Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

1987. március 20. • PETŐFI NÉPE * 3 • A párt ét a kormány vezetőinek egy csoportja a parlamenti ülésteremben. Holtpont a haderő-csökkentési tárgyalásokon KÁLDI ENDRE (Győr-Sopron tn., 9. vk.), a Halászi Zöldmező "Termelőszövetkezet elnöke hang­súlyozta: bízik abban, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső felé­pítése után a Szigetközben sike­rül megőrizni a táj szépségét, és a mainál értékesebb mezőgazda- sági kultúrterületet alakíthat­nak ki az ott élő emberek és a nagyüzemek. PÁLiFI DÉNES (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és Minő­sítő Intézet Pölöskei Fajtakísér­leti Állomásának vezetője fel­hívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi mezőgazdasági terme­lői árképzés, illetve támogatási rendszer mellett Zala megye üze­mei a törvény legfontosabb elő­írásának, a termőképesség meg­tartásának is csak nagy erőfeszí­tések árán tudnak eleget tenni, a termőképesség fokozásáról pe­dig — véleménye szerint — szó sem lehet. ELEKI JÁNOS (Békés m„ 7. vk.), a Termelőszövetkezetek Or- .szágos Tanácsának főtitkára tol­mácsolta az összes földterület 61 százalékán gazdálkodó termelő- szövetkezetek tagságának egyet­értését. a készülő törvényjavas­lattal, s azokkal a változtatások­kal, amelyek az utóbbi napok vi­táiban kristályosodtak ki. CZIBULKA PÉTER (Szolnok, 3. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és .Földgáztermelő Vállalat vezér- igazgiató-helyettese egy tévhitet próbált eloszlatni felszólalásában. Sokan ugyanis az ipart okolják a termőföld területének csökkenté­séért. Ezzel szemben 1945 és 1980 között a mezőgazdasági művelés­ből kivont 1 millió hektárnyi föld­területből az ipar részesedése mindössze 22 százaléknyi volt. MIKLÓS ZOLTÁN (Nógrád m., 3. vk.), a Litkei Ipoly Ter­Az ország termőterülete évről évre fo­lyamatosan csökken. Bács- Kiskun me­gyében a ter­mőterület azonban nem csökkent, ha­nem valame­lyest 'növeke­dett. Ezért is szükséges a földvédelmi alapot a továbbiakban is fenn­tartani, és abból támogatni azo­kat az üzemeket, amelyek ki­használatlan területeket újból művelésbe vonnak. Bács-Kiskun megyében a földvédelmi alap alig 6 éves létesítése óta 4700 hektár eddig művelés alatt nem álló és kihasználatlan területet vontak szántóföldi művelésbe. A jelenlegi nagyszámú és kü­lönböző szintű földtulajdonnal, földhasználattal kapcsolatos jog­szabály indokolttá teszi az egy­séges szerkezetbe foglalt új tör­vény megalkotását, melynek egy­másra épülő fejezetei könnyítik •a jobb áttekinthetőséget, értel­mezést, fejlődést jelentenek az előző gyakorlathoz képest és a •szocialista nagyüzemek rugal­masabb gazdálkodását is segítik. örvendetes tényként értéke­lem, hogy: az állami és szövet­kezeti tulajdon azonosan szocia­lista jellegű tulajdonforma, en­nek következtében megváltás el­lenében az állami tulajdon szö­vetkezeti tulajdonba kerülhet. A fentiek ismeretében és elis­merése mellett azonban felmerül néhány olyan kérdés, amelyet melőszövetkezet ágazatvezetője rámutatott: a törvényjavaslat le­hetővé teszi a nagyüzemi módon nem művelhető területek haszná­latba, bérbe adását, az egyéni vállalkozókedv ilyen jellegű ki­bontakozását. FODOR SÁNDOR (Fejér m., 5. vk.), a Mezőszentgyörgyi Alkot­mány Termelőszövetkezet elnö­ke egyebek között arról szólt, hogy a modern társadalom pa­zarlóan használja a földet. A föld ezért különös védelemre szorul. TORNAI ENDRE (Veszprém m., 11. vk.), a Devecseri Virágzó Termelőszövetkezet nyugalma­zott elnöke figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi gyakorlat sze­rint a termelőszövetkezetekben dolgozók, ha valamilyen jogon kisebb ingatlanhoz jutnak, hátrá­nyos helyzetbe kerülnek, mert ezt a területet a háztáji vagy az illetményföldből elvonják. E két dolgot nem lenne szabad össze­keverni — vélekedett, s javasol­ta a törvényjavaslat ennek