. De a mostani évad végére már minden bizonnyal beszámolhatunk e kezdeményezés konkrétabb fejleményeiről, eredményeiről is. — Arról van elképzelés, hogy milyen darabot mutat majd be először a színház nemzetiségi tagozata? — Ez jórészt attól is függ, mekkora lesz a tagozat létszáma. Az azonban bizonyos, hogy az ország minden olyan területén igyekszünk bemutatni majd előadásunkat, ahol szerbhorvát nyelvű etnikum él, illetve, ahol igénylik. * * * A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a kecskeméti Katona József Színház nemzetiségi tagozatának létrehozása igencsak a kezdeti lépéseknél tart. Viszont, ha megvalósul, valószínűleg a kultúrtörténeti jelentőségű kezdeményezések között emlegetik majd. K. E. Iában így vannak ezzel, inkább mondják a maguk nyelvén. Mint ahogy az effélékre a legtöbbször akad magyar szó is, ha nem is hangzik olyan előkelőén, s előfordul, hogy nem is elég rá egyetlen szavunk. Azt mondja például egy idegen szókból összerakott nevű cég hirdetése, hogy a csomagolóeszköz, amit ajánlani akar: „hagyományos és aszeptikus” kivitelben készül. Vagyis fertőző anyagoktól mentes, netán csíramentes, nem fertőző, amit minden ember megért itthon az orvosi szótár fellapozása nélkül is. Csakhogy ma már az ilyen egyszerű hirdetés vagy szónoki beszéd, szakmai előadás stb. nem kelti fel senkinek a figyelmét. Mert milyen vállalati főnök vagy szaktudós az, aki nem tud szövegelni „idegönyül”? Valljuk be, volt már ennél rosszabb állapotban is a magyar nyelv, amikor a latinosság és a germán hatás nyomta rá a bélyegét. Most pedig leginkább ángolosodunk . .. Lízingeljük az imá- zsunkat, illetve imidzsünket. Már akinek van ilyen egyáltalán! E. Tóth Pál Felháborodott hangú levelet kapott szerkesztőségünk a Kiskunmajsa, Kígyós 228. szám alatt lakó Négyökrü Máriától, aki ezekről számolt be: A januári télen akkora mennyiségű hó került a melléképületem tetőzetére, hogy a nagy súly alatt beszakadt. Mivel mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítással rendelkezem, azonnal jelentettem a dolgot az Állami Biztosító helyi kirendeltségén, bízva abban, hogy gyorsan kézhez kapom a tetőjavítás nem kis költségét fedező összeget. Sajnos, csalódnom kellett. A kárigényemet helyszíni szemle nélkül elutasították. Ezután a biztosító megyei központjához fordultam, ahonnan március 6-án délben, a munkahelyemen, a Halasi Áruházban keresett fel egy idős munkatárs, aki — a területen dolgozó kollégájával együtt — arról próbált meggyőzni, nem vagyok jogosult egyetlen fillérre sem, mivel egyrészt rosszul volt megépítve a tető, Március 2-ai Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük: a hartai Csanaki Vin- céné azért, utazott február közepén a bajai raktáráruházba, hogy a hirdetésünkben szereplő árengedménnyel kapjon meg néhány vas-műszaki terméket, ám hiába fáradt, hiszen egyiket sem adták olcsóbban. Cikkünk nyomán vizsgálatot folytatott a Vídia Kereskedelmi Vállalat bajai kirendeltsége, s az intézkedésről az alábbiakat közölte Vida János igazgató Kecskeméten már évtizedek óta szervezett a szemét gyűjtése és elszállítása. Az utóbbi időben mégis úgy tűnik, mintha egyesek elfeledkeznének a köz- tisztaság rendjéről. Bizonyítékként hadd hivatkozzam a Ballószögi, a La- dánybenei, a Halasi út menti látványra. Fóliazsákokba meg papírba csomagolt konyhai és házi hulladékok hevernek az említett útvonalak árkaiban. Ismeretes, hogy a szóban forgó külső területek mentén és közelében találhatók a hobbiföldek. Számuk sok százra tehető. Itt óhatatlanul „termelődik” szemét, részint a konyhában, részint a ház körül. A legtöbb tulajdonosnak van saját szeméttartálya, de olyanokról is tudok, akik a szomszédjaikkal közösen üzemeltetnek kisebb konténert, ahová belefér a gyümölcsmaradvány, a papír, a vissza nem váltható üres üveg, a rongy, az elnyűtt lábbeli, egyszóval mindenféle. Számos térségből rendszeresen szállítják a szemetet a szakvállalat emberei, akik bárhová elmennek, ha ilyen munka végett hívják őket. Csakhogy többen nem élnek a lehetőséggel. másrészt a hó okozta kár megtérítésével nem foglalkoznak. Én bizonygattam, hogy elemi csapásról van szó, melynek kiadásait nem fedezhetem, erre udvariatlankodni, sőt gorombáskodni kezdett a biztosító képviselője, s mindezt mások előtt. E történetről részletesen informáltuk az Állami Biztosító Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának vezetőjét, dr. Móczár Józsefet, aki a következőket válaszolta: — Az immáron tízéves múlttal rendelkező Mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítás (röviden: Méb) nagyon olcsó kötvény, s ezért igen népszerű. A megyében ez idő szerint több mint 61 ezer ügyféllel van ilyen kapcsolatunk, melynek alapján tavaly több millió forint kárt fizettünk ki az igényjogosultaknak. Bár az évi 300 forintos díjfizetési kötelezettséggel' sem járó Méb sokféle kockázatvállalást tartalmaz, de vannak és Schoblocher József áruforgalmi igazgatóhelyettes: A panasz jogos volt, vásárlónk téves tájékoztatás miatt távozott dolgavége- zetlenül az áruházból. Az általa keresett csaptelepeket elszállítottuk a hartai műszaki üzletbe, ahol 50 százalékos mérséklésű áron megvásárolhatta azokat. Ezúton is elnézését kérjük. A városi raktáráruházunk vezetőjét munkaköri mulasztás miatt felelősségre vontuk. E különös gondolkodású emberek szinte szakértelemmel állítják össze a méretüket, tartalmukat tekintve eltérő hulladékcsomagocskákat, melyeket kora hajnalban, késő este, vagy a nap bármelyik gyér forgalmú időszakában egyszerűen kidobnak a gépkocsijukból. Számukra a teendő ezzel befejeződött. Mindez merénylet a köztisztaság ellen. Ha nehezen is, de eljött a tavasz, minden rendszerető ember megkezdi otthonában és hobbiföldjén a nagytakarítást, melynek terméke a szemét. De kerüljön az mindenütt oda, ahová való, a kukába, a szemetes konténerbe ... (Elmondta: Kristóf Vilmos kecskeméti olvasónk.) A szerk. megjegyzése: A közterület-felügyelők hatásköre nemcsak a bel-, hanem a külterületekre is kiterjed. Ha a jövőben sűrűbben megfordulnak a hobbitelkek környékén, talán az ottani utak tisztaságát már puszta jelenlétükkel is megóvhatják. korlátozó rendelkezései. Például a hónyomás (hóterhelés) miatti kár csakis akkor téríthető meg, ha a lakóház tetőzetén következett be, s kizáró tényező az is, ha a káresemény szakszerűtlen kivitelezéssel összefüggő okokból is megtörténhetett. E tudnivalók pontról pontra elolvashatok az ügyfél birtokában lévő kötvény oldalain. Mivel a panaszos első bejelentéséből világos volt, hogy melléképület tetőrongálódásáról van szó, gyorsan — helyszíni szemle nélkül — megadtuk a szakszerű, a kérelem elutasítását taglaló választ. Kérésére munkatársaink megtekintették az épületet, sőt azt szakértővel is megvizsgáltattuk, melynek véleménye: építési hibára visszavezethető a kár. így hát két okból sem kaphat az ügyfél pénzbeli támogatást. Erről személyesen tájékoztatták őt, aki álláspontunkat nem akarta tudomásul venni, s ez vezetett a vitához. Ha azt sértőnek érezte, elnézését kérjük. ÜZENJÜK Franzer Istvánnak, Kelebiára: A Minisztertanács 63/1986. (XII. 17.) számú, idén január óta hatályos rendelete értelmében a táppénz kiszámításánál keresetként azokat a pénz- és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, anelyek után a biztosított nyugdíjjárulékot, a főfoglalkozása meíletti biztosítási jogviszonyában pedig általános jövedelemadót fizet. A táppénz összege egyenlő a betegséget megelőző naptári évben elért napi kereset 75 százalékával, feltéve, hogy a biztosítás két éven át megszakítás nélkül fennállott. Fontos tudni, hogy a keresőképtelenség 31. és 91. napjától jelentősen nő ez a százalékarány. Ha esetében nem az említettek szerint jártak el, tegyen írásbeli panaszt a lakóhelyileg illetékes társadalombiztosítási szervnél. K. J.-nek, Fülöpszállásra: Az a kistermelő, aki az állatforgalmi vállalattal kötött megállapodás alapján vásárol a teljes ár kifizetése ellenében vemhes kocát, annak szaporulatával szabadon rendelkezik. Amennyiben e vételhez pénzintézeti hitelt vesz igénybe, malacleadási kötelezettséget vállal magára. További felvilágosításért forduljon a Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz. Marosi Sándoménak, Kecskemétre: A gyes összege központilag meghatározott, míg a gyermekgondozás díja aszerint más és más, hogy az illető anyukának (apukának) mennyi az átlagkeresete. Soraiból úgy ítéljük meg, hogy ön a tavaly született gyermekei után helyesen megállapított ellátásban részesül. Még annyit: a gyedhez nem jár jövedelempótlék. „Nagyon köszönöm” jeligére, Kerekegyházára: Mint arról a Kecskeméti Mezőgép illetékesei tájékoztatták lapunkat, a náluk dolgozó éjjeliőrök és portások nem védő-, hanem munkaruhára jogosultak, ami szociálpolitikai juttatásnak minősül. Az ilyen ruhának úgynevezett kihordási ideje van, s ha a lejárta után távozik valaki véglegesen a cégtől, a bunda, köpeny stb. ingyenesen kerül tulajdonába. Egyéb esetben meg kell venni, mégpedig a használati idővel arányosan csökkentett összegért. Ha önnek ezzel kapcsolatosan vitás ügye van, keresse meg levélben a vállalat jogsegélyszolgálatát. Ungor Sándornak, Ágasegyházára: A nyugdíjas is vállalkozhat magánkereskedői tevékenységre, melyhez hatósági engedélyt — kérelem alapján — a helyi tanács adhat. Megjegyzendő: ha az e munkából származó évi jövedelem meghaladja a 60 ezer forintot, a kereskedő nyugellátását korlátozza vagy szünetelteti a nyugdíjfolyósító szerv. Vén Jánosnak, Császártöltésre: Elgondolkodtató rekordról számolt be, nevezetesen, hogy a hűtőgépe immáron három esztendeje várja a javítást a bajai elektromos karbantartók szervizében, ahol néhányszor alkatrész-, máskor pedig szakemberhiánnyal indokolták a munka elvégzése körüli huzavonát. Bár ügyében — felkérésünkre — vizsgálatot indít a megyei tanács ipari osztálya, elmondjuk a javító-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés lényegét: a jótállás nélküli, hibás készülék átvételétől, illetve a hozzá való alkatrész megrendelésétől számított 30 napon belül tájékoztatni kell a tulajdonost a munka elvégzésének idejéről. Ha ez az értesítés elmarad, a készülék gazdája igényt tarthat a kártérítésre, melynek során visszafizetendő az elhasználódás mértékével csökkentett, vagyis a jelenlegi műszaki állapotnak megfelelő vételár. Zsomodi Krisztinának és másoknak, Kunpusztára: Önök kifogásolják, hogy a tanyai térségükben heti két alkalommal megforduló mozgóbolt nem árusít minden olyan cikket, melyre szükségük van. Jogosnak tűnő panaszukkal a megyei tanács kereskedelmi osztálya foglalkozik, remélhetőleg, eredménnyel. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6Ö01 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 ÁLLJUNK MEG EGY SZÓRA! Lízingeljük az imázsunkat Kerülő utakon . . . Szűkebb lakóhelyemről gyakorta autózom a megyeszékhelyre és visz- sza, mégpedig a legrövidebb úton. Két éve figyelem az ottani ABC- áruház és a kecskeméti elágazás közötti mintegy kilométernyi szakasz gidreit-gödreit, melyek most m komolyan veszélyeztetik a gépjárműveket. A napokban is arra jártam, s őszintén szólva rettegtem, nehogy tengelytörésem legyen. Tudom, hogy az útjavítás ma már nem olcsó munka, de azzal is tisztában vagyok: ha az úttest mélyedései még mélyebbek lesznek, csak nőhet a helyreállítás költsége. Én ezentúl kerülő utakon, Orgo- vány és Jakabszáliás érintésével jutok el kocsimmal a „hírős” városba és onnan haza. Másoknak is ezt a tippet adom, jobb híján ... — írja a Páhi községben lakó olvasónk, Andrássy Gyula. „Megkaptam a magamét.. Másfél hónappal ezelőtt e hasábokon írtuk meg a kiskunhalasi Dóra László esetét, aki már többször pórul járt a helyi vegytisztítóban, ahol az átadott saját ágyneműje helyett idegen garnitúrát kapott vissza — hat-hét lyukkal „díszítve” —, másik alkalommal pedig nyomtalanul eltűnt a tisztító birtokába került kabátja. Egyidejűleg közreadtuk a részleget működtető Fa- és Építőipari Szövetkezet főkönyvelőjének válaszát, melyből kiderült: olvasónk sérelmének kivizsgálására és orvoslására intézkedtek. Nos, mi azt reméltük, hogy a szolgáltató már réges-rég teljesítette ígéretét a panaszos megelégedésére. De valami más történt, melyről Dóra László így számolt be szerkesztőségünkhöz küldött levelében: „Az esetemről szóló cikk megjelenése után nem sokkal ismét felkerestem a tisztítót, több holmival a szatyromban. A helyiségbe lépve még időm sem volt elmondani jöttöm okát, amikor egy jól öltözött férfi hozzám lépett és alaposan megmosta a fejemet, hogy ügyemmel az újsághoz mertem fordulni. Annyira váratlanul ért, hogy megfelelően válaszolni sem tudtam. A munkatársaitól értesültem, a főnökkel akadt dolgom. Ezek után talán arra is számíthatok, hogy kitiltanak a szolgáltatótól? Ha ilyesmi bekövetkezik, alighanem véglegesen pontot tehetek a rendezetlen kártérítési ügyem végére.” Mit fűzhetünk ehhez hozzá? Legfeljebb annyit: a halasi vegytisztítóban nemcsak a sok-sok szennyezett ruha várja a tisztítást, de a szemlélet is, mely előidézője a visszás eseteknek! CIKKÜNK NYOMÁN Felelősségre vonták az áruházvezetőt FOGADÓSZOBA
