Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-19 / 66. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1981. március 19. Aczél György látogatása a Szovjetunióban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója az SZKP Központi Bizottságának meghívására március 16—18. között látogatást tett a Szovjetunióban. Megbeszélést folytatott Alekszandr Jakovlewel, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, at Központi Bizottság titkárával és Vagyim Medvegyewel, a Központi Bizottság titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP előtt álló több időszerű elméleti és politikai kérdésről. Hazánk moszkvai ■nagykövetségén találkozott a Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasok képviselőjével. Aczél György szerdán este hazaérkezett Budapestre. A kelet—nyugati kapcsolatokról Kulcsár Kálmán előadása a megyei politikai akadémián BONN A nyugatnémet külpolitika fő feladata a következő négy évben is a nyugati szövetség erősítése, valamint a széles körű párbeszéd és együttműködés folytatása a Varsói Szerződés tagállamaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ezt hangsúlyozza az a kormánynyilatkozat, amelyet Helmut Kohl, az NSZK kancellárja terjesztett elő szerdán a szövetségi gyűlésben. Mint Kohl kifejtette, a Varsói Szerződés — szerinte továbbra is fennálló — katonai fenyegetésével szemben a jövőben is a NATO szavatolja Nyugat-Európa és az NSZK biztonságát. A kancellár országa szempontjából központi jelentőségűnek nevezte a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt, de változatlanul hosszú távú törekvése a kapcsolatok fejlesztése Közép-, Kelet- és Délkelet-Eu- rópa összes államával is, a már megkötött szerződések és a helsinki záróokmány alapján. A szövetségi kormány ezeknek az államoknak megbízható, kiszámítható és bizalomteli partnere akar lenni a párbeszédben és az együttműködésben egyaránt — hangsúlyozta Kohl. Sürgette, hogy mindezt vitassák meg az NSZK által javasolt kelet— nyugati gazdasági együttműködési értekezleten az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében. Az SZKP Mihail Gorbacsov főtitkár hivatalba lépése óta meghirdetett bel- és külpolitikai Thatcher biztos választási győzelmében LONDON Biztos vagyok benne, hogy megnyerjük a következő általános választásokat, méghozzá jó többséggel — jelentette ki a The London Evening Standard című délutáni újságnak adott nyilatkozatában Margaret Thatcher brit kormányfő. Margaret Thatcher kizárólag belpolitikai-választási kérdésekről szólt. Leszögezte: jelenlegi második mandátumának júniusban kezdődő utolsó éve „vadászidény”, s ebben az időszakban bármikor urnákhoz szólíthatja a szavazókat. Arra a kérdésre, vajon az újabb belviszályokkal küszködő Munkáspárt „feltornázhatja-e magát a népszerűségi versenyben”, a konzervatív kormányfő ezt válaszolta: „nem hiszem”. Programjáról szólva Margaret Thatcher oktatási reformot, a szociális-egészségügyi ellátás és a lakáshelyzet javítását, továbbá a több mint hárommilliós munkanélküliség csökkentését ígérte. Esélyek és viharok Heves szélviharokról, elsüllyedt hajókról viszonylag sűrűn jelenik meg híradás a világsajtóban. Az a jelentés azonban, amelyik a New Yorktól 40 mérföldre szerencsétlenül járt „Komszomolec Kirgi- zii” matrózairól érkezett, korántsem a megszokott katasztrófa-szenzációkhoz tartozik, hanem — bármilyen hihetetlen első pillantásra — a világpolitikai ügyek közé. Hiszen az amerikai parti őrség által kimentett szovjet tengerészeket fogadta a Fehér Házban Ronald Reagan elnök, s a megfigyelők teljes joggal értékelték úgy ezt az udvariassági gesztust, mint egyfajta jelzést a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi, méltán különlegesnek mondható korszakában. A Moszkva és Washington közötti viszonyt az elmúlt hetekben ugyanis nagyfokú dinamizmus jellemzi. Több csatornán folynak a megbeszélések, a fegyverzetkorlátozás összetett problémáitól kezdve a regionális kérdések soráig. Épp most fejezte be tárgyalásait a szovjet fővárosban Michael Ar- macost külügyminiszter-helyettes, aki egybehangzó vélemények szerint felettese, George Shultz áprilisi látogatását is előkészítette. Ugyancsak ígéretes az a közeledés, ami — per. sze kellő óvatossággal — a kérdések kérdésének számító leszerelési ügyekben Gorbacsov főtitkár legutóbbi kezdeményezése óta megfigyelhető. Elsietett optimizmus- lenne ugyan feltételezni, hogy az európai közép-ihatótávolságú miuikleáris rakéták problémájában végleges áttörést értek volna el a tárgyalófelek, annyi azonban megkockáztatható, hogy hosszú idő óta most nyílik a legbiztatóbb esély a közös nevező megtalálására. Jellemző volt például a tapasztalt diplomata, Viktor Karpov nyilatkozata, aki a napokban kijelentette: akár már idén ősszel is tető alá hozható az INF-szerződés, „amennyiben mindkét félben megvan erre a szándék”. • Washingtonban Reagan elnök fogadta az amerikai parti őrség által kimentett tengerészeket. Az utalás világos. Hiba lenne ugyanis figyelhnen kívül hagyni azokat a fejleményeket, amelyek Washingtonban a megegyezés lehetőségét rontják, kezdve az újabb Trident-kísérletről, az űrfegyverkezés erőltetésétől a rövid hatótávolságú rakéták ügyének a mostani megegyezés feltételévé avatásáig. Igaz, Moszkva ezen a téren is rugalmasságot tanúsít. Karpov például az említett nyilatkozatban azt is bejelentette: a Szovjetunió hajlandó a közép- hatótávolságiú rakéták kérdésével párhuzamosan tárgyalásokat folytatni a rövid hatótávolságú harcászati eszközökről is. Pozitív és negatív tényezők, kezdeményezések és gátló események egyaránt felvillannak tehát a két nagyhatalom viszonyának jelenlegi kaleidoszkópjában. Remélhetőleg a közeljövőben inkább az egyezmények formálódása, s nem a tengeri vagy politikai viharok fognak'szenzációkkal szolgálni. Sz. G. irányvonalára vonatkozóan a kancellár azt mondta: „Ha ez az irányvonal megteremti annak a lehetőségét, hogy elmélyítsük a kölcsönös jobb megértést és az együttműködést, és hozzájárul konkrét leszerelési és fegyverkorlátozási eredményekhez, akkor élni fogunk az alkalommal. Ez alkalommal sem mulasztotta el hangoztatni a bonni értelemben vett német egység megteremtésének fontosságát, az úgynevezett német kérdés szerinte nyitott jellegét, és újra elutasította az NDK-állampolgár- ság elismerését. Méltányolta ugyanakkor az NDK-nak az utóbbi évek biztató közös eredményeihez való nagyvonalú hozzájárulását, az utazási könnyítéseket. Elhalasztották a francia túsz kivégzését A „Forradalmi Igazságszolgáltatás” nevű csoport kedden este bejelentette, hogy egy héttel elhalasztja a Libanonban elrabolt francia állampolgár, Jean-Louis Normandin kivégzését, de azzal fenyegetőzött, hogy Franciaországban is akcióba lép, ha Párizs nem teljesíti követeléseit. A szervezet azt követeli Mitterrand francia elnöktől, hogy módosítsa a terrorizmussal kapcsolatos álláspontját és Franciaország szüntesse be az Irakba irányuló fegyverszállításokat. A rossz arabsággal, kézzel írt közleményt a szervezet az An- Nahar című független libanoni napilaphoz juttatta el. Tudatta! a haladékként adott egy hét alatt Franciaországnak „küldöttségeket kell küldenie, högy megadják a helyzet javításához szükséges felvilágosításokat, ellenkező esetben vér folyik”. A levélhez mellékelték az Antenna—2 francia televízió elrabolt technikusának fényképét is. A szervezet első alkalommal nevezte a túszt kémnek s közölte, hogy a későbbiekben nyilvánosságra hozzák e vádat alátámasztó vhllo- mását is. A keddi közleményben az emberrablók azt * hangsúlyozták, hogy csoportjuk nem tekinthető Iránt támogató politikai szervezetnek. Kijelentették, hogy a Franciaországgal kialakult konfliktusnak nincs köze az Iránhoz fűződő kapcsolatokhoz. A szervezet szerint Párizs az Irakba irányuló fegyverszállításokkal a háború kiterjesztését segíti elő, így azok beszüntetésével „az elnyomott népek, s nem az iraki vagy az iráni kormány iránt fejezné ki jóindulatát”. Politikai intézményrendszerünk időszerű kérdéseiről tartott előadást tegnap Kecskeméten dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. Kisné Csányi Anikó, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Romany Pált, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát. Bács-Kiskun gazdálkodó egységeinek, kutatóintézeteinek, kulturális és oktatási intézményeinek, a tömegpolitikai munkával foglalkozó állami és társadalmi szerveknek képviselői a téma kapcsán információkat kaptak a nemrégiben Szegeden tartott elméleti tanácskozásról is, miután a meghívott előadó ott referátumot tartott és szekcióvezető is volt. Ma ül össze az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) ról, a tartós földhasználatról, a földrendezésekről, a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról. Minisztertanácsi rendeletek állapítják meg az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésére, az állampolgárok telektulajdonára. továbbá lakás- és üdülőtulajdonára vonatkozó rendelkezéseket. A nagyszámú és különböző szintű jogszabály megannyi előírása között az állampolgárok nem tudnak eligazodni, s ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazása a földügyekben eljáró szerveknek is gondot okoz. A földekre vonatkozó jelenlegi szabályozás több tekintetben már a társadalmigazdasági fejlődés követelményeivel sincs összhangban, nem segíti elő kellően a gazdaságirányítási rendszer további korszerűsítését. A beterjesztendő törvényjavaslat kifejezésre juttatja a jogalkotónak azt a szándékát, hogy hosszú távra szólóan, átfogóan és egységesen szabályozza hazánkban a földek tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. Egyik legfontosabb vonása: gyakorlatban is érvényt kíván szerezni annak az elvnek, hogy az állami és a szövetkezeti földtulajdon egytípusú, szocialista tulajdon. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényerőre emel«. kedő jogszabály hatálya kiterjed majd — a tulajdoni viszonyoktól és a hasznosítás módjától függetlenül — az ország területén fekvő minden földre, ideértve a vízzel borított területeket is, valamint a földön álló épületre és egyéb építményre; viszont nem terjesztik ki a hatályát az erdőkre, amelyekről egyébként önálló törvény rendelkezik. Ami a plenum további napirendi témáit illeti: a legmagasabb bírói fórum, illetőleg az ügyészi szervezet vezetője legutóbb 1983- ban számolt be az Országgyűlésnek az irányítása alá tartozó intézmények működéséről. Ezúttal — miként az előkészítő képviselői tanácskozásokon elmondták — a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség 1985. és 1986. évi tevékenységét, tapasztalatait adják közre. VITAÜLÉS SIÓFOKON A mezőgazdasági anyagmozgatás korszerűsítése Évente mintegy .kétszázhar- mincrnillió tonna anyagot mozgatnak meg a magyar mezőgazdaságban. A tekintélyes tömeg mellett az anyagok sokfélesége és a szállítás, rakodás, raktározás sajátos körülményei is bonyolult feladattá teszik ebben az ágazatban az anyagmozgatás korszerűsítését. E témakörben rendezett vitaülést szerdán Siófokon a Magyar Agrártudományi Egyesület szállítási és anyag- mozgatási szakosztálya. A résztvevők — a mezőgazda- sági anyagmozgatás eszközeit kutató-fejlesztő, gyártó és fel - * használó szakemberek — megállapították, hogy alapvető gondok ezen a területen ma már nincsenek. A nagyüzemi gazdálkodás kialakulása óta csaknem minden munkafázisban sikerült megfelelő technikai eszközökkel helyettesíteni az emberi és állati izomerőt. Az iparszerűen szervezhető termelési ágakban — például a gabonatermesztésben — az anyagmozgatás gépesítettsége megközelíti a száz százalékot. Ebben a helyzetben a fejlesztés-korszerűsítés feladatai már nem pusztán technikai jellegűek. Többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a mező- gazdasági termények, melléktermékek, illetve a termelő folyamatokban felhasznált anyagok szállítását — a jelenlegi gyakorlattal ellentétben — szolgáltató szervezetekre kellene bízni. A célszerűen szervezett munka- megosztás révén javulhatna az eszközkiihasználás, a nagyüzemekben pedig jelentős energiák szabadulnának fel a termeléshez. POLGÁRHÁBORŰ SRÍ LANKÁN Vérző gyöngyszem ítélet a pécsi ivóvíz-szennyezési ügyben Fejszékkel' öltek. Lőfegyvereiket nem használták, hogy megússzák a közelben állomásozó hadsereg megtorlását. Üszkös romok és sziirugaléz párasatok holttestei jelezték: itt a tamil „tigriseik” jártak. Három és fél éve .iimmáir, hogy Srí Lairtkán, az indiai szub- komtinenstöl csak egy keskeny tengerszorossal élváflasztott szigeten magasra csaptak a polgár- háború lángjai. A talmitok köny- nyes szemmel átkozzák a. karhatalom brutalitását, a sziinigaiHézek pedig nehéz szívvel temetik el a szakadárok által legyilkolt szeretteiiket. Hannám e kegyetlen düh, amely egymás ellen hajszolja a két nemzetet? Tamilok és szingalézek Sri Lanka lakói még a szigetre vailó letelepedés előtti időkre utalva keserűen emlegetik, hogy a két nép már kétezerötszáz éve gyilkolja egymást. Az indoger.mián eredetű, 'buddhista szingalézek az időszámítás előtti VI. századiban telepedlek le jelenlegi hazájukban. A dravida nyelvcsalädhoz tartozó hindiu itaimilok jó másfél évezreddel 'később kelitek át a Palk-szorosoni, s főleg a sziget északi csücskén telepedtek le, de •eljutottak a keleti pairtviidéfcekire is. A két népcsoport a sziget sűrű őserdői mieitt gyakorlatilag egymástól elszigetelve vészelte át az Ázsiából, majd Európából érkező- hódítás! bullémokait. A brit gyairima töritek „osizd meg és uralkodj!** — politikája bolygatta meg végül a kialakulit rendet. Az angolok különféle előjogokhoz juttatták a lakosság (akikor) egy- hatodát kitevő talmitokat, s hivatalnokként gyakran ültették ókét a szingá.éz földművesek nyakára. Ezt .tetézve még körülbelül egymillió tamil munkást hozattak át Indiából az ültetvény efcr e. Az 1948-ban megtörtént függetlenné válás után, mikor is Ceylonból Sri Lanka vagyis Gyömgy- szigiet lett, megkezdődött a tamilok vélt vagy valós előjogainak visszaszorítása. A számottevő többséget élvező szingalézek nem sokat törődtek a kisebbségek érzelmeivel. 1956-ban például a sziniha.lát tették meg egyedüli hivatalos nyelvnek, ám a törvényt utóbb kénytelenek voltak-eltöröl- nii. Azóta a tamilok sérelmei szaporodtak, különösen a mostani kormányfő, a tőkepárti belpolitikát folytató Jumius Dzsajavairda- ■ne hatalomra jutása óba. Patthelyzet • Egy tamil bomba robbanása után — t» áldozatok ezúttal szlngalé- zek voltak. Három és fél évvel ezelőtt a bosszúálló geniíilák terronafcoióiiin felbőszülve a szin.gia/lézek négyszáz ártatlan tamilt koncoltaik föl. Ettől fogva a kezdeményezés mindkét oldalon a szélsőségesek kezébe csúszott. A tarol! szakadárok megkezditek harcukat egy Eelam nevű állaim létrehozásáért, a szingaléz naolonailisiták ped ig a mozgalom vénbefojtásáért. Nincs most arra mód, hogy a háború menetét részletezzük, mint ahogy arra sem, hogy felemlegessük a kormány, valamint a fegyverrel harcoló tamil politikai pánt, a TULF tárgyal ásaii.t. Ezeket a már-már sikeres egyezkedéseket a tamil önkormányzatról ugyanis a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei mindannyiszor látványosan zátonyra futtatták. Tekintettel arra, hogy India Tamil Nadu államában 55 mlidilió itanmlL él, Radzsiv Gandhi miniszterelnök 1985-ben személyes közvetítést vállalt a konfliktusban, ám utóbb visszavonult ettől a szereptől. Az történt ugyanis, hogy ez év eleje óta a „tigrisek” önálló, mindenre kiterjedő kűerlgazgwitást hoztak létre a Srí Lanka északi csücskében levő Dzsaffna Város- bánt a kormán ycsapatok pedig fojtó blokáddal vették körül a térséget. Patthelyzet elfakult ki. Jelenleg nehéz eldönteni, képes-e bármelyik fél a maga javára billenteni a mérleg nyelvét. Az országban nő a nyugtalanság. A lakosság a saját, Ronnie de Mél pénzügyminiszter pedig az állam gazdaságának súlyos veszteségeit mérlegle've követeti az azonnali békekötést. „Optimista” elemzők szerint a helyzet ainnyira kritikussá vált, hogy a menekülést mindkét ellenlábas számára csakis az azonnali kiegyezés jelentené. Sajnos addig még nem egyet roppamtanak az igazgyöngyön a szingaléz katonák bakancsai és a „tigrisek” fogai. Polgár Demeter Hat, illetve három hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a tavaly szeptemberi pécsi ivóvíz-szennyezési ügy két vádlottját. A pécsi városi bíróság dr. Wágner Ernő vezette tanácsa foglalkozásuk körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének elkövetésében találta bűnösnek a csőszerelő-ipari vállalat két dolgozóját, akiknek mulasztásai miatt az átadás előtt álló Pécsi Kamaraszínház klímaberendezésének szekunder köréből mintegy kétszáz liter etilénglikollal kevert fagyálló folyadék jutott a belvárosi ivóvíz- hálózatba; a vizet fogyasztó emberek közül többen megbetegedtek. Vimláti József elsőrendű vádlottat, a csőszerelő-ipari vállalat pécsi kirendeltségének vezetőjét a veszélyes folyadék kezelésére vonatkozó utasítások kiadásának, valamint a klímaberendezés kiviteli tervében mutatkozó tervezői hiányok pótlásának elmulasztása miatt marasztalta el a bíróság, s ezért kétévi próbaidőre felfüggesztett, hat* hónapi szabadságvesztésre, továbbá nyolcezer forintos pénzmellékbüntetésre ítélte. Katona Ferenc brigádvezetőt, aki szakértelem híján szabálytalanul végezte el a fagyállóval feltöltött rendszerből elszivárgóit folyadék pótlását — s a klímaberendezésben fellépő nagyobb nyomás emiatt a vele összekötött városi ivóvíz- hálózatba préselte a veszélyes anyagot egy rosszul elzárt csapon át — a bíróság szintén kétéves próbaidőre felfüggesztett, háromhavi szabadságvesztéssel, és ötezer forintos pénzmellékbüntetéssel sújtotta. Mindkettejüket kötelezték a csaknem nyolcezer forintos perköltségek megtérítésére. Az ítélet indoklásában a bíróság elnöke hangsúlyozta: csupán a véletlenen múlt, hogy nem történt súlyosabb, tömeges mérgezés. A szennyezett vizet fogyasztók közül ötvenhárom embert ápoltak kórházban, de szerencsére senki nem szenvedett maradandó egészségkárosodást és nyolc napon belül mindenki felgyógyult. A bíróság a vádlottak büntetlen előéletét, eddigi kifogástalan, jó munkáját méltányolva előzetes mentesítésben részesítette őket, megkímélve mind- kettejüket a büntetett előélet káros következményeitől. Az ügyést és a vádlottak védői háromnapos gondolkodási időt kértek, ha ennek elteltével nem fellebbeznek, az ítélet jogerőre emelkedik. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Szovjet—«mertkal állandó konzultatív bizottság Genfben szerdán megnyílt a szovjet—amerikai állandó konzultatív bizottság ülése. A bizottságot a szovjet és az amerikai kormány 1972. december 21-én kötött megállapodásának megfelelően arra hatalmazták fel, hogy mozdítsa elő a hadászati fegyverzeteik korlátozásáról é* a nukleáris háború veszélyének csökkentéséről kötött szovjet—amerikai szerződés céljainak és ajánlásainak gyakorlati megvalósítását.
