Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 33. szám Ára: 1,80 Ft 1987. február 9. hétfő Gyorsítani a műszaki fejlesztést Közgazdászközgyűlés az Akadémián Szombaton tartotta VIII. tisztújító közgyűlését a 'Magyar Köz- gazdasági Társaság. A mintegy félezer küldött részvételével, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott tanácskozáson jelen volt Berecz Frigyes. a Minisztertanács elnökhelyettese és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. Garamvölgyi Károly főtitkár vitaindítójában rámutatott, hogy a hazai közgazdaságtudomány az elmúlt években elért jelentős fejlődése ellenére még mindig adós néhány, a gazdasági megújulás 1963-ban megkezdődött folyamatához kapcsolódó kérdés megválaszolásával. E hiányok pótlása mellett a társaság egyik legfontosabb feladata, hogy a maga sajátos eszközeivel a korábbiaknál nagyobb szerepet vállaljon a közgazdászok áltat kidolgozott programok végrehajtásában, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közreadott tanulmányhoz kapcsolódó előadást h »Ugattak meg. Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, hogy a helyes ideológia kialakításához elengedhetetlenül szükséges a valóság feltárása. Társadalmunkban egyes kérdésekkel kapcsolatban még mindig élnek bizonyos téves, elavult beidegződések, amelyek elszigetelése, visszaszorítása a tudomány feladata. A reformtörekvésekről szólva Nyers Rezső kiemelte: magáról a reformról igen sok szó esik mostanában, kevesebbet foglalkozunk viszont a folyamat távlati céljának világos közgazdasági megfogalmazásával. Tisztázni szükséges a reform folyamatában a tervezés és a piac kapcsolatát is. Simái Mihály, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézetének igazgatóhelyettese a közgazdászok magyar társadalomban elfoglalt helyzetét elemző tanulmányához fűzött megjegyzéseket. Az elmúlt három évtized során jelentős értelmiségi réteggé vált a közgazdászok tábora. Á főiskolát, egyetemet végzetteknek ma már több mint 8 százaléka rendelkezik közgazdász képesítéssel, míg az ötvenes évek elején arányuk alig érte el a 3 százalékot. A vitában elsőként Berecz Frigyes emelkedett szólásra. Fordulatot kell elérnünk a gazdálkodásban Gazdasági helyzetünket elemezve a mimiszterelinök-helyettes emlékeztetett a KSH nemrégiben közzétett jelentésére, amely a tavalyi tervteljesítés adatait tartalmazta. Kiemelte, hogy az elmaradás nemcsak az elmúlt évi gyengébb teljesítmény következménye, hiszen tavaly az előző évek, sőt évtizedek megoldatlan gondjai is fokozottan éreztették hatásukat. — Bár a gazdaság helyzete ma valóban nagyorv nehéz, nem vagyunk a csőd közelében — hangsúlyozta. — Vannak erőforrástartalékaink a termelésben — pénz, áru, munkaidőalap formájában —, van devizatartalékunk, áruellátásunk továbbra is kiegyensúlyozott. És bár ezt a gondok gyakran elfedik, vannak eredményesen működő dinamikusam fejlődő termelési dlágazatok, vállalatok, szövetkezetek és sikeres beruházások is. — Való igaz azonban-, hogy nem viselhetünk el következmények nélkül még egy olyan évet, mint amilyen 1986 volt. Ezért még az idén érzékelhető fofdula- tot kell elérnünk a gazdálkodásban. Gyökeresen újszerű gazdaságpolitikára nincs sem lehetőségünk, sem szükségünk, a fordulatot a gazdaságpolitika, a kormánymunka, a gazdálkodói magatartás és az egyéni cselekvés összhangjának megteremtésétől várhatjuk. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután arról szólt, hogy a Párt gazdaságpolitikájának céljai között — a gazdasági egyensúly m'nden összetevőjének javí- .tása. maid egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet állandósítása meliert — i^möt mee jelent a dinamikus fejlődés újraindítása is F.nnek fő eszköze a műszaki-gaz- dasági értelemben vett szerkezetváltás, amihez szükség volt az átlasosnál gyorsabban fejlesztendő, valamint . a visszafejlesztendő szakterületek. tevékenységek kMelö'é'ére. Ez megtörtént. Ugyancsak kiemelkedően fontos feladat a műszaki fejlesztés gyorsítása, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok minőségi megváltoztatása. — A gazdasági reform továbbfejlesztése a Központi Bizottság 1984 áprilisi állásfoglalásában megjelölt irányban halad. Három kiemelkedően fontos feladat közül kettőt — az új vállalatvezetési formák bevezetését és a bankrendszer kétszintűvé tételét — végrehajtottuk. A soron következő lépés a hozzáadott érték típusú adórendszer meghonosítása a gazdálkodóik körében, s ezzel egyidejűleg a személyi jövedelemadó bevezetése. Sokan állítják: ez a lépés egymagában felér egy gazdasági reformmal, s ebben nem kevés igazság van. A féladat elméleti bonyolultsága, a sok gyakorlati nehézség, valamint a bevezetéséig rendelkezésre álló idő rövidsége egyaránt növeli a kormányzat felelősségét. A cél az, hogy az új adórendszer előnyösebb legyen az átlagosnál valóban jobban gazdálkodó vállalatok számára, érdekeltté tegye a társadalomnak a jövő építése szempontjából legfontosabb rétegeit. felszabadítsa, s a fejlődés szolgálatába állítsa a gazdálkodói és a lakossági szférában rejlő erőforrásokat. A miniszterelnök-helyettes beszédét követőén többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz, s az Írásos dokumentumokhoz. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat csak akkor lehet megállítani, visszaszorítani, ha következetesen megvalósítjuk azt a megújulási folyamatot, amely 1968-ban kezdődött meg. A közgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság új választmányát, amely sorai közül megválasztotta vezető tisztségviselőit. A társaság elnöke isimét Csikős-Nagy Béla, az új főtitkár Kemenes Ernő. Országos titkárrá Szabó Imrét választották újjá. a tudományos titkár tisztét pedig Tarafás Imre tölti be Kínai kormányküldöttség Moszkvában Kínai kormányküldöttség érkezett vasárnap Moszkvába a szovjet—kínai határkérdések megvitatására. A Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes vezette delegációt Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes, a tárgyalásokon részt vevő szovjet kormányküldöttség vezetője fogadta. A szovjet—kínai megbeszélések ma kezdődnek. Csien Csi-csen Pekingben, az indulás előtt kijelentette, hogy a kínai felet elégedettséggel tölti el a határkérdésekről folyó tárgyalások felújítása. A kínai kormány úgy véli, hogy a párbeszéd újrakezdése megfelel a két ország és a két nép alapvető érdekeinek. A kínai küldöttség ezért őszinte és komoly tárgyalásokat kíván folytatni, s erőfeszítéseket tesz annak érdiekében, hogy haladás történjék a megbeszéléseken — mondta a miniszterhelyettes. LABDARÚGÓ EB-SELEJTEZŐ Magyar győzelem Cipruson A magyar labdarúgó-válogatottnak, amely több mint hatszáz mérkőzést játszott a nemzeti színek képviseletében, eddig nem sok dolga akadt Ciprus legjobbjaival. Meg aztán az is igaz, hogy a magyar labdarúgás patinás múltja sem engedte meg az összehasonlítást a szigetország szerényebb képességű labdarúgásával. Mígnem a sors, vagyis a sorsolás ösz- sze nem hozta a két válogatottat a legutóbbi világ- bajnokság selejtező csoportjában. S, mint emlékezetes, a szerencsén és Nyilasi lábán múlott, hogy válogatottunk a 90. percben bekotort góllal győztesen hagyhatta el a játékteret. S mit ad a sors (a sorsolás), újra egy csoportban vagyunk a ciprusiakkal. Ezúttal az Európa-bajnoki selejtezőben. S természetesen ismét fontos mérkőzésen találkozik a két csapat. És az eredmény —■ . ez is csak természetes!? — 1—0 a mieink javára, Cipruson. A gólszerző ezúttal nem Nyilasi, hanem Boda volt. A vasárnap játszott mérkőzés részletes tudósítását a sportrovatban, a 7. oldalon találhatják meg olvasóink. SZOBORAVATÓ ÜNNEPSÉG KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Szükségünk van Darvas József emlékére és példájára 1984-ben, a város felszabadulásának 40. évfordulóján vette föl Darvas József nevét a kiskunfélegyházi Petőfi lakótelepi általános iskola. Nem sokkal ezután járt az intézményben Kiss István Kossuth- és Munkácsi-díjas kiváló művész, aki akkor ígéretet tett arra, hogy az iskolának elkészíti a névadó mellszobrát — nemes gesztusként — ajándékba. Tegnap délelőtt, a csípős februári, otthonmarasztaló hideg ellenére szép számú közönség gyűlt össze az iskola előtti téren, a szoboravató ünnepségre. A diákok és a pedagógusok mellett az eseményre még a város másik végéről is idezarándokoltak az érdeklődők. Tekintettel az időjárás viszontagságaira, rövid, de bensőséges ünnepség tanúi lehettek a résztvevők, amit a tanulóik szavalatai, és énekszámai Színesítettek. A Himnusz közös éneklése után Kovács Sándorné igazgató üdvözölte az egybegyűlteket és a vendégeket, köztük az író özvegyét, Nyilassy Juditot, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettest, Kiss István szobrászművészt, Romany Pált, a párt megyei bizottságának első titkárát, valamint Bács-Kiskun megye, Orosháza és Kiskunfélegyháza pánt- és állami vezetőit, és a Petőfi Társaságot képviselő küldöttséget. Rátkai Ferenc ünnepi beszédében méltatta Darvas József írói és politikusi munkásságát. Megemlékezésében egyebek mellett a következőket mondotta: „író vagy politikus? így, ez a kérdés az ő számára, abban a karban nem létezett. Ugyanaz a hűség és szolgálat vezette a közéleti tisztségekbe, amely Orosházáról Félegyházán át Budapestre, a forradalmi mozgalomba, és az irodalomba hozta. Akkori beszédein, cselekedetein természetesen látszik a kor politikájának megany• Kiss István Darvas Józsefet ábrázoló mellszobra a róla elnevezett félegyházi iskola előtt áll. • Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettos volt az avatóiinnepség szónoka. (Straszer András felvételei) nyi jele. Tévedései, utóbb elhi- bázottnak látszó irodalomközéle- •ti megnyilvánulásai okkal váltották »ki az egykori társak csalódását és szemrehányását, de bensőből vezérelt tisztességét, hűségét és a meggyőződéstől vezetett szolgálat ethoszát kétségbe nem vonhatták. Miként a szocializmus valamennyi felelősen és erkölcsösen gondolkodó hívét, megrázta és mély emberi válságba sodorta őt is 1956 tragédiája, de a „vérző zászlót” el nem hagyta soha. 1957 utáni — sajnos utolsó és befejezetlenül maradt — írói pályaszakaszának éppen ez a megrendülés a központi élménye.” „Legyen ez a szobor irányjelző mindazok számára is, akik olykor talán hitüket vesztik, vagy a szolgálat értelmét kérdőjelezik, vagy éppenséggel ködbevész előttük a honnan jöttünk és merre tartunk útirányának törvényszerű dialektikája. Szükségünk van Darvas József emlékére és példájára.” Ezekkel a szavakkal fejezte be gondolatait a művelődési miniszterhelyettes, majd leleplezte a szobrot. A tanulóifjúság nevében Király Melinda köszönte meg Kiss Istvánnak az alkotást. A felavatott mellszobornál ezután először az író özvegye, majd Kiskunfélegyháza, az iskola, valamint Orosháza és a Petőfi Társaság képviselői helyezték el csokraikat, koszorúikat. Az ünnepséget követően Ko.vács Sándorné igazgató videofelvételekkel illusztrált tájékoztatót tartott a vendégeknek az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról. (Darvas József életére és munkásságára emlékezünk a 4. oldalon.) H. K. E. EGYMILLIÁRD FORINTÉRT Automatákat, számítógépeket állít munkába a Posta A Magyar Posta az idén összesen egym.ll.iárd forintot — a tavalyinál csaknem harminc százalékkal többe* — fordít a posta- forgalmi szolgáltatások javítására és a postahivatalokban dolgozók munkájának könnyítésére. Mától (teljes (kapacitással dolgozik a székesfehérvári új postai feldolgozóüzem, mely az ország jelentős részének posta forgalmát bonyolítja le. A levélfeldolgozó részleg kivételével teljesen gépesítették, automatizálták az üzemet. ahol korszerű szállítószalagok. anyagmozgató-gépek könnyítik a munkáit. A nehéz levélzsákokat, hírlapkötegeket csomagokat emberi beavatkozás nélkül osztják szét a különböző rendeltetési helyek szerint. A teljes munka folyamatot számítógép vezérli. Ebben a hivatalban naponta 300 ezer lievél és 5 ezer csomag fordul majd meg, s a körzet hírlapjait is ült osztják szét. A székesfehévári feldolgozó- üzem része a közeljövőben kiépülő országos hálózatnak. E postaforgalmi 'góchálózathoz tartozik a tavaly elkészült szolnoki csomagéi hírlapelosztó központ is. Az idén tovább bővrrtk: hamarosan üzemibe állítják a levélszétosató berendezést, mely napi 100—120 ezer levelet kezel majd. Az ösz- szesen II központiból álló hálózat része lesz majd a pécsi levél-, csomag- és hírlapéi osztó-üzem is, ennek építését jövőre kezdik meg. litt is gépesítik, illetve automatizálják az összes munkafolyamatot. Az idei jelentős postai beruházások közé tartozik a budapesti Orczy téri központi hírlapeloszíó üzem létesítése is Ez a központ lesz valamennyi' színes folyóirat elosztóbázisa. Minden munkafázist számítógép vezérel. A beruházás egy későbbi szakaszában közös vasúti—postai beruházással olyan pályaudvart építenek majd a központ mellé, «melyhez valamennyi vasúti főútvonalról csatlakozni lehet. s így szükségtelenné válik a jövőben — a mostani elképzelések szerint a 90-es évek elejétől —, hogy a városon keresztül gépkocsikkal szállítsák a különböző küldeményeket a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvarra. Az új csomópont a teljes magyar mozgóposta-vagon- park — azaz 90 vasúti kocsi — fogadására és kiszolgálására lesz alkalmas. Még ebben az évben mintegy 100 kis- és fcözéphivatial átalakítására, rekonstrukciójára is sor kerül, s közel 40 millió forintért hasznos kisgépeket vásárolnak a hivatali munka egyszerűsítésére. Tenni a jövőnkért Üj jelmondat került a köztudatba mostanában: Jövőnk a tét! Kicsit vész- harangkongatásnak tűnik, hirtelen talán nem is fogjuk fel, mit takar ez valójában. Azután, ahogy egV~ re többször halljuk, a KISZ KB felhívása már nem hat idegenül. A címzett a magyar ifjúság. „Cselekvésre hívjuk tagjainkat, minden fiatalt. Vegyünk részt az MSZMP KB novemberi határozatának végrehajtásában! Érdekünk a társadalmi és gazdasági reformok továbbvitele. Változtatni kell dolgainkon: a mi felelősségünk is, hogy sikerül-e.” Népgazdaságunk jelenlegi helyzete, a kibontakozás nehézségei történelmi feladatává tette a ma ifjúságának, hogy a korábbi időszaknál is aktívabban vegyen részt a jövőnket meghatározó gazdasági megújulásban. A megyében élő fiatalok sem gondolják ezt másként. Erről tettek tanúbizonyságot már a jelszó megjelenése előtt, amikor megrendezték a dolgozó fiatalok őszi találkozóját Kecskeméten és több feladatot is megfogalmaztak. A továbblépés elemi feltétele — hangoztatták — a tényleges teljesítményhez kötött bérezés, azaz a dolgozók jövedelme egyenes arányban nőjön vagy csők- 'kenjen a produktum függvényében. A műszaki újítás-innováció területén a tartalékok még jobb kiaknázására van szükség és mindazokat, akik befolyásolni tudják üzemen belül az energiafelhasználást, anyagilag érdekeltté kell tenni ebben. Ugyanakkor fontos lenne egy megyén belüli információs bázis létrehozása is. Többségünk tenni akar azért, ez aligha vitatható, hogy jobban éljünk. A fiatalságban megvan az a vágy és akarat, hogy energiatartalékait mozgósítsa a jövőnk érdekében. A „majd csak lesz valahogy" szemlélet ideje lejárt. A KISZ-esek célja, hogy javaslatot, programot dolQOZ- zanak ki az elkövetkezendő időszakban: mit és hogyan lehet ésszerűbben, hatékonyabban tenni, mit kell változtatni környezetünkben, hogy a viharfelhők eloszoljanak a fejünk fölül. A KISZ-taggyűléseken a közeljövőben mindenütt napirendre tűzik ezt a témát, foglalkoznak mindazokkal az elképzelésekkel, okos ötletekkel, amelyek előmozdíthatják közös ügyünket. Mert: jövőnk a tét! T. L. KÖZELEBB AZ ÜGYFELEKHEZ Útkeresés a Kiskőrösi Autójavító Leányvállalatnál A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet mintegy százféle terméket gyárt, emellett a városban lakossági szolgáltatás 90 százalékát is elvégzi. Az utóbbi tevékenységük évtizedek óta ráfizetéses. A gondjaiktól szabadulnának meg, ha a veszteséges ágazat vállalná a kedvezőbb feltételekkel működő leányvállalatok megalakítását. így tett az autójavító- részlegük, amely 1986. április 1-jétői ezt a gazdálkodási formát választotta. Az elképzelésekről és az azóta eltelt háromnegyed év mérlegéről tájékoztatott Mészáros György, az Ipari Szövetkezet kiskőrösi Autójavító Leányvállalatának igazgatója. A belső irányítás megszervezésében és a munka beindításában a szövetkezet volt a segítő partner. Az önállósághoz két és fél millió forint értékű raktárkészletet örököltek, ez jelentette az indulótőkét. A rezsiköltségek csökkentése a dolgozók keresetét növelte. A magasabb béreket viszont az eddigi mennyiségi szemlélet helyett jobban tudták minőségi követelményekhez kötni. Az elvárásoknak megfelelően a hetvenegy fős kollektíva ösz- szetétele pozitívan megváltozott. A portástól az igazgatóig mih- denki egyformán magáénak érzi az üzemet, önállóan gazdálkodva szembetűnő és ellenőrizhető a közös érdek, amely az ügyfelek minél jobb és gyorsabb kiszolgálására ösztönöz. Az igyekezet az eltelt kilenc hónap eredményeiben is kimutatható. Háromnegyed év alatt elérték az előző évi teljes árbevételüket és egymillió forint nyereséget termettek a korábbi hasonló mértékű veszteséggel szemben. Kialakított üzletpolitikájuk, az új ötletekkel közelebb menni az ügyfelekhez, szó szerint véve Is igaz. Tolólapos markolóval végzett szolgáltatásukat a város belterületén bárki igénybe veheti, aki elakadt a hóban, vagy nem tud kiállni a garázsból. Eltolják a havat, 'kiszabadítják, ’ha kell, a műhelybe vontatják a szervizt vagy nagyjavítást igénylő jármüveket. Felismerve, hogy egyre több a magánüzemeltetésű tehergépkocsi, saját beruházásban új fékpadot építettek és megkezdték a teherautók műszaki vizsgáztatását is. Szintén szolgáltatásbővítő kezdeményezésük volt a dízeladagoló javítóműhely létesítése. Az úi ötleteknek köszönhetően a hottidénynek számító január hónapban is 100 százalékos voít a teljesítményük. Ahhoz, hogy 1987-ben is — szigorúbb gazdasági körülmények között — hasonló eredmények szülessenek, Mészáros György igazgató szavai szerint még nagyobb tempóra kell kapcsolniuk. Az idei tervük 16—18 millió forint árbevételt és másfél millió forint nyereséget tartalmaz. A jobb alkatrészellátás érdekében például közvetlenül bekapcso— (Folytatás a 2. oldalon.)