meg­felelő módosítását. NAGY LÁSZLÓ (Borsod m„ 16, >vk.kA35* Krasznokvajdai Bás­tya Termelőszövetkezet elnöke a törvénytervezet végrehajtásának közgazdasági feltételeit vizsgál­ta. Mint mondotta: a rendelke­zés nem teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek egyes föld­területeik állami kisajátítása esetén bírói jogorvoslathoz folya­modjanak, ha sérelmesnek tart­ják a föld ellenértékének meg­állapítását. LAKOS LÁSZLÓ (Pest m., 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád Ter­melőszövetkezet elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg százezernyi tartós földhasználati szerződés van ér­vényben. Az érintett telkek el­més szabályozással talán jobban meg lehetne oldani, előremuta­tóbb lenne, jobban figyelembe venné a köznapi életet. A törvényjavaslat kimondja, hogy a korlátozás nem vonatko­zik az örökléssel és elbirtoklás­sal történő tulajdonszerzésre, míg a minisztertanácsi rendelet ter­vezete a jelenlegi szabályokkal teljesen azonosan, lakás-, üdülő- és telektulajdon tekintetében a csa­lád tagjainak tulajdonát egybe­számítja azzal, hogy a 14. élet­évét betöltő kiskorú gyermek la- • kőtelket, a 16. életévét betöltő kiskorú gyermek további lakást szerezhet. E rendelkezés továbbá előnyö­sebb helyzetbe hozza az élettár- sakat, mert azoknak külön is le­het lakástulajdonuk. Javaslom, hogy a lakástulaj­donhoz vagy lakótelekhez való jog állampolgári jog legyen, és minden állampolgárt életkorá­tól és családjogi helyzetétől füg­getlenül megillessen. Továbbá, hogy a 18. év alatti kiskorúak in­gatlanszerzése esetén a tulajdon- szerzés gyámhatósági jóváha­gyásra szoruljon, és az esetleges ingatlanüzérkedés elkerülése ér­dekében a 18. életév betöltéséig a tulajdont elidegenítési és ter­helési tilalom terhelje. Megyénkben főként a szakszö- vetkezetes térségben elhelyezke­dő városokban; Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunhalason sok család tulajdonában és tartós használatában több föld van, mint amit az új javaslat enged. Ha azt értékesíteni akarják, elő­fordulhat, hogy nem, vagy alig lesz szerzőképes család. Ebből kö­vetkezően vagy nő a parlag vagy adásakor nagy körültekintéssel kell majd az árakat megállapí­tani, figyelembe véve, hogy ezek­nek az embereknek a többsége kiskeresetű. SEBÓK JÓZSEF (Heves m., 8. vk.), a Karácsondi Kossuth Ter­melőszövetkezet elnöke a tör­vényjavaslatnak a nagyüzemi me­zőgazdaság számára kedvező ren­delkezéseit értékelte. VARGA JANOS (Tolna m„ 6. vk.), az Iregszeancsei Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke rá­mutatott: félő, hogy miután el­fogadják a törvényt, az a jog­szabályok sokaságával fog ki­egészülni. Ezt a bürokratikus gyakorlatot el kellene kerülni. HORVATH FERENC (Somogy m., 10. vk.), csurgói körzeti főál­latorvos elmondta: Somogybán 188 kistelepülésen mintegy 2000 olyan elárvult falusi portát tar­tanak számon, amelyek kis rá­fordítással ismét lakhatóvá tehe­tők. Ezek az ingatlanok olcsón megszerezhetők. E házak elpusz­tulnak — figyelmeztetett —, ha nem találunk megfelelő megol­dást megmentésükre. IVANYI LAJOS (Békés m„ 12. vk.), a Gyomaendrődi Lenin Ter­melőszövetkezet elnöke szerint szükség van arra, hogy a föld­törvény minisztériumi szintű végrehajtási szabályozásánál gon­dot fordítsanak a feszültségek feloldására, az állami és szövet­kezeti pénzekből megvalósuló fejlesztések összhangjának biz­tosítására, és az ehhez szüksé­ges megfelelő jogi szabályozás kialakítására. Ezt követően szólalt fel KISS ISTVÄN (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a Tataházi Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke. ismét megindulnak a „zsebszer­ződés-készítések”. Különösen bo­nyodalmas lehet a tanyás ingat­lan elidegenítése, mivel a tanya körül termőföld is van. (Bács- Kiskun megyében a nyilvántartá­sok szerint 37 ezer tanya van je­lenleg.) Nem meggyőző indok, hogy a munka nélküli meggazdagodás meggátlása a cél. Tényekkel bi­zonyítható, hogy a magán- és személyi tulajdonban lévő föld évről évre csökkent, a jelenlegi szabályozás szerint is. Országo­san öt év alatt 26 132 hektárral, Bács-Kiskunban a csökkenés arányai még nagyobbak. Ezért azt javaslom, hogy a ma­gánszemély által megszerezhető föld mértékét a törvényjavaslat határozza meg akként, hogy a kiemelt települések belterületén 1500, külterületén pedig 6000 négyzetméter legyen. * FÖLDY FERENC (Borsod-Aba- új-Zemp,lén. m., 18 vk.), a sáros­pataki Cameniiuis Tanítóképző 'Főiiskola főigazgatója rámuta­tott. hogy a földhöz, valami Int a földön, lévő építményekhez kap­csolódó .történelmi, kulturális ér­tekék is védelemre szorulnak. Ja­vasolta, hogy a föld védelmével együtt védjék a helyneveket is, és a földről szóló törvénybe épül­jön be aiz errp vonatkozó előírás. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi tanácsko­zása — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter Já­nos felváltva elnökölt — befeje­ződött. Ma a földről szóló tör­vényjavaslat tárgyalásával foly­tatódik az ülésszak. BECS Minden haladás nélkül ért vé­get csütörtökön a közép-európai haderők és fegyverzetek csök­kentéséről folyó tárgyalások 41. fordulója. A bécsi holtpont kü­lönösen szembetűnő éppen most, amikor kibontakozik a párbe­széd az európai leszerelésről és biztonságról, mondotta a záró­ülésen Tadeusz Strulak lengyel nagykövet. A szónok bírálta a nyugati álláspontot, amely a lé­nyegi kérdés — a haderők csök­kentése — helyett az ellenőrzés­re helyezi a hangsúlyt. A NATO ugyanakkor egy megállapodás után sem volna hajlandó vissza­fogni a nemzeti haderők, a lé­gierők és fegyverzetek fejleszté­PRÁGA ✓ A Központi Bizottság decem­beri tanácskozása óta, eltelt idő­szakban a csehszlovák gazdasági mechanizmus átalakítása, ha úgy tetszik, a reformod álltak a fi­gyelem középpontjában — hang­súlyozta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára szerdán, a CSKP KB ülésén elhangzott beszédében. A főtitkár szerint a gazdaság- irányítási rendszer megváltoz­tatása az államosítás óta a leg­nagyobb beavatkozás a gazdasá­gi életbe. Husák beszélt az átépí­tés előkészítéséről, illetve meg­valósításáról, s hangsúlyozta: még az idei év végéig el kell ké­szíteni a konkrét intézkedések dokumentumát. Husák kiemelte az intenzív politikai munka fon­tosságát annak érdekében, hogy a dolgozók az átalakítást a cseh­szlovák társadalmi és gazdasági fejlődés távlati megoldásaként fogadják el. A főtitkár megemlítette: van­nak az átépítést fetisizáló tö­rekvések s megjegyezte: az át­alakítás nem old meg automati­kusan minden problémát. A mos­tani, a 8. ötéves tervet minden­képpen teljesíteni kell, s fokoza­tosan lehet a gyakorlatban be­vezetni az új mechanizmus ele­meit, hogy azok segítsék a jelen­legi gazdasági problémák rpeg- oldását. George Shultz amerikai külügy­miniszter közelgő moszkvai láto­gatása olyain lehetőség a sízovjet— a merilkaii kapcsolatok alakulá­sa szempontjából, amelyet mind­két félnek k:i kelül használnia — mondotta csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Genmagyáj Ge- raisziimov, a szovjet külügyminisz­térium információs főosztályá­nak vezetője. A látogatás előkészítésével (kapcsolatban, értékelte Michael! AnmaeOßit amerikai külügymi­niszter-helyettes moszkvai meg­beszéléseit. Minit mondotta, maiga a tény, ho,gy a látogatásra, s an­nak keretében, a regionális prob­lémáikkal, kapcsolatos vélemény­cserére sor került, kedvezően ér­tékelhető. Megállapította ugyan­akkor, hojgy nincs változás a,z amerikai álláspontban, reményit keltő előrehaladásról sajnos nem lelhet beszélni. Amerikai részről nem terjesztetitek elő új. a reali­tásokat és a helyi konfliktusok­ban érdekelt felek törvényes ér­dekeit figyelembe vevő javasla­tot. A megbeszélések légköre nyu­godt veit, a felek kerülték a kon­frontációt — mondotta Geraszi- mov. Az Egyesült Államok a jelek Palesztin egység­törekvések ALGÍR, PÁRIZS A palesztin egység megterem­tésének kérdéseiről tárgyalt szer­dán Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Sadli Bendzsedid algériai államfővel és Mohamed Seifi Meszadiával, az algériai Nemze­ti Felszabadítálsi Front KB Állan­dó Titkárságának vezetőjével. Az algíri találkozón megvizsgál­ták a Palesztin Nemzeti Tanács (a palesztin parlament) összehí­vásának lehetőségét is. Algéria igyekszik összebékíteni a vl- szálykodó palesztin szervezete­ket, fővárosában többször tette lehetővé különböző palesztin cso­portok találkozóit. sót. Ilyenfajta megoldás ellen­tétben állana a bécsi tárgyalások mandátumával, hiszen az kifeje­zetten vonatkozik a fegyverze­tekre is, hangoztatta. A szocialista országok vélemé­nye szerint a tárgyalásokat gyor­san, érdemi megállapodással le léhetne zárni, a megegyezés fon­tos hozzájárulás lenne a széle­sebb körű európai leszerelés ter­vezett folyamatához. Amennyi­ben ezt az alkalmat nem ragad­ják meg, a bécsi tárgyalásokat túlhaladhatják az események, mondotta a lengyel nagykövet. A VSZ korábban indítványoz­ta, hogy vonjanak ki 11 500 szov­jet, illetve 6500 amerikai kato­nát a közép-európai térségből, a meglévő erőket fagyasszák be BRÜSSZEL Jacques Delors, az EGK bi­zottságának elnöke csütörtökön megismételte: szükséges, hogy a Közös Piac egységes álláspontot dolgozzon ki Mihail Gorbacsov főtitkárnak a közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták Európából való visszavonására irányuló ja­vaslatát illetően. Jacques Delors e hét elején a közös piaci országok rendkívüli csúcsértekezletének összehívását javasolta e kérdés megtárgyalá­sára és egységes álláspont kiala­kítására. A javaslatot Wilfried Martens belga miniszterelnök, a Közös Piac tanácsának soros el­nöke kedvezően fogadta, míg Leo Tindemans külügyminiszter tartózkodó volt, mondván: e s tárgyaljanak a további csök­kentésekről. A NATO, miközben elfogadta a részmegállapodás elvét,, olyan eltúlzott ellenőrzési igényeket támasztott, amelyek­ről Brüsszelben is tudják, hogy elfogadhatatlanok. Ezeket a nyugati igényeket is­mételte meg Robert Blackwill amerikai nagykövet a záróülé­sen: a NATO egészen a zászlóal­jak szintjéig igényel létszám-tá­jékoztatást, valamint korlátlan lehetőséget a helyszíni ellenőr­zésekre. A tárgyalásokon a VSZ nem várhat további nyugati en­gedményeket, mondotta az ame­rikai nagykövet. A következő, immár 42. for­duló május 14-én kezdődik. Chirac „csak államokkal alkudozik" PÁRIZS A francia kormány napi érint­kezésben áll 3—4 arab és közel- keleti állammá! a libanoni fran­cia túszok kiszabadítása, főleg Jean-Louis Normandin tv-tech- nikus életének megmentése ér­dekében — közölte heti sajtótá­jékoztatóján Denis Baudouin, a miniszterelnök szóvivője. Ez az ügy annyira leköti a francia kor­mányt, hogy Jean-Bernard Raí- mond külügyminiszter elhalasz­totta miatta ezekre a napokra tervezett .arabközi körútját Jor­dániába, Omanba és az Emírsé­gekbe. Baudouin Iránt, Algériát, Li­banont és Szíriát nevezte meg azon országok között, amelyek „tájékoztatást adhatnak, fenn­hatóságot, nyomást vagy ellen­őrzést gyakorolhatnak a túsztar­tók felett”. Libanonban a Forradalmi Igaz­ságszolgáltatás Szervezete, mint ismeretes, egy héttel elhalasztot­ta Normandin kivégzését, de to­vábbra is politikai nyilatkozatot követel a francia kormánytól kö­zel-keleti politikájának megvál­toztatásáról, amit Párizs elutasít. A francia sajtóban tartják ma­gukat az értesülések^ hogy a kor­mány közvetítők útján tárgyal egy szervezettel,, de Chirac mi­niszterelnök ezt többször katego­rikusan cáfolta, mondván, hogy semmiféle alkudozásba nem bo­csátkoznak terroristákkal, csak államokkal. Iráni rakéták a Hormuzi- szoros mentén WASHINGTON Charles Redman, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán közvetve megerősítette azokat a sajtójelentéseket, ame­lyek szerint Irán a közelmúlt­ban nagy hatóerejű föld-föld tí­pusú rakétákat telepített a Hor- muzi-szoros északi partjára. Az amerikai felderítés múlt hónapban szerzett tudomást a rakéták létéről. Eszerint az iráni Kuhestaik településnél, illetve Queshm szigetén kiépített tá­maszponton hat-hat 40—80 ki­lométer hatótávolságú rakétát helyeztek el. Az 500 kilogrammos hagyományos robbanótöltettel felszerelt rakéták elvileg képe­sek a szorosan áthaladó nagy tankhajók elsüllyesztésére. A hírt kommentálva Redmaq leszögezte: az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít a szabad hajózás elvének, és szi­lárd elhatározása, hogy biztosít­ja a Hormuzi-szoroson való sza­bad áthaladást. / Közös Piac alapokmányát képe­ző római szerződés a kifejezet­ten gazdasági tömörülésnek nem határoz meg katonai fel­adatot. Az EGK elnöke csütörtökön tartott sajtókonferenciáján meg­ismételte javaslatát és hangsú­lyozta: „A Közös Piac nem en­gedheti meg, hogy nélküle dönt­senek Európa sorsáról, annál ke­vésbé, mivel a leszerelés és a* eurorakéták visszavonása egy­általán nem pusztán katonai, ha­nem igen fontos gazdasági é* társadalmi jelentőségű kérdés- is. Ettől függ többek között a» EGK normális viszonyának ki­alakítása a kelet-európai orszá­gokkal, valamint az együttmű­ködés a KGST-vel” — mondotta Jacques Delors. KISS ISTVÁN FELSZÓLALÁSA A törvény a rugalmasabb gazdálkodást segíti Gustáv Husák a gazdaság reformjáról Shultz moszkvai látogatása előtt A politikai és gazdasági rend­szer demokratikus elemeit job­ban kihasználva fokozni kíván­ják a nemzeti front szerveinek és szervezeteinek aktivitását, nö­velni akarják a nemzeti bizott­ságok (a tanácsok) választott szerveinek szerepét, az átfogó átépítés érinti majd a törvény­hozó testületek, a szakszerveze­tek, az ifjúsági mozgalom mun­káját is. Átértékelik a képvise­leti szervek eddigi választási gyakorlatát, s a testvéri orszá­gok tapasztalatait felhasználva keresik az optimális, a csehszlo­vák körülményeknek megfelelő megoldást. Nemzetközi kérdésekről szólva a CSKP KB főtitkára Csehszlo­vákia teljes támogatásáról biz­tosította a szovjet békekezdemé­nyezéseket, köztük az európai közép-hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó javas­latot. Ezzel összefüggésben rá­mutatott: ha a megállapodást aláírják, lehetővé válik, hogy csehszlovák területről is eltá­volítsák a megnövelt hatótávol­ságú hadműveleti-harcászati ra­kétákat. Mihail Gorbacsov közel­gő prágai látogatásával kapcso­latban Gustáv Husák kifejezte meggyőződését, hogy a látogatás jelentős mérföldkő lesz a két or­szág együttműködésének fejlesz­tésében. szentelt nem hajlandó megfelelően értékeim a Szovjetunió konsitruk- tív álláspontját, a konfliktusok megoldására irányuló készsé­gét. Ez összességében ikedvezőt- iemiül . hat a szovjet—aimerilkaii kapcsolatokra.. Szovjet részről ismét figyelmesen fogják itamuli- mányozn.i a látogatás eredményeit és keresni fogják az előrelépés lehetőségeit. Jó lenne bízná abban, hogy az Egyesült Államok csatla­kozni fog a politikai megoldások felkutatásához, s a szovjet fél ilyen szellemben készül Shultz küiliügiyimiiiniiszter látogatására. Helmut Kohl kancellár szerdád parlamenti .nyilatkozatával, kap­csolatiban, Geraszimov elmondta: a szovjet vezetés osztja, a kancel­lárnak a,zt >a véleményét, hogy a két ország Ikapcsolaitaibain van­nak ki nem használt tartalékok a politikai párbeszédben,, a gaz­dasági együttműködésiben, a, kul­turális és emberi kapcsolatokban, s remélik, hogy az NSZK új kor­mánya kész lesz a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatok fejlesztésé­re. Feltételezi, hogy ai biztonság, a fegyverzetkorlátozás és leszere­lés kérdései továbbra ás .megha­tározóak tesznek a, két ország (kapcsolata,i szempontj,áfoóL A Közös Piac M. Gorbacsov javaslatáról /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents