Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

1981. márciui 11. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ IDŐSEKÉRT KECSKEMÉTEN „Azért se hagyjuk el magunkat” • Szente-Varga Lajosné édesanyjával, Ráczi Sándornéval. ÖNVIZSGÁLATOT TARTOTTUNK Hogyan dolgozik képviselőcsoport? Az 1985-ös választások során Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselőinek kétharmada kicserélő­dött. A megújult összetételű, húsztagú megyei kép­viselőcsoport vezetője Miskó István. A tiszakécs- kei tanács elnöke a tapasztalt törvényhozók közé tartozik. A második választási ciklusbam tagja a parlamentnek, és az előző időszak felétől tölti be jelenlegi tisztét, szervezi, irányítja a képviselőcso­port munkáját. Tekintélyünket az itt élok munkája alapozta meg Mit csinál, hogyan működik a képviselőcso­port? — összehangolja a megye képviselőinek munká­ját, lehetővé teszi közös álláspont kialakítását, a fel­készülést az országgyűlési ülésszakokra. Itt tudjuk megbeszélni azokat az ügyeket, melyek több válasz­tókerületet érintenek. Előadókat kérhetünk fel, bármilyen kérdésben tájékoztatásért fordulhatunk a különböző hatóságokhoz. Közös ajánlásokat, ja­vaslatokat is megfogalmazhatunk. — Üléseik témáját, helyét az országgyűlés na­pirendjéhez igazítják. Milyen aktivitás jellemzi összejöveteleiket? — A legélénkebb vitát az éves és az ötéves fej­lesztési tervekkel foglalkozó üléseink váltották ki. ! Ugyanis ez mindegyik választókerületet egyformán érinti. Volt olyan ülés is, ahol tizenöten szólaltak fel. Gyakorlatilag mindenki bekapcsolódott a vi­tába. — S hányán kaptak eddig szót a parlament­ben? — Bács-iKiskun megyének tapasztalataim szerint tekintélye van az ország közvéleménye előtt. Ezt az itt élő emberek munkája alapozta meg. Eddig minden ülésszakon legalább egy megyei képviselő szót kapott — gyakran több is —, és képviselőtár­saim a különböző országgyűlési bizottságok ülésein is rendszeresen elmondják véleményüket. Elégedetlenek vagyunk az intézkedésekkel — Milyen eredménnyel? — Nemrégiben egy kis önvizsgálatot tartottunk. Megkérdeztük képviselőtársainkat többek között arról is; hogyan ítélik meg javaslataink sorsát? Egyöntetű a vélemény: valamennyien elégedetlenek vagyunk a megyét érintő javaslatokat követő in­tézkedésekkel. Tudok személyes példát is monda­ni. Szűkebb szakmám, a tanácsi gazdálkodás terü­letéről több tucat javaslatot mondtam el az ország- gyűlésben. Érdemi választ sajnos nem kaptam. A pénzügyminiszter az Országgyűlés színe előtt fel­kért: legyek társadalmi munkatársa az ötéves terv kidolgozásában. Áttanulmányoztam több kiló pa­pírt, újabb javaslatokat tettem, s ezzel munkakap­csolatunk megszakadt. Nem rajtam múlott. De van egy közös bánatunk is. — Mi ez? — Nemrég ismertük meg az ország elmaradott térségével kapcsolatos kormányprogramot, s eb­ben sajnos a megye egyetlen tájegysége sem sze­repel. Pedig a sívó homok, az árvalányhaj világa megérdemelné a támogatást. Kicsit úgy érezzük: ott jártak legrosszabbul, ahol a lakossági összefogás a legnagyobb. Nem szabadna azzal letudni a kérdést, hogy Bács-Kiskun úgyis élenjár a társadalmi mun­kában. Igazságos az lenne, ha épp odaáramlana a a megyei központi segítség, ahol a helyi lakosság sem tétlen, hajlandó áldozni lakóhelye fejlődéséért. Jó lenne, ha a kormány megvizsgálná, hogy kerülhetünk be­le a fejlesztési koncepcióba, hisz súlyos elmaradott­ság terheit hordozzuk ma is. Erősíteni a megyei sajátosságokat — Milyen további tanulságokat hozott a kép viselői önvizsgálat? — Még rendszeresebbé, szorosabbá kell tennünk a kapcsolatot a választókkal. Ne csak a tévéből is­merjék a iképviselőiket, legyen mindenkinek alkal­ma a személyes találkozásra, ha -kérdése, javaslata, vagy épp személyes elintézésre, váró ügye van. Na­gyon szép, fényes ház az ország háza, ám a mi legfőbb feladatunk, hogy azoknak vigyük el innen az ismereteket, akiktől a megbízást kaptuk és vé­leményük birtokában üljün-k le az ülésteremben. — Mennyire tájékozottak a képviselők az or­szág ügyeiben? — Lényegében háromszintű informáltságra van szükség. Az országgyűlési titkárságtól nagyon szín­vonalas tájékoztató anyagokat kapunk a napirend­re tűzött ügyekről. Emellett tudnunk kell, mi a hely­zet a megyében és kinek-kinek saját választókerü­letében. A tapasztalataink kedvezőek. Bárkit megke­resünk, azt mondhatom, készségesen rendelkezé­sünkre bocsát minden fontos információt. — Nemrég az országban az elsők között ta­nácskozásra hívták össze a megye pótképviselőit is. Miért? — Fontos kezdeményezésnek tartom, hogy poli­tikai kulturáltsággal rendezzük kapcsolatainkat a pótképviselőkkel. Hisz ezek a köztiszteletben álló emberek megkapták a szavazatok 25—49 százalé­kát. Volt ahol egy-két százalékon múlott, hogy vé­gül kit választottak meg. Ezért is támogattam a képviselőcsoport múlt heti ülésén azt a javaslatot, hogy évente egyszer üljünk össze közösen. Ismer­jék meg a munkánkat, nyerjenek bepillantást a je­lenlegi képviselőket foglalkoztató ügyekbe, hogy ők maguk is felkészült közéleti szereplők legyenek. Hiszen mi partnerek vagyunk, nem pedig ellenfe­lek. — Milyen javaslatokat tettek a képviselőcso­port tagjai a közös munka továbbfejlesztésére? — Egybehangzóan javasolták, hogy az eddiginél is több országos vezetőt hívjunk meg üléseinkre. Legyen alkalom a találkozásokra velük a tárgyaló- asztalnál a választókerület és a megye problémái­nak megbeszélésére. A képviselő két tűz között van. összekötő kapocs a választók és az országos ható­ságok, kormányzati szervek között, s emellett a törvényhozó testület tagja. Mindezt úgy kell össze­egyeztetni, hogy egyik feladatot se rendeljük a má­sik fölé. Személy szerint én arra törekszem, hogy a jövőben tovább erősítsük a megyei sajátosságok figyelembevételét képviselőcsoportunk munkájá­ban. Lovas Dániel A TÁRGYALÓTEREMBŐL: (4) Akaratlanul izgalmas kár­tyázást zavarok meg az ügyeleti szobában. Sohase tartottam ma­gamat a harminckét levelű bib­lia tudósának, de azért ismerem valamennyire a legkedveltebb játékokat. Elképzelni sem tu­dom, hogy mit játszanak a nyug­díjas-ház kedves lakói. Némi cso­dálkozással magyarázzák: „hü- hü”. (Mit tud az élet fontos dol­gairól ez az újságíró, ha hírét sem hallotta a hü-hünek? (Ké­sőbb eszembe jutott, hogy e kár­tyajátékról Tömörkény írt em­lékezetes novellát. Jókedvűen 43 kilencvenhatodikbon Réczi Sándorné a legügyesebb. Mosolyogva kasszírozza be a nyereményt, a többiek jókedvű elismerését. Életútja felől érdeklődöm. — Nyugdíjazásom előtt — jó régen volt, most kilencvenhato- dik évemben járok — Lászlófal- ván voltam szülésznő. Hadd iga­zítsam ki magam, Szentkirályon. Lányom olvasta az újságban, hogy végre visszakapja nevét a számomra oly kedves falu. öreg­koromra magamra maradtam, mert mindkét férjemtől elvál­tam. Az egyik engem hagyott ott, a másiktól én búcsúztam el... Megszámolni sem tudom, hogy hány gyereket segítettem a vi­lágra. Három könyvet betöltöt­tem adataikkal. Régebben gyak­ran a súlyos esetekben is egye­dül kellett döntenem, mert mesz- sze volt az orvos. Szolgálati la­kásomért cserébe jöhettem ide. Minden rendben volna, ha job­ban látnék. Sehogyan sem talál­nak szemüveget számomra. Mesz- szelátó üvegekkel azért nézege­tem a televíziót. A lányommal lakjuk a szép lakást. El ne fe­lejtse megírni, hogy nagyon ked- • • Máté Ignácné új otthona. (Pásztor Zoltán felvételei) vesek a nővérek, figyelmesek a lakótársak. „Bizottságot szerveztünk** Máté Ignácné inkább a ké- zimunkázást kedveli, ö is jövő­menő ember volt évtizedekig a Hazafias Népfront munkatársa­ként. Ügy ismeri a volt kecske­méti járást, mint a tenyerét. Tő­le azt is kérdezem, hogy egy közéleti ember miként tud beil-' leszkedni egy kívülről zártnak,, nyugodalmasnak, befelé forduló­nak tűnő életmódba. — Miként kerültem ide? Fér­jem halála után nehezen boldo­gultam a lakással. Fárasztott a fűtés, a tüzelőanyag beszerzése. Bevallom, egy kicsit féltem a zsörtölődésektől, mert a Horváth Döme utcai házban előfordul­tak összezördülések. Lakótársa­immal megismerkedve megala­kítottuk közös ügyeinket intéző bizottságunkat. Mostanában a díszítés egységesítésével foglal­kozunk. Egyforma színű szú­nyoghálókat veszünk, megter­vezzük a virágosítást, ne mond­hassák azt, no, ilyenek az öre­gek. Azért se hagyjuk el magun­kat! Hétfőnként összejövünk mi asszonyok, kézimunkázunk. Éven­te kétszer rendezünk majd közös névnapot, egyet az első, egyet a második félévben. Most március tizenötödikére készülünk, kis műsort is szervezünk. Az előké­szítésben sokat segít a Fekete házaspár. — Milyen meggondolásból köl­töztek Méntelekről Kecskemétre? — ezt kérdezem Fekete Páltól és feleségétől, akiket még a haj­dani tanyai filmklubokból is­merek. Házaspár a tanyáról Fekete Pál, az egykori terme­lőszövetkezeti párttitkár beletö­rődő mosollyal válaszol. — Az volt a legnagyobb meg­gondolásunk, hogy megöreged­tünk. Hasogatott itt, szaggatott ott. Kertünk gondozása is meg­haladta erőnket. A szolgálati la­kásban a közös gazdaság is szí­vesebben látott volna a téeszben dolgozókat. Feleségéé a szó. Városi iparos feleségének gondolnám beszédé­ről, ruházkodásáról, viselkedé­séről. — Eredetileg géplakatos volt a férjem. Közéleti ember volt teljesen. Meghívták népi ülnök­nek is a bíróságra. A gazdaság­ban megválasztották a döntőbi­zottság elnökének. Előbb azt kér­dezte, hogy miért is hagytuk ott a tanyát. Mert korosán az em­ber inkább a hátrányait érzi. A legutóbbi időkig távolsági díjté­tellel utaztunk a városba. Tudja, mennyibe került így egy kiló hús? Gyógyszerért Lajosmizsére buszoztunk. Sejtheti, mennyire búslakodtunk, amikor - lekéstünk a Horváth Döme utcai nyugdíjas­házból. Kalmár főorvos úrnak köszönhetjük, hogy sikerült ide­kerülnünk. Megszoktuk az új helyet. Á jobb közlekedés révén távol élő gyerekeink is könnyeb­ben megtalálnak itt bennünket. Jóindúlatúak a gondozók. Csak egyszer szóltak rá férjemre. Ami­kor esett a hó, kiment lapátolni, ahogyan Ménteleken megszok­ta... Az itt dolgozók is tartottak egy kicsit az idősektől. Aggodal­maskodott kicsit Tóthné Schó- ber Márta is. — Csecsemőgondozó nőnek, gye­rekápolónak tanultam. Ezért féltem egy kicsit, mielőtt ide­jöttem. Igaz, dolgoztam már La- josmizsén felnőttek körében. Meglepve tapasztalom itt, hogy az idősek hálásabbak a gyere­keknél. Én is szorgalmasan ta­nulgatom az új tudnivalókat. Még hü-hüztem is otthon gye­rekeimmel, hogy szégyenben ne maradjak. Heltal Nándor VEVŐ: A TASZSZ HÍRÜGYNÖKSÉG Számítástechnikai újdonságok a Videotontól Űj típusú Mátrix nyomtató, újabb display-osalád, valamint a korábibiaík.niáli magasabb szíiwo- mallú szoligálitatásiofkat nyújtó számítógépek gyártását kezdik el az idén a székesfehérvári Video­ton Elektronikai Vállalatinál. A számítástechnikai