Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

A SZABÁLYOZÓVÁLTOZÁS HATÁSAI Hogyan alkalmazkodnak? Ócsai Imre, a kecskeméti TÖ- VÁLL igazgatója: — Úgy vélem, hogy a magas hatékonysággal dolgozó vállala­toknál a bázisszemléleten alapuló adózatlan bértömeg-növekedés nem egyenlő mértékben szolgálja a többletnyereség termelését. Mi pél­dául 1986-ban egy forint kifizetett bérrel egy forint 20 fillér nyereséget termeltünk ki, ami igen jó ered­mény. Az új szabályozók alapján ahhoz, hogy az idén is jövedelem- szint-növekedést tervezhessünk, újabb komoly emelkedést kellene elérnünk a termelésben. Ha növel­ni akarjuk dolgozóink keresetét, most már egy forint bérre 1 forint 30 fillér, 1 forint 40 fillér nyereséget kell produkálnunk. Nehéz feladat előtt állunk, mert magas szintről nehéz nagyot előrelépni. El kell mondanom, hogy a mi helyzetünk sajátságos. Nekünk két alapító szövetkezetünk fejlesztési igényeit is támogatnunk kell. Brut­tó nyereségünk csaknem 30 száza­lékát fordítjuk erre a célra. Ezek után a maradvány nyereséget ugyanúgy adózza cégünk, rnint egy hasonlójellegű ipari üzem. így saj­nos számunkra a verseny feltételei nem egyenlőek. A szabályozók által behatárolt lehetőségeken belül azért van mó­dunk cselekvésre. Itt elsősorban belső tartalékaink (üzemszervezés, gyártmányszervezés, szerszámo­zás) feltárására gondolok. Emel­lett folyamatos kínálatbővítéssel, szabadalmak vásárlásával jelentő­sen javíthatunk helyzetünkön. To­vább kell emelnünk termelésünk hatékonyságát, mert csak így le­szünk képesek dolgozóink jövede­lemszínvonalának szinten tartásá­ra, vagy emelésére. Sendula Tibor, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság igazgatója: — A gazdaság eredményessége — az előző évekhez hasonlóan — KÖRKÉRDÉS III. a közgazdasági feltételek változása miatt lényegesen az idén sem ja­vult. A sertéstartásban a már előre ismert költségnövelő intézkedések teljes bizonyossággal növelni fog­ják a mi költségeinket is. Javíthat a helyzetünkön a tej felvásárlási árának emeléséből adódó többlet- bevétel, amely magas tejhozamok esetén fedezheti az ágazat többlet- kiadásait. Emellett a gazdaság be­ruházásait elsősorban a szarvas- marha és a sertés államilag is ki­emelt és támogatott programjában kívánjuk folytatni. De továbbra is megmarad és jelentős „forráscsök­kentő” a fizetendő felhalmozási adó. A keresetszabályozás módosítá­sa — a gazdaság viszonylag kedve­zőbb eredményességi, hatékonysá­gi mutatói ellenére — az előző éve­kénél szerényebb lehetőséget biz­tosít a dolgozók jövedelmének nö­velésére. Nagymértékben nehezíti és bizonytalanná teszi a jelenlegi és a jövőbeni elképzeléseink megva­lósítását a közgazdasági szabályo­zók egyre gyakoribb változtatása, „kiismerhetetlensége”. Az így ki­alakult helyzetben a szükségesnél többször kell gyors, operatív intéz­kedést tennünk a termelésszerve­zésben. Horváth Gábor, a Kiskunfélegy­házi Petőfi Tsz elnöke: — Gazdaságunk 27 éve foglal­kozik broilercsirke-neveléssel. Ez idő alatt jó néhány viszontagságos napot megélt már az ágazat. Az 1987-re meghirdetett szabá­lyozóváltozás, amely kilogram­monként 1 forint 50 fillér támoga­tást ad, első hallásra valóban ko­moly támogatásnak tűnik. Ha vi­szont közelebbről megnézzük, lát­hatjuk, hogy a naposcsibe áreme­lése majdnem 80 fillért elvisz ebből az összegből. A takarmányok árai kilogrammonként 1,20 forinttal emelkednek. Végül tehát kiderül, hogy a támogatás csupán az újabb veszteségeket képes némileg csök­kenteni. A broilercsirke-nevelés nálunk mindig szigorú, zárt tech­nológia volt, s a korábbi értékesi- tési gondok miatt már belső tarta­lékaink legnagyobb részét kimerí­tettük. Mivel szövetkezetünk gyenge adottságú, rá vagyunk kényszerít­ve, hogy az alaptevékenység mel­lett bérfuvarozást is vállaljunk. Ezért bennünket érzékenyen érint a gépkocsiadók felemelése. A Fél­egyházán működő tejüzem, amely­nek gazdaságunk a gesztora, ugyancsak jó néhány gépkocsit foglalkoztat. Ez a többletadó leg­alább 600 ezer forint nyereség­csökkenést okoz az idén. Ennek kivédésére bevezettük a gépkocsik költségtérítéses üzemeltetését. Itt a sofőr a megtett kilométer után kapja bérét. A javítási átalányt és üzemanyag-térítést ugyancsak a kilométerek szerint kapja. Az így üzemeltetett gépkocsik még min­dig olcsóbbak, mint azok a kocsik, amelyeket nem adtunk ki ilyen for­mában. Az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek a gépjavítási költ­ségeink. Ez növelte a „normál hek­tár” költségeket is. Ezért gazdasá­gunk olyan elhatározásra jutott, hogy a kiöregedett gépeinket árve­résen értékesíti. így január 14-én eladtunk kilenc MTZ—50-es erő­gépet, amelyeket már csak névle­ges értékben tartottunk nyilván. Ezek árából három új traktort vá­sároltunk. Gaál Béla—Gál Eszter A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP ÚJDONSÁGAI Folyékony műtrágyák A tápanyag-visszapótlásra használt szilárd műtrágyák mellé gazdaságossági okokból fejlesztették ki a folyékony műtrágyákat. Azután kiderült, hogy ezek az anyagok — és a nekik megfelelő technológia egy sor más előnyt is jelen­tenek a felhasználó számára. Ezek között a legfontosabb, hogy a munka tisztább, könnyebb, jobban gépesíthető, sőt automatizálható, a kijuttatásban nagyobb pontosság érhető el, és az, hogy a tápanyagok az adott táblának megfelelő mennyiségben és aranyban, a növények számára optimális mélységben, mégis szokatlanul egyenletesen szétosztva ke­rülhetnek a talajba. Az előnyös és gazdaságos, egészen új technológia alkalma­zásának már hazai tapasztalatai is vannak: ezeket adja közre a Kariinger János szerkesztésében megjelent kötet. * * * A talajtan tudományának fejlődésében az utolsó másfél évti­zedben minőségileg új korszak kezdődött. A klasszikus talaj­tani szemlélet elsősorban a talajok fizikai és kémiai összetéte­lére összpontosított: ma már a talajtan és a talajbiológia nem egymástól elkülönült tudományterület. Az egységes modern talajtani tudomány középpontjában a talaj rendkívül össze­tett élő és élettelen mikrorendszereinek, továbbá a termesz­tett növény (vagy a természetes növénytakaró) gyökérzeté­nek és á föld feletti részeinek egymásba fonódó anyagcsere­útjai és közös energiaforgalma áll, amit a különböző trágyá- zási rendszerek és talajművelő eljárások sajátos módon befo­lyásolnak. A csaknem négyszáz oldalas kötet e felfogást követve született, az agrár-felsőoktatásban tanulók és a me­zőgazdasági