Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 17.

ELSŐS LESZ A GYEREKÜNK, AVAGY:

„lskolaérett"-e minden szülő?

Ki mehet az általános iskola első osztályába? A válasz roppant egyszerűnek tűnik: minden hatodik életévét betöltött gyermek, aki szeptember elseje előtt született. Sőt mi több, a szülők közül a legtöbb legyintenc: ugyan, minek ezt megkérdezni! Hiszen természetes, az iskoláskorú papája és mamája, legalábbis lélekben, már a tanévkezdetre készül. Pedig a dolog közel sem ilyen egyszerű. Az óvoda utolsó évében ugyanis megmérettetik a kisgyerek: iskolaérett-e?!

Nem véletlenül került az imént kérdőjel és felkiáltójel egymás mellé. Mert bár az iskolaérettségi vizsgálat a gyermek testi, szellemi, közösségi fejlettségéről tanúskodik, és érte van, a döntés felelősségét nem ő viseli. Vagyis a felkiáltójel azok felelősségére hívja fel a figyelmet, akik igennel vagy nemmel felelnek arra: iskolára érett-e a gyermek?

Kati néni nagyon is tisztában van ezzel. Jó néhány nemzedék cseperedett fel az óvodában védőszárnyai alatt. S amilyen boldog, amikor érettségizők látogatják meg, akiket egykor ő bocsátott iskolába, olyan aggódva beszél az ebben az évben kiröppenő védenceiről. De nem is miattuk. Ő már nagyjából felmérte, melyik gyerek mehet majd biztosan az iskolába, mivelhogy iskolaérett, melyikkel van, lesz gond. Attól sem fél, hogy a szakemberek határoznak rosszul felőlük. Inkább a szülők miatt izgul, aggódik. Ők azok, akik a legtapintatosabb figyelmeztetésre, megállapításra is indulatosan reagálnak. Gyermekükre úgy tekintenek, mintha kiválasztott lenne, és már az iskolaérettségi vizsgálat hallatán megsértődnek.

Mintha a gyereküknek rosszat akarnának az orvosok, pszichológusok, pedagógusok, akik az iskolaérettségről döntenek. Pedig hát a tanulásra, az oktatásra éretfnek kell lennie a hat-, vagy hétéves emberkének. Az erre való alkalmasságot jó, ha avatott szemű, hozzáértő szakemberek állapítják meg. Hiszen tudhatják-e pontosan a szülők, mekkora terhet ró az iskola gyermekeikre, mennyire kell fejlettnek lennie az elsősnek, hogy a helyét megállja?.

Kati néni meséli, hogy Petikét két évvel ezelőtt egy súlyos betegség erősen visszavetette a növekedésben. Jót tenne neki, ha még egy évig óvodába járna, mert bár értelmileg elég fejlett, az iskolában fáradékony lesz, esetleg hamar megbetegszik. Az óvónő véleményével az orvos is egyetért. A szülők viszont ágálnak ez ellen, mindenáron — fenyegető célzásokat is téve az óvónőnek arra az esetre, ha miatta nem menne a gyerek elsőbe — erőltetik az iskolát, protekció után szaladgálnak. Hasonló szülői viselkedéssel találkozott Kati néni máskor is. A nem kellő beszédkészségű, feladatmegoldó-képességű, az iskolai társas életre éretlen gyermekeknek a plusz egy év óvoda elégnek bizonyulhat, hogy ne kudarccal — bukással, lemaradással — induljanak új életükben. Az óvónő legfájóbb tapasztalata mégis az volt, amikor kolléganőjének kislányát látta vergődni a tananyaggal, és az is kiderült róla, mennyire nem érzi jól magát társai 1 „:öU. A szülői akamok- ságnak akua persze ellenkező előjelű példája is. Amikor csakazértis kierőszakolják a fölmentést, hogy maradjon még egy évig óvodás a kicsi. És nem gondolnak arra, ezzel is kárt okoznak saját gyereküknek.

Való igaz, jó hallani a rendkívüli örömöt édesapától, édesanyától: iskolás lesz a gyerekünk! Csak úgy sugárzik az arcuk; lám eljött az idő,

tanulni fognak, megmutatják, mire képesek! Mire képesek? Arra, amire érettek. És itt érdemes megismételnem, amit már előbb említettem: a kisgyerek saját fejlettségéről nem dönthet, hogyan is tehetné? A döntés felelősségét nem ő viseli, ellenben egy életre megszenvedheti az egyszeri rossz döntést. Ahogy az óvónő, az orvos, pszichológus munkáját az iskolaérettségi vizsgálatban nem becsülhetjük sem alá, sem túl, úgy a szülők magatartásának következményeit sem. Tagadhatatlan, hogy a többség elfogadja a vizsgálat, a döntés eredményét, s amint a közmondás tartja: a jó kezdet fél siker! Siker a gyereknek, és nem kudarc! Mert mi más érheti azt a gyereket, akit már az iskolakezdet előtt a családban feszültségektől vibráló levegő vesz körül. Csak azért, mert a hiúságtól vezérelt szülőre van bízva a döntés.

Nehéz

elfogulatlannak lenni

Csakhogy lehet-e a meggondolatlan szülőt arra biztatni, hogy ismerje meg minél jobban gyermekét, s ne legyen elfogult vele? Nagyon nehéz, hiszen ha ez lenne a szándéka, akkor eleve nem tenné ki gyermeke ébredező eszét és lelkét erejét meghaladó próbának. És mégis, lehet és kell kérni a szülőt: ne forduljon óhatatlanul szembe vélt jó szándékból szeme fényével. — Mint Szabó Lőrinc írta Lóci óriás lesz című versében: „S magasra emeltem szegénykét, hogy nagy, hogy óriás legyen” — így helyes tennünk, tennie minden édesapának és édesanyának. De nem azért, hogy ők lássák magasban kicsinyüket, hanem, hogy a gyerek kerüljön föl, egyre közelebb a felnőtt világhoz, amikor eljön az ideje.

Sz. Cs.

Az orvosok jót akarnak

Ne kudarccal kezdje!

KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK

A Danubius Vonósnégyes

Fényes-e a jövő?

„Fényes jövőt jósolok nekik, és erre megvan minden okom. Hihetetlenül gyorsan valósítanak meg mindent, amit kérek és várok tőlük. Játékuk szép, bensőséges és kifejező, széles skálán, minden eszközzel rendelkeznek, stílusérzékük is nagyon jó, bár talán legfőbb értékük a zenéhez elengedhetetlen érzelmi kultúra gazdagsága" — nyilatkozta Tátrai Vilmos a bajai Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Danubius Vonósnégyeséről. A Kossuth-díjas Tátrai tanár úr egyébként az együttes menedzsere, művészeti vezetője.

Ami a , fényes jövőt" illeti, a jóslat eddig csak külföldi vonatkozásban valósult meg. Mint az lenni szokott (?), itthon nem robbantak be a zenei köztudatba. Pedig tehetségüket nem vitatja senki, mégis, az igazi hazai siker még hiányzik. Csak egy apró momentum: a fővárosban élő zenészek máig sem tudnak hol próbálni Budapesten . . .

Hogyan is kezdődött? Hazánk egyetlen mai női vonósnégyese 1983 májusában alakult meg a művészetpártoló bajai vízügyi igazgatóság kvartettjeként. A tény magában is különlegesnek — és az országban egyedülinek — bizonyult, hogy egy vállalat tart fenn vonósnégyest. Fel is borzolta a kedélyeket az a tv-riportbeli kijelentés — a Stúdióban hangzott el, Szegvári Katalin riportjában —, miszerint a Danubius Vonósnégyes tagjai bújtatott állásban, „vízügyi előadóként” kapják a fizetésüket. Oszlassuk el a további kételyeket, a vízügyi igazgatóság rendelkezik azokkal a minisztériumi engedélyekkel, amelyek a muzsikusok alkalmazását le• A Danubius Vonósnégyes. Balról jobbra: Tóth Judit elsőhegedű, Ribli Ilona gordonka, Bodolai Cecília mélyhegedű, Miklós Adél másodhegedű. (Fotó: Mezey Béla)

hetővé teszik. Nyilvánvalóan, a nemes cél érdekében lehetséges ez.

A külföldi karrier az első perctől kezdve igaz, hiszen ahogy megalakult a Danubius, már másnap a szomszédos Zomborban léptek közönség elé. Hangversenyüket az ottani rádió is rögzítette, majd sugározta. 1985-ben Assisiben, a Festa Musica Pro műsorában arattak kirobbanó sikert, mint ottani ösztöndíjasok. Ezt követően a Szicíliában rendezett kamarazenei versenyen a zsűri különdíját nyerték. Részt vettek a Bartók-szemináriumon, majd ismét olasz földön koncerteztek; Ferra- rában és környékén tapsolt nekik a közönség. Tavaly nyáron Svédországban jártak. Az idei terveik között szerepel egy spanyol turné és ott lesznek az Evi- ani-versenyen is, Franciaországban.

Addig viszont a hazai realitásokkal kell szembenéznie a négy muzsikusnak, Tóth Juditnak, Ribli Ilonának, Bodolai Cecíliának és Miklós Adélnak. Budapesten Tátrai Vilmosnál tanulnak, de Baján próbálnak hetente kétszer, és hangversenyeket adnak rendszeresen mindkét városban.

A Kecskeméti Tavaszi Napokon március 27-én este hétkor, a Kodály intézetben a Danubius Vonósnégyes műsorát hallhatja, láthatja a zenekedvelő közönség. Bács-Kiskun megye székhelyén ezúttal lépnek fel először, így érthető, hogy nem kis izgalommal várják ezt a pillanatot. Érzelemgazdag muzsikát játszanak majd, Dvorak, Beethoven, Bartók Béla műveiből állították össze műsorukat. Borzák Tibor

Aforizmák

Az egész világon nincs nagyobb gyűlölet a tudatlanságnak a tudás iránt érzett gyűlöleténél.

(Galileo Galilei)

Egy nép patriotizmusa lemérhető a zászlótermelés mindenkori állásán. És az amerikai zászló termelés jelenleg lenyűgöző méretű.

(Chester F. Knowland)

A közvélemény-kutatók és a közvélemény-formálók között meglehetősen elmosódottak a határok.

(Malcolm Muggeridge)

Lucretia Borgia óta én vagyok az a nő, aki a legtöbb embert tette el láb alól — az írógépével.

(Agatha Christie)

Mi nők mindig ugyanabba a férfitípusba szeretünk bele. Ez a mi monogámiánk.

(Lauren Bacall)

Látva, hogy milyen hűvösen kezelik a nőket az angol gentlemanek, csak csodálkozhatunk azon, hogy Angliában még nem halt ki a felső réteg.

(Dylan Thomas)

Akkor kezdtem németül énekelni, amikor észrevettem, hogy a németek angolul énekelnek.

(Gilbert Bécaud)

Az életet a boldogság kormányozza, nem a bölcsesség.

(Cicero)

A boldogság többnyire az, amit egyáltalán nem annak tartanak.

(Karl Heinrich Waggerl)

Aki élvezni akarja barátait, annak meg kell osztania őket: a boldogság ikernek született.

(Lord Byron)

Sokan milyen boldogok lehetnének, ha épp olyan keveset törődnének mások dolgaival, mint a magukéval!

(G. Ch. Lichtenberg)

Valamennyi találmány közül a tükör a legfélelmetesebb. Honnan veszik az emberek a bátorságukat ahhoz, hogy belenézzenek?

(Brendan Behan)

A vereségekből könnyen tanulunk. Nehezebb a győzelmekből tanulni.

(Gustav Stresemann)

fiatalokról - fiataloknak

DAGADÓ LIBAMÁJAK

Kucsáék így boldogulnak

Az illatozó üst mellett két jól megtermett macska lustálkodik. A disznóólban ők a házigazdák. Annak számítanak az ideszokott galambok is, hiszen rendszeresen itt szerzik be táplálékukat. A libák vendégek. Hayonta érkeznek menetrendszerűen, csaknem három hétig maradnak és jócskán gyarapodott súllyal távoznak. Helyükbe újabbak jönnek.

Ez már harmadik éve tart Kucsa Andráséknál. Akkor határozták el, hogy libatöméssel foglalkoznak. A fiatalasz- szony erről így beszélt kiskunmajsai otthonában, a Szabadkai utcában.

— Áruházban dolgoztam eladóként, nem sokat kerestem. Fiatal házasok vagyunk — 1980-ban mentem férjhez —, építkeztünk is, kellett a pénz. Persze most sincs másként. Elhatároztam, hogy tömjünk libát, az szép summát hozhat. Anyámat is rábeszéltem erre. Elég sokan foglalkoztak akkoriban ezzel Majsán, mert jó ára volt a libamájnak.

— És most?

— Még most is megéri vele foglalkozni. Nyolcvan libának van helye a disznóólban. Általában nyolchetes korukban kerülnek ide, négy, négy és fél kilósán. Tizenhat, tizenhét napig tömjük őket zsírral, sóval, főtt kukoricával, vitaminnal és ezalatt mintegy három kilóval lesznek nehezebbek.

— Hogy bírja ezt a munkát?

— Higgye el, nem könnyen. A turnus végére alig érzem a kezem. Szerencsére a férjem gyakran besegít. Tíz napig hatszor, azon túl nyolcszor kell naponta tömni, az utolsó három napon kétóránként. Alvás ilyenkor nem nagyon van. Ha beteg az ember, akkor is tömni kell! Amikor elviszik az állatokat, majdnem két hét pihenés következik—aztán kezdjük elölről.

— Mitől függ a haszon?

— A liba fajtájától, a neveléstől és a szorgalomtól, valamint a szerencsétől. Egy állatba 14—15 kilogramm kukoricát tömünk, akkor várhatunk májat. Sajnos, néhány elpusztul közben. De mint mondtam, jól jövedelmez. Ennek köszönhetjük például a központi fűtés beszerelését és azt, hogy tervezhetjük a padlástér beépítését is. Négy szobánk lesz, a két gyermekkel kényelmesen elférhetünk. Katika hét-, And- ráska másfél éves. Ä férjem olajtechnikus.

• Fárasztó munka a libatömés

Ő mondja:

— Jó érzés, hogy van ez a biztos állás, kenyérkereset, mert így sokkal nyugodtabban, felszabadultabban foglalkozhatunk a libatöméssel és nem kell idegeskednünk, ha nem jön be minden a számításunk szerint. Nem tudjuk, meddig fogjuk ezt csinálni, de még egy darabig mindenképpen.

— temesi —

IFJÚSÁGI

GYORSÍRÓBAJNOK

Támogatás amatőr zenészeknek

Újabb

versenyre

készül

Lestár Éva először diákkorában nyert országos £y őrsi robaj nokságot ifjúsági kategóriában, majd ugyanazon a nyáron nemzetközi versenyen lett első helyezett. Legutóbb március elején a Budapesten megrendezett országos bajnokságon szerepelt szép sikerrel: 350 szótag/perc teljesítménnyel az első helyen végzett a fiatalok között.

— Az általános iskola elvégzése után a közgazdasági szakközépiskolában tanultam tovább. Klári néni, aki a tantárgyakat tanította, mindig lelkesedéssel beszélt a gyorsírásról. Neki köszönhetem, hogy számomra is izgalmassá vált. A tanárnő most is segít felkészülni a versenyekre. Bajnokság előtt egy-két héttel napi másfél órát szánok a gyakorlásra. Igaz, a munkám során is nemegyszer kell gyorsírnom, de míg egy ülésen a kétszázas teljesítményű gyorsíró is elboldogul a jegyzőkönyvezéssel, addig a versenyeken 350 szótagot kell leírnom és visszaolvasnom. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudjam, komolyan kell edzeni.

Szabadidejét úgy tölti, mint a többi 19 éves fiatal. Olvas, moziba jár. Mivel napközben ül — az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságán adminisztrátorként dolgozik — szükségét érzi, hogy minden este kocogással fejezze be a napot. Nem kedveli a fantasztikus filmeket, s azokat, amelyekben sok az erőszak és a kegyetlenség. A könnyed, játékos, hétköznapokról szóló alkotások kedvéért jár moziba. Ha nagyon fáradt és valamiért zaklatott, a zene megnyugtatja, pihenteti. A könnyű műfajon belül elsősorban a kemény rock a kedvence.

— Hogyan tovább? Mik a terveid?

— Újabb versenyre készülök. Legközelebb a hónap végén Bulgáriában mérem össze tudásomat a külföldi kollégákéval. Tóth Margit

• A táblán olvasható: FRÖCS. Előtte zenekar a legutóbbi bemutatkozáson.

FRÖCS. Annyit jelent: Fiatal Rockzenészek Önsegélyező Csapata. Életre- hívója a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ. A „szövetség” még tavaly nyáron alakult, azzal a céllal, hogy összefogja a jobb Bács-Kiskun megyei zenekarokat, ezáltal talán könnyebben betörhetnek a hazai köny- nyűzenei életbe. Szabóné Mikus Edit népművelő a patrónusuk.

— Ez a műfaj nem eléggé támogatott — mondta —, ezért a megyei KISZ- bizottsággal közösen igyekszünk felkarolni az amatőr együtteseket. Minden évben rendeztünk pop-rock találkozót, tavaly pedig első ízben tábort szerveztünk részükre. Kunfehértón egy hét alatt szakmai segítséggel hét zenekar tagjai képezhették magukat. Keményen dolgoztak a fiúk, s ez adta az ötletet, hogy kár volna őket utána szélnek ereszteni. Megalakítottuk tehát a FRÖCS-öt.

— Milyen eredménnyel?

— Ha a gazdasági oldalát nézzük, egyelőre ráfizetéses a vállalkozás.

a Hívatlan Vendégek nevű kecskeméti

A csapatokkal körbejártuk a megyét, először Tiszakécskén mutatkoztunk be, majd Kiskunfélegyházán, Baján, Kiskőrösön, Hajóson, Kecskeméten és Szegeden. A belépőkből nem sok jött össze, pedig igen tehetséges zenekarokról van szó. Ezért is érthetetlen számomra, hogy miért olyan kevesen látogatták a koncerteket. De nem adjuk fel, továbbra is biztosítjuk számukra az állandó fellépési lehetőséget, ahol tovább fejlődhetnek, hiszen így ki vannak téve a kritikai észrevételeknek is.

— Ön szerint a megyében élő fiatalok miért nem érdeklődnek jobban saját zenekaraik iránt?

— Az amatőr műfajt nem ismerik el igazán az emberek. Pedig jó néhányan profi teljesítményre képesek. Az is közrejátszik ebben, hogy túl sok a hivatásos produkció a művelődési intézményekben, és arra nem keveset kell áldozni. A FRÖCS-koncertekre nem volt drága a belépő, mindössze 50 forint, és ezért három-négy órás programot kaptak a nézők cserébe. Akik ott voltak, jól szórakoztak.

A vállalkozást kik támogatják?

Az „apáca” második könyve

„Nem vagyok én apáca!" — harsányan szól a jól ismert dal eme sora a telefonüzenet-rögzítőben, Zalatnay Sarolta lakásán. Ugyanezzel a címmel jelent meg két esztendővel ezelőtt „memoárkönyve”, mely igencsak vegyes érzelmeket váltott ki az olvasókból, a rajongókból, és nem utolsósorban a kritikusok véleménye is megoszlott. . .

Azóta eltelt egy kis idő, éppen annyi, hogy az újabb Zalatnay-könyv is elkészülhessen. Nyilvánvalóan, az első sikerén felbuzgulva, további kötetek megjelentetését tervezte a népszerű énekesnő ... Ezúttal azonban nem ő vall érzelmeiről, nagy kalandjairól, hanem riporterszerepet választott magának és a legnépszerűbb művészeknek

teszi fel kérdéseit. Természetesen beszélgetésük középpontjában a szerelem áll. A május elején napvilágot látó könyvben többek közt Törőcsik Mari, Ruttkai Éva, Dayka Margit, Kondor Katalin, Hernádi Judit és a kecskeméti Czinkóczi Zsuzsa is nyilatkozik.

Zalatnay Sarolta hat hétig Amerikában koncertezik. Mielőtt útra kelt volna, idehaza is tengernyi tennivalója akadt, egy ORI-műsorban lépett esténként színpadra, videoklipet készített és lemezterveket egyeztetett. Nem gondolnám, hogy második könyvének megjelenése után pihenés következne ...

(b. t.)

A művelődési központ és a megyei tanács külön még húszezer forinttal. Támogat bennünket ezenkívül a KISZ KB és az Országos Szórakoztató Zenei Központ is. Bízom benne, hogy az idén nagyobb sikerük lesz a FRÖCS-rendezvényeknek. Nyáron újból megrendezzük a pop-rock zenei tábort. Előtte pedig megyei találkozót szervezünk, amelyre még e hónapban jelentkezhetnek az együttesek.

— Melyiket tartja a legtehetségesebb gárdának?

A bajai Dr. X-et, a kecskeméti Fatimát, a Tust és az Ars Légiót. Reméljük, sikerül közülük valamelyiknek befutni a magyar könnyűzenei életbe elvégre ez a FRÖCS legfőbb célja! Bár ehhez csak mi kevesek ‘vagyunk. A rádiós, televíziós szakembereknek is jobban kellene törődniük a tehetséges amatőregyüttesekkel.. .

r. l.

Összeállította: Temesi László

.......... 3-' Srtl-Miiriii:. ■■ #*■.,!:; ^lij!1 Sjüu'»!» .sP»-llji',1| 1 ^ -