gyárban már elkészült az első 250 darab az új típusú Mátrix nyomtatóból, amely a korábbiaknál szebb be­tű típusokkal ír. Az idén ezret ké­szítenek belőle, főként a hazai! felhefezniáliák részére. Kétszázöt­venet a Szovjetunióba exportál­tak, ahol a TASZSZ hírügynök­ség tudósítói muinkahélyeiit sze­relik fel velük. Készen vannak a percenként 900 sort leíró új, sza­lagos sonnyomtaitó első példányai is. Ezeket a Szovjetunióban Jugoszláviában. ..vizsgáztatják”,, s a,z attaint tapasztalatok állapján kezdik meg a 'sorozatgyártást. Jól bevált számítógépcsailád- jainaik továbbfejlesztett válto­zataival! is piacra lép az idén a Videoton. A népszerű VT—20 család legfiatalabb tagja, a VT— 20—M a kisvállalatok, szövetke­zetek adminisztrációs imunkái- nak elvégzésére alkalmas, az év második negyedétől 400—450 ké­szül belőle. A Videoton ta,bi igyáregységé- ban kezdték meg a display-osalád megvédik generációjának a gyár­tását. a VDX-típusú fekete-fe­hér berendezés, és a VDC-típusú színes készülékekét. Arra számí­tanak. hagy mindkét típus kelen­dő lesz a tőkés piacokon is. Török átok Nem véletlenül tartja a mon­dás, hogy rossz szomszédság tö­rök átok. Az alábbi történet fő­szereplőinek is megfordulhatott volna a fejében, hogy semmi jó nem származik abból, ha szabad utat engednek indulataiknak. Azt, hogy milyen torzsalkodások előzték meg a bűncselekményt, aligha lehet utólag pontosan meg­állapítani. Egy biztos, a két ve­szekedő közül az egyiknek sze­rencséje volt. Azt, hogy melyik­nek, döntsék el olvasóink. ÖSSZEFÉRHETETLEN LAKÓ Fekete József, a vádlott, 41 éves. Az általános iskola elvégzése után betanított növényvédőként dolgozott. Majd gépkocsivezető­ként állt alkalmazásban, utóbb pedig takarító volt a megyei kór­háznál. Munkáltatói szerint ki­fejezetten jól dolgozott, meg­bízható és pontos volt. A vád­lott feleségének tulajdonában áll Kecskeméten, a Népfront ut­ca 20. szám alatt egy lakás, ahol együtt éltek. Sándor Antal, a sértett, 45 éves. Családjával együtt ugyan­csak a Népfront utca 20. szám alatti társasházban lakik. Mű­vezető a kecskeméti Mezőgép Vállalatnál. Különös ismertető­jele, hogy a társasház valameny- nyi lakójával haragos viszony­ban van. Rendszeresen sértege­ti a társtulajdonosokat, összefér­hetetlen természete miatt meg­keseríti a lakók életét. Az egyik család kifejezetten az ő maga­tartása miatt költözött el a ház­ból, mert attól féltek, hogy fel­zaklatott idegállapotukban nem tudnak uralkodni magukon és még egyszer a vádlottak padjára kerülnek. SARLÓ ÉS GEREBLYE Tavaly október 29-én a dél­utáni órákban otthon volt Feke­te. Körülbelül fél 5-kor indult volna a baromfifeldolgozó vál­lalathoz, ahol másodállást vál­lalt. Már a kocsijához közeledett, amikor észrevette: Sándor An­tal Wartburg személygépkocsi­jával úgy eltorlaszolta a szűk ud­varon a kijáratot, hogy a garázs előtt álló Polski Fiatjával nem tud kihajtani a főútra. Az első dühét ekkor lenyelte, bement a kamrába, húzta az időt, majd beindította a kocsiját, hogy jelezze az indulási szándékát. Sándor Antal és a fia, Sándor At­tila ugyan hallották a motor hangját, de nem álltak el az út­ból. Elekor Fekete odaszólt ne­kik, hogy tegyék szabaddá a ki­járatot. Erre Sándor Antal és a fia trágár szavakkal szidalmaz­ni kezdték és közben azt han­goztatták, hogy Feketének sem­mi keresnivalója nincs a Nép­front utcai lakásban, mert az a felesége nevén van. (Fekete a fe­leségétől 1981-ben valóban tör­vényesen elvált, de ezt követően élettársi kapcsolatot létesítettek és azóta is együtt éltek.) Fekete először nem tudta, hogy mit csináljon. Arra gondolt, hogy más úton áll ki az udvarból, sa szomszéd telkén hajt keresztül. De ehhez előbb el kellett volna hordani az ott tárolt betontus- kókat. Közben eszébe jutott, hogy amíg ezt a munkát végzi, eset­leg Sándorék megtámadják. Ezért arra gondolt, hogy a hobbitelkén használt sarlót kiveszi a kocsiból és ha szükség van rá, majd hasz­nálja. Ebben a pillanatban Sán­dor Antal egy kezébe fogott ga- reblyével kiszaladt a saját gará­zsából és rátámadt Feketére. A férfi ekkor lehajolt a földre, Jobb kézzel felkapta a sarlót, majd gyors mozdulattal megfogta a gereblye fém részét, így elhárí­totta Sándor támadását. A dula­kodást látva odaszaladt a 19 éves Sándor Attila, aki apját védve ott rugdosta Feketét, ahol csak érte. A feldúlt idegállapotú vád­lott ezután már nem nézte, hová üt, addig csapkodott a két Sán­dor felé, amíg azok a gereblyét elengedték. Alig csillapodott le Sándorék dühe, amikor úgy dön­töttek, hogy beülnek a Wartburg­jukba és a rendőrségre mennek feljelentést tenni. TÜL A JOGOS VÉDELMEN Az orvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy Sándor At­tila egy három centiméter hosz- szú szúrt sebet szenvedett el a hátán, a bal lapocka felső szélé­nél, valamint egy' metszett sebet a jobb válla felett. A kórházi felvétel után megállapították, hogy az egyik szúrás részben a mellüregbe hatolt és a tüdőállo­mányt is sértő életveszélyes sé­rülés volt. Adott esetben ugyan ez nem járt közvetlen életveszél­lyel, mert az idejében történt műtéti beavatkozás ezt meg­akadályozta. Sándor Antal is há­rom sérülést szenvedett, amely­ből kettő nyolc napon belül, míg a harmadik két hét alatt gyó­gyult meg. Sándor Attila rúgásai következtében Fekete József is megsérült, de ezek gyógytarta- ma nem haladta meg a nyolc napot. A Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság Fekete Józsefet bűnösnek ta­lálta egy rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, egy rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérle­tében. Ezért őt halmazati bün­tetésül 2 év börtönben letölten­dő szabadságvesztésre ítélte. A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy Fekete József a cselekményt jogos védelmi hely­zetben követte el, de annak mér­tékét ijedtségből és menthető felindulásból túllépte. Aa ítélet jogerős. T. B. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KISKUNSÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT (Keoskemét, Katona J. tér 8.) pályázatot hirdet kereskedelmi igazgatóhelyettesi munkakiír betöltésére A munkakör betöltése határozott időre — 5 évre — szól, amely alkalmasság esetén meghosszabbítható. A munkakör betöltésének alapvető feltételei: — szakirányú egyetemi, főiskolai oklevél, vagy nem szak­irányú főiskolai oklevél és felsőfokú szakvizsga-biao- Inyítvány. középfokú politikai végzettség, — 10 éves szakmai és legalább 5 éves vezetői gyakorlat, —■ erkölcsi, politikai feddhetetlenség. TOVÁBBÁ PÁLYÁZATOT HIRDET PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltétel: pénzügyi és számviteli főiskolai oklevél, szakirányú szalynai gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázatoknak tartalmazniuk kell la pályázó munkahelyét, eddigi szakmai, vezetői tevékenységét. A pályázathoz mellékelni kell: —- önéletrajzot, — kitöltött „személyi adatlapot”, — a felsőfokú iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát. a pályázatokat a felhívás megjelenésétől SZÁMÍTOTT 2 HÉTEN BELÜL LEHET LEADNI a Kiskun, sági Vendéglátó Vállalat személyzeti osztályvezetőjének. 738

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents