Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

« * PETŐFI NÉPE • 1987. március 17. NAPIRENDEN: Magyarország és a Közös Piac A FRANCIA KOMMUNISTÁK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA A cél továbbra is: új népi tömörülés megteremtése A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei hétfőn két napra tervezett tanácskozást kezdtek Brüsszelben. A napiren­den szerepel az EGK-bizottság- nak adandó, a Magyarország és az EGK közötti kereskedelmi- gazdasági együttműködési egyez­mény megtárgyalására vonat­kozó felhatalmazás kérdése is. A Közös Piac bizottságának szóvivője szerint a külügyminisz­terek előreláthatólag csak tájé­koztatást hallgatnak meg és vé­leményt cserélnek a tárgyalások előkészítéséről. Döntést esetleg áprilisban sorra kerülő ülésükön hoznának és elekor hatalmaznák fel a bizottságot a Magyarország és az EGK közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására. Aczél György a Szovjetunióba utazott Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója, az SZKP Központi Bizottságának meghí­vására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Thür- mer Gyula, a KB Külügyi Osz­tályának munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Borisz Sztu­ka.lin, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Űrtárgyalási kudarc Tokióban kudarccal végződött az ámsrikai—japán űregyüttmű­ködési tárgyalások legújabb for­dulója, mivel Japán a jelenlegi feltételek mellett nem.kíván részt venni az évek óta tervezett ame­rikai űrállomás létrehozásában. A japán tárgyalóküldöttség ellenezte a Pentagon részvételét a tervezett programban. Mint egy hivatalos szóvivő rámuta­tott, ez egyrészt, ellentmond a korábbi elvi megállapodásnak, másrészt a szigetország kizáró­lag békés célú űrkutatást kíván folytatni. Elutasítja azt a köve­telést is, hogy az Egyesült Álla­mok kizárólagos jogot kapjon az űrállomás és az ott végrehajtan­dó közös kutatások eredményei­nek felhasználására. Az FKP a hét végén kétnapos országos tanácskozást tartott a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól az ideológiai küzde­lemben.. A mintegy 400 résztvevő között ott voltaik a KB tagjai, az FKP .parlamenti képviselői, a megyei és nagyvállalati pártbi­zottságok titkárai és mintegy 80 külön .meghívott. A fő referátumot Árminé La- jainie, a kommunista nemzetgyű­lési csoport elnöke tartotta. A gazdasági helyzetről kifejtette, hogy a mai szakaszban folytatott takarékossági politika nem eny­híti, csak elmélyíti a tőkés válsá­got Ez a politika a kizsákmányo­lás fokozásával még .több profi­tot sajtod: ki a dolgozókból, de ezt a töhbletet nem termelő be­ruházásokra, hanem pénzpiaci nyerészkedésre és külföldi befek­tetésekre fordítják a tőkések. „A magán- és az állami eszközök fel­használásának megváltoztatása Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter nem tartozik o népszerű emberek közé Spanyol- országban. Ez a tény most újó­lag bebizonyosodott, hiszen a hét végén többszázezer ember tünte­tett az amerikai támaszpontok közelében — éppen az ő látoga­tása kapcsán. Persze Weinberger nem személyes okokból antipa- tikus kispárnában. Az általa kép­viselt politikával nincsenek ki­békülve a spanyolok milliói, s már előre tiltakoztak azok ellen az érvek ellen, amelyekkel Wein­berger a madridi kormány tag­jaival folytatott tárgyalásain elő­hozakodott az országban lévő amerikai támaszpontok fenntar­tása mellett. Az Egyesült Államok négy nagy spanyolországi katonai bázisa már évek óta a spanyol belpoli­tikai csatározások központjában van. A hatalomért vívott harc során a most kormányzó spanyol szocialista munkáspárt elköte­lezte magát a külföldi támasz­pontok felszámolása és a NATO- ból való kilépés mellett. Később az utóbbi kérdésben megváltoz­tatta Álláspontját és szavazóit a NATO-ban maradás melletti sza­vazásra szólította föl — megígér­ve a támaszpontok ügyében a ha­tározott politikát. Azóta is tart az „egyet ide, egyet oda" tánc a bázisok ügyében. Az Egyesült Ál­lamokkal folytatott tárgyalások során a González-kormánynak eddig nem sikerült semmilyen önkéntes engedményre rábírnia partnereit. Sőt, a Pentagon egy­re makacsabbul ragaszkodik ibé­riai támaszpontjaihoz. Ennek elsődleges jelentőségű forradal­mi ítét és az osztályharc fontos terepe” — mondotta Lajoioie. A nemzetközi együttműködés és a munkamegosztás ma tora, hátrányos formákbami érvénye­sül: az Egyesült Államok hege­móniáját és a tőkés pazar!,ást je­lenti. Az FKP veszedelmes gon­dolatnak tartja a közös nyuigait- európai védelem eszméjét, ami csak fokozná a fegyverkezési haj­szát, és a fejlődő országok irányá­ban erősödő imperialista agresz- szivitást is. A beszámolóról élénk vita bon­takozott ki, amelyben a felszóla­lók számos kiegészítést tettek, vagy vitáztak a referátum némely tézisével. Georges Marchais, az FKP fő­titkára zárszavában azt hangoz­tatta hogy a mai szakaszban a nagytőke nemcsak a társadalmi egyenlőtlenségek növelésén mes­terkedik, hanem ideológiai har­legfőbb oka, hogy rendkívül elő­nyös helyen fekszenek: a közel­és közép-keleti hadszínterek fe­lé vezető légifolyosók mentén és gyakorlatilag kulcsfontossá­gúak a NATO egész déli szárnyá­nak utánpótlási vonalai szem­pontjából. Felipe González és kabinetje képesnek tartja a spanyol fegy­veres erőket az ország szuvere­nitása és területi épsége megvé­désére és arra, hogy a jelenlegi­nél jóval kevesebb amerikai ka­tona itteni állomásoztatása ese­tén is biztosítani tudja a NATO által támasztott feladatok telje­sítését. Emellett a kormánynak belpolitikai okokból is nagyon fontos lenne, ha legalább vala­milyen eredményt föl tudna mu­tatni a már eddig is többször csalódott választóknak. Weinberger az előzetes hírek szerint ismét a korábbi amerikai álláspontot védi Madridban, s ez váltotta ki a bevezetőben már említett tömegtüntetést. Wa­shington most azzal is érvel, hogy egy esetleges szovjet—amerikai megegyezés az európai közepes hatótávolságú atomfegyverek ügyében növelné a nem nukleá­ris fegyverek szerepét, s így az amerikai támaszpontokét is. A washingtoni stratégák csak azt hagyják figyelmen kívül, hogy a spanyolok túlnyomó többsége jobban tart például Marokkótól, mint a Szovjetuniótól, s közvet­lenebbnek érzi az észak-afrikai Ceuta és Melilla spanyol városok elleni veszélyt, mint egy globális összecsapás esélyeit. ' H. G. cot is folytat a válság és az arra adott tőkés válaszok elfogadta­tásáért. A szabadság forradalmi eszméjét kiforgatva a tőkés ki­váltságok ellensúlyainak meg­semmisítését, a műnk,ásdbocsá- tások megkönnyítését, az állami, vállalatok kiárusítását nevezi szabadságnak. Marchais kemé­nyen bírálta a szocialista pártot is, amely most az egész francia baloldal szószólóiéként alkar fellépni,. Hogyan válhatnia azzá tette fel a kérdést az FKP főtit­kára, amikor „épp most temeti el az igazságosság, a, szabadság és a béke értékeit — amelyek mündig jellemezték a baloldalt —, és szövetséget fontolgat egy jobb­oldali párttal?”. Marchais végül felhívta a kommunistáikat, hogy a nagy társadalmi küzdelmek ter­jesztőiéként vigyék diadalra a párt stratégiáját, 'az új népi tö­mörülés megteremtését a tőkés kizsákmányolás ellen. Bolgár— kínai párbeszéd Bulgária és Kína együttműkö­désének sokoldalú fejlesztése mindkét ország érdekeit, a béke és a szocializmus ügyét szolgál­ja — egyebek között ezt hang­súlyozták a bolgár államfő és a kínai külügyminiszter találko­zóján. Todor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, az Államtanács elnöke tegnap Szófiában fogadta Vu Hszüe-csient, a KKP KB PB tag­ját, kfilügyminisztert, aki pén­tek óta tartózkodik hivatalos lá­togatáson a Bolgár Népköztársa­ságban. A találkozón nagyra ér­tékelték a két ország kapcsola­taiban az utóbbi években elért fejlődést. Kiemelték, hogy nem­zetközi téren a legfontosabb fel­adat a béke megóvása. Todor Zsivkov kifejtette, hogy a Bol­gár Népköztársaság kész az együttműködésre a Kínai Nép- köztársasággal a leszerelésért, a világűr békéjének megóvásáért, a nemzetközi feszültség csökken­téséért, a békés egymás mellett élésért kibontakoztatott küzde­lemben. A kínai külügyminiszter és Petar Mladenov bolgár külügy­miniszter szófiai tárgyalásain szó volt arról, hogy a közeli jö­vőben a Kínai Népköztársaság­ba utazik Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, államfő és Bulgá­riába várják Csao Ce-jangot, a KKP KB ügyvezető főtitkárát, az Államtanács elnökét. NAPI KOMMENTÁR Tüntetés a támaszpontnál EGYESÜLT ÁLLAMOK Az ember, aki túl keveset tudott Megkezdődött Reagan harma­dik kormányzása — állítják az amerikai lapok azok után, hogy az államfő megint egyszer „mi­niszterelnököt” váltott: Howard Baker személyében új főnöke van a Fehér Ház apparátusának. Ismerve Ronald Reagan nagy­vonalú, az ügyeket beosztottai- ra bízó munkamódszerét, nem is túlzás „kormánycseréről” be­szélni, választása pedig elsőren­dű volt, hiszen Baker a washing­toni vezető körök egyik oszlopa. Ha hozzávesszük az új nemzet- biztonsági tanácsadót, Frank Carluccit s a megtépázott tekin­télyű CIA élére jelölt Webster eddigi FBI-igazgatót, e két te­kintélyes „profit”, akkor meg­érthető, hogy az új felállás már­is sikert aratott, s a mérvadó sajtó hajlandó megelőlegezni Reagannek a politikai feltáma­dást. Az elnök magyarázkodó beszédét is ennek megfelelően jóindulattal fogadták; akár úgy is mondhatók, hogy az „új, kor­mány” megnyerte az első bizal­mi szavazást. Mentsége a hibája Ha van olyan kifejezés, hogy udvarias gorombaság, akkor az bizonyosan helytálló minősítés a Tower-bizottság jelentésére. Az iráni fegyverszállítások és titkos kontra-pénzelések botrá­nyát vizsgáló háromtagú csoport ugyanis a kormányzásban jártas szaktekintélyek orrfintorgató ódzkodásával elemezte az idő­közben kiebrudalt fehér házi stáb kínosan kontár munkáját, s azt a tényt, hogy a megszállott ideo­lógiai cowboyok lényegében fő­nöki ellenőrzés nélkül tevékeny­kedtek. Az elnök túl keveset tu­dott a részletekről, odadobta a gyeplőt, s a szekér megszaladt az ■ eleve hibás irányban. Tulajdonképpen az a mentsé­ge Ronald Reagannek, ami a fő hibája is volt: a hanyagsága. El­lentétben a Watergate-ügybe belebukott Richard Nixonnal, őt aligha lehet a fő manipulátor­nak nevezni, róla elhihető, hogy mások vitték rossz utakra ... Reagantól jószerivel csak azt kö­vetelték hónapok óta, hogy is­merje el nyíltan a vétkét, s ak­kor sebtében meg is kapja a po­litikai feloldozást (feltéve per­sze, hogy a tovább folytatódó vizsgálódások során nem derül ki valami váratlan és terhelő tiány). A jövő politikai fejleményei döntik el, mennyit tud vissza­szerezni a korábban oly hatá­sos „Reagan-mítoszból”, amely­nek maradéktalan helyreálltá­ban persze nem reménykedhet többé. Majdnem új elnöki gárda A varázs ugyanis szertefosz­lott, az amerikaiak csúnyán csa­lódtak abban a politikusban, akit a többitől eltérőnek, őszintébb­nek hittek (és ez utóbbi tulaj­donságáért megbocsájtották ne­ki szélsőségeit is). Ronald Rea­gan a nyolcvanas évek első fe­lében azzal vált sikeressé, hogy a harsány derű pózával megtes­tesítette a korábbi kudarcsoro­zat után önbizalomhiányban szenvedő amerikaiak optimista vágyait. Az Irangate-ben kide­rült, hogy ő és emberei fél­revezették a nemzetet és szövet­ségeseit. És ami a lényeg: mást csináltak, mint amiről beszéltek. Régi igazság, hogy a szavahihe­tőséget nehéz megszerezni, de egycsapásra el lehet veszíteni. A részben kicserélődött Rea- gam-gárdának moist jóformán elöl­ről kell kezdenie, s meg kell dol­goznia a bizalom legkisebb adag­jáért is. Élünk a gyanúperrel: nem annyira az elnök érdemelte ki a beszéde és kinevezései utáni bizalom-előleget a politikusoktól és a sajtótól, mint az a tény, hogy igazi republikánus prag­matikusakat vett maga mellé, s tette ezt a „reaganisták” rová­sára. ^A mérsékeltnek és centristá­nak ismert, a kompromisszumok bajnokának tartott Howard Ba­kertől, a hűvös hivatásos Car- luccitól várják most azt, hogy végre-valahára egységes lesz a kormány politikája, hiszen az éveken ót a marakodó miniszte­rek prédájának számított. Már­pedig kormányzati egység nél­kül képtelenség lenne meghar­colni a költségvetési deficittel, és megegyezésekre jutni Moszk­vával — ez ma a két fő kérdés­kör Washingtonban. Bizalomkérés Ronald Reagannek még két kormányzási esztendeje van hátra, erre az időszakra kérte tévébeszédében a bizalmat. Az amerikai rendszerben nagyha­talmú, központi figura az elnök. Sokan javasolták már, de való­színűleg hiába, hogy ketté kel­lene választani a protokollál- lamfő és a kormányt irányító el­• Az International Herald Tri­bune karikatúrája az elnök hely­zetéről — az ágytakaró felirata: szavahihetőség; szöveg — Reagan: Nancy, hol a többi részein? nők ma egységes funkcióját. A létező struktúrában mindeneset­re mellőzhetetlen Reagan sze­mélye, hiszen például Bakernek is annyi hatalma lesz, amennyit gazdája ráruház. S a nagy hord­erejű döntések esetében válto­zatlanul megkerülhetetlen az elnök, csak ő kényszerítheti kö­zös álláspontra vitatkozó minisz­tereit; ha Ronald Reagan megint kivonná magát az ügyekből, ak­kor a proficsapat se juthat sok­ra, mert csakis ő törheti le a kormányon belüli ellenállást. Hogy kiválasztotta Bakeréket, azzal az elnök mintegy jelzést adott, s azt máris nyugtázták, méghozzá nemcsak Washington­ban, hanem úgy tűnik, Moszk­vában is. A nagy belső csaták megvívása azonban még hátra­van, s mostantól nem az lesz a fő kérdés, miről tud az elnök, hanem, hogy milyen döntésekre képes. Avar János Lázár György Békés megyében Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke hétfőn két­napos Békés megyei látoga­tásra Békéscsabára érkezett. A kormányfőt a délutáni órák­ban a megyeszékhelyen Szabó Miklós, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának első titkára és Gyulavári Pál megyei tanács­elnök fogadta, s tájékoztatta az ország délkeleti megyéjének gaz­dasági és politikai életéről. Az ipar területén a legdina­mikusabb fejlődést a szénhidro­gén-bányászat érte el Békésben. A Szeghalom—Füzesgyarmat tér­ségében megkezdett beruházás nyomán várhatóan 2 millió ton­na kőolajat és 11 milliárd köb­méter gázt termelnek majd ki. Az itt élő emberek életkörül­ményeiről elhangzott: annak alakításáért, javításáért szíve­sen hoznak áldozatot — évi mint­egy 100 miliió forint értékű tár­sadalmi munkával is utak épül­tek, csatornák létesültek. A me­gye fejlődését mutatja az is, hogy 1986-ban. 3110 otthont épí­tettek fel a városokban és közsé­gekben, döntően magánerőből. Békésben a politikai légkör al­kalmas arra, hogy eredményes munkát lehessen végezni — hang­súlyozták a megye vezetői a köz­hangulatot jellemezve. Lázár György programja ked­den délelőtt pártaktíván folyta­tódik, amelyen a megye párt- és gazdasági vezetői körvonalazzák az 1987. évi tennivalókat. Ezt követően a politikai bizottság tagja felkeresi a Békéscsabai Kö­töttárugyárat és az állami gazda­ságot. Országos mérleg (Folytatás az 1. oldalról.) tovább csökkent nyereségük. Az elmúlt évben a Dunántúlon is je­lentősebb kárt szenvedtek a tsz- ek, a mérleg szerinti nyereségük ezen a területen 0,5 milliárd fo­rinttal csökkent. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek, illetve a gazdaságilag elmaradott térségekben tevékenykedő ter­melők sokfelé kerültek nehéz helyzetbe. Számos tsz_t kettős ha­tás ért: a kedvezőtlen mezőgaz­dasági adottságokból és a térség -elmaradásából következő hatás náluk felerősödött. Nem utolsó­sorban ezzel is magyarázható, hogy tavaly a szövetkezeteknek mintegy 10 százaléka veszteség­gel gazdálkodott. Megsegítésük­re — mint ismeretes — többolda­lú döntés született; az eladóso­dott tsz-ek körének felmérése fo­lyamatban van. Ezek az üzemek pályázati rendszerrel három év alatt 5 milliárd forint értékű se­gítséget kaphatnak ahhoz, hogy talpraálljanak. Ennek fejében vi­szont kötelezettséget kell vállal­niuk arra, hogy — élve a kedvez­ményekkel — megszüntetik a veszteségforrásokat és jövedelme­ző feltételeket alakítanak ki üze­meikben. Az idén nincs szükség arra, hogy a VII. ötéves terv eredeti előirányzatait a termelőszövet­kezetek bármilyen területen is alapvetően módosítsák. A ter­mékek szerkezetében csak kisebb eltérés várható, amely a külpia­ci értékesítési lehetőségekkel van összefüggésben. Több sertést és baromfit adnak majd az üzemek. A gabonatermelés továbbra is meghatározó jelentőségű, ám a kedvezőtlen időjárás is várha­tóan kiváltja azt, hogy a koráb­binál nagyobb lesz a kukorica ve­tésterülete — fejezte be nyilat­kozatát Eleki János. (MTI) „Tisztán” szolgáltatnak (Folytatás az 1. oldalról.) gáltatás növelése felel meg. Ilyen meggondolásból a szövetkezet ágyneműt is kölcsönöz. Tavaly 1200 új garnitúrát vásároltak, így sikerült a forgalmukat növelni. Ám, mint Kövér János, a szö­vetkezet elnöke elmondta, a la­kossági szolgáltatásban éppen a megrendelőik jelentik számuké­ra a konkurenciát. Ha ugyanis a háziasszony nem számol a saját munkájáért bért (márpedig nem számol), kiderül: olcsóbb az ott­honi munka. A vízért, az ára­imért a háztartások kevesebbet fi­zetnek (mivel a lakossági fo­gyasztást az állam dotálja), mint a közületek. Propagandájukban tehát legfeljebb a szolgáltatás nyújtotta kényelemre tudnak hi­vatkozni, az életszínvonal azon­ban ennek is határt szab. Ilyen körülmények között különösen kedvezőtlen hatása van a díj­emelésnek, a TEKISZ mégis kénytelen volt emelni a bérleti díjakat; a tételenkénti egy-két forintos többletbevétel így is csak részben kompenzálja a re­zsiköltségeik (például: épület­bérleti díj) növekedését. Valamelyest növelni tudták tavaly a közületi megrendelései­ket — mosatás, vegytisztítás, ágyneműkölcsönzés — erre az idén is számítanak. Meglévő, flagy értékű gépeik jolbb kihasz­nálását kereskedelmi tevékeny­ségük is segíti. Az importból származó használt ruhákat ugyanis tisztítva forgalmazzák. Annak ellenére, hogy egyre több cég foglalkozik ilyen — tőkés országoktól, súlyra vásárolt — készruhák értékesítésével, a TEKISZ nem kis mértékben nö­velte e tevékenységéből szárma­zó bevételét. Nemcsak a saját boltjaikban, felvevőhelyeiken árusítanak: mozgóboltjuk révén eljut árujuk megyénk legkülön­bözőbb részeibe, rendszeresen megszervezik a TEKISZ-vásárt. A művelődési házakban, áfész- boltokban bizománybán árusí­tott ruhák iránt egyre nagyobb a kereslet. Mind a portéka mi­nőségét, mind a tevékenység jövedelmezőségét tekintve elő­nyös volt, hogy tavaly húszezer dollár értékben a szövetkezetiek saját maguk szerezhették be az árut. Alaposan megnézték, meg­választották, amiért pénzt ad­tak. Ilyen lehetőségük az idén is lesz. Végül is az elmúlt évet jobb eredménnyel zárták, mint az 1985-öst. Igaz, hogy tavalyelőtt áprilisban alakultak, így reális képet az 1986-os esztendő hason­ló időszakával való összehason­lítás adhat. Eszerint árbevételük tavaly az előző évihez képest 40 százalékkal növekedett. Teljes évi árbevételük 29 millió forint volt, amit az idén 2,5 millióval akarnak növelni. Elsősorban a közületi szolgáltatásra, valamint a kereskedelmi forgalomra ala­pozzák tervük megvalósítását. Kilencszázalékos nyereségszin­tet terveznek. A. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Szűrös Mátyás az Egyesült Államokban Megkezdte washingtoni megbeszéléseit Szűrös Mátyás, az MbZMP l titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságéinak elnöke, aki Dante jcell, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meg- ására tesz látogatást az Egyesült Államokban. Szűrös Mátyás het- i elsőnek Charles Wiaknél, az Egyesült Államok^tájékoztatási hi- „í.. főtt iótr>siatást. Megbeszélésükön áttekintettek a kel VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1987. márclui 17-étól *3-álg Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Odriig drachma a) Holland forint tr font japán yen flOW) jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka ~ Olasz líra (lfXNh Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta svátcl frank svéd korona USA dollár Ecu (Közös Piac) 7354.52 3171.B0 122.15 «72.09 1031,13 760,24 33,31 2240.21 6756,05 306.69 7.60 3532,25 16826.68 671,27 2530.62 35,60 360.15 32,83 36,04 3019.52 724,13 4657.62 5249,20 7809,44 3368,10 129,71 713,67 1094,91 807,2« 35.37 2378,77 7173,95 325,87 8,66 3750,73 17867,48 712,79 2687.16 37.88 382,43 34,87 38,28 3206,30 768,93 «945,72 8573,9«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents