Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PETŐFI XLII. évf. 66. szám Ár«: 1,80 Ft 1987. március 19, csfltörtök Április vége felé a paraj fel­dolgozásával indul a szezon a ba­jai hűtőházban. Erre az évre 13 600 tonna készáru gyártását tervezik, ez 20 százalékkal meg­haladja a tavalyit. Munkájuk zömét a zöldségfélék, kisebb részben a gyümölcsök és a tész­tafélék mélyhűtése teszi ki. Ebben az évben 20 millió fo­rintot költenek a kukoricavonal teljesítményének 650 tonnával való növelésére és az egyéb be­rendezések felújítására. P. Z. • A borsóvonalat is átépítik. A technológiai sorrend korszerűsí­tésével jelentősen csökken az energia- és vízfelhasználás, javul a minőség. • Az üzemben eközben nem áll meg a termelés. A tavaly gyors- fagyasztott uborkát szeletelik és csomagolják, műszakonként mint­egy 30—40 mázsát. Egy hónap múlva kezdődik a szezon ^ .... „ r M a ül össze az Országgyűlés George Shultz megbeszélése Szűrös Mátyással Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke, aki Dante Fas- cellnek, az amerikai képviselő­ház külügyi bizottsága elnöké­nek meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, kedden találkozott George Shultz kül­ügyminiszterrel, A szívélyes hangulatú, építő szellemű megbeszélésen átte­kintették a magyar—amerikai kapcsolatok helyzetét, az ezzel összefüggő kérdéseket. Eszme­cserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, be­leértve a leszerelés, a fegyver­zetkorlátozás témakörét. Szűrös Mátyás tájékoztatta az amerikai külügyminisztert Magyarország fejlődéséről, az ország helyzeté­ről. George Shultz kifejtette az Egyesült Államok elképzeléseit a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztéséről, különös tekintet­tel a közelgő szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra. A megbeszélésen részt vett dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Harmincéves a KISZ (3. oldal) KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK (4. oldal) A szállítás maga az élet I. (5. oldal) Dobrinyin— Armacost­találkozó MOSZKVA Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára kedden Moszkvában fogadta Michael Armacost ame­rikai külügyminiszter-helyettest, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodott a szovjet fővárosban. A találkozón véleményt cse­réltek a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolatainak alakulásáról. Mihail Gorbacsov február 28-án tett, a közepes ha­tótávolságú rakétákra vonatkozó javaslata fényében áttekintették a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások helyzetét is. Ma 10 órakor megkezdődik az Országgyűlés idei első plenáris tanácskozása, a törvényhozó tes­tület tavaszi üllésszaka. Várha­tóan napirendre tűzik — a Mi­nisztertanács javaslatának meg­felelően — a földről szóló tör­vényjavaslat megtárgyalását, to­vábbá annák a két beszámoló­nak a megvitatását, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész — alkotmányos kötelezettségének eleget téve — mond el a képviselőknek a bírói munka, a bűnüldözés tapasztala­tairól, a törvényesség érvényesü­léséről. Előreláthatóan tehát há­rom jogi jellegű témája lesz az ülésszaknak, amelyhez számos előkészítő tanácskozás kapcsoló­dott ebben a hónapban. A honi ipar 1985-ös szervezet­korszerűsítési folyamatában a kecskeméti Mezőgép kerekegy­házi gyáregysége a cég fémipari leányvállalatává alakult. A 373 fős kollektíva örökölt 143 mil­lió forint értékű vagyont, egy befejezetlen beruházást és 90 millió forii\t, részletekben tör­lesztendő adósságot. A beruhá­zást befejezve, állóeszközeik ér­téke 40 millióról 197 millió fo­rintra nőtt. önálló tevékenységü­ket 1986. január elsején abban a tudatban kezdték, hogy kép­ződő érdekeltségi alapjuk 40 százalékát kell az anyavállalat­nak befizetniük s a maradék­kal — a hitelek törlesztése után — maguk gazdálkodhatnak. Az első esztendő eredményei­ről és tapasztalatairól Király Já­nos főmérnök adott tájékoztatást. Első feladatuk annak a 17 mil­liós megrendelésnek a pótlása volt, amelytől az átszervezés so­rán estek el, minthogy bizonyos termékeik gyártását az anya- vállalat vette át. Mivel a kerek­egyháziak főleg az Ikarus meg­bízásából dolgoznak, tőlük kér­A nagy érdeklődéssel várt és kísért földtörvény-tervezetet elő­zetesen véleményezte a parla­ment négy — mezőgazdasági, épí­tési és közlekedési, településfej­lesztési és környezetvédelmi, va­lamint jogi, igazgatási és igazság­ügyi — szakbizottsága. A képvi­selők üléseinek tárgya volt (a jogi bizottságban, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportoknál) a két igazságügyi vezető beszá- molóanyaga is. Az országgyű- si ügyrendnek megfelelően a képviselőknek a törvényterve­zethez fűzött módosító indítvá­nyait a jogi bizottság terjeszti majd a plenum elé. A leglénye­gesebb javaslat az volt — mi­ként a sajtó már hirt adott róla —, hogy a törvénytervezetből tek — és kaptak — további mun­kát. Ezután itt készülnek a bu­szok szerelőnyílás-fedelei is, évente körülbelül 25 millió fo­rint értékben. A leányvállalat tervezett árbevétele 379 millió forint volt, s végül 435 milliót sikerült teljesíteni. Ebből 407 millió volt az Ikarus részére vég­zett munka. A különbözetbe a többletmegrendelések mellett az átírható alapanyagár-emelkedé- sek is beszámítottak, de jelen­tős volt a beruházás 11 millió forintos, saját kivitelezésű mun­kája is. A mérleg szerinti ered­mény, a tervezettet több mint 20 millióval meghaladva, 98 millió forint lett, amelyből 44 milliós érdekeltségi alap képződött. Az anyavállalat elvonása és a hitel- törlesztések után is maradt any- nyi, hogy szinten tartó beruhá­zásként új forgácsológépeket vásárolhatnak, amire a korábbi években nemigen volt példa. Az eredmények hátterében a nagyobb önállósággal járó ösz­tönzőbb érdekeltséget kell keres­nünk (tavaly 9,6 százalékkal tudták növelni a dolgozók kere­töröljék a tartós földhasználat jogintézményét, s ezt a majdani törvény — várhatóan szeptem­ber 1-jei — hatályba lépésével egyidejűleg szüntessék meg • gyakorlatban is. A születőben lévő földtörvény Kidolgozását különösen indokolt­tá tette, hogy a földek tulajdo­nát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét jelenleg számos jogszabály rendezi. így külön törvény rendelkezik a me­zőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, valamint a földtulaj­don és a földhasználat továbbfej­lesztéséről. Törvényerejű rende­letek szólnak a mező- és erdő- gazdasági ingatlanok forgalmá­(Folytatás a 2. oldalon.) setét), valamint azt a tényt, hogy az Ikarus-buszok ablakainak gyártása nagy sorozatban, kifor­rott technológiával, saját ma­guk által tervezett, termelékeny célgépeken történik. Az új beruházással idetelepí­tett eloxáló berendezés — mely­nek próbaüzeme most folyik — jelentős kapacitásbővítést ered­ményezett az alumínium elektro­kémiai felületkezelésére. A kol­lektíva további kiugró eredmé­nyeinek alapja lehet ez az új lehetőség, csak kérdés, hogy si­kerül-e elegendő megrendelést szerezni a kapacitás kihasználá­sára. Az Ikarusnak készülő alu­míniumtermékek felületkezelé­sére ugyanis a régebbi eloxáló berendezés is elegendő. A leány­vállalat különböző intézetekkel kötött szerződést új, piacképes termék kifejlesztésére, valamint a technológia további korszerű­sítésére. A kerekegyháziak 1987-re 439 milliós árbevételt, 100 millió fo­rint nyereséget és 3,6 százalékos keresetfejlesztést terveztek. B. F. I. FÉMIPARI LEÁNYVÁLLALAT — KEREKEGYHÁZA * • Üj elektrokémiai felületkezelő sor. (Straszer András felvétele) Kiugró eredmény az első esztendőben 'i?,. . 'n Félelem nélküli világot Ha a külpolitikával foglal- kozó újságírónak néhanapján kételyei támadnak atekintet- ben, hogy vajon az olvasók igénylik-e a fontosabb nem­zetközi eseményekről — szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ról, az amerikai kormányzás újabb válságáról, a libanoni testvérharcról vagy Irak—Irán háborújáról — szóló cikkeket és kommentárokat, csak el kell vegyülnie azok között, akiknek ir. Egyetlen ilyen találkozó meggyőzi róla, hogy a hétköz­napjainkat leginkább befo­lyásoló nehéz gazdasági hely­zetünk, a társadalom életében jelentkező gondok ellenére az emberek érdeklődnek a ha­tárainkon túl lejátszódó ese­mények iránt. Az érdeklődés közös és köl­csönös. Nem is lehet másként, hiszen világunk az utóbbi években rendkívül összeszű­kült. Az űrkorszakban nincse­nek távoli bolygók, még ke­vésbé távoli földrészek, or­szágok. E jelenségnek egy- ' aránt vannak fény- és árnyol­dalai. Ami ez utóbbit illeti: tény, hogy a kozmikus sebes­séggel száguldó nukleáris ra­kéták korszakában nincsenek sebezhetetlen pontok Földün­kön, a veszély egyformán fe­nyegeti az európai kontinen­sen vagy az amerikai földré­szen élő népeket. Éppen ezért, nemcsak a veszély, érdekelt­ségünk is közös annak elhárí­tásában. Ez a törekvés hatja át a szovjet kormánynak azo­kat a kezdeményezéseit, ame­lyek nyomán éppen az utóbbi hetekben lehetőség nyílt a nukleáris fegyverek bizonyos fajtájának, az európai térség­ben tárolt szovjet és amerikai közepes hatótávolságú raké­táknak a leszerelésére, a gen­fi leszerelési tárgyaláson pedig — ismét csak szovjet kezde­ményezés alapján — felcsillant a remény a vegyi fegyverek megsemmisítésére. S noha mi sem vegyi fegy­verekkel, sem nukleáris raké­tákkal nem rendelkezünk, ér­dekeltségünk semmivel sem kisebb, mint mondjuk a Szov­jetunióé vagy az Egyesült Ál­lamoké. A szovjet kezdemé­nyezéseket nemcsak bizton­ságunk okán, hanem azért is támogatjuk, mert az állandó konzultációk révén részesei vagyunk e folyamatnak, s mert teljes az egyetértés a varsói szerződésbeli szövet­ségeseinkkel abban, hogy csak­is ezen az úton juthatunk el a kölcsönös biztonsághoz, az emberiséget fenyegető ve­szélyek elhárításához. S ebben a folyamatban nagy és kis or­szágoknak egyaránt szerepük lehet. Mi a magunk részéről például azzal járulhatunk hoz­zá a közös cél megvalósulásá­hoz, hogy szocialista külpoliti­kánk alapelveihez híven, szö- vetségesi kötelezettségeinket teljesítve, ápoljuk a kapcsola­tokat a más társadalmi rend­szerekhez tartozó országok­kal és népekkel. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti gyümölcsöző kapcsolatok fej­lesztésének a legjobb példája hazánk és Ausztria viszonya, amelyről épp ezekben a napok­ban nyilatkozott Franz Vra­nitzky osztrák kancellár, ö példamutatónak minősítette az utábbi évek során kialakult gyakorlatot, a legfelsőbb szin­tű és az állampolgárok közöt­ti állandó érintkezést. Egyet­értünk ezzel a megfogalmazás­sal. S ami minket illet, készek vagyunk annak pozitív tapasz­talatait más országok viszony­latában is érvényesíteni füg­getlenül attól, hogy közös ha­tár köt össze vagy kontinen­sek választanak el bennünket egymástól. És példa erre a ha­gyományos finn—magyar kap­csolatok felhőtlen fejlődése is az élet minden területén. A szövetségeseinkhez fű­ződő baráti szálak szüntelen erősítése, a béke érdekében tett közös erőfeszítések, s az eltérő társadalmi rendsze­rű országok közötti együttmű­ködés erősítése, ez szocialista külpolitikánk alfája és ómegá­ja. Ez tükröződik pártunk és kormányunk hétköznapi te­vékenységében, nemzetközi fel­lépéseiben. Erről tanúskodik egyebek között az a tény is, hogy cselekvő részesei voltunk és vagyunk az európai együtt­működési folyamat formálá­sának, a helsinki dokumentu­mokban megfogalmazott el­vek megvalósításának. Törekvésünk, hogy a kapcso­latokat még eltérő társadalmi rendszerű országok eseté­ben is a megbecsülés és a kölcsönös előnyök tisztelet­ben tartása hassa át, s kiter­jedjen a politikai és gazdasági szférán túl a kultúrára és az emberek mindennapi érint- kévésére. Az egymás megisme­résének ez a sokrétű folyama­ta szabadíthat meg bennünket a leghamarabb az előítéletek­től, s vezethet el a nukleáris fegyverektől mentes, félelem nélküli világhoz. Kanyó András A közművelődési tanács alakuló ülése ­A Művelődési Minisztériumban Köpeczi Béla művelődési miniszter elnökletével szerdán, újjáalakult a közművelődési tanács. Tagjai: ál­lami szervek, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek és szövetségek képviselői, valamint kulturális személyiségek. A testület alelmöke: Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, titkára: Fodor Péter,az MM közművelődési koordinációs titkárságának vezetője. A tanács kezdeményező, tanácsadó szerepet vállal abban, hogy • közművelődés szervesebben kötődjön mai valóságunk változásaihoz, elősegítve a gazdasági-társadalmi fejlődést, a kultúra demokratizálá­sát. Foglalkozik továbbá a művelődés hatáskörének bővítésével, a sok szektorú kultúraközvetítő intézményhátózat tevékenységének érdemi összehangolásával, és a kulturális kínálat bővítésének, színvonala ja- vításánlak kérdéseivel. A testület megbízta az MM közművelődési koordinációs titkárságál a közművelődési szakemberek önképzését szolgáló támogatási forma kimunkálásával, és elfogadta saját — több évre szóló — munkaprog­ramját. Változnak az ismeretterjesztés iránti igények Ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Tánsulat Országos EL nöksége szerdán a budapesti Kossuth-klubban. Elsőként Ádám György, a társulat elnöke számolt be a IX. küldöttgyűlés előkészítő munkáiról. Ezt követően Rottlex Ferenc, a társulat főtitkára a TIT elmúlt esz­tendei tevékenységéről tájékoztatta az elnökséget. Megemlítette, hogy sok helyen, munkaterületen hiányzik az általános és szakmai műve­lődés ösztönzése. A TIT-munkámál mindez jól érzékelhető abhain, hogy csökkent az érdeklődés az ismeretterjesztés klasszikus témái iránt, viszont növekedett az Igény a közvetlenül hasznosítható isme­retek megszerzésére. Így a TIT tevékenységének 60 százalékát a kü­lönböző tanfolyamok jelentették, s az egyéb rendezvények, aránya 49 százalékra szorult vissza. Az értékelést követően a hozzászólók kiemelték, hogy a jövőbeli fontos feladata lehet a társulatnak a kistelepülésekre is eljutni.

Next

/
Thumbnails
Contents