Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-23 / 69. szám

1987. március 23. • PETŐFI NÉPE • 5

PAKS, BŐS—NAGYMAROS MEG A TÖBBIEK

ti i « ; ' "V

• Magyarország és Csehszlovákia területén javában folyik Európa egyik legnagyobb vízierőmü-építkezése, Bős—Nagymaros térségében. A munkálatok alkalmával 13 millió köbméter földet mozgatnak meg, s 1,3 millió köbméter betont, illetve vasbetont építenek be. Képünkön: a bősi vízierőmű-építkezés.

Az idei terv: kilenc nagyberuházás

Beszélgetés az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettesével

A magyar gazdaság idei terve már decemberben megjelent a sajtóban, tehát nem titok, hogy az előző esztendőkhöz képest kevesebb az állami nagyberuházás. Igaz, párhuzamosan egyre több a vállalati beruházás, amely szinkronban van a gazdasági átalakítási reformokkal. Természetesen az állami nagyberuházások jelentősége nem csökken, hiszen erőműveket, repülőteret vagy éppen metrót továbbra is csak központi pénzalapból lehet építeni. Egyetlen vagy akár több vállalat erejéből sem telne ilyen beruházásra.

— Kilenc nagyberuházás szerepel az idei tervekben, amelyek költsége meghaladja a 14,2 milliárd forintot — mondja Vasvári József, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese. — Kétségtelen, hogy az energiaellátás fejlesztése élvez elsőbbséget. A Paksi Atomerőmű IV-es blokkjának építése még az idén befejeződik, de így is 4,5 milliárd forintot költünk rá. Az eredeti terv szerint a 440 megawattos blokkot decemberben kapcsolták volna az országos hálózatra, de az építők olyan jól állnak, hogy már a szeptemberi üzembe helyezése sem lehetetlen. Egyébként ugyancsak idén kerül Minisztertanács elé az atomerőmű további bővítésének terve, s ha elfogadják, két 1000 megawattos blokk is épülne.

— Az utóbbi hónapokban, években viszont jóval többet hallottunk a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszerről ...

— Az 1987-es beruházási terv 4,2 milliárd forinttal számol, s ebből 3,7 milliárd forintot építési munkákra fordítunk. A bősi vízlépcsőhöz kapcsolódó magyar építési feladatok közül érdemes kiemelni a dunakiliti duzzasztóműnél történő földmunkákat, mólók és vezetőművek kiépítését. Folytatódnak a hatalmas léptékű betonozások, az al- vízcsatorna kotrása, és a hrusov—dunakiliti tározó védelmi létesítményeinek emelése. A nagymarosi vízlépcső osztrák kivitelezésben épül, s ott jobbára előkészítést végeznek a magyar vállalatok.

Hadd említsek néhány adatot, amely jól érzékelteti, hogy milyen hatalmas léptékű ez az építkezés. Eszerint idén a magyar munkások kiemelnek 4 millió köbméter földet s beépítenek 500 ezer köbméter kőanyagot, valamint 120 ezer köbméter betont.

— Ferihegy—2 már hónapok óta menetrendszerűen fogadja a gépeket, de folytatódik-e az ottani beruházás, hiszen Ferihegy —1 sem maradhat el mögötte!

— Kétségtelen, hogy a ferihegyi építkezések az utóbbi évek egyik legnagyobb programjának számítanak, s a költségek már eddig is meghaladták a 10 milliárd forintot. És még nincs vége. Idén a Ferihegy—1 régi leszállópályáját építjük át, s azután már ott is használhatják majd az új repülésbiztonsági berendezéseket. A forgalommegosztásnak több-jótékony hatása lesz, hogy

mást ne említsek, enyhíthet a környékbeliek gondján, hiszen ezáltal a zaj is csökken. A környezetvédelem miatt egyébként is még több kisebb beruházásra lesz szükség.

— A metróépítés talán mind között a legnépszerűbb beruházás, hiszen talán ez érinti leginkább az ország, s főleg Budapest lakóit, ám itt is sok a bizonytalanság, a feltételes mód, hogy meddig és mikor épülnek tovább a vonalak.

— Sajnos ez is a drágább beruházásokhoz tartozik, s ezért az építés üteme az ország mindenkori anyagi helyzetétől, lehetőségeitől függ. Most az északi

déli vonal továbbépítése, tehát az Árpád híd és a rákospalotai Bajcsy- Zsilinszky út közötti szakasz szerepel a tervekben. Idén a költségvetési kiadások csökkentése miatt 1450 millió forint jut erre, s a Fővárosi Tanács is támogatja az építkezést. Az kétségtelen, hogy a kivitelező vállalatok gyorsabb tempóra is képesek volnának, de pénz híján nem tehetik. így a már említett szakasz előreláthatólag 1990-re készül majd el.

—- A bányászat és a kohászat is mindig a „nagyberuházók" közé tartozott, bár az utóbbi években csökkent a jelentőségük.

— A Dunai Vasmű kokszolóműve tavaly készült el több mint 9 milliárd forintért. Azóta már üzemel, de a kiszolgáló létesítményekre még az idén is költünk 913 millió forintot. A vegyi üzemek építése valószínűleg még a jövő évre is áthúzódik. És a Dunai Vasmű beruházásához kapcsolódik, annak érdekében fejlesztjük a mecseki kokszolható szén bányászatát. Igaz, ez is lassított ütemben folytatódik, de így is 870 millió forintot költünk rá. Az István

III-as akna, valamint a Zobák akna mélyépítése történik. Épül egy szénelőkészítő, s gépeket is vásárolnak.

— Két beruházásról még mindenképpen érdemes szólni, hiszen a Budavári Palota és a Nemzeti Színház építése egyaránt közérdeklődésre tarthat számot.

— A Nemzeti Színház építése valószínűleg csak jövőre kezdődik, ezért egyelőre nem tudok többet mondani. A Budavári Palota viszont a legrégebbi beruházásunk, hiszen a helyreállítását még 1949-ben kezdtük, s az épület- együttes zöme már elkészült. Hamarosan véglegesen döntés születik arról, hogy mi lesz a Sándor Palota és a volt Honvédelmi Minisztérium sorsa, vagyis ki költözhet majd be a felújított falak közé. A Sándor Palotában lehetne például a Modem Művészetek Múzeuma, míg a másik épületben kaphatna helyet a várgondnokság, sőt egy étterem is, hiszen a Disz téren elkelne még egy vendéglátóhely.

Dalia László

• Még ebben az évben felavatják a Paksi Atomerőmű negyedik, 440 megawattos reaktorblokkját. Képünkön a múlt év végén üzembe helyezett harmadik blokk látható.

A saját

Sokszor elmondtuk már, hogy 1986 nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a konvertibilis elszámolású kivitel nem érte el a tervezett szintet, sőt, növekedett — minden erőfeszítés ellenére — az adósságállomány. A szakértők hamar levonták a következtetést: ez az a pont, ahol meg kell állni, az 1985 —86-os évek elmaradó teljesítménye nem ismétlődhet meg az idén.

A hogyan tovább kérdése már régóta tisztázott. A struktúraváltás, az export, és ezen belül is a gazdaságos kivitel'növelése, egyáltalán a magyar gazdaság hatékonyságának javítása elkerülhetetlen követelménye a gazdaság további fejlődésének.

Csakhogy aminek a végrehajtása papíron egyszerűnek látszik, az a valóságban igen nagy próbatételekkel járhat. Gondoljunk csak a kohászatban már erőteljesen kibontakozó létszámleépítésre, illetve arra, mit jelent ez az ott dolgozó személyek számára. Nem kevesebbet, mint a korábban megszokott életmód feladását, szakmaváltást, munkahely-változtatást vagy éppen az átmeneti bizonytalanságot.

Ezek a súlyos konzekvenciái annak a döntésnek, amely egyértelműen kimondja: a veszteséges és alacsony hatékonysággal dolgozó vállalatok támogatására, s főleg a támogatások megszokott módon történő növelésére a költségvetés tovább nem vállalkozhat. Sőt, ezek leépítését célozza meg. Az sem titok, hogy a költségvetés egyik legjelentősebb kiadása jelenleg a vállalatok támogatása. S be kell látnunk, hogy a veszteség finanszírozása mindannyiunk zsebéből veszi ki a pénzt. Kevesebb jut mindenre, ami számunkra fontos vagy éppen előnyös lenne.

Ezt azt érvet már sAmtalan helyen és fórumon hangsúlyozták, nemcsak az igazgatók, hanem az érdekképviseleti szervek is, de az érvek között minőségi

lábukon

különbséget kell tennünk. Az önállóság szükségszerű velejárója, hogy a termelés, az értékesítés megannyi

ä

a a vállalatokat terheli. Hiszen csak az a cég et saját maga sorsáról, amelyik nemcsak elkölteni, hanem megkeresni is képes a fenntartásához szükséges pénzt.

Első hallásra nagyon keménynek tűnik ez az állítás; ma számtalan rendelkezés, fölülről jövő utasítás szabja szűkre a vállalati önállóság mozgásterét. Ám ez már jóval szélesebb — gondoljunk csak a vállalati tanácsok létrejöttére —, mint három évvel ezelőtt. A megváltozott helyzet új típusú vezetőt, illetve irányítást kíván és számot kell vetni avval is, hogy nem az évről évre szakadatlan növekvő termelés, a tervek túlteljesítése az egyetlen reális és hasznos megoldás. Az átmeneti nehézségekben segíthet az önkéntes fogyókúra. Ma már jó néhány nagy gyár eladta kihasználatlan épületeit, üzemeit, hogy az így nyert pénzzel, megváltozott termékszerkezettel a jövőben hatékonyabban gazdálkodjék. Csak néhány vállalat számíthat a továbbiakban támogatásra.

Kétségtelen, hogy a jelenlegi adóterhek súlyosan visszavetik éppen a hatékonyan gazdálkodó és nagy nyereségre szert tevő vállalatok fejlődését. A jövő azonban a korábbinál szélesebb perspektívát kínál. A készülő adóreform várható hatásaként csökkenhetnek a vállalatok adóterhei és reálisabbá válik tevékenységük értékelése. Egy ilyen szisztéma pedig azoknak a vállalatoknak nyújt nagyobb lehetőséget, amelyek eddig valóban csak a magas elvonás és nem saját hibájuk miatt kerültek a pálya szélére. Amelyek így vagy úgy, de meggyőzően bizonyítani tudták, hogy képesek megállni a saját lábukon.

Mert — egy mondatban összefoglalva — ez ma a követelmény. Lakatos Mária

VITA

Rugalmas-e a rugalmas munkaidő?

A vállalati feltételektől függ

Mindenekelőtt érdemes meghatározni: mi is a rugalmas munkaidő célja? A munkaidőalap jobb kihasználása; e munkaidőrenddel jól lehet alkalmazkodni az egyenlőtlenül és ciklikusan jelentkező vállalati feladatokhoz, segítségével a késések megszüntethetők, lehetőség nyílik a dolgozók halaszthatatlan személyi ügyeinek munkaidő alatti intézésére anélkül, hogy a munkaidő rovására menne. Mindemellett a rugalmas munkaidőrend lehetővé teszi, hogy a dolgozó maga gazdálkodjék a szabadidejével.

Vállalatunknál a rugalmas munkaidő rendszert 1979. március elseje óta alkalmazzuk, a nyolc év tapasztalata alapján pozitívan értékeljük. Dolgozóink megszokták, megszerették — kötöttségeivel együtt. Főként a gyermekes kolléganők örülnek előnyeinek, mivel a reggeli rohanások megszűnésével nyugodtabb légkörben kezdhetik a munkát. Ez a tény a termelés szempontjából sem elhanyagolható.

Az általában érvényes előnyökön túl vállalatunknál azért is fontos e munkaidőrend alkalmazása, mert munkánk: a műszaki tervezés, alkotó tevékenység.

Ezt pedig nem lehet „be- és kicsöngetésre” elkezdeni, abbahagyni. Tervezőink nagyon szívesen járnak be munkahelyükre kora reggel és maradnak a késő esti órákig, mivel ilyenkor nyugodt körülmények között dolgozhatnak.

Egy-egy dokumentáció elkészítésénél a különböző felkészültséget igénylő feladatok ciklikusan jelentkeznek. A munka egyes szakaszaiban dolgozóink kevésbé elfoglaltak — ideálisnak tekinthető szervezés ellenére is! —, míg más szakaszokban az átlagnál jóval többet kell dolgozniuk. Ezt a ciklikusságot a rugalmas időrend jól tudja követni, így egyértelműen termelési célokat szolgál.

A rendszer alkalmazása azonban jobb szervezést kíván, mivel egy-egy feladat megoldásában többen vesznek részt. Egyébként a rugalmas munkaidőrend csak bizonyos határok között rugalmas, ugyanis a kötelező munkaidőt év közben plusz—mínusz 10 óra különbözettél le kell dolgozni. A mínusz tíz órán felüli időre eső bért levonjuk, a plusz tíz órán felüli idő nem számít ledolgozottnak.

Tevékenységük jellegéből adódik, hogy tervezőink napközben többször elmennek (tárgyalásra stb.), távozásukat az úgynevezett kilépőkartonon az illetékes vezetők engedélyezik, csakúgy, mint a magánjellegű eltávozásokat. Szükség van tehát a pontos nyilvántartásra, ami többletadminisztrációval jár. Ezért a munkaidő-nyilvántartást a rendszer bevezetésével egyidejűleg számítógépre vittük. A feldolgozási költség megtérül a rendszerből adódó előnyök révén.

Figyelembe véve, hogy nincs két egyforma gazdálkodó egység, nincs két egyforma kollektíva, nem lenne helyes állást foglalni abban, hogy a munka- időalapot csak a rugalmas munkaidőrend alkalmazásával lehet-e „védeni”. Tény, hogy vállalatunknál jól bevált. Saját tapasztalatunk alapján ajánljuk azon szervezeteknek, ahol a munkajellege lehetővé teszi, s a rendszer működéséhez a feltételek megteremthetők.

Farkas Gábor

igazgató

Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat'

MAGYAR—AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL

Hatékonyabb, gazdaságosabb

takarmányozás

Tizenhét éve létesült az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és a Centrál Soya amerikai—magyar takarmányozástechnológiai együttműködés: az Agrokomplex. A kombinát az amerikai cégtől megvásárolta a tudományos kísérletek alapján — a különböző állatfajok részére — összeállított, legjobban bevált recepteket. Az amerikai cég limitáló aminosavak felhasználásával állítja össze a takarmányokat, ami azt jelenti, hogy a leghatékonyabb tápot kapják a jószágok, gazdaságosabb a tartásuk.

tését. Dicsérték azt a kezdeményezésüket, amelynek lényege, hogy a pártner- eazdasáeok részére úgynevezett MultiMa már az egész országban vannak partnergazdaságai a társulásnak, amelynek hazai ügyintézője a mezőgazdasági kombinát. Kecskeméten hét éve működik a kirendeltség, amelynek hatásköré négy megyére terjed ki.

Ördögh László kirendeltségvezető:

— Bács-Kiskunon kívül Nógrád, Pest, Csongrád megye tartozik hozzánk. A megvásárolt recepteket közös fejlesztéssel a magyar alapanyagbázisra alkalmazzuk. Jelentős szaktanács- adó hálózatot alakítottunk ki, folyamatosan ellenőrizzük az összetételt, az etetés eredményeit, számítógépes elemzést végzünk. Ha valahol a takarmányfelhasználásban indokolatlan növekedést tapasztalunk, azonnal beavatkozunk. Feltárjuk a hibákat és javaslatokat teszünk azok kijavítására.

Mivel a receptek 65—70 százalékban szemes takarmányt tartalmaznak, minőségellenőrrel kísérik figyelemmel a betakarítást követően a termést, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatoknak vetik alá. A tárolás alatt is folyamatosan ellenőrzik a minőséget. A mintákat saját költségükön megvizsgáltatják és az eredményeket partnereik rendelkezésére bocsátják.

• — Ezen túlmenően saját tervezőrészlegünk segítséget ad új telepek építésére, az eddiginél korszerűbb technológiák bevezetésére. A felújításokhoz szintén segítséget nyújtunk. Igény esetén egyes technológiai berendezéseket is gyártunk. Két év óta a kirendeltség a körzetéhez tartozó partnergazdaságok szarvasmarhatelepének fejő- és hűtőgépsorait is megjavítja, karbantartását elvégzi.

Az Agrokomplex az idén — terv szerint —- a kirendeltséghez tartozó négy megyében 422 ezer 700 tonna takar-* mányt juttat a partnergazdaságainak. A megyében lévő harminc üzemnek, amely kapcsolatban áll a kirendeltséggel, 230 ezer tonna takarmányt szállít.

A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei nemrég értékelték az Agrokomplex munkáját. Figyelemre méltó, amit Baki Ferenc osztályvezető-helyettes állapított meg:

— Az Agrokomplex eredményes tevékenységét bizonyítja, hogy az állatlétszám csökkenése ellenére sikerült emelnie a takarmány és a premix forgalmazását. Ez főként abból adódik, hogy bővítette a partnerhálózatát.

Ezen a megbeszélésen még szó volt arról is, hogy az Agrokomplex továbbhaladva az eddigi úton, segítse az önköltségcsökkentő módszerek clterjeszBlend programokat készítenek, díjmentesen. Ezek olyan takarmányozási technológiák, amelyek egy adott üzem adottságaihoz alkalmazkodnak, és az a céljuk, hogy a helyi körülmények között a lehető leggazdaságosabbá tegyék az állattenyésztést, nem feledkezve meg a minőségről sem.

Egyébként a számítógépes program készítését megkönnyíti, hogy áprilistól a kirendeltségnek saját számítógép- parkja lesz. Beszerelésének előkészítését már megkezdték.

Érdeklődtem az Agrokomplex egyik legrégibb partnergazdaságánál, a Mélykúti Lenin Termelőszövetkezetnél, hogy miként vannak megelégedve a rendszer eddigi szolgáltatásaival. A választ az elnök, Korányi György így fogalmazta meg:

— Az amerikai—magyar együttműködés jól bevált, ez a mi tapasztalatunk. Néhány adattal érdemes ezt alátámasztani. Nálunk 2 kilogramm 25 deka takarmányból állítunk elő egy kilogramm baromfihúst. Negyvenkilenc nap alatt 1,80 kiló súlyban értékesítjük a pecsenyecsirkét, ami igen jó mutató. A baromfitenyésztésben — a partnergazdaságok között — évek óta sikerült megtartanunk a minőségi mutatókat tekintve az első helyet.

Hasonlóképpen jó eredményeket értünk el a sertéstenyésztésben is. Véleményünk szerint a szarvasmarhaágazatban még van javítanivaló. Az Agrokomplex támogatásával szeretnénk az összes állattenyésztő telepünket felújítani — hangoztatja a termelőszövetkezet elnöke.

Kereskedő Sándor