szakemberek számára. K. M. MELLÉKBŐL FŐÁGAZAT? Korszerű műanyagüzem Soltvadkerten 0 Korszerű nyomdagép segíti a polietilén fólia to- vábbfeldolgozását Solt- vadkerten, a Szőlőskert Szakszövetkezet mü- anyagfeldolgozó mellék­üzemágában. (Méhesi Éva felvétele) nológiát alkalmazó ipar telepítését kezdeményezzék. Fonto­sak az ilyen irányú tárgyalások, ám hasonló figyelmet érde­melnek a magasabb szintű munkakultúra helyi ötletek alapján kialakuló csírái is. Hátha ezek fejlődése teszi majd lehetővé, hogy az itt élő emberek a környék arculatát — ha kell — a kor kihívására megfelelő választ adva alakítsák át. A homoki szőlőtermesztésnek már évekkel ezelőtt körvona­lazódó dekonjunktúrája, a magasművelésü ültetvények fagy­kárai, valamint az iskolázott fiataloknak a régió társadalmi —gazdasági életébe való nehéz beilleszkedése már évek óta arra ösztönzi nemcsak Kiskőrös és vidéke, hanem a megye vezetőit is, hogy az említett körzetbe lehetőleg korszerű tech­Polietilén fóliából zsírpapír Soltvadkerten, a Szőlőskert Szak- szövetkezet irodájában beszélgetünk. — Amíg elkel a bor, virágzik a köz­ség — mondom. — Már nem csak abból élünk — válaszol Ivanics László főkönyvelő, s bemutat Lehoczki Andrásnak, az ipari főágazat vezetőjének. A feladat csak ellenőrzés Kíváncsian várom, mi fog ebből „ki­sülni”. Odébb sétálunk néhány utcával, s a háznak — melybe belépünk —, kapuja mellett nagy tábla hirdeti, hogy itt a szakszövetkezet műanyagüzeme található. A szövetkezeti melléküzemá­gakról a hiányosan felszerelt „kóceráj” képzete él a kevésbé tájékozott ember tudatában. E rossz beidegződés hatása alatt én is valami hasonlót várok, meg­feledkezve arról, hogy a műanyag már eleve feltételez bizonyos műszaki szín­vonalat. A látottak így egyszerre hat­nak a meglepetés erejével. A magas, világos helyiségben rend és tisztaság, a zöldre festett gépek kelle­mesen zúgnak, a krómozott vagy fé­nyesre csiszolt részek szépen csillog­nak. Olajfolt, rozsdafolt nincs. Látszó­lag sehol egy teremtett lélek, s a sűrített levegő úgy feszíti a polietilén fóliát, mintha az a gyerekek nyuszi formájú felfújt léggömbje volna, a kellemes má­jusi szélben. Előkerülnek persze a be­rendezéseket kezelő dolgozók is, ám látszik, hogy feladatuk jószerével csak az ellenőrzés. — Papírkarakterű fólia. Nagyszerű­en helyettesíti a zsírpapírt, de zacskók, zsákok készítésére is kiválóan alkalmas mondja Lehoczki András. Tőkés importot pótolnak Kiderül, hogy a szakszövetkezet im­portkiváltó tevékenységbe fogva ka­pott hitelt a műanyagüzem kialakításá­ra. Korábban ezt a polietilén fóliát Svédországból szereztük be, mint ahogy jelenleg is Dows, svéd granulá­tumból készül. (A granulátum a műa­nyagtermékek gyártásának sörétszem alapanyaga.) Ám a helyi szakemberek kiderítették, hogy a csehszlovák vegy­ipar is gyárt hasonló minőségű granu­látumot, Litén néven. A jövőben tehát erre sem kell kemény valutát költeni. A fólia egyébként az úgynevezett extrudálás technológiájával készül, olasz UNION gépeken. A négy terme­lőeszköz egyaránt alkalmas a hagyo­mányos vagy az alacsony nyomású (papírkarakterű) polietilén feldolgozá­sára. — A vastagságot 20 mikron és 200 mikron között tudjuk változtatni — folytatja a főágazatvezető —, a széles­ség pedig 150 és 1000 milliméter közé állítható be, akár tömlő, akár egyréte­gű tekercs formájában. Ahogy a vevő kéri. A szakszövetkezet a gyártás vertiku­mát bővítendő, egy nyomdagépet is vá­sárolt, a fólia továbbfeldolgozására. A négyszínnyomásra alkalmas Flexel masina segítségével tehát a vásárlók igényeik szerinti felirattal és mintával kaphatják a csomagolóanyagot. Sokféle termék A műanyagüzem kialakítását egyéb­ként hat évvel ezelőtt kezdték el, foko­zatosan szerezve be az összesen 25 mil­lió forintot érő berendezést. Az épüle­tekre nem kellett költeni, azok koráb­ban is a szakszövetkezet tulajdonában voltak, a Medicor bérelte őket, raktár­ként használva. Az üzem 1986-ban 120 dolgozóval 80 millió forint árbevételt ért el, ebből 14 millió volt a nyereség. Ha meggondoljuk, hogy a szakszövet­kezet teljes árbevétele 410 dolgozóval félmilliárd forint volt, s az összes nyere­ség 24 millió, érthetővé válnak Ivanics László főkönyvelő szavai, miszerint már nem csak a szőlőtermesztésből él­nek. Utoljára a legkorábban telepített, KUASI fröccsöntőgépeket mutatja Le­hoczki András. A legkülönfélébb, szin­tén polietiléntermékek készülnek itt, a virágcseréptől a borosüvegkupakokig. Utóbbi — a feltéphető műanyag boros- üvegkupak —, záródugóként is hasz­nálható, s végső formájának kidolgo­zása a szakszövetkezet dolgozóinál« öt­lete nyomán most áll befejezés előtt. „Izmos gárda Nem árt tudni, hogy a szóban forgó fröccsöntés technológiájára a kecske­méti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola illetékes tanszékén szá­mítógépes folyamatirányítást dolgoz­tak ki, s a szakszövetkezet egyik ösz­töndíjasa éppen ezen intézmény mű­anyagfeldolgozó szakának hallgatója. A korszerű technika ugyanis komoly hozzáértést kíván, s mint a példa mu­tatja, Soltvadkerten kialakulóban van egy „izmos” üzemeltető, gyártmányter­vező és szerszámszerkesztő gárda. Nincs korszerű ipar? Beszűkült a bor piaca, s ki kell vágni a magasművelésű szőlőket? Jöhet bármi, én a Kiskőrös —Kecel—Soltvadkert háromszögben élő embereket féltem utoljára. A Sző­lőskert kollektívájáról úgy hírlik, hogy hamarosan egy alumíniumöntödét he­lyeznek üzembe. Ba|ai F jstván lilllilllSiiiiil SZOVJETUNIÓ, 1987 Folytatás következik Az elmúlt esztendőben pozitív változások mentek végbe. Felgyor­sult a növekedés tempója, a nem­zeti jövedelem pedig az elmúlt ki­lenc év alatt tavaly volt a legna­gyobb. 210 millió tonna gabona került a raktárakba és hozzátehet­jük, hogy országunk történetében még soha ilyen jó minőségű gabo­na nem termett. Egyenletesen nö­vekszik a hús- és a tejtermelés. Az átszervezés első pozitív ered­ményei nyilvánvalóak. Ám ezek csak az első eredmények, amelye­ket okos maximalizmussal állan­dóvá kell tenni, meg kell sokszo­rozni. Ezt célozza az 1987. évi nép- gazdasági terv is. Nagyon feszített terv ez. Még soha nem kellett egy­szerre megoldanunk annyi bonyo­lult feladatot, mint a most kezdő­dött új esztendőben. Nemcsak gaz­dasági, hanem pszichológiai fel­adatokat is: a gazdaságirányítás új módszereihez új szemléletet, új gondolkodásmódot kell kialakíta­ni. SZERZŐDÉSES KÖTELEZETTSÉGEK Az idei, 87-es év gazdasági prog­ramjának milyen sajátosságai van­nak? Van több is. Nézzünk néhá­nyat. Az idei esztendőtől kezdve a szerződéses kötelezettségek teljesí­tése válik a legfőbb mutatóvá az iparban. Ez aztán kiterjed majd a gazdaság más ágazataira is. Hogyan is volt egészen mosta­náig? Gyakorlatilag minden mi­nisztérium teljesítette az értékesíté­si tervet. Ám megvolt a lehetősé­gük, hogy ha egy termék nem volt kedvező az iparág számára, helyet­te mást gyártsanak: a tervteljesítést rubelekben számították. Ennek az lett az eredménye, hogy bizonyos termékekből áruhiány keletkezett. A megrendelőkkel kötött szállítási szerződéseknek nem tettek eleget, a mulasztásokat a terv „túlteljesí­tésével” ügyesen takargatták. Ezt most megszüntetik. Nem szavak­kal és figyelmeztetésekkel, hanem komoly pénzügyi szankciókkal, a partnerek kölcsönös felelősségé­nek növelésével. A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁÉRT Helyszűke miatt nem tudunk részletesebben foglalkozni ennek a lépésnek a jelentőségével. Csak annyit, hogy a partnerektől kapott megrendeléseket tartalmazó dosz- szié a tervezés alapjává válik. Min­dent pontosan és időben kell meg­teremteni, hogy anyagi egyensúly alakuljon ki a gazdaságban, és fej­lődése állandó, ritmikus legyen. Az új évben sok száz szovjet vál­lalatnál megszűnik a kényelmes élet: 1987. január l-jétől állami mi­nőségellenőrzés van, amelyet csak a kormánynak alárendelt állami szabványügyi bizottság munkatár­sai végeznek. A minőségileg nem megfelelő terméket nem veszik át, visszaküldik a termelőnek, aki kö­teles minden hibát a saját költsé­gén megjavítani. Néhány vállalatnál már 1986- ban elkezdték az állami minőségel­lenőrzést. A procedúra fájdalma­san érintette a termelőket: csök­kentek a bérek, nem tudták teljesí­teni a tervet, a már annyira meg­szokott prémiumok kifizetése el­maradt. Ä vállalatokat néhány hó­napon át rázta a hideg, de a minő­ség megjavult. FELSZÁMOLANDÓ ARÁNYTALANSÁG Tudjuk előre, hogy a minőség javítását célzó szigorú intézkedé­sek miatt sokan elégedetlenked­nek, de más megoldás egyszerűen nincs. A gazdasági életnek meg­vannak a maga szigorú törvényei. Önmagunkat csaptuk be, amikor megpróbáltuk „kikerülni”, kiját­szani ezeket a törvényeket. A kö­vetkezmény: a világ tudományos eredményeinek egyharmadát a mi országunk produkálja, de a gazda­sági tekintélyünk nem felel meg en­nek a minőségi mutatónak. Kemé­nyen elhatároztuk, hogy felszá­moljuk ezt az aránytalanságot. A legnehezebb feladat ez mind­azok közül, amelyeket eddig meg­oldottunk. Természetesen, az állami minő­ségellenőrzés csak az első lépés. A második, a legfontosabb, hogy minden vállalat áttér a gazdasági önelszámolás rendszerére, ami a maga nemében az értéktörvény megfelelője a szocialista gazdaság­ban. Ez a törvény más gazdasági törvényekkel együtt az árutermelés és a pénzügyi viszonyok normális funkcionálásának alapja a szocia­lizmusban. Még nem is oly régen ennek az irányzatnak a híveit „eretnekeknek” tartották nálunk. A számuk azonban egyre gyarap­szik, közgazdasági nézeteik a té­nyeken, az élet realitásain alapul­nak. Gennagyij Piszarevszkij (APN—KS) SZABÓ ISTVÁN MIHÄLY r Az általános talajtan biológiai alapjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents