Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

4 O PETŐFI NÉPE • 1987. március 20. TIT-KÖZGYÜLÉS ELŐTT Megnyerni a fiatal diplomásokat MA ESTE A TELEVÍZIÓBAN: A HÉT MŰTÁRGYA A bócsai fejedelmi sírlelet Beszélgetés Konfár Sándor megyei titkárral A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az alapszabály értelmében, ötévenként küldöttgyűlésen ad számot az elmúlt időszakban végzett munkáról, s ekkor határoz a következő ciklus céljairól, feladatairól. A nemrégiben lezajlott városi közgyűlések után, holnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában ül össze a megyei értekezlet. Ez alkalomból, előzetesen kértünk interjút Konfár Sándortól, a TIT megyei titkárától. — Ön figyelemmel kisérte a városi küldöttgyűléseket. Milyen tapasztalato­kat szerzett ezeken a fórumokon? — Legelőször is azt, hogy nem volt kellő érdeklődés, a meghívottaknak ál­talában csak a fele jelent meg. Nekem nagyon hiányoztak a fiatalok is. Éppen az a derékhad maradt távol, akiket mi olyannyira meg akarunk nyerni, hogy a közművelő hivatást gyakorolják. Mindemellett, a részt vevő fiatalok igen aktívak voltak, figyelemre méltó elgon­dolásoknak adtak hangot, főleg ami az ismeretterjesztés módszereit illeti. A közgyűlésen több soron is elhangzot­tak a szemléltetés technikai eszközeire vonatkozó igények, amelyek a jelenlegi anyagi lehetőségeink miatt teljesíthe­tetlenek. Csakúgy, mint a közművelő­dési intézményeknek, nekünk is egyre inkább a lakossági és egyéni érde­kekre kell építenünk. S, ezek szinte kie­rőszakolják a TIT-től is, hogy a — legszélesebb értelemben vett — innová­cióhoz nélkülözhetetlen, naponta hasz­nosítható ismereteket terjesszük. Szinte valamennyi közgyűlésen felvetődött a javaslat, miszerint inkább emeljék fel a tagdíjat — már jó ideje ötven forint —, de állítsák vissza az úgynevezett illetménylaprendszert, mert ez nagyban növelte a tagság társulathoz való tartó1 zásának érzését. S ez nem mellékes tény, ha a létszám évi 180—200 fős ingadozását vesszük. — Mi lehet az oka a fiatalok távol­maradásának? — Az egyik, véleményem szerint, a szakmába menekülés. Az egyetemek, főiskolák szakembereket képeznek, nem tudatosítják bennük azt, hogy az értelmiségi hivatása a tudás közvetíté­se, továbbadása is. A másik: a megélhe­tési gondok miatt egyre kevesebben szakítanak időt arra, hogy a társulat­ban munkálkodjanak. — Ez azt jelenti, hogy nem éri meg nekik? KÖNYVESPOLC — Nem így van. A nyelvtanárok között nagyon sok a fiatal, tisztességes óradíjat tudunk fizetni. — Hogy lehet akkor az, hogy például a falvakban, de akár két várost, Kiskő­röst és Kalocsát is említhetném, nem tudnak nyelvtanárokat „kiállítani", pe­dig igény lenne rá? S ehhez kapcsolódik az a benyomásom is, mely szerint úgy tűnik, a TIT inkább a városokban élet­képes. — A községekben azért nem tudnak nyelvtanfolyamokat szervezni, mert a tanárok nem hajlandók a városból ki­menni. Különösen két idegen nyelvre, az angolra és a németre van a legna­gyobb igény, mindenki mindenütt ezt akarja tanulni, s ez feszültséget okoz. A nyelvtanfolyamokkal egyébként most már szeretnénk valamennyi vá­rosba eljutni, csakúgy, mint egy másik, Kecskeméten igen nagy népszerűség­nek örvendő formánkkal, a nyugdíjas szabadegyetemmel is. Ami a községe­ket illeti, jó néhány helyen különösen jól működnek a TIT-szervezetek, vagy -csoportok, említeném Csátalját, Csen- gődöt, Tázlárt vagy Kecelt. Annak, hogy társulati élet nincs, vagy elhalt egy-egy községben, szubjektív okai vannak. Ha van egy jó titkár, aki fel tudja csigázni az érdeklődést, fel tudja kelteni az igényt - ott él a TIT. — Az eh;. ben — olvasom a megyei elnök In..: (Imolájában — ke­vesebb lett a hagyományos előadás, mi­vel csökkent a vállalatoknál, szövetke­zeteknél az előadásokra, illetve soroza­tokra kötött szerződések száma . . . — Igen, részben kiszorult a TIT az üzemi — főleg szakmai — ismeretter­jesztés területéről, ugyanis a nagyválla­latoknak megvan a saját oktatási bázi­suk. Nekünk most a közismereti és a napi, aktuális témákkal foglalkozó elő­adásokra kell lecsapnunk. Ma már nem lehet egy vállalatra rátukmálni akármit. Anyagi megfontolásból há­romszor is meggondolják, kémek-e előadást, s sokszor maguk választják a témát, sőt az előadót is. Hagyományos munkásakadémiánkat továbbra is szervezzük a Dutépnél, a Kecskeméti Konzervgyárban, a félegyházi Április 4. Gépipari Műveknél és a munkásszál­lásokon. — Ugyancsak az összegzésből derült ki az, hogy a TIT nagyobbrészt társada­lomtudományi ismereteket terjeszt és sajnálatosan visszaesett—mi több, felé­re csökkent — a műszaki ismeretter­jesztés előadásszáma. . — A kérdés első részével kapcsolat­ban meg kell jegyeznem, hogy nincs igény az alapozó természettudományi . ismeretekre. Viszont az emberek na­ponta szembekerülnek olyan kérdések­kel, amelyekre politikai, közgazdasági vagy filozófiai előadásokon kaphatnak választ. A család szerepének újraérté­kelése, a talajvesztés, a társadalmi beil­leszkedési zavarok — hogy csak egy- kettőt említsek — mind olyan téma, amivel foglalkozunk, amiket az érdek­lődők figyelmébe ajánlunk. Ami a mű­szaki ismeretterjesztést illeti — a MTESZ tagegyesületeivel együttmű­ködve —, azon vagyunk, hogy ezt a csökkenő tendenciát visszafordítsuk. — A TIT az utóbbi években egyre kevesebb anyagi támogatást kap, évi költségvetésének mindössze 5—6 száza­lékát. — Csaknem önfenntartó, ténylege­sen gazdálkodó egységgé váltunk. Költségvetésünk megközelíti a 10 mil­lió forintot, s ebből az állami támoga­tás 475 ezer forint. Itt utalnék vissza az elején említett irreális igényekre: a tech­nikai eszközök beszerzésére 100—150 ezer forintunk marad, nem bírjuk eny- nyi pénzből kielégíteni a kívánságokat. Legutóbb a kecskeméti intenzív nyelv- tanfolyamra költöttünk, magnókat, vi­deókat vásároltunk. Ebbe az ismeret­terjesztési formába érdemes befektetni, mert ez a legjövedelmezőbb. S ilyen gazdasági viszonyok mellett, ez egyál­talán nem mellékes körülmény. Kormos Emese Béládi Miklós: Értékváltozások A huszadik századi magyar irodalom egyik legjobb kuta­tója volt Béládi Miklós (1928—1983). Tudósi magatartásá­nak lényegi vonásait pontosan kirajzolják könyvei. A törté­neti folyamatra és a műre egyaránt egyenlő súllyal figyelt. Kedves témaköre volt az élő irodalom, s az új műveket mindig történeti összefüggésekbe ágyazottan elemezte. Pá­lyájának kibontakozása egybeesett az irodalomtudomány nagy szemléleti és módszertani megújulásával. Bár a huszadik század egésze foglalkoztatta, alkotóként természetesen néhány kiemelt téma köré csoportosíthatók tanulmányai. Időrendben haladva az egyik az avantgarde mozgalmak, s kiemelten Kassák Lajos munkássága. A másik a népi írók mozgalma, s az egyes népi írók munkássága. Közülük is, az egész pályát végigkísérő érdeklődéssel, kie­melten Németh László és Illyés Gyula életműve. Harmadik témakörként saját nemzedékét, azon belül is elsősorban az epikusokat kell említeni. S végül a negyedik témakör a hetve­nes-nyolcvanas évek újító törekvéseinek nyomon követésé­ről tudósít. A szerző első tanulmánykötete, az Érintkezési pontok, 1974-ben jelent meg. Ezt követte a Válaszútok 1983 őszén, éppen a váratlan halál időpontjában. Addig azonban újabb, terjedelmes kötetnyi tanulmányt írt, s most ezek is megjelen­tek Értékváltozások címmel. A posztumusz kötet címadó írása önmagában is fontos munka. Alaptétele szerint a magyar irodalomban korszak- váltás zajlik le. Hagyomány és újítás, folytonosság és szakí­tás kérdésköré minden irodalom történetében rendre vissza­tér. Béládi Miklós „középen” állt: megértette a hagyományt, meg az-újítást is, de egyiket sem önmagában, hanem a többi­vel való összefüggésében szemlélte, s a részvétel, azaz a teremtett érték súlyosságának arányában állt ki a különböző törekvések mellett. A posztumusz kötet négy nagyobb ciklusra tagolódik. Az elsőben az irodalomtörténet általánosabb kérdései kaptak helyet. A második ciklus darabjai egyes írókkal foglalkoz­nak Móricztól Szabó Dezsőn, Németh Lászlón, Illyés Gyu­lán át egészen Pilinszky Jánosig. A harmadik egységben a klasszikus magyar avantgarde elemzése és a vizuális költé­szet bemutatása kapott helyet. Majd az Olvasónapló kritikái zárják a kötetet, amely a modern irodalom kérdései iránt érdeklődők számára megkerülhetetlen olvasmány. Vasy Géza A magyar régészet történeté­ben fontos dátum 1935. április 12-e. Ekkor kerültek a felszínre, szőlőművelés közben, a bócsai fejedelmi sírleletek. Az értékes tárgyakat a Magyar Történeti Múzeum népvándorlás kori gyűjteményének leltárkönyvébe jegyezték be. A bócsai páratlan sírleletek­kel László Gyula ismert régész foglalkozott. Kutatásainak eredményeit, a tárgyak ismerte­tését magyar nyelven első ízben a Cumania negyedik számában adta közre. Az avar fejedelem bócsai sírjáról szóló dolgozat csak része a szerző tanulmányá­nak. Ebből idézzük a fejedelem­re vonatkozó következtetését: „A nemzetség idősebb, s éppen legrangosabb tagjainak még nem járt aranyruha, akkor, amikor elhunytak. Nyilván azért, mert a nemzetség feje még nem volt fe­jedelem, s így családjának sem járt aranyviselet. Mindebből tehát két dolog válik világossá, éspedig: először az, hogy amikor a bócsai nemzetség megtelepedett Kiskőrös környékén, a nemzetség feje még nem volt fejedelem. A második következtetés már természe­tesen folyik ebből; az ugyanis, hogy a bócsaifejedelem hazánk területén nyerte El LIVI JEGYZET Csók, Anyu A Balázs Béla-díjas Rózsa Jánost 1965-ben Gyermekbetegségek címmel készült legelső játékfilmje óta gyerme­kekhez és gyermekekről szóló alkotá­sok rendezőjeként ismerhette meg a közönség. Rózsa a legfiatalabbak életét kiapadhatatlan kedvvel kutatja a mai iskolák folyosóin, tantermeiben (Pók­foci), vagy a vadregényes történelmi helyszíneken (A trombitás). Vonzódá­sa ehhez a korosztályhoz a későbbi fil­mekben is mindvégig megmaradt. Leg­utóbbi, Szegény Dzsoni és Arnika című, Lázár Ervin meséjéből írt mesejátékát a közelmúltban a televízióban is láthat­ták a gyerekek. Az utóbbi esztendők munkái közül a Vasárnapi szülők (1979) és a Kabala (1981) már a harmo­nikus családi élet fontosságának kie- . melésével érintik a Csók, Anyu proble­matikáját is; olyan fiatalokról szólnak, akik szerencsétlen családi körülmé­nyeik miatt nehezen találják meg szű- kebb és tágabb környezetükben a he­lyüket. Komor, a tragédiák árnyát megidéző, vagy alkalmanként a szatí­rát is érvényesítő hangnemben hívja föl a figyelmet a gyerekekre, akik Vittorio De Sicát idézve: figyelnek bennünket. A produkcióban kiemelkedően nagy szerepet kap a család sorsa, a családi élet hiányzó harmóniája, de legfőként a’gyerek, és kirajzolódik a közös jövőn­kért való őszinte aggódás. A rendező legújabb „családjában” mindenki egyformán fontos. A történet mindenki sorsára egyformán koncent­rál. Rózsa, aki előző filmjeiben vagy a gyerekeknek vagy a velük foglalkozó m 0 m el méltóságát. Mindez nem sokkal Kis­kőrösön való megtelepedésük után tör­ténhetett." A hatszázhatvanas évek tá­ján ... A föld mélyéből előkerült leletek, tárgyak kétféle aranyból készültek, s arra is következtetni lehet, hogy két ötvösmester műhelyében formálódtak. • Az aranykehely három darabból áll, 8,5 cm magas. • A bócsai fejedelmi sírból előkerült kard pántjai, díszítései. (Tóth Sándor reprodukciói) Az álcsatos kőberakásos aranyöv, a tegez, az ivókürt, a tőrhüvely, a kehely, a korongos veretű öv, a kard és egye­bek értékes példányai a Magyar Nem­zeti Múzeum gyűjteményének. A bó­csai fejedelmi sírlelet szép darabjait a televíziónézők is megismerhetik ma es­te az egyes műsoron, 22 óra 50 perckor. Ehhez a késő esti órán kezdődő múzeu­mi percekhez kívánunk kedvet a mellé­kelt két fotóval is. B. T. m felnőtteknek „címezte” mondanivaló­ját, ezúttal egyidejűleg szólítja meg az egész családot. A Vámos Miklós Cédu­lák című novellájából írt fordulatos történetben egy család az egymásra fi­gyelés hiánya miatti szétesését, majd az összetartozásért való nekirugaszkodá­sát, erőfeszítését követhetjük nyomon. A főszereplő a Kalmár család, melynek különös ismertetőjele a példás szerve­zettség. Mindenki végzi a maga dolgát, de elfoglaltságaik miatt csak közvetve, odafirkantott üzenetek formájában érintkeznek egymással. Senki nem elé­gedett ezzel az állapottal, ám egy igazi tragédia kell hozzá, hogy „fejükhöz kapjanak”, s megpróbáljanak új életet kezdeni... A Csók, Anyu, melyben jószerével csak a családtagokat láthatjuk a mind­végig azonos helyszíneken; (egy ház belső tereiben) egyike a legkisebb költ­ségvetésű tavalyi produkcióknak. Hogy a Ragályi Elemér kameráján lát­tatott képi világ ilyen körülmények kö­zött is izgalmas tud maradni, abban része van a forgatás körülményeinek alapos, minden részletre kiterjedő elő­készítésének. Sokat köszönhet a pro­dukció Udvaros Dorottya és Koltai Róbert játékának, akik közül Udvaros Dorottya — részben ezért a színészi teljesítményéért — a játékfilmszemlén külön elismerést kapott. Károlyi Júlia KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK ~Ijjf— KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig es- te 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét- • köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnoszti­ka. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. T.:_22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház két épületeben látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavccse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecsc, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-234); Lakitelek: dr. Debrcczeni J. (Lakitelek. Széchenyi krt. 70.) Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18/a, T.: 44-086). BAJA: a hétvégi ügyeletét a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják dl. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, 'bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmo­nostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, ér- sekcsanádi, felsőszentiváni, garai, her­cegszántói, nagybaracskai, nemesnád­udvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, má- tételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és kör­nyékének lakói részére minden szom­baton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben el­látják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gá­téri, kunszállási, pálmonostori, petofi- szállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKECSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és lászlófalvi betege­ket látják el. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167). Harta, Du­napataj: dr. Kákonyi A. (Harta, orvosi rendelő, T.: 33); Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mel­lék. Itt látják el a balotaszállási, harta- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kunszál­lási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 25); Já­noshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma központi rendelő (T.: 88); Mélykút: központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Kele- bia, Attila u. 79.). GYÓGYSZERTÁRAK —"I A péntek esti zárórától f hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak _____ ügyeletet: K ecskemét, Szabadság tér; Hajú. Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalo­csa, Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.; Solt, Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a. T.: 12-524). Nemsnádudvaf, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34). Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai u. 1/a. T.: 12- 8511. Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29). Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.). Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja, Damjanich u. 2.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa', Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörös­marty u. 69). Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rá­kóczi u. 1.). Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.). Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Al- lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadse­reg u. 9.). Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.). Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészá­ros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45). Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Farkas Ä. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8). Miske, Drag- szél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11). Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske­mét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325). Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862). Jakabszállás, Orgó- vány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42). Lászlófalva, Nyárlő- rinc: dr. Dani S. (Nyárlörinc, Sugár u. 16. T.: 43-192). Lajosmizse: dr. Kisju- hász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76). Tiszakecske: dr. Jenei J. (Tisza­kécske, Kerekdomb 99.). Kerekegyhá­za, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Sza­káll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispá- novity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.). Ágasegyháza,, Fülöphaza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 83. T.: 20). Kunszentmiklós, Kunpe­szér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun­szentmiklós, Marx tér 5.). Szabadszál­lás, Fülöpszállás: dr. Loboda J. (Fü1­löpszállás, Ady E. u. 2. T.: 19). Solt­vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19.). Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös hadsereg u. 3.). Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 62- 987). Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszallás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120). Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Be- rényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111). Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 16. T.: 168). Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3). Jászszentlaszló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16). Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 10). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554). Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070). Jánoshalma: dr. Fülöp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u. 3. T.: 390). Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471). Mély­kút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28). Tompa, Kelebia: dr. Czinder P. (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92). Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.). Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10). L